Pest Megyi Hírlap, 1979. szeptember (23. évfolyam, 204-229. szám)
1979-09-23 / 223. szám
1. »79. SZEPTEMBER 23., VASÁRNAP Gyarapodó rendelő Pilisszentivánon három és fél ezer ember egészségügyi ellátásáról gondoskodik a körzeti orvos és három munkatársa. Tavaly új vizsgálóágyat, idén sterilizáló készüléket vásároltak a rendelőnek, s átrendezték, világosabbá, szebbé tették a várakozóhelyiséget. Megrendelték már azt az EKG-készüléket is, amely lehetővé teszi, hogy ehhez a vizsgálathoz ne kelljen távolabbra, a fővárosi III. kerületi szakorvosi rendelőbe utaznia a betegeknek. Ugyancsak megrendelték a bútorokat is, amelyek az anya- és csecsemővédelmi tanácsadó helyiségének régi berendezését váltják fel. Úszó laboratórium Ismerkedés a Tisza fermészetrajzával Ismét feltérképezték a Tiszát. A most befejeződött vizsgálatokról Marián Miklós, az MTA Tisza-kutató bizottságának titkára elmondotta: — Háromhetes programot teljesített az úszó laboratóriumnak berendezett Kisköre hajó kutató gárdája. Vásáros- namény térségéből indulva Szegednél kikötve bejárták a Tisza ■ teljes magyarországi szakaszát, vagyis 500 kilométernyi vízi utat tettek meg. Az egyes vízügyi igazgatóságok területére érve a kutatók, hidrológusok, biológusok és kémikusok — váltották egymást a kutatóhajón. Útközben mintákat vettek a folyótól, ellenőrizték a víz kémiai összetételét, vizsgálták az algák előfordulását, és azt, hogy a betorkolló mellékfolyók hogyan változtatják meg arányukat, figyelemmel kísérték, hogy az egyes helyeken észlelt szennyeződések után mennyi idő alatt következik be az öntisztulás. Megállapították: a gyors sodrású szakaszokon mindenütt tisztább, károsító anyagoktól mentesebb a folyó, mint a lassú lefolyású szakaszokon. Asszonybrigád Délegyházán Kilencek dolgos mindennapjai Kilencen vannak. Horváth Lászióné, akit Erzsinek hívnak; Rajnai Jánosáé, aki Margó; Sáska Károly- né — Bori; Sziidi József né, Jutka; Szűcs Gyuláné, aki Irén; Tóth Vilmosné — Erika; Herczeg Dezsőné, Márti; Hingyi Istvánná — Erzsi; Szikora Ferencné, aki Annus. Szólított a gyár öten meósok, egy műhely- írnok, egy beállító. A brigád a világ első női űrhajósának nevét viseli. Szeretnénk méltók lenni névadónkhoz — írták az első bejegyzést a brigádnaplóba. Munkájuk az ellenőrzés. — Ezzel azért jobb, nem dicsekedni — mondják. — Mi ugyan szeretjük a dolgunkat, de a géD mellől másképp néznek bennünket. A fizikai munkás ma is azt mondja: t> tart el bennünket. Az igaz. hogy nélkülük mi nem kelle- nénk, de nélkülünk meg aző munkájuk lenne bevégezetlen. Az üzem — a Forgácsoló- és Szerszámipari Vállalat dél- egyházi gyáregysége — két kopottas csarnok. — Látta volna, mi volt s Tóga idején', inkább nyúl ketrecre hasonlított, mint termelő üzemre. Ez a mai állapot már istenes, s most, hogy megindul az építkezés, csak jobb lesz. Nézzen meg bennünket két év múlva. Most nézem. A csarnokban sorban a gépek, a padló ólaitól síkos. Olajtól fénylik az asszonyok keze is. — Ezt hiába mosogatja az ember, beissza magát a bőrbe, visszük haza magunkkal* petrol szagát. — Megéri itt dolgozni? — Hogyne érné meg! — tnondja Szűc&né-Irénke. —- Helyben van, Jól fizet az üzem. Én éveken át bejártam Pestre, egy éve, hogy idejöttem. Már maga az, Bébiétel, baracklé Beruházó állami gazdaságok a budai járásban Az elmúlt napokban több alkalommal beszámoltunk egy-egy nagyobb mezőgazda- sági beruházás helyzetéről. / Ezeknek kivitelezői a termelőszövetkezetek. Ezúttal két állami gazdaság illetékes vezetőjét kérdeztük meg a budai járásban, hogyan haladnak a nagy költséggel járó munkák. Az új üzem, a telep milyen új vonásokkal gyarapítja majd Pest megye mező- gazdaságának egyébként is sokszínű arculatát. Jobb szervezés «Az eredeti határidő előtt fél évvel jövő júliusig készül el a Herceghalmi Kísérleti Gazdaság 850 férőhelyes szakosított tehenészeti telepe. A beruházás 70 millió forintba kerül. A tempót ezért tudták gyorsítani, mert a gazdaság az alvállalkozók munkáját az átlagosnál jobban megszervezte. Az új telepet a kitűnő tejelőképességű Holstein-Friz és magyar tarka keresztezésű állománnyal népesítik majd be. Ezek a tehenek már most 5 ezer liternél több tejet adnak évente. A korszerűbb tartási viszonyok között azonban még tovább javítható a fekete-tarka állatok hozama. Mint Fodor Pál a gazdaság igazgatóhelyettese elmondta, a régi, elavult épületek egy részét sertésólakká alakítják, az állattenyésztésre alkalmatlan istállókat pedig raktárakként hasznosítják. A Herceghalmi Kísérleti Gazdaság jövőre átadásra kerülő telepe megszünteti a jelenlegi kedvezőtlen helyzetet: a mezőgazdasági nagyüzemben most négy majorban is tartanak szarvasmarhát, azok kiszolgálása, takarmányozása nehézkes és igen költséges. Ha a korábbinál kevesebb gyümölcs minősül exportképtelennek vagyis hibásnak, huzamosabb tárolásra alkalmatlannak még mindig jelentős az úgynevezett hullott őszibarack mennyisége. A Törökbálinti Állami Gazdaságban, ahol tavaly kezdték meg a feldolgozó üzem építését 300 vagon hullott gyümölcsből készítenek ízletes üdítőt. A beruházás 60 százalék, elkészült, s a tervek szerint jövő ősszel kezdődik a próbaüzem. A léggyár gépei automatizáltak: a működtetésükhöz alig több mint 30 dolgozóra lesz szükség. A teljes termelés időszakában 35 millió darab két de- cis palackot kívánnak majd értékesíteni a törökbálintiak. Gondoskodnak az ízléses csomagolásról is, úgy, hogy az alapanyagért ne kelljen valutát adni. A gazdaság vezetői már megállapodtak a Tiszai Vegyi Kombináttal ■ a műanyag tasakok gyártásáról. Pallos Iván osztályvezető arról is tájékoztatott, hogy a későbbiekben hozzákezdenek a bébiételek gyártásához is. Az olasz helyett Új termékükkel, a Bébi- fruit nevű olasz készítményt akarják kiváltani. A keresett és közkedvelt gyermekeledel drága, s olykor hiányzik is az üzletekből. A törökbálinti gyárban a számítások szerint az említett konzervkészít- ményt olcsóbban állítanák elő. Az állami gazdaság — ahol Közép-Európa egyik legnagyobb őszibarack ültetvénye van — a saját gyümölcstermésén kívül a partnergazdaságok produktumát is szeretné felvásárolni. A jelenlegi 155 hektár termő gyümölcsösét pedig az idén ősszel újabb 110 hektárral növeli. V. B. hogy két-három órát rpóro- lok az utazással, az is valami. — Pénz? — kérdezem. Azt mondják, jó. — Van annyi, mint a férfiaknak? Azt mondják, nem sokkal kevesebb. Ha az asz- szonyok átlaga tizennégy óránként, a férfiak se kapna* tizenötnél többet. Horváthné bérelszámoló volt, Herczegné a textil szakmában dolgozott, Szűcsné irodára járt, valahányukat a gyár szólította haza. Képeslap a naplóban — Mi lenne ma, ha teljesült volna az álma? — kérdezem. — Ápolónő — mondja Hor- váthné-Erzsike. Szomorú arcú fiatalasszony, vastag szemüvege mögött szeme ijedten rebben. — De talán jó is, hogy nem lettem: ma már nehezen viselem a betegséget, fis szeretem is a szakmát: tudok minden gépen dolgozni, s ha majd elkészül az új csarnok, szívesen vállalom a tanulást, hogy újra gépre kerüljek. — Valami szervező ■— mondja Rajnainé-Margó. Ö a brigádvezető helyettese, mozgása, szava lendületes. Sodrásából jut a brigádnak is. — Azt sajnálom, hogy nem vagyok tizenöt évvel fiatalabb, vagy hogy nem hallgattam annak idején a bátyámra. ö biztatott: tanuljak, hiába. De az álom ma is tart és akkor érzem jól magam, ha emberek között lehetek. — Esztergályos — mondja Hingyiné-Erzsi. Kezében franciakulcs, mozdulatai határozottak, férfiasak. — Mindig fiús típus voltam, igazi szakmára vágytam, így lettem esztergályos. Most beállító' vagyok, a gépeket igazítom méretre. Szívesen csinálom a munkám. Hatkor kezdenek, kettőig dolgoznak, táskából esznek. Munka után biciklire ülnek, Hingyiné Babette-mopeddel jár. A nap a családé. Tóth- né-Erika lakást fest, nagymosást tart; Rajnainéék építkeznek, a régi házhoz toldanak hozzá; Horváthné OTP után szaladgál, félkészen áll a háza; Hingyiné paradicsomot főz be. Tavaly ketten is jártak beutalóval Sopronban, egyikük külföldön volt, Romániában. Képeslap a brigádnaplóba. A bejegyzés: Brigádtagjaink pihenésük alatt is gondolnak munkalár- saikra. Csöndes szóval — Ki a legbeszédesebb? — kérdezem. Nevetgélnek: az Erika, azt mondják. És a legcsöndesebb? Horváthnét ajánlják, a brigádvezetőt. — Nem szeretem én a zajoskodást — azt mondja. — Az ember csöndes szóval is mindent elér. Hiszen, ha én megkérek valakit, az nem mondja azt, hogy nem. Különösen, ha látja, hogy magam is megfogom a munka végét. Meg aztán olyan a brigádunk, hogy nem kell sokat agitálni: megértik, ha segítségre van szükség, akár munkáról, akár más vállalásról van szó. Az egykori postáskisasz- szonyról, például. Ott él egyedül Mester Margit néni a varsányi házban. Rá mos, takarít, neki vásárol be a délegyházi Tyereskova brigád. Munka előtt, műszak után szaladnak segítségre, néha egy szóra. Gitta néni ilyenkor az elmúlt időket emlegeti, egyedüllétét siratja — Mi lenne velem — kérdezi —, ha ők nem lennének? Jó, hogy vannak. Major Árvácska Ezer négyzetméteres Raktár a sátorban Utolsó simításoknál tartanak Erden a Texelektro szövetkezet ezer négyzetméteres sátortetős raktárának építésével. Jelenleg a csatornázási munkálatok folynak. Nyércfarmon a tenyésztőkkel Különös kísérlet a dunavarsányi Petőfi Tsz-ben Októberben négyszáz nyérc érkezik a Szovjetunióból Du- navarsányba. A Petőfi Tsz-ben ez év februárjában kezdtek kísérletezni az értékes pré- mű állatok tenyésztésével. Hazánkban ennek nincs nagy hagyománya, mert sokáig úgy tartották a szakemberek: éghajlati viszonyaink nem megfelelőek a jó minőségű prém előállítására. A néhány kísérlet sikertelenségének azonban a hozzánemér- tés lehetett inkább az oka. Pillanatnyilag csak a ráckevei Aranykalász Tsz bihar- ugrai telepén foglalkoznak nyérc tartásával. Ketrecek a buckán A dunavarsányiaknak alapos okuk volt a kísérlet megkezdésére. A nyérc húsevő. A tsz hatalmas nyúltelepén — a leggondosabb állategészségügyi ellátás mellett is — mindig van elhullás. Naponta 100—150 kiló, emberi fogyasztásra alkalmatlan húst kell megsemmisíteni. S ez nem is olyan • könnyű. Az Állatifehérje Feldolgozó Vállalat néha hetekig sem gondoskodott a fertőzésveszéllyel/ járó tetemek elszállításáról. Építsenek költséges égetőt? Kézenfekvőnek látszott, hogy a húst frissen feltakarmányoz- zák valamilyen haszonállattal. Február elején ötven nyércet helyeztek el a nyúltelep mögötti homokbuckán, kis ketrecekben, nyitott eternit- tető alatt. Vagyis: különösebb beruházásra nem volt szük- i ség. A következő lépés: máNéhány órányi kellemes pihenést kínál önnek a A TARTALOMBÓL: Az elnök is ember.;? Szökevények Kiben mi lakozik? Ragyognak-e még az aranyérmek? Magyaro(c)k Nehéz férjhez menni? Száz oldalnyi élmény, szórakozás. Kapható az újságárusoknál. jus 2-án negyven, kotorékból befogott hazai róka elhelyezése a ketrecekben. A róka nem válogatós, úgy mondják, dögevő. Ha a mezőn elcsíp egy nyulat, akár napokig lakmározik belőle, nem vadászik friss húsra. Vagyis a rókákkal azt is meg lehet etetni, amit a nyérccel már nem. Hogyan zajlott a kísérlet? Agócs Istvánnal, a tsz mezőgazdasági igazgatójával, és Fehér Lajossal, a nyérctelep vezetőjével beszélgetünk. Legfontosabb mozzanat a szaporulat biztosítása. A nyérc évente egyszer, májusban hozza világra az utódokat. Ezek gereznája — szőrméje —, október-novemberre érik be. Ekkor lehet levágni az állatokat, s bőrüket kikészíteni, és értékesíteni. Ahhoz, hogy mindez sikeresen menjen végbe, nagyon kell ismerni a nyércek természetét. 'a tenyésztés buktatóit. Tanulmányozták is eleget a külföldi szakirodalmat. Mégis, ami itt játszódott le a szemük előtt, különösnek hatott. Kegyetlen állatok A nyérc viselkedése vadállati, annak ellenére, hogy az ősöket már 100—150 éve ketrecbe zárták. (Miközben beszélgetünk, a ketrecekben lévő két-két fióka csupán játékból tépi egymás fülét, farkát. Kegyetlen a játékuk.) Hallom, mind a nőstény, mind a hím nagyon válogatós; nem hajlandó bármelyikükkel utódról gondoskodni. A tenyésztőnek ügyelnie kell, meg ne fojtsák egymást, mert ebben az időszakban nagy lehet az elhullás. Az anya 3—10 utódot hozhat a világra. A legjobb szovjet kolhozokban és az amerikai farmereknél a 3—5 felnevelt fióka jó eredménynek számít. Dunavarsányban 2,3 lett az átlag. A kölykök másfél hónapig maradnak az anyjuknál. A szoptatás alatt a nőstény legyengül, testsúlyának felét elveszti. A kölykök azután eleszik előle a táplálékot, ám ha ez sem lenne elég, kegyetlenül elpusztítanák a védekezésre képtelen anyát Ezek a legfontosabb tudnivalók a tenyésztésben. Természetesen ezer fortélya van ennek is, amit meg kell tanulni. Ennek érdekében néhány embert kiküldenek majd a brassói nyérctelep tanulmányozására. A fejlesztés után ugyanis újabb gondozókra lesz szükség. Most egyedül Matló Béla vigyázza, eteti az állatokat. Kérdem, hogyan? Meséli, nehéz volt megszokni az állatokat. Időnként a rácson felejtette a kezét, s a nyérc rögtön megcsípte. Szökés még nem volt. Különben is, a nyérc nagyon ügyetlenül mozog a földön, mint a teknősbéka. Könnyű megfogni. A mocsár, a láp, az óriási tölgyek ága-boga az ő világuk, ahol villámgyorsan ugrálnak. A kotorékból befogott rókák annál hajlamosabbak a szökésre. Kettő meg is lógott, az egyiket befogták. Vesztére visszajárt enni éjszakánként a drótkerítés alatt kapart lyukon — ahová a hurkot tették. Lusta lett, leszokott a vadászatról. A másik szökevény megállt a falu közepén, azt hitték veszett, és agyonütötték. A kerítés alatt most is bejár valami, bizonyára vadon élő róka, a rab társakhoz, némi élelemért. A hurkot eddig elkerülte. Ha már a rókáknál tartunk: velük nincs különösebb terv, a cél az, hogy a hazaiaknál sokkalta értékesebb ezüstrókát honosítsák majdan meg. Agócs István az év elején járt Lvov közelében egy szovhozban és egy kolhozban. Ezekben a nagy gazdaságokban 14—16 ezer tenyésznyér- cet tartanak. Dunavarsányban csupán 5—600 nyérc eltartására elegendő hús van. Minthogy most még van felesleg, és az eddigi tapasztalatok kedvezőek, újabb 400- at hozatnak — mint fentebb írjuk — az egyik szovjet kolhozból. Az új telepet két- három hét alatt megépítik saját brigádjaik. Külön ketrecgyártó üzemmel is rendelkeznek. Pasztell huszas S vajon mi lesz az idei szaporulat sorsa? A varsányiak még nem döntöttek: egyáltalán vágjanak-e most nyércet? Egyetlen bundához hatvan gerezna kell, s ezt mintegy háromezer darab közül lehet kiválogatni, hogy teljesen azonos színámyalatúak legyenek. Ennyi meg nincsen. A 150-féle színmutáció közül itt a pasztell 20-as jelűt, szép. barna nyércet tenyésztenek. Az is kérdés: milyen színűvel érdemes foglalkozni? A szőrmedivatot Párizs diktálja, s ez évről évre változik. A dunavarsányiaknak nincsenek olyan nagyratörő álmaik, hogy a külföldi prémpiacon, 20—25 dollárért értékesítenének egy-egy gereznát. Már az is sokat jelentene. ha a hazai szűcsöket s a prémeket is feldolgozó ruhagyárakat tudnák segíteni, nem kellene annyi valutát kiadniuk. Paládi József
