Pest Megyi Hírlap, 1979. szeptember (23. évfolyam, 204-229. szám)
1979-09-23 / 223. szám
SESrr V Kfunap 1979. SZEPTEMBER 23.. VASÁRNAP LEHOTKA TERVEZTE Programkapcsolós orgona Vácra Magyarországon eddig még nem használt, mechanikus szerkezetű, programkapcsolós orgonatípust készítettek Lehot- ka Gábor tervei alapján a Fővárosi Művészi Kézműves Vállalat műhelyében. Az elkészült hangszert még szeptemberben kiállítják Vácott. Arany János hagyatkozása A TELJESEN ELVESZETTNEK HITT VÉGRENDELET SORSA Az országút hullámhosszán MŰSOR BEJÁRÓKNAK KILENC HULLÁMHOSSZON Panoráma rádió. A bejárók műsora. Köszöntőm műsorunk 'hallgatóit — hangzik a bevezetés a szignál zenéje után. Minden külön értesítés helyett ezúton közöljük, hogy nunkatársunk hosszantartó júlyos munkaviszony után fe- eslegessé vált. Hatvanadik ;zületésnapja alkalmából a magány érdemrenddel tüntetjük ki. Ez a fanyar humorú közlemény nem hír. Az irodalmi rovat közöl részleteket Nyerges András egy nagyobb lélegzetű verses alkotásából. Néhány perc művelődés A bejáró dolgozók több órát utaznak naponta. Még úgy is kevés szabad idei ük marad, ha bizonyos hányadukat a munkás különjáratokon háztól-házig szállítják a vállalati autóbuszok. Idő sincs rá, de a szemorvosok és a pszichológusok sem ajánlják a mozgó járműveken az olvasást. Az ilyen járatokon Budapestet elhagyva egyre több utas bóbiskol, a hátsó üléseken előkerül a kártya, s nem ritkán a csatos üveg is. Azt hallottam, hogy valahol a megyében megpróbálják hasznosítani a meddőn múló időt, s útközben magnetofonszalagról műsort közvetítenek a bejáró számára. Egy időben mintha túrái modellként is emlegette volna ezt valaki. A községi tanácsnál és a művelődési központban nem tudtak erről. Az igazgató telefonon megígérte, hogy másnapra utánanéz a dolognak, de akkorra már másfelé vezettek a szálak. Az ország legnagyobb állami építőipari vállalata az ÉVM 43-as járatain hallható ez a 40 perces különleges adás a Budapesttől Dabasig, Tóalmásig. Taksonyig, Érsekvadkertig tartó, útszakaszon, összesen kilenc autóbuszon. A műsor 'eladata a könyv, az irodalom. a művészet iránti érdeklődés felkeltése. Mint Babos Ferenc, a vállalat oktatási osztályának vezetőié mondta, hacsak néhányan figyelnek is, s kelti fel valamelyik szám a megismerés vágyát, már akkor is érdemes ezzel foglalkozni.- Kísérleti adások A magnetofonszalagokra ’•ögzített műsorok és az autóbuszokba épített készülékek, 'lángszórók ötletét néhány évvel ezelőtt Kaposvári Dénes- né közművelődési csoportvezető dolgozta ki. A vállalattal kötött együttműködési szerződés alapján jó ideig * Színművészeti Főiskola hallgatói készítették az évi 12 műsort. Később vállalati szerkesztő bizottságot alakítottak s a stúdió riportere, technikusa, bemondója egyszemálv- ben Gombócz Lajos népművelő lett. Kísérleti műsor ez. amely nem forrott még kJ igazán és megvannak a maga buktatói is. Érdekes számokból kell összeállítani, sok zenével, hogy az emberek odafigyeljenek, szívesen hall, ? ássák. Csak a modern panoráma buszok alkalmasak a jól hallható műsorok közvetítésére. A vállalati hírek sorában több szakmai tanfolyam rendezéséről, a továbbtanulási lehetőségekről hallhatnak az utasok. A Zenei ABC rovat egy korábbi számában az M betűnél tartva Mozart Kiséji zenéjét sugározták. A G betűhöz visszaugorva Gershwin Kék rapszódiája hangzott el. A szeptemberi program Szüret, bor, alkoholizmus című műsorában Száraz Györgynek az Élet és Irodalomban megjelenő Naptár rovatából hangzik el idézet. El és virul a nova szőlő, terméke több, mint közkedvelt, fogyasztása szellemi károsodást okoz, magyarul hülyít. Majd citeraszó pendül. felhangzik a közismert dal, Bort iszunk mi, ugye pajtás. A komoly témákról is így, jobbára derűs alaphangon szólnak. A legnagyobb érdeklődés mindig a vállalati közlemények iránt nyilvánul meg. Kinek, hogy tetszik? A népművelők néhányszor elkísérték a járatokat, tapasztalatokat gyűjtöttek, közvéleménykutatást tartottak, s ennek eredményeként azt állapították meg, hogy az utasok egy része szívesen hallgatja a közvetítéseket, míg mások — sajnos a nagyobbik rész — nem. Ennek sokféle oka van, többek között nagyon kell ügyelni az adások minőségére is, de számításba kell venni azt is, hogy az építő szakma még mindig erős fizikai munkát igényel, s érthető, ha különösen az idősebbek fáradtak, szenderegnek az érkezesig. A megoldás minden esetre figyelemre méltó, a kísérlet szándéka ígéretes. A 4H-as számú ÁÉV népművelői mindenkit szívesen látnak, aki a Panoráma rádió szerkesztése, üzemeltetése, a vállalatnál összegyűlt tapasztalatok iránt érdeklődik. Ügy tudják, hogy a Pest megyei Állami Építőipari Vállalatnál hasonló megoldást terveznek a nemrég vásárolt új autóbuszokon, a közelmúltban ilyen tervekről beszélt a Pest megyei Közlekedési Építőipari Vállalat közművelődési bizottságának titkára is. Rajtuk kívül más vállalatok népművelői is rokonszenveznek ezzel a megoldással. A 43-asoknál főállású közművelődési szakember foglalkozik ezzel. A szerkesztés. az ügyintézés a programozott kazetták elosztása, cseréje nagyon sok idejét elfoglalja. Erre a kisebb vállalatoknál természetesen nincs lehetőség. Központi segítség kellene hozzá, hogy mások is bevezessék. Az eddig szerzett tapasztalatokat összegző dokumentumokban felvetődött a buszkönyvtár, a menet közbeni könyvkölcsönzés gondolata is. A bejáró dolgozók érdekeit szolgáló kísérletek, az ilyenfajta szolgáltatások kifejlesztése újabb konkrét feladata lehetne a munkásművelődéssel foglalkozó járási és megyei művelődési intézmények népművelőinek, módszertannal foglalkozó szakembereinek. Kovács T. István A nagykőrösi Arany János Múzeumban hamarosan kiállításon mutatják be a legújabb szerzeményeket. Ezek legértékesebb darabja kétségkívül Arany János végrendeletének másolata. Eddig ugyanis annak pontos szövege ismeretlen volt. Az eredeti eltűnt, elkallódott: a másolat pedig szerencsés véletlennek köszönhetően került a múzeum birtokába. Kézzel írt másolat Fekete István, a múzeum ifjú irodalomtörténésze az alábbi tájékoztatást adta: Az irodalomtörténet korábban csak annyit tudott a végrendeletről, amennyit a költő fia, Arany László, egyik levelében megírt róla sógorának, Széli Kálmán sza- lontai papnak. Az eredeti végakarat sorsa ismeretlen. A hiteles másolatot Arany László számára állították ki; tehát valamelyik hivatalnok kézírása látható a megsárgult papíron. Arany László ügyvédjének egyik leszármazottja, dr. Kemenes Tibor, 1976-ban értesítette a múzeumot, hogy birtokában van a szóbanfor- gó másolat, és több más Arany-relikvia. A monori ügyvéd bizonyos összegért átadta a nagykőrösi múzeumnak ezeket a tárgyakat. Fekete István alaposan tanulmányozta a végrendeletet, amelynek szövegét — a kiegészítő megjegyzésekkel egyetemben — az Irodalomtörténeti Közlemények 1979. évi 4. számában teszi közzé. A végrendeletből kiderül, hogy a költő öreg korára Arany László befolyása alá került. Letett korábbi tervéről, miszerint földeket vásárolna Szalonta környékén. Csupán negyven hold maradt utána, a többi pénzt értékpapírokba fektette. Magyarán: részvényese volt a Földhitel Intézetnek Névjegy a szabónak A dolog megértéséhez tudnunk kell, hogy Arany László volt a Földhitel Intézet igazgatója. Így az értékpapírok megvásárlása jó üzletnek bizonyult. Ekkoriban, amikor nagyon sok nemes alól kicsúszott a föld, és kialakult a dzsentri réteg, a nemes urak a valódi érték 60—70 százalékáért eladták értékpapírjaikat. E papírok után ötszázalékos kamatot fizetett a Földhitel Intézet. Arany László — akit iskolai tanulmányai során Petőfi feledhetetlen Arany Lacinak című verséBokSZ. Hálás dolog a kiöregedett sportoló összezavarodott lelkivilágából valamely szépirodalmi művet vagy mozgóképes történetet fabrikálni (hogy ne feledjük, olykor még képzőművészeti témává is válik ez a megkeseredett, kiút- talan pszichés állapot: gondoljunk csak a magyar származású s Olaszországban élő kitűnő szobrász, Amerigo Tot Birkózó című, gyötrött arcvo- nású, kifejezéstelen tekintetű portréjára), mert valóban a drámák drámája a nagy fényességből a nagy sötétségbe való hullás. Sok más pályatárshoz hasonlóan Zimre Péter forgató- konyvíró is nekilátott, hogy egy ilyen karrierje végéhez érkezett egykori nagymenő — jelesen országos, sőt Európa- bajnok ökölvívó — feleséggyilkosságba torkolló történetét megfogalmazza, mintegy óvó példázatként: vigyázat, fiúk és legények, nem lehet minden az a két kesztyű meg az a ..árom menet; jusson több idő és figyelem a magánéletre is. Szó se róla, igazán tisztes szándékú ez a figyelmeztetés, s a néző bizonyára a magáénak is érezte volna A negyedik menet című tévéjátékba sűr’*~tt erkölcsi tanulságot, ha csak egy kicsivel is elevenebbnek, valóságosabb valakinek mutatkozik ez a vénecske sportoló. Ám sajna nem volt így, mert ő bizony pontosan úgy viselkedett, ahogyan abban a nagy dramaturgiai sémakönyvben le van írva. Sorsa úgy araszolgatott előre, hogy aligha lehetett kétségünk a véres végkifejlet felől, s a mondatok, amelyek csillagának ki- hunytáról elhangzottak — mert neked minden csak a sport, mert te nem tervezted meg a jövődet, mert te így, mert te úgy stb. — szintén nem emelkedett túl a közhelyek lapos színvonalán. Ráadásul Janicsár Péter — mert ugye mi egyéb legyen egy magyar bunyós neve, mint Janicsár — vétkességére javarészt egy bírósági tárgyalás keretében derült fény, s keveset mondunk, ha azt állítjuk: ez a megjelenítési forma Immár az unásig ismerős. így aztán nem sok okunk akadt a megdöbbenésre, s érzelmeink legföljebb csak olyan irányban támadhattak, hogy a képernyőn mozgó színészeket sajnáljuk hiábavaló igyekezetükért. Főképpen is azt a Koncz Gábort, aki mind testalkatával, mind férfias karakterével igazán alkalmas lett volna egy sport témájú történet elültetésére. De hiába a fizikai és a lelki adottság, ha nincsen miért kamatoztatni. Mednyánszky. Ugyanilyen rossz hangulat ébredheből ismertünk meg —, ügyes üzletembernek bizonyult. Az a tény, hogy Arany János mintegy százezer forintot hagyományozott, eddig is ismert volt. Most azonban az összeg részletezésére is fény derült. Például: a költő ezer forintot hagyott a szalontai fiúiskolára, ahol tanult, majd később tanított. Fennmaradt a nyugta, amely bizonyítja, hogy Arany László a fenti összeget kifizette. A múzeum büszkesége lehet az a névjegy is, amelynek hátlapján Arany János a szabójának üzent. Íme, a szöveg: Romák Űr! A kabát szövet koczkás. Koczkás felső kabátot nem akarok. Hozzon más mustrát, világosabb szürkét, de egy színűt. Jellemző Arany János szerénységére, hogy élete végéig kerülni akarta a feltűnést. Akkoriban ugyanis a kockás szövet volt a divat, a szabó tehát jót akart, amikor ilyen mintát vitt. De: legyen csak egyszínű az o kabát. > Az első életrajz A múzeum megvásárolta Arany László feleségének, Szalay Gizellának az arcképét; Arany László koporsójának kulcsát; és Arany János leányának hozományából néhány tálat. Mindezek méltán tarthatnak számot nagy érdeklődésre az októberben nyíló kiállításon. A kuriózum számba menő Arany-emlékek mellett természetesen egyéb érdekességek is láthatók majd. így például Benkó Imre, Nagykőrös jeles historikusának munkája, az első mű Arany János életéről. 1897-ben jelent meg. Láthatunk majd kéziratokat Kozma Andortól, Lampert Gézától. Szilágyi Sándor történésztől, Rozvány Györgytől, aki Arany barátja volt. Ugyanígy Szabolcska Mi- hálytól és Ladányi Mihálytól. Ladányi nemrégiben Arany szobránál szavalt el egy alkalmi verset, s ennek kéziratát a múzeumnak adta. Említést kell tennünk Áprily Lajos és Képes Géza kéziratairól is. Társ a katedrán A múzeum a közelmúltban megvásárolta Szász Károly csaknem ezer levelét, ezekből is kiállítanak jónéhányat. Szász Károly Arany tanártársa volt Nagykőrösön, a reformkorban induló költőnemzedék tisztes másodvonalába tartozott. Legfőbb érdeme, hogy szinte az egész világirodaimat lefordította . magyar nyelvre, így Dante Divina Commedia-ját is. Ha Babits azóta nem ültette volna át magyarra, még tökéletesebben, máig is Szász szövegét ismernénk. Végül hadd említsük meg, hogy két halotti búcsúztatót is kiállítanak. A XIX. század elején a nagykőrösi lelkészeknek és tanítóknak szinte kötelességük volt efféle búcsúztatók írása; ezekből láthatnak majd az érdeklődők. A világirodalom igen szerény helyet foglal el a kőrös! kiállításon; csak néhány régi könyv kerül a tárlókba. Közülük is legszebb, legértékesebb egy korai, 1531-es kiadású Rotterdami Erasmus kötet. P. J. Kép — avatás után EGYMŰSZAKOS TANÍTÁS TÖRÖKBÁLINTON Maximalisták lennének a törökbálinti nevelők? Inkább igényesek. Nem örülnének a szép, új iskolának? Ellenkezőleg, boldogok. Tehát? Nyolc szép tanterembe költözhettek be a tanév elején az alsó tagozatosok. Régi, sok helyen még álmodni sem mert vágy vált valóra: egy- műszakos lett a tanítás. Volt átadás, avatóbeszéd, annak rendje és módja szerint. Az épület elkészült, kezdődhet a tanítás. Folyamatban a belakás De. Aki valaha is költözött már új lakásba, tudja: habár kulcs van már a kézben, a lakás ritkán kész. Itt csöpög a csap, ott púpos a padló, ez az ablak nem zár, abban a konvektorban nincs áram. Megszokott — sajnos, megszokott — jelenségek. Ilyenkor készül a hibajegyzék, melynek alapján a kivitelező valamikor kijavítja a hibákat. És ha véletlenül minden rendben is lenne, az új lakásba bútor kell, háztartási eszközök, az otthont be kell lakni. Nos, ez a helyzet nagyjából Törökbálinton is. pár nappal az átadás után. Csak itt nem három tagú családról, hanem háromszáz gyerekről van szó. Akadoznak a nyílászárók, dugulnak a vízvezetékek. Nincs kerítés, és bár a környéken ■kicsi a forgalom, nem jó tudni, hogy egy apróság kiszabadulhat az útra. Az építés idején keletkezett gödröket úgy-ahogy homokkal betömték. de közeleg az ősz, félő, hogy az esők sártengerré változtatják a környéket. A tágasan kialakított öltöző- és tárolószekrényekben nincs polc, ruhaakasztó. A kisdobosok leendő foglalkoztatóját és a majdani könyvtárat a tervek szerint harmonikafal választotta volna el. Ilyen nincs, pedig téglafallal végleg kettévágni az egybenyitható és szeparálható, így több I süt a szeptemberi nap. funkciójú termet — pazarlás. 1 Andai György Kevés a felszerelés, a szemléltető eszköz, és mert a régi iskolában is vannak még alsósok, ez a kevés is utazik, innen a régibe és vissza. Utaznak a gyerekek is, némelyik otthona bizony elég távol esik a sulitól, ha a 188-as busz vonalát kicsit módosítanák, könnyebb lenne a helyzetük. Az iskolának nincs telefonja és a kazán is még csak készül. Ellenőriz a tanár A korábbi lakáshasonlatnál maradva. Ha valaki az új lakás csepegő vízcsapjáról panaszkodik, a sirámait hallgató hajlamos azt gondolni magában: de jó neked, egyéb bajod nincs? A törökbálinti nevelők, szülők igényeiket nem jódolgukban találták ki. Reálisan és megalapozottnak tartják azokat a nagyközségi tanácsnál is, melynek műszaki ellenőre szinte naponta, elnöke is gyakran felkeresi az új iskolát. A hiányzó felszerelésekről jegyzék készült, remélhető, mihamarabb megvásárolják az abban felsoroltakat. Lista rögzíti az építési hibákat is. a Budai Járási Építőipari Szövetkezet ígéretet tett rá, gyorsan, folyamatosan kijavítja azokat. A szülők eddig is rengeteget dolgoztak. Segítettek az építkezésnél. takarítottak, most a szerelőkkel együtt szerelik a hiányzó polcokat. Az apukákra, anyukákra bizton lehet számítani, — csak szóljanak, bármi kell, mi jövünk! — mondták a szülői értekezleten. Önfeledt játék Átadás után pár nappal készült a fenti kép. A szülők és pedagógusok öröme színessé teszi a felvételt, ha pillanatnyilag kicsit soknak is tűnik rajta az árnyék. A gondból a gyerekek szerencséjére vajmi keveset észlelnek: a nagyszünetben önfeledten rohangáló, kiabáló srácokra tett a nezoDen a meanyansc^y című epizódsor figyelése közben is. Nem más, mert az meg az úgynevezett művészfilmek paneljeiből építkezett, hosszan és unalmasan idézgetve a festői pálya állomásait. Noha mind Szabó Györgynek, a forgatókönyvírónak, mind pedig Szőnyi G. Sándor rendezőnek az lehetett a célja, hogy a csavargók világába alászálló piktor sorsfordulóinak emberi indítékaival ismertesse meg a nézőt, mindebből semmi sem valósult meg: ez a Mednyánszky oly idegen maradt számunkra, mint egy képeskönyvalak. Olykor — elnehezülő pilláink az ilyen pillanatokban kényszerűen följebb emelkedtek ■— be-bevillant egy-egy festmény, rajz képe is, ám ezek látványa aligha volt elegendő érv ahhoz, hogy elhigy- gyük, milyen mély érzésű, nagy formátumú valaki volt a Horváth Sándor játszotta szakállas férfi. Ráadásul az előfizetők túlnyomó többsége a maga egyszerűbb fekete-fehér készülékén nézhette ezeket a komor színezetű munkákat, s így még azok élvezésére sem nyílt alkalom. Két este — két kudarc. Sajnáljuk. Akácz László TV-FIGYELŐ
