Pest Megyi Hírlap, 1979. szeptember (23. évfolyam, 204-229. szám)

1979-09-23 / 223. szám

SESrr V Kfunap 1979. SZEPTEMBER 23.. VASÁRNAP LEHOTKA TERVEZTE Programkapcsolós orgona Vácra Magyarországon eddig még nem használt, mechanikus szerkezetű, programkapcsolós orgonatípust készítettek Lehot- ka Gábor tervei alapján a Fő­városi Művészi Kézműves Vál­lalat műhelyében. Az elkészült hangszert még szeptemberben kiállítják Vácott. Arany János hagyatkozása A TELJESEN ELVESZETTNEK HITT VÉGRENDELET SORSA Az országút hullámhosszán MŰSOR BEJÁRÓKNAK KILENC HULLÁMHOSSZON Panoráma rádió. A bejárók műsora. Köszöntőm műsorunk 'hallgatóit — hangzik a be­vezetés a szignál zenéje után. Minden külön értesítés he­lyett ezúton közöljük, hogy nunkatársunk hosszantartó júlyos munkaviszony után fe- eslegessé vált. Hatvanadik ;zületésnapja alkalmából a magány érdemrenddel tün­tetjük ki. Ez a fanyar humorú közle­mény nem hír. Az irodalmi rovat közöl részleteket Nyer­ges András egy nagyobb lé­legzetű verses alkotásából. Néhány perc művelődés A bejáró dolgozók több órát utaznak naponta. Még úgy is kevés szabad idei ük marad, ha bizonyos hányadu­kat a munkás különjárato­kon háztól-házig szállítják a vállalati autóbuszok. Idő sincs rá, de a szemorvosok és a pszichológusok sem ajánlják a mozgó járműveken az ol­vasást. Az ilyen járatokon Budapestet elhagyva egyre több utas bóbiskol, a hátsó üléseken előkerül a kártya, s nem ritkán a csatos üveg is. Azt hallottam, hogy vala­hol a megyében megpróbálják hasznosítani a meddőn múló időt, s útközben magnetofon­szalagról műsort közvetítenek a bejáró számára. Egy idő­ben mintha túrái modellként is emlegette volna ezt vala­ki. A községi tanácsnál és a művelődési központban nem tudtak erről. Az igazgató te­lefonon megígérte, hogy más­napra utánanéz a dolognak, de akkorra már másfelé ve­zettek a szálak. Az ország legnagyobb állami építőipari vállalata az ÉVM 43-as jára­tain hallható ez a 40 perces különleges adás a Budapest­től Dabasig, Tóalmásig. Taksonyig, Érsekvadkertig tartó, útszakaszon, összesen kilenc autóbuszon. A műsor 'eladata a könyv, az iroda­lom. a művészet iránti ér­deklődés felkeltése. Mint Babos Ferenc, a vállalat ok­tatási osztályának vezetőié mondta, hacsak néhányan fi­gyelnek is, s kelti fel valame­lyik szám a megismerés vá­gyát, már akkor is érdemes ezzel foglalkozni.- Kísérleti adások A magnetofonszalagokra ’•ögzített műsorok és az autó­buszokba épített készülékek, 'lángszórók ötletét néhány év­vel ezelőtt Kaposvári Dénes- né közművelődési csoportve­zető dolgozta ki. A vállalat­tal kötött együttműködési szerződés alapján jó ideig * Színművészeti Főiskola hall­gatói készítették az évi 12 műsort. Később vállalati szer­kesztő bizottságot alakítottak s a stúdió riportere, techni­kusa, bemondója egyszemálv- ben Gombócz Lajos népműve­lő lett. Kísérleti műsor ez. amely nem forrott még kJ igazán és megvannak a ma­ga buktatói is. Érdekes szá­mokból kell összeállítani, sok zenével, hogy az emberek odafigyeljenek, szívesen hall, ? ássák. Csak a modern pano­ráma buszok alkalmasak a jól hallható műsorok közvetíté­sére. A vállalati hírek sorában több szakmai tanfolyam ren­dezéséről, a továbbtanulási le­hetőségekről hallhatnak az utasok. A Zenei ABC rovat egy korábbi számában az M betűnél tartva Mozart Kiséji zenéjét sugározták. A G be­tűhöz visszaugorva Gershwin Kék rapszódiája hangzott el. A szeptemberi program Szü­ret, bor, alkoholizmus című műsorában Száraz Györgynek az Élet és Irodalomban meg­jelenő Naptár rovatából hang­zik el idézet. El és virul a nova szőlő, terméke több, mint közkedvelt, fogyasztása szellemi károsodást okoz, ma­gyarul hülyít. Majd citeraszó pendül. felhangzik a közis­mert dal, Bort iszunk mi, ugye pajtás. A komoly témák­ról is így, jobbára derűs alap­hangon szólnak. A legnagyobb érdeklődés mindig a vállala­ti közlemények iránt nyilvánul meg. Kinek, hogy tetszik? A népművelők néhányszor elkísérték a járatokat, tapasz­talatokat gyűjtöttek, közvéle­ménykutatást tartottak, s en­nek eredményeként azt álla­pították meg, hogy az utasok egy része szívesen hallgatja a közvetítéseket, míg mások — sajnos a nagyobbik rész — nem. Ennek sokféle oka van, többek között nagyon kell ügyelni az adások minőségére is, de számításba kell venni azt is, hogy az építő szakma még mindig erős fizikai mun­kát igényel, s érthető, ha kü­lönösen az idősebbek fárad­tak, szenderegnek az érkeze­sig. A megoldás minden eset­re figyelemre méltó, a kísér­let szándéka ígéretes. A 4H-as számú ÁÉV népművelői min­denkit szívesen látnak, aki a Panoráma rádió szerkesztése, üzemeltetése, a vállalatnál összegyűlt tapasztalatok iránt érdeklődik. Ügy tudják, hogy a Pest megyei Állami Építő­ipari Vállalatnál hasonló megoldást terveznek a nem­rég vásárolt új autóbuszokon, a közelmúltban ilyen tervek­ről beszélt a Pest megyei Közlekedési Építőipari Válla­lat közművelődési bizottságá­nak titkára is. Rajtuk kívül más vállalatok népművelői is rokonszenveznek ezzel a meg­oldással. A 43-asoknál főál­lású közművelődési szakember foglalkozik ezzel. A szerkesz­tés. az ügyintézés a progra­mozott kazetták elosztása, cse­réje nagyon sok idejét elfog­lalja. Erre a kisebb vállala­toknál természetesen nincs le­hetőség. Központi segítség kellene hozzá, hogy mások is bevezessék. Az eddig szerzett tapasztalatokat összegző do­kumentumokban felvetődött a buszkönyvtár, a menet közbeni könyvkölcsönzés gondolata is. A bejáró dolgozók érdekeit szolgáló kísérletek, az ilyen­fajta szolgáltatások kifejlesz­tése újabb konkrét feladata lehetne a munkásművelődéssel foglalkozó járási és megyei művelődési intézmények nép­művelőinek, módszertannal foglalkozó szakembereinek. Kovács T. István A nagykőrösi Arany János Múzeumban hamarosan kiál­lításon mutatják be a leg­újabb szerzeményeket. Ezek legértékesebb darabja kétség­kívül Arany János végrende­letének másolata. Eddig ugyanis annak pontos szöve­ge ismeretlen volt. Az erede­ti eltűnt, elkallódott: a má­solat pedig szerencsés vélet­lennek köszönhetően került a múzeum birtokába. Kézzel írt másolat Fekete István, a múzeum ifjú irodalomtörténésze az alábbi tájékoztatást adta: Az irodalomtörténet koráb­ban csak annyit tudott a végrendeletről, amennyit a költő fia, Arany László, egyik levelében megírt róla sógorának, Széli Kálmán sza- lontai papnak. Az eredeti végakarat sorsa ismeretlen. A hiteles másolatot Arany László számára állították ki; tehát valamelyik hivatalnok kézírása látható a megsárgult papíron. Arany László ügyvéd­jének egyik leszármazottja, dr. Kemenes Tibor, 1976-ban értesítette a múzeumot, hogy birtokában van a szóbanfor- gó másolat, és több más Arany-relikvia. A monori ügyvéd bizonyos összegért át­adta a nagykőrösi múzeum­nak ezeket a tárgyakat. Fekete István alaposan ta­nulmányozta a végrendele­tet, amelynek szövegét — a kiegészítő megjegyzésekkel egyetemben — az Irodalom­történeti Közlemények 1979. évi 4. számában teszi közzé. A végrendeletből kiderül, hogy a költő öreg korára Arany László befolyása alá került. Letett korábbi tervé­ről, miszerint földeket vásá­rolna Szalonta környékén. Csupán negyven hold maradt utána, a többi pénzt érték­papírokba fektette. Magya­rán: részvényese volt a Föld­hitel Intézetnek Névjegy a szabónak A dolog megértéséhez tud­nunk kell, hogy Arany László volt a Földhitel Intézet igaz­gatója. Így az értékpapírok megvásárlása jó üzletnek bi­zonyult. Ekkoriban, amikor nagyon sok nemes alól kicsú­szott a föld, és kialakult a dzsentri réteg, a nemes urak a valódi érték 60—70 száza­lékáért eladták értékpapírjai­kat. E papírok után ötszá­zalékos kamatot fizetett a Földhitel Intézet. Arany László — akit iskolai tanulmányai során Petőfi feledhetetlen Arany Lacinak című versé­BokSZ. Hálás dolog a ki­öregedett sportoló összezavaro­dott lelkivilágából valamely szépirodalmi művet vagy moz­góképes történetet fabrikálni (hogy ne feledjük, olykor még képzőművészeti témává is vá­lik ez a megkeseredett, kiút- talan pszichés állapot: gondol­junk csak a magyar szárma­zású s Olaszországban élő ki­tűnő szobrász, Amerigo Tot Birkózó című, gyötrött arcvo- nású, kifejezéstelen tekintetű portréjára), mert valóban a drámák drámája a nagy fé­nyességből a nagy sötétségbe való hullás. Sok más pályatárshoz ha­sonlóan Zimre Péter forgató- konyvíró is nekilátott, hogy egy ilyen karrierje végéhez érkezett egykori nagymenő — jelesen országos, sőt Európa- bajnok ökölvívó — feleség­gyilkosságba torkolló történe­tét megfogalmazza, mintegy óvó példázatként: vigyázat, fiúk és legények, nem lehet minden az a két kesztyű meg az a ..árom menet; jusson több idő és figyelem a magánéletre is. Szó se róla, igazán tisztes szándékú ez a figyelmeztetés, s a néző bizonyára a magáé­nak is érezte volna A negye­dik menet című tévéjátékba sűr’*~tt erkölcsi tanulságot, ha csak egy kicsivel is eleve­nebbnek, valóságosabb valaki­nek mutatkozik ez a vénecske sportoló. Ám sajna nem volt így, mert ő bizony pontosan úgy viselkedett, ahogyan ab­ban a nagy dramaturgiai sé­makönyvben le van írva. Sorsa úgy araszolgatott előre, hogy aligha lehetett kétségünk a vé­res végkifejlet felől, s a mon­datok, amelyek csillagának ki- hunytáról elhangzottak — mert neked minden csak a sport, mert te nem tervezted meg a jövődet, mert te így, mert te úgy stb. — szintén nem emel­kedett túl a közhelyek lapos színvonalán. Ráadásul Janicsár Péter — mert ugye mi egyéb legyen egy magyar bunyós neve, mint Janicsár — vétkességére java­részt egy bírósági tárgyalás keretében derült fény, s keve­set mondunk, ha azt állítjuk: ez a megjelenítési forma Im­már az unásig ismerős. így aztán nem sok okunk akadt a megdöbbenésre, s ér­zelmeink legföljebb csak olyan irányban támadhattak, hogy a képernyőn mozgó színészeket sajnáljuk hiábavaló igyekeze­tükért. Főképpen is azt a Koncz Gábort, aki mind test­alkatával, mind férfias karak­terével igazán alkalmas lett volna egy sport témájú törté­net elültetésére. De hiába a fizikai és a lelki adottság, ha nincsen miért kamatoztatni. Mednyánszky. Ugyan­ilyen rossz hangulat ébredhe­ből ismertünk meg —, ügyes üzletembernek bizonyult. Az a tény, hogy Arany Já­nos mintegy százezer forintot hagyományozott, eddig is is­mert volt. Most azonban az összeg részletezésére is fény derült. Például: a költő ezer forintot hagyott a szalontai fiúiskolára, ahol tanult, majd később tanított. Fennmaradt a nyugta, amely bizonyítja, hogy Arany László a fenti összeget kifizette. A múzeum büszkesége le­het az a névjegy is, amelynek hátlapján Arany János a szabójának üzent. Íme, a szö­veg: Romák Űr! A kabát szö­vet koczkás. Koczkás felső kabátot nem akarok. Hozzon más mustrát, világosabb szür­két, de egy színűt. Jellemző Arany János szerénységére, hogy élete végéig kerülni akarta a feltűnést. Akkoriban ugyanis a kockás szövet volt a divat, a szabó tehát jót akart, amikor ilyen mintát vitt. De: legyen csak egyszí­nű az o kabát. > Az első életrajz A múzeum megvásárolta Arany László feleségének, Szalay Gizellának az arcké­pét; Arany László koporsójá­nak kulcsát; és Arany János leányának hozományából né­hány tálat. Mindezek méltán tarthatnak számot nagy ér­deklődésre az októberben nyíló kiállításon. A kuriózum számba menő Arany-emlékek mellett természetesen egyéb érdekességek is láthatók majd. így például Benkó Imre, Nagykőrös jeles histori­kusának munkája, az első mű Arany János életéről. 1897-ben jelent meg. Láthatunk majd kézirato­kat Kozma Andortól, Lam­pert Gézától. Szilágyi Sándor történésztől, Rozvány György­től, aki Arany barátja volt. Ugyanígy Szabolcska Mi- hálytól és Ladányi Mihálytól. Ladányi nemrégiben Arany szobránál szavalt el egy al­kalmi verset, s ennek kézira­tát a múzeumnak adta. Em­lítést kell tennünk Áprily Lajos és Képes Géza kézira­tairól is. Társ a katedrán A múzeum a közelmúltban megvásárolta Szász Károly csaknem ezer levelét, ezek­ből is kiállítanak jónéhányat. Szász Károly Arany tanár­társa volt Nagykőrösön, a re­formkorban induló költőnem­zedék tisztes másodvonalába tartozott. Legfőbb érdeme, hogy szinte az egész világiro­daimat lefordította . magyar nyelvre, így Dante Divina Commedia-ját is. Ha Babits azóta nem ültette volna át magyarra, még tökéletesebben, máig is Szász szövegét ismer­nénk. Végül hadd említsük meg, hogy két halotti búcsúztatót is kiállítanak. A XIX. század elején a nagykőrösi lelkészek­nek és tanítóknak szinte kö­telességük volt efféle búcsúz­tatók írása; ezekből láthat­nak majd az érdeklődők. A világirodalom igen szerény helyet foglal el a kőrös! ki­állításon; csak néhány régi könyv kerül a tárlókba. Kö­zülük is legszebb, legértéke­sebb egy korai, 1531-es kiadá­sú Rotterdami Erasmus kö­tet. P. J. Kép — avatás után EGYMŰSZAKOS TANÍTÁS TÖRÖKBÁLINTON Maximalisták lennének a törökbálinti nevelők? Inkább igényesek. Nem örülnének a szép, új iskolának? Ellenkezőleg, boldogok. Tehát? Nyolc szép tanterembe köl­tözhettek be a tanév elején az alsó tagozatosok. Régi, sok helyen még álmodni sem mert vágy vált valóra: egy- műszakos lett a tanítás. Volt átadás, avatóbeszéd, annak rendje és módja szerint. Az épület elkészült, kezdődhet a tanítás. Folyamatban a belakás De. Aki valaha is költözött már új lakásba, tudja: habár kulcs van már a kézben, a lakás ritkán kész. Itt csöpög a csap, ott púpos a padló, ez az ablak nem zár, abban a konvektorban nincs áram. Megszokott — sajnos, meg­szokott — jelenségek. Ilyen­kor készül a hibajegyzék, melynek alapján a kivitelező valamikor kijavítja a hibákat. És ha véletlenül minden rend­ben is lenne, az új lakásba bútor kell, háztartási eszkö­zök, az otthont be kell lak­ni. Nos, ez a helyzet nagyjából Törökbálinton is. pár nappal az átadás után. Csak itt nem három tagú családról, hanem háromszáz gyerekről van szó. Akadoznak a nyílászárók, du­gulnak a vízvezetékek. Nincs kerítés, és bár a környéken ■kicsi a forgalom, nem jó tudni, hogy egy apróság ki­szabadulhat az útra. Az épí­tés idején keletkezett gödrö­ket úgy-ahogy homokkal be­tömték. de közeleg az ősz, félő, hogy az esők sártengerré változtatják a környéket. A tágasan kialakított öltöző- és tárolószekrényekben nincs polc, ruhaakasztó. A kisdo­bosok leendő foglalkoztatóját és a majdani könyvtárat a tervek szerint harmonikafal választotta volna el. Ilyen nincs, pedig téglafallal vég­leg kettévágni az egybenyitha­tó és szeparálható, így több I süt a szeptemberi nap. funkciójú termet — pazarlás. 1 Andai György Kevés a felszerelés, a szem­léltető eszköz, és mert a régi iskolában is vannak még al­sósok, ez a kevés is utazik, innen a régibe és vissza. Utaznak a gyerekek is, néme­lyik otthona bizony elég tá­vol esik a sulitól, ha a 188-as busz vonalát kicsit módosíta­nák, könnyebb lenne a hely­zetük. Az iskolának nincs telefonja és a kazán is még csak készül. Ellenőriz a tanár A korábbi lakáshasonlatnál maradva. Ha valaki az új lakás csepegő vízcsapjáról panaszkodik, a sirámait hall­gató hajlamos azt gondolni magában: de jó neked, egyéb bajod nincs? A törökbálinti nevelők, szülők igényeiket nem jódolgukban találták ki. Reálisan és megalapozottnak tartják azokat a nagyközségi tanácsnál is, melynek műszaki ellenőre szinte naponta, el­nöke is gyakran felkeresi az új iskolát. A hiányzó felsze­relésekről jegyzék készült, remélhető, mihamarabb meg­vásárolják az abban felsorol­takat. Lista rögzíti az építé­si hibákat is. a Budai Járási Építőipari Szövetkezet ígére­tet tett rá, gyorsan, folyama­tosan kijavítja azokat. A szü­lők eddig is rengeteget dol­goztak. Segítettek az építke­zésnél. takarítottak, most a szerelőkkel együtt szerelik a hiányzó polcokat. Az apukák­ra, anyukákra bizton lehet számítani, — csak szóljanak, bármi kell, mi jövünk! — mondták a szülői értekezle­ten. Önfeledt játék Átadás után pár nappal készült a fenti kép. A szü­lők és pedagógusok öröme színessé teszi a felvételt, ha pillanatnyilag kicsit soknak is tűnik rajta az árnyék. A gondból a gyerekek szerencsé­jére vajmi keveset észlelnek: a nagyszünetben önfeledten rohangáló, kiabáló srácokra tett a nezoDen a meanyansc^y című epizódsor figyelése köz­ben is. Nem más, mert az meg az úgynevezett művészfilmek paneljeiből építkezett, hosszan és unalmasan idézgetve a fes­tői pálya állomásait. Noha mind Szabó György­nek, a forgatókönyvírónak, mind pedig Szőnyi G. Sándor rendezőnek az lehetett a cél­ja, hogy a csavargók világá­ba alászálló piktor sorsfor­dulóinak emberi indítékaival ismertesse meg a nézőt, mind­ebből semmi sem valósult meg: ez a Mednyánszky oly idegen maradt számunkra, mint egy képeskönyvalak. Olykor — elnehezülő pil­láink az ilyen pillanatokban kényszerűen följebb emelked­tek ■— be-bevillant egy-egy festmény, rajz képe is, ám ezek látványa aligha volt ele­gendő érv ahhoz, hogy elhigy- gyük, milyen mély érzésű, nagy formátumú valaki volt a Horváth Sándor játszotta sza­kállas férfi. Ráadásul az előfi­zetők túlnyomó többsége a maga egyszerűbb fekete-fehér készülékén nézhette ezeket a komor színezetű munkákat, s így még azok élvezésére sem nyílt alkalom. Két este — két kudarc. Saj­náljuk. Akácz László TV-FIGYELŐ

Next

/
Thumbnails
Contents