Pest Megyi Hírlap, 1979. szeptember (23. évfolyam, 204-229. szám)
1979-09-02 / 205. szám
XXI. ÉVFOLYAM, 205. SZÁM 1979. SZEPTEMBER 2., VASÁRNAP mw.wwMm.wm Egyeztették az érdekeket Összevonták a két tanintézetet Színvonalasabb lesz az oktató-nevelő munka Vágják a silónak valót A maglódi nagyközségi tanács legutóbbi ülésén fontos határozatokat hozott az oktatásüggyel kapcsolatban. A nagyközség az agglomerációs övezethez tartozik, így a foglalkoztatottság állandó növekedése és a demográfiai változások következtében az oktatási intézmények állapota és helyzete a lakosság érdeklődésének középpontjában áll, igényelve azok állandó fejlesztését, korszerűsítését. Maglódon az utóbbi három esztendőben kedvező változások történtek az iskolafejlesztésben, de a szétszórtság még ma is jellemző. Az 1. számú általános iskola három, a 2. számú két épületben működik. Jobb feltételek Két évvel ezelőtt gyökeres változást hozott, hogy az 1. számú iskolában tető alá került hat új tanterem, s elkészült a korszerű, minden igényt kielégítő tornaterem is. Ebben az iskolában megvalósult az egyműszakos tanítás, jutott hely az úttörő- és kisdobos foglalkozások megtartására. A szakkörök is tanteremhez jutottak, a napközik és a menzás tanulószobák szintén megnyíltak a tanulók előtt. Ugyanakkor a 2. számú iskolában fordított helyzet alakult ki. A tantermek kihasználtsága 200 százalékra (!) futott fel, s ez gátolta az oktató-nevelő munka színvonalának emelését. Mivel a közeljövőben új tantermek építésére nincs lehetőség Maglódon, a nagyközségi tanács alaposan megvizsgálta a két iskola helyzetét és működését. A két tanintézetben jelenleg 24 tanterem áll a diákok rendelkezésére. A tanulók száma nyolcszáznyolc. Jelenleg egy műszakban tanul a tankötelezett gyermekek 52,4 százaléka, két műszakban 47,6 százalékuk. Szeptember 3-tól a két iskolát összevonják — határozott a tanácsülés —, s így kedvezőbb feltételeket teremthetnek majd az oktatáshoz. Az összevonás után már 615 tanuló — az összlétszám 75 százaléka — tanulhat egy műszakban. A délelőtti—délutáni tanítás hátrányait csupán a 208 alsótagozatos érzi majd ezentúl. Egymás mellett... A tantermek egyenlőtlen kihasználását jelezte az a tény is, hogy még a nyaralói iskola nyolc tantermében 16 tanulócsoport két műszakban tanult, addig az 1. számú iskolában két tantermet nem is használták. A nagyközségi tanács körültekintően járt el. A községi térkép segítségével felmérést végeztek a tanulók lakása és az iskolák közötti távolság alakulásáról. Ezek szerint 500 méteren belül lakik 238 gyerek, 500—1000 méter között 369, 1000—1500 méter között 180 tanuló. Ennél messzeb mindössze 21-en laknak. Az egy kilométeren túl lakó gyerekek iskolába való utaztatásához igénybe lehet venni a Volán autóbuszjáratait is. Természetesen az iskola- egyesítés a nevelői ellátottságot is kedvezően befolyásolja. Az egyesítés után a szakos ellátottság 94,16 százalékos lesz, amely járási szinten is kiemelkedőnek mondható. A tanácsülésen alapos vita előzte meg a végső határozat- hozatalt, amely szerint szeptember 3-tól az 1. és a 2. számú általános iskola együttesen kezdi meg az új tanévet. Holnap, az évnyitón tehát mindkét iskola tanulói együtt lesznek, egymás mellett állnak majd. Kinevezés Az intézmények egyesítése több előnnyel is jár: lehetőség nyílik a napközi otthonok további fejlesztésére, a szertárak központosítására, a szakos ellátottság növelésére, az egyműszakos tanítás további szélesítésére. Ennek alapján döntöttek a tanácstagok az egyesítésről, amely járásunkban először, illetve elsőként valósul meg Maglódon. Az összevont általános iskola igazgatójává ötévi időtartamra Ladányi Jánost, a volt 1. számú általános iskola igazgatóját nevezte ki a tanácsülés* / Gér József Üllő Óvodát avatnak Üllőn a nagyrészt társadalmi összefogással épülő 4. számú óvoda átadását szeptember 6-án tartják meg. A nagyközségi tanács az ünnepélyes átadással egy időben értékeli a végzett társadalmi munka eredményeit. Az új óvodai oktatási év kezdetével a gyermekintézmények kihasználtsága százhúsz százalékos lesz, a felvételi bizottság minden indokolt óvodai felvételi kérelmet teljesíteni tudott. Vágják a silónak valót a Rákosmezeje Termelőszövetkezet Gycmrő határában lévő kukoricaföldjén. Naponta mintegy 10 hektáron végeznek a munkával. ■: Barcza Zsolt felvétele Levelesládánkból Búcsú az alapitó tagtól Egy-egy történelmi évforduló alkalmával — különösen, ha arról a nyilvánosság előtt is megemlékeznek — sok minden eszükbe jut az embereknek. Hadd szóljak itt egy asszonyról, a vecsési Ferro- elektrika Szövetkezet kiemelkedő dolgozójáról. Fejes Istvánná alapító tagja volt a jogelőd maglódi Vas-, és Fémipari Szövetkezetnek. Huszonnyolc év múlt el, hogy férjével együtt létrehoztak egy kis műhelyközösséget, a műszerész részleget. (Azóta ez a részleg több dolgozó családanyának adott munkalehetőséget.) Nekem és mindazoknak, akik utána léptek be a szövetkezetbe, példaképünk volt. Szorgalmas, becsületes munkája és szerény magatartása tiszteletet parancsolt környezetének. Több társadalmi tisztséget töltött be. Társadalmi munkában mindig elöl járt. Lelkes híve volt a nőmozgalomnak, tanácsára és segítségére mindig lehetett számítani. E becsületes munkáséveket a szövetkezet vezetősége és társadalmi szervei is méltóképpen elismerték. Az elmúlt napokban kis ünnepség keretében köszöntek el tőle közvetlen munkatársai és a szövetkezet vezetősége, társadalmi szervei. Most, amikor majdnem három évtizedes munkássága után a megérdemelt nyugdíjas évek következnek, csak tisztelettel és nagyrabecsüléssel gondolunk rá, és kívánunk neki jó egészséget, boldogságot. Márkus Sándorné személyzeti vezető Fél évszázada történt Emlékezés H. Kovács Jánosra Túl a nyolcvan éven, a veteránok között is a „nagy öreg” lenne H. Kovács János, ha élne. A századforduló előtt született, így a Tanácsköztársaság idején, mint ifjúkommunista, majd vörös katona részt vett a történelemformáló eseményekben. A népes család férfitagjai mind részesei voltak a két háború közötti munkásmozgalomnak. Amikor volt munka, mindent elvállalt, de közben kitanulta a víz- és gázszerelő mesterséget. Általában Budapesten dolgozott, de vidéki városokban is vállalt munkát a nagyobb építkezéseken. Politikus alkat volt és a társadalom igazságtalanságait bírálta, amiért előbb a munkakönyvét kapta kézhez, később pedig a csendőrök is „elbeszélgettek” vele. Amikor Czellaó Károly megszervezte az első KMP illegális sejtet, H. Kovács János volt, aki egyértelműen vállalta a közreműködést és a vele járó veszélyeket. Sokat olvasott, könyveket és a napi sajtót. Többet tudott az átlagmunkásnál. Ha bárkivel összejött, máris politikára terelte a szót. A világot megrázó munkanélküliség idején az emberek keresték a nincstelenség- ből kivezető utat, így hát meghallgatásra találtak H. Kovács szavai. Két év f egy ház Mint ismeretes, Czellaó Károly Moszkvába utazott az ott működő agitációs iskolára. H. Kovács János vette át az irányítást. A hetenként szétszórt röplapok a napi eseményekkel foglalkoztak és nemegyszer személyeket is említettek. Érthető volt a helyi hatóság dühe és fáradozása a röplapok szerkesztői és terjesztői ellen. Egy véletlen folytán 1932 májusában tizenketited magával a csendőrség kezére került. Felügyelet alatt Minden bírói fokon jóváhagyták a kiszabott kétévi fegyházat. Munkát nehezen kapott, mert sokan ismerték a szakmában és hamar kitudódott politikai múltja, a munkaadók szabadultak a nem kívánatos embertől. De az 1936- ban meghirdetett háborús program végrehajtásához szükség volt minden ember munkájára, így H. Kovács János majdnem folyamatosan tudott dolgozni. A rendőri felügyeletét „elfelejtették” visszavonni^ ezért vasárnaponként tisztelgő látogatást kellett tennie a helyi csendőrőrsön. Mint vérbeli forradalmár, nem tudta megállni, hogy ne emeljen szót a németek magyarországi térhódítása és a készülő háború ellen. Munkahelyén szóban és röplapok terjesztésével figyelmeztette munkatársait a veszélyre. Sztrájkot szervez és ezért letartóztatják 1939-ben. De pár hónap után szabadon engedik. Ezt követte az 1940-ben az újabb letartóztatás. Másfél évet kapott, de amíg ezt az időt töltötte, újabb letartóztatások során rábizonyult más államellenes tevékenység is, így újabb évet kapott a már meglevő mellé. Az 1944-es év a szegedi Csillag-börtönben találta. Már szabadulnia kellett volna, azonban, amikor Szegedet kiürítették a magyar és német katonai hatóságok, H. Kovács Jánost nem engedték szabadon, hanem a többi politikai fogollyal együtt Budapestre hozták, ahol még alkalma volt a családjával beszélgetni. De a következő beszélgetésre nem került sor, mert november végén Vácra hajtották a fogház lakóit. H. Kovács János útja ettől kezdve különféleképpen vált ismeretessé. Egyesek szerint Vácról Sopronkőhidára hajtották őket és ott kivégezték. De ennek semmi írásos nyoma nincs, pedig a kivégzettekről naplót vezettek a fegyházban. A másik feltevést egy 1945- ben a helyi pártszervezetet fölkereső szemtanúitól tudjuk. Ez az elvtárs a véletlen folytán megmenekült a haláltól, de hosszú ideig együtt raboskodott H. Kovács Jánossal, ő hozta az üzenetet. A történet a következő: A Duna partján Amikor Budapestről lovas csendőrök kíséretében Vácra ért a rabok menete, a fáradtságtól lerogytak a börtön udvarán, s bezárult mögöttük a nagykapu. Ekkor már nyilasok vették át a börtön parancsnokságát. A nyilasok szemlét akartak tartani, és sorakozót rendeltek el. A fáradt és izomláztól gyötört rabok nem siettek fölállni. Erre feldühödött a nyilas őrszemélyzet és gáppisztolysorozatot adott a rabokra. Megtizedelték az embereket. Természetesen, akiket nem terítettek le a sorozatok, azok fölugrottak, hogy nagyobb baj ne legyen. Ekkor parancsot adott a nyilas vezető, hogy a halottakat két egészséges ember vigye ki a Duna partjára és dobják a vízbe. A szemtanú elmondása szerint a sebesülteket is vinni kellett. Az egészségesek vonszolták a sebesült és a halott testeket és a parancs szerint a Dunába gázoltak. Ekkor a parancsot teljesítő rabokat is géppisztolysorozat érte. Ezek között volt H. Kovács János is. Márványba vésve Melyik történet az igaz, nem tudni. Annyi biztos: H. Kovács János a munkásmozgalom mártírja. Budapesten a Mező Imre úti Munkásmozgalmi Pantiheonban márványba vésett neve a többi mártír nevével együtt hirdeti, hogy hősök voltak, és a hősök halhatatlanok. Felesége, aki méltó volt hozzá, Budapest bombázásakor lelte halálát. Két fia apjuk nevéhez hűen vettek, illetve vesznek részt a szocialista Magyarország építésében. Mono- ron utcát neveztek el róla, fényképét pedig Czellaó Káro- lyéval együtt a járási pártbizottság előcsarnokában helyezték el. A felszabadulást nem érhette meg, de meghallotta a győztes szovjet Vörös Hadsereg ágyúinak hangját. Ez a csatazaj követte Szegedtől egészen a haláláig. Monori Für Dezső Vasárnapi jegyzet Gyesen .s Lf armemadrág, fehér tri kó a mamán is, a mögötte iparkodó kisfiún is. A1 kicsi néha elmarad, aztán siet a gyerekkocsit toló anyuka után. A kocsiban rózsaszín csecsemő alszik. Idilli kép — a vasútállomásról váratlanul kizúduló tömeg zaja, látványa töri meg. A kisfiú integetni, kiabálni kezd: — Apa! Apuci! Jön a fiatal apa, 5 is farmeres, trikós, csuklóján apró bőrtáska szyja. A csalási tagjai üdvözlik egymást, a mama megfordítja a gyerekkocsit, s már indulnának hazafelé, amikor a fiatalember azt mondja: — Na, sziasztok. Én moziba megyek. — Moziba? Már megint? Hazajöhetnél... — szalad keserű ráncba a feleség arcán a mosoly. — Mi a fenének mennék haza? Mit csináljak otthon? Olvassak, vagy titeket bámuljalak? Megnézem ezt a filmet. Majd igyekszem, menjetek csak. Atya a farmerben el — feleség a két gyerekkel lassan hazafelé, egy másik úton. ' A jelenet akaratlan szem- és fültanúi alighanem folytatják gondolatban az eseménysort: az apa végigszó- rakozza a filmet, iszik még egy pohár sört valahol, s mire hazaér, kész a vacsora, megfürdetve a két kicsi, beáztatva a pelenkahalom, s férjuram kegyes homlokcsókkal jutalmazza a kötelességét híven és jól teljesítő hitvest... A példa — szerencsére — korántsem általánosítható. Ellentétjeit is sorolhatnám, de a jelenetről eszembe jut, hogy a szótárunkba beépült új szó, a gyes, kitermelt egy másik, sokat emlegetett kifejezést is: a fal-fóbiát. Apróságaikat gyermek- gondozási segélyen nevelő fiatal édesanyák panaszainak sokasága sűrűsödik a szóban, a négy fal közé zárt mosás, főzés, pelenká- zás, tápszerkészítés, fürdetés napi körforgása. Száznál többen jelentkeztek az idén a monori bölcsődébe a kérelemmel: szeretnék gyermeküket elhelyezni, dolgozni akarnak. A száz-egynéhányból hetvenöt kérelmet talált indokoltnak a felvételeket elbíráló bizottság. A helyet indokoltan kérők közül is csupán ötvenháromnak tudtak helyet adni. Ügy, hogy a bölcsődét 121 százalékra töltötték fel. Jócskán akadtak, akiknek semmi sem indokolja felvételi kérelmét, csupán a szándék, hogy mielőbb visszatérjenek munkahelyükre, szabadulva a négy fal közül, átruházva a gyerekkel járó gondokat és örömöket a bölcsődei gondozónőkre. Két éve készült Monoron egy felmérés a nöbizottság kezdeményezésére. Végigkérdezték a gyesen levő kismamákat: ha klubot hoznának létre, részt vennének-e a programokon. Igenekkel szavaztak, ám a kezdeményezést csend, majd a teljes feledés követte. lé ismamaklub azóta sincs Monoron, s sajnos, nemigen akad más szórakozási, művelődési lehetőség sem a fal-fóbia feloldására. De még az elemi igények kielégítésére is alig-alig... Koblencz Zsuzsa Ezúton mondunk köszönetét mindazoknak az ismerősöknek, kollégáknak, barátoknak, akik férjem, édesapánk. Dr* Simon Sándor orvos temetésén Vecsésen megjelentek, együttérzésükkel fájdalmunkban osztoztak. A gyászoló család. SZANDÁLVASÁR szeptember 3-tói 22-ig. DIVATOS NŐI, FÉRFI- ÉS GYERMEKSZANDÁLOK 30-40%-OS ÁRENGEDMÉNNYEL KAPHATÓK A §s<ÍS!^| MONORI SZAKROLTJÁRAN Monor, Kossuth Lajos u. 71.
