Pest Megyi Hírlap, 1979. szeptember (23. évfolyam, 204-229. szám)
1979-09-22 / 222. szám
I 1979. SZEPTEMBER 22., SZOMBAT "xJCíűfW •• Ülést tartott az MSZMP Pest megyei Bizottsága Az MSZMP Pest megyei Bizottságának tegnapi ülésén Cselényi Dezső, a monori járási pártbizottság első titkára számolt be a monori járás mezőgazdaságának helyzetéről. Ezt követően A párt nemzetiségi politikájának megvalósítása Pest megyében című előterjesztés került napirendre, melynek előadója Barinkat Oszkárné, a Pest megyei pártbizottság Amint a megyei pártbizottság tegnapi ülése elé terjesztett írásos ' jelentés, valamint Barinkai Oszkárné szóbeli kiegészítője is megállapította: a nemzetiségi politika az MSZMP politikájának szerves része. Érvényesül Pest megyében is a nemzetiségek alkotmányban biztosított poltikai, gazdasági, közéleti egyenjogúsága. A megyében él az ország nemzetiségi lakosságának mintegy 2 százaléka, csaknem 60 ezer ember. Ez az összlakossághoz viszonyítva nem nagy szám, de a párt következetes elvi politikáját bizonyítja, hogy nagy fontosságot tulajdonít a nemzetiségekkel való foglalkozásnak, élet- és munkakörülményeik javításának, széles körű lehetőségeket teremt anyanyelvűk, kulturális hagyományaik megőrzéséhez. A megyében élő nemzetiségi lakosság helyzetét és életviszonyait is alapvetően hazánk és Pest megye politikai, gazdasági életében végbe— Havonta nyolcszázzal kevesebbet viszek haza. Ha pedig az átlagbérekre hivatkoznak. akkor azt is nézzék meg, hány órámba kerül, ha annyit akarok keresni, mint régen? Munkatársaim zöme családos, fiatal asszony. Ök nem is túlórázhatnak. A jót jutalmazzák — Neun is az a cél, hogy a túlórák száma növekedjen, s az sem. hogy megfeszített ütemben dolgozzunk. Sehol a világon nem adják könnyen a pénzt. — Ezt, a termelési főmérnök vallja, s vizsgálódásaiknak is az volt a szándéka, hogy megkeressék a több és a jobb munka feltételét. Elmondta az is, hogy nem szűntek meg a jutalmak, hiszen a jó munkát — közben áz anyagtakarákosságot — most éppúgy jutalmazzák. A túlmunkák célprémiumos fizetésére is lehetőség van. Aki tehát becsülettel dolgozik, előbb- utóbb megtalálja a számítását. A gyárnak ez a törekvése. A Szakszervezetek Pest megyei Tanácsától Kator István közgazdasági osztályvezető is beszélgetett a dolgozókkal, s megvitatták a mozgóbér elvonásának következményeit. Mint tájékoztatásából- kiderült, már korántsem olyan nagy az ellenőrzés az intézkedéssel szemben, amilyen a kezdet kezdetén volt. A vizsgálódást tovább folytatják a gyár vezetői, a szakszervezettel karöltve, s ahol még esetleg javítani kell, azt is megteszik. — Az a véleményem — mondta Kator István osztály- vezető —, hogy a szakszervezetnek minden olyan törekvést támogatnia kell, amely a célt szolgálja: a kifizetett bérek, jutalmak, prémiumok mögött egyértelműen jó munka legyen, minden munkavállaló teljesítését tükrözze. A kifizetett bér, mozgóbér mögött minden esetben teljesítmény legyen. S a tapasztalatunk az — mondotta —, hogy ettől nem tértek el az Egyesült Izzóban. akkor sem, ha az egyéni érdek épp jelen esetben sok dolgozónál ütközött a közösségi érdekkel. Akkor sem térnek el ettől a gyakorlattól, ha a hiányzó keresetet csak jobb és több munkával — a terv teljesítésével — szerezhetik meg valamennyien. S ha meggondoljuk, ez a jó, önérzetes munkások szemében nem is lehet ellenszenves. Szalai Mária menő folyamatok határozzák meg. Az iparban, a mezőgazdaságban a művelődésügyben született eredményeknek munkájuk révén egyenrangú részesei és élvezői á nemzetiségek. Semmiféle megkülönböztetés nem tapasztalható velük szemben, a társadalom munkájuk alapján becsüli meg valameny- nyi nemzetiségi állampolgárát. Mindennek eredményeként jó a politikai hangulatuk, állam- polgári közérzetük, tettrekész- ségük és politikai aktivitásuk megnövekedett az elmúlt néhány évben. Hazájuknak vallják Magyarországot, életük, jövőjük szocialista, rendszerünkhöz kötődik. A Pest megyei párt-végrehajtóbizottság és a megyei tanács végrehajtó bizottsága 1969 áprilisában hozott együttes határozata nyomán lényegesen javultak a nemzetiségi politika megvalósulásához szükséges alapvető politikai szervezeti keretek, személyi és tárgyi feltételek. A fejlődés a leglátványosabb a nemzetiségi nyelveket oktató intézmények gyarapodásában és munkájuk színvonalának javulásában. Egyre gyarapodik az amatőr nemzetiségi művészeti csoportok száma. Javul a nemzetiségek lakta települések könyvellátása, gyakoribbá váltak az anyanyelven elhangzó ismeretterjesztő előadások. Tóth Albert felszólalásában elmondta többi között, hogy a járási párt-végrehajtóbizottság az elmúlt tíz évben két alkalommal tekintette át a nemzetiségi politikát célzó határozatok végrehajtását. Arra is utalt, hogy a fejlesztési tervek körvonalazásakor megkülönböztetett figyelemmel kísérik a nemzetiségek lakta községek beruházásait. Hangsúlyozta, hogy a váci járásban is az oktatás, a közművelődés területén a legnagyobb a fejlődés. Csobánné Gelencsér Ildikó arról szólt, hogy Dunabog- dányban milyen eredményeket értek el a nemzetiségi kultúra ápolásában, milyen kezdeményezések szolgálják a nemzetiségi politika érvényesülését. Elmondta, hogy négy szakképzett tanár irányításával 268 gyerek tanulja a német nyelvet az általános iskolában. A könyvtár 447 rendszeres olvasójából 117 a nemzetiségi. Nagy sikere van a helytörténeti gyűjteménynek. A fejlődést jelzi, hogy már névadót is rendeztek a nemzetiségi hagyományok felhasználásával. Dr. Kornidesz Mihály felszólalásában rámutatott, hogy megnövekedett világszerte az érdeklődés a nemzetiségi kérdés iránt. A párt következetes, elvi irányvonalának elismerése, hogy nemzetiségi politikánkat megbecsülik a környező országokban. Mindinkább érvényesül ilyen körülmények között a nemzetiségi lakosság összekapcsoló szerepe a környező népekkel. Rámutatott a továbbiakban, hogy a nemzetiségi politika elvi kérdés, nem függ a százalékoktól, arányoktól. Ebinek köszönhető, hogy a hazánkban élő nemzetiségiekkel cselekvő egység alakult ki, ami kifejezi kötődésüket is hazájukhoz, Magyarországhoz. A további feladatairól szólva a Központi Bizottság osztályvezetője hangsúlyozta, hogy a legfontosabb az oktatási, közművelődési feltételek javítása. Végezetül kiemelte: elismerésre méltó a Pest megyei pártbizottságnak a párt nemzetiségi politikáját szolgáló tevékenysége, mely sok területen eredményesebb az országos átlagnál. A testület elé terjesztett feladatterv jól szolgálja az eredmények további gyarapítását. Belos Péter felszólalásában néhány jellemző példával érzékeltette a nemzetiségi oktatás és közművelődés lehetőségeinek gyarapodását a szentendrei járásban. Elmondta többi között, hogy minden nemzetiséglakta településen folyik anyanyelvi oktatás az iskolákban. Sok jó kezdeményezés talált követőkre: népszerűek a klubok és az olvasótáborok. Idén először cseretábort is rendeztek Szlovákiában. A továbbiakban hangsúlyozta, hogy a nemzetiségi tudat erőA feladatterv 1 A párbizottsági ülésen elfogadott feladatterv leszöge-' • zi: a nemzetiségekkel való foglalkozást továbbra is ■tervszerűen, tudatosan és differenciáltan kellfejleszteni a megnövekedett követelmény elmek megfelelően. Az elkövetkezendőkben a politikai munka középpontjában az igények kielégítésének és az igények felkeltésének kell állnia. A felvilágosító, politikai nevelő munka célja, hogy a jövőben még inkább megnyilvánuljon a nemzetiségi jelleg vállalása, így az anyanyelv és az utónév használatában, a hagyományok, szokások ápolásában, a hivatalos eljárásoknál és a családi ünepeken a nemzetiségi nyelv használatában. A pártszervek feladata, hogy rendszeresen vizsgálják területükön a nemzetiségi politikai határozatok végrehajtásiát, gondoskodjanak arról, hogy a nemzetiségiekkel összefüggő feladatok beépüljenek a politikai, közoktatási és kulturális munkába. A pártirányí- .tás eszközeivel érjék el, hogy mindazokon a településeken, ahol a lakosság egyharmada nemzetiségi, a közintézményeket, a helységnévtáblákat és a szolgáltató létesítményeket két vagy több nyelvű felirattal lássák el. Szorgalmazzák, hogy az utcákat, intézményeket az eddiginél nagyobb arányban nevezzék el kiemelkedő nemzetiségi történelmi személyiségekről. Megkülönböztetett gondot fordítsanak arra, hogy az ifjúsági szervezetek a művelődési intézmények hatékonyabban formálják a fiatalok szemléletét, nemzetiségi tudatát, segítsék nyelv- tanulásukat, politikai aktivitásuk kibontakozását, bekapcsolódásukat a nemzetiségi kultúra ápolásába. 2 Az elkövetkezendő években alapkérdés az anya- * nyelvi művelődés feltételeinek javítása. Ebinek egyik feltétele, hogy a nemzetiségi közművelődési hálózat fejlesztése szerves része legyen a megye VI. ötéves .tervének. Meg kell teremteni a feltételeket ahhoz, hogy a nemzetiségi községek óvodáiban 1985-ig mindenütt legyen anyanyelvi oktatás. A pályairányító munka javításával segítség a nemzetiségi gyerekek továbbtanulását. A nyelvtanuláshoz teremt jobb feltételeket, hogy az idei tanévtől fokozatosan megteremtik a nemzetiségi nyelv fakultatív oktatásának feltételeit, a váci, pilisvörösvári és szentendrei gimnáziumokban. Továbbra is föl kell használni a nyelvi kultúra fejlesztését szolgáló, már eddig is jól bevált formákat, a napköziket, szakköröket, tanfolyamokat és az olvasótáborokat. A pedagógushiányt csökkentheti, ha a felsőoktatási intézmények nyelvszakaira több nemzetiségi származású fiatal iratkozik be. Ennek érdekében meg kell vizsgálni, hogy a zsámbéki tanítóképző főiskolai tagozaton és a megyei óvónőképző szakközépiskolában milyen lehetőségek vannak a nemzetiségi nyelvoktatásra, a népművelők fakultatív képzésére. A nemzetiségi települések közművelődésében nagyobb szerepet kell biztosítani az anyanyelven íródott könyvek számának gyarapítására, olvasottságuk növelésére, az anyanyelvi ismeretterjesztésre. A nemzetiségi kultúra ápolását, a tudat szocialista vonásainak erősítését szolgálja a nemzetiségi tájházak ;— Pomázon a szerb- horvát, Dunabogflányban a német és Csornádon a szlovák — létesítése a VI. ötéves tervben. A közoktatási és kulturális szükségletek teljesebb ellátása érdekében jobban ki kell használni a testvérmegyei és határmenti kapcsolatokban rejlő lehetőségeket. j 3 A feladatterv javasolja az Oktatási Minisztérium- * nak, hogy a pedagógusképző intézményekben bővítse a nemzetiségi pedagógusképzés keretszámait. Fokozottabban gondoskodjanak arról is, hogy a nemzetiségi nyelvoktatáshoz mindenütt rendelkezésre álljanak a speciális felszerelések, tankönyvek, segédanyagok. A Kulturális Minisztériumnak címzett javaslatok között szerepel, hogy pályázati kiírásokkal publikációs lehetőségekkel segítse a nemzetiségi kultúra értékeinek szélesebb körű terjedését Indokoltnak tartja a feladatterv, a családi jellegű társadalmi ünnepekhez műsorosanyag és módszertani kiadvány készítését „ sítésében nagy szerepe van a fiatal nemzetiségi értelmiségnek. Dr. Réger Antal felszólalásában rámutatott: Pest megyében a nemzetiségi politika nem kampányfeladat. Ennek egyik megnyilvánulása, hogy a nemzetiségek lakta területen a lakosság minden problémáját politikai kérdésként kezelik. A nemzetiségi szövetségek vezetőségei nevében elismeréssel szólt a továbbiakban a szentendrei és a váci járásban folyó munkáról, kiemelte a megye más területein született kezdeményezések jelentőségét. Végezetül arról szólt, hogy az igényekhez képest kevés kiadvány, könyv, segédanyag sem mindig jut el az érdeklődőkhöz. ígéretet tett arra, hogy a szövetségek a jövőben fokozottabban támogatják a Pest megyében folyó nemzetiségpolitikai munkát. Stark Ferenc azt elemezte felszólalásában, hogy a nemzetiségi politika megvalósításának számos formája lehetőséget nyújt az internacionalista nevelés számára is. Arról is szólt; miért fontos, hogy a köze ségek közélete magán viselje adott esetben a nemzetiségi jelleget. Ennek elősegítésében — mint mondotta — jelentős szerepet játszhatnak a Hazafias Népfront helyi szervezeted is. Dr. Ciicsay Iván a tanácsok nemzetiségpolitikai munkájának eredményeit összegezte. Rámutatott többi között, hogy a megyei tanács művelődési osztálya tíz évre szóló intézkedési tervet készített. Ebinek jegyében készítik elő a kétnyelvű oktatás bevezetését mindenütt, ahol erre megvannak a lehetőségek. Terveik között szerepel, hogy együttműködést építenek ki a testvérmegyék egy-egy iskolájával, rendszeressé teszik a nemzetiségi olvasótáborok cseréjét. Jövőre például a váci zeneiskola táborába suhli gyerekeket is meghívtak. M. J. A manori járásban — mondotta beszámolójának bevezetőjében Cselényi Dezső — az előző tervidőszakhoz viszonyítva az egyesülések és a területrendezések eredményeként a tsz-ek területi elhelyezkedése lényegesen kedvezőbb lett. A mezőgazdaság szocialista átszervezése óta eltelt évtizedek során megszilárdultak, korszerű nagyüzemekké váltak a gazdaságok. A járási pártbizottság tavaly novemberben elfogadott feladatterve, az MSZMP Központi Bizottsága, március 15-i határozatának 'végrehajtását célozva, hosszú távra meghatározta a mezőgazdaság fejlesztésének feladatait. A dinamikus fejlődésre utal, hogy míg a IV. ötéves terv végéig a járásban a mezőgazdaság termelési színvonala jóval a megyei átlag alatt volt eddig, ma már o gazdálkodás általában eléri a más járások eredményeit, sőt néhány gazdaság ennél is kiemelkedőbb teljesítményt nyújt. Mindez a többi között annak köszönhető, hogy az évenként megfogalmazott gazdaságpolitikai cselekvési programok egyértelműen meghatározták az üzemek számára a fejlődés irányát. Fokozatosan átalakult a szántóföldi növények vetés- szerkezete és ma már néhány szövetkezet szakmailag igényes és speciális feladatokat is eredményesen old meg. A szántóföldi növények 70 százalékát rendszerben termesztik a gazdaságok. Jelentős a zöldségtermesztés is. Országosan is ismert a vecsési káposzta, az üllői sárgarépa és gyökérzöldség. A termeléssel összhangban a szövetkezetek közös érdeke, a feldolgozóipari és kereskedelmi háttér biztonságos, hosz- szú távra szóló megteremtése. Fontos — húzta alá az előadó —, hogy érdekeltség tekintetében is közelítsen egymáshoz a termelő, a feldolgozó és a forgalmazó. Közösen vállaljanak kockázatot, s lerövidítve az áru útját a fogyasztóig az eddiginél színvonalasabbá tegyék a lakosság ellátását. A növénytermesztéshez hasonlóan, látványosan fejlődött az állattenyésztés is. A szarvasmarhatartó gazdaságok tej-, illetve hústermelésre szakosodtak, 1976-ban kezdődött meg aiz intenzív fajtákkal! a keresztezés. Növekedett a sertéstenyésztés, s aiz ötödik ötéves tervidőszakban gyors fejlődésnek indult a juhászat. A járás területének mintegy 20 százalékát borítják erdők. Ez az arány jónak mondható, ugyanakkor az igényeket nem elégíti ki. A főváros közelsége az agglomeráció lélekszámúnak nagyarányú növekedése a jóléti erdők területének növelését indokolják. A munka hatékonyságának növelése érdekében a járásban fontosnak tartják a szakember-ellátottság javítását. Az elmúlt két évben csaknem megduplázódott a járás gazdaságaiban a felsőfokú végzettségűek száma. Ezzel párhuzamosan viszont kevés a szakmunkás. Az üzemeknek jobban ki kell használniuk a helyi képzés nyújtotta lehetőségeket. A fejlődésben a továbblépést a gazdaságonként szűkös eszközök további koncentrálásával a gazdasági együttműködések és kooperációk további szélesítésével kívánják megoldani a járásban. A kiemelt feladatok között szerepel, hogy 1980-tól valamennyi gazdaság technológiai és művelettervet készít a szántóföldi növénytermesztés gazdaságosságának javítására. Mindenütt törekednek a jobb minőségre ösztönző bérezési rendszerek bevezetésére. Tovább kívánják szélesíteni a kapcsolatokat a tudományos és kutatóintézetekkel, hogy gyorsabban megvalósuljanak eredményeik a gyakorlatban. Dr. Magyart András az előterjesztéshez kapcsolódva rámutatott a többi között a körültekintő tervezés jelentőségére, mely egyaránt befolyásolja az export és import alakulását, vagy épp a jó minőségű termékek előállításának ösztönzését. Intenzívebben kell kihasználni a földet, az állatokat, a gépeket egyaránt, mindenütt produktívabbá kell tenni a gazdálkodást Ennek lényeges összetevője a fokozott takarékosság, melyre számos területen nyílik lehetőség. Ugyancsak fontos, a háztáji és kisegítő gazdaságok integrálása, munkájuk termelékenyebbé tétele. S nem utolsósorban a tudományos kutatás és a gazdaságok közös érdekeltségének megteremtése. lhászi József hozzászólásában kiemelte a megfelelő szakember-ellátottság jelentőségét, s hozzátette, hogy a szakmunkáshiány a dabasi járásban is gondot okoz. Viszont eredményes kezdeményezésnek bizonyult a kihelyezett képzés, mely bizonyára másutt is alkalmazható. A felszólaló ezt követően a minőségi mutatók alakulásának fontosságáról s a hosszú távú érdekeltségi rendszer kialakításának jelentőségéről beszélt. Balogh László hozzászólásában rámutatott arra, hogy a monori járás mezőgazdaságának dinamikus fejlődésében jelentős szerepe van a felkészült vezetőknek, a párttestületeknek és a pártszervezeteknek. A járási pártbizottság átgondolt kádermunkája kedvező feltételeket teremtett a fejlődéshez, s az alkotó légkör és az igényesség ugyancsak meghatározó tényezők a járási pártbizottság irányító munkájában. Különösen figyelemre és követésre méltók az üzemek együttműködésének, társulásainak eredményei. Ezt követően a megyei pártbizottság titkára rámutatott arra, hogy a jövőben különleges figyelmet kell fordítani a gazdaságosságra. Ennek egyik útja lehet az önköltség csökkentése, a másik a magasabb értékű termékek létrehozása. Mindehhez pedig mind a személyi, mind a tárgyi feltételek adottak a járásban. A párt nemzetiségi politikáin Pest megyében titkára volt. A testület egyhangúlag elfogadta az előterjesztéseket és határozatot hozott a nemzetiségi politikh továbbfejlesztésének legfonosabb Pest megyei feladatairól. (A párt nemzetiségi politikájának megvalósulásáról vasárnapi lapunkban közöljük Ba- rinkai Oszkárné cikkét.) A monorí járás mezőgazdaságának helyzete
