Pest Megyi Hírlap, 1979. szeptember (23. évfolyam, 204-229. szám)
1979-09-18 / 218. szám
1979. SZEPTEMBER 18., KEDD í Árpád-kori leletek f _ Székesfehérvár egyik legrégibb városrészében, a hajdan 'mocsaraktól körülvett szige- 'ten, ahol a korabeli feljegyzések szerint a Johannita-lo- i vágok konventjének — temp- > loménak, rendházának, iskolájának és ispotályának —.valamint a lovagokat ellátó parasztok lakta Szent István falunak emlékeit rejti a föld, a több hónapja tartó leletmentő ásatások során a nyolcszáz éves épületek újabb maradványaira bukkantak a régészek. Többek között előkerült a kora-középkori kolostor északi része, román kori ablakok oszloptöredékeivel, s rábukkantak az egyik vízelvezető árok nyomaira. Sok Árpád-korabeli kerámiatöredék, valamint két török kori boltozatos, rézműves kemence és műhely is felszínre került. A régészek az elkövetkező hetekben tovább kutatnak. A Hungaroton külföldi sikere Ellenállhatatlan lemez! — irta a Diaposon francia hanglemez-szaklap egyik legutóbbi száma. Az Erato francia hanglemezcég és a Hungaroton koprodukciós kiadványaként megjelent új lemezről áradozott így, s a megtisztelő jelző a Hungaroton hanglemezhetek egyik újdonságának szólt. Egy, a napokban ebből az alkalomból piacra került hanglemeznek, a XX. századi magyar zene két kiválósága — Bartók és Weiner Leó — divertimen- tóit tartalmazó albumnak. S nem utolsósorban az ugyancsak magyar előadók — a Liszt Ferenc kamarazenekar — játé. kát dicsérte a kritikus. A magyar hanglemezek franciaországi kitűnő fogadtatását egyetlen adat is jól érzékelteti: a Hungaroton eddigi, csaknem félszáz nagydíjas hanglemeze közül több mint 30 éppen az igényességéről ismert francia „hanglemezpiacon” részesült ilyen elismerésben. — Ezeket a sikereinket elsősorban zenei különlegességeinknek, ritkaságszámba menő első kiadásainknak köszönhetjük — mondotta Nádori Péter, a Magyar Hanglemez- gyártó Vállalat művészeti vezetője. — Tíz-egynéhány év. vei ezelőtt a magyar művész- lemez’eknek még a hazai gyűjtők körében sem volt tekintélyük. És nem is Beethoven- szimfóniákkal, vagy zongora- szonáták révén tört utat magának hanglemezkiadásunk. A hazai előadóművészek illetékességét a zenebarátok, a magyar hanglemezgyűjtők, és a nemzetközi közvélemény is, elsősorban a magyar zenének — Liszt, Bartók és Kodály műveinek — magyar hanglemezeken megjelent, remekbe készült felvételei alapján ismerte el. TAJ ES EMBEREK • • Ötletek — nívós programokkal A DIB KULTURÁLIS SZAKBIZOTTSÁGÁRÓL A Dunakanyar Intéző Bizottságnál a különböző társadalmi bizottságok dolgoznak ki hasznosítható ötleteket. Ezeket a DIB testületileg tárgyalja, illetve képviseli a különböző fórumokon. A társadalmi aktivisták a legjobb szakemberek közül kerülnek ki. Mindez garancia is lehet egyben arra, hogy sok olyan javaslat születik, melyre már csak a megvalósítás vár. Az egyik ilyen csoport a kulturális szakbizottság. Elnöke, dr. Scheer Béla, a Kulturális Minisztérium főosztályvezetője, titkára pedig Fábián Zoltán, a CSILI igazgatója. Mindketten e tájegység szerelmesei: velük beszélgettünk. Megőrizni az utókornak — Mi a bizottság feladata? — Az idelátogató vendégeknek és a helyi lakosság számára olyan kulturális programot kell szerveznünk, hogy az a szabad idő hasznos eltöltését szolgálja — hangzott a válasz. — Nekünk csak javas- lattevő funkciónk van, illetve a helyi szervekkel koordináljuk a feladatokat. Egy éve alakultunk újjá, s ez idő alatt az volt az egyik legfontosabb teendő, meghatározzuk a legfontosabb tennivalókat, tudjuk, mit is akarunk. Ez megtörtént. Mindenkit felkértünk a közreműködésre, aki érdekelt az ügyben és dolgozni akar. Húszán/ vagyunk: muzeológus és festőművész, tanár és tanácsi vezető egyaránt akad közöttünk. Több dolgot máris elhatároztunk: még ebben az évben fotókiállítást rendezünk Táj és emberek címmel. A Nagymaros—Gabci- kovo vízierőmű építése során a táj átalakul, s szeretnénk az utókornak megőrizni, miként is nézett ki korábban. A másik kiállítás jövőre lesz Esztergomban : a nyári képző- művészeti tárlaton értékes alkotásokat láthatnak majd az érdeklődőik. Levéltári gyűjtemény — Milyennek ítélik jelenleg a tájegység kulturális életét? — Nívós és színvonal alatti programok egyaránt megtalálhatók. Az az álláspont alakult TV-FIGYELÓ Családi kör. Mostanában, amikor olyan sok nehezen végigfigyelhető néznivalót kínál a televízió — hadd ne másoljuk ide, hogy mely műsorokra gondolunk —, különösen jó dolog egy-egy olyan adást látni, amelynek eleje, közepe és vége is van; a benne összesűrített mondandó azönnyomban megérthető, s nem úgy kell kibogozni nyakatekert kereszt, rejtvény gyanánt. Ezek közé a* műsorok közé tartozik a Családi kör is, ez a méltán főműsorrá növekedett sorozat, s joggal, mert páldá- zatos történetei kerekek, frappánsak — minden túlsarkítá- suk ellenére is el lehet hinni őket —, s a jelenetek magyarázatai sem a pedagógiai, pszichológiai szaknyelvezet nehezen érthető kifejezéseiből tevődnek össze, hanem egyszerűen és tisztán szólnak. Nem volt ez másként legutóbb sem, amikor egy igen fontos társadalmi gondot boncolgatott ez a jól szerkesztett félóra: a gyesen levő kismamák otthonlétének keservei elevenedtek meg benne. Keservei azoknak, akik a legszebb hivatást, a gyermek- nevelést gyakorolják? Igen, a nagy örömök mellett ott sokasodnak a nagy bánatok is. Fáraszt a végenincs munka, gyötör az egésznapos egyedüllét, s ugyanígy a laposabbá vált pénztárca is sokakat aggaszt. A bezárt életformában aztán fölforrósodnak az indulatok, s ezek föloldását ki-ki úgy próbálja meg, ahogyan tudja: vagy jeleneteket rendez, vagy az italos üvegek tartalmát pusztítja, vagy — s aligha tévedünk, ha ez utóbbi megoldást helyeseljük — valami neki alkalmas elfoglaltság után néz, és az üres órákat így tölti ki. Különösen e lehetőség játékos, szellemes, kedvesen kari- kírozó megcsillantásáért tetszett Kelemen Endre legutóbbi műsora, s bizony igen örvendetes lenne, ha azok is végigbólogatták volna, akik e fölszabadult idő hasznosításáért tenni tudnak valamit. Műsor. Igencsak meghűvö- södött az idő, és gyermekko- csikáztatás, -sátáltatás címén a korábbinál kevesebb órát tölthettek a kismamák a szabadban az elmúlt szombaton és vasárnap. Mint a többi előfizető, ők is odakényszerültek a tv. elé, amely ugyan hosszú órákon át villogott, de inkább csak fárasztotta a szemeket, mintsem hogy szórakoztatott, netán okított volna. Végigböngészve a műsorcímeket, bizony csak a szombat éjszakai Suksin-film megnevezése — Volt egy ilyen legény — tűnik arra érdemesnek, hogy megemlítsük, annál is inkább, mert ezzel a történettel véget ért a fiatalon elhunyt szovjet író, festő, színész, rendező életműsorozata. Sajnos. Ugyanígy sajnálattal vehettük tudomásul, hogy a hazai revürendázés még mindig mennyire kezdetleges eszközökkel él. Ennek megállapítására a szombat esti Korda . György-iéls műsor meg a va- I sárnapi Diszkó, diszkó, diszkó... összehasonlítása adott alkalmat. S nemcsak a körítése volt különb az utóbbinak, hanem az a jókedv is természetesebb volt, amely a melódiák előadását kísérte. Tán furcsán hangzik, de ezt a diszkózást szintén el lehetett hinni ... Akácz László ki bennünk, hogy vannak bizonyos felikapott helyek, ahová a programok koncentrálódnak, s akad sok, még kihasználatlan lehetőség. Ezeket próbáljuk kiaknázni. A visegrádi Fellegvár helyreállított .részében történelmi kiállítást tervezünk. A váci levéltár vezetője is tagja a bizottságnak. Éppen az ő javaslata alapján tervezzük egy levéltári gyűjtemény létrehozását a Dunakanyarról, melynek Vác lenne a központja. Jók a kapcsolataink a helyi tanácsok képviselőivel, s magukkal a tanácsokkal is. Ügy tapasztaljuk, szívesen veszik javaslatainkat. Igyekszünk felvenni a kapcsolatot minden érdekelt szervvel. Konkrét elképzelések — A legközelebbi feladatok? — Célunk az, hogy a megszerzett tapasztalatokat minél előbb kamatoztassuk. A következő ötéves tervre mi is konkrét elképzelésekkel állunk elő. Persze mi tanácsadó testület vagyunk, ezért örü-‘ lünk, ha javaslatainkat megvalósítják. Igen komoly eredménynek tartjuk, hogy a Képzőművészeti Alap megkeresett bennünket, s bemutatta legújabb kollekcióit a Dunakanyarról, kikérve véleményünket. Nekünk az jelenti a sikert, ha a vendégeknek nemcsak a táj lesz majd vonzó, hanem azok a kulturális események is, melyeket szegezünk. Ezután már a tetteknek keli következniük! Sós Péter KIÁLLÍTÁS nagykoroson Egy szép hagyomány folytatása A NAGY ISTVÁN CSOPORT TÁRLATA A Dél-Pest megyei Nagy István Csoport tárlatát ezúttal a nagykőrösi városi tanács művelődési osztálya rendezte az Arany János Művelődési Központban, ahol c kollektív bemutatkozás szeptember 30-ig várja látogatóit naponta 10 és 13, illetve 14 és 18 éra között. Nagykörös, Cegléd városa, továbbá a ráckevei, dabasi, monorl, nagykátai, ceglédi járási hivatalok által közösen adományozott képzőművészeti albumokat és dijakat a megnyitó után adták át. Az első díjat az idén nem adták ki. Második díjban részesült Nádasdy János, Őrei József, Bakosi László, Bácz József. Rácz József, Nagykőrös festője, aki nemrég „Szocialista Kultúráért** kitüntetést is kapott, és a Magyar Képzőművészeti Főiskola arany diplomáját is átvehette. Harmadik díjat adtak át Radóczi Máriának, Bamóth Zoltánnak, Heiling Györgynek, Bányász Bélának, Palkó Tibornak, Dnyi Istvánnak. A kiállítást Losonci Miklós művészet- történész nyitotta meg. Á Nagy István Csoport Dél- | gos, olykor európai fontosságPest megye képzőművészeti műhelyeként túljutott az egy évtizedes munka fázisán. Ez a közös tevékenység eredményeket és problémákat tár fel. Elvitathatatlan annak a szándéknak a helyessége, melyet a dabasi, ráckevei, momori, nagy- kátai, ceglédi járási szervak, Nagykőrös és Cegléd tanácsa sürgetett, sürget; a vizuális kultúra terjedését, új festői, szobrászi, grafikai értékek születését. Nemcsak sürgeti, támogatja is művek vásárlásával, díjakkal, nyaranta szervezett művésztelepekkel. így adott a lehetőség az, hogy megyénk képzőművészeti élete ne billenjen csak Szentendre, Vác, Zebegény térségébe, hanem összehangolt és állandó tevékenységgel körkörössé váljon azáltal, hogy a deli rész képei, értékei felzárkózzanak ahhoz a teljesítményhez, melyet a szentendrei és a váci képzőművészek képviselnek országai. Művészek és jelöltek Ez a haladás iránya és nehézsége egyben, amely a szint magas mércéjéből és a célok niem mindig egységes, olykor heterogén jellegéből adódnak. A Nagy István Csoport még nem műhely — sok érték, elgondolás!, eszmény kavarog benne. Jelenleg még mindig ez e festői, szobrásza csoportosulás közös karaktere. Művészek és művész jelöltek dolgoznak Ráckeve, Dabas, Vecsés környékén. többnyire olyan alkotók, akik napjaik második műszakját szentelik, szentelhetik a képzőművészeti tevékenységnek, mert civilben tanárok, nyugdíjasok, népművelők, alkalmazottak. Ez nem baj, csak tény. Ezért nem pontos az a megállapítás sem, hogy amatőrök, az sem. hogy e csoport művészi .társulás. Ám azzá leBányász Béla: Bakonyi falu Filmek, hírek nyomán AZ EGYIK film szerzi a másikat. Pedig című filmjét két évvel ezelőtt készítette Csőke József, Rácz Máriáról, a cigánylányból lett orvosnőről szólt a film. Amikor elkészült, levetítették a filmet a faluban. Egy esős áprilisi szombat délután. A művelődési ház előtt feketébe öltözött emberek álltak. Először azt hitték a filmesek, valami ünnepre érkeztek. De kiderült, a filmnek szól a tisztelgés. S olyan sokan gyűltek össze, hogy háromszor kellett levetíteniük a filmet, míg mindenki megnézhette. A film aztán nagydíjat nyert a miskolci fesztiválon. Ezt a filmet háromszor sugározta a televízió. Ezt a filmet nézte meg Bözsi néni egy jászsági faluban. S elhatározta, felkeresi bajaival a közeli faluban a doktornőt. A doktornő ellátta tanácsaival az asszonyt. De mivel jó pszichológus is, felfigyelt a jászdózsai védőnő különös sorsára. S elmondta Csőke József rendezőnek, milyen szokatlan jelenséget tapasztalt ebben a faluban, ahol még a gyerekes családok is magukhoz vesznek néhány állami gondozott gyereket — nem azért, hogy dolgoztassák. hanem, hogy meleg családi otthonokban neveljék őket. A védőnőt az egész falu csak ígv szólítja: Bözsike néni. Ha bemegy az óvodába, az iskolába, körülrajongják a gyerekek. Most a kis Misi nála ismerkedik e szó jelentésével: Anyuka. Csőke ezzel a címmel filmet forgatott Jászdózsán. Megható és derűs filmet. NAGYON SOK sportfilm fűződik Csőke József nevéhez, A hatperces, Mozgás, gyerekek, elnyerte az OTSH Ezüst- gerely-díját, amelyet az év legjobb sport témájú művészeti alkotásának ítélnek. (Csőke már öt filmjéért kapott Ezüst- gerely-díjat). A kisfilmnek nincs szövege — és arról szól, hogyan lehet játékosan, ügyesen mozgásterhelni a gyerekeket. — A televízió megjelenésekor néhányan. filmesek, felismertük, hogy a híradó, és dokumentumfilmben nem a pillanat aktualitására kell törekednünk. Ebben az elsőség a televízióé. Nekünk a tartós aktualitást kell megtalálnunk. Az első kísérletem erre a Mai Herkulesek című film volt, amely a budapesti súlyemelő Európa- bajnokságról szólt, de amelyben a küzdőtér csak apropó volt, s túl az eseményeken a sportág történetéről, népszerűségéről is elmondhatunk egyet, s mást. 1970-ben a 25 év legjobb sportfilmje címet Margitka című alkotásával nyerte el. <— Margitka, az akarat, a küzdeni tudás diadala. Egy fél iábú kajakozólány sikereinek és kudarcainak története. A társak segítsége, s a lány mindennél erősebb akaratereje meghozza a sikert, amikor is két mankóval, magyar címeres mezben felállhat a dobogóra. — Hogyan születnek a filmjei? — Hiszek a hír műfajában. S ezt azzal is bizonyíthatom, hogy legtöbb filmem hírből, riportból született. Találkozom a hírrel, a ténnyel, s ebből bontom ki a filmtörténetet. LEGNAGYOBB sikere, a Torna mesterei, először 3 per- <-es riportfilm volt, aztán ugyanezt a témát más variációban fogalmazta meg bővebben. — Témában az eredményességet szeretem. Formában a tények kendőzetlen megjelenítéseit. S híve vagyok a rövidségnek, tömör megfogalmazásnak. Az ilyen film legyen 15 perces vagy még rövidebb, hiszen ennyi idő alatt is nagyon sokat lehet mondani. K. M. hét, hiszen úton van, helyes irányban. A Nagy István Csoport komoly hagyománnyal rendelkezik, hiszen Gyomrom megszületett és lezárult Pál Mihály és B. Szabó Edit szobrászi életműve, mely képzőművészeti--.k komoly teljesítménye maradi. Ök isi valaha a mérték tapintatával és szigorával szerepeltek a Nagy István Csoport kiállításaim, akár a vecsési Gammel József, a szigetszentmik- lósi Kocsis László. Kettejük festői munkássága életmű, művészettörténeti feldolgozást igényel. Az is a csoport múltjához tartozik már, hogy innen startolt évekkel ezelőtt Kampfl József, Kecskés Lajos és ifj. Pál Mihály is többször állította ki szobrait a Nagy István Csoport kiállításain. Miklosovits László is valaha tagja volt e társulásnak, ma külön dolgozik egyedül Alber irsám; országos hírrel. Közös szereplés Mindig van, aki távozik, mindig valaki érkezik is egyúttal. Régen is, most is az a közös, szereplés jellemzője, hogy vannak, akik megtorpannak, akik őrzik értékeiket, akik fejlődnek. Most is. Maradéktalanul örülhetünk Nádasdy János időtálló sorozatának, Őrei József egyre inkább tisztázódó képzeletvilágának, Bakosi László kolorisztikus értékeinek, Somogyi György elmélyült rajzainak, Kéri Mihály lényeges mintákat is figyelemmel kísérő kezdeményezéseinek. Heiling György is jó munkákat mutat be. — kár. hogy nem újakat. Joggal kapott külömdíjat a Tökölön tanító Balázs Imre, grafikái ugyanolyan becsületesek, mint Nagy László Lázár munkái, akiről ezúttal is megfeledkeztek a rendezők. Ö és Somogyi György is díjat érdemelt volna — Nagy László Lázár azért is. mert nemcsak művészi tevékenysége fontos, hanem a társadalmi is. Sokat tesz a magyar kisgrafika terjesztéséért itthon és külföldön egyaránt. Bányász Béla fuvarosai következetesen a Nagy István-i nyomvonalon maradnak az emberséget és a festésmódot illetően is, mellettük komoly lehetőséget képviselnek Ro- dóczi Mária tűzzománcai, különösen akkor, ha megbirkózik a nagyobb mérettel is. Nem feledkezhetünk el id. Rácz Józsefről sem, aki most is meghitt rajzokkal tűnik ki, és Brindzik Lászlóról Paál Józsefről, Palkó Tiborról sem. akik régi tagként és érkezőként jelentették be új művészi szándékaikat. Galéria Monoron Adott és szükséges is a továbblépés. Sokat tehet Cegléd. Nagykőrös városa, a Dél-Pest megyei járások, ha műtermekkel, országos jelentőségű alkotók letelepítésével ad lehetőséget a Nagy István Csoport további munkájához. Ügy válhat e festői társulás képzőművészeti műhellyé, ha az igazi minőségre figyelve, összpontosítva rendszeres konzultációk szervezésével, nyári művésztelepeken mindig jobb művek elérésére törekszik. Akik dolgoznak, akik fejlődnek. azok kapjanak még több segítséget. Nem késhet az a régi terv megvalósítása sem. hogy Monoron megvalósul a Nagy István Galéria a mester és tanítványai műveiből. A Nagy István Csoportból így lehet műhely. Erre van szükségünk. erre kell törekednünk; festőknek, a képzőművészet jelöltjeinek, a déli részeken meghonosodó Pest megyei művelődéspolitikának. L. M.
