Pest Megyi Hírlap, 1979. szeptember (23. évfolyam, 204-229. szám)

1979-09-16 / 217. szám

t Boltosoknak varrnak köpenyt A Csemege Kereskedelmi Vállalat részére 2500 darab barack- színű, női köpeny készül a Munka- és Védőruházati Ipari Szövetkezet ceglédi részlegében. A képen: a II-cs szalag varrónői Apátl-Tóth Sándor felvétele Pódium '79 Öt előadás, bérleteseknek A ceglédi Kossuth Művelő­dési Központ az 1979/80-as évadra Pódium ’79 címmel bérletsorozatot hirdetett. Szep­tember végén Szirtes Ádám érdemes művész önálló estjét tekinthetik, meg az érdeklő­dők. Október elején A Sas nem madár címmiEll Sas Jó­zsef önálló műsorával lép a közönség elé, a Mikroszkóp Színpad tagjainak közremű­ködésével. Nagy Attila Já- szai-díjas színművész Élni az embernek kevés! című elő­adói műsorát mutatja be. No­vemberben Házy Erzsébet Kossuth-díjias kiváló művész vendégszereplésével operett- estet rendeznek. Decemberben tartják az utolsó ' előadást, amelynek vendege Mensáros László kiváló művész. Husza­dik század című előadód estje valószínűleg élénk érdeklődést kelt majd. A bérleteket szeptember 17- től vásárolhatják meg a mű­velődési kqzpont irodájában az érdeklődők. Á r PEST NEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIII. ÉVFOLYAM, 217. SZÁM 1979. SZEPTEMBER 16., VASÁRNAP Kiállítás és klubdélután Tevékenyek a lezőgép fiataljai Többletmunkát is vállalnak Nemrég klulbdél utánion jár­tak vendégségben a város KBSZ-íitkárai a MEZŐGÉP Vállalat helybeli gyáregységé- ben. A vendéglátók változatos sport- és művelődési prog­rammal fogadnák az ifjúsági vezetőket. A kultúrteremben a munkahely pártitiitkára, An­gyal László megnyitotta a gyáregység fiataljainak munkáiból rendezett Alkotó Ifjúság kiállítást. A Vendégkönyv bejegyzései tanúsítják, hogy osztatlan el­ismerést aratták a pályázók. A legsikeresebbek voltak Ba­logh Árpád üvegmozaikjai. Varga József festményei és Varjasi András fotói, ők let­tek az első helyeset tek. A KISZ Központi Bizottság dicsérő oklevelével kitüntetett alapszervezet életében ez a rendezvény jól illeszkedett az akcióprogramba és a munka- tervbe. A szabadidő változa­tos, sokrétű programjai iránt mind nagyobb az igény, hi­szen az át! ágéi éltkor ajlig hu­szonkét év, és a széles érdek­lődési körű fiatalok szigorú kritikát mondanak az alap- szervenet munkájáról. — Terveink valóra váltásá­nak záloga — mondja Balogh Árpád KISZ-iti tikár —, hogy azokat a többség igényei-alap­jár állítja össze a vezetőség. A gyakorlati megvalósításba, minél több embert vonunk be. Megkülönböztetett figyelmet fordítanak az- ifjúkomrmmis- ták tudásának rendszeres gya­rapítására. Képzési tervüket mindig összehangolják a gaz­dasági-, pánt- és szakszerve­zeti vezetőséggel. A KISZ-ita- gok részt vesznek a szakmai, politikai oktatásban. Az if­júsági vitakörön tizenkét hallgató ismer­kedik majd alapfokon a gazdasági, politikai tud­nivalókkal. Hárman a közgazdasági, négyen a dolgozók szakközépisko­lájában tanulnak tovább. A tömegsport terén legked­veltebb a labdarúgás. Házi bajnokságot hirdettek^ s részt vesznek a városi KISZ-bi- zottság Felszabadulási, Alkot­mány és November 7. kupáin. Augusztusban az Alkotmány Kupán több mint húsz csa­pat közül a másodikak lettek. Kirándulásaikat, túráikat az ország nevezetességeinek megismerésével' és kulturális programmal kötik össze. A közelmúltban Szegeden jár­tak, a szabadtéri játékokon megtekintették a nemzetközi népt áncfesytdvált. Évek óta színházbérleteket vásárolnak a helyi művelődési központ elő­adásaira. A hagyományokhoz híven ősszel gyárlátogatásra- hívják a Budai úti iskola útitörőcsa­patát. A pajtásoknak a KISZ- esek társadalmi munkában udvari zászlótartókat készí­tetitek. Az általuk patronált óvoda kicsinyeinek mászókát gyártanak. A pluszmunkában vállalt k a zá n cso,m a gol.ás ból és a vasgyűjtésfoől előteremtett pénzt sport- és klubdélutá- nokira fordítják. A mozgalmi munkát és a fiatalok szabadidejének hasznos eltöltését szolgál­A különös tanya Állatkert a csemői homokon Selyemcsirke, gyémántfácán, nimfapapagáj Az ékszemevűek Átvágunk az öreg erdőn, a fiatal akácoson. A kerekek meg-megcsúsznak a mélyülő homokban. Ez már a csemői határ. Az egyik tanya mellett ritka növény, csumiz díszük. Megérkeztünk. Az udvaron ketrecek, ólak sorakoznak. Kö­zöttük soha nem látott csir­kék kapirgálnak. Két tyú- kocska, puha fekete gomo- lyagként gurul a lábunk elé. Nini, selyemcsirkék — mond­ja a galambász. Amazok pe­dig Wyandotte tyúkok! Javában nézelődünk már, amikor előkerül a gazda az is­tálló felől. Fehér József va­gyok, mondja. Legyenek ven­dégeim ebben az aprócs csemői ál latkertben! Nem kell kétszer mondania. Csaknem belebújunk a házi­ja, hogy néhány hónapja ifjúsági klubot hoztak létre, amelynek egyre több látoga­tója van. A KISZ-alapszérvezet tag­jai egyéni feladatvállalásaik­ban fontos célként szabták meg a gazdasági termelő- munkában való becsületes helytállást, s ezen túl1, ha kell, számíthatnak, rájuk a kampányfeladatok végrehaj­tásában is. Hasznos ötletek­kel, javaslatokkal, újítások­kal segítik a termelés haté­konyságát. A fiatalok s idő­sek közös munkáját dicséri, hogy a vállalat féléves terme- léti tervét hatmillió forinttal túlteljesítette. Kőhalmi Dezső Népes csoport Felnőtt és gyermek bélyeggyűjtők A ceglédi Kossuth Művelő­dési Központ sokféle .szakkör­nek, klubnak, körnek ad ott­hont. Ezek közül az egyik legnépesebb a MABEOSZ helybeli csoportja, amelynek 191 felnőtt és 23 gyerek a tag­ja. A bélyeggyűjtők a hónap első három vasárnapján dél­előtt 9-től 12 óráig tartják összejöveteleiket a művelő­dési központban. A vezetőség arra törekszik, hogy a látoga­tottságot növelje. Azt szeret­nék, ha tagjaik legalább ha-. vonta egyszer belátogatnánakj Ilyenkor szívesen adnak szak­tanácsot, hozzáférhetők a ha­zai és külföldi bélyegkataló­gusok. Most a tanév kezdeté­vel az iskolások számára is lehetőség nyílik, hogy belép­jenek a bélyeggyűjtők tábo­rába. I Édesedik a szőlő Kiskertből a közösbe Kezdődik a szüret a ceglédi határban, a csemői és a kör­nyékbeli szőlőkben. Sok telek- tulajdonos a leszüretelt gyü­mölcsöt értékesíti, továbbadja a felvásárlóhelyeken. Mint mondják, szép a termés, a napos, őszi idő is kedvez a cukorfok alakulásának.’ Bravúros győzelmek Újabb nyolc ceglédi gól ASZTALITENISZ A Budapesti Asztalitenisz Szövetség a fővárosban, a BVSC termében rendezte meg Budapest legjobb ifjúsági együtteseinek bajnokságát, a Szuper Ligát. A mezőny egyet­len vidéki együttese, a CVSE tavasszal egy vereséget szen­vedett el. a BVSC-től, így a második helyen állt. Az őszi mérkőzésekre két játéknapon került sor. mely remek ceglé­di sikerrel végződött: a Ceg­lédi VSE ifjúsági csapata az első helyen végzett. Ez csak­nem az országos elsőséggel is felér, hiszen a legjobbak kö­zül csak a Miskolci ÉMTE nem szerepelt a küzdelemben. A Vasutas fiataljai veretle­nül vívták végig öt találkozó­jukat. A legfontosabb össze­csapásra mindjárt az első for­dulóban sor került, a BVSC el­leni győzelem aránya azonban minden várakozást felülmúlt. Különösen Horváth remekelt, aki valamennyi ellenfelét le­győzte, de jó csapattagnak bi­zonyult Gyura is. aki kétszer kapott ki. s Kottlár is csak a KSI ellen szerepelt gyen­gébben a vártnál. Eredmények: CVSE—BVSC 5:1. Győztek: Horváth (2), Gyu­ra (2), Kottlár (1). CVSE—KSI 5:3. Gy.: Horváth (3). Gyura (2). Horváth győzelmi sorozatát a serdülőválogatott Káposztás és Pavlis sem tudta megállí­tani. CVSE-Ganz-MÁVAG 5:1. Gy.: Horváth (2), Gyura (2), Kottlár (1). CVSE—BSE 5:0. Gy.: Horváth (2), Gyura (2), Kottlár (1). CVSE—Bp. Spartacus 5:2. A Spartacus legyőzte a j BVSC-t, így az első hely sor­sát ez a találkozó döntötte el. A ceglédiek egy pillanatig sem adtak esélyt ellenfelüknek, biztosan győztek, pedig már egy 5:3-as vereség is az ő vég­ső sikerüket jelentette volna. Gy.: Horváth (3), Gyura (1), Kottlár (1). A csapatbajnokság végeredménye: 1. Ceglédi VSE 11 10 1 53-23 20 2. BVSC 11 9 2 IS 3. Bp. Spartacus 11 8 3 16 LABDARÚGÁS A megyei ifjúsági bajnokság ötödik fordulójában újra gól- j záporos győzelmet aratott a j CVSE gárdája. így pontveszte­ség nélkül továbbra is az első helyen áll 10 ponttal, kitűnő, 38-1-es gólkülönbséggel. Ceglédi VSE—Dömsöd 8:1 (3:1) CVSE: Andrus — Koltai, Kökény, Kistamás. íolónyi (Gracza) — Kovács, Kelemen — Farkas (Szalisznyó), Ma* nyoki, Keszthelyi, Fekete. : A nagyon keményen, sőt he-) lyenként durván játszó harj zaiak a ceglédiek vezető gólja-, ra még válaszolni tudtak. A-1 vezetést is megszerezhették volna, hiszen l:l-nél egy bün­tetőt elhibáztak. A Vasutas aa első félidő végére már kétgó­los előnyt szerzett, s fölénye szünet után egyértelművé vált. Végül nyolc gólt rúgtak a kel­lemetlen játékstílusú Dömsöd- nek, s ez önmagáért beszél. Góllövők: Fekete (2), Keszt­helyi (2), Farkas, Kelemen, Koltaj (11-esből), a hazaiak egyszer a saját kapujukba is betaláltak. Jók: Koltai, Ko­vács, Fekete, Keszthelyi. A megyei serdülőbajnokság­ban jól rajtolt a Vasutas, Pin­tér István edző fiai fölényes győzelmet arattak. CVSE—Pilis 5:0 (2:0) Góllövők: Dankó (2), Tóth, Csehi, Bálint. Az NB tartalékbajnokság­ban: Bem SE II.—Dunakeszi II. i 5:2 (4:0) Hazai pályán a Bem SE II. folytatja jó szereplését, harma­dik mérkőzését is megnyerte. A vendégek 5:0 után, a haj­rában tudtak szépíteni. Gólszerzők: Tassi (2), Be- recz. Kristály, Pesti. U. L. Köszönetnyilvánítás. Köszöne­tünket fejezzük ki mindazoknak a rokonoknak, ismerősöknek, iá szomszédoknak, akik szeretett drága édesanyánk, nagymamánk Kollar Györgyné született Bokodi Mária elhunyta alkalmából teme­tésén megjelentek, sírjára koszo­rút, virágot helyeztek, részvétük­kel mély gyászunkat enyhíteni igyekeztek. Külön köszönetünket fejezzük ki a ceglédi ZÖLDÉRT vállalat dolgozóinak és a MÁV fűtőház Május 1. brigádjának a küldött koszorúkért. A gyászoló család. Köszönetnyilvánítás. Köszöne­tünket fejezzük ki mindazon ked­ves rokonainknak, jó szomszéda­inknak, ismerőseinknek, akik fe­lejthetetlen emlékű halottunk, Végh Lajosné Dávid Klára váratlan el­hunyta alkalmából temetésén megjelentek, sírjára a kegyelet vi­rágait helyezték és részvétüket nyilvánították. Külön köszönjük a Lenin Tsz. vezetőségének, tagsá­gának, valamint a Török János Mg. Szakközép- és Egészségügyi Szakiskola tantestületének a kül­dött koszorúkat. 'Ezúton mondunk köszönetét még a II-es belgyógyá­szat orvosainak és ánolónőinek a betegség gyógyításával és enyhíté­se érdekében folytatott fáradságos munkájukért. Végh és Boros csa- Iád. Köszönetnyilvánítás. Fájó szív­vel mondunk köszönetét mind­azoknak, akik felejthetetlen drága jó férjem, édesapánk, nagyapánk, dédapánk Zsigmond István teme­tésén részt vettek, sírjára koszo­rút, virágot helyeztek, özv. Zsig-' mond Istvánná és családja. — Melyik madarat a legne­hezebb tenyészteni? — Ez a körülményektől is függ. Nekem például négy éven keresztül minden kísér­letem kudarcba fulladt a gyé- mámgajamooKkial. Most meg már úgy szaporítom az állo­mányt, mintha házityúkok volnának. Egyszerű az egész, csak rá kellett jönni a nyit­jára. Hanem, kerüljünk bel­jebb a házba. Ott van a ja­va! Előszoba. Zárt ajtó mögött roskatag, üveges veranda. A fal mellett a földtől a meny- nyezetig kalitka, kalitka há­tán. Ékfarkú amandinák, gold amandinák, nimfapapagájok, pintyek számos változatban. — Talán 150 kalitka ma­daram van — mutat körbe a házigazda. Most éppen húsz fajtából. Aztán magyarázni kezd. Ez a madár azért szép, amaz azért értékes. Ránk néz. Ha nem is lőttünk — Tudják, milyen meg­nyugtató ide bejönni? Gyógy­szer ez a veranda idegesség ellen — teszi hozzá. Búcsúzunk. A gazda indul vissza az istálló felé. — A négylábúakról sem szabad megfeledkezni — int még felénk. Indul , az autó, nagyot kerü­lünk, s hogy teljes legyen a nap, megkeressük a vadász- társaság nemrégiben kienge­dett fácánjait. Az őr éppen köröm közül ebédel. A fácá­nok békésen csipegetnek a ■kerítés mögött. A vadászmes­ter büszke a madaraira, a ga- Lambász lelkesedik. — Érdemes volt útnak in­dulni — mondja. Jó vadá­szatunk volt, ha nem is lőt­tünk semmit... Farkas Péter — Rendben van — mon­dom. — Jöhetnek a jó taná­csok. — Azzal kezdődött, hogy régebben atszliaiaim vou&ii. Ain a tenyésztésük nagyon nenezen ment. Nem t-uonam itt a tanyán megfelelő mino- Scgu vizet oeszerezni. A halak meg kenyesek. Akkor ie- moiidtam a halakról, s el­kezdtem kaktuszokat gyűj­teni. Mikor már jól belejöt­tem eooe is, kiderült, hogy igazán komolyan, üveg a az neikül nem lenet ezt csinál­ni. Ekkoriban találkoztam Kuk­ta uameuel, a legidősebb nagykőrösi díszmadár tenyész­tővel, s vettem tőle öu forin­tért egy zeorapiníyet. Az­tán elkezdtem part keresni első madaramnak. Felmen­tem Pestre, hogy vásároljak. No, ott aztán rattam annyi madarat, hogy mindjárt meg­jött a kedvem a tollasokhoz. Nemsokára Kecskeméten be­léptem a Diszmadartenyesztók Uiszagos Egyesiuetéoe. Ezzel aztán vegem is volt. Elkapott a gépszíj, ahogy mondani szokták. Madarakat vettem, szakkönyveket. Előfizettem a szükséges folyóiratokra. Meg­hallgattam a régebbi madár- tenyésztők tanácsait. Mégsem ment könnyen a bele tanul ás. Sok mindenre a magam kárán jöttem rá. Fő­ként azért, mert nem egysze­rűen díszként tartom a mada­rakat. Kizárólag a tenyészté­sük érdekel. S ezt ugye, könyvből csak hozzávetőlege­sen lehet megtanulni... lag összerótt, de mégis tar­tósnak mutatkozó ketrecekbe. S mit látunk? Piros és sárga aranyfácánt, királyfácánt, ne­páli fácánt, gyémántfácání, ezüstfácánt. Cochin csirkét, bécsi porceláncsirkét. A gaz­da büszkén magyaráz. Közön­séges fácánja is van a sok ékszernevű között. Mutatja, hogy éppen ez az, amelyik kézből is eszik. — Különös ötlet ez az ál­latkert __ — Nem tartom annak, til­takozik Fehér József. — Már gyerekkoromban is sze­rettem az állatokat, s amint látja, nem változtam. Nekem ez természetes. Pénzt legfel­jebb annyit hoz a díszmadár- tenyésztés, hogy a vásárlások­ra, takarmányra fussa. Való-, di hobbi ez, s itt a tanyán zavartalanul' lehet hódolni neki. A Ceglédi Állami Tan­gazdaságnál vagyok faőr. Többá-kevésbé kötetlen a munkaidőm, így aztán nem szenvednek hátrányt a ma­darak, s a többi állat fém. Van lovunk, tehenünk, disz­nónk, kutyánk, vagy húsz macskánk. Akad hát dolgunk a feleségemmel a ház körül. Elkapott a gépszíj — A díszmadártenyésztés­hez mikor kapott kedvet? — Éppen tíz éve, szóval 42 éves koromban. Sohasem ké­ső. Magát is megagitálom. Hány éves? — Meg van öt évem, hogy utolérjem a kezdésben. — Vágjon bele már most — biztat Fehér József. Az útitársak nevetnek. A lassacskán már réginek számító Trabant vidáman nyeli a kilométereket. Öröm­mel látjuk közeledni az er­dőt, hiszen vadászatra indul­tunk. A vadászmester, a Nagykőrösről régen elszárma­zott, de gyakran visszajáró galambtenyésztő, s én, a min­denre kíváncsi, ám a vadá­szatban teljesen járatlan kró­nikás. Ez azonban most nem szá­mít hibának, hiszen a cso­magtartó is üres. Puska nél­kül eredtünk útnak. Különös les készül. Olyan madarakat keresünk, amelyek soha nem laktak ezekben az erdőkben, s persze, most sem. Mégis bi­zakodunk, hogy rájuk aka­dunk.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents