Pest Megyi Hírlap, 1979. szeptember (23. évfolyam, 204-229. szám)

1979-09-12 / 213. szám

Jérceneveló a Rákosvölgyében Már két hete üzemel a Rákosvölgye Termelőszövetkezet jércenevelője Szadán. Ötvenezer csirkét 18 hetes korukig tar­tanak a jérccnevelőben. Barcza Zsolt felvétele A éráiéinál nagyobb érdeklődés Többen jelentkeztek gépi forgácsolónak VI. ÉVFOLYAM, 213. SZÄM 1979. SZEPTEMBER 12., SZERDA Elavult a fúrógép Felújították a rendelőt Százezer forintot költött s mogyoródi tanács a körzeti or. vosi rendelő felújítására. A épület tetőszerkezete szőrű, javításra. A mintegy 3300 Ír kosú községnek egy orvo. van jelenleg, forgalma azo: ban, különösen a kritikus id szakokban, olyan nagy, her az elkövetkező években újat körzeti orvost szeretném, munkába állítani. Fogorvos . van a községben, gond azon ban, hogy felszerelése, elsősor ban a fogászati fúrógép e’ avult, s ez hátráltatja munká ját. Sajnos, új gépet vásárolni egyelőre nincs pénz. ATE Tanzán vendégek Előadások, vetélkedők Árammérőgyári ifjúnrnnkásnaoök Vendégül látják a nyolcadikosokat Harmadszor rendezik meg az Árammérőgyárban az ifjú­munkás napokat. A KISZ-esek tavalyelőtt még csak próbál­koztak, hogyan lehetne tar­talmassá tenni a rendezvény- sorozatot, az idén már sok iz­galmas esemény tarkítja az augusztusban kezdődött és ok­tóber elejéig tartó programot. Fogd Mária, a KISZ gyári bizottságának titkára elmond­ta, hogy már megrendezték az ifjú géplakatosok versenyét, amelyből ketten, Marticzik Jó­zsef és Kővágó Tibor a Ganz Műszerművek vállalati döntő­jébe jutottak. Szeptember 15- én, szombaton az alkotó ifjú­ság pályázat résztvevői és az ifjú újítók tanácskoznak. Másnap, vasárnap, a GSC sporttelepe ad otthont a válla­lati Műszer kupának, amelyre a két budapesti gyáron kívül eljönnek a vajszlói és a nyír- bélteki dolgozók képviselői is. Számos sportágban rendeznek versenyeket, a többi között lesz női és férfi foci, atlétika, ké­zilabda, asztalitenisz és sakk is. Az ifjúmunkás napok követ­kező eseménye a szeptember 19—i TIT-előadás lesz. Az if­júsági klubban Pólyák Pál, a városi tanács főelőadója várja a fiatalokat, s a lakáskultúrá­ról esik majd szó. A KISZ- esek és a gyár ifjúságpolitikai bizottsága együtt szervezi azt a tanácskozást, amelyen pá­lyakezdő szakmunkásokkal, mérnökökkel beszélgetnek a vállalat vezetői, a társadalmi szervek képviselői. Erre szep­tember 25-én kerül sor. A nyitott kapuk napját szeptember 26-án tartják az Árammérőgyárban. Ekkor a KISZ-esek által patronált Im­re utcai általános iskola nyol­cadikos tanulói látogatnak az üzembe, ahol fiatal szakembe­rek kalauzolásával ismerked­hetnek meg a műhelyekkel, részlegekkel, a dolgozók mun­kájával, és pályaválasztási ta­nácsokat is kapnak majd. A rendezvénysorozatot egy megyei esemény zárja októ­ber 6-án: a gyárban lesz a Szakszervezetek Pest megyei Tanácsa által meghirdetett munkavédelmi vetélkedő dön­tője. Felújítás Maguknak készítik Az Árammérőgyár szakmun­kástanulói műszaki segédlettel maguk újítják fel a tanműhe­lyeket. Kicserélik a padozatot, új mozaiklapokat raknak le s íalvédő lemezeket szerelnek fel. Közben felújítják az elekt­romos vezetékeket is. Július elején fogtak hozzá a munká­hoz, s ha elkészülnek, nyilván az eddigieknél is jobban meg­becsülik munkahelyüket, hi­szen saját maguk szépítették, korszerűsítették. A gödöllői Ganz Ábrahám utcából délután kirajzó kama­szok csoportjai jelzik, megkez­dődött a tanév az ipari ta­nulóknál is. Az új esztendő fontosabb eseményeiről tájé­kozódtunk Gulyás Sándor igazgatónál. Hat és fél százan ismerked­nek választott szakmájukkal a Madách Imre Szakmunkáskép­ző Intézetben. Közülük két­százhetvenöt első éves. Évek óta túlteljesítik beiskolázási tervüket, az idén szakmák sze­rint is. Tavaly hét, ebben az évben kilenc első osztályt indí­tottak. Valamelyest érződik már a demográfiai hullám, mondja az igazgató, a magyá1 rázatot boncolgatva, de jelen­tős része van a tervteljesítés­ben a tantestületnek, a városi és a környező községi általá­nos iskolákkal kialakított jó kapcsolatnak is. Gyárlátogatás Nagy érdemeket szereztek a végzősök érdeklődésének fel­keltésében az összekötök, ta­nárok és szakoktatók, akik az iskolák vezetőivel, az osztály- főnökökkel igyekeztek meg­győzni a gyerekeket a szak­munkásképzés fontosságáról. Hogy az általános iskolák pedagógusai minél többet és lé­nyegest tudjanak elmondani a különböző mesterségekről, az intézet gyárlátogatásokat szer­vezett számukra. Olyan üze­mekbe vitték őket, ahol az ipari tanulók, az alapképzett­ség megszerzése után, gyakor­lati idejüket töltik majd. Ezt folytatni kívánják, hiszen az általános iskolák katedráira is évről évre új tanárok lépnek. • Tizenhárom szakmában sze­rezhetnek képesítést a gödöllői intézetben. Oktatnak autó­szerelőket, gép- és karosszéria lakatosokat, szerszámkészítő­ket, mechanikai műszerésze­ket, villanyszerelőket, gépi for­gácsolókat, csőhálózat- és be­rendezés-szerelőket, kőművese­ket, szobafestőket, épületasz­talosokat, női és férfifodrászo­kat. Hosszabb szünet után az idén ismét képeznek mezőgaz­dasági gépszerelőket. A felso­rolásból nem nehéz kikövet­keztetni, hogy sok gyárral, szö­vetkezettel kell együttműköd­niük. De még kisiparosokkal is, akiknél egy-egy kőműves, szobafestő, fodrász ismerkedik szakmájával. Divatszakma Ritka kivételtől eltekintve, az utóbbiakkal sincs baj. Meg­szűntek a régebben tapasztalt túlmunkák is. A vállalatokkal, szövetkezetekkel nagyon jól megvannak. Korábban a lét­szám eldöntésekor akadtak vi­ták. Voltak üzemek, amelyek több tanulót szerettek volna kapni, mint amennyit később szakmunkásként foglalkoztat­hatnak. Ma az arányok kiala­kításakor az iskola mindig szót ért velük. Az idei jjfnév más tekintet­ben is jói kezdődött. Szűnő­ben a tülekedés a divatszak­mák körül, a túl jelentkezőket is könnyebb volt átirányítani más mesterségekhez. A manap­ság indokolatlanul kisebb vonz­erejű esztergályosok táborába Is jóval többet vettek fel, mint máskör. Hogy a lemorzsolódók arányában is bekövetkezik-e kedvező fordulat, az csak az első félév végén derül ki. Ta­lán igen, hiszen majdnem min­denki választott szakmáját ta­nulhatja. Persze ez sem holtbiztos ga­rancia, kiderülhet, mégsem az az igazi. A kimaradás másik gyakori oka. vagy ürügye, a gyengébb tanulmányi ered­mény, illetve a nemszeretem tárgy. Álom az éleiért A természetfilmek műhelyében A Filmszem műsorának leg­utóbbi számában Wisinger István ripörter így invitálta a nézőket: a természetfilmek gödöllői műhelyébe látoga­tunk, ahol a világszerte ismert és népszerű magyar természet­filmeket készítik. A múlt hé­ten mi is szemtanúi lehettünk egy forgatásnak, amelyen az Alom az életért című alkotás képsorait vették fel. A stáb Ez azért is érdekes, mert néhány éve úgy látszott: a te­lepet felszámolják, az állato­kat már el is költöztették. Vé­gül mégis mást határoztak, s a döntés óta az év minden sza­kában benépesül ez a gyönyö­rű környezet. Az említett fil­met Hárs Mihály rendezi, akit a Laboratóriumi Törzsállat­tenyésztő és Kutatóintézetben, a telep szomszédságában talál­tunk meg a LATI igazgatója, Székely Dénes társaságában. — A jószomszédi kapcsolat lassan jubileumához érkezik — tájékoztatott a rendező — s igy érthető, hogy a program egyeztetése után belátogattunk az intézetbe. No, meg azért is, mert az intézettől kölcsön­kapott állatokat itt fényképez­zük az egyik helyiségben. A felvételeket az elmarad­hatatlan társ, Borbély János rögzíti, aki a rendező állandó operatőre. A 190 Hárs-film nagy részét együtt készítették. A dramaturg Kiss Mihály, a szaktanácsadó hol dr. Halmá- gyi Levente, hol dr. Kós Ru­dolf, mindig a témától füg­gően. A makettek tervezője és kivitelezője rendszerint Rein Ádám. Még két film készítéséhez lát hozzá az idén a stáb, az egyik az Öserő-ősforrás cí­met viseli, s - jövőre fejezik be. A másik a Regél az erdő, ami még az idén elkészül, té­mája az erdő négy évszaka. Ehhez a munkához sok-sok türelem, leleményesség, ötlet kell. Az állatokat beállítani, viselkedésüket megfigyelni, mind időigényes elfoglaltság. De, s ezzel a stáb minden tag­ja egyetért, megéri. Hiszen nap nap után az élővilág cso­dáival ismerkednek, s a for­gatásokat nemegyszer vidám események fűszerezik. Vidám események Nevetve mesélték például azt az esetet, amikor egyszer az állatkertbén forgattak, s egyiküknek arab ruhába öl­tözve egy öszvért kellett át­vezetnie a kamera előtt. A makrancoskodó állat sok ka­lamajkát okozott, amíg sike­rült leforgatni a néhány mé­ternyi filmszalagot. Jártak az ország egyik legkorszerűbb baromfitelepén is, ahol mű­anyag védőharisnyát kellett húzniuk. De mindenütt szíve­sen fogadják őket, és segítik munkájukat. Fontos, hogy a filmek ké­szítői jól ismerjék tárgyukat. Ehhez a szakirodalom ad el­igazítást. Hárs Mihály említet­te, hogy egyszer rosszul vá­lasztotta meg az irodalmat, s a pézsmapatkányról azt olvas­ta, hogy- halat eszik. Nagy volt a csodálkozás, amikor a forgatás alatt a szerencsétlen jószág majdnem éhen pusztult, pedig nem sajnálták tőle a halat. Szerencsére még idejé­ben kiderült: rágcsáló. A telep jövőjéről is beszél­gettünk a rendezővel, aki el­mondta, hogy hamarosan két­száz állat érkezik ide, fogadá­sukra megtörténtek az előké­születek. Az állatok befogásá­hoz engedélyre van szükség, s a forgatások után is szigorú szabályok^ rendelkeznek sor­sukról. Benépesül a telep A gödöllői telep ideális he­lyen van, nem csoda, hogy a filmesek szívesen dolgoznak itt. A régiek és az újak is. Az Álom az életért forgatásán például egy gyakornok opera­tőr, Szoboszlay Gábor ismer­kedik a filmezés mesterfogá­saival. ö szakmai tudását bő­víti, mi nézők pedig, sok-sok új ismerettel gazdagodunk a természetről; az állatokról és növényekről. Kép és szöveg: Csiba József. Forgatásra készül a csoport. Balról jobbra: Hárs Mi­hály rendező, Rein Ádám makettmester, Borbély János operatőr és Szoboszlay Gábor gyakornok. Jó az iskola tanári, szakok­tatói kara, hangsúlyozza Gu­lyás Sándor. Valamennyinek megvan az előírt képzettsége, óraadót nem foglalkoztatnak. Csupa nagy gyakorlattal ren­delkező pedagógus oktatja Gö­döllőn a jövő szakmunkásait. Fegyelem, rend A munkán természetesen mindig lehet javítani. Itt is. A tanév előkészítése során elha­tározták, a jobb eredmények elérése végett fokozottabban törődnek a renddel és a fegye­lemmel. A tantestület, az is­kolatanács, a politikai és a tár­sadalmi szervek a diáktanács- csal együtt még szigorúbban bírálják el a késéseket, a hiányzást. Jobban megkövete­lik az órákra való folyamatos készülést. Megosztják a gondokat a szülőkkel, ahogy eddig is. Kü­lönösebb nehézséget nem okoz, hiszen legtöbbjük figyelem­mel kíséri gyermeke előmene­telét, törődik vele. S ha azok­kal is sikerülne szót érteni, akik kevésbé tartják fontos­nak fiuk, lányuk te ’'ását, gyérebb lenne a probléma. K. P. Tanzániából érkezik húsz szakember a közeli napokban a Gödöllői Agrártudomány: Egyetemre, ahol' a meleg ég­övi oktatási osztály — a FAO az ENSZ élelmezési és mező- gazdasági szervezete megbízá­sából — háromhónapos to­vábbképzésben részesülnek. A csoport tagjai elsősorban szö­vetkezeti gazdálkodásunkkal ismerkednek meg. Szépen fejlődik a cukorrépa Szépen gyarapodik, jó ter­mést ígér a gödöllői Tangaz­daság kartali kerületének két­száz hektárnyi cukorrépája. Ebben annak is része van, hogy augusztusban kétszer is vegyszereztek a bagolylepke lárvája ellen. A hónap köze­pén repülőgéppel poroztak, a végén pedig traktorvontatású gépekkel. — Megkezdték a fejes ká­poszta betakarítását a Rákos­völgye Termelőszövetkezet kertészetében. A növényt nyolc hektáron termelték, s a tavalyinál jobb termés ígér­kezik. Arany- és vasdiploma Pedagógussal köszöntöttek Bensőséges ünnepség szín­helye volt az Imre utcai álta­lános iskola. Ezúttal már ötödízben köszöntötték a ta­nulmányi év megkezdésekor a városi iskolákból nyugdíjba vonuló és a munkához most látó, friss diplomás pályakez­dőket. Az esemény, amelyen meg­jelent Plutzer Miklós, a váro­si pártbizottság első titkára, az iskolások irodalmi műsorá­val kezdődött, majd Benedek János, a városi tanács elnöke méltatta az iskolai, óvodai ne­velők munkáját. Nemcsak megszokásból, hanem tiszte­letből is születik meg minden évben ez a kis összejövetel, mondotta, hiszen pedagógusa­ink sok ezer kisdiák pályáját egyengetik, s ez áldozatos munkát, türelmet, kitartást követel. Beszéde végén- a ta­nács elnöke nyújtotta át a vasdiplomát dr. Tholway Zsig- mondnénak, az arany diplo­mát. Heltai Miklósnénak, Ná­das Lajosáénak és Solt Lajos­áénak. Ezt követően Iványi Lajos­áé, a városi pedagógusszak­szervezet titkára a nyugdíjba menőket, Vámos Ilona, a Il-es pedagógus KISZ-szervezet titkára pedig a pályakezdőket köszöntötte. Sok évi oktató­nevelő munkája után ment nyugdíjba: Brózik Tiborné, Brózik Tibor, Gráfi Vendel, Kirchhof er József, Barakonyi Károlyné, Csermely Józsefné és Bőhmné Varjas Anna. A friss diplomások közül hu­szonegyen kezdik pályájukat városunk iskoláiban. Képzőművészeti világhét Két rendezvény a városban Két rendezvényt tartanak szeptember 20-án, csütörtökön délután a városban a képző- művészeti világhét alkalmá­val. A járási hivatal nagyter­mében három órakor kezdődik Budavári István formatervező iparművész, a Képző- és Ipar­művészeti Szakközépiskola ta­nárának konzultációja a Ter­mészeteis anyagokból készít­hető játszótéri és óvodai játé­kok címmel. A vetítettképes G alga parti Tsz előadáson a hazai és a külföl­di ötletekről, megvalósításuk­ról lesz szó. Délután 5 órakor a városi­járási Juhász Gyula könyv­tárban A hátrányos helyzetű gyermekek vizuális nevelése j címmel Fábián Dénes festő­művész, a Képző, és Iparmű­vészeti Szakközépiskola taná­ra tart előadást, a hasonló té­májú salgótarjáni országos tá- ! bor tapasztalatairól. Ellenőrzés negyedévenként Az élet- és vagyonvédelem fontos eszközei a tűzoltókészü­lékek, amiket szerencsére csak ritkán kell leakasztani a fal­ról. De mégsem feledkezhe­tünk el arról, hogy rendszere­sen gondozni kell őket, hogy mindig üzemkész állapotban legyenek. Az ikladi Galgaparti Ter­melőszövetkezetben időről időre felülvizsgálják a készü­lékeket, erre évente 100—120 ezer forintot költenek. A bu­dapesti Magyar—Bolgár Ter­melőszövetkezettel kötöttek szerződést, szakembereik ne­gyedévente érkeztek Ikladra, hogy a különféle helyiségek­ben, a kombájnokon és gépko­csikon elhelyezett csaknem 80 por-, hab- és szénsavoltó ké­szülék működőképességét el­lenőrizzék. Ezek a biztonsági intézkedések sok pénzbe ke­rülnek, de megéri a befekte­tés, hiszen adódó alkalommal nagy károktól mentik meg a közös gazdaságot. F. I. I

Next

/
Thumbnails
Contents