Pest Megyi Hírlap, 1979. szeptember (23. évfolyam, 204-229. szám)

1979-09-12 / 213. szám

Vágják a silókukoricát Vágják a silónak való kukoricát a nagykőrösi Arany Já­nos Termelőszövetkezetben, Kőcser határában. Barcza Zsolt felvétele A megrendelő közérzete MÄR JÓELŐRE borsódzik annak az autósnak a háta, aki kénytelen szervizbe vinni a kocsiját, de viszolyog az ember akkor is, ha villany­szerelőt, televízió-műszerészt, vagy más szolgáltatót kell igénybe vennie. Érthetetlen ez, mert ha meggondoljuk, az utóbbi években — az állam kiemelt támogatásával —min­den tekintetben fejlődött va­lamennyi lényeges lakossági szolgáltatás. \ A gépkocsijavítás, a háztar­tási elektromos gépek és elektroakusztikai cikkek javí­tása, a textiltisztítás és a la­káskarbantartás országos há­lózatának kiépítéséhez, mű­szaki bázisának megteremté­séhez 1971 és 1975 között 3 milliárd forinttal járult hozzá a költségvetés, s ennél is na­gyobb összeget költ e célra eb­ben a tervidőszakban. S az ál­lami támogatás csak kiegészíti az érintett vállalatok, szövet­kezetek mintegy kétszer ek­kora saját fejlesztési alap­jait. A támogatások és más ked­vezmény eredményeként a főbb szolgáltatások teljesít­ményértéke 1970 óta több mint kétszeresére nőtt. Ez a gyakor­latban azt jelenti, hogy pél­dául az autós már úton-útfé- len talál állami, szövetkezeti vagy magánszervizt, tudja, hogy a nagyobb műhelyekben korszerű diagnosztikai műsze­rekkel mérik, állítják be ko­csiját, viszonylag jó szakem­berek orvosolják a hibákat, és nem is kell sokat várakoz­nia a javításra. Hasonló a helyzet, ha a Patyolatot vagy a Gelkát vesszük igénybe, na'k a viszonylag kiterjedt fiókhálózatban, s elfogadhatók a vállalási idők, jó minőségű a munka. Lássunk egy példát az autó­javítás területéről: A legtöbb szervizben a pénztárnál alá­íratják velünk, hogy a javítás­hoz milyen típusú alkatrésze­ket. milyen értékben használ­tak fel, hány munkaórába telt kocsink rendbehozása, s ezért mennyit vagyunk kötelesek fi­zetni. Tehát olyan dolgokat iratnak alá velünk, amelyek­ről fogalmunk sem lehet, de a szignálást nem tagadhatjuk meg, mert csak ennek fejé­ben kapjuk ’ vissza forgalmi engedélyünket és autónkat. Sőt, csak ezután próbálhatjuk ki a kocsit, s győződhetünk meg róla, hogy egyáltalán működik-e? Aki háztartási gépét viszi szervizbe, az olyan vállalási lapot kap. amelyen irreálisan magas irányár szerepel. Rossz lesz a közérzete még akkor is, ha netán tudja, hogy a szol­gáltató ezzel csupán bebizto­sítja magát, mivel a javításra szoruló termék átvételekor nem képes gyorsan és egy­szerűen megállapítani az al­katrész- és munkaidő-szükség­letet, irányárat viszont köte­les megjelölni. Ezek a felszíni jelenségek fedik el előlünk a lényeget: azt a tényt, hogy a lakossági szolgáltatások hosszú ideig tartott elmaradottságok után ma már színvonalban, minő­ségben, .'elterjedtségben meg­közelítik vagy elérik az igé­nyeket. HOGY NE CSUPÁN a szer­szám, a műszer, hanem a hang­hogy csak r legismertebb cé- • nem. a bánásmód is korszerű geket említsük — korszerű gé- ; legyen, pekkel, műszerekkel dolgoz- 1 G. Zs. Kedvezett az idő a szőlőnek A kertbarátok klubja hét­főn összejövetelt tartott, me­lyen elsősorban a szőlő szüre­telésével kapcsolatos tenniva­lókat beszélték meg. Az idő­járás kedvezett a szőlő érésé­nek, s a korai érésű és cseme­ge fajtákból sokan már szüre­teitek is. A kadarka és a töb­bi, hasonlóan későbbi érésű fajta mustja még csak 16 cu­korfokos. Kérték a termelő­ket, hogy az időjárástól függő­en csak akkor kezdjék meg az általános szüretet, ha a must cukorfoka eléri aT8—20-at. Ez körülbelül két hét múlva vár­ható. így lesznek értékesebb, jobb borok. Természetesen vigyázni kell arra, hogy a szőlő ne érjen túl, mert akkor romlik a za- mata, ami különösen a szőlős- kertek királynője szőlőnél ta­pasztalható. A továbbiakban számos hasznos szüreti tanács került szóba. Például: akii hi­deg pincében szűri le a must­ját, tanácsos, hogy egy derni- zsonban pár litert néhány na­pig fennhagyjon a napon. Vat­tával dugaszolja be, esténként vigye be a lakásba, s ha forr, öntse a pincében levő must­ba. így hamarabb kierjed a bora. Az áfész a Csokonai úti át­vevő telepén az idén is felvá­sárolja a kistermelők ela^ó szőlőiét. A szövetkezet megál­lapodást kötött a Közén-ma- gvarorszázi Pinoe°azdnság'*3l, és a termést a nyársaoáti rrin- ceszeinek az ottanival egv»ző, megállaní+ott áron veszi át, a hét vázétól kezdődően. Az át­vételi árak egy kis különb­séggel, a tavalyival azonosak. A 13—15 cukorfokos mustot adó fehér asztali borszőlőket 5,70, a szemeset és vegyeset 5,50, a fehér pecsenye borsző­lőket 15,1—16 cukorfokig 6,40, a szemes és vegyeseket 6,20 forintért vásárolják. A 20 fo­kon felüli különleges borsző­lőkért 7,40 és 7,20 forintot ad­nak. Az árak érett, egészséges szőlőre vonatkoznak. HT NAGYKŐRÖSI líradó A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIII. ÉVFOLYAM, 213. SZÁM 1979. SZEPTEMBER 12., SZERDA Tanulmányúton Leningródban Tetszetős bútor - akácfából Ahol módosították a széklábat Jó hat évvel ezelőtt elkezd­tek akácfából bútort gyártani a Nagykunsági Erdő- és Fa- feldolgozó Gazdaság üzemei­ben. Ez korábban elképzelhe­tetlen volt. Ezzel a merész újí­tással az akácfa megkezdte hó­dító útját a faiparban. Görön­gyös, vagy stílusosabban: gö- csörtös út volt ez, ám szeren­csére sokat egyengetett rajta dr. Molnár Sándor, a NEFAG nagykőrösi fafeldolgozó üze­mének igazgatója. Nemrégi­ben megvédett doktori disz- szertációja is az akácfáról szólt. Iparszerű felhasználás — Valóban meglehetősen merész vállalkozás volt akác­fából bútort gyártani — emlé­kezik az igazgató. Mindeneset­re sikerült. Persze ez nem ön­célú újítás volt. Az ország erdeinek 20—22 százaléka akác. Ezek az erdők évi más­fél millió köbméter fát adnak. Egyáltalán nem közömbös, hogy ezt a rengeteg anyagot ésszerűen használjuk-e fel. Azt is számításba kell venni még ehhez, hogy a hazánkban fel­használt fa 43 százaléka im­portból származik. Ugyanak­kor itt volt az akác, amiből gyakorlatilag nem készítettünk semmit. Legfeljebb eltüzeltük. — Miért nem jutott eszé­be senkinek korábban az akácfa okosabb hasznosítása? — Az akácfa görbe, törzse vékony, faanyaga zöldessárga színű, kellemetlen illatú, s nehezen megmunkálható. Hiá­ba nagy szilárdságú, e rossz tulajdonságok miatt nem fog­lalkozott vele az ipar. Másrészt volt már kialakult fafelhasz­nálási gyakorlatunk. Azt mondtuk, nekünk nem lehet­nek gondjaink, mert ad a Szovjetunió annyi fenyőt és másféle fát is, amennyi csak kell. így aztán pazaroltunk. — Igen ám, csakhogy a Szovjetunióban sincs minde­nütt fenyőfa. Mind messzebb­ről, a Távol-Keletről kényte­len számtani, s ez nem olcsó mulatság. Persze a fenyőt leg­inkább nyárfával helyettesít­jük. Ez azonban éppen olyan közelről érinti a NEFAG-ot, mint az akác felhasználása, mert mi foglalkozunk az or­szágban iparszerűen mindket­tővel. Sok a munka a szervizben Közelednek a hosszú őszi-téli esték, s mind több időt töltünk majd a televízió előtt. Nem véletlen hát, hogy a televíziószerelőknek egyre több munkája akad. Képün­kön: a Gépjavító és Faipari Szövetkezet tv-szervizében Kiss Vilmos szerelő hamarosan elkészül ennek az Inter Fa­vorit készüléknek a javításával. Varga Irén (elvétele — Maradjunk egyelőre az akácfánál és a doktori disszer­tációnál. — Az volt a feladatom, hogy különböző eljárásokkal csök­kentsen! az akácfa hátrányos tulajdonságainak mértékét. Ilyen eljárás a hidrotermikus kezelés, vagyis a gőzölés. Ez­zel a legkülönbözőbb barna színt lehet adni a fának, asze­rint, hogy mennyi ideig és mi­lyen nyomáson gőzöltünk. Köz­ben kiderült, hogy a kezelés hatására az akácfa zsugorodik, térfogatsúlya 8—10 százalékkal megnő. Tessék, itt van két egyforma akácdarab. A gőzölt a nehezebb. — Valóban, s ez nem tűnik szerencsésnek, hiszen a nehe­zebb fa tömörebb, nehezebben faragható... Első a világon — Ellenkezőleg. A gőzölt akác forgácsolása könnyebb, mint az eredetié. No. nem lett belőle puhafa. Ebből a szem­pontból a tölgyfához hasonlít leginkább. Eléggé pontosan is­merjük a gőzölt akác forgá­csolási tulajdonságait, m°rt tavaly saját költségemre ki­utaztam Leningrádba, és az Erdészeti és Faipari Akadémia géptani tanszékén, egykori ta­náraim segítségével, rengeteg ilyen kísérletet végeztem el. — Itt a kezemben az előbb mutatott két minta. A keze­letlen meglehetősen illatozik, a barna, a gőzölt viszont nem. — Pontos megfigyelés. A gőzölés hatására elmúlik a csípős szag. S még egy kedve­ző változás: szépen kirajzoló­dik a fa erezete. — Hogyan fogadta ezeket a tudományos megállapításokat az ipar? — ’A NEFAG 200 ezer köb­méter fát dolgoz fel évente. Ennek a fele akác. Pusztava- cson van az akácüzemünk. Vi­szont itt Nagykőrösön készült talán a földkerekség első akác­fa-furnérral borított bútora. Ez az, ami itt áll az irodában. — Nagyon mutatós. — Szerintem is, s a minősé­ge is kifogástalan. Maga a furnér egyébként Szegeden, a falezemgyárban készült, az én technológiám szerint. En­nek az a titka, hogy nem a kész furnért kell gőzölni, mint ko­rábban próbálták, hanem még a rönköt. Mai napig is készí­tünk bútort, bútoralkatrészt, kárpitkeretet akácfából. A termelés is kutatás — A NEFAG nagykőrösi fa- feldolgozó üzeme azonban mégiscsak nyárfafeldolgozó bá­zisüzem. Hűtlen lett-e dr. Mol­nár Sándor igazgató az akác­fához? — Nem, mert a kandidátu­si értekezésemet az akácfa­termelés és feldolgozás kap­csolatáról írom. Ettől függet­lenül nagyon érdekel a nyár­fa is. Főként az, hogy mennyi­re helyettesíthetjük vele a fe­nyőfát. Eddig a nyárfa is el­kerülte a kutatók figyelmét. Nagyon izgalmas kérdés pél­dául, hogy tömörítéssel vagy más módon lehet-e növelni a szilárdságát ? — A nyárfa szárításának módszereiről sem tudtunk so­kat Mindenesetre elkészítet­tük a Sirokkó faszárító beren­dezést, melynek a hő- és lég­technikáját nekem kellett ki­dolgozni. Ez az ország első ilyen berendezése, s nagyon érdeklődik iránta a többi fa- feldolgozó gazdaság. Legutóbb a somogyi gazdaság rendelt belőle. Valóban nyárfa bázis­üzem lettünk, mert üzemsze­rűen az országban mi foglal­koztunk elsőként a nyárfafel­dolgozással. Bútoralkatrészt, mezőgazdasági ládát, rakodó­lapot készítünk belőle. — Az üzemet vezető igaz­gatónak komoly apparátus áll rendelkezésére, hogy megold­ja a gazdasági feladatokat. A tudományos munkát végző igazgatónak akad-e segítsége? — Két évvel ezelőtt még csak egyetlen faipari mérnök dolgozott itt Nagykőrösön. Most tíz. Mindegyikünk kutat, mert esetünkben a termelés napi gondjainak a megoldása is kutatás, hiszen az egész üzem új utakon jár. Éppen ezért együtt dolgozunk, ha úgy tetszik, kutatunk. Segít­séget is kapunk természete­sen. A Faipari Kutató Inté­zettől, a soproni Erdészeti és Faipari Egyetemtől. Most azon fáradozunk, hogy a Faipari Tudományos Egyesület helyi csoportját megalakítsuk a MTESZ városi szervezete ke­retében. Bizonyos, hogy az egyesületi tevékenység is se­gítené a tudományos munkán­kat. S kell a segítség, mert sok a dolgunk. Farkas Péter Téli ellátás Rendbe hozták a tárolóhelyet A ZÖLDÉRT nagykőrösi telepe, mint minden esztendő­ben, az idén is megkezdte az előkészületeket, hogy tárolás­sal gondoskodjék a nagykőrö­si, kocséri és nyársapáti vá­sárlóknak télire zöldségről és gyümölcsről. Mint Pallagi Tibor telepve­zető-helyettes elmondotta, a telepen levő kis hűtőházat, a temetőhegyi szabadtéri tároló­helyet rendbe hozták és a szük­séges mennyiségű terményt a termelőknél megvásárolták. Almát az Arany János Tsz-től 8 vagonnal vettek, melyet a gazdaság a ludasi hűtőházában tárol. A télre emellett 25 va­gon burgonyát, 5 vagon vörös­hagymát, 2 vagon fejes káposz­tát, 5 vagon kelkáposztát, 3 vagon sárgarépát, és egy vagon petrezselyemgyökeret tartalékoltak, de 10—20 mázsa karalábét is tesznek el a télre. A telepen egyébként már ki­sebb az őszi forgalom. Étke­zési paradicsomból sokat kí­nálnak a termeszrtők, de jóval kevesebbet vesznek át a kis kereslet miatt. A vásárlás és eladás mellett a telep másik fő feladata a burgonya és a vöröshagyma csomagolása kétkilós csoma­gokba. Ezzel ellátják a helyi és a környékbeli boltokat, s a fővárosba is sokat szállítanak belőle. A főszezonban a Ba­laton környékére is küldtek csomagolt hagymát és burgo­nyát. A ZÖLDÉRT nagy figyelmet fordit a táptakarmányt és sze­mes terményt árusító boltok ellátására is, de az idei gyen­gébb gabonatermés miatt csak nehezen tud szemes terményt beszerezni. Bíznak benne, hogy az elég jónak ígérkező kukoricatermés javítani fog a helyzeten. K. L. SPORT —SPORT —SPORT —SPORT —SPORT Palotai országos harmadik Színvonalas küzdelmet ho­zott az ifjúsági atléták orszá­gos bajnoksága. Csaknem ki- lencszáz fiatal három napon keresztül Budapesten, a Nép­stadionban vetélkedett. Szinte minden számban nagy me­zőny versenyzett, annál is in­kább, mert az eddigiektől el­térően az idén nem évfolya­monként, hanem összevontan bonyolították le a korcsoport bajnokságát. A Nk. Pedagó­gus SE fiataljainak eredmé­nye a következő volt. Férfi diszkoszvetésben (22 induló) az idegeskedő Palotai János 49,54 méteres dobással harmadik lett, ami 6 bajnoki pontot is jelent egyben. Do­bogós helyezésével edzője elé­gedett, a körösi sportoló ugyanis derékfájdalmakkal küszködve érte el. Palotai e kategóriában ez évben a leg­eredményesebb az országban eddig. Férfi gerelyhajításban (22-en voltak) Szűcs Ambrus 51,96-tal a tizedik, hármas­ugrásban (30 közül) Kenyeres Ambrus 12,56-tal 12. lett. / TEKE Három egymást követő na­pon nagykőrösi vonatkozású teke csapatbajnoki mérkőzésre került sor. A megyei bajnok­ság teszi nyitányán mindkét helyi gárda itthon, az új te­metőhegyi pályán versengett, míg az NB III-asok a fővá­rosban mérkőztek. Az NB Ill-ban Vacas Ikarus (Budapest)— Nk. I lészáros Tsz SK 7:1 (2700—2165). Nk.: Papp 333, Farkas Z. 347, Farkas F. 340, Kovács 430 (1), Mikulás 348, Lóczi 367. A volt NB II-es, mostani listavezető csapat remek, rend­kívüli faeredményt ért el az NB Ill-ban és jobb volt. A megyei bajnokságban Honvéd Bem SE (Cegléd) B —Nk. Mészáros Tsz SK B 6:2 (2106—1972). Nk.: Pesti 255, Kasza 323, Harsányi 337, Farkas J, 365 (1), Matuska 323, Papp 369 (1). Ez volt a tsz-beli tartalé­kok első hazai bajnoki mér­kőzése. Volánbusz (Nk.)—Gödöllői SC B 6:2 (2037—1856). Nk.: Balogh 326, Bálint E. 319, Tóth S. 351 (1), Tóth F. 364 (1), Váradi 339 (1), Ldgeti 338 (1). A most bekapcsoló­dott újonc ellenfeleket bizto­san győzték le az autóbuszo­sok. ASZTALITENISZ-NYITÁNY Nk. Kinizsi—Bp. Üt- és Vas­útépítők 10:6. Nk.: G. Bíró (3), Varga (3), Erdey (2), Pörge (2). A fiatal fővárosi ellenféllel végig nagyon szoros, küzdel­mes mérkőzést vívtak az NB III-as férfi asztalitenisz csa­patbajnokság őszi nyitányán a körösiek. A sportotthoni ta­lálkozó szorosságát az is mu­tatja, hogy a 16 egyéni össze­csapás közül 11 végződött 2:1- re. A mérkőzés hőse Erdey Pál volt, aki törött csuklóval is két játékot nyert. « S. Z. A MAI SPORTMŰSOR Kézilabda Gyöngyös: Honvéd Zalka SE—Nk. Kinizsi, barátságos férfimérkőzés. Labdarúgás Kinizsi-sporttelep, 15.30: Nk. Kinizsi II—Tiszakécskéi Coca-Cola; Kecskemét: K. TE —Nk. Kinizsi vegyes, barátsá­gos mérkőzés. Moziműsor Csillagok háborúja. Ameri­kai tudományos-fanlssztikus film. Előadás kezdete: 4 és 7 óra.

Next

/
Thumbnails
Contents