Pest Megyi Hírlap, 1979. augusztus (23. évfolyam, 178-203. szám)

1979-08-30 / 202. szám

ABONYIKRÓNIKA Magányos emberek a tanyákon JAVÍTANI KELL AZ ÉLETKÖRÜLMÉNYEIKET Az 1970. évi népszámlálás adatai szerint Abonyban több mint kétezer ember tanyán él, 80 százalékuk hatvan éven felüli. A helyi tanács nyilván­tartásaiból az is kiderül, hogy közülük másfél száznál is több a magányos, akikre a hozzátartozók és ismerősök csak ritkán nyitnak ajtót. A társadalom figyelme kezd a tanyán élő magányos, idős emberek felé fordulni, s eb­ben valószínűleg nagy része volt a nemrég elhunyt Laka­tos Vincének, aki a televízió­ban bemutatott Naplemente című. többrészes dokumen­tumfilmjében megdöbbentő tárgyilagossággal és drámai tömörséggel ábrázolta a ma­gára maradt, idős tanyai em­bert. Nagyszerű, gondolatéb­resztő filmalkotás volt. Bizo­nyára e képsorok láttán vál­lalkoztak Abonyban is többen arra, hogy a megyei tanács egészségügyi osztáíya, a Ha­zafias Népfront megyei bi­zottsága és a Magyar Vörös- kereszt megyei vezetősége közös felhívására felmérést készítsenek a tanyákon magányosan élő Idős emberekről. A pályázók közé tartozott a tanács két dolgozója, Telek Lászlómé anyakönyvvezető és Pető Istvánná előadó. Közös munkájukkal harmadik díjat nyertek. Velük beszélgettünk az abonyi tanyákon élő idős emberek helyzetéről, körül­ményeiről. — Az MSZMP X. kongresz- szusa világos programot állí­tott társadalmunk elé: „... kellőképpen gondot kell fordítani a tanyai lakosság életkörülményeinek és kultu­rálódási lehetőségeinek javí­tására, fejlődésük segítésére, annál is inkább, mert a ta­nyán élők száma a csökkenés ellenére még hosszú ideig je­lentős marad.” A meghatá­rozott feladatoknak Abonyban is igyekeztek eleget tenni, amiből természetesen az idős, magányos tanyai emberek sem maradtak ki — magya­rázza Pető Istvánná. — A nagyközség tanyavi- ' lágát összekötő dűlőutak hossza meghaladja a 200 kilométert. Karbantartásukról minden év­ben a termelőszövetkezetek gondoskodnak, megtisztítják, rendbehozzák őket. Folyama­tosan halad a külterület .vil­lamosítása, eddig 22 kilomé­ter hosszú hálózat épült meg, közvilágítási lámpákból is több mint 200 működik. Leg­alább ugyanennyi házban ég villany. A három tanyaköz­pontban az Áfésznak egy-egy boltja üzemel és Törtei ki­vételével minden szomszédos település irányába van autó­buszközlekedés. A tanyai emberek könnyen megköze­líthetik hát a környező váro­sokat és községeket, csakúgy mint Abonyt. Két helyen, a József Attila és Üj Világ ter- melőszövetkezetben üzemorvo­si rendelő működik, az utób­bi gazdaságban pedig letéti könyvtár várja a könyvbará­tokat. A tanyán élők 50 szá­zaléka járat valamilyen saj­tóterméket, háromszáz televí­zió és ugyanennyi rádióelőfi­zető van köztük. — Az idős emberekről, köztük a tanyán élőkről, való gondoskodás a tanácsnak is feladata — mondja Telek László né. — Tavaly 914 ezer forintot fordítottunk különfé­le segélyezésre, az idei összeg meghaladja az egymilliót. Tudjuk, hogy ez nem sok, eb­ből egy személynek legfel­jebb 500 forintot tudunk ad­ni. A gyermektelen idős embe­rek életviszonyai nehezebbek, ők csak a szomszédoktól, is­merősöktől remélhetnek tá­mogatást. Baj tűk nagyon sokat segítene, ha eltar­tási szerződést kötnének, de ez ideig mindössze tízen éltek ezzel a lehetőséggel. Jó kezdeményezésnek bizo­nyult az 1974-ben bevezetett házi szociális gondozás, ez azonban igazán a közösség belterületén érte el célját. Ta­nyai gondozott ugyanis mind­össze kettő van. A nagy tá­volságok miatt nincs vállal­kozó a gondozásra, másrészt bizalmatlanok a tanyai öre­gek, nem szívesen látnak ide­gent házukban. Ugyanígy ide­genkednek a szociális otthon­tól is. — Nägyon szép, de nehéz feladat az idős emberekről va­ló gondoskodás — mondja is­mét Petőné. — Kétségtelen, hogy sok a gond, de talán nem is ezek megoldása min­dig a legfontosabb. Gyakran elég egy jó szó és a magá­nyos öreg már .megbékél sor­sa felett. A tanyákat járva tapasztaltam, hogy az egye­dül élő idősek nagy többsé­ge mennyire tud örülni, ha valakinek elmondhatja örö­mét, bánatát. Előveszik meg­kopott, féltveőrzött fiatalkori fényképüket: „ilyen voltam és ilyen lettem, megöregedtem, egyedül maradtam”. Ilyenkor szeretnék mindig valami vi­dámat mondani. Majdnem mindegyikük azzal búcsúzik: máskor is keressem fel!... — Abonyban a tanyákkal még az ezredforduló után is számolni kell, ezért nap­jainkban az ott élők körül­ményeit igyekszünk kedvezőb­bé tenni, magyarázza Telek Lászlóné. — Célszerű lenne a sashalmi bekötő út belső végén egy autóbuszfordulót építeni és a helyi járatot idáig közlekedtetni. Meg kel­lene vizsgálni, hogy a sűrűn lakott dűlők közelében van-e lehetőség újabb öregek nap­közi otthonának kialakításá­ra. Ugyanezeken a részeken további orvosi rendelők éoíté- sére, valamint segélykérő te- telefonokra lenne szükség. Kí­vánatos volna, ha a postás a pénzküldeményeket nem a levélszekrényeknél adná át, hanem a korábbi gya­korlatnak megfelelően házhoz kézbesítené. A tanyákon élő idős, ma­gányos emberekre is ki kelle­ne terjeszteni a házi szociális gondozást. Sokat segítene egy terepjáró autó, ami heten­ként legalább 3 alkalommal bejárná a külterületeket. Egy gondozó összeírná, kinek, mi­re van szüksége, majd bevá­sárolna és házhoz szállítaná az árut. Jó néhány szocialista bri­gád pártfogol idős, magá­nyos embert, csak a belterü­leten a községben élőket vá­lasztották. Hasznos lenne, ha főleg a termelőszövetkezeti szocialista közösségek a tanyai idős embereket is felkarolnák. Az abonyi tanács határo­zott célja, hogy a tanyai em­bereknek további segítséget nyújtson. Ennek érdekében a közeljövőben általános fel­mérést végeznek a nagyköz­ségben és minden 60-on fe­lülit nyilvántartásba vesznek. Kérdőíven arra szeretnének választ kapni, milyen jelenle­gi helyzetük, anyagi körül­ményeik. A beérkezett vá­laszok,' valamint a helyszíni tapasztalatok alapján állapí­tanák meg, melyik idős em­ber milyen mértékű segítség­re szorul. Gy. F. A r PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA R-B HM A CEGLÉDI JAPÁS ÉS CE6U iOS Pfe SZÍ XXIII. ÉVFOLYAM, 302. SZÁM 1979. AUGUSZTUS 30., CSÜTÖRTÖK Várják a vállalásokéi Teljesülhet a mezőgazdaság terve Iníézkedések a veszteségek ellensúlyozására Már tizenegyszren átvették A járási pártbizottság mun­katársai augusztusban felke­resték a mezőgazdasági nagy­üzemeket, és a gazdálkodás menete, a mostoha időjárás­ból származó terméskiesések ellensúlyozására tett intézke­dések felől, tájékozódtak. Azt vizsgálták, hogy az érzékeny veszteségek ellenére milyen módon lehet a tervezettnek megfelelő árbevételre és nye­reségre szert tenni. A ter­melőszövetkezetekben szerzett tapasztalatokról, a mezőgaz­daság termelési kilátásairól, a célok magvalósítása érdeké­ben kifejtett erőfeszítésekről Ádori Károly, az MSZMP já­rási bizottságának gazdaság­politikai osztályvezetője nyi­latkozott lapunknak. Az osztályvezető tájékozta­tása szerint a kedvezőtlen időjárás miatt gabonából és borsó­ból 55—60 millió forint árbevételi kiesése szárma­zott a járásnak. A jégverés és az aszálykárok ellensúlyozására valamennyi termelőszövetkezetben megfe­lelő intézkedéseket foganato­sítottak, hogy a kitűzött ter­melési érték és nyereség ne csökkenjen. Valamennyi gaz­daság élt a lehetőséggel, és — a megyei pártbizottság felhí­vása nyomán — növelte a má­sod- és tarlóvetések területét, amely a járásban összesen 2570 hektárt tesz ki, és a tel­jes megyei mennyiség negyed­része. A másodvetés növényei különösem szépen fejlődnek az albertirsai Szabadság és az abonyi József Attila tsz-ben. A kenyérgabona kisebb ter­mését figyelembe véve a tsz- tagoknaik ebből csökkentett mennyiséget juttattak. A tel­jes gabonatermésből 20 ezer 543 vagonnyit adtak át a Ga­bonaforgalmi Vállalatnak. Több gazdaság a terméskiesés pótlására, az állattenyésztés termelési eredményeinek gyor­sabb növelésére törekszik. A ceglédberceli Egyetértés és a jászkarajenői Árpád tsz ter­ven felül vemhesüsző-elaüást tervez. Az abonyi József Attila Tsz egy nyáron üresen álló istállót hasznosítva 9 ezer libát nevel, amely után 700 ezer forint nye­reségre számít. Csökkentik a szarvasmarha- állomány abraktakarmány- felhasználását. Ennek nyomán a járásban átlagosan 36—37 dekagramm lesz az egy liter tej előállításához szükséges abrakmennyiség. Ennél' is ked­vezőbb a helyzet a nagykőrö­si Mészáros János Tsz-ben. ahol 10—15 dekagramm lefara­gására vállalkoztak, s jelen­leg már 29,5 dekagramm ab­raktakarmány elegendő egy liter tej megtermeléséhez. Eb­ben az évben — 6500 fejt te­hén évi átlagát számítva — 4200 liter körül várható a te- , henenkénti tejmennyiség. Az intézkedések nyomán — és a kiesések miatt — 2—3 százalékos bérmegtakarítás ér­hető el. Az albertirsai Dimit­rov Tsz-ben is számításba ve­szik ezt a lehetőséget. A szö­vetkezeteik egy részében az ipari melléküzemek dolgozói tettek felajánlást, tö’bb termék előállítását és a jövedelem növelését vállalva. Csemő- ben a November 7. Tsz vas­ipari és fafeldolgozó üzemé­ben 8,1 millió forint többlet­árbevétel elérésére látnak le­hetőséget. A háztáji gazdasá­gok fokozott támogatása ré­vén is több tsz magasabb ár­bevételre számít. Egyes növények terméskilá­tásai kedvezőnek ítélhetők. Az idén rekordmennyiség te­rem paradicsomiból, a várható járási hektáronkénti átlag 400—450 mázsa körül lesz. A dinnye termésátlaga 120—150 mázsa. A kukorica 60—65 mázsát ígér. A gazdaságok ezer hektár silókukoricát áru­kukoricává minősítettek át. A pártbizottsági felmérés alapján a termelőszövetkezetek el­érik a tervezett 3,5 mil­liárd forintos évi termelé­si értéket, és várhatóan 380 millió forint nyere­ségre tesznek szert. Bár az idei cselekvési prog­ram végrehajtásában — a fenti okok miatt — átmeneti gondok mutatkoztak egyes te­rületeken, a gazdasági egysé­gek rendelkeznek az 1979-es termelési és gazdálkodási terv teljesítéséhez szükséges anyagi, műszaki és személyi feltételekkel. A párt közelgő XII. kong­Július közepétől osztják a a személyi számokat az abo­nyi tanácsnál; eddig több mint 11 ezren vették át. A képen: ■'■X ifJ. Bárány Pálné igazgatási előadó szükséges adminisztrá­ció után visszaadja a szemé­lyi igazolványt. Gyuráki Ferenc felvétele resszusa és a felszabadulás 35. évfordulója tiszteletére, a párt- alapszervezetek kezdeménye­zése nyomán, sok szocialista kollektíva tett felajánlást. A járási pártbizottság várja a további vállalásokat, amelyek segíthetik az idei év sikeres befejezését és az 1980-as gaz­dasági munka megalapozását. T. T. Jelentkezés: 15-ig , Versenyek — hat szakmában A KISZ városi bizottsága felhívással fordul a Cegléden dolgozó és 30. életévét be nem töltött esztergályos, la­katos. hivatásos tehergépko­csi-vezető, motorszerelő, an­gol-női szabó és villanysze­relő szakmunkásbizor.yít- vánnyal rendelkező fiatalok­hoz: nevezzenek be az őszi szakmunkás és ifjúmunkás na­pok keretében megrendezen­dő szakmai versenyekre. A jelentkezési lapok leg­később szeptember 15-ig át­vehetők, illetőleg kitöltve le­adhatók a KlSZ-alapszerve- zeteknél és a KISZ városi bi­zottságánál egyaránt. A versenyeken részt vehet­nek a KISZ-en kívüliek is. A fiatal szakemberek politikai, anyagismereti, munkavédelmi és gyakorlati tudásukról ad­nak majd számot, összemérve tudásukat. Öt pályán huszonkét együttes A KIOSZ AZ ALKOTMÁNY KUPA NYERTESE Tömegsport Kispályás labdarúgás: A já­rási-városi sportf elügyel őség és a KISZ Cegléd városi bizott­sága ebben az évben is meg­rendezte az alkotmány tisz­teletére hagyományos labda­rúgó-villám tornáját. Az érdek­lődés most is óriási volt, a Bem SE sporttelepén öt pá­lyán huszonkét együttes mér­te össze erejét. Egyszerre tíz csapat lehetett tehát a pályán, de így is hat órán át tartott ez a tömegsportot nagyszerű­en szolgáló vetélkedő. A kiala­kított öt csoporton belül kör­mérkőzés formájában döntöt­ték el a továbbjutó első he­lyezettet, a döntőben szintén mindenki játszott mindenki­vel. Több kiegyenlített, izgalmas mérkőzés után alakult ki a végeredmény: a tornát a KI­OSZ nyerte, a 2. MEZŐGÉP és a 3. Derby előtt. A leg­jobb kapust és a legtöbb gólt szerző játékost is jutalmazták, mindketten a kupagyőztes KI- OSZ-ból kerültek ki. Sport a lakótelepen A ceglédi kulturális szabad­téri napok keretében a sport­felügyelőség, a KISZ városi bizottsága, valamint a járási­Magdi hiányozni fog A havasok kéklő-fehér sip­káikkal tetszenek a szemnek, a tanger akikor szép, ha mély­kék és tiszta. A gabonatábla lágyén szelíden ringó, arányló palástját legföljebb pipacs és búzavirág színezze. Én az is­kolában azt szoktam meg, hogy tanítványaim hószín in­gét valamennyi ünnepélyen piros nyakkendőcsokor díszí­ti. Most a dísz: fekete nyak­kendő ... ★ »1977 decembere. Megilletőd- ve várakozunk. A ceglédi kórház erkélyén erősek a szélrohamok. Magdi arca megjelenik az ablak mögött. Mosolya feledteti a kinti hő­mérsékletet. „A tananyag miatt nem kell izgulnod” — hangzanak búcsúzóul a báto­rító szavak. ' A téli szünetet az ORFI- ban töltötte a kislány. A ti­zenkettedik születésnapot ün­nepelni a Kékgolyó utcába mentünk, a fővárosba. A helyszínen döbbentünk rá: a rákkutató intézet komorodik előttünk. Szerencsénk volt: a minduntalan előtolakodó könnyeket sikerült a portásra hárítani. Sok-sok konzílium után a bal lábát combközépen ampu­tálni kellett. A műtétre az Országos Rehabilitációs Inté­zetben került sor. ★ Azt a bizonyos találkozást napokig halasztgattam. — Mondd meg a Magdiké­nak ... — fordult hozzám az egyik kolléga az utazás előtt. Hosszasan vártam a folyta­tást. — Mit?! — Azám, hogy mit... A vonatról leszállva ma­gamban pöröltem a vonatve- zetőveL Soha még olyan gyorsan nem tette meg az ^utat Cegléd és Pest között. Budai út, még Ceglédbercelre is emlékszem, a többi állomás azonban mintha eltűnt volna a térképről. De az is megle­het, semmi okos dolog nem jutott eszembe: hogyan, miről fogunk beszélgetni? A 6-os számú kórteremben. Magdi mesél, magyaráz. Fi­gyelmesen hallgatom. Felbá­torodom. Jó érzés, hogy a „ti­toknak” részese lehetek. ö is megkönnyebbül. ★ Itthon komoly munka várt ránk. Mindenki azon volt, hogy Magdi bizonyítványt kapjon. Sikerült: az átlagaiig maradt el az előző évitől, A hetedik tanév a legna­gyobb rendben kezdődött. Az­tán örömünk ismét halvá­nyabb lett: egyre sűrűsödtek a kivizsgálások. Hiába druk­koltunk olyan sokan — a Tűzoltó utcai klinika, korábbi kezelőorvosok, rokonok, diák­társak — Magdi felépüléséért: a betegség nem engedett... Véget érni nem akaró te­metési szertartás. Hallom a búcsúztatót, de értelmét csak sejtem. A szavak lomha fo­lyamként tekergőznek az em­berrengetegben: élt 13 évei­vé Az osztály létszáma 23, hiányzik Tóth Magdi, jelen van 22 tanuló. Sokszor jelen­tett így a hetes az utóbbi két évben a törteli iskolában. S ezentúl? Mit jelentünk? Nem hiányzik senki? Magdi ugyan­is hiányozni fog nekünk. Min­dig vidám, szervezni tudó, megnyerő egyéniségével. Győri Mária városi Közlekedés Biztonsági Tanács közös rendezésében a tavalyi kezdeményezést kö­vetve újra sor került a lakó­telepi sportnapokra. A ren­dezvényhez a Reggel, a Koz­ma és a Kossuth utcák által határolt terület ideális hely­színnek bizonyult, a szép szá­mú induló mellett sok nézője is volt a különböző esemé­nyeknek., A küzdelmeket nem­csak a pálya mellől, hanem a hazak ablakaiból is végig kö­vethették — s nézték is — az érdeklődők. A sportnapok mintegy hat­száz aktív résztvevője mellett a passzív szurkolók száma is több százat tett ki tehát. A különböző sportjátékokon kí­vül kerékpáros ügyességi ver­senyre is sor került, majd a záró napon a Ceglédi VSE tor­na szakosztálya általános is­kolás sportolóinak talajbemu­tatója színesítette a látniva­lókat. Asztalitenisz Az iskolai szünetben a Ma­gyar Asztalitenisz Szövetség háromnapos versenyt rende­zett a serdülő és újonc korú utánpótlás részére. A legfia­talabbak között, az 1968-as születésűek III. korcsoportjá­ban Nagy Miklós az első já­téknapon jutott a legtovább, a nyolcadik helyen végzett. A to­vábbi két játéknapon egy­aránt a legjobb harminckettő közé került be. A Cégié# VSE játékosai a legjobb eredményeket a II. korcsoportban érték el (itt 1966- és 1967-ben született fiúk játszhattak). A legjobban Harczi Zsolt szerepelt, de nem sokkal maradt el tőle Szily György sem. Harczi sorrendben ötödik, harmadik és hatodik lett, Szily két ízben a nyolcadik helyen végzett, egyszer pedig a leg­jobb tizenhat közé sikerült be­kerülnie. Az összevont korcsoportban a serdülő és újonc korú játé­kosok valamennyien indulhat­tak, itt már szerepeltek az 1964—65-ös születésűek is. Az első két játéknapon az első harminckettő közé kerültek be a gyerekek; Mester mindkét­szer, Pintér, Harczi és Szily egyszer. Legjobban a harma­dik napon ment a játék, Mes­ter és Szily a legjobb tizenhat közé verekedte be magát, Har­czi egy fordulóval hamarabb esett ki. Az utánpótlás színe-javát felvonultató, nagy mezőnyben biztatóan szerepeltek a ceglé­di gyerekek. V. L. — Mától szeptember 5-ig játsszák a Szabadság Filmszín­házban a Csillagok háborúja című kétrészes, színes, ameri­kai tudományos-fantasztikus filmet, az előadások délután 4 és 7 órakor kezdődnek. A nagy érdeklődésre való tekintettel a mozi pénztáránál minden­nap délután 3 órától folya­matosan lehet jegyeket elő­vételben váltani. Megrendelé­seket telefonon is felvesznek.

Next

/
Thumbnails
Contents