Pest Megyi Hírlap, 1979. augusztus (23. évfolyam, 178-203. szám)
1979-08-28 / 200. szám
VÁC I MAP LÖ A PEST MEGYEI H í R L A P K Ü L Ö N K IA DÄSA • s; -v ■ ; . A VACUA RAS ES VA C V ARO $ R E $ Z ER E XXIII. ÉVFOLYAM, 200. S?AM 1979. AUGUSZTUS 28., KEDD Száz gyerekből ötven rászorulna Lassan terjed a multiband Az országos felmérések szerint mintegy 300 ezer ember szorulna azonnali fogszabályozó kezelésre. Ezzel szemben évente csupán 20 ezer beteg jelentkezik az orvosoknál, s közülük csak 17 ezren vállalják a hosszadalmas kezelést. Ám közben többségük lemorzsolódik, s végül már csak 2 ezer beteg gyógyul meg teljesen. Az igény a fogak szabályozására egyre növekszik. Ennek az az oka, hogy sokan felismerték: a szép, egészséges fogsornak nemcsak esztétikai „értéke” van, hanem vele sokkal könnyebb és teljesebb értékű a rágás, az emésztés. Másrészt a szabályozatlan, rendellenesen elhelyezkedő fogak sok betegség kiindulópontjai lehetnek. A fogszabályozás hazánkban eléggé elmaradott, a kezelési eljárások az utóbbi évtizedekben alig változtak. Nem is csoda hát, hogy a betegek zöme megunja a hosszadalmas gyógyítást, hiszen az eset súlyosságától függően egy-egy kezelés általában 1—3 évig tart, sőt néha 4—5 esztendőt is igénybe vesz, mire a kívánt eredményt elérik. Nem kerültek hozzánk sokáig azok a külföldön már elterjedt módszerek sem, amelyek alkalmazása gyorsabb és biztonságosabbosikert ígér. Jelenleg Vác közelében csalt Budapesten foglalkoznak erre a területre specializálódott fog- szakorvosok két intézményben fogszabályozással. Új eljárások Ez az áldatlan helyzet azonban lassan megváltozik. Több fogorvos vett részt — csupán szakmai érdeklődésből — fogszabályozási továbbképző tanfolyamon, amelyet dr. Bőgi Imre, a sztomatológiai intézet fogszabályozási csoportjának akkori vezetője, a fogszabályozás új módszereinek hazai el- terjesztője tartott. A résztvevők között volt dr. Madár Tamás, az Egyesült Izzó váci gyárának fogszakorvosa is, akivel tapasztalatairól beszélgettünk. — A leggyakrabban alkalmazott fogszabályozási eljárás még valamikor az 1920-as években alakult ki. Ennek a módszernek a kidolgozása annak idején valóban nagy jelentőségű volt, de napjainkra kiderült az is, hogy nem minden fognövekedési rendellenesség gyógyítható vele. A másik nagy hátránya a kezelések hosszadalmassága, amit sok beteg előbb-utóbb megun. Ilyenkor fogják magukat, s egyszerűen eltávolítják a behelyezett eszközöket, s ezzel már meg is szabadultak a számukra kényelmetlenséget okozó nyűgtől. — A továbbképző tanfolyamon azonban önök új eljárással ismerkedtek meg. — Nyugat-európai és amerikai szakemberek dolgozták ki az úgyneyezett multiband eljárást, amellyel mi is megismerkedtünk. Ennek lényege, hogy apró gyű rücsköket helyezünk fel. s az ezeket összekötő rugalmas acélszál húzza a kívánt irányba a szobályo- zandó fogakat. Ez a gyógyítási mód nem helyettesíti teljes mértékben a régebbit, de jól kiegészíti azt. Nagy előnye, hogy rendkívül gyors és biztonságos, a legbonyolultabb kezelés sem tart általában egy évnél tovább. A betegek pedig szinte rá vannak kényszerítve, hogy ne morzsolódjanak le. mert a behelyezett eszközöket nem tudják eltávolítani. Ez olykor a megingó akaraterőt helyettesítheti. — Mit tudnak tenni az új eljárás elterjesztéséért? — Sajnos nagyon keveset. A tanfolyam után orvostársaimmal nagy lelkesedéssel tértünk vissza rendelőinkbe, de már az elején csalódások értek minket. A helyzet az, hogy egyszerűen sem a megfelelő műszereket, a' gyűrűket és aiz egyéb tartozékokat valutahiány miatt nem lehet beszerezni. Mivel azonban jelentős az igény, a Fogtechnikai Vállalat saját valutakeretének terhére vásárolt nemrég korlátozott számban anyagokat. Ezeket szükség esetén a betegek térítés ellenében megkaphatják: a felhasznált eszközöktől függően mintegy 800 —1500 farinitért. Egyre többen — Sokan jelentkeznek jogszabályozásra? — A jelentkezők száma egyre növekszik. Tavaly január óta 90 beteget kezeltem vagy még kezelek. Tapasztalataim szerint azonban sokkal több embernek lenne szüksége fogszabályozásra. A betegek a váci üzemekből és a járás településeiről jönnek hozzám. A legtöbbjük gyermek, akiket az iskolafogászatról irányítanak át. A kollégák a megmondhatói, milyen sok kisgyermek él Mondd, hová sietsz? Mindig sietünk, ezért türelmetlenek vagyunk. Ez előbb-utóbb különféle ösz- szeütközésekhez, vitákhoz vezet. A siető embert bosszantja, ha a környezete akadályozza abban, hogy az életét úgy alakítsa, ahogy szeretné. S nem is mindig a nagy dolgok, inkább az apró kellemetlenségek okozzák a legtöbb mérget. Az például, ha nehezen jön a telefonon városi vonal, s a hívott szám ráadásul elvész a számrengetegben. Vagy például, ha az üzletekben mindent lehet kapni, csak éppen az hiánycikk, amire nekünk lenne szükségünk. Aztán, ha a busz ajtaját pont az orrunk előtt csapja be a vezető, s aztán ki tudja, meddig kell arra várni, amíg megérkezik a másik járat. Türelmetlenné tesz bennünket a piros jelzőlámpa is, amely időnként, szusz- szanásnyi időre, gátat vet a rohanásnak, hogy aztán száguldjunk tovább ... Ha már a közlekedésnél tartunk: a minap Váchar- tyánban kissé korán indították el az egyik személy- vonatot. Egy csomagokkal megterhelt utas már nem tudott leszállni. Amikor az egyik utastársa szívességből meghúzta a vészféket, vita támadt a vasúti alkalmazott és az utas között. Aznap mind a hárman idegesen mentek haza ... Hosszan folytathatnánk a felsorolást arról, hogy hányféle bosszúság éri nap mint nap az embert. De ez semmin sem változtat. Sietünk. Felgyorsult az élet, az emberek mindent azonnal akarnak elintézni, mindenhová a lehető legrövidebb időn belül akarnak odaérni, mintha csak ez volna a fontos. Akár szükséges, akár nem — rohanunk. S csodálkozva nézünk arra, aki megkérdezi tőlünk: mondd, hová sietsz? Cs. J. fogazat i rendellenességgel: száz gyermek közül legalább ötven fogszabályozásra szorulna! — Mi a megoldás? — A megoldást egy városi szakrendelés beindítása jelentené. Kiszámítottuk ugyanis, az, hogy az emberek a fővárosba utaznak kezelésre, rengeteg útiköltségbe, szabadságba és igazolt távollétbe kerül a betegeknek és a munkahelyeknek egyaránt. Az így elpazarolt pénzhez képest meglehetősen csekély összegből, mindössze 200—300 ezer forintnak megfelelő konvertibilis valutából fel lehetne szerelni egy rendelőt, ebből még gyűrűkre és egyéb tartozékokra is telne. Elképzelésünket a városi egészségügyi irányító szervek telj.es mértékben támogatják. Tavaly kaptunk a megyei tanácstól pénzt a fogászat fejlesztésére, s akkor úgy határoztunk, hogy ennek nagy részét a fogszabályozásra fordítjuk. Csakhogy — már mint említettem — ezért a pénzért nem tudunk konvertibilis valutát szerezni, így hiába minden jószándék és pénz... Mi a megoldás? Szocialista egészségügyünk legfontosabb feladatának tartja, hogy a betegeket a lehetőségekhez képest a gyógyítás élvonalába tartozó eljárásokkal, a legújabb módszerek alkalmazásával kezeljék, így adva vissza ismét az emberek egészségét. Bízunk benne, hogy előbb-utóbb a korszerű fogszabályozási eljárás meghonosítására is lesz mód. Talán úgy, hogy a nyugati exporttal rendelkező váci gyárak hajlandók lesznek egy-két ezer dollárt áldozni dolgozóik egészségére... Furucz Zoltán A szervezés jobb is lehetne A vúmosmikolai ifjúgárdisták sikerei Három esztendővel ezelőtt alakult meg az ifjú gárda alegység Vámosmikolán. A szervezés akkoriban a járási KISZ-bizottság kérésére kezdődött meg, s csupán egy rajra való jelentkező akadt — Amikor megkaptuk a feladatot, a legelső dolgom volt, hogy végigjártam az alapszer vezet eket — emlékezik vissza Kiss Dezső, a területi KISZ-bizottság titkára. — Megkerestük azokat az okokat is, amelyek az eddigi szervezési sikertelenségeket okozták. Csaknem négyhónapi megfeszített munka után, sok ag.itá- lásra végre heten vállalkoztak. Megkedvelték Alig hénáhy hét állt csupán a fiatalok rendelkezésére, hogy felkészülhessenek az 1976-ban Gödön megrendezett seregszemlére, amelyen — nem is csodálható — az utolsó helyen végeztek. Ám hogy érdemes volt elmenni a versenyre, azt bizonyítja, hogy az ott szerzett tapasztalatokat kamatoztatva a későbbiekben jobbnál jobb eredményeket értek el a mikolaiak. — A gödi találkozón több olyan hiányosságot ismertünk fel, amelyek nemcsak a mi, de az egész járási ifjú gárda alegységeinek felkészülését akadályozták. Ezek egyebek között: az egységes ötvözet hiánya, s főként az, hogy a rajok tagjai különböző munkahelyeken dolgoztak. Ami viszont öröm volt számomra: az utolsó helyezés ellenére a csapat tagjai megkedvelték a gárdista- életet, olyannyira, hogy végül a saját pénzükön vásárolták A raj Győrben is megállta a helyét Halász Erzsébet felvétele Kommunális üzem. Forte Munkád mellé add a neved! Egymillió forint — önként A Vác . Város Tanácsa Kommunális Költségvetési Üzemében js arról tanácskoztak a dolgozók: milyen felajánlások kai köszöntsék pártunk XII. kongresszusát és hazánk fel szabadulásának 35. évfordulóját. Kávés lej, krémjoghurt Két új termékkel bővült a Középmagyarországi Tejipari Vállalat váci üzemének választéka. A kávés tejből naponta 4—5 ezer zacskót töltenek meg, ám ennek a kétszeresét tudnák gyártani. (1. kép) Hamar megszerették az emberek az üzem másik újdonságát, az extra krémjoghurtot is, amellyel naponta 5 ezer poharat töltenek meg a Pep Pack öntőautomaíán. (2. kép) Barcza Zsolt felvételei Az üzem dolgozói vállalták, hogy idei tervüket másfél millió forinttal, az 1980-as tervelőirányzatot kétmillió forinttal túlteljesítik. Ennek érdekében tervszerűbbé teszik munkagépeik megelőző karbantartását. A tmk-műhely két szocialista brigádja beindítja a „Munkád mellé add a neved!’’ mozgalmat. Az Építőipari részleg szocialista brigádjai vállalták, hogy az útépítési, a parképítési és felújítási munkákat határidőre, jó minőségben adják át -a megrendelőknek. Szeretnék minimálisra leszorítani a lakosságtól érkező jogos panaszok számát. A tanácstagi interpellációk során elhangzott javaslatokat megvalósítják. Kiterjesztik a zártkonténeres szemétszállítást, ezzel javítva a város köztisztaságát. Az új műszaki telep fejlesztésénél a brigádok az aszfaltkeverő telep felállításánál 200 ezer forint értékű társadalmi munkát végeznek. Nagy jelentőségű az a felajánlásuk, hogy a lakosság társadalmi munkájához műszaki irányítást adnak, célgépeket biztosítanak. A Virágos Vác mozgalmat növények termesztésével, szállításával segítik. A lakosság részére végzendő társadalmi munkájuk értéke miftd 1979-ben, mind 1980-ban egy-egy millió forint. Itt is törekszenek a takarékos gazdálkodásra. Az útfelújítási és építési munkák során a bontott anyagot tárolják, s újra felhasználják — 550 ezer forint értékben. A villanyenergia, motorbenzin, gázolaj és fűtőolaj takarékosabb kezelésével 240 ezer forintot szeretnének megtakarítani. A köztisztasági részleg Március 15. szocialista brigádja azt is vállal ta, hogy állami ünnepeink előtt társadalmi munkában elszállítják a közterületről a szemetet. A parkfenntartás Sztáron Sándor szocialista brigádja az üzem új telepén védőfásítást végez. A szocialista brigádok évenként két kommunista műszakot kezdeményeznek és segítik az Egy üzem — egy óvoda mozgalmat. Papp Rezső meg az egyenruhákat. A fiúk agitálására egyre-másra jelentkeztek újabb fiatalok az ifjú gárdába, s így 1977 elején már megalakíthattuk szakaszunkat, amelynek 18 tagja volt. Jelentősen emelkedett a felkészítés színvonala is, Kovács Péter szakaszparancsnok volt a segítségemre az oktatásban. Határőrök Az eredmény nem is maradt el: a két esztendővel ezelőtt megrendezett évközi válogató versenyen a második helyen végeztek, s csak az akkor még a váci járáshoz tartozó, nagy hagyományokkal rendelkező dunakeszi gárda tudta a mi- kolaiakat megelőzni. Az események ezután gyorsan peregtek: Kiss Dezső felvette a kapcsolatot a községi határőr őrssel. Ök segítettek a kiképzésben, elsősorban az alaki és a határőrizeti ismeretek oktatásában. És jöttek a sikerek: 1977-ben a megyei évközi válogatón 3. hely, a járási évzáró vensenyen 1. hely, a megyei évzárón alaki és menetdal szemleágban 3. hely. Tavaly már Megyes Ferenc munkásőr alegységparancsnok is segített, s az eredmény: járási évközi válogató versenyen 1. hely, megyei válogatón 4. hely, járási évzárón szintén 1. hely. Az idén ismét „taroltak” a vámosmikolaiak: a járási évközi válogatón 1. hely, az évzárón 2. hely, a megyei szemlén pedig 5. hely jutott a csapatnak. — Gyakorlatilag 1977 végétől foglalkoztunk a szakosodás gondolatával, s mivel Vá- mosmikola határőr község, mi is határőr alegység lettünk — folytatja Kiss Dezső. — Szorosabbá vált a kapcsolatunk az itteni őrssel, a parancsnoktól, helyettesétől és a KlSZ-titkár- tól minden támogatást megkaptunk. Ök végzik a szakmai képzést, mi csak a politikai oktatást szervezzük meg. Jelenleg huszonhármán vagyunk. S amire különösen büszkék vagyunk: az idén április 4-én a megyei IG-parancsnokságtól megkaptuk a Kiváló alegység kitüntető címet. A vámosmikolai sikerek azonban — sajnos — csaknem egyedülállóak a járásban. Hogy miért? Erről Kiss Dezső a következőket mondta: — Véleményem szerint a titkárok nem veszik eléggé komolyan az ifjú gárda szervezését. Hadd említsem például Gödöt, Szobot, Bemece- barátit, Kemencét, Verőcemarost és Fótot. Ezek közül a települések közül nem egynek csaknem tízezer lakosa van, nem igaz, hogy a fiatalok között nem akad vállalkozó! A srácokat meg lehet nyerni az ügynek, hiszen tapasztalataim szerint tetszik nekik a játékos, katonás élet. A szervezés valóban jobb is lehetne, s ebben éppen a megyei ifjú gárda parancsnokság mutathatna példát! Már lapunkbán is megírtuk, hogy az elmúlt héten Győrben megrendezett országos szemlére a vámosmikolai határőr raj felkészülése nem éppen a legjobban sikerült. A sződligeti KISZ-vezetőképző iskolán megrendezett egyhetes előkészítőre a szakmai oktató nem érkezett meg. Ahhoz képest... Ebben az áldatlan helyzetben Kiss Dezső végül úgy döntött, hogy hazaviszi a csapatot, s otthon a még rendelkezésükre álló három napban megpróbálják pótolni, elmélyíteni az ismereteket, összeállítottak egy kiképzési tervet, amelynek megvalósításában segített a határőrség és még Nagy Ernesztin, a művelődési ház igazgatója is. A várva várt siker Győrben most elmaradt, de a lehetőségekhez képest a raj tagjai becsülettel megálltak a helyüket! A további tervekről a miko- lai területi KISZ-bizottság titkára elmondta, hogy most legfontosabb feladatuknak az új egyenruhák beszerzését tartják, de ehhez elkelne a környékbeli gazdasági egységek segítése, hiszen egy-egy garnitúra ruha ára 1300 forint. Furucz Zoltán
