Pest Megyi Hírlap, 1979. augusztus (23. évfolyam, 178-203. szám)

1979-08-29 / 201. szám

A magyar miniszterelnököt fogadta Gustav Húsúk Befejeződött Lázár György csehszlovákiai látogatása Közös közleményt adtak ki a tárgyalásokról Lázár György, csehszlová­kiai hivatalos, baráti látoga­tásának második napján, ked­den délelőtt négyszemközti eszmecserét tartott vendéglá­tójával, Lubomir Strougal csehszlovák kormányfővel a prágai várban levő reprezen­tatív kormányépületben, a Hrzan-palotóban, ahol előző nap a magyar és a csehszlo­vák tárgyaló küldöttség ple­náris tanácskozást folytatott. A két miniszterelnök áttekin­tette a csehszlovák—magyar gazdasági és kulturális együtt­működés további fejlesztésé­vel összefüggő gyakorlati kér­Szorít N em nagyhatalom Pest megye lábbelikészí­tésben; az itt előállí­tott 600 ezer pár csupán töredéke az országos ter­melésnek. Nagyhatalomnak tarthatjuk azonban ma­gunkat, ha a lábbelik el- hordását vesszük alapul, hiszen a főváros után a megyében a legnagyobb a lakosság lélekszáma. Pest megye kiskereskedelmi bolthálózatában annyi láb- ravalót adnak el, hogy évente egy-egy főre két­száz forint értékű vásárlás jut, s persze, ehhez még hozzáadhatjuk a másutt vettek pénzösszegét. Sok ez vagy kevés? A háztar­tások többsége — jövedel­mi viszonyaihoz képest — keveset költ cipőre. Ez a megállapítás kétségtelenül igaz, de félrevezető. A ke­vés mögött ugyanis az rej­lik, hogy sokkal több női cipő fogy, mint férfi, s így alakul ki a szerénynek tartott átlag. Idén, a tavaszi cipőbör­zén harminchat modellel jelent meg a Pest megyei Műanyagipari Vállalat ceglédi cipőipari gyáregy­ségi. Ebből huszonnyolc modellre mondott igent a kereskedelem — ez az arány jobb, mint általában a cipőipari vállalatoké —, azaz adott azokra megren­delést. A gyermek lábbelik előállítói között jól ismert­ként számontartott ceglédi üzemnek döntő része van abban, hogy a 23—30 kö­zötti méretnagyságú cipők, divatcsizmák országos ter­meléséből a megye része­sedése már nem jelenték­telen, a 300 ezer pár a tei- jes mennyiség három szá­zaléka. Azon persze lehet s érdemes is töprengeni, va­jon valóban elengedhetet­len, hogy egy ekkora üzem harminchat modellt kínál­jon a kereskedelemnek? Nehogy félreértés legyen: kínálniuk kell, mert csak így maradhatnak ott a piacon, így számíthatnak folyamatos munkát adó megrendelésekre. Bizonyos kényszerpályán mozog te­hát a gyár, de éppen ez a kérdés: indokolt-e a kény­szerpályára szorítás? Mert a ceglédiek harminchat modellje mellé még továb­bi 577 társult; egy esztendő alatt a cipőipar összesen 613 gyermekcipő modellt használt a termelésben, s ebből új volt 434! T ényleg ennyire igénye­sek lennének a ve­vők, ennyiféle válasz­tékot követelnének? Mi­előtt az olvasó úgy vélné, az újságíró csöndben a választék ellen érvel, gyor­san leírjuk: vajon nincs valamiféle összefüggés a túlzottnak látszó modell- szám s a még mindig sok kifogásra okot adó termék- minőség között? Elkerülhe­tetlen: az új modellekre történő átálláskor a ceg­lédi üzemben átmenetileg megnő az alacsonyabb osz­tályba sorolt termékek ará­nya. Az emberek begya­korlottsága. a gépek meg­felelő beállítása, a techno­lógia zavartalan menete nem alakítható ki pusztán papíron; tandíjat kell fi­zetni érte, mégpedig a termelésben. Másként fogalmazva: az adott technikai, technoló­giai körülmények között, állandóvá vált munkaerő- hiány mellett, az alap­anyag-ellátás sokféle zök­v _____________________ ke nőjét is figyeleinbe véve, nem luxus-e, egyetlen esz­tendőben 434 új gyermek­cipő modellel előrukkol­ni?! A mérleg másik ser­penyőjében ugyanis az van, hogy a hibás gyer­mekcipők ötvenhat száza­léka műszaki okok — mty- lasztáspk, technológiai fe­gyelmezetlenségek — miatt került alacsonyabb minő­ségi osztályba, azaz leérté­kelésre. Nincs-e élés el­lentmondás a nagy modell- szám, s a sok bírálatot ki­váltó minőség között? Foly­tatva a töprengést: nem feszül-e ellentét a cipőkkel szemben támasztott köve­telmények és az alapanyag­ellátás minőségi mutatói között? A ceglédi gyárban viszonylag jelentős fej­lesztést valósítanak meg két és fél esztendő alatt, körülbelül negyvenmillió forintot adva ki rá. A pénz döntő része gépekre, be­rendezésekre megy el, az­az a gyártásfejlesztésre, de nem tünteti el azt az aggályt, hogy harmadosz­tályú felsőbőrből nem le­let első osztályú készter­méket előállítani...! H elyesen érzékelik te­hát a szélirányt a ceglédiek, amikor az idei esztendőt nem a mény- nylségi teljesítés fokozásá­nak. hanem a minőség elő­térbe állításának, a tech­nológiai alapok megszilár­dításának, általában: a hatékonyságot javító fej­lesztő munkának szentelik. Ez egybeesik a népgazda­sági, a vásárlói érdekekkel, de kérdés, egybeesik-e az­zal a téves gyakorlattal, amelynek hívei — az ipar­ban és a kereskedelemben egyaránt — a választék számszerű jellemzőit tol­ják előtérbe, s közben el­sikkad, háttérbe szorul — vagy éppen: változatlanul háttérben marad — a mi­nőség, a használati érték. Sajnos, ma még kockáza­tot vállal az a tei*melő- hely, ahol a minőségi je­gyeket vélik a legfontosabb teljesítmény-mércének, ho­lott — csak közbevetve, de eléggé figyelmeztető ada­lékként gondolatmenetünk­höz — idén, az első fél­évben csökkent a lábbelik kivitele, elsősorban minő­ségi, korszerűségi okok kö­vetkeztében. Nem titok: világszerte rohamosan drágul a bőr, s cipőiparunk alapanyagának javát külföldön vásároljuk meg. Ezért nem másodran- gű, hanem döntő tényező, mi készül a drágán vett, importált alapanyagból, még akkor is, ha ennek az alapanyagnak a tetemes része nem tartozik a leg­magasabb minőségi osztály­ba. A modellek számának gyors növekedése akkor lenne igazán örvendetes, ha hasonló ritmusban emelkedik a minőség, erről azonban nem beszélhe­tünk. Ezért indokoltnak véljük a kérdést: hol szo­rít valójában a cipőipar cipője? Mert valahol szo­rít, ez bizonyos, s a két­ségtelen fejlődés ellenére is igaz. Vajon a látszat­választék erőltetésével, a költségek szerepének lebe­csülésével, a fejlesztések szétaprózottságával nem mi magunk növesztjük azo­kat a tyúkszemeket, ame­lyek miatt azután sziszeg­ve lépünk, mert szorít a képletes cipő?! Mészáros Ottó dések és feladatok széles kö­rét Lázár Györgyöt a délelőtt folyamán hivatalosan fogad­ta Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára, köztársasági elnök. Szívélyes, elvtársi légkörű beszélgetésük során megvi­tatták a Csehszlovákia és Ma­gyarország közötti kapcsolatok alakulását, amelyek megálla­pításuk szerint a két ország legmagasabb szintű vezetői által 1977-ben tartott tárgya­lások szellemében fejlődnek. Véleménycseréjükön szó esett a kölcsönösen előnyös kétol­dalú együttműködés távlatai­ról is. A találkozón részt vett Lubomir Strougal, valamint Václav Moravec, budapesti csehszlovák és Barity Miklós, prágai magyar nagykövet. Délben Lubomir Strougal a prágai Cernin-palotában dísz­ebédet adott lázár György tiszteletére. Ezen csehszlovák részről megjelent Peter Colot- ka, Václav Huta, Karol Laco. Mate} Lucan, Rudolf Rohlicek és Jindrich Zahadnik minisz­terelnök-helyettes, valamint sok más magas rangú állami vezető, magyar részről pedig ott voltak a Lázár György vezette küldöttség tagjai. Az ebéden mindkét kormányfő pohárköszöntőt mondott. Délután Lázár György és a magyar kormányküldöttség tagjai hazautaztak Prágából. A magyar vendégeket a prá­gai repülőtéren Lubomir Strougal kormányfő, több mi­niszterelnök-helyettes és mi­niszter, valamint más vezető személyiségek ünnepélyesen búcsúztatták, A delegáció fogadására a Ferihegyi repülőtéren megje­lent Szekér Gyula, a Minisz­tertanács elnökhelyettese. Pú­ja Frigyes külügyminiszter, Várkonyi Péter államtitkár, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke. Varga József, a Minisztertanács tit­kárságának vezetője. Jelen volt Stefan Bodnár, a Cseh­szlovák Szocialista Köztársa­ság budapesti nagykövetségé­nek ideiglenes ügyvivője. (A látogatásról kiadott kö­zös közleményt lapunk 2. ol­dalán közöljük.) PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! XXIII. ÉVFOLYAM, 201. SZÁM Ara 1,20 forint 1979. AUGUSZTUS 29., SZERDA Ssáitsíási korkép Ne késlekedjenek a rakodással Hatvan kilométerest heiiii: közúton! Itt az idény. Szüretelik a szőlőt és a gyümölcsöt, sze­dik a zöldséget, a cukorrépát. Aktuálissá vált, hogy a közle­kedési vállalatok, a terményt fogadó feldolgozó vállalatok és a termelőüzemek koordi­nálják a szállítási feladatokat, hogy az áru gyorsan, zökke­nőmentesen, költségtöbblet nélkül jusson el úticéljához. összeállításunkban most a Pest,, megyében várható őszi csúcsra való felkészülésről adunk képet. A MÁV Budapesti Igazga­tóságán Tóth István kereske­delmi osztályvezető elmondta, hogy az egész éven át, folya­matosan továbbított ipari alapanyagok, illetve készter­mékek mellett az elkövetkező hetekben nagy mennyiségű zöldáru, cukorrépa, gabona, vala­mint élő állat szállításá­ról kell gondoskodniuk. A Hungarofruct budaörsi hűtőházába a megye minden részéről érkeznek gyümölcs- és zöldségszállítmányok. Nagykáta felől gabonával ra­kott szerelvényeket indítanak a ferencvárosi malomba, Da- bas környékéről pedig élő ál­latokkal teli vagonokat külde­nek a .fővárosi teherpályaud­varokra. A Pest megyei gaz­daságokban betakarított cu­korrépát — várhatóan 50—55 ezer tonnát — az ercsi és a hatvani cukorgyárakba szállít­ják. A kongresszusi munkaver­senyhez kapcsolódva a vasúti dolgozók Vftaminínséges napokra Alma, barack a budaörsi hűtőházhen Mezőgazdasági, kertészeti termékeink ára a nemzetközi piacon nemcsak attól függ, hogy milyen minőségűek, ha­nem aszerint is jelentősen vál­tozik, hogy mikor tudjuk szál­lítani őket. Ha ugyanis közvet­lenül a betakarítás, a szüret után exportáljuk, éppen csak behozzák a költséget, ha pedig kivárjuk a vitaminínséges té­li, tavaszi' hónapokat, megsok­szorozódhat a haszon. A Hungarofruct budaörsi hűtőtárolója a legnagyobb az országban, 5 ezer tonnás lég­térrel rendelkeznek. Az oxi­génszegény, szabályozott hő­mérsékletű környezetben akár 6—8 hónapig is megőrzik ere­deti ízüket, zamatukat a gyü­mölcsök. Mint arról Czigány Péter, a hűtőház vezetője tá­jékoztatott, náluk most kez­dődik az igazi szezon. Ezért ezen a héten nagytakarítás, nagyjavítás volt. Átnézték az össges műszaki berendezést, fertőtlenítették a tárolótere­ket, hogy semmilyen kár ne érhesse a beérkező árut. De most seen üresek a hatal­mas kamrák. Háromezer tonna őszibarackot kaptak, illetve kapnak Békés megyéből, s ezt megfelelő válogatás, osztályo­zás után április végéig folya­matosan exportálják. Hétfőtől kezdődik az alma­szezon. A termés nem valami jó, megtizedelte a gyümölcsölt a korai fagy, később pedig az aszály. Legnagyobb szállítóik, a Pest megyei gazdaságok, így még a szokásosnál is jobban ügyelnek a szüretre. A jövő héten már folyamatosan érkez­nek az almaszállítmányok a pomázi munkaterápiás intézet gyümölcsöséből, a dánszentmik- lósi Micsurin Termelőszövet­kezetből, a monori, az alagiés a törökbálinti állami gazdal Ságból. gyors, pontos szállításra, költség- és energiatakaré­kosságra törekednek. Feladataikat csak úgy teljesíthetik maradékta­lanul, ha megbízóik is precí­zen dolgoznak, nem késleked­nek a kirakodással. Céljuk, hogy a betakarítás ütemét ne zavarja állásidő, s hogy sehol se legyen fölösle­gesen veszteglő vagon! Az őszi csúcs zökkenőmen­tes lebonyolítását szolgálja a közelmúltban megjelent mi­niszteri rendelet is. Eszerint a közlekedési ágazatok éssze­rű, szervezett munkamegosz­tása, a közúti járműpark ka­pacitásának jobb kihasználása érd-ekében szeptember 1. á* december 31. között 25 kijelölt ipari, illetve mezőgazdasági terméket hatvan kilométernél rövi- debb úticél esetén csak közutakon lehet szállítani. Simcség Miklóstól, az 1. számú Volán kereskedelmi osztályvezetőjétől megtudtuk: vállalják a magnövekedett fel­adatokat. Mindez A vártnál körülbelül 11 ezer tonnával több áru fuvarozását jelenti. A nagyobb árumennyiséget nyújtott nappali, valamint éjszakai és hétvégi műszakok alatt szállítják majd el. Mi­vel az első félévbén okosan gazdálkodtak a túlórákkal, van bőven tartalék a plusz­munka anyagi finanszírozásá­ra, győzik munkaerővel, szel­lemi-fizikai kondícióval. Még mám érkezett meg hoz­zájuk a- megbízások nagy ré­sze, de az előzetes becslések alapján körülbelül 30—35 ezer tonna cukorrépát kell majd eljuttatniuk a cu­korgyárakba Pest megyé­ből. További megbízásaik: a Felső­babád! Állami Gazdaságba szőlőtelepítéshez szükséges műtrágyát szállítani nagy té­telekben, a Heves megyei Gyöngyös—Domoszlóról literes üvegekbe palackozott sört fu­varozni a főváros és Pest megye ellátására, a Budapest környéki gazdaságokból fel­hordani a friss gyümölcsöt és zöldséget, a Pest megyei Zöl­dérttel kötött szerződésnek megfelelően, valamint a kis- kunlacházi kavicsbányákból építőanyagot szállítani Bács- Kiskun megyébe és a fővá­rosba. \ K. M. PatikaszoEgálat a gyárban Tafajerő-ufánpótiás reespfre Megkezdődött a próbaüzem a Peremartoni Vegyipari Vál­lalat új folyékony műtrágyát gyártó üzemében, amely a felfutást követően évente több mint 40 ezer köbméter ter­méket ad a mezőgazdaságnak. A folyékony talaj táplálékok előállításával eddig is foglal­kozott a peremartoni vegyi­gyár, de meglehetősen kez­detleges körülmények között. A korszerű technológia most megváltoztatta a munkakörül­ményeket, növelte a kapaci­tást, és lehetőséget ad a me­zőgazdasági üzemek újszerű igényeinek kielégítésére is. Felkészülnek például a mik- roelemkoncentrátumok előál­lítására és bekeverésére. Űj kezdeményezés — amelyet a peremartoniak patilcaszolgá- latnak neveznek —, hogy az üzem a mezőgazdaság által előírt recept alapján negyven- nyolc óra alatt bármilyen ösz- szetételű műtrágya gyártására vállalkozhat Msróthy László Vas megyében Masóthy László, az MSZMP I gat-magyarországi megye Politikai Bizottságának tagja, helyzetéről^ fejlődéséről, min- a KISZ Központi Bizottságá- I dennapjairól. nak első titkára tegnap Vas i megyébe látogatott. A megye- j ' székhelyen Horváth Miklós, a megyei pártbizottság első tit­kára fogadta, és tájékoztatta a 280 000 lelket számláló nyu­KÖZÉLET Lé lesz a termésből A vácszentlász- lúi Zöldmező Tsz- ben száznegyven hektáron termesz­tenek paradicso­mot. A leszedett termés egy részét piacra, nagyobb részét pedig a szö­vetkezet saját fel­dolgozó üzemébe szállítják. Itt a válogatott és tisz­tított paradicsom­ból levet sajtol­nak a Hatvani Konzervgyár ré­szére. t í-. N. Luvszanravdani, a Mon­gol Népi Forradalmi Párt Po­litikai Bizottsága tagja, a Köz­ponti Ellenőrző Bizottság el­nöke ' vezetésével kedden mon­gol pártküldöttség érkezett hazánkba az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottsága meghívá­sára. A küldöttséget a Ferihe­gyi repülőtéren Brutyj János, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának elnöke fogadta. Jelen volt D. Purev, a Mon­gol Népköztársaság budapesti nagykövete. Chu Huy Man vezérezredes, a Vietnami Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja, a vietnami néphadsereg politi­kai főcsoportfőnöke vezetésé­vel — Czinege Lajos hadsereg- tábornok, honvédelmi minisz­ter meghívására — több napot hazánkban töltött vietnami katonai küldöttség befejezte hivatalos baráti látogatását, és kedden elutazott hazánkból.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents