Pest Megyi Hírlap, 1979. augusztus (23. évfolyam, 178-203. szám)

1979-08-28 / 200. szám

1979. AUGUSZTUS 28., KEDD semmim Magyar-csehszlovák barátsági est A szlovák nemzeti felkelés 35. évfordulója alkalmából magyar—csehszlovák barátsá­gi estet rendeztek a Nógrád megyei Rétságon. Az évfor­duló alkalmából a járási székhely művelődési központ­jában szlovák nyelvű köny­vekből nyílt kiállítás; a klub­könyvtárban a felkelés törté­netét és eseményeit őrző do­kumentumokból fotótárdatot rendeztek. Mikrobiológus kongresszus Mikrobiológus kongresszus kezdődött hétfőn Budapesten, a Semmelweis Orvostudomá­nyi Egyetemen. Dr. Schul- theisz Emil egészségügyi mi­niszter a fővédnöke a tanács­kozásnak, amelynek háromna­pos programja több mint 170 előadást ölel fel. Több száz hazai résztvevő mellett az európai szocialista országokból érkezett kutatók, tudósok is jelen vannak a kongresszuson. Felmentések, választások Az MSZMP váci járási bi­zottságának legutóbbi ülésén a járás mezőgazdasági szak­ember-ellátottságának helyze­tét vitatták meg. Ezt követően Komáromi János, az MSZMP Pest megyei Bizottságának osztályvezetője terjesztette elő a megyei párt-végrehajtóbi­zottság személyi javaslatát. Ennek megfelelően — munká­ját megköszönve — felmen­tették Spielenberg Lászlót a váci járási pártbizottság tit­kári tisztéből, valamint járási párt-végrehajtóbizottsági tag­sága alól. ★ Tegnap ülést tartott a Nagymarosi Nagyközségi. Ta­nács. Dr. Rissanek Klára, a Pest megyei Tanács váci já­rási hivatala elnökhelyettesé­nek előterjesztésében szemé­lyi ügyben döntöttek. Volentér Tibort, a Nagymarosi Nagy­községi Tanács elnökét saját kérésére felmentették funkció­jából. A testület Spielenberg Lászlót, az MSZMP váci já­rási bizottságának volt titká­rát az elkövetkezendő válasz­tásokig megbízta a Nagymaro si Nagyközségi Tanács elnöki tisztségének ellátásával. ★ Tegnap — dr. Husti István, a KISZ Pest megyei Bizottsá ga első titkárának elnökleté vei — ülést tartott a Pest me­gyei Üttörőelnökség. Az ülé­sen megjelent Nagy Imre, az MSZMP Pest megyei Bizottsá­gának alosztályvezetője is. Az ülésen első napirendi pontként megvitatták a nap közi otthonok munkájának se­gítéséből adódó feladatokat. Ezt követően tájékoztatót hall hattak a jelenlevők az októ­ber 19. és 21. között Százha lombattán sorra kerülő megyei úttörőparlament előkészítésé­ről. Az ülésen személyi ügyben is döntöttek. Király Ibolyát, Pest megye úttörőelnökét sa­ját kérésére felmentették funk­ciójából, s egyidejűleg megvá­lasztották utódjául Nemoda István tököli pedagógust, a ráckevei járási úttörőelnök­ség tagját. Kempingnésőhen Kinek-kinek, amit szeret Nehezen tudnám eldönteni, hogy melyik Pest megye leg­jobb kempingje. Legszíveseb­bem talán mégis Kisorosziban táboroznék. (Ez egyébként a közhiedelemmel ellentétben nem úgynevezett vad-, hanem a ma már, sajnos, oly ritka szabad kemping.) Riasztó azon­ban, hogy itt se közel, se távol, illetve csak jó messze, bent a faluban található mindaz — például segélykérő telefon, or­vos, boltok —, ami a kempin­gezést biztonságossá teszi. Mindegyiknek van napos és árnyas oldala. A monori-erdei- ben például a csend, a nyuga­lom, a kis forgalom a vonzó. A papszigetiben és a leány­faluiban pedig a Dunakanyar ezernyi látnivalója, a sokféle programlehetőség. A kisoroszi szabad kemping viszont közvet­len a Duna partján van. Mint otthon Az egy évvel ezelőtt meg­nyitott monori-erdei kemping­ben Stanislaw Kozakiewiczet és családját is a nyugodt pihe­nés lehetősége fogta meg. Lengyelországból, Przemyslből jöttek hozzánk, s eredetileg egy éjszakát szándékoztak Mo- noron tölteni, de lehet, hogy — mondták — ott ragadnak. Ko­zak iewi ez úr Magyarország jó ismerője és nagy barátja. A szomszédos sátor ugyan­csak lengyeleké, a Wielunból érkezett Juriszt családé. A csa­ládfő a Polski Fiat motorház­tetejére rakott poharakba ön­tött sört kínálta. S aztán már mondta is a kedves kis versi- két: Lengyel — magyar két jó barát / Együtt harcolt, s issza borát! A kempingben tizenkét da­rab háromágyas faház és há­romszáz sátorhely van. Őr­jártunkkor azonban mindössze kilencven vendégük volt. Sem a magyar, sem a külföldi tu­risták nem nagyon ismerik. Ez nem meglepő, mivel még csak egyéves, és ráadásul pontatla­nul propagálják. Az Országos Idegenforgalmi Hivatal kül­földieknek szóló tájékoztatója például Monorra helyezte, jól­lehet Monori-erdőn van. Ez a magyar és német nyelvű könyv azt is közli, hogy itt egész nap van pénzváltási le­hetőség. Egyelőre egyáltalán nincs. — Aki például szombat dél­után forint nélkül érkezik, hétfő dálelőttig hitelre kap szállást. Senkit sem akarunk mások hibája miatt elküldeni — fűzte hozzá Dömötör Pálné pénztáros. Most még kihasználatlan a monori-erdei kemping. A nép­szerűsítését is segítő elképze­léseknek azonban nincsenek nján. Dömötömé és a férje, aki egyébként a kemping ve­zetője, elmondta, hogy a kö-' zeli állami gazdaság ménesére alapozva lovas programokat le­hetne szervezni. Sok országból A Dunatours egy másik, de már nemzetközileg is ismert kempingjében, a papszigetiben viszont dúskálhatnak a vendé­gek az időtöltési lehetőségben. Ha a monori-erdeit hangulatos kis faluhoz, akkor ezt nyüzsgő nagyvároshoz hasonlíthatjuk. Szemet s fület kápráztató szín- és hangkavalkád fogad­ja a betérőt. A hatalmas szo­morúfüzek, platánok és kínai nyárfák alatt sárga, zöld, szürke, kéik, piros sátrak, sze­mélyautók és lakókocsik soka­sága. Halk zenét és sétálva német, lengyel,' orosz, cseh, szlovák, francia, olasz s elvét­ve magyar beszédet lehet hal­lani. A hatszáz személy befo­gadására alkalmas sátortábor zsúfolásig tele vendégekkel. Pedig itt, mivel ez I. osztá­lyú kemping, nem is valami olcsó mulatság sátrat verni. Ha mondjuk két külföldi tu­rista csupán egy napra érke­zik személyautóval és sátor­ral, akkor 114 forintot kell fi­zetniük. S ezért csak aludhat­nak, illetve tartózkodhatnak. De mégsem drága minden­kinek. Rácz Mihály MÁV- nyugdíjas, volt mozdonyveze­tő és felesége például egy éj­szakára összesen 94 forintot fizetett. Azt sajnálták, hogy többre nem kaptak szállást, pedig azért indultak el Deb­recenből, hogy néhány napot a Dunakanyarban töltenek. Eredetileg Visegrádra szeret­tek volna menni, de ott még egy éjszakára sem tudtak he­lyet szorítani számukra. Mit kér a vendég — Miért nem rendelték meg Debrecenből a helyet? —kér­deztem tőlük. — Kát héttel előbb kellett volna, és még a telexezást is mi fizetnénk. Így egyszerűbb­nek tűnt. A papsz'geti kemping a jól felszereltek, ellátottak közé tartozik. (A szolgáltatások színvonalával nem is a vendé­gek, hanem a személyzet elé­gedetlen. Szeretnének tovább­lépni, az egészből luxuskem­pinget csinálni.) Itt még egy reprezentatív Márka-bolt is található, ahol palackozott ita­lokat lehet vásárolni. — Mit keresnek, kérnek a vendégek? — érdeklődtem Czilinger Ágnes boltvezetőtől. — A lengyelek például a Márka üdítőt és a szőlőlevet szeretik. A németeknek meg csak narancslé kell. Sokan ve­szik az egyik specialitásunkat, a háromnyakas vermutosüve- get, amelybe háromféle italt lehet önteni és külön-külön meginni. Mi vörös édes, szá­raz és fehér édes vermuttal töltve árusítjuk. S még egy jó hírt is hallot­tam Papszigeten. A Pest me­gyei KÖJÁL éppen ott tartóz­kodó ellenőre újságolta, hogy teljes sikerrel járt a Dunaka­nyarban a múlt heti szúnyog- irtás. Ezekből a turistariasz­tókból most már csak elvétve akad. Vissza a természetbe Kisoroszi mellett, a Szent­endrei-sziget csücskében levő szabad kemping területén sincs szúnyog. Bár az ott táborozó- kat talán még azok sem riasz­tanák el. Ök következetesen ragaszkodnak a háborítatlan természethez. — Harminc éve minden nyá­ron ide jövök — mondta Ke­néz Vilmos, a volt Goldberger Textilgyár nyugdíjasa. — A mienk már összeszokott társa­ság, minden nyáron itt talál­kozunk Valamikor úgy kezdték — mesélte Kenéz Vilmos, majd hozzá csatlakozva Szabó Ti­bor, Sümeghy Lászlóné és Krebesz Károly, valamennyien nyugdíjasok —, hogy csónak­kal feleveatek Kisorosziig, ahol aztán sátrat vertek. S erről a támaszpontról indultak ki­rándulásaikra. — Annak idején egyszemé­lyes katonai sátorban laktunk — mondta Szabó Tibor. — Olyanba, ni — mulatott egy felvert sátorlapra. — Kiárusí­táson hatvan forintért vettem. Most már csak a szerszámok vannak benne. A mostani sátrak már lak­osztályok, legtöbben már mo­toros csónakkal vagy személy­autóval közlekednek. A hely­hez azonban ragaszkodnak. Többen kis telket vettek vagy bérelnek, ahol zöldséget, virá­got termesztenek. — De itt nincs telefon, vil­lany, zuhanyozó ... Nem hiány­zik semmi sem? — A szállásdíj nem hiány­zik — válaszolt nevetve Ke­néz Vilmos. — Szerintem ez az igazi táborozás. Szente Pál Nagykőrösi Konzervgyár A közösség bizalmát élvezik A Szakszervezetek Pest me­gyei Tanácsánál hallottam a hírt: az egyik vállalatnál a szakszervezeti tanács és a bi­zalmiak együttes ülése a négy gazdasági vezető munkájának minősítésekor, élve törvény- adta jogukkal, meglehetősen megbírálták egyikük néhány intézkedését. Az eredmény: a gazdasági vezető lemondott funkciójáról. Ma ugyanott, a Nagykőrösi Konzervgyárban, de alacsonyabb beosztásban dolgozik. A hír nem titok, tudott róla a vállalat minden dolgozója, s ahogyan az lenni szokott, el­terjedt a városiban is. Mert egyelőre az ilyesmi bizony rit­kaságszámba megy. Pedig nem történt semmi más, csak a vállalat dolgozói, élve az üzemi demokrácia egyre bő­vülő lehetőségeivel, ily mó­don befolyásolták a vállalat életét. Az előbbi történeteiket hall­va Tarjányi Aladár, a vállalati szakszervezeti bizottság tit­kárhelyettese röviden össze­foglalja a történteket. Az együttes ülés, illetve a vállalat gazdasági vezetői megegyeztek abban, hogyan osztják fel az idei bárfejlesztést. A szóban forgó vezető „nem tartotta be a játékszabályokat”, a saját területén dolgozókat részesí­tette előnyben. Ez történt, tu­lajdonképpen semmi más. Kár is erről többet beszélni, mert ha valahol, hát a Nagykőrösi Konzervgyárban igazán nem jellemző, hogy nincs egyetér­tés a szakszervezet és a gaz­dasági munka irányítói kö­zött. Nem is célja senkinek sem, hogy látványos ellenté­teket szítson, amikor a szak­szervezet törekvései a normá­lis napi munka mellett is ér­vényre. jutnak. k Hogy hogyan? Erről beszél­gettünk a vszb titkárhelye-t té­tével, a bizalmiakkal, s az egyik üzem vezetőjével. Vaskos füzet tájékoztatja a konzervgyár szakszervezeti funkcionáriusait és a tagsá­got, hogy milyen, jogszabá­lyokban is rögzített jogai van­nak a testületeknek és tiszt­ségviselőknek. A szocialista brigádvezetők évente legalább kétszer ülésező fóruma dönt munkaverseny-felajánlá- sokról, a szocialista cím ado­mányozásáról, illetve más bri- gádeliismerésekről, de véle­ményezi a Kiváló Vállalat pá­lyázatot, a munkaverseny-sza- bályzatot és különböző takaré­kossági üzemszervezési terve- xet. A termelési tanácskozáso­kon döntenek például a ki­váló dolgozó címektől. A szakszervezeti tanács és bizalmiak együttes ülése dönt a kollektív szerződés megköté­séről, illetve arról, hogy vég­rehajtották-e azt a vállalati vezetők, a szociális tervről, a különböző szociális, kulturális, segélyezési alapok felhasználá­sáról. Állást foglal például a bérfejlesztésről, véleményezi az éves és középtávú terve­ket, vagy a már említett gaz­dasági vezetők tevékenysé­gét. A sort folytathatnánk a műhelybizottságok, az szb és meg sok más szakszervezeti testület jogaival. Ebből is lát­szik, alig van olyan területe a vállalat életének, ahol dönté­si, vagy véleményezési joguk­kal élve, ne foglalhatnának ál­lást a különböző rendű és ran­gú szakszervezeti vezetők. k A szakszervezeti munka azonban nemcsak a testületi döntésekből áll — vallja töb­bek között Belánszki Józsefné, a nyolcas műhely bizottságá­nak titkára. — Mindent lehetőleg azon­nal és helyben kell elintézni. Ez egyaránt szolgálja a mun­kásom és a munkáltatók, a gazdasági vezetők érdekeit. Mindenki örül, ha kérdésére, kifogásaira gyorsan és meg­nyugtató választ kap. A má­sik oldalról pedig azért jó gyorsan dönteni, hogy ne le­gyen ok a munkát hátráltató, a hangulatot romboló szóbe­szédre. Éppen a napokban panaszolta valaki, délután kettő után már kicsik az adagok az ebédlőben. Megnéz­ték, s úgy találták, kivételes esetről volt szó. A leggyak­rabban vitatott kérdés a bér­emelés. A javaslatokat min­den alkalommal megbeszélik a bizalmiak, hiszen ők ismerik a legjobban, ki milyen munkás. Ez a megoldás végül is azt eredményezi, hogy mindenki a bizalmikon keresztül saját társai véleményét látja abban, hogy milyen vastag a boríték. További napi gondok. Óvoda, bölcsőde, segélyek, üdülés. Eb­ben mindig a szakszervezeti tisztségviselők döntenek, nem is lehet rajta vita. Már csak azárt sem, mert eddig gya­korlati lag mindenki kapott megfelelő beutalót, mindenki­nek el tudják helyezni a gye-i rekeit. Nehezebb feladat, ami­kor a lakásépítési kölcsönök- ről, lakáselosztásról kell dön­teni. Ebben is a bizalmiak szava a döntő k — Hogyan lett bizalmi, t örül-e, hogy rá esett a vá-­Iasztás? — kérdeztem meg Akáci Sándornét. a befőtte üzem egyik bizalmiját. — Mondják, elég nagy a szám. sohasem titkoltam, ha valahaival nem értettem egyet, A munkám is olyan a szalag mellett, hogy majd mindenki­vel szót kell váltanom. Az- előtt is mindig engem keres­tek, ha valami után kellett járni. így ragadt rám a tiszt­ség. Van jó és rossz oldala is. Örülök, ha gyorsan van foga­natja a szavamnak. Bánt, ha valakinek azt is meg kell mondanom, hogy nincs Iga­za, vagy hogy nem dolgozik rendesen, ezért nem javasol­tam jutalomra, vagy azért kapott, kevesebb pénzt, mint a többiek. A bizalminak példát is kell mutatnia. így hát ne­kem illik először jelentkez­nem, ha átcsoportosításról, szombat-vasárnapi műszak­ról van szó. Ilyenek a szakszervezett munka hétköznapjai a Nagy­kőrösi Konzervgyárban. A Szakszervezetek Pest megyei Tanácsa azonban — mint azt több ülésen is megfogalmazták — még nem mindenütt, s ko­rántsem egyformán élnek a szakszervezeti testületek joga­ikkal. ' Elsősorban a nagyvállalatok­nál ismerik igazán lehetősé­geiket, s használják fel ezt egyrészt a termelés javítása érdekében, másrészt az érdek­védelemben. így például bátortalanság­ra, önállótlanságra utal, hogy 1987 óba Pest megyében mind­össze egyetlenegy esetben al­kalmaztak a szakszervezeti bizottságok vétót, pedig, első­sorban egy-egy dolgozót érintő vállalati döntések esetében erre minden bizonnyal sokkal gyakrabban lenne szükség. Fontos lenne az is, hogy a szakszervezeti testületek tag­jai, különösen a bizalmiak gyakrabban hallassák hang­jukat akkor is, h;a nemcsak egy-egy kisebb csoport, ha­nem az egész vállalatot, a» egész munfcáskollektívát érin­tő döntésről van szó. Cs. A. Beteg ® Bain ton? Mennyire beteg a Balaton, milyen környezeti terheket képes még elviselni a tó — erre keresnek választ 17 or­szág matematikusai és számí­tástechnikai szakértői a Veszprémben hétfőn meg­kezdett négynapos tudomá­nyos tanácskozáson. A Balatont környezetvédel­mi modellként vizsgálja a magyar és az Auszt­riában székelő Nemzetközi Alkalmazott Rendszerellenőr­zési Intézet. A tudósok rész­kutatási eredményeiket ala­pul véve számítástechnikai rendszert dolgoznak ki an­nak mérésére, mennyire gyor­sulhat fel a Balaton elörege­dési folyamata, s mit célsze­rű tenni mérséklése érdeké­ben. Világszerte korszerű eljárások Hús ipái kulestek eutópei kongresszusa Dudapesten Hétfőn az Állatorvostudo-1 mányi Egyetem aulájában * megkezdte tanácskozását a húsipari kutatók 25. jubileumi európai kongresszusa, ame­lyen 28 ország, közöttük ha­zánk szakemberei változatos témakörben a húsipari termelés kor­szerűsítésének, a vágási technológia tökélete­sítésének, továbbá a mellék- termékek ésszerű hasznosítá­sának különböző kérdéseit vi­tatják meg. A kongresszuson több nemzetközi szervezet, így a KGST és a FAO képvisel­tette magát. A tanácskozást Romány Pál mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszter nyitotta m” aki hangsúlyozta: a kutatók eredményesen fáraüo_na.c azon, hogy a megfelelő meny- nyiségű fehérje mielőbb ren­delkezésre álljon. A kívánt el­látási színvonalat hamarabb lehet biztosítani akkor, ha az élelmiszer-végtermékhez ve­zető átalakító, feldolgozó és szállítólánc működését még hatékonyabbá teszik és a veszteségeket minimálisra csökkentik. A húsipari kuta­tók világszerte korszerű eljá­rásokat, szervezéstechnikai módszereket dolgoznak ki az ipari munka tökéletesítésére, s ahhoz, hogy ezek az eljárá­sok mielőbb széles körben el­terjedjenek, szükség van a tudósok széles körű nemzetközi együttműködésére. Beszámolt a hazai állatte­nyésztők eredményeiről, hang­súlyozva: ahhoz, hogy alig két évtized alatt a belföldi húské­szítmény-fogyasztás jelentősen fejlődött — a sertésvágás pél­dául háromszorosára nőtt, a húskészítmény-gyártás pedig két és félszerte lett nagyebb —, jelentősen hozzájárultak a tudományos kutatók, akik munkájukban jól egyesítették az állattenyésztők, a feldolgo­zóipar és a fogyasztók érde­keit. A kongresszuson egész sor olyan kiemelt témakör is sze­repel, amely közvetlenül érinti a fogyasztókat Orszáps kollégiumi táltar A Pécsi Tanárképző Főisko­lán tegnap megnyílt a 3. or­szágos kollégiumi tábor, ame­lyen száz felsőoktatási intéz­mény kollégiumának igazga­tója, valamint a kollégiumi bizottságok titkárai vesznek részit A tábor egyhetes prog­ramja során előadásokat tar­tanak a kollégiumok szerepé­ről a szocialista szakember- kepzesben, a KISZ időszerű feladatairól és a kollégiumi KlSZ-munkárói, valamint a kollégiumi tanárok tevékeny­ségéről.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents