Pest Megyi Hírlap, 1979. augusztus (23. évfolyam, 178-203. szám)
1979-08-02 / 179. szám
EWS81if3 & T| & Nfifi¥Tiiració-A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIII. ÉVFOLYAM, 179. SZÁM 1979. AUGUSZTUS 2„ CSÜTÖRTÖK Népfronttanácskozás a gondozásról Hasznos volt az egyesítés Filmvetítéseket, klubdélutánokat szerveznek A Gépjavító és Faipari Szövetkezet Kandó Kálmán szocialista brigádjának tagjai paletti- záló gépekhez készítenek elektromos elosztókat. A képen: Németh Béla részlegvezető univerzális műszerrel ellenőrzi a készülő szerelvényeket. Varga írén felvétele Nyársapáti meseírók Tollpihe, Világszép és a többiek Pályázat a Móra-évforduló alkalmából A Hazafias Népfront városi bizottságának elnöksége a napokban városunk egyesített szociális intézetének helyzetéről tanácskozott. Az intézet tevékenysége egyébként témája lesz a városi tanács vb legközelebbi ülésének is. A HNF aktivistái e végrehajtó bizottsági ülés előkészítését igyekeztek megkönnyíteni tanácskozásukkal. Sertést nevelnek Az egyesített szociális otthon, vagyis az általános szociális otthon, az öregek napközi otthona, a szociális elmeotthon és a házi szociális gondozórendszer eredményeit dr. Dómján Gyula, a városi tanács egészségügyi osztályának vezetője ismertette. Mint mondotta, az intézmények gazdasági és szakmai irányítása teljesen egységessé vált. A korábban elhatározott integráció beváltotta a hozzáfűzött reményeket. Több mint hárorhszáz idős ember színvonalas, ellátásáról gondoskodik az egyesített intézet. Természetesén a városban jóval több ellátásra szoruló idős ember él. A külterületen lakók körülményeit nemrégiben az intézet dolgozói és a vöröskeresztes aktivisták vizsgálták. A belterületiek összeírása még a jövő feladata. Sajnos, a tanyákon élő és gondozást igénylő idős emberek ellátása egyelőre megoldhatatlan, hiszen az inTÁBOROZNI JÓ! — mondom, ha megkérdeznek, pedig keserves emlékeim is akadnak az engem befogadó, hajdanvolt úttörőtáborokról. Én akkoriban. úgy 1952. táján, mindig éhes voltam, s a balaton- fűzfői úttörőtáborban — ez három, szalmával felszórt iskolai tanterem volt — nem tudott senki olyan ételmaradékot hagyni, amit meg ne ettem volna. Táborvezetőnk, nem nagykőrösi volt, mérhetetlenül felháborodott falánkságomon. Kijelentette, hogy akár ebben a percben hazamehetek, ha nem táborozni jöttem, hanem zabálni. Mondanom sem kell, hogy maradtam, mert otthon, feltételek híján, sem zabálni, sem táborozni nem lehetett. Kitartottam hát, legfeljebb álno- kabb, a valóságot takargatóbb lettem. Viszont a legtöbb étkezésnél továbbra is jóllaktam. Ez nem volt lebecsülendő eredmény. Táborvezetőnk is büszkén mehetett haza, hozzám hasonlóan. Ténykedése nem volt eredménytelen. Egy életre megutáltatta velem a táborokat, s általában az üdülést. A mai napig is csak saját szervezésű nyaralásra vagyok kapható. Kivételt is csupán egyszer tettem életemben, amikor gyermekeimre való tekintettel hagytam magam rábeszélni egy visegrádi szakszervezeti beutalóra. Ennek már öt esztendeje, s azóta is szívesen mesélem, milyen jól éreztük magunkat. AZ ÉHES táborozó emlékképe mégsem halványult el. s mikor az idén nagyobbik lányom nekem szegezte a kérdést, hogy elmehet-e táborozni, mitagadás gondolkodóba estem. Jóllehet, tudtam, mert láttam, hogy a nagykőrösie- ket szolgáló balatonakali tábor nem olyan, mint az a hajdanvolt fűzfői. Sőt. áztál is tisztában voltam, hogy ma mások a nevelők, mint akkoriban. Mégis bizonytalankodtam. pár napig, aztán beadtam a derekamat. Legyen! Bármi történjék is, tézistnek ehhez jelenleg nincsenek meg a személyi és tárgyi feltételek. Egyébként az otthonokban, mondotta az előadó, igen jó az ellátás színvonala. A dolgozók többsége törzsgárda- tag, s nyolcvan százalékuk rendelkezik a szükséges szak- képzettséggel. Jó az otthonok gazdasági helyzete is. Saját hizlaldájuk adja az évenként felhasznált hús több mint 80 százalékát, mégpedig igen olcsón. Gondot okoz viszont az épületek rossz állapota, korszerűsítésük feltétlenül esedékes. Járják a tanyákat Kiemelkedő eredményeket ért el az egyesített szociális intézet az idős emberek, különösképpen pedig az elmé- otthon lakóinak foglalkoztatásában. Dr. Dómján Gyula igen részletes előadását követő vitában a HNF elnökségének csaknem valamennyi tagja elmondta véleményét. Kérdéseikre Szűcs István, az egyesített szociális intézet igazgatója válaszolt. Hozzászólt a vitához Káló József, az MSZMP városi bizottságának titkára is. A tanácskozás résztvevői elmondották, hogy az otthonok korszerűsítésével kapcsolatos elképzelések valóban jól szolgálnák az idős emberek ellátását, s egyúttal összhangban hasznára szolgál a gyereknek. így történt. Igyekszem hűségesen tolmácsolni lányom meglehetősen kapkodó beszámolóját. A történet címe ez is lehetne: ilyen a balatonakali tábor. Sajnos, az az igazság, hogy ez a félmondat félrevezető. Lányom ugyanis magáról beszélt elsősorban. Bocsánatos bűn ez, hiszen én sem a táborra, hanem a magam bajaira emlékszem, ha szóba kerül a táborozás. LÁSSUK HÁT, mit tudtam meg a tíz nap boldogságról... Baj nélkül utaztunk. Többször meg is álltunk pihenni, a dolgunkat végezni. A táborban a magunkkal hozott ételt ettük, de vacsorát már kaptunk. Zöldborsót. Repetát is kértem, de aztán, mikor a tévében az Alfa holdbázist néztük, hányingerem lett és a borsó mind kijött belőlem. Hogy mit csináltunk a magunkkal vitt út- ravaló maradékával? Kidobtuk. Megkínáltam mindenkit, de senkinek sem kellett. Romlandó ételt pedig nem volt szabad magunknál tartani. Egyébként még kétszer megkergettem a rókákat. Hot dog-ot ettem a strandon. Attól. Itthon nem szoktam ennyi mindent enni. Különben minden jó volt. Mikor megérkeztünk, szét kellett osztani magunkat, hogy minden faházban ugyanannyi régi és új táborozó legyen. Nem sikerült, mert több volt az első táborozó a réginél. így aztán új rendet csináltunk. Kaptunk a 16-os faházba egy ifivezetőt is. ösz- szesen nyolcán voltunk. Ez az ifivezető jnost érettségizett. Aztán felvételizett egyetemre, vagy főiskolára. Mikor ott voltunk, akkor kapta meg a papírt, hogy nem vették fel. Akkor nagyon sírt, mi meg vigasztaltuk. KÜLÖNBEN nagyon rendesek voltunk. Csak egyszer kaptunk hét pontot körletrendre. Máskor mindig tízet. volnának az energiatakarékossági törekvésekkel. Feltétlenül meg kell gyorsítani a 2-es számú napközi otthon már megkezdett felújítási munkáit. Javasolták, hogy a szocialista brigádok, melyek a városban 72 idős embert segítenek, keressék fel a tanyavilágban élőket is, s igyekezzenek, ha erre mód és alkalom nyílik, rendszeres kapcsolatot tartani velük. Több segítségre számítanak az otthonok lakói is, bár már most is több brigád munkálkodik napjaik megszépítésén. Közülük is példamutató munkát végez a konzervgyár Labor brigádja, melynek tagjai nem csupán látogatják az otthon lakóit, hanem filmvetítéseket, klubdélutánokat is rendeznek. Jó az otthonok kapcsolata az úttörőcsapatokkal is. Folytatják a felmérést Végezetül az elnökség tagjai megállapították, hogy szélesebb körű és elmélyültebb felvilágosító munkára, s a megkezdett felmérések folytatására van szükség, hogy az idős emberek helyzetét, gondjait még alaposabban megismerhessük. Ez is feltétele annak, hogy gondozásukat városunk valamennyi lakója szívén viselje, s minél kevesebb magára maradt idős ember éljen közöttünk. F. P. Akkor eldobáltuk valahogy a szemetet. Tudod, hogy kellett ágyazni? Párna, alá a felső lepedő, meg a pizsama. Az egyik pokrócot kiterítettük, a másikat meg összehajtva rátettük, hogy az alsó lepedő ne látszódjon ki. Az előző csoportnak másképp kellett ágyazni. Nekünk így ... Szóval reggel felkeltünk. Torna, mosdás, körletrendezés. Volt, amikor a pizsamára a melegítőt is felvettük, mert fáztunk. De ez is jó volt. Aztán kilenckor kezdődtek a napi programok. Amit a vezetők elhatároztak. Legtöbbször fürödtünk. A tanító néni azt mondta, hogy én élveztem legjobban a táborban a fürdést, mert tudok úszni. Ezért is lettem az úszóversenyen a második, pedig a többiek mind nagyobbak voltak. Táborvezetői dicséretet is kaptam. Aztán még kettőt. A tábortűzi műsorban nekem volt a legtöbb szerepem. Prézli voltam. Ezért is adták a dicséretet. Mert két nap alatt megtanultam a sok szöveget. Meg úgy kellett járnom, mint egy gépembernek. Az is nagyon nehéz volt. SZÖVAL sokat fürödtünk. Meg voltunk kirándulni. De a hajón nem voltak színes lámpák, meg zene, pedig arról volt szó. Mégis jól éreztük magunkat, mert hülyéskedtünk meg énekeltünk. Aztán voltunk Zánkán, az úttörővárosban és Badacsonyban a Kisfaludy-háznál. És voltunk Tapolcán a tavasbarlangban. Mindenki csodálkozott, hogy én Tapolcán születtem. Pedig ott születtem. És nagyon szép város. Aztán őrségben is voltam. Vasárnap reggel, amikor jöttek a szülők. Nagyon nehéz volt, mert mindenkit ki kellett faggatni, hogy kihez Jött. Aztán el kellett árulni a jelszót. Te miért nem jöttél? Nem értél rá? Jó lett volna. Az igazgató bácsi is eljött, Gépek segítik a munkát Hogyan gpjtik be az uborkát? Bemutató a termelőszövetkezetben A Magyar Agrártudományi Egyesület helyi szervezete, a Nagykőrösi Konzervgyár és a túrái Galgamente Magyar— Kubai Barátság Termelőszövetkezet közös bemutatót rendez, amelyen uborkaszedő gépeket vonultatnak fel' az érdeklődő szakembereknek. Egyidejűleg különféle, ösz- szesen 10 fajta uborkával is megismertetik az érdeklődőket augusztus 7-én kedden délelőtt 10 órakor a Galgamente Termelőszövetkezet központjában. Szó esik e növény termesztésének tapasztalatairól is, melyről Tóth István okleveles üzemszervező beszél majd. Az u.borkák hormonkezeléséről pedig dr. Hamar Norbert, a Zöldségtermesztés! Kutatóintézet munkatársa ad tájékoztatót. és megkérdezte, hogy nem akarok-e hazamenni. Mondtam, hogy még nem. Erre azt mondta, hogy jó, akkor maradjunk itt őszig. Majdnem elsírtam magam, mert a táborozás végén, ha jó is volt, haza akartam jönni. Aztán láttam, hogy vicc az egész és együtt nevettünk. PERSZE nagyon jó, hogy az úttörőszoknyát utánam küld- ted, mert rossz volt első nap piros nadrágban sorakozni. Mindenki engem nézett. Jó, hogy eszedbe jutott, de miért nem írtál a csomagban? Hát, ha nagyon siettél és nem értél rá, akkor jól van.' Én is csak egy levelet írtam. Viszont hoztam ajándékot. Egy kis köcsögöt.- A tanító néni megdicsért, hogy ízlésesen vásároltam. A többiek ilyen balatoni ajándékokat vettek leginkább. Szomorú voltam, mert mindenkinek volt sok pénze. Nekem csak 70 forintom és én nem tudtam mindenkinek kü- lön-külön ajándékot venni. Csak ezt a köcsögöt, 26 forintért Máso-k az unokatestvéreiknek is vettek, mert két- háromszáz forintot hoztak, pedig benne volt a papírban, hogy csak ötvénet szabad. Azért örülsz? Ha lehet, megint el szeretnék menni táborba. Pedig a faház is beázott és teljesen foltos lett a bőrönd. Mégis nagyon jó volt. És nem akarok őszig ott lenni Akaiiban, csak egy-két hétig. Ugye beleegyezel, apu? EDDIG a lányom beszámolója. Mindezt egyetlen nekifutásra mondta el. Holnap nyilván többet is mesél majd. Persze, ennyiből is kiderül, hogy neki nem vették el a kedvét a táborozástól. Ö már legfeljebb nevet az aggályaimon. S igaza van. Ami jót én tudok az úttörőtáborokról, azt ő átélte. így aztán ketten együtt már tudunk valamit erről a csábító nyári programról. Egyebek között azt, hogy táborozni jó. S ez is valami... Farkas Péter Meseíró pályázatot hirdetett még a tavasszal Nyársapáton a Hazafias Népfront Községi Bizottsága és a művelődési ház, Móra Ferenc születésének 100. évfordulója és a nemzetközi gyermekév alkalmából. A beérkezett pályaműveket öttagú zsűri ellenőrizte, értékelte. Eszerint döntötték el a helyezéseket. Az eredmény- hirdetésre a napokban került sor, a művelődési ■ házban. Rangos nyári esemény volt ez a község életében, jól sikerült kis ünnepséggel, amelyen Patkós Irma színművésznő szavalta el Móra Ferenc Önarckép című versét és ő olvasta fel azt a mesét is a közönségnek, amelyik az első lett a pályázaton. Érdekes módon a pályázat nemcsak a gyerekeket késztette írásra, hanem felnőttek is kedvet kaptak rá. Valamennyi mese hangulatos, színes volt. Mint Ramasz Gábomé, a művelődési ház igazgatója emlí- ] tette, valamennyi jól sikerült írást eljuttatják az óvodába és az iskolába is majd. hogy ott mind többen hallhassák, Az úgynevezett holtszezon és a korai időpont miatt a várakozásnál kevesebb: mindösz- sze három csapat nevezett az immár negyedízben sorrakerült ceglédi férfi kézilabdás Kossuth Kupa viadalra. Így a tervezett kettő helyett egy nap lejátszották az összes mérkőzést. A két magasabb osztályú ellenfél már egy hónapja edzésben volt — a dunaújvárosiak éppen nagykőrösi, egyhetes edzőtáborozás után utaztak a szomszéd városba — a Kini- zsisek mindössze egy hete kezdték a második félévi felkészülést. A nyári szabadságok miatt a körösi csapat erősen tartalékos és megfiatalított volt. A Kohász-csapat ellen 1. DÉLÉP SC (Szeged) 2. Űjkígyósi Tsz SE 3. BBG SE (Budapest) 4. Tiszaföldvári Tsz SK 5. MAFC (Budapest) 6. Szarvasi Főisk. Spartacus 7. Lajosmizsei KSK 8. III. kér TTVSE (Bp.) 9. Nagykőrösi Kinizsi 10. BACSÉP SC (Kecskemét) 11. Lehel SC (Jászberény) 12. Váci Fonó Rendkívül izgalmasnak ígérkezik az őszi idény, mert ez évben az NB II. mindhárom csoportjából 4—4 csapat esik ki! Nagykőrösi Kinizsi vegyes— Csepel SC ifi 34-32 (14-14). Nk.: Szabó — Hatvani, Fejes, Varsányi, Fülep, Várkonyi. Papp; csere: Kismaréi — Bertalan. A városunkban edzőtáborozó fővárosi fiatalokkal víolvashassák. A meseíró pályázatot jövőre szeretnék folytatni és akár hagyománnyá tenni, hogy ne csak szájról- szájra terjedjenek ezek az ezer színű gondolatok, hanem maradandó emlékké legyenek. A nyertesek értékes könyv- jutalmat kaptak írásaikért. Igen jól sikerült Dombóvári Sándorné Tollpihe című meséje, Révész Anna 7: osztályos tanuló története a fekete macskáról, Hatvani Tünde meséje, amelynek a címe ez lett: Világszép meg a két kis csibe. Józan Irén óvónő a Pajti és Bori barátsága című történetet írta még. Mészáros Istvánná tsz-könyvelő a pályázatra a Mese a gőgös királyról és a csodalóról című írást küldte el, s bekerült vele a legjobbak közé. A nyársapáti mesélők, mint mondták, még sok megírni való történetet tartogatnak. Igazolják ezzel, hogy a mese a nép szívében és ajkán ma is él, a régiek mellé újak születnek, csak fel kell figyelni rájuk, s gyűjteni őket. el ne kallódjanak, hiszen kincs az, valamennyi. aránylag jól helytálltak, az NB I B-s ceglédiekkel jó és szoros mérkőzést vívtak és könnyen döntetlen is lehetett volna az eredmény. Dunaújvárosi Kohász— Nagykőrösi Kinizsi 31-23 (21-15), Ceglédi Űttröszt KÖZGÉP—Nagykőrösi Kinizsi 22-19 (8-10). A harmadik helyen végzett körösi együttesben a következő sportolók szerepeltek: Szabó, Fejes — Fülep, Podhorszki, Jani, Fekete, Tóth F., Várkonyi, Varsányi, Hatvani. Vilcsák, Bertalan. A torna gólkirálya a 15 gólt elért Bertalan Béla lett. A férfi kézilabda NB II-es középcsoport állása a tavaszi forduló mérkőzései után a következő : 11 6 2 3 261-204 21 11 6 2 3 289-256 14 11 (i 2 3 224-206 14 11 7 — 4 235-230 14 11 5 1 5 215-212 11 11 4 2 5 233-231 10 11 4 2 5 221-239 10 11 4 I 6 226-241 9 11 1 — 7 237-239 8 11 3 2 6 238-278 8 11 2 3 6 238-278 7 11 3 — 8 216-252 6 vott hétközi barátságos mérkőzés végig sportszerű légkörű volt. A vendégegyüttest edzőjük is erősítette, aki a fő játékszervező és a legeredményesebb is volt. A csepeliek lendületesebb, a hazaiak kidolgozottabb helyzetekből érték el góljaikat. A Kinizsinek védőjátékban javulnia kell. S. Z. Táborozni jó! SPORT - SPORT -SPORT - SPORT-SPORT Kézilabda Kossuth Kupa Ellenőrzik a szerelvényeket
