Pest Megyi Hírlap, 1979. augusztus (23. évfolyam, 178-203. szám)

1979-08-16 / 191. szám

Csíkos hátú csibék Fácánok és foglyok fogságban Tevékeny tenyésztők, eredményes vadgazdálkodás Alig egyéves múlttal rendel­kezik a MAVAD és a Fel­sőbabáéi Állami Gazdaság gesztorságával létrejött FÁG- VAD társulás, de ez a vi­szonylag rövid idő is elég volt ahhoz, hogy nevüket, jó hírüket az ország vadásztársaságai megismerjék. A jó hírnevet meg kellett alapozni jó minő­ségű, szakszerű munkával, s egyikből sem volt, s ma sincs hiány az élővad-telepen. Rajtuk még a tojáshéj Párizs József telepvezetővel körbenézünk a hatalmas, há­lóval fedett röptető alatt: ap­rócska kertitraktor zaja tör be a hatalmasra nőtt gyo­mok, vadmadarak világának csendjébe. Most van az ete­tési idő, a traktor pótkocsijá­ról szemes takarmányt, fi­nom kavicsot szórnak szét az út mentén, s friss víz kerül a nádpálcából kialakított fél­tetős beállók alatti itatókba is. A lihegő, fürge fácánok, ahogy elhalad a kis szállító- jármű, hamar megtalálják a friss vizet. — A napos fácáncsibék a Gödöllői Erdő- és Vadgazda­ságtól, a taspusztai, tatai és Abádszalóki Állami Gazdasá­goktól kerültek hozzánk. Az első szállítmányokat május közepén fogadtuk, körülbelül 4 ezer egyszáz frissen kelte­tett fácánt, amelynek egy része a budapesti MA VOSZ telep­ről érkezett. Ezek ma élővad- telepünk legidősebb lakói. Mintegy három éve kiala­kult nevelési, takarmányozá­si technológia folyamatos kor­szerűsítésével, a szakszerű, lel­kiismeretes munkával értük el, hogy az elhullás alig éri el az öt százalékot, holott az országos átlag 20 százalék körüli — tájékoztat Párizs József. A FÁGVAD telep együtt­működik a gombai Fáy And­rás Tsz-szel is. Hasznosítva a gombaiak baromfi tenyész­tési tapasztalatait és beren­dezéseit, a 41 ezer napos csi­bét az első hetekben ők gondozzák, majd azt követően kerülnek/ a vecsési nevelőte­lepre. A gombaiak amellett a Hortobágyi Állami Gazda­ság részére is nevelnek, igaz, hogy az elhullás náluk egy kicsit nagyobb, de ez össze­függ azzal, hogy a baromfi­tenyésztési tapasztalatok más­ként hasznosíthatók a vadma­darak esetében. Hogy az állami gazdaság és az élővadtelep vezetői kö­zött milyen jó kapcsolat ala­kult ki, azt jól példázza, hogy mindkét fél felismerte az élő­vad nevelésében rejlő lehető­ségeket, gazdaságosságot. Jó­részt ennek is tudható be. hogy a telep korszerűsítésén túl te­lekkönyvi dserével további 7 hektárral növelték a vadma- dár-nevelő telep területét, így ma mintegy 17 hektáron nö­vekednek háborítatlanul a fá­cánok. Kavics a zúzában Végigmegyünk a fedett ne­velőhelyeken. Az egyik te­remben egyhetesnyi, csíkos hátú fácánok húzódnak mele­gedni a műanya alá, közben szorgalmasan csipegetnek. A ventillációs berendezés meg­állás nélkül végzi a légcse­rét. — A kis jószágok nevelése nagy körültekintést igényel. A megfelelő hő, fény és páratar­talom mellett kellő mennyisé­gű szenet, tápot, lucernát, vi­tamindús keveréket, s nem utolsó sorban az emésztést se­gítő finom kavicsot kell ne­kik adni. Hét-nyolc nap után a középnevelőbe kerülnek, majd az ott töltött két hét után megismerkednek a ki­futókkal, nagyobb mozgásle­hetőséget kapnak. Ha az időjárás engedi. 30 napos korukban kikerülnek a röptető hálók alá. Meg kell jegyeznem, ha nagyobb vihar­felhő közeledik, az irodai alkalmazottól telepvezetőig a Május 1. és November 7. szo­cialista brigádok tagjáig min­denki segít a fácánok fedett helyre terelésében, vagyis mindenkit mozgósítunk. Csak így tudtuk elérni az alacsony elhullást arányt — mondta a telepvezető. Mielőtt az egyik kifutóba lépnénk lábfertőtlenítőn ha­ladunk át, s kezünket is meg­mártjuk a fertőtlenítő lavór­ban. A kerítés mellett kívülről egy kotlóalja fácáncsibe sze­deget, majd közeledésünkre eltűnnek a sűrűben. Az előne­velt kis fácánok egész csapa­ta sipogva keresi az eltűnt al­kalmi vendégeket a kerítés mellett futkosva. — Szigorú egészségügyi elő­írások vannak a telepen, s ez mindenkire vonatkozik. Ahhoz, hogy a gombai közös gazdasággal kooperálva ösz- szesen közel 60 ezer fácánt tudjunk az ország vadásztár­saságainak Szabolcstól Tol­náig, Borsod-Abauj-Zemplénig szállítani, be kell tartani ezeket az előírásokat. A fá­cánok 7—8 hetes korukig ma­radnak nálunk, majd vadász- társaságokhoz, minta-vadgaz- daságokhoz kerülnek. Azok a vadásztársaságok, melyek az élőnyúlszerződéseiket túltel­jesítették a prémiumot elő­nevelt fácánban kapják. Az idén először próbálko­zunk a fogolycsirkék nevelé­sével is. A Kemecsei Állami Gazdaságtól érkezett 3 ezer nyolcszáz kisfogoly többsége már a röptetők alatt tanyázik, s szépen fejlődnek. Ezeknél a fácánokhoz képest nagyobb volt az elhullás, de az is az országos átlag alatt van. Visszatérve a fácánokra, a tenyészanyaggal való ellátás bizonytalan, ezért a stabi­labb gazdálkodás érdekében saját törzsállomány kialakítá­sán fáradozunk. Így a függő­ségi viszonyt mérsékelni tud­juk s az igényeket is job­ban ki tudjuk előnevelt fácán­ból elégíteni. Háló a magasban Az élővadtelep dolgozói, a hatalmas nyolcvanszor hat­van méteres röptetőhálók ki­feszítéseinek fizikai munká­ját csökkentendő, új mód­szerrel kísérleteznek. A be­kerített röptető körül magas hálókat feszítettek ki, amit még nem tudnak a növendék fácánok átrepülni, s ezt a hálót később csigával egysze­rűen tudják felszerelni, illet­ve leengedni. A FÁGVAD szakemberei­nek nevelő tevékenysége nem­csak a telepre korlátozódik. A kihelyezett fácánok fejlődé­sét is figyelemmel kísérik, s a vadásztársaságoknak, álla­mi gazdaságoknak Varga Já­nos, a FÁGVAD vezetője, Gyökös Zsolt és Zilahi Zoltán szakképzett fácántenyésztési szakemberek adnak tanácso­kat. Minden bizonnyal ezek az új próbálkozások is hoz­zájárulnak majd az élővad­telep csoportbővítő törekvé­seihez, az eredményesebb vad­gazdálkodási munka meg­alapozásához. Orosz Károly Felmérték az igényeket Szalmabáiák a háztájiba A munkakedv is javul A Szőlőkai ja homokjának messze szálló pora bújik meg az útszéli fák szürkülő, sárgu­ló kontyában, lombjában. Most itt vágják, szeletelik a dűlőút mély homokját a szé­les gumikerekek, ebből a dű­lőből viszik a Ferihegy Tsz tagjainak, nyugdíjasainak az alomszalmát, mert a ház­körüli ólakhari nemcsak hit­vány malacka röfög. A há­rom község határában gazdál­kodó közös gazdaság tagjai az első félévben 3298 darab hí­zott sertés leadása mellett 54 darab szarvasmarha átadására kötöttek szerződést. A termelőszövetkezet közös állományából eddig 69 darab kisbikát vettek át a tagok, hogy aztán meghízlalva adják vissza. Ezzel azonban még nem teljes a létszám, a kö­zeljövőben valószínűleg 15 darab kihelyezésére kerül majd sor — tájékoztat Béki Ferencné országgyűlési kép­viselő, a háztáji ügyek inté­zője. A tagok szalmaigényéről előzőleg alapos felmérés ké­szült. Vecsésen 25 ezer, Ül­lőn 10 ezer, Péteriben 3500 bálára van szükség. Az ügy­intéző arcának kemény barna színe elárulja, hogy munkaide­jét nem az irodák hűvösében, a fák árnyékában tölti, napok óta a bálákat számolja, hogy a pótkocsikba rakják,- mert csínján kell bánni a készlet­tel, nem csak a szem lett ke­vesebb, hanem a szalma is. Hatvan vagon vásárlására szo­rul a tsz, minden szálra tehát nagyon kell vigyázni. A tagok azonban a közösben végzett munka mellett oda­haza nemcsak állathizlalással foglalkoznzak. Tizenketten ugyanis a háztáji területén pa­radicsomot, tizennégyen pap­rikát, uborkát, hatvanhatan pedig káposztát termelnek, de többen vállalkoztak sárgaré­pa, gyökérzöldség és paszti- nák termesztésére is. Ötszáz- huszonkilenc tag'pedig a ház­táji területén vegyes haszno­sítást folytat. A megtermelt zöldségmeny- ■nyiség értékesítését a közös gazdaság vállalta, ezzel is elősegíti, hogy a többletmun­kát vállaló szorgalmas tagok családi jövedelme jelentősen emelkedjen. Ezzel persze emelkedik a munkakedv is. K. S. MONOMIDfB PEST MEGY'EI HIRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXI. ÉVFOLYAM, 191. SZÁM 1979. AUGUSZTUS 16., CSÜTÖRTÖK Nehéz félévet zártak Korszerű üzemcsarnokok épülnek Főzőcskét és bébi-logit is gyártanak Sok helyütt találkozhatunk a Monori Kefegyár termékei­vel, a háztartásokban és az ipar számos területén egy­aránt használják az itt gyár­tott különféle funkcióié ecseteket, keféket. Az első félév nem úgy sikerült, ahogy azt a gyár ve­zetősége eltervezte. Az egész évre előirányzott 99 millió 500 ezer forintos árbevétel időará­nyos részét csak 44 millió 272 ezer forintra teljesítették. A gyár első hat hónapos nyere­sége 4 millió 659 ezer forint, ami szintén elmaradt a vá­rakozástól. A lemaradás okai­ról Krupánszky László fő­könyvelőt kérdeztük: — A termelés kedvezőtlen alakulása több okra is visz- szavezethető. Elsőként buda­pesti telephelyünk felszámolá­sát és áttelepítését említeném, amelyet az év végéig le kell bonyolítanunk. Ez számos szer­vezési problémát vetett fel Megfelelő helyet kell biztosí­tanunk az eddig Pesten gyár. tott termékeink előállításá­hoz. Ennek érdekében a gyá­rat több új üzemcsarnok­kal kell bővítenünk, amelyhez már hozzá is láttunk. Ezzel egy időben a munkáso­kat is be kellett tanítani ezek­nek a termékeknek a gyár­tására. Sajnos itt is problémá­ba ütköztünk, mert amikor elkezdtük az átképzést, el­fogyott az alapanyag. A De­cember 4-e Drótművek szá­mára gazdaságtalan a hul­lámzott tömőhuzal gyártása, ezért már régóta akadozott a szállítás, az utóbbi időben pe­dig teljesen leálltak a gyár­tásával. Magyarországon más­honnan nem lehet beszerezni ezeket a huzalokat, ezért kénytelenek vagyunk a sok­kal drágább külföldit megvá­sárolni. Az említett okok miatt nem tudtuk kézi drótkeféből és ipari körkeféből az igé­nyeket kielégíteni, pedig meg­rendelőinknek égető szüksége van rá, hiszen egész gépsorok állhatnak le körkefe hiányá­ban. Rendelkezünk ugyan egy saját ihuzalhullámosító gép­pel, de az igen régi, elavult konstrukció, többet áll, mint amennyit működik, A külföldről megrendelt huzal, amely körülbelül fél évre elegendő, csak a közeljövőben érkezik meg. Reméljük, hogy akkor majd egyenesbe jövünk, s az éves tervet sikerrel teljesítjük.­— A játékgyártás milyen szerepet kap a termelés struk­túrájában? — A játékgyártásra való felkészülés is okozott némi gondot, hiszen elképzeléseink szerint csak 1980-ban kezd­tünk volna hozzá. Miután nagy szükség van az egyszerű fel­építésű, ötletes játékokra, ter­veink hamarabb realizálódtak a vártnál. Nemrégiben meg­kaptuk a jelentős mértékű ál­lami támogatást is. A Kép­zőművészeti Alapon keresztül felvettük a kapcsolatot né­hány iparművésszel, akik . a játékok formatervezését vég­zik. Az első félévben kísérleti jelleggel egyebek között elkezdtük a fűzőcske és a bébi-logi gyártását. Az előbbiből 5 ezer darabot szállítottunk a megrende­lőknek, mig az utóbbi csak a második . félévben kerül for­galomba. Az év végéig mind­két játékból 20—20 ezer da­rabot készítünk, jövőre pedig még többet, ^ de fő profilunic ezután is a 'kefegyártás ma­rad. Kövess László Reklám Kell-e a jó bornak cégéri Nálunk nem. Elsősorban — mert nem szabad reklámozni. Másodszor — úgy is megisz- szák, reklám nélkül is. így ál­lunk a borreklámmal. A jó árunak, üzletnek a kereske­delemnek azonban szüksége van a reklámra, a tájékozta­tásra. Koblencz László a mo- nori-erdei vasbolt vezetője panaszolta — jogosan —, na­gyon sokszor csak véletlenül téved be hozzájuk a vásárló — mert nem tudja, hogy hol van a bolt. A megoldás? Tá­jékoztató táblák elkészítése. Erre itt Monori-erdőn az ide­genforgalom miatt szükség van. Az állomással szemben lévő kis parkban ki lehetne ten­ni Monori-erdő térképét — üzletekkel, fürdővel, kemping­gel, az érdekesebb tudniva­lókkal. Sok felesleges időtöl­téstől kímélnénk meg a ven­dégeinket — és hasznot haj­tanánk üzleteink forgalmá­ban. Sz. A. i határ, amely lehetővé teszi az eredményes tekézést. — Mi kell ahhoz, hogy va­laki NB l-es tekézö legyen? — Mindenekelőtt gömbérzék és különféle alkati adottsá­gok (rugalmasság, hosszú kar stb.). Általában abból lesz jó tekéző, aki már valamilyen sportágat űzött Én például fiatal koromban futballoztam megyei szinten. Amikor abba­hagytam, 1963-ban a budapes­ti Ganz Kapcsoló Készülékek Gyárában folytattam, mint tekéző. A kerületi bajnokság­ban játszottunk, ebben az egyesületben tanultam meg a tekézés fortélyait, technikáját. Három év elteltével az NB li­es Ganz-MÁVAü csapatához igazoltam, s miután felkerül­tünk a NB I-be, több éven keresztül itt versenyeztem. Ez volt pályafutásom egyik leg­szebb időszaka. — Akkor miért vált meg az egyesülettől? — Nemcsak azért, mert kiestünk az NB I-ből, inkább az vezérelt — így éreztem —, hogy tudok már annyit, hogy folyamatosan felső szinten sportoljak. Akkoriban átlag­ban 900—920 fát dobtam, és ez jó eredménynek számított Az is befolyásolta elhatározáso­mat, hogy a Postásban auto­mata pálya van, úgy gondol, tam, ez még jobban elősegí­ti fejlődésemet, eredményei­met. Jó kollektívában — Nem bánta meg? — Egyáltalán nem. Nagyon jó kollektívába kerültem. He­tente 6 óra munkaidőkedvez­Szűcs Miklós otthonában is sokat gyakorol. Mutnéfalvy Zoltán felvétele A Postás színeiben Még mindig az NB l-ben tekézik Automata pályán — Drága sportág ményt kapunk, és jár a kaló­riapénz is. — Csak?... — Ez nem foci... A teké­zés nem fizet olyan busásan, s ami a különbség, könnyen a kispadra, a tartalékok soraiba juthat, aki „leereszt”. A Pos­tás jó középcsapat, igaz, most a legjobbak, Kása és Budai sérültek, de azért bízunk a bentmaradásban. — Hogyan készül, milyen egy tekéző edzésgyakorlata? — Kötelező gimnasztika, fu­tás, kiegészítő gyakorlat: súly- zás, torna stb. Persze csak erőnléti alapon, a mozgás­készség, a rugalmasság foko­zásához. — Sérülés? — Mint minden sportágban, nálunk is előfordul. A leggya­koribb a derék, csípőizomsérü­lés és a felkészülés során keletkezett lábsérülés. Elég egy kis húzódás, és már nem le­het a golyót olyan pontosan a deszka közepére „letenni”. : Jubileum előtt — Meddig akar még az NB l-ben sportolni? — Szeretnék még 4—5 évet a Postásban játszani, és ott akarom megünnepelni a 20 éves jubileumomat. Akkor aztán elköszönök, átadom a helyemet a fiatalabbaknak. Kislányom most nyert felvé­telt a Vendéglátóipari Főisko­lára — ő kosárlabdázik, a fiam nemrég szerelt le, ő a Budapesti AUTÖFÉM Szövet­kezetben kézilabdázik, örö­mömre máris biztatóan. Me­rem remélni, hogy mindket­ten örökölték tőlem a kitar­tást és a gömbérzéket. — Hová készülődnek? — Ma érkezik Monorra az NDK-ból testvércsapatunk, velük teszünk pincekirándu­lást. megvendégeljük őket Már kilenc éve tart ez a ba­rátság német barátainkkal, itt lesznek a tekeszövetség ve­zetői is. Hörömpő Jenő A tekézés Magyarországon nem a legnépszerűbb sportág, pedig sok híve van, több ezer sportolót tartanak nyilván. A tekézés a drága spoítágak kö­zé tartozik, hiszen egy auto­mata pálya több mint egy­millió forintba kerül. Igaz, nem minden egyesület — még az NB I-ben sem — rendel­kezik korszerű, fedett létesít­ménnyel. A tekézést magas szinten azonban kevesen űzik. Az NB I-ben is — kivéve a vezető élbolyt — mintegy 6—10 óra munkaidőkedvezményt adnak az edzésre, a felkészülésre. Mégis, a statisztika szerint nő a tekézők tábora. Régen futballozott — Hónjj éves korig lehet tekézni? — kérdezem Szűcs Miklós monori lakost, aki az NB I-es Postás színeiben versenyez. — Ezt nem lehet egyértel­műen meghatározni. Itt van mindjárt az én példám: 49 éves vagyok és még a. ki­magasló osztályban „játszom”. Ismerek olyan sportolót, aki 55 éves, és még mindig ver­senyben van a fiatalokkal. Ügy gondolom azonban, fel­ső szinten 50 év az a kor-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents