Pest Megyi Hírlap, 1979. augusztus (23. évfolyam, 178-203. szám)

1979-08-16 / 191. szám

*ZST WF.GYF.l 1979. AUGUSZTUS 16., CSÜTÖRTÖK — Ml ............. I 3 Ä közlekedés biztonságáért A KPM Közúti Igazgatóság dolgozói útburkolati jeleket festőnek Gödöllő és környéke útjain. Egy nap alatt mintegy 130 négyzetméter fényvisszaverő festékanyagot használnak föl. Halmágyi Péter felvétele Számítástechnika a mezőgazdaságban A számítástechnikai mód­szerek és eljárások bevezeté­se elősegíti a mezőgazdasági termelés szervezettségének és gazdaságosságának javítását, az élelmiszeripari termékek versenyképességének fokozá­sát — állapították meg a Székesfehérváron befejeződött számítástechnikai szabadegye­temen. A szerdai zárónapon dr. Soós Gábor mezőgazdasá­gi és élelmezésügyi miniszté­riumi államtitkár tartott elő­adást a mezőgazdaság és élelmiszertermelés fejlesztési feladatairól. Elmondta, hogy az elmúlt három évben 12 százalékkal nőtt a mezőgaz­daság termelési értéke, de az élelmiszerfeldolgozás — első­sorban az igényesebb készter­mékek előállítása — elmaradt a lehetőségektől. A tennivalók­ról szólva kiemelte, hogy az ágazat főként ,az igen ma­gas költség és energiaráfordí­tások csökkentésével, a ter­mékek minőségének javításá­val és a szállítás ésszerűbb megszervezésével fokozhatja versenyképességét a világpia­con. Máliiailiiás a kusti! dombokon l#i$sbh BeSepéfésS sskzié Szerető, pátyolgató kézzel szabad csak a málnáf érinte­ni. Már a nappal együtt ki kell érni a földre és szede­getni, muszáj, míg a szúnyo­gok vörösre, duzzadtra nem csípik az embert. A végén már szidjuk a szöszmötölést, a hajlongást és a szúrásokat, de persze, akkor lenne igazán átkozódás, ha elvennék a fa­lutól a málnát. Mert hozzánk már a 40-es évek utóján el­hozta a málna a kamionokat is, azzal fuvarozták a ládá­kat egyenesen a budaörsi re­pülőtérre. Amit egyik nap szedett a koSdi nép, azt más­nap már Stockholmban ették a svédek. A málnának kö­szönheti a község az utat is, mert Vácig zötykölődve sok­szor kiserkent a lé a szemek­ből. Megjelent egyszer egy cikk a Népszabadságban, ott­hon talán meg is van vala­hol, az volt a címe — Mál­naország fővárosa: Kösd. Tíz évig él, terem Itt a dombokon valaha nagy szőlős volt, de a múlt század végén kipusztította a pero- noszpóra. Minden nagy kul­túrával így van ez, elfertő­ződik, elbetegesedik könnyen. A málna sem lett kivételezett. A háború után nem sokkal 70 vagont szedtek erre, aztán a 60-as évekre a termés las­san 25 vagonra esett. Mi volt a baj? Volt több is. Tudja, aa nem metszik ki a termő ágakat, a málna könnyen kornyadozni kezd. A helybeli tsz javára legyen mondva, amikor megtörtént a baj, el­hivatta Porpáczy professzort a világhírű szaktekintélyt. Amióta itt járt, alighogy be­fejeződik - a szedés, már vág­ják és égetik a száradó vesz- szőket, hogy ne telepedhesse­nek belé a rovarok és a gom­bák. Történtek más balgaságok is. Valaki valahol Magyaror­szágon kitalálta, hogy úgy volna okos, ha jó két méterre lennének a sorok, mert ak­kor közéjük a gépek befér­nének. Csakhogy a málnának nem volt hajlandósága átvál­tozni az új elmélethez. A rit­ka sorok tövére úgy odavá­gott a nap, hogy mind ki­pusztultak a bokrok. Aztán kísérleteztek itt svéd málná­val is, amit lémálnának is mondanak, mert nagy a sze­me. Hát, hogy nagy az igaz, viszont íze alig van a miénk­hez képest, de végül a szörp­gyárnak nagyon jó lett. Gondolják sokan, hogy könnyű munka ez. Jött egy ismerős múltkor Pestről, az is kérdezte, mit csinál itt a falu, ha vége a málnaszüret­nek. Nohát nemcsak leszedni kell, bár az sem könnyű, öt forintot is megadnak kilón­ként a szüretelőknek. a diá­kok mégsem igen jönnek. Pe­dig a piacig, a húsz-harminc forintig, van még babra vele elég, trágyázni, kötözni, met­szeni meg kapálni kell há­romszor. Az első két évben nem is terem, csak a gyom akarja megenni egyre. Aztán tíz évig él egy ültetvény, s akkor a telepítéssel kezdődik elölről minden. Egy kenek, kíváncsi ember Nagy szerencsénkre volt itt a háború után egy konok, kí­váncsi ember. Antal András­nak hívták, valahol urasági cselédként szolgált. Az ura­dalomban kérte ő egyszer, hogy hozhasson haza pár málnatövet. Volt egy darab­ka földje, oda ültette — mondták is akkor a gazdák, hogy az Antal Bandi még azt a falat földjét is elpazarolja. Nemigen gondolt akkor sen­ki arra, milyen nagy jót tesz ezzel. Mert próbálkoztak sok min­dennel itt Kosdon, még a do­hánnyal is valamikor, de en­nek a savanyú er-dei földnek leginkább csak a málna a ke­gyeltje. Itt körbe a dombokon az agyagos földeken jól érzi magát. A gurulós málnát ma­rosi málnának mondják min­denfelé, de az jobban érzi magát itt, mint Maroson, hi­szen nálunk terem igazán sok belőle. A legnagyobb termé­seket ma már Nógrád megyé­ben szüretelik, de a gurulós málnának még mindig ez az igazi vidéke. Sokan is foglalkoznak vele a faluban, csak mikor piros­uk jöjjön az eső, nem úgy, mint 1975—76-ban. Most nagy telepítési akcióba is kezdett a tsz. Pár éve átadták a ház­tájiba ' a málnát, mert kide­rült, hogy ez nem nagyüzem­nek való. Aki most szerző­Túlteljesítette első féléves tervét a Ceglédi Vasipari Szö­vetkezet. Hiánytalanul kielé­gítették a hazai piac igényeit, ugyancsak eleget tettek a szo­cialista országok elvárásainak és időben leszállították a meg­rendelt vezérlőszekrényeket, hidrosztatikus sterilezőket és egyéb gépészeti berendezése­ket. Elmaradtak viszont a tő­kés exporttervtől. .A lemara­dást a második félévben azon­ban behozzák, sőt túl is telje­sítik a tervet — tájékoztatott Bakosi László műszaki vezető. Ebben a félévben ugyanis kisgépészeti berendezéseket, elektromos egységeket készíte­nek egy most épülő indonéziai téglagyárnak. A negyedik ne­gyedévben 8 millió forint érté­kű árut szállítanak ki a 12 millió forintos megrendelésből. A vasipari szövetkezet idén éri el először a hetvenmillió forintos árbevételt. Nagy a ke­reslet vezérlő és elosztó heren­dik, megkapja a bokrokat, az oszlopokat és a föld után sem kell három évig fizetnie. Egy kikötés van csak, hogy a tsz- nek kell eladni a málnát. Mert van konkurrencia is most már, négy telepen veszik át a gyümölcsöt, jelenleg 45 —50 vagon terem a község­ben. Zongoris tcujj kkrl Nagy hát az ösztönzés és dolgoznak is vele bőven. Mi­felénk napozással kevesen töl­tik az idejüket, sokhelyütt már kisgép van a háznál, az­zal művelik a táblát. De az­tán szedni csak lassan zongo- ristaujjakkal lehet. Először betesszük a szemet a viaszos­dobozba, aztán a viaszosdo­bozokat a tálba, majd a tá­lakat a rekeszekbe. Ha fol­tos marad a papír, mikor bí- borítják vagy átpirosítja a porcukrot, mikor leszórják, már gurulnak a forintok, mert nem mehet külföldre a láda. Hát így van ez a mi áldá­sunkkal. Nagyot kedvezett ez a falunak. A málna előtt jó, ha három-négy új ház volt egy utcában, most meg men­jen csak végig a községen, nemigen talál három-négy öreg épületnél többet egy so­ron.-ér így meséltek Kosdon egy kora augusztusi délután, ami­kor a Naszály dombjain már az utolsó tövekről is elváltak a barázdált piros szemek, s amikor már jut idő beszélge­tésre óbor mellett a pincé­ben és a lombok alatt a ve­randán. Mert véget ért a falu nagy idénymunkája, a málna­szüret. Babus Endre dezéseik, egyedi kisgépeik és a kis szériában készülő termé­keik iránt. A hazai ipar eb­ben az évben már a ceglédiek­től is vár épület-acélszerkeze­tet, amiből egyelőre 150 tonná­nyit gyártanak. Az árbevételi terv teljesíté­séhez hozzájárul öt ceglédi és egy abonyi szolgáltatóüzem ahol gépszerelést, motor- és kerékpárjavítást vállalnak. Újabban a ceglédi Árpád úti szolgáltatóházban lakásszerviz- részleget is kialakítottak. Egyelőre öten végzik a köz­ponti fűtés és vízszerelést, va­lamint az épületgépészeti mun­kákat. Ha nagyobb lesz az igény, akkor itt is több szere­lőt foglalkoztatnak. Mint Bakosi Lászlótól meg­tudtuk, készárutermelésük hat­van százalékát exportálják, ékes bizonyítékául annak, hogy a ceglédi vasipari szövetkezet termékei a világpiacon is meg­állják helyüket. Kisgépek Cégiedről Hazai és külföldi piacra Erősödött a cselekvés! egység A párttaggá nevelő smnskafapasMfaiatmroi A PEST MEGYEI pártbi­zottság a XI. kongresszus ha­tározatának megfelelően min­denkor különös figyelmet for­dít irányító munkája során a pártépítö és párttagnevelö munkára. Az ilyen tevékeny­ség kiegyensúlyozott, tudatos a megyében. Ebben a felelősség- teljes politikai munkában meghatározó szerepük van azon városi, járási és községi, üzemi pártbizottságoknak, me­lyek önálló tagfelvételi joggal rendelkeznek. Ezen pártszer­veknek kell olyan kisugárzó hatást gyakorolni a pártalap- szsrvezetekre, — ahol a. köz­vetlen nevelő munka folyik —, hogy a közéletben aktív, a párt .politikáját elfogadó, azért a gyakorlatban tenni kész, a szocializmus ügye iránt elkö­telezett egyének kerüljenek a pártba. Sokszor esik szó ma arról az élet minden területén, hogy nőnek a követelmények. Így van ez a gazdaságban, az irá­nyító szervek munkájában, a politikai közéletben, s termé­szetesen így vagyunk a nö­vekvő követelményekkel a párton belül is. Ez az igény már a XI. kongresszuson, majd azt követően a párttagsági könyvek cseréje alkalmával még hatványozottabban meg­fogalmazódott. Ennek követ­keztében nőttek a követelmé­nyek az egyes párttagok iránt és természetesen ennek meg­felelően a pártba felvételüket kérőkkel szemben is. Ezt a növekvő igényt a megye párt- alapszervezetei döntő többsé­gükben megértették és párt­tagnevelő munkájuk során al­kalmazzák. A XI. kongresszus óta folya­matosan, évről évre gyarap­szik azok száma a megyében, akik kérik felvételüket az MSZMP tagjai sorába. A pártalapszervezetek és a tagfelvételi joggal rendelkező pártbizottságok napjainkban már egyre inkább nem a ke­retszámokra hivatkozva, ha. nem politikai nevelő munká­val és megfelelő differenciált követelmény állítással tesznek eleget a tagfelvételi munká­ban a XI. kongresszus határo­zatának. Megfelelően befolyá­solják a tagfelvétel ütemét és a párttagság összetételét. A TUDATOS MUNKA ered­ménye, hogy ebben az évben tovább növekedett abszolút számban is a megye párttag­jainak száma és javult a szo­ciális összetételük. A párttagnevelö munka eredményességét igazolja, hogy idén az első hét hónapban, csaknem 900 új párttagot vet­tek fel a megyében a tagfel­vételi joggal rendelkező párt- bizottságok. A felvettek majd 70 százaléka fizikai munkás, 36 százaléka nő. és 63 száza­léka 30 év alatti fiatal. A számok önmagukért be­szélnek. Minden részletében igazolják, hogy a pártépítő, nevelő munka a XI. kong­resszus szellemében történik a megyében. A felvettek több mint két­harmada fizikai munkás. Dön­tő többségük a megye nagy­üzemeiben, a Csepel Autógyár­ban, a Mechanikai Művekben, az Ikladi Műszérgyárban, a DCM-ben lett tagja a párt­nak. Magas az új párttagok között a nők aránya. Ez arra enged következtetni, hogy a párt nőpolitikája a gyakorlat­ban is mind többeket arra késztet, hogy a közéleti tevé­kenységben is aktívabb részt vállaljanak. Éz év első hét hónapjában a felvettek között mintegy 500 harminc év alatti fiatalt találunk. Ez a párt if­júságpolitikájának megértésé­re és a fiatalok egyre aktívabb politikai elkötelezettségére utal. Mutatja, hogy beérett a KISZ-szervezetek erősödő po­litikai nevelő munkájának gyü­mölcse is. örvendetes, hogy több középiskolában az érett­ségiző fiatalok közül is néhá­nyat alkalmasnak ítéltek a pártszervek a párttagságra. A Gödöllői Agrártudományi Egyetemen 20 egyetemi hall­gató lett a párt tagja. Ez a hallgatók körében folyó poli­tikai nevelő munka élénkülé­sére utal. A zsámbéki tanító­képző főiskolai tagozat hall­gatói közül is felvették a leg­aktívabbakat, bár ezen f első- oktatási intézmény még csak két éve kezdte meg működé­sét. Bizonyára még sok fiatalt nevelnek a következő években ezen intézményben nemcsak kiváló pedagógussá, hanem párttaggá is. ■ FONTOS HELYET foglal­nak el a megye párttagneve- lő munkájában a tagfelvételi joggal felruházott községi párt- bizottságok. Munkájuk helyze­tüknél fogva sokoldalú. Irá­nyításuk alá sokféle jellegű alapszervezet tartozik. Ez meg­határozza párttagfelvételi és nevelő munkájukat is. Kellő politikai érzékkel kell diffe­renciálniuk, biztosítva a tag­felvétel helyes arányait. A községi pártbizottságok a XI. kongresszus óta végzett tagfel - vételi munkája kiegyensúlyo­zottságot mutat. Tudatos, tervszerű tevé­kenységük nagymértékben já­rult hozzá az egész megye eredményes tagfelvételi mun­kájához. A megye mintegy ötven tagfelvételi joggal ren­delkező községi pártbizottsága a XI. kongresszus óta, mint­egy 3000 jelentkezőt vett fel a párttagok sorába A felvé­telre kerültek 72%-a fizikai munkás volt, a nők aránya meghaladta a 33%-ot és a fiataloké is 60 százalék fe­lett mozgott minden év­ben. A felvettek között megfelelő arányban növeke­dett a magasabb általános és politikai műveltséggel rendel­kező párttagok száma. Ez ked­vezően hat a párt összetételére és fejlődésére. A községi pártbizottságok tagfelvételi munkájuk során figyelemmel kísérték azt a nagyfokú tár­sadalmi átrétegződést, amely a megye községeiben végbe­ment. E településeken a párt­alapszervezetek majd 70 szá­zaléka a termelő területen he­lyezkedik el. Ez meghatározza a helyi pártbizottságok tagne­velő munkájának főbb irá­nyait is. Érdemben figyelembe veszik például, hogy növeked­nek a követelmények a párt vezető szerepének hatéko­nyabb érvényesítése iránt, másrészt, hogy a párt társa­dalmi bázisa szélesedik és így falun is nő azoknak a köre, ahonnan a párttagság után­pótlása adódik. A társadalmi struktúra megváltozása, az egyes osztályok és rétegek szocialista jellegének erősödé­se. a munkás-paraszt szövet­ség fejlődése, szilárdulása ked­vező feltételeket biztosít a községi pártbizottságok párt­tagnevelő munkája számára. A megnövekedett követelmé­nyekkel összhangban helyesen érvényesítik azt az elvet, hogy a párttagság utánpótlásában döntő szerepe van a rendsze­rünkben felnőtt fiataloknak. Különösen fontos a politikai, világnézeti és az erkölcsi szi­lárdság. a kiállás és a közéle­ti aktivitás. SOKAT FEJLŐDÖTT és a határozatoknak megfelelő te­hát a községi pártbizottságok tagnevelő tevékenysége a fizi­kai munkások és a nők köré­ben, több helyen kívánni va­lót hagy maga után a falun élő értelmiség, mindenekelőtt a fiatal agrárértelmiség köré­Új telefonvonal-hosszabbító berendezés prototípusa készült el a BRG salgótarjáni gyárá­ban. Az új rádiós telefonköz­pont-rendszernek főként ott Veszik majd hasznát, ahol a vezetékhálózat kiépítése külö­nösen magas összegeket emésztene fel, vagy a területi adottságok miatt az építés ne­hézségekbe ütközik. A korsze­rű, minden igényt kielégítő berendezéssel az exportcikkek köre is bővül, hiszen már jó néhány országból érdeklődtek iránta. A telefonvonal-hosszab­bító berendezés alapja az in­tegrált áramkörös, FM 301-es típusú rádióállomás-rendszer, amely többféle felhasználási lehetőséget nyújt. Különböző kiegészítő berendezésekkel — ben folytatott ilyen tevékeny­ség. Annál eredményesebb vi­szont ez a munka a pedagógu­sok körében. Több községi pártbizottság nem fordít kel­lő figyelmet az egyébként^ ak­tívan dolgozó KISZ-vezetőségi tagok és aktivisták körében folytatandó tudatos párttag­nevelésre. Körültekintő ugyan­akkor a tagnevelő munkájuk a mezőgazdasági termelőszö­vetkezetekben. Bár a megyé­ben elég nagy szóródás mu­tatkozik járások között a me­zőgazdasági termelőszövetke­zetekben, a párttagság létszá­mát illetően. Míg a nagykátai járásban a termelőszövetkeze­ti dolgozók között 16 százalék a párttagság aránya, a ceglédi járásban 14 százalék, viszont a megye két-három járásában nem éri el a 7 százalékot. Fi­gyelemre méltó az is, hogy a községekben telepített ipari üzemekben a párttagság ará­nya néhány járásban megha­ladja a 15 százalékot. Jelentős ez azért is, mert a legtöbb esetben kis- és középüzemek­ről, illetve telephelyekről van szó. Szervezettségük azonban így is eléri a megye néhány, nagyüzemének szintjét. A tagfelvételi joggal rendel-' kező pártbizottságok a tapasz­talatok szerint a XI. kong­resszus óta nagyobb figyelmet fordítottak a párttagokkal szembeni követelmények nö­velésére. Ezt mutatja az a fény, hogy némileg megnöve­kedett a pártból kilépettek és töröltek száma, különösen a párttagsági könyvek cseréje során. Ekkor a pártból kike­rültek aránya a megyében meghaladta a 2,5 százalékot. Szinte valamennyien a meg­növekedett követelmények miatt kerültek ki a pártból. Ez kedvezően hatott a cselek­vési egység erősödésére, hi-' szén bizonyíthatóan azok vál­tak ki a pártból, akik nem tudták meggyőződéssel vállal­ni azt a többletmunkát, amely a párttagsággal jár. ALAPVETŐ követelmény a párttagnevelő munkában az ideológiai, akarati és cse­lekvési egység szem előtt tartása. Ennek fontos feltétele a párttagság összetételének to­vábbi javítása. Ezért vala­mennyi tagfelvételi joggal rendelkező pártbizottságnak a terület sajátosságainak megfe­lelően a lakosság összetételét szem előtt tartva kell foly­tatnia a párttaggá nevelő tevékenységet. A fizikai munkások többségének fel­vétele mellett továbbra is törekedni kell a falun élő agrárértelmiségiek, az or­vosok, jogászok, és a taná­csi apparátusban dolgozók körében folytatandó nevelő munkára. A tartalmi és szer­vezeti fejlesztés megköveteli a tervszerűség erősítését és az előkészítő munka fejlesztését is. Ennek érdekében rendsze­resen számoltassák be az irá­nyításuk alá tartozó alapszer­vezetek vezetőségeit, a párttag, nevelő munka előkészületei­ről. Fordítsanak megfelelő fi­gyelmet a differenciált neve­lő munkára, már a felkészítés időszakában. ARATÓ ANDRÁS az MSZMP Pest megyei Bizottságának titkára amelyeknek kutatása-fejleszté- se jelenleg is folyik — szám­talan. különféle ipari célokat szolgáló típusvariációt hoznak létre; ezek egyike a telefon­vonal-hosszabbító. Az FM 301- es típusú rádióállomás-rend­szer gyártását fél évvel ezelőtt kezdték meg, s a berendezések 90 százalékát a Szovjetunióba exportálják. Eddig — június­ban és júliusban — két szál­lítmányt inditottak útnak, s e hónap végéig a harmadikat is befejezik. A szakértők vé­leménye szerint ez, az új al­katrészekkel készült, minősé­gileg jobb és esztétikusabb ki­vitelű rádióállomás ^rendszer két éven belül kiszorítja a piacról a régebbi típusú be; rendezéseket Korszerűr berendezés T elefonvonai-hosszabbító ;

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents