Pest Megyi Hírlap, 1979. augusztus (23. évfolyam, 178-203. szám)

1979-08-14 / 189. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA VI. ÉVFOLYAM, 189. SZÁM 19*9. AUGUSZTUS 14., KEDD Iklad, Domony Óvoda épül társadalmi munkával Szemerkélt az eső szomba­ton, de ez sem riasztotta el azokat, akik Ikladon és Do- monyban társadalmi munkát vállaltak: — A nagyobb munka pilla­natnyilag az ikladi iskolánál folyik — tájékoztatott útköz­ben Kiss Károly, az aszódi nagyközségi közös tanács el­nöke. — De ha igaz, akkor most a közvetlen mellette épü­lő, hetvenöt gyereknek helyet adó óvodán dolgoznak az em­berek. Új fűtés A helyszínre érve megálla­píthattuk, hogy kissé változott a program, aminek valószínű­leg Karcagi József, az iskola igazgatója örült a legjobban. — Iskolánkba 230 ikladi kis­diák jár. A négy tanteremben, a tornaszobában és a többi he­lyiségben eddig cserépkály­hákkal fűtöttünk, de ezen a télen már minden bizonnyal központi fűtésre térhetünk át — mondja az Igazgató. — Mint látja, ma nem az óvoda épüle­tén dolgoznak segítőink, ha­nem, mivel a közös használa­tú kazán az óvoda alatt lesz, az átvezető fűtőcsövek beton­csatornájának árkát ássák ki az udvaron. — Nekem öt unokám van, négy már kijárta az iskolát, de egy még most jön ide az ötödik osztályba. Ez a mai a harmadik szombat, hogy el­jöttem társadalmi munkába — mondja Hars Dániel, a helybeli Galgaparti Termelő- szövetkezet nyugdíjasa, aki 25 évet dolgozott a szövetkezet­ben. — Most segítek egy ki­csit itt, az iskola meg az óvo­da körül, ha jön a krumpli­szedés ideje, úgysem nagyon érek rá. Meg aztán be-behív- nak a téeszbe is helyettesíte­ni, mint a múlt héten, amikor az egvik állatgondozó megbe­tegedett. Időszak és fiatalok Idős Juszász Pál is hasonló módon választotta ezen a szombaton egész napra az ásót pihenés helyett. — A fiamnak ma más el­foglaltsága akadt, kérte, ugor­jak be helyette. Nekem két unokám jár ebbe az iskolába, az egyik most kezdi a második osztályt, a másik nyolcadikos lesz. Hadd tegyük hozzá: nem­csak nyugdíjasok s nagyapád dolgoztak itt egy egész műsza­kot tizennégyen, hanem fiata­labbak is, akik dicséretesen szorgoskodtak az alkalmi bri­gád tagjaiként. Az ikladi iskola tehát új fű­tést kap, a radiátorok, vezeté­kek felszerelését már elvégez­te az aszódi tanács építési költségvetési üzemet csupán ez mintegy 400 ezer forintba került. Az iskola hátsó folyo­sójához csatolt mellékhelyisé­gek kis épülete szintén társa­dalmi munkában készült. Több mint 40 ezer forint értékű tár­sadalmi munkát végeztek a szülők e helyiségek és a derí­tőakna építésénél, a helyén ál­lott régi épület lebontásánál. De szóljunk néhány szót az épülő óvodáról is. Már kiraj­zolódik a három foglalkoztató, a kis tornaterem és a többi helyiség körvonala, tekintve, hogy az óvoda alépítménye a szigetelésig kész. A helyszínen van az őrbottyáni falazótégla, s ha olyan lelkesek lesznek az aszódi költségvetési üzem épí­tői és az eddig is sokat segítő társadalmi munkások, mint az elmúlt hetekben az alapozás­nál, még az idén átadhatják az épületet. Ikladról Domonyba hajtot­tunk, s már útközben megle­petés ért: a domonyi művelő­dési ház melletti, nemrég még üres téren egy új Forfa-épület kontúrja tűnt fel. Tűnik a régi — Ez lesz új kis ÁBC-nk — emlékeztet Kiss Károly tanács­elnök. — A túrái Galgavidéke Áfész építi és üzemelteti majd, még az idén megnyílik. Na­gyon ráfért a községre, hosszú időre megoldja az élelmiszer- ellátást. Néhány száz méterre innét már bontják a régi domonyi iskolát. Itt alig lehet szót vál­tani, olyan hangos Pancsuska János markológépének mo­torja, ahogy a vert falú épít­mény falainak nekifeszül. A gép vezetője a Galgamenti Vízitársulat dolgozója társa­dalmi munkát teljesít csak­úgy, mint a rakodógépre váró Országh István és Mecseki Já­nos gépkocsivezetők, akik vi­szont a költségvetési üzem szállítóbrigádjának tagjai. — Mi épül az iskola helyén? — kérdezem Kiss Károly ta­nácselnököt. — Orvosi rendelő, tanács­adó és orvosi lakás. Ha átad­juk, a mostani orvosi rendelő helyiségével bővítjük a domo­nyi óvodát, s egy csoporttal több gyermeket tudunk el­helyezni. Fehér István Pécel Gyümölcsöző együttműködés A tanácsok a tanácstör­vény és a szervezeti és mű­ködési • szabályzat szerint együttműködési szerződéseket kötnek a nem tanácsi tár­sadalmi és egyéb szervekkel. Mind megyei mind alsóbb ta­nácsi szinten az együttműkö­dési szerződések igen hasz­nosak, jelentős mértékben hozzájárulnak a társadalmi célok megvalósításához, a tár­sadalmi munka értékének emeléséhez, ha azt valódi tar­talommal töltik meg. Anyagi hozzájárulás Pécelen a legutóbbi tanács­ülésen tárgyalták az ilyen együttműködések helyzetét. Tóth István tanácselnök tá- 4ékoztatója szerint a telepü­lésfejlesztéshez, a lakosság szükségleteinek kielégítésé­hez, a tanácsi feladatok meg­oldásához a nem tanácsi szer­vek jelentős mértékben hozzá­járultak. Ezek közül figyelemre mél­tó a Hazafias Népfronttal va­ló együttműködés, de igen jó a kapcsolat az Áfésszel, va­lamint a községben működő különböző ipari szövetkezetek­kel. A’ Hazafias Népfront műszaki albizottsága jelentős értékű tervezést végzett a tanács részére. Szinte min­den társadalmi / munkával megvalósítható építéshez (jár­dák, utak) a terveket soron- kívül elkészítik. Az Áfésszel és a más szövetkezetek vere­tőivei rendszeresek a meg­beszélések, bár e téren, mint. Duka Gyula, a szövetkezet el­nöke említette, feltétlenül szükséges a rövid és hosszú távú tervek egyeztetése, amely­re eddig kevés esetben került sor. A szövetkezetek egyébként anyagilag is jelentősen se­gítik a kulturális és egyéb fel­adatok megoldását. Ebben az évben például több mint két­százezer forintot juttatnak mű­velődési, sport- és egyéb cé­lokra. Ebből az összegből kap támogatást a helyi sport­egyesület. a KISZ, a művelő­dési ház és az úttörőcsapat. Nem nagy összeget adnak, mégis hatékony segítség, hogy a szövetkezetek hozzájá­rulnak a férfikórus működésé­hez, az óvodai és a bölcsődei játékok beszerzéséhez. Mint a beszámoló tartalmazta, igen jó az együttműködés a helyi vöröskeresztes szervezettel is. A különböző rendezvényeket a tanáccsal közösen szervezik. Nem véletlen, hogy a véradó- mozgalom jól kiépített, a le­hetőségekhez mérten besegí­tenek a szociális feladatok el­látásába is. Jó példák sora Hasznos és jelentős az együttműködés a Rákosvölgye Tsz-szel, különösen helyi üzemegységeivel. A művelő­dési és egyéb feladatok cél­jaira biztosított összegen túl jelentős a társadalmi munka­végzés és bizonyos feladatok azonnali megoldása. Például a Forfa-iskola alapozását a tsz végezte el rövid idő alatt, a területet ingyen bocsátotta rendelkezésre. Sajnos az együttműködés nem mindenben megfelelő. Évek óta nem kielégítő a kapcsolat a KlSZ-szervezet- tel, annak ellenére, hogy a tanács nem kis összegeket Hajnal a halárban Gondok uborkaszedés idején Július eleje óta a hét min­den napján hajnali négy órakor csörög tizenkét éves fiam szobájában a vekker. A gyerek durcásan kiugrik az ágyból, siet a fürdőszobába, s gyors mosakodása után nagy­anyja máris köti az unoka há­tára a kosarat. Indul a család uborkát szedni. Ezekben a hetekben talán minden hévízgyörki családban így kezdődik a hétfő, szerda és péntek reggel. A kelő nappal együtt elevenedik meg a határ. Tőlünk jobbra haj­long Kamody István és csa­ládja, mellettük Gyetván Pál a feleségével, odébb Pintér Mihály és Mihályné, aztán Kövesdi Mihály, és felesége sorai következnek. Ameddig a szem ellát, mindenütt derék­ban meghajló alakokat látni, akik közül sokan nyugdíja­sok, még többen olyanok, akik a hajnali uborkaszedés után sietnek majd a munkahelyük­re, esetleg délutános műszak­ba. Bötermésű napok A toronyban nem húzták még el az ötórai harangszót, de sokan már három-négy zsákkal is gyűjtöttek. Újabb és újabb parcellák végén je­lennek meg a szedők. Bá- nyánszky Mihályné, aki ugyan­csak közeljár a hetvenedik életévéhez, harangszóra ér­kezik ... Bal kezével a kólát húzza, jobbjában hatalmas szelet zsíros kenyér. — Enni muszáj — mondja —, de arra most nincs idő, hogy asztalhoz üljek. A fene esne ebbe az uborkába, átko- zódik, de mintha tréfálkozna, mert tulajdonképpen szereti az uborkát,, hiszen megtérül a hajnali kelés, a fárasztó haj- longás, a négykézláb való má­szás. — Hát tényleg megéri? — kérdezek többeket az ismerő­sök közül, a felvásárlóhelyen, ahol van olyan nap, amikor Gergely Tiborné háromszáz mázsa körüli mennyiséget vesz át a termelőktől. A meg­kérdezettek alacsonynak tart­ják az átvételi árakat. Es­küsznek, hogy ezért az össze­gért kár leszedni a termést, kár válogatni, a határból a felvásárlótelepre becipelni. Egy dologban azonban egyet­értenek, s ez a biztonság ér­zete, amely abból fakad, hogy ezt az árat, akkor is megkap­ják, ha Dunát lehet rekesz- teni az uborkával. Van más panaszuk is, ami elsősorban a bötermésű na­pokra vonatkozik. Ekkor so­kat kell várni az átvételnél, illetve átadásnál. Még sze­rencse, hogy az idén van lá­da bőven, nem kell, mint valamikor kellett, senkinek az anyját szidni a hiánya miatt. Az viszont jó lenne, gyorsíta­ná az átvételt, ha Gergely Tiborné segítséget kapna. Ad­minisztrátort, vagy fizetőt, mert egy személynek mérni, árazni, fizetni, közben még a minőséget ellenőrizni szinte lehetetlen. Beszélgetőtársaim állítják, s ebben nagyon igazuk van, hogy ha valamikor, hát ezek­ben a napokban az idő tény­leg pénz. Nagyon szorítanak mindenkit a percek is, hi­szen a 200—400 négyszögöles uborkatáblák mellett ott a többi zöldségféle, a szőlőhegy ezernyi munkája, meg az ott­hon is, a sok aprójószággal. Ha ennyi a gond, a panasz, akkor talán nem is érdemes csinálni ezt az egészet mondom, de lehurrognak. Abban, hogy ennyi új ház épült a faluban, hogy annyi autó gurul, hogy olyan szé­pek az' otthonok, amilyenem, része van az uborkának. — Az igaz, hogy az uborka rab­jai vagyunk — mondja Bankó Gáborné, — de milyen jó do­log, még ha rabság is, min­den második nap számolni a forintokat. A község lakóinak jelentős része minden bizonnyal ezert ragaszkodik ehhez a növény­hez, ezért igazítja nyári prog­ramját az uborkaszürethez, mert biztos pénzt jelent. Is­merek családot, amelyben a férfi a jutalomként kapott pá­ros külföldi üdülést azért uta­sította vissza, mert ideje ép­pen egybeesett az uborkasze­zonnal. Másik családból a gyerek nem mehetett tábor­ba, mert ki hordja ki a föld végére az uborkát, ha ő távol lesz? Lehet, hogy nem min­denki vállalna ilyen áldoza­tot, de sokan vannak, akik ha­sonlóan döntenének. Koriander és mustár Hogy hol, és mikor szerették meg a hévízgyörkiek az ubor­kát. arra Katona Ferenc és Basa János tudott válaszolni. Az ötvenes években Bagón Katona Ferencet, Hévízgyöt- kön Basa Jánost berendelték a községi tanácshoz, s megbíz­ták őket a szerződéses terme­lés irányításával, szervezésé­vel. Szerződni kellett a ter­melőknek cukorrépa, szójabab, napraforgó, lencse, koriander, mustármag, és még sok min­den termelésére. 1933-ban megjelent a két községben Nágel Vilmos, a Budapesti Savanyúság- és Halkonzerv­gyár agronómusa, valamint Torna László, a gyár főmér­nöke. Hossz'as győzködésbe kezdtek, hogy termeljenek a két falu gazdái uborkát. Si­kernek számított, hogy a két községben sikerült húsz hold­ra ' szerződést kötni. Ez a te­rület évről évre növekedett. A mezőgazdaság átszerve­zésekor már Bagón, is, meg Hévízgyörkön is 200—200 hol­don termett ez a kedvelt zöld­ségféle. Mára visszaesett a területe. Hévízgyörkön kö­rülbelül 25, Bagón 10 holdon termelik. Görbe derék Miért? Katona Ferenc fel­húzza a vállát. — Nagyon munkaigényes. A vetése, há­romszori kapálása, permetezé­se még elmegy, de a szedése nagyon nehéz. Sok kezet igé­nyel. Meg aztán kényes is ez a növény. Kedveli a forrósá- got, a napsütést, ugyanakkor •kívánja a vizet, az esőt is. Az idén az eső hiányzik, s fele akkora sincs a termés, mint a kedvező időjárásban. Hajolni, a területet minden másnap átböngészni ilyenkor is kell. Egy nap sem marad­hat el a szedésben. Bányánszky Mihályné több meggörbült uborkát is mutat. — Ez is az esőhiány miatt van, ez a görbeség. Az ilyen uborka nem kell a gyárnax. — Igen, a gyár előírja a kö­vetelményeket — mondja Gergely Tiborné —, pedig a meggörbült uborka nem egye­nesedik át. Bányánszkyné fel- sóhajt. — Akár az én dere­kam. — Elfordul tőlem. Szá­molni kezdi a pénzt, amit az átadott uborkáért kapott. — No, Mariskám, hát ma sem keltem hiába — veti oda bú­csúzóul a ládahegyeket igaz­gató felvásárlónak. Fercsik Mihály fordított KISZ-klub létrehozá­sára és KISZ-helyiségek meg­valósítására. Ennek okait ele_ mezve elsősorban az a hiá­nyosság, hogy a KlSZ-szer- vezet vezetői a meghívás el­lenére nem képviseltetik ma­gukat a különböző fórumokon, nem nyilvánítanak véleményt, nincsenek személyes kapcso­lataik a tanácsi és egyéb ve­zetőkkel. Mindezek ellenére szüksé­ges megjegyezni, hogy az együttműködés nem múlhat csak a személyes kapcsolato­kon. A KISZ, mint szervezet részben a pártirányítás ré­vén kell nogy bekapésolód- jon a község társadalmi életé­be. Szükséges, hogy a fiata­lok a legkülönbözőbb fóru­mokon képviselve legyenek. Persze Pécelen is vannak jó példák, mint a gimnáziumban, a megyei szakmunkásképző in­tézetben. Nemcsak a vezetők Megállapítható, hogy a pé­cel 1 tanácsnak a nem tanácsi szervekkel való együttműkö­dése a hiányosságok ellenére hasznos és gyümölcsöző. A ta­nácsi és más vezetőkön múlik, hogy- ez az együttműködés még hasznosabb, eredménye­sebb legyen. A. I. Ősztől Eszperantó csoport Egyidejűleg a Pest megyei eszperantó szövetség szeptem­beri megalakulásával létre­hozták a gödöllői csoportot is. Októbertől júniusig a Munká­csy utcai Petőfi iskolában nyelvtanfolyam kezdődik fel­nőtteknek. Jelentkezni az is­kolában lehet. Az eszperantó minél széle­sebb elterjesztésére a helyi TIT-szervezet úttörőcsoportot is szervez. A járási-városi Ju­hász Gyula Könyvtár pedig eszperantó nyelvű olvasnivaló­val látja el az érdeklődőket. Új telepítésű erdő Az Agrártudományi Egye­temen gondot fordítanak arra, hogy az intézményt övező park és erdő gondozott, ápolt legyen. A föld egy részét tervszerűen fásítják, erdősítik. A munkák kivitelezője a Szi- lasmenti Tsz egy brigádja. E munkákat az erdőfelügyelőség vizsgálja felül, bírálja el a szakszerűséget és az eredmé­nyességet. . A héten az egyetemi erdő­ben a fiatalost tekintettük meg. A kísérleti térben 2,7 hektár vörös- és kocsányos­tölgyest, valamint nyírfást néztük meg. A szépen fejlett fácskák között akkor is asz- szonyok szorgoskodtak a me­legben. ___________ Cs. J. — Népművelők napja. A já­rási népművelők köszöntésére az idén is sor kerül. A dísz­ünnepséget, amelyen a leg­eredményesebben tevékenyke­dőknek' kitüntetéseket és ju­talmakat adnak át, augusztus 17-én a csömöri Petőfi Sán­dor Művelődési Házban tart­ják meg. — Szépség, tisztaság. A Gö­döllő és Vidéke Áfész második helyezést ért el. a Pest megyei MÉSZÖV által meghirdetett csinosítási verseny ez évi ér­tékelésében. A gödöllőiek a helybeli, az erdőkertesi. a ve­resegyházi. a szadai, a mogyo­ródi, a csömöri és a nagytar- csai üzleteik, telepeik közül 3—3-at neveztek a megyei versenyre, ahol egyébként az elmúlt években már kétszer második és egyszer első helye­zést is elértek. AUGUSZTUS 13-TOL 25-IG NYÁRI VÁSÁR DIVATOS MÉTERÁRUK, NYÁRI RUHÁK, FÜRDŐRUHÁK, PULÓVEREK « « » Ä • • Ä. í NŐKNEK, FÉRFIAKNAK ÉS GYEREKEKNEK ^7^ GÖDÖLLŐI ES ASZÓDI 30-40%-OS ÁRENGEDMÉNNYEL RUHÁZATI BOLTJÁBAN: ^ W «ílIWWf »wililTlg I * » Gödöllő, Szabadság tér 7„ KAPHATÓK A Aszód, Kossuth Lajos u. 13.. 34. és 89.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents