Pest Megyi Hírlap, 1979. augusztus (23. évfolyam, 178-203. szám)

1979-08-12 / 188. szám

1979. AUGUSZTUS 18., VASÁRNAP Lovasbázis Pomázon Tíz évvel ezelőtt a pomázi Petőfi Termelőszövetkezet négy lóval lovasiskolát alapí­tott. Akkor senki se gondolta, hogy egy országos hírű tenyé­szet alapjait rakják le. a szövetkezet azóta egyesült az Öbudá Tsz-szel, s több pénz jut a lovasiskola fejlesztésére is. Májustól októberig egymást váltják az IBUSZ-csoportok, tesznek rövidebb-hosszabb tú­rákat, s megcsodálják a hiva­tásos lovasok tudását. A szövetkezet télen is hasz­nosítani szeretné lovasiskolá- át, ezért elhatározták, hogy násokkal összefogva sport és degenforgalmi célra minden gényt kielégítő lovardát épí- .enek. Az új öltözők és zuha­nyozók építése már a befeje­zés előtt áll. OTP-lakások, iskola, óvoda Húszmillió, Ráckeve fejlesztésére Ráckeve 1979 óta közös ta­nácsi irányítás alatt áll Sziget­becsével, Makáddal és Lórév­vel. Helyzetét sajátossá teszi, hogy járási székhely és üdülő­övezet. A tanácsnak 22 ezer állandó lakosról, s rajtuk kí­vül. mintegy 13—14 ezer hét végi üdülő élelmezéséről kell gondoskodnia — tájékoztatott Pfendert Mihályné tanácsel­nök. A község üdülőövezetének, illetve az üdülők ügyeit tíz bizottság intézi, mindegyikhez négyszáz telektulajdonos vagy bérlő tartozik. A nagy­községi tanácsnak elsősorban a lakosság zavartalan ellátását kell biztosítania, így az üdülő­övezet fejlesztése sajnos hát­térbe szorul, pedig a termé­szeti szépségekben gazdag kör­nyezet hét végi látogatói gyakran küszködnek ivóvíz, és villanyhiánnyal. A gondokat közös összefogással sem képe­sek a maguk erejéből megol­dani. Fejlődés persze van. Az új lakótelepen idén adnak át egy OTP-értékesítésű lakásokból Egy üzem — egy iskola A másért gondolkodás öröme Hol kezdődnek az emberi kapcsolatok? A ; bölcső indít, avagy csak később tanul rá az ember, apránként ízlelgetve a má­iért gondolkodás örömét, ki udja megmondani? Egy aiztos: tanulni kell ezt is, ahogy egész életünk tanulás, ott kell kezdeni az iskolapad- oan, ahol az első lépések for­málódása majd magához iga­zítja a többit. Hány formája lehet ennek a kapcsolatnak — erre is ki merne választ adni,' annyi bizonyos, hogy a sokféleség­ből napjairtkra nőtt föl egy. A neve: egy üzem ■— egy is­kola. Megelőzték az ötletet Az üzem: a Nagykátai Já­rási Építőipari KTSZ, 260 dolgozót foglalkoztató, hat­van milliós forgalmú szövet­kezet. Az iskola: a járási székhely..«egyik iskolája száma szerint az első, helyzetét -te­kintve egy a megye általános iskoláiból. Visegrádi József elnök mun­ka közben fogad, azt mondja, nincs ideje, aztán csak szo­rít lehetőséget a szóra. Ügy mondja fejből az adatokat, mint aki együtt ébred a té­mával. A gyerekek, látja, ők azok, akik előtt senkinek sem lehet Csukva a szeme vagy a szíve. Rólunk az járja, hogy nem tudnak tőlünk olyat kér­ni, amit ne tennénk meg, ha Iskoláról vagy óvodáról van szó. De hát miért is ne ten­nénk meg, még akkor is, ha a község másik végébe kell menni érte, a mi gyerekünk mind, s ha értük csinálunk va­lamit, magunknak is csináljuk. — És az „egy üzem — egy iskola” mozgalom? — Mi abba belecsöppen­tünk: nem nagyképűség, de megelőztük mi az ötletet, ná­lunk már akkor is vólt ha­gyománya a dolognak, ami­kor hivatalosan még nem volt lefektetve. Amikor meg papír­rá került a dolog, legföljebb addigi munkánk kapott meg­erősítést. — Mi a haszna ennek a kapcsolatnak? — A haszon az nem kézzel­fogható, igaz mérhető sok­szor építkezésben, javítási murikában, egyéb szakmai se­gítségben, de ha az eszmei lényeget kérdezi, akkor én ezt abban a kialakuló emberi kapcsolatban látom, ami már évek óta megvan községünk­ben az iskola, a diákok, a nevelők és az üzem munká­sai között. — És mi az előnye az üzemnek?... A kérdést már Krajcsopits Lászlónak, a KlSZ-alapszer- vezet úttörő felelősének és Király Istvánnénak, a szö­vetkezet főkönyvelőjének te­szem föl. Elgondolkodnak a válaszon, aztán egymást ki­egészítve keresik a magyará­zatot. Különös kölcsön — Túlozzunk? Semmi. Il­letve, olyan furcsa kölcsön­szerződés ez, amelynek az ele­jén mindig az üzem ad. mi­kor mit: ünnep megszerve­zését, kirándulást, előadást, üzemlátogatást. És persze munkát, munkát: építettünk már sportpályát, javítgattuk az óvodai játszótér mászó- káit, hintáit, játszottunk tél­apót ... — Játszottunk?. — Ö, persze, hát ez a nagy­szerű az egészben, hogy két éve együtt játszunk a gyere­kekkel: .. ötödikesek voltak, amikor elkezdtük a patroná- lást, most hetedikesek, azóta közösen szervezzük a progra­munkat. Voltunk közös ke­rékpártúrán. mentünk autó­busszal fürödni a szomszéd megyébe... — Tehát a haszon? — fag- gatózom tovább. — Mindaz, amit elmond­tunk: nekünk jó kikapcsoló­dás a raj pártfogolása. Ne­kik meg? Hát úgy érezzük, maradandó élmény. Egyszer itt jártak egy ünnepségen az üzemben, együtt töltöttük a délutánt, utána írták be á vendégkönyvbe, nagy ákom- bákom betűkkel: nagyon jól éreztük magunkat. Ezért éri meg a törődés. S ha ráadás­nak még néhány gyerek meg is kedveli a szakmát — igaz, a mi szakmánk nem a leg­népszerűbb még az építésen belül sem, nem mi csináljuk a látványos dolgokat —, az csak ráadás. Becsöngetés előtt Az iskola — Nagykáta 1. sz. általános iskolája — a becsengetésre vár. A diákok még a nyarat élvezik, leg­följebb. asztalfiókban vár be­kötésre füzet, könyv — a tan­évkezdés gondja nem az övék. Vannak, akik helyettük is — értük is gondolkodnak. M. A. álló tömböt, amely 28 család­nak nyújt otthont. Az épület­be költözik az OTP és az Állami Biztosító járási fiókja, s helyiséghez jut a járási föld­hivatal is. További 89 család a következő tervciklusban szá­míthat lakásra, ugyancsak a Lakótelepen. Gondolnak a közművek fejlesztésére is: tavaly kezdő­dött meg Ráckeve villanyhá­lózatának rekonstrukciója, idén pedig Lóréven és Makádon is sor kerül erre. A vízgondok enyhítésére az újtelepi köz­ségrészben három éven belül korszerűsítik a vízvezeték-há­lózatot. Elkezdődött a szenny­vízcsatorna-rendszer kiépítése is. Tanácsi beruházásból nem tudták volna megoldani a köz­ségi melegvizes strand télie- sítését, ehhez állami támoga­tást kaptak. Így ősztől már teljesülhet a gyerekek, szülők, pedagógusok régi álma; meg­kezdődhet az általános iskolai úszásoktatás. A gyermekintézményeket vi­szont saját erőből bővítik. Ko­moly társadalmi összefogással készült el tavaly a százszemé­lyes, korszerű óvoda, amely az idén újabb negyven gyerek el­helyezésére alkalmas épület- szárnnyal gyarapodott. Mivel Ráckeve általános iskolái el­avult épületekben, a település különféle részein működnek, idén megkezdődik egy új, nyolctantermes iskola építése. Összesen húszmillió forintot szánnak 1979-ben a nagyköz­ség gazdagítására. Most újítják fel a régi épületet, amely így már alkalmassá válik két or­vosi rendelő és egy központi ügyelet elhelyezésére. Ez végre megoldja a község egészség- ügyi alapellátását. Kát mini ABC-áruház és egy zöldségüz­let is létesül az idén. Az Ár­pád-híddal szemben rövidesen Új utasellátó büfé és újságos­pavilon várja a fogyasztókat, illetve vásárlókat. Az üdülőte­lep gondjain enyhít, hogy a köze'jövőben új gázcseretelep nyílik. P. Z. A tankönyvszezon hajrájában Ezerötszáz tonna tankönyv készül évente a Dabasi Nyomdában. Jelentős részük ezekben a hetekben, napokban, tanévkezdésre kerül ki az üzemből. A képen: a könyvkikészítő gépsoron a 4. osztályos olvasókönyv Bozsán Péter felvétel« Haditechnika és történelem Egy kis plusz a hallgatóknak Az asztalon albumok, tér­képek, értékes dokumentu­mok: izgalmas ütközetek, csa­ták pillanatképei. Szentendrén, a Kossuth La­jos Katonai Főiskola műsza­ki tanszékén működő hadi- technikai szakkör tagjai szor­galmasan kutatják a múltat — Leányvári Ferenc alezre­des vezetésével. Hiányos történelemtudás — Mi a szakkör célja? — A nevelés és a figyelem- felkeltés — mondta az alezre­des. — Közel másfél évtizede tagja vagyok a felvételi bi­zottságnak, s ennek alapján mondhatom, hogy a fiatalok történelemtudása nem a leg­elfogadhatóbb, elsősorban azért, mert az összefüggéseket sem ismerik eléggé. Ez nem­csak az ő hibájuk. Így mun­katársaimmal együtt arra a következtetésre jutottunk, hogy a szűk szakmai képzésen túl egy kis pluszt kell ad­nunk a hallgatóknak. Szeret­Kérdez vagy meséljek? Mesélhe­tek is: megszoktam már, hogy külö­nösképp a fiataloknak érdekesek az én történeteim. Nem mintha bármi nagy dolog esett volna velem, de nem élték át, hát nem ismerhetik. S ami igaz, az igaz: hozott ez a hatvankét év, mert annyi idős vagyok, egy-két érdekes dolgot. Nem attól érdekes, hogy velem történt, hanem hogy úgy volt, ahogy. Szegény családban születtem itt, Tápiószentmártonban, nagy dolog volt, amikor bekerülhettem fiatal fejjel, kezdő emberként a tej csarnokba. Ne­kem ez a munka a felemelkedés volt, meg is becsültem, sohasem hagytam ott. A tanácsi feladatot is emellett végez­tem: 1936-ban kerültem a községházá­ra. Azt már el sem merem mondani, mi volt egykor, hányán, milyen körül­mények között intéztük, a község ügyeit. Ma komoly hivatali apparátus dolgozik a faluért, fiatal, értelmes gár­da, sokuk zsebében ott lapul a dip­loma. Akkoriban ritkaság volt faluhelyen a diploma, de még az ember is a község­házán. A két háború között sokszor maradtam egymagám; de még 1945. után is volt négy olyan hónap, amikor magam végeztem minden munkát. Igen, igen a háborúból való az a történet, amit hallott felőlem, az anyakönyvek­kel. Ügy utasítottak, csomagoljam ösz- sze valamennyit, aztán a megadott helyen adjam le. Én össze is csoma­goltam, kivittem a határba. elástam mind. Később meg is találtuk, hiány­talanul valamennyit. Ezt aztán min­denki úgy émlegette hosszú időn át, mint valami hőstettet. Pedig nem volt Jobban, mint magadéra! abban sok hősiesség, akkor talán át sem gondoltam, miért is cselekszem. Azt tudtam csak, hogy ez a községé, nekünk erre itt lehet szükségünk, s micsoda dolog lenne bárhová is hur­colni, ami a miénk. Hát így történt a nagy eset, ami miatt talán felvetődhetett később, hogy legyek én a tanácselnök.. Nem vállal­tam. Szerettem a munkámat a tej csar­nokban, olyan jó, beszédes munka volt: be-bejöttek az emberek, aztán a liter, két liter tej mellé megjött a szó is örömökről, gondokról. Nekem sose kellett azért végigmennem az ut­cán, hogy meglássam a falu gondját- baját. Az elnökséget, igaz, nem vállaltam, de a tanácsi élet nélkül sose éreztem vol­na jól magam. Pedig a feleségem, de sokszor zsörtölődött, mások kérdezték, mi dolgom nekem a közössel, nem lenne-e jobb a magam boldogulá­sával törődni? Ez nekem sohasem ju­tott eszembe. Lehet, hogy úgy több ke­rült volna, de én így sem panaszkod­hatott!: mindenem megvan. Meg aztán mindig az apám szava járt a fejemben: azt mondta: „A máséra jobban vi­gyázz, mint a magadéra!” Ez nekem afféle életvonalam volt, s két éve, amikor nyugdíjba mentem, bátran nézhettem az emberek szemébe, elmondhattam: az öreg Kocsis Lajos fiának tiszta a lelkiismerete. Igaz, én is sok elismerést kaptam, okleveleket, kitüntetéseket, ami mind a munkámat dicsérte. Ez jólesett, de sohasem ad­tam erre nagyot. Ügy gondoltam, az ér valamit, ha az emberek értékelik a munkámat. Mi tagadás, ebben sem volt hiány. Talán ez az, ami ma, nyugdíjasként is a községhez köt: úgy érzem, szük­ségük van rám az embereknek. Be­bekopognak hozzám, megíratnak egy kérvényt, kitöltetnek egy űrlapot, vagy csak bejönnek elbeszélgetni. Ilyenkor van alkalmunk összehasonlítani az életet, mi volt régen, hol tartunk most? És hát nem győzzük számon tartani a változást. Sokszor végigme­gyek én is a falun, igaz, most már csak gyalogosan vagy kerékpárral — huszonkét évig egy Csepel motorral jártam a vidéket, úgy mondtam: ez az én kenyérkereső szerszámom, de két éve eladtam, kiöregedett mellőlem —, s elámulok a sok változáson. Ki gon­dolt volna modem iskolára, óvodára, emeletes házakra annak idején? Re­mélhettünk-e országos hírű fürdőhe­lyet? Most építik a víztornyot, újdon­ság lesz az is. Ilyenkor elgondolom: nem volt hiá­bavaló a sok felszólalás a tanácsi ér­tekezleteken. Mert úgy volt az, mindig én tettem föl először a kezem, így van ez ma is. Lehet, hogy egyik-másiknak ez nem tetszik, de én azt mondom, ha valaki igyekszik valamiért, szólaljon is meg mellette. S amikor végigmegyek a falun, és látom az élet változását, jó dolog elgon­dolni, hogy az én szavam ereje is épí­tette. Major Árvácska nénk elérni, hogy a napi tan­anyag elsajátítása mellett történelemből is szélesebb körű ismereteket kapjanak. A hadtörténet során szeretnénk feltárni az adott kor politi­kai, társadalmi összefüggéseit. Ehhez a magunk, helyesebben a hallgatók által készített do­kumentumok nyújtják a leg­jobb segítséget. — Mit tartalmaznak az al­bumok ? — Mielőtt az albumokról beszélnék, engedje meg, hogy megmutassak két tanulmányt, amelyek már a szakkör mun­káját dicsérik. Ezekben a fotókkal és tustérképekkel il­lusztrált ábrákban, amelyék a Tanácsköztársaság katona- politikai helyzetét és főbb hadműveleteit tartalmazzák, feldolgoztuk a. Munkásmozgal­mi Múzeum és levéltár anya-, gait is. A másik tanulmány;! 1944—45 katonapolitikai hely-1 zete, főbb hadműveletei és a háttéranyag. Ez azért is fon­tos, mert nemcsak a katonai vonatkozásokra tér ki. ~Ki*völ‘t a parancsnok? Az albumok már nagyon, részletes, igényes és sokat­mondó munkák. Az első címe: Műszaki csapatok történeti anyaga 1944-től 57-ig. Miről szól a mű? 1944 decemberé­ben két magyar hadosztály ment Bécsbe: az I. és a VI. Az első parancsnoka a ké­sőbbi vezérőrnagy, Görgényi Dániel volt Az viszont a mai napig ismeretlen, vajon ki volt a VI. osztály parancsno­ka? Kutatnak tovább, egé­szen addig, amíg kiderítik. A továbbiakban egyébként szó van a vasútépítő hadosztályok tevékenységéről, a hídépítő és deszantegységek eredményei­ről. Pontosan megtudhatjuk, milyen műszaki alakulatok és harckocsik voltak a néphadse­regben és mikor használták azokat. Hídépítő és árvízvé­delmi munkák elevenednek meg a képsorokon, amelyek egyben a katonák hősies helytállását reprezentálják. Az albumok a továbbiakban a tisztképzést, folyamatát, fej­lődésiét is feldolgozzák majd. S a legújabb tématerv: ka­tonai-műszaki alakulatok a népgazdaság szolgálatában. A négy éve alakult szakkör máris szép eredményeket mondhat magáénak. S ami a legfontosabb: a tanulás so­rán is jól hasznosítható ku­tatómunkájuk ismeretanya­ga. Sós Péter Auguszlus 13-tól 25-ig nyári vásár DIVATOS MÉTERÁRUK, NYÁRI RUHÁK, FÜRDŐRUHÁK, PULÓVEREK NŐKNEK, FÉRFIAKNAK ÉS GYEREKEKNEK 30-40%-OS ÁRBNGEDMÉMNYKl KAPHATÓK A SZIGETHALMI ÉS RÁCKEVEI RUHÁZATI BOLTiABAN és a megye területén levő, kijelölt ruházati boltjaiban. Indus jersey, 90 cm széles Rövid ujjú férfiing Karton fürdőruha nőknek 46,50 Ft helyett 27,90 Ft 110,- Ft helyett 77,- Ft 145,- Ft helyett 87,- Ft

Next

/
Thumbnails
Contents