Pest Megyi Hírlap, 1979. augusztus (23. évfolyam, 178-203. szám)

1979-08-01 / 178. szám

Reszortszemlélet A beszélgetés valahogy így zajlott le a pártalapszer- vezet titkára és az irányító pártszerv munkatársa között: „Nagyon szakszerűen ta­nácskoztatok a taggyűlésen ezekről az időszerű termelési feladatokról. De valahogy hiányzott, amiről a vezetősé­giül belül is beszéltetek, ne­kem is említettétek, hogy jó néhány vitatható, téves nézet él mind a munkások, mind a műszakiak körében. Éles vi­ták folynak az új gépsor be­állításáról, a brigádok átszer­vezéséről, van konzervativiz­mus, törekvés az egyenlősdire, tapasztalható az egyéni szem­pontok mindenek elé helyezé­se és így tovább. Ezekről a tudatbeli problémákról azon­ban itt a taggyűlésen egy szó sem esett.. „No igen, dehát éppen azért nem beszéltünk ezekről, mert — mint te magad is mond­tad — ezek a tudatformálás témájához tartoznak, mi pe­dig most a termeléssel kap­csolatos feladatokat tűztük napirendre. Ismered a mun­katervünket, tudod, hogy há­rom hónap múlva napirenden szerepel az ideológiai munka, és majd akkor beszélünk a szemlélet kérdéseiről.” A párbeszédnek ez a sűrí­tett kivonata — mondhatjuk — egyúttal sűrítetten fejez ki egy gyakran tapasztalható je­lenséget. A párt-politikai munka e jelenségét tömören úgy szoktuk jellemezni, hogy egyfajta „reszortszemlélet­tel” állunk szemben. E szem­léletben a pártmunka egymás­tól többé-kevésbé független részekre oszlik. Van gazdaság- szervező tevékenység, oktatás, agitáció, kádermunka, tömeg­szervezetek irányítása, párt­építés és így tovább — egy­mástól elkülönítve, önállósul­va. Mindegyikkel az egészből kiragadva, önmagába véve tö­rődik az adott terület felelő­se — a vezető testület vagy a párttagság kollektívája pedig hol ezzel a témával foglalko­zik, hol azzal, vagyis szép sor­ban külön-külön mindegyik­kel. F nnek a megközelítésnek kétségkívül van egy -bi­zonyos relatív létjogosultsága, sőt megvan a maga szüksé­gessége is. Hiszen a pártmun­ka különféle területei bizo­nyos mértékig valóban önál­lónak tekinthetők, küJön-kü- lön kezelendők. S nem csupán országos vagy megyei rátekin- t és ben, hanem a helyi szer­vezetek, az alapszervezetek mindennapos tevékenységében is. Az egyes részterületek sa­játosságainak, az ott folyó munka speciális követelmé­nyeinek számbavétele, figye­lembevétele elengedhetetlen feltétele a hatékony politikai irányításnak. A munka szín­vonalát vitathatatlanul jóté­konyan emelte, hogy az alap­szervezetek túlnyomó többsé­ge immár felismerte ezt a követelményt. Hiszen mond­juk húsz esztendeje még meg­lehetősen gyakori volt, hogy az alapszervezeti pártfórumok amúgy általánosságban tár­gyaltak a megelőző két hét vagy egy hónap történéseiről, mindenről szó esett, s így iga­zán mélyen semmiről sem. A szocialista építés feladatainak bonyolultabbá válása azóta szinte kikényszeritett egy szakszerűbb, elmélyültebb, az egyes részterületeket mélyeb­ben elemző megközelítési mó­dot. Ám itt is érvényes, hogy ha egy helyes dolgot túlhajtunk, könnyen a visszájára fordul­hat. Mert a pártmunka egyes területeinek különállása nem abszolutizálható. Ezek valójá­ban sok szállal kapcsolódnak egybe; az egyik területen szerzett tanulságok a másikon is haszmosíthatóak, az egyik vonatkozásban tapasztalt hiá­nyosságok egy másik vagy harmadik területen is fékezik a haladást, az egyik szférában mutatkozó jelenség gyökerei nemegyszer egy másikban hú­zódnak, és így tovább. Az analízist ezért a szintézisnek is követnie kell, mert külön­ben lehetetlenné válik az át­tekintés, s legfeljebb félmeg­oldások születnek. Az írásunk elején idézett párbeszéd folytatásaként a pártbizottsági munkatárs az­zal érvelt: aligha lehetséges a technika fejlesztését, a mun­ka jobb megszervezését célzó intézkedéseket bevezetni anél­kül, hogy a pártszervezet ha­tékony agitációval meg ne győzné ennek előnyeiről és szükségességéről az érintett koiiektiva tagjait. Ez pedig mindenekelőtt azt igényli, hogy a párttagságnak magá­nak egységes legyen a felfo­gása a tervbe vett lépésekről. Vagyis: a gazdaságszervező munka ez esetben elkerülhe­tetlenül egybefonódik a tö­megpolitikai és ideológiai munkával, a közhangulat és a szemlélet formálásával. De ez fordított megközelítésben is érvényes: a megszokotthoz való ragaszkodás, az egyanlős- di, a kispolgári kényelmesség és más negatív nézetek, ma­gatartásformák ellen az adott alapszervezetnek most nem amúgy általánosságban, eze­ket elvont kategóriaként ke­zelve kell hadakoznia, hanem éppen az aktuális gazdasági- termelési feladatokhoz kap­csolódva, vagyis konkrét meg­nyilvánulásokat tetten érve. Ua a vezetőség nem így cselekszik, ha reszortok szerint feldarabolja, szétszab­dalja a pártmunkát, akkor ebből kéttéle következmény adódhat. Az egyik — s ez a kedvezőbb eset —, hogy a párttagok ennek dacára is együtt kezelik az elválaszt­hatatlan teendőket. Vagyis a példa gyanánt említett eset­ben a gazdasági feladatok megoldása közben is vitába szállnak a helytelen felfogá­sokkal, agitálnak, nevelnek. Csak éppen kisebb hatásfok­kal, minit hogyha erre idejé­ben felkészítették volna őket, ellátva a kommunistákat ér­vekkel, tisztázva előttük a fő elvi-politikai összefüggéseket. A másik lehetőség, hogy a szervezés és a meggyőzés a mindennapok gyakorlatában is kettéválik: a pártszervezet hol a gazdasági vezetés teen­dőit részben átvállalva „ügy­intéz”, hol pedig általános megközelítésben, például el­vont elméleti előadások ren­dezésével „letudja” a tudat- formálás teendőit. f^sak az óvhatja meg a pártszervezetet az ilyen végletektől, ha nem elégszik meg az egyes munkaterületek különálló — mégoly szaksze­rű' — megközelítésével, ha­nem mindig odafigyel a poli­tikai tevékenység, a pártmun­ka egészére is. Gy. L. BELESI NAGYKŐRÖSI líradó A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXm. ÉVFOLYAM, 178. SZÁM 1979. AUGUSZTUS 1, SZERDA Másod vetésekkel pótolják a veszteségeket Segítik a háztáji gazdálkodást A Mészáros János Termelő- szövetkezet Csongrádi úti új központjában Fekete József tsz-elnöktől érdeklődtünk az aratásról, a másodvetésekről, s a háztáji gazdaságoknak nyújtott támogatásáról. Őszi uborka — Az aratást a múlt hét derekán rendben befejeztük — mondotta az elnök. — Bú­zát 1188, rozsot 500 és árpát 390 hektárnyi területről taka­rítottunk be. Kombájnosaink, az aratásban részt vevő dol­gozóink becsülettel helytáll­tak a munkában. Nem rajtuk múlott, hogy terméseredmé­nyeink nem jobbak a vidé­künkre jellemző átlagnál, s jóval alatta maradtak a vá­rakozásunknak. — Most minden lehetőséget megragadunk, hogy pótoljuk a veszteségeket. Takarékos­kodunk anyaggal, energiával, s javítani igyekszünk a mun­kaszervezést is. Hasznosítjuk szabaddá vált * földterületein­ket is. — Másodvetéssel 350 hektá­ron termelünk takarmánynö­vényeket szarvasmarha-állo­mányunk téli ellátásához, őszi uborkát 15 hektáron neve­lünk. Fehér és kelkáposztát pedig 20 hektáron. Remé­nyeinket fokozza, hogy a ku­koricaföldeken és a szőlőkben jó termés ígérkezik. Örülnek a tenyésztők — Jó eredményekre számí­tanak a háztáji gazdaságok­ban is. Miként segíti a szö­vetkezet az ott folyó munkát? — Arra törekszünk, hogy a háztáji és szövetkezeti gazdál­kodás összhangját megteremt­sük, mondta az elnök. Az Ál­latforgalmi Vállalattal kötött megállapodás alapján a tagok 10—12 ezer sertését értékesít­jük évenként. A szarvasmar­hatartókat az idén 30 hektár­nyi lucernaföld termésével segítettük, természetesen ked­vezményes áron. A tanyavi­lágban élő tagoknak 300 hek­tárnyi legelőt adtunk haszno* sításra. — Alomszalmával is segít­jük a gazdaságokat. Az idén sajnos a gyenge termés miatt abraktakarmánnyal aligha könnyíthetjük meg a háztáji állattartók dolgát. Az ideihez hasonló, s előre nem látható takarmányozási gondok elke­rülésére jövőre még több lu cernaföldet szeretnénk adni a tagoknak. Alkatrész - oxpertberendezéshez A Gépjavító és Faipari szövetkezet esztergályos mű­helyében Ágoston Géza, a Mészáros János szocialista brigád tagja egy szovjet gyártmányú, nagy teljesítményű ma. rógépen palettizáló berendezéshez készít alkatrészeket. A berendezést, összeállítása után a Szovjetunióba szállítják. Varga Irén felvétele Óvjuk értékeinket! Köszönetnyilvánítás. Köszönet­tel gondolunk azon rokonokra, ismerősökre, akik édesanyánk, nagyanyánk, özv. Gazsi Jánosné temetésén, szeretetük és megbe­csülésük Jeléül részt vettek, fáj­dalmunkban osztozva utolsó útjá­ra elkísérték. A gyászoló család. STRANDRA JÁRÓ ismerő­söm panaszkodott a minap, hogy már fürödni sem lehet nyugodtan, mert szünet nélkül figyelni kell a holmiját. A nagykőrösi strandon ugyanis mind több pénztárcának, ru­hadarabnak, karórának kél lá­ba. Nem ellenőrizhetem bará­tom állítását, ez a rendőrség feladata, s a károsultak sem számíthatnak a segítségemre. Legfeljebb jótanácsomra. A strandon, a pénztárban van értékmegőrző. Egyetlen forintért a legdrágább kar­órára, ékszerre is vigyáznak. A meglepő csupán az, hogy jú­liusban mindössze egyetlen vendég vette igénybe ezt a szolgáltatást! A többiek a für- dőzők becsületében bízva őri­zetlenül hagyták értéktárgyai­kat. Sajnos, néhányuknak csalódni kellett. Természetesen jogosan há­borodunk fel azon, hogy eny- veskezűek is járkálnak közöt­tünk. Engem viszont az is bosszant, hogy mennyire fele­lőtlenek vagyunk. Saját érté­keinkre sem vigyázunk, ho­gyan vigyáznánk hát a másé­ra vagy éppen közös tulajdo­nainkra. A gyárban a gépre, az utcán a virágágyásokra. NOS, nem járunk messze az igazságtól, ha bevalljuk: nem óvjuk a másét sem. Értékes berendezések mennek tönkre az üzemek udvarán, mert sen­kinek sem jut eszébe, hogy ér­tékmegőrző, vagyis raktár mindenütt van. Ám az még hagyján, hogy nem védjük azt, amit kellene, de ha lehet, tönkre is tesszük. Például a cifrakerti arénának már ismét alig van ép ablaka, s az épü­let minden négyzetmétere bar­bár rongálok emlékét őrzi. De nemcsak a tárgyakra nem vigyázunk, hanem ember­társainkra sem. Sőt lépten- nyomoij veszélyeztetjük őket. így történt ez nemrégiben a Tormásban is, ahol valaki fe­leslegessé vált gyógyszereit kidobálta az utcára. Csoda-e, hogy aznap a környékbeli gyerekek színes ^tablettákat uzsonnáztak? Az orvosok megmentették őket. ÉPPÍGY visszaadják azok­nak is az egészségét, ha lehet­séges, akiket baleset ér majd a nagykőrösi utcák járdáin. Merthogy városunkban régi szokás járdán motorozni, ke­rékpározni. A Napkelet ut­caiak már megátkozták azt a napot, amikor járdát kértek és kaptak, mert azóta a külte­rületek felől a városba igyek­vő motorosok csak a járdán közlekednek. Nem jobb a helyzet máshol sem. Kerék­pár-versenypályák lettek a lakótelepi járdák is. Igaz, ott többnyire gyerekek tapossák a pedált, s nekik a járda mégis­csak veszélytelenebb az út­testnél. Persze, akad veszély a ját­szótéren is. Pontosabban a Kőrös-ér rendezésével kap­csolatban megszüntetett ját­szótéren. Gondos kezek még tavaly felszedték az építők útjában álló hintákat, mászó- kákat. Ám valamennyit ott­hagyták a parkolóhely sarká­ban, egy halomba rakva. A vasszerkezetek ott is játékra csábítják a gyerekeket. Külö­nösen a félkör alakban meg­hajlított létra, mellyel nagy­szerűen lehet hintázni Eddig még csak kisebb sérüléseket okozott a súlyos vasdarab, de ez csak a véletlenen, a szeren­csén múlott. KIK A FELELŐTLENEK? Azok, akik otthagyták a játé­kokat, de azok is, akik enge­dik, hogy a gyerekek játssza­nak velük. S felelőtlenek a jár­dán motorozók, a gyógyszert eldobálok, s azok is, akik nem szedték időben össze s nem fi­gyelmeztetik a járdát úttest­nek tekintőket, az aréna rom­bolóit, az értéktárgyakat őri­zetlenül hagyókat. Nos, itt a figyelmeztető szó: vigyázzunk egymásra és értéktárgyainkra! Farkas Péter — A város peremén levő, nagyüzemi gazdálkodásra ke­vésbé alkalmas kisebb táblá­kat vetjük majd be lucerná­val. Ennek a kisállattenyész­tők is örülnek. Egyébként őket, nevezetesen az Áfész nyúltenyésztő szakcsoportjá­nak a tagjait már az idén is segítettük lucernával. Szüreti készülődés — Milyen munkák folynak most a szövetkezetben? — Már az aratással egy idő­ben megkezdtük a szalma be- hordását és a tarlószántást. Dolgoznak a műtrágya- és szervestrágya-szóró gépek is. Készülünk az őszi vetésekre. Közben szedjük az uborkát, a paradicsomot és a dinnyét. A szőlőkben pedig már a szü­retre készülődnek. K. L. Tanácskozás a zöldbab­termesztésről A Magyar Agrártudományi Egyesület helyi csoportja, a Konzervipari Vállalatok Trösztje állandó bizottsága, a Nagykőrösi Konzervgyár és az ócsai Vörös Október Termelő- szövetkezet augusztus 3-án, pénteken délelőtt 10 órakor zöldtoabfajta-bemutatót és termelési tanácskozásit ren­dez az ócsai Egressy Gábor Művelődési Házban. A talál­kozón minden érdeklődőt szí­vesen látnak. Jobban fizetett a Búza A Börzsönyben arattak Tolmácsiak a körösi határban Az aratás kezdetén, előzetes megbeszélés alapján a Bör­zsöny vidékéről, a Tolmács községbeli termelőszövetkezet két kombájnost és két kom­bájnt küldött Nagykőrösre, a Mészáros János Termelőszö­vetkezetbe, mivel ott akkor még nem érett be a búza. A tolmácsd kombájnosok azután egy hétig szorgalmasan vágták a kenyérgabonát a nagykőrösi határban, majd ha­zatértek a maguk búzáját aratni. Amikor pedig a Mészá­ros János Tsz-ben is végeztek az aratással, a helyi gazdaság három kombájnosa, Tóth László, Katona Lajos és Andó László utazott három géppel a 160 kilométerre levő községbe, a Börzsöny szép erdős vidéké­re aratni. Kilenc napig dolgoztak ott, most jöttek haza, s elmondták, hogy arrafelé jobban fizetett a búza, hektáronként átlagosan 38 mázsát. Szedik a vörösszilvát Bőven terem az uborka A szőlőhegyeken és a zárt­kertekben a napokban meg­kezdődött a vörösszilva szü- retje. Majd mindenfelé nagy a termés, sok helyen roskadá- sig tele vannak a fák. A vö­rösszilvát az ÁFÉSZ felvá­sárlóhelyein 3 forintos áron. vásárolják belföldi értékesí­tésre. A Kálvin téri és a Cso­konai úti telepen nagy meny- nyiségű gyümölcsöt és zöldsé­get vesz át a szövetkezet. Ba­rack ugyan nagyon kevés ter­mett, naponta viszont egyre több uborkát és patisszont hoz­nak. Moziműsor Griffin és Phoenix. Színes,' szinkronizál: amerikai filnr. (14 éven aluliaknak nem aján­lott!) Előadás kezdete: 4, 6 és • 8 óra. SPORT - SPORT-SPORT - SPORT-SPORT MEDOSZ-os lövészek sikere A Pest megyei mezőgazda­sági lövész válogatott keret egyhetes felkészítő edzőtáboro­zásra városunkban, az MHSZ tormási lőterén került sor. A közös edzések nagyon hasz­nosak voltak. Ezt bizonyítja, hogy a MEDOSZ és az MHSZ együttes versenyének Szek- szárdon rendezett kétnapos országos döntőjében a 8 ka­tegóriában versenyző Pest me­gyeiek — közülük öten vol­tak nagykőrösiék, hárman pe­dig a Gödöllői Ágráregyetem dolgozói — igen jól szerepel­tek. Hatalmas, erős mezőny gyűlt össze Tolna megye szék­helyén. Igen jó köreredmé­nyek születtek, ami még a versenysportolóknak kiszabott minősítési szintet is megütöt­te. Még rendkívül jó köregy­ségekkel is nehéz volt jó egyéni helyezéseket elérni. Többször még az elmúlt évi­nél 20 körrel jobb teljesít­ménnyel sem. Számonként 19 megye és Budapest 2—2 mezőgazdasági dolgozója: 40 fő vetélkedett, öt új MEDOSZ-os országos 1. Ceglédi VSE**«** 2. Gödöllői SC**** 3. Perbáli TSZ SK»*** 4. Pilisi KSK*»* 5. Dunai Kőolaj (Százhalombatta) * * *• 6. Nagykőrösi Kinizsi***** 7. Kartali MEDOSZ*** 8. Tápióvölgye TSZ SC (Sülysáp)***** 9. Albertirsai Törekvés** 10. Budaörs Sasad TSZ SC*** 11. Kevepestarcsai SC*** 12. ÉGSZÖV MEDOSZ (Kiskunlacháza)*** 13. IM Vasas (Iklad)** 14. Vácszentlászlói TSZ SK* 15. Gödi TK*** 16. Dömsödi Vízügy** 17. Ceglédberceli VSC* 18. Óbuda TSZ SE** *=5—5 futógyőzelemért 1—1 jutalompont. csúcs született. Megyénk kép­viselői jóval felülmúlták ta­valyi összkörüket, az akkori harmadik helyükről 1763-mal most a másodikra léptek elő összesítésben. A körösiek me­gyei eredményeiket mind fe­lülmúlták és a következő mó­don szerepeltek. Légpisztoly. Férfi egyéni: 5. Hegedűs József 20/157; 7. Bo­ros József 20/150. Férfi csa­patban: 2. Pest megye (Hege­dűs, Boros) 40/307. Női egyéni­ben Póta Anikó 20 lövésből 124-et, Drabant Edit pedig 87 kört ért el. Kispuska, férfi egyéniben Nyikos Dénes 20/175-öt lőtt. Kaszás Sándor alezredes, az MHSZ országos tömegsport osz­tályának vezetője a díjkiosz­tón bejelentette, hogy a MEDOSZ—MHSZ 1980. évi or­szágos lövészdöntőjét — a Pest megyeiek eddigi rende­zését és szereplését is figye­lembe véve — Nagykőrösön fogják rendezni. Az 1978/79. évi Pest megyei ifjúsági labdarúgó-bajnokság végeredm én ye: 34 27 5 2 107- 23 64 34 23 6 5 104- 38 56 34 21 5 8 86- 44 51 34 21 5 8 103- 50 50 34 19 7 8 67- 37 49 34 15 10 9 73- 43 45 34 16 5 13 77 62 40 34 15 5 14 75- 66 40 34 16 5 13 75- G6 39 34 16 3 15 70- 51 38 34 10 15 9 41- 38 38 34 12 7 15 60- 60 34 34 11 9 14 42- 57 34 34 9 9 16 56- Dl 28 34 7 7 27 37- 64 24 34 7 2 25 63-110 18 34 3 4 26 25-145 11 34 3 1 30 24-133 9

Next

/
Thumbnails
Contents