Pest Megyi Hírlap, 1979. június (23. évfolyam, 126-151. szám)

1979-06-07 / 131. szám

fíönyvcsomagok az üzemekbe A Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat Dózsa György könyvesboltjában nagy a forgalom ezekben a napokban Ceg­léden. A kereskedők a raklár teli polcairól állítják össze az üzemi könyvterjesztőknek szánt csomagokat. Apán-Tölh Sándor felvételei Régi taneszközök, játékok Betűország színes vi&gm'mVß Gyermekrajzok díszítették a paravánokat Joggal keseregve jegyezte fel egykor Táncsics Mihály, bujdokló napjait városunkban töltve, hogy élete nehéz, hiá­ba próbál irodalmi munkássá­gával akár kicsit előbbre jut­ni, közelebb kerülni az embe­rekhez. Ponyván kínált köte­tei fölött elnéztek, alig került olcsó pénzért néhány gazdá­hoz. Tán, aki vette volna, épp oly pénzhiányban szenvedett, mint az, aki a könyvet el­adásra kínálta. Cegléden, a piactér végében szokatlan kép: paravánnal el­kerítve a gyermekkönyvtár előtti terület, a paraván mö­gött mozgolódás, zene szól. Kívülről nézve a vászon szür­kés, mint általában az ilyen pótfalak lenni szoktak. Belső oldala maga meseország! Ezer szín, vidám kép, valamennyit ceglédi óvodások, kisiskolások készítették, ecsettel-f estékkel, színes ceruzával, filctollal, tus­sal. Százéves baba A képsor előtt könyvsor: ifjúsági irodalmunk serege vo­nul fel. Üvegvitrinekben — ezeket a Kossuth Múzeum kölcsönözte — réges régi me­séskönyvek, taneszközök, apró játékok sorakoznak. A szé­ken százéves francia porcelán baba ül. Nem ponyván, hanem kis­asztalon a legfrissebb gyer­mekkönyvek. Szíves szóval kí­nálják a Dózsa könyvesbolt árusai, akik egymást váltva töltik itt a napot. Fogy a könyv, jön az utánpótlás. A ceglédi gyermekkönyvtár előtt, az ünnepi könyvhét al­kalmából megnyílt egy napra Betűország virágoskertje. A bemutató címét a rendezők — a városi tanács művelődésügyi osztálya és a városi-járási könyvtár — réges-régi olvas­mány címétől kölcsönözték. Az anyag gyűjtéséhez a ceg­lédiek, igen sok segítséget ad­tak. A PENOMAH-nál, a sü­tőiparnál egy-egy szocialista brigád fogott össze az anyag­gyűjtés érdekében. A féltve őrzött régi meséskönyvek, is­kolai füzetek, kiadványok így kerültek nagyközönség elé, palatábla és palavessző, toll és kalamáris, régi gyer­mekjáték társaságában. Egy üvegtárlót megtöltöttek azok a maséskönyvek, ame­lyek valamikor a ceglédi Sá­rik nyomdából kerültek a kis olvasók kezébe. Fáy András meséit és aforizmáit 1874- ben nyomtatták. A Kis ter­mészettan 1848-ban került ki egy nyomdából, az iskolai la­tin nyelvkönyv 1774-ből ma­radt apáról fiúra. Ott díszel­gett a Tilinkó sorozat néhány példánya, majd a felszabadu­lás utáni esztendők tankönyv- és gyermekirodalmának egy- egy kötete. A vendég: Földes Anna A kiállítást, amelynek a nap folyamán igen sok né­zője akadt. Mucsányi József- aá, a városi pártbizottság osz- ;ályvezetője nyitotta meg. Délután a gyermeki: önyv- árban Földes Anna írónő elő­adását hallhatta az ifjú kö­zönség, Móra Ferencről be­szélt Megjelent kötetei mel­lett szó került azokról az író életével kapcsolatos írásokról is, amelyek hamarosan meg­jelennek majd egyik hetilap­ban, az írónő tollából. Az író —olvasó találkozó alkalmából sokan kértek autogrammot. Ezután gyorsan, hangulatosan zajlott a Könyvről — köny­vért vetélkedő, amelyet Bo­dor Tibor színművész veze­tett. Jutalomkötetek A könyveket ontó bőségsza­ru ezen a napon szinte ki­fogyhatatlan volt Cegléden. Az események záróakkordja­ként Kányi Andrásné, a könyvtár igazgatónője értékes köteteket adott át azoknak a szerencséseknek, akik —. ki­állítóként részt vehettek a jutalomsorsoláson, anyagot kölcsönözve Betűország virá­goskertjéhez. A gyerekek könyvet ölelve indultak hazafelé ezen a me­leg, június eleji délutánon, a ceglédi piactérről. — Ha végetér a tanév, apa segítségével könyvespolcot barkácsolok — mondta egy kis srác a többieknek. Ke­zében három új kötetet szo­rongatott. A rávalót a fagyi­pénzből gyűjtögette. Eszes Katalin A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA---------- --------. ---------- I . . —[■—«n— I Irfn [ Iiiirin»~ 1 A CEGLÉDI JADAS ES CEGLÉD VAROS RÉSZÉ RE_ XXIII. ÉVFOLYAM, 131. SZÁM 1979. JÚNIUS 7., CSÜTÖRTÖK Pályaválasztás, továbbtanulás ü a legr.sgfelefőbb hivatás? Kocséri diákok a felvételin A középiskolákban és a fel­sőfokú intézményekben már javában folynak az érettségi és felvételi vizsgák. Az általános iskolákban azonban június közepéig még folyamatos a tanítás. Ezekben az utolsó he­tekben dől el, hogy kinek mi­lyen osztályzat kerül a bizo­nyítványába. A napokban érkeztek meg a válaszok a továbbtanulni szándékozó kisdiákok felvételi kérelmeire is. A kocséri Gábor Áron Általános Iskolában 23 nyolcadikos diák végez Kószó Dezsöné osztályában. Nagy többségük valamelyik közép­iskolába jelentkezett. Vonzó szakmák — Gimnáziumba nem men­nek az idén Kőcserről — mondja Utassy Miklós, az is­kola pályaválasztási felelőse. Egy fiút vettek fel mezőgaz­dasági szakközépiskolába, ál­lategészségügyi szakra. A fiúk körében különben fő­ként az ipari jellegű pályák iránt nagyobb az érdeklődés. Többen irodagépműszerésznek, géplakatosnak, autószerelőnek, kőművesnek, mezőgazdasági gépszerelőnek szeretnének ta­nulni. A lányok körében népszerű az egészségügyi pálya. így a ceglédi egészségügyi szakkö­zépiskola is. Többen jelent­keznek közgazdásznak is, de vonzza őket a kereskedelem, fodrászat és a szabómesterség is. Számos kiadvány — Hányán kerülnek vidék­re? — Több végzős diák Duna­keszin tanulja a mechanikai műszerész szakmát. Pécelen szarvasmarha-tenyésztőket ké­peznek, Szolnokon pedig vegy­ipari szakmunkásokat. A két közeli városba, Nagykörösre és Ceglédre mindennap bejárhat­nak az ott tanuló kocséri fia­talok. Reméljük, hogy az iskola befejezése után visszajönnek ide, s a községben helyezked­nek el. A szövetkezet várja a mezőgazdasági szakmunkáso­kat. — Milyen segítséget nyújtott az iskola a pályaválasztásban? — Ötödik osztálytól kezdve foglalkozunk ezzel a kérdéssel, s fokozatosan megismertetjük a felső tagozatosokat a lehető­ségekkel, tájékozódunk érdek­lődésük, adottságaik felől. A hetedik és nyolcadik osztályo­sok szüleit a választási lehe­tőségekről informáljuk, de a helyi tsz vezetői is tartanak nekik tájékoztatókat. Számos kiadvány, tanácsadó füzet könnyíti meg a legmegfelelőbb pálya kiválasztását. — Előfordul-e, hogy a szü­lők ellenzik a gyerekük to­vábbtanulását? — Inkább az a gyakori, hogy a gyengébb képességűeket akarják középiskolába járatni, holott a felvételin nem állnak helyt. A jó tanulókat pedig szakközépiskolába íratják, jól­lehet, magasabb követelmé­nyeknek is eleget tennének. Célunk elsősorban az, hogy minden tanuló képességeinek megfelelően helyezkedjék el. Azonos mérce — Mennyire meghatározó a tanulmányi eredmény? — Volt már rá példa, hogy egy, a félévkor megbukott ta­nulót felvettek kőművesnek. A bizonyítvány eredményét azon­ban mindenütt figyelembe ve­szik, csaknem mindenütt egy­formák a mércék. A mi diák­jaink eleget tettek a követel­ményeknek. A jelentkezők többségét felvették, mások a helyi termelőszövetkezetben helyezkednek el. B. T. Elhunyt Halasi István Váratlanul elhunyt Halasi István,' a városi tanács „vb pénzügyi, terv- és munkaügyi osztályának vezetője. A köz- szolgálatban eltöltött közel negyven munkásévéből hu­szonhat esztendeig volt a ta­nács többszörösen kitüntetett osztályvezetője. Halasi Istvánt a városi tanács végrehajtó bi­zottsága saját halottjának te­kinti. Irodalomról —. gyermekeknek Törteién, a községi könyvT tárban pénteken, június 8-án délelőtt 11 órai kezdettel gyermekirodalmi műsort tar­tanak. Fellép Halász Judit színművésznő és a Bojtorján együttes. KAMATOZÓ CSONTHÉJASOK Génbank a kutatóintézetben Nemrég rövid hír jelent meg az országos napilapokban: génbank létesül Érden és Ceg­léden, a Gyümölcs- és Dísznö­vénytermesztési Kutató Inté­zet kísérleti területén. Azóta sokan és sok helyről érdek­lődtek: tulajdonképpen mi is az a génbank? Lényegében olyan növény- gyűjtemény, amely egy adott tájegység, ország fontosabb termesztett fajtáit és változa­tait tartalmazza. Hosszú év­századok folyamán az ősember­től kezdve, a magyar paraszti növénytermesztőkig terjedő időszakban termelt és szapo­rított növények összessége. Va­lóságos élő múzeum. Más kultúráknál már ko­rábban hozzáláttak a gén­bank megvalósításához, csak a gyümölcsfajtáknál volt le­maradás. Sürgető ez a fel­adat, hisz a régi szórványgyü­mölcsösök, kétszintes szőlőül­tetvények egyre kisebb terü­letre zsugorodnak és egyben elvesznek a régi gyümölcsfaj­ták. A Mezőgazdasági és Élelme­zésügyi Minisztérium által megindított munka azon a felismerésen alapul, hogy még ma is számos értékes és ter­mesztésre érdemes fajta, alak található szerte az országban. Azzal is előbbre tekint a gyűjtőmunka, hogy az eddig nend termesztett, vad fajokat sem hagyja elveszni, így pél­dául a szedret, eperfát, áfo­nyát, csipkebogyót, berkenyét, galagonyát, kökényt. A bodza változatait is begyűjtik és módszeresen megfigyelik. Szarmata falu Kocséron 1 népvándorlás sodorta el őket A felirat nyelvünk néhány szavát őrzi Elég ritkán érkezik jelzés múzeumunkhoz, hogy valahol régészeti leletre bukkantak. Évenként csak egy-két eset­ben. Pedig a mély talajmun­kák és építkezések során gyak­ran kerülnek elő érdekes tár­gyak. Legutóbb Kőcser község tanácselnöke közölte velünk telefonon, hogy a község hatá­rában gyöngyszemekre és egy bronz karperecre leltek. Nyomban útnak indultunk, s már aznap délelőtt a kocséri tanácsházán a kezünkbe vet­tük a kalcedon göngyszemeket és a karkötőt tartalmazó bo­rítékot. Érdekes megfigyelés A szarmata kori leletek egy sírbói kerültek elő. Hol talál­ták? A Pálffvhalom mellett, a XI. dűlőben. Itt már több alkalommal megfordultunk, ismertük a helyet. Nagy ki­terjedésű szarmata falu állott itt a II—V. században. Az edénytöredékek anyaga ebben az időben készült, a római birodalom valamelyik tartomá­nyában vagy Itáliában. A hu­nok hódításai során Pannónia is a hunok birtokába került, Rómából nem hoztak edénye­ket, helyettük durva, kezdet­szarmata népnek leginkább a temetkezését és temetkezési szokásait, sírleleteit ismeri, jobban, mint lakóhelyeit. Szuvas fogak A Pálffyhalom és a X. dű­lőben levő Kenyérhalom kö­zött a késő-szarmatáknak né­pes települése terült el. Az említett helytől széles árok választotta el. amely az úgy­nevezett Csizmás-tó vizeit kö­tötte össze. Valószínű, hogy itatóhelyül szolgált. A Pálffy­halom környéki, a Kőcser te­rületén levő szarmata falvak közül a legnagyobb kiterjedé­sű. A Bátor-tanyák környékén, a Rapi-féle kereszt mögötti térségen, és a Sárhalom kör­nyékén kisebb faluhelyeket is­merünk. Ezek az Árbóz-. a La- mos- és a Csizmás-tavak szi­getein állottak. Helyüket be­nőtte a fű. Az egykori faluhe­lyeket. mint jó termőföldeket, szántják-vetik. A Pálffyhalom környékén élő szarmata nép nemcsak ál­lattartó volt. gabonát is ter­mesztettek. Több körbeforgat­ható őrlőkő darabjait gyűjtöt­tük be. Szarvasmarhát, lovat, birkát, sertést, baromfit tar­tottak. Kétfajta szarvasmarha csontja található itt. A birkák között nagy. a magyar racká­ra emlékeztető fajta maradvá­nyaira leltünk. Sertéseik egye­nes homlokúak, lovaik apró termetűek voltak. A szigetszerű helyekre a személyi biztonság, s az álla­tok tolvajoktól való megóvása miatt települtek. A lápok, in- goványok között csak gázló­kon közelíthették meg e he^ lyeket, melyeket viszont az itt lakók őriztek. A tavak ha­lászatra, vadászatra is módot adtak. S az emberek? Koponyá­jukban szuvas fogaik kínzó fogfájásról tanúskodnak. A hosszú csontok arról vallanak, hogy 1,7—1,8 méter testma- gasságúak voltak. S hogy a térség délkeleti sarkában állt Kishalom és Pálffyhalom mit rejtett magában, örök titok marad. Népvándorlás A szarmaták alán eredetű nép voltak, utódaik a Kauká­zus hegyei között még ma is élnek. Azon az úton jöttek hazánkba amelyen honfoglaló őseink, de 900 évvel korábban. Alföldünkön i. e. 7 és i. u. 45 között laktak. A népvándorlás hullámai sodorták el őket, fal­vaikban használható tárgyakat nem hagytak hátra. Fegyve­reik, ékszereik, női munkaesz­közeik. ruhadíszeik sírjaikból kerültek elő. Néhány feliratos edény is maradt a halottak lábánál, mely nyelvük néhány szavát őrzi. A halottak szájá­ba áldozatként gyakran késő­római pénzt helyeztek, l>r. Balanyi Béla A ceglédi kutatók alaposan kiveszik a részüket ebből a programból, majd az ország minden egyes területén talált gyümölcsök közül a szilva, kajszi, valamint a csonthéjas vadfajok ültetvényei Ceglédre kerülnek. A génbank létesítése után a 80-as években hosszantartó ku­tatómunka kezdődik, amely részben a nemesítést, a faj­takutatást, részben a népi gyümölcstermesztésre vonat­kozó ismereteket gazdagítja Azért találó a génbank elne­vezés, mert az ilyen ültet­vényben meglévő fajták a kor­szerű termesztés tartalékai, s belőlük mintegy kamatként jó régi parasztfajtákat és neme- sítési kiindulási anyagot kap­hat a magyar gyümölcster­mesztés. S. D. leges eszközöket készítettek az itt élő népek. A helyszínre érve meglepőd­tünk: sehol sincs a Pálffyha­lom. Nagy kiterjedésű síkot láttunk, helyenkint nagy, sár­ga foltokkal. Nekivágva a si­mára gyalult és a jól meg­szántott területnek, már az el­ső lépések után meggyőződ­tünk arról, hogy ahonnét a gyöngyök és a karkötő előke­rült, ott másnak is lennie kell. Valóban, tömegesen ta­láltunk edénytöredékeket és állati csontokat. A nagy. sárga foltokat is megvizsgálva, egy rakásban, vagy egymástól nem messze, jól korongozott, palaszürke, keményre égetett edények da­rabjait pillantottuk meg. Már a felületes vizsgálat is kiderí­tette, hogy közöttük több ösz- szetartozó. Arrébb szórványos sírmaradványokat láttunk. Et­től nyugatra kétszáznál is több tűzhely és lakógödör nyo­mát leltük. Kétségtelen, hogy a helyet hosszú ideig lakták, mert egy időben és egymáshoz oly kö­zel annyi tűzhelyen tüzelni nem lehetett volna. A harrus és kormos foltok mélysége 0,7 —1,7 m között váltakozott. Ez a megfigyelés azért érde­kes, mert a tudomány a Békegyűlés a KÖZGÉP-ben Cegléden a napokban a Köz­úti Gépellátó Vállalat 2-es szá­mú gyára volt a békehónap záróeseményének színhelye. A munkások százai vettek részt az ott rendezett békegyűlésen, amelyet Détári István, a Haza­fias Népfront városi bizottsága mellett működő béke és ba­rátság munkabizottság vezető­je nyitott meg. Banczik Tivadar, a Haza­fias Népfront városi bizottsá­gának titkára mondott beszé­det. A nemzetközi helyzetről szólt, a világ haladó erőineR béketörekvéseiről, a szocialista országok ezt szolgáló erőfeszí­téseiről. A baráti államok sok­oldalú együttműködését hang­súlyozta, amely mind a nem­zetközi politikai életben, mind gazdasági téren eredményeket hoz. Az üzem munkásainak a szocialista építőmunka jelen­legi feladatairól beszélt, a ha­tékonyság és minőség terme­lést javító szerepéről, népgaz­daságunk céljainak megvaló­sításáról. A népfront rendezésében az idén a városban harmincnál több kísgyűlést, munkahelyi megemlékezést tartottak a bé­kehónap jegyében, s ezeken ötezren vettek részt. Veradéitap két községben Ma, csütörtökön, június 7-én reggel 8 órától délután 16 órá­ig Ceglédbercelen lesz önkén­tes véradónap. A jelentkező­ket a művelődési házban vár­ják, ott települ meg a jól fel­szerelt állomás. A véradást igen jó, szervezett előkészítés előzte meg, amelyben a vörös- keresztes aktívákkal együtt a település vezetői is részt vet­tek. Remélhetően most, a moz­galom jubileumi évében több űj véradó is jelentkezik, csat­lakozva a példát mutató, sok­szoros véradókhoz. Mikebudán június 13-án dél­előtt 9 órától délután lő órá­ig lesz véradás az általános is­kolában. A szervezést már megkezdték, és bár a község kicsi, lakóitól azért sokat vár­nak : az előző eredmények elő­legezik meg a bizaSnat.

Next

/
Thumbnails
Contents