Pest Megyi Hírlap, 1979. június (23. évfolyam, 126-151. szám)
1979-06-07 / 131. szám
fíönyvcsomagok az üzemekbe A Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat Dózsa György könyvesboltjában nagy a forgalom ezekben a napokban Cegléden. A kereskedők a raklár teli polcairól állítják össze az üzemi könyvterjesztőknek szánt csomagokat. Apán-Tölh Sándor felvételei Régi taneszközök, játékok Betűország színes vi&gm'mVß Gyermekrajzok díszítették a paravánokat Joggal keseregve jegyezte fel egykor Táncsics Mihály, bujdokló napjait városunkban töltve, hogy élete nehéz, hiába próbál irodalmi munkásságával akár kicsit előbbre jutni, közelebb kerülni az emberekhez. Ponyván kínált kötetei fölött elnéztek, alig került olcsó pénzért néhány gazdához. Tán, aki vette volna, épp oly pénzhiányban szenvedett, mint az, aki a könyvet eladásra kínálta. Cegléden, a piactér végében szokatlan kép: paravánnal elkerítve a gyermekkönyvtár előtti terület, a paraván mögött mozgolódás, zene szól. Kívülről nézve a vászon szürkés, mint általában az ilyen pótfalak lenni szoktak. Belső oldala maga meseország! Ezer szín, vidám kép, valamennyit ceglédi óvodások, kisiskolások készítették, ecsettel-f estékkel, színes ceruzával, filctollal, tussal. Százéves baba A képsor előtt könyvsor: ifjúsági irodalmunk serege vonul fel. Üvegvitrinekben — ezeket a Kossuth Múzeum kölcsönözte — réges régi meséskönyvek, taneszközök, apró játékok sorakoznak. A széken százéves francia porcelán baba ül. Nem ponyván, hanem kisasztalon a legfrissebb gyermekkönyvek. Szíves szóval kínálják a Dózsa könyvesbolt árusai, akik egymást váltva töltik itt a napot. Fogy a könyv, jön az utánpótlás. A ceglédi gyermekkönyvtár előtt, az ünnepi könyvhét alkalmából megnyílt egy napra Betűország virágoskertje. A bemutató címét a rendezők — a városi tanács művelődésügyi osztálya és a városi-járási könyvtár — réges-régi olvasmány címétől kölcsönözték. Az anyag gyűjtéséhez a ceglédiek, igen sok segítséget adtak. A PENOMAH-nál, a sütőiparnál egy-egy szocialista brigád fogott össze az anyaggyűjtés érdekében. A féltve őrzött régi meséskönyvek, iskolai füzetek, kiadványok így kerültek nagyközönség elé, palatábla és palavessző, toll és kalamáris, régi gyermekjáték társaságában. Egy üvegtárlót megtöltöttek azok a maséskönyvek, amelyek valamikor a ceglédi Sárik nyomdából kerültek a kis olvasók kezébe. Fáy András meséit és aforizmáit 1874- ben nyomtatták. A Kis természettan 1848-ban került ki egy nyomdából, az iskolai latin nyelvkönyv 1774-ből maradt apáról fiúra. Ott díszelgett a Tilinkó sorozat néhány példánya, majd a felszabadulás utáni esztendők tankönyv- és gyermekirodalmának egy- egy kötete. A vendég: Földes Anna A kiállítást, amelynek a nap folyamán igen sok nézője akadt. Mucsányi József- aá, a városi pártbizottság osz- ;ályvezetője nyitotta meg. Délután a gyermeki: önyv- árban Földes Anna írónő előadását hallhatta az ifjú közönség, Móra Ferencről beszélt Megjelent kötetei mellett szó került azokról az író életével kapcsolatos írásokról is, amelyek hamarosan megjelennek majd egyik hetilapban, az írónő tollából. Az író —olvasó találkozó alkalmából sokan kértek autogrammot. Ezután gyorsan, hangulatosan zajlott a Könyvről — könyvért vetélkedő, amelyet Bodor Tibor színművész vezetett. Jutalomkötetek A könyveket ontó bőségszaru ezen a napon szinte kifogyhatatlan volt Cegléden. Az események záróakkordjaként Kányi Andrásné, a könyvtár igazgatónője értékes köteteket adott át azoknak a szerencséseknek, akik —. kiállítóként részt vehettek a jutalomsorsoláson, anyagot kölcsönözve Betűország virágoskertjéhez. A gyerekek könyvet ölelve indultak hazafelé ezen a meleg, június eleji délutánon, a ceglédi piactérről. — Ha végetér a tanév, apa segítségével könyvespolcot barkácsolok — mondta egy kis srác a többieknek. Kezében három új kötetet szorongatott. A rávalót a fagyipénzből gyűjtögette. Eszes Katalin A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA---------- --------. ---------- I . . —[■—«n— I Irfn [ Iiiirin»~ 1 A CEGLÉDI JADAS ES CEGLÉD VAROS RÉSZÉ RE_ XXIII. ÉVFOLYAM, 131. SZÁM 1979. JÚNIUS 7., CSÜTÖRTÖK Pályaválasztás, továbbtanulás ü a legr.sgfelefőbb hivatás? Kocséri diákok a felvételin A középiskolákban és a felsőfokú intézményekben már javában folynak az érettségi és felvételi vizsgák. Az általános iskolákban azonban június közepéig még folyamatos a tanítás. Ezekben az utolsó hetekben dől el, hogy kinek milyen osztályzat kerül a bizonyítványába. A napokban érkeztek meg a válaszok a továbbtanulni szándékozó kisdiákok felvételi kérelmeire is. A kocséri Gábor Áron Általános Iskolában 23 nyolcadikos diák végez Kószó Dezsöné osztályában. Nagy többségük valamelyik középiskolába jelentkezett. Vonzó szakmák — Gimnáziumba nem mennek az idén Kőcserről — mondja Utassy Miklós, az iskola pályaválasztási felelőse. Egy fiút vettek fel mezőgazdasági szakközépiskolába, állategészségügyi szakra. A fiúk körében különben főként az ipari jellegű pályák iránt nagyobb az érdeklődés. Többen irodagépműszerésznek, géplakatosnak, autószerelőnek, kőművesnek, mezőgazdasági gépszerelőnek szeretnének tanulni. A lányok körében népszerű az egészségügyi pálya. így a ceglédi egészségügyi szakközépiskola is. Többen jelentkeznek közgazdásznak is, de vonzza őket a kereskedelem, fodrászat és a szabómesterség is. Számos kiadvány — Hányán kerülnek vidékre? — Több végzős diák Dunakeszin tanulja a mechanikai műszerész szakmát. Pécelen szarvasmarha-tenyésztőket képeznek, Szolnokon pedig vegyipari szakmunkásokat. A két közeli városba, Nagykörösre és Ceglédre mindennap bejárhatnak az ott tanuló kocséri fiatalok. Reméljük, hogy az iskola befejezése után visszajönnek ide, s a községben helyezkednek el. A szövetkezet várja a mezőgazdasági szakmunkásokat. — Milyen segítséget nyújtott az iskola a pályaválasztásban? — Ötödik osztálytól kezdve foglalkozunk ezzel a kérdéssel, s fokozatosan megismertetjük a felső tagozatosokat a lehetőségekkel, tájékozódunk érdeklődésük, adottságaik felől. A hetedik és nyolcadik osztályosok szüleit a választási lehetőségekről informáljuk, de a helyi tsz vezetői is tartanak nekik tájékoztatókat. Számos kiadvány, tanácsadó füzet könnyíti meg a legmegfelelőbb pálya kiválasztását. — Előfordul-e, hogy a szülők ellenzik a gyerekük továbbtanulását? — Inkább az a gyakori, hogy a gyengébb képességűeket akarják középiskolába járatni, holott a felvételin nem állnak helyt. A jó tanulókat pedig szakközépiskolába íratják, jóllehet, magasabb követelményeknek is eleget tennének. Célunk elsősorban az, hogy minden tanuló képességeinek megfelelően helyezkedjék el. Azonos mérce — Mennyire meghatározó a tanulmányi eredmény? — Volt már rá példa, hogy egy, a félévkor megbukott tanulót felvettek kőművesnek. A bizonyítvány eredményét azonban mindenütt figyelembe veszik, csaknem mindenütt egyformák a mércék. A mi diákjaink eleget tettek a követelményeknek. A jelentkezők többségét felvették, mások a helyi termelőszövetkezetben helyezkednek el. B. T. Elhunyt Halasi István Váratlanul elhunyt Halasi István,' a városi tanács „vb pénzügyi, terv- és munkaügyi osztályának vezetője. A köz- szolgálatban eltöltött közel negyven munkásévéből huszonhat esztendeig volt a tanács többszörösen kitüntetett osztályvezetője. Halasi Istvánt a városi tanács végrehajtó bizottsága saját halottjának tekinti. Irodalomról —. gyermekeknek Törteién, a községi könyvT tárban pénteken, június 8-án délelőtt 11 órai kezdettel gyermekirodalmi műsort tartanak. Fellép Halász Judit színművésznő és a Bojtorján együttes. KAMATOZÓ CSONTHÉJASOK Génbank a kutatóintézetben Nemrég rövid hír jelent meg az országos napilapokban: génbank létesül Érden és Cegléden, a Gyümölcs- és Dísznövénytermesztési Kutató Intézet kísérleti területén. Azóta sokan és sok helyről érdeklődtek: tulajdonképpen mi is az a génbank? Lényegében olyan növény- gyűjtemény, amely egy adott tájegység, ország fontosabb termesztett fajtáit és változatait tartalmazza. Hosszú évszázadok folyamán az ősembertől kezdve, a magyar paraszti növénytermesztőkig terjedő időszakban termelt és szaporított növények összessége. Valóságos élő múzeum. Más kultúráknál már korábban hozzáláttak a génbank megvalósításához, csak a gyümölcsfajtáknál volt lemaradás. Sürgető ez a feladat, hisz a régi szórványgyümölcsösök, kétszintes szőlőültetvények egyre kisebb területre zsugorodnak és egyben elvesznek a régi gyümölcsfajták. A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium által megindított munka azon a felismerésen alapul, hogy még ma is számos értékes és termesztésre érdemes fajta, alak található szerte az országban. Azzal is előbbre tekint a gyűjtőmunka, hogy az eddig nend termesztett, vad fajokat sem hagyja elveszni, így például a szedret, eperfát, áfonyát, csipkebogyót, berkenyét, galagonyát, kökényt. A bodza változatait is begyűjtik és módszeresen megfigyelik. Szarmata falu Kocséron 1 népvándorlás sodorta el őket A felirat nyelvünk néhány szavát őrzi Elég ritkán érkezik jelzés múzeumunkhoz, hogy valahol régészeti leletre bukkantak. Évenként csak egy-két esetben. Pedig a mély talajmunkák és építkezések során gyakran kerülnek elő érdekes tárgyak. Legutóbb Kőcser község tanácselnöke közölte velünk telefonon, hogy a község határában gyöngyszemekre és egy bronz karperecre leltek. Nyomban útnak indultunk, s már aznap délelőtt a kocséri tanácsházán a kezünkbe vettük a kalcedon göngyszemeket és a karkötőt tartalmazó borítékot. Érdekes megfigyelés A szarmata kori leletek egy sírbói kerültek elő. Hol találták? A Pálffvhalom mellett, a XI. dűlőben. Itt már több alkalommal megfordultunk, ismertük a helyet. Nagy kiterjedésű szarmata falu állott itt a II—V. században. Az edénytöredékek anyaga ebben az időben készült, a római birodalom valamelyik tartományában vagy Itáliában. A hunok hódításai során Pannónia is a hunok birtokába került, Rómából nem hoztak edényeket, helyettük durva, kezdetszarmata népnek leginkább a temetkezését és temetkezési szokásait, sírleleteit ismeri, jobban, mint lakóhelyeit. Szuvas fogak A Pálffyhalom és a X. dűlőben levő Kenyérhalom között a késő-szarmatáknak népes települése terült el. Az említett helytől széles árok választotta el. amely az úgynevezett Csizmás-tó vizeit kötötte össze. Valószínű, hogy itatóhelyül szolgált. A Pálffyhalom környéki, a Kőcser területén levő szarmata falvak közül a legnagyobb kiterjedésű. A Bátor-tanyák környékén, a Rapi-féle kereszt mögötti térségen, és a Sárhalom környékén kisebb faluhelyeket ismerünk. Ezek az Árbóz-. a La- mos- és a Csizmás-tavak szigetein állottak. Helyüket benőtte a fű. Az egykori faluhelyeket. mint jó termőföldeket, szántják-vetik. A Pálffyhalom környékén élő szarmata nép nemcsak állattartó volt. gabonát is termesztettek. Több körbeforgatható őrlőkő darabjait gyűjtöttük be. Szarvasmarhát, lovat, birkát, sertést, baromfit tartottak. Kétfajta szarvasmarha csontja található itt. A birkák között nagy. a magyar rackára emlékeztető fajta maradványaira leltünk. Sertéseik egyenes homlokúak, lovaik apró termetűek voltak. A szigetszerű helyekre a személyi biztonság, s az állatok tolvajoktól való megóvása miatt települtek. A lápok, in- goványok között csak gázlókon közelíthették meg e he^ lyeket, melyeket viszont az itt lakók őriztek. A tavak halászatra, vadászatra is módot adtak. S az emberek? Koponyájukban szuvas fogaik kínzó fogfájásról tanúskodnak. A hosszú csontok arról vallanak, hogy 1,7—1,8 méter testma- gasságúak voltak. S hogy a térség délkeleti sarkában állt Kishalom és Pálffyhalom mit rejtett magában, örök titok marad. Népvándorlás A szarmaták alán eredetű nép voltak, utódaik a Kaukázus hegyei között még ma is élnek. Azon az úton jöttek hazánkba amelyen honfoglaló őseink, de 900 évvel korábban. Alföldünkön i. e. 7 és i. u. 45 között laktak. A népvándorlás hullámai sodorták el őket, falvaikban használható tárgyakat nem hagytak hátra. Fegyvereik, ékszereik, női munkaeszközeik. ruhadíszeik sírjaikból kerültek elő. Néhány feliratos edény is maradt a halottak lábánál, mely nyelvük néhány szavát őrzi. A halottak szájába áldozatként gyakran későrómai pénzt helyeztek, l>r. Balanyi Béla A ceglédi kutatók alaposan kiveszik a részüket ebből a programból, majd az ország minden egyes területén talált gyümölcsök közül a szilva, kajszi, valamint a csonthéjas vadfajok ültetvényei Ceglédre kerülnek. A génbank létesítése után a 80-as években hosszantartó kutatómunka kezdődik, amely részben a nemesítést, a fajtakutatást, részben a népi gyümölcstermesztésre vonatkozó ismereteket gazdagítja Azért találó a génbank elnevezés, mert az ilyen ültetvényben meglévő fajták a korszerű termesztés tartalékai, s belőlük mintegy kamatként jó régi parasztfajtákat és neme- sítési kiindulási anyagot kaphat a magyar gyümölcstermesztés. S. D. leges eszközöket készítettek az itt élő népek. A helyszínre érve meglepődtünk: sehol sincs a Pálffyhalom. Nagy kiterjedésű síkot láttunk, helyenkint nagy, sárga foltokkal. Nekivágva a simára gyalult és a jól megszántott területnek, már az első lépések után meggyőződtünk arról, hogy ahonnét a gyöngyök és a karkötő előkerült, ott másnak is lennie kell. Valóban, tömegesen találtunk edénytöredékeket és állati csontokat. A nagy. sárga foltokat is megvizsgálva, egy rakásban, vagy egymástól nem messze, jól korongozott, palaszürke, keményre égetett edények darabjait pillantottuk meg. Már a felületes vizsgálat is kiderítette, hogy közöttük több ösz- szetartozó. Arrébb szórványos sírmaradványokat láttunk. Ettől nyugatra kétszáznál is több tűzhely és lakógödör nyomát leltük. Kétségtelen, hogy a helyet hosszú ideig lakták, mert egy időben és egymáshoz oly közel annyi tűzhelyen tüzelni nem lehetett volna. A harrus és kormos foltok mélysége 0,7 —1,7 m között váltakozott. Ez a megfigyelés azért érdekes, mert a tudomány a Békegyűlés a KÖZGÉP-ben Cegléden a napokban a Közúti Gépellátó Vállalat 2-es számú gyára volt a békehónap záróeseményének színhelye. A munkások százai vettek részt az ott rendezett békegyűlésen, amelyet Détári István, a Hazafias Népfront városi bizottsága mellett működő béke és barátság munkabizottság vezetője nyitott meg. Banczik Tivadar, a Hazafias Népfront városi bizottságának titkára mondott beszédet. A nemzetközi helyzetről szólt, a világ haladó erőineR béketörekvéseiről, a szocialista országok ezt szolgáló erőfeszítéseiről. A baráti államok sokoldalú együttműködését hangsúlyozta, amely mind a nemzetközi politikai életben, mind gazdasági téren eredményeket hoz. Az üzem munkásainak a szocialista építőmunka jelenlegi feladatairól beszélt, a hatékonyság és minőség termelést javító szerepéről, népgazdaságunk céljainak megvalósításáról. A népfront rendezésében az idén a városban harmincnál több kísgyűlést, munkahelyi megemlékezést tartottak a békehónap jegyében, s ezeken ötezren vettek részt. Veradéitap két községben Ma, csütörtökön, június 7-én reggel 8 órától délután 16 óráig Ceglédbercelen lesz önkéntes véradónap. A jelentkezőket a művelődési házban várják, ott települ meg a jól felszerelt állomás. A véradást igen jó, szervezett előkészítés előzte meg, amelyben a vörös- keresztes aktívákkal együtt a település vezetői is részt vettek. Remélhetően most, a mozgalom jubileumi évében több űj véradó is jelentkezik, csatlakozva a példát mutató, sokszoros véradókhoz. Mikebudán június 13-án délelőtt 9 órától délután lő óráig lesz véradás az általános iskolában. A szervezést már megkezdték, és bár a község kicsi, lakóitól azért sokat várnak : az előző eredmények előlegezik meg a bizaSnat.
