Pest Megyi Hírlap, 1979. június (23. évfolyam, 126-151. szám)
1979-06-07 / 131. szám
H» Hier ft 1979. JÚNIUS 7., CSÜTÖRTÖK A MÉM tájékoztatója Minden eszközzel az aszály ellen _Az utóbbi napokban a mezőgazdasági öntözéssé] kapcsolatban több olyan nyilatkozat, közlemény látott napvilágot, amely szakszerűtlensége miatt sok félreértésre adott okot. Különösen a mezőgazdasági termeléssel foglalkozó lakosság körében okozott zavart az, hogy a valóságosnál lényegesen nagyobbnak tüntették fel az öntözési lehetőségeinket, és kisebbnek azok kihasználását. A félreértést növelte az is, hogy a legtöbb településünkön szigorú intézkedésekkel korlátozzák az öntözést, sok esetben bírságot kell fizetni az engedélyezett időn kívül történő öntözésért. Mindezek miatt a Mezőgazdasági és Élelmezés- ügyi Minisztérium az alábbi tájékoztatást adta ki: Az összes öntözhető terület áz^ ország mezőgazdaságilag művelt területének mindössze hat százalékát teszi ki. A művelt terület 94 százalékán a szárazgazdálkodás körülményei között kell védekezni az időjárás negatív hatásai ellen. A gondosan bevetett területek, a jól ápolt kultúrák tanúskodnak azokról az erőfeszítésekről, amelyeket a mezőgazdaságban dolgozók az időjárás káros hatásainak mérséklésére nap mint nap tettek és tesznek. Erre a gondosságra utal az is, hogy amikor lehetett, késlekedés nélkül megkezdték az öntözést. A kapacitások teljes kihasználása mellett 100—110 ezer hektár terület öntözhető egy hónap alatt. Ezen túlmenően mintegy 60—70 ezer hektár ismételt öntözése lehetséges és szükséges. Az öntözhető kultúrákat ugyanis általában 2—4 alkalommal látják el mesterséges úton csapadékkal. A mai napig mintegy 80 ezer hektárt öntöztek meg a gazdaságok. Az öntözésre berendezkedett gazdaságok dolgozói óriási erőfeszítéseket tesznek a rendelkezésükre álló kapacitások hasznosítására, az aszály okozta károk kivédésére. Hasznos és jelentős az öntözés által nyújtott lehetőségek maradéktalan kihasználása. Természetesen az aszály ellen nemcsak öntözéssel, hanem számtalan más agrotechnikai eljárással is lehet és kell védekezni. Az egyes kultúrákban keletkező terméskieséseket más ágazatok többlethozamaival is pótolni lehet. Ezért szükséges a tarló- és másodvetések növelése, különösen az öntözhető zöldség- és takarmánytermesztésben. Locsolás! tilalom Szerdán is folytatódott a már csaknem egy hónapja tartó száraz kánikulai idő, Budapesten a kora délutáni órákban 31 fokot mértek, ez 5—6 fokkal haladja meg az e napra esedékes sok évi átlagot. Amint az országos meteorológiai szolgálatnál elmondták, mindössze 1922-ben, 1958-ban és 1973-ban mértek ez időszakban ilyen meleget, június elsején pedig még sohasem volt 32 fok, legalábbis Budapesten. Csaknem egymillió 200 ezer köbméter ivóvizet fogyaszt naponta a főváros lakossága. Az eddigi rekord hétfőn volt: egymillió 195 ezer köbméter víz fogyott, több mint a Fővárosi Vízművek fennállása óta eltelt 111 év óta bármelyik napon. A fővárosban elrendelték a locsolási tilalmat. A rendelet szerint június 8-tól — a rendelet visszavonásáig — 6—22 óra között, a főváros egész területén tilos a közterületek (utak, parkok, járdák, a kertek, mezőgazdasági területek, stb.) locsolása, valamint a gépjárművek tömlővel mosása. Éjszaka szabad az öntözés. Ami tőle telhető Egyik frásunk Öntözésre ösztönöz, arra, hogy minél több nedvességet kapjon az eltikkadt növény, hogy az aszálytól repedezett föld elnyelhesse az éltető vizet, hogy minden rendelkezésre álló lehetőséget hasznáManak ki a mezőgazdasági nagyüzemek. Akik igazi gazdái a földnek, nem tétlenkednek: éjjel-nappal árasztA jászkarajenői példa . A kibírhatatlan hőségben kókadoznak a vetések, esőt szomjaznak a táblák. Mégis arról hallhatunk nap, mint nap, hogy a termelőszövetkezetek, állami gazdaságok nem használják ki kellően a rendelkezésükre álló öntözési lehetőségeket. A jászkarajenői Árpád Tsz nem tartozik ezeknek a gazdaságoknak a sorába. — Már március 29-én megkezdtük az öntözést — tájékoztat Vincze Csaba főmezőgazdász. — A rétekkel, legelőkkel kezdtük, majd április végén a palántákkal folytattuk. A 100 hektár paradicsom nem eredt volna meg, ha a természetes csapadékot nem pótoltuk volna a mesterségessel. összességében mintegy hatszáz hektár területet öntöznek a jászkarajenőiek. Nincs azonban gondók híján a szövetkezetben az öntözési ágazat. Kedvező, hogy a Tiszából csatorna vezet át területükön, így a víznyerési lehetőség adott. Az öit öntöző- berendezés azonban korszerűsítésre szorul. A hagyományos öntözők nagyon sok emberi munkát igényelnek. Az öntözőcsöveket kézi erővel kell áttelepíteni. Van a szövetkezetnek egy olyan gépe is, amely már a szántóföldi, rét- és legelőöntözésnél helyettesíti ezt a nehéz munkát. Ebből szeretnének többet beszerezni. A jászkarajenői szövetkezetben különösen a konyhakerti veteményekre fordítanak nagy gondot. Már a palántázással egyidőben megkezdik a felkészülést az öntözésre. Nem kockáztathatnak, hiszen a 100 hektár paradicsom például 6 millió 650 ezer forintot hoz a gazdaság konyhájára. Megéri a fáradságot, hogy a tervezett mennyiséget megtermeljék, esetleg túl is haladják. G. M. Legfontosabb a béke biztosítása Folytatta tanácskozását a gyermekév fóruma Szekcióülésekkel folytatta munkáját szerdán délelőtt a Parlamentben a gyermekév budapesti nemzetközi fóruma. Az ENSZ szakosított szervezeteinek küldöttei, s az öt világrész, több mint 70 országából érkezett delegátusok délután plenáris ülésen vitatták meg a gyermekek boldogabb és biztonságosabb jövőjét szolgáló nemzetközi együttműködés tennivalóit. A gyermekek békés életének elengedhetetlen feltétele az enyhülési folyamat kiterjesztése az egész világra, a háborúval fenyegető válsággócok felszámolása, a leszerelést szolgáló konkrét és hatékony intézkedések megvalósítása — hangsúlyozta felszólalásában Polinszky Károly oktatási miniszter, a Magyar Népköztársaság küldöttségének vezetője. Szavai a továbbiakban is összecsengtek az öt világrészből érkezett sok más küldött véleményével: a leszerelés révén felszabaduló erőforrásokat a gazdasági és társadalmi fejlődés gyorsítására, s különösen a gyermekek életkörülményeinek javítására kell fordítani. A magyar küldöttség vezetőjének nagy tapssal fogadott szavai után a délelőtt befejeződött szekcióülések jelentéseit terjesztették a nemzetközi fórum résztvevői elé. A szekció munkájában részt vett országok küldöttei továbbra is alapvetőnek tartják, hogy biztosítsák a gyermekeknek az ingyenes és kötelező oktatásban való részvételét, az egyenlő tanulmányi esélyek megteremtését, a szó- 1 ciálisan hátrányos helyzetű tanulók segítését. Megállapítják, hogy a fejlődő országoknak, saját erőfeszítéseik kiegészítéseképpen, hathatós nemzetközi támogatásra van szükségük. A 36 ország delegátusai végül kifejezték reményüket, hogy a budapesti fórum munkája, az elfogadott ajánlások elősegítik majd a gyermekek oktatásának és nevelésének fejlesztését és az e területen folyó nemzetközi együttműködés erősítését a gyermekek boldogabb és biztonságosabb jövőjének megteremtése érdekében. A plenáris ülés résztvevői a szekciók jelentését elfogadták, s ezzel véget ért a fórum szerdai tanácskozása. iák a vizet, új ötleteket találnak ki: öntözik a tavakat, oxigénnel dúsítják a halak birodalmát, mert a kánikula őket sem kíméli. Ahol kevés a rendelkezésre álló víz, ott a korszerű agrotechnika minden segítségét igénybe veszik, nem hagyják felülkerekedni a természetet, az ember megteszi, ami tőle telhető. A másik cikkünk azonban mérsékletre int, sőt tilalmat rendel cl a vízfogyasztásban és a kiskertek öntözésében. Miféle intézkedés lehet az, amely egymás mellett ellenkezőjét kívánja? Locsolási tilalom a fővárosban, locsolási tilalom a Balaton nagy részén, Pest megyében — a többi között Erden, Dunakeszin, Szentendrén, s mindenütt, a vízszegíny .helyeken. Pedig a kiskertek zöldségére, gyümölcsére Is szükség van: jobb napokon is, hát még, amikor hol a fagy, hol az aszály tizedeli a termést. Éjjel, hajnalban, amikor kevesebb a lakosság ivóvízszükséglete, állnak a gyárak, akkor ápolhatják, frissíthetik fel a másnap piacra kerülő árut. Fáradságosabb, keservesebb most az öntözés, mégis így kívánja a közösség. Akik oly sok törődéssel vetették-ültették növényeiket, nem hagyhatják kis kényelmetlenség miatt veszendőbe menni valamennyiünk élelmét. Mindenkitől megértést, segítséget kér a mezőgazdasági minisztérium és a vízügyi hivatal. Megértést: ne pocsékoljanak az ipari üzemek, a háztartások a ritka kinccsel, bíe bánják az autótulajdonosok, ha gyerekkezek kocsijukra írják: „koszos”. Ez most nem szégyen, mert nem hanyagság jegyei, hanem a víz kímélete — vagy legalábbis ne tömlőből ontsák a vizet. A vizet, amely a kórházak betegeinek oltja a szomját, amely a melegtől bágyadt kisgyermeket frissíti fel, amely feléleszti a száradt növényt, érleli a gyümölcsöt, menti mindennapi kenyerünket — a búzát, s enyhíti az állat szomját. ösztönzés öntözésre, tiltás á fogyasztásra. Csak látszólag állnak szemben az utasítások. Valójában nagyon tudatos gazdálkodásra vall, harc a hosszan tartó kánikula okozta támadással. Jusson mindenkinek víz, annyi és akkor, amikor valóban szükséges, de nemtörődömségből, önzésből egy csepp nedű se menjen veszendőbe. Ax üxemi párfszervezetek munkája fl.J Ä népgazdasági és a helyi érdekek összhangja fl gazdasági építőmunka jelentősége miatt és a XI. kongresszus határozatainak megfelelően a pártmunka középpontjában áll. Népgazdaságunk az utóbbi években a nehezebbé vált külső és belső feltételek közepette is fejlődött. Pártunk gazdaságpolitikájának helyességét, a dolgozók helytállását és munkájuk sikerét tükrözi, hogy a népgazdaság minden ágában elértük vagy megközelítettük az V. ötéves terv eddigi kitűzött fő célját. Mint a Központi Bizottság decemberi ülése megállapította: Erőfeszítéseink ellenére azonban még nem tudtuk kellően kibontakoztatni a népgazdaság hatékonyabb fejlődését tartósan segítő feladatokat. A lehetségesnél és a szükségesnél lassabban haladunk a gazdaságos termelési szerkezet kialakításában. A munkaerőgazdálkodás és -képzés nem igazodik megfelelően a népgazdaság lehetőségeihez és igényeihez Nem kielégítő a korszerű gépek és berendezések kihasználása. A vállalatok még nem érték el a termelékenység hatékonyságának kívánatos szintjét. A párt gazdaságpolitikája, az V. ötéves terv helyesen szabja meg munkánk irányát. Gazdasági munkánk fő követelménye a tervszerűség fokozása, a társadalmi termelés hatékonyságának növelése. Pártunk gazdaságpolitikájában meghatározza a gazdasági fejlődés fő irányát, céljait, a nép- gazdasági arányokat, a fejlődés ütemét, az alkalmazandó fő formákat, módszereket, a gazdasági szabályozás legfőbb eszközeit. A párt vezető szerepe a gazdaságban, mindenekelőtt ilyen értelemben tehát gazdaságpolitikája által érvényesül. Az adott időszak legfontosabb gazdasági feladatait a párt vezető szervei határozatokban jelölik ki és a különböző szintű pártszervek — mindenekelőtt a gazdasági egységekben tevékenykedő üzemi pártbizottságok és pártszervezetek — ennek alapján határozzák meg a helyi tennivalókat. Az üzemi pártbizottságoknak és pártvezetőségeknek a központi határozatok alapján saját éves cselekvési programjaikban kell összhangba hozniok az ország gazdaságpolitikai célkitűzéseit és a vállalat, üzem helyi feladatait. Ennek révén kell biztosítaniok a párt vezető szerepét a gazdaságban. A párt gazdaságpolitikájának gyakorlati végrehajtása azt követeli tőlünk a politikai irányításban, a feladatok elhatárolásában, a dolgozók mozgósításában, a termelés személyi feltételeinek biztosításában és a folyamatos céltudatos konkrét ellenőrző munkában, hogy mindenkor Az országgyűlés ipari bizottságánck ülése Javult a munkaerő-gazdálkodás Az ipari termelés növekedésének üteme — az élelmiszer- ipar nélkül számolva — kismértékben meghaladta az előirányzatot, 6,1 százalék volt — állapították meg az 1978-as költségvetés végrehajtásának értékelésekor az országgyűlés ipari bizottságának szerdai ülésén. A parlamentben délelőtt eszmecserén elmondták: a tervezettnél jobban fejlődött az ágazatok többsége. Ugyanakkor a termelés gazdaságosságáról már nem alkothattak hasonlóan kedvező képet a képviselők. Az ipar nyeresége ugyanis alig haladta meg az 1977. évit és messze elmaradta tervezettől. Az ok elsősorban a gazdálkodás hiányosságaiban keresendő. Az idén elkészült részletesebb elemzésekből kiderült, hogy a nyereség csökkenésben vagy a veszteség kialakulásában nem az 1978-as szabályozó módosítás volt a ■meghatározó. A nehezebb feltételek csak kifejezésre juttatták a gazdálkodás gyengébb színvonalát. A bizottság tagjainak benyújtott jelentés beszámolt a munkaerőhelyzet és munkaerő-gazdálkodás 1978-as alakulásáról is. A tapasztalatok lényege: ha lassú ütemben is, de folytatódott a kedvező tendencia, amely a munkaerő- gazdálkodás javítását, a hatékonyság fokozását szolgáló határozatok eredményeként indult el. A vállalati munkában a korábbinál nagyobb figyelmet szenteltek a munkaerő ésszerűbb felhasználására, a szervezési színvonal emelésére, a munkafolyamatok gépesítésére, a veszteségidők csökkentésére és a munkafegyelem erősítésére. Az ezt követő vita után az ipari bizottság az 1978-as költségvetés végrehajtásáról, s az állami pénzügyekről szóló törvényjavaslatot elfogadta. egyeztetni tudjuk az össznép- gazdasági, valamint a helyi üzemi érdeket, olyképpen, hogy természetesen az össztársadalmi érdek kerüljön előtérbe. Jelenieg gazdaságpolitikai céljaink megvalósítása során elsőrendű feladatként hárul az üzemi, pártbizottságokra és pártalapszervezetekre, hogy javítsák a termelés pártellenőrzését, szem előtt tartva a párt gazdaságpolitikai célkitűzéseinek megvalósítását. Indokolt ez azért is, mert az üzemi pártszerveknek és párt- szervezeteknek a központi határozatok szerint nagyfokú önállóságuk van. Vagyis: képesek a jó kezdeményezések megvalósítására. S ahol jól értelmezik a párt vezető szerepének érvényesítését, helyi feladatait, ott az ügyek tényleges gazdái, s így az üzemben a nagy tekintéllyel rendelkező vezető szerv szerepét is kivívják. A megye üzemi pártszervezeteiben erősödött a pártszervezetek egysége, a helyzet és a feladatok megítélésében, a Központi Bizottság határozatainak következetes képviseletében és magvalósítására való törekvésében. Jól bizonyítja ezt, hogy a megye ipari jellegű pártszervezetei 1979. évi cselekvési programjaikban a termelőmunka hatékonyságának korszerűsítését, az exportlehetőségek bővítését, a korszerű üzem- és munkaszervezést, yailamint az anyag- és ener- giatalakarékosságot állították munkájuk középpontjába. A megye ipari üzemeiben — különösen a nagy volumenű exportáló vállalatoknál —erő- södött a törekvés a konvertálható árualap megteremtésére. Jó kezdeményezések vannak ebben Százhalombattán, a Dunai Kőolajipari Vállalatnál, a Mechanikai Műveknél —, amely például magasnyomású festékszórójával elnyerte a Budapesti Nemzetközi Vásár nagydíját —, valamint a Lenfonó- és Szövőipari Vállalatnál, amely utóbbi mindenekelőtt új termékekkel tesz erőfeszítéseket az exporttervek teljesítésére. fiz ÜZ6IBÍ pártbizottságok munkájukat a gazdaság területén elsősorban az elvi politikai irányításra és politikai módszerek alkalmazására összpontosítják. A szakmai tennivalók végrehajtására a gazdasági szervek és vezetők hivatottak. Ugyanakkor látni kell. hogy a szocializmus építésének alapkérdése a gazdasági építőmunka. A pártszervezeteknek tehát közvetlenül is feladatuk, hogy saját üzemük tervfeladatainak ismeretében legyenek kezdeménye- zőek a helyi tennivalók kimunkálásában és segítsék elő a népgazdaság érdekeinek megfelelő termékszerkezet átalakítását. A pártszervezeteknek nemcsak joguk, hanem egyenesen kötelességük is, hogy a szükséges mértékben, operatívan beavatkozzanak, ha a termelés akadozik, ha pontatlanságot, fegyelmezetlenséget vagy felelőtlenséget tapasztalnak. Az üzemi pártszervezeteknek, azok végrehajtó testületéinek és a taggyűléseknek rendszeresen kell tehát foglalkozniok a helyi gazdasági feladatok végrehajtásával. Kötelességszerű feladatkörükhöz tartozik. hogy segítsék a vezetőket gazdasági tevékenységükben. Elemezniök kell azt is, hogy milyen politilcai hatása van a gazdasági intézkedéseknek a dolgozókra. A dolgozókkal való eleven kapcsolat révén a tömegszervezetekkel együttműködve legyenek kezdeményezők a még meglevő tartalékok feltárásában, a munka hatékonyságának növelésében. Az üzemi pártbizottságok egyik legfontosabb feladata a párt gazdaságpolitikai céljainak megvalósítása során a káderpolitikai elvek következetes gyakorlati érvényesítése. Fontos feladata követelmények tényleges biztosítása a jelenlegi vezetőknél, s túl ezen a jövendő vezetői gárda, az utánpótlás biztosítása is a nagy fontosságú gazdasági posztokra, a párt választott testületéinek soraiba. Ez rendkívüli tudatosságot, tervszerűséget és sokirányú képzést igényel a pártszervezetektől. A Központi Bizottság 1973,' novemberi határozata megkülönböztetett figyelmet fordít a fizikai dolgozók, az üzemi munkások pártvezetésbe történő fokozottabb bevonására, a feladatokra való felkészítésére, politikai képzésére, és továbbképzésére. A XI. kongresszus óta eltelt időszak azt igazolja, hogy a párt választott testületéibe sok olyan fizikai dolgozó került, aki a korábbi években részt vett a pártmunkában, megfelelő elméleti és főleg gazdag gyakorlati tapasztalatokat szerzett. A pártszervezetekben dolgozó fizikai munkások bátran mondanak véleményt, tesznek javaslatot, nyíltan felvetik a munkahelyükön, környezetükben tapasztalt problémákat. Különösen aktívak az olyan kérdések megvitatásában. mint az üzem- és munkaszervezés helyi feladatai, az anyag- és energiatakarékosság, a technológiai fegyelem betartása, a szocialista bérezés elveinek alkalmazása. Azzal összhangban, hogy á központi célkitűzéseknél mindjobban előtérbe kerül a gazdaságpolitikai feladatok végre-, hajtása a megye ipari üzemeiben, a pártalapszervezetek is rendszeresebben foglalkoznak a gazdasági munka kérdéseivel és egyre eredményesebben nyújtanak hatékony segítséget a gazdasági vezetők egyszemélyi felelősségének érvényesítéséhez. Az üzemi pártszervezetek mindenekelőtt a politikai munka eszközeivel segítik és ellenőrzik a felső pártszervek gazdaságpolitikai határozatának helyi végrehajtását. Ezt bizonyítják azok a tények, hogy az üzemi pártalapszer- vezetek az utóbbi években behatóbban foglalkoznak gazdasági kérdésekkel. Az üzemi pártszervezetek többsége az éves és középtávú terveket pártalapszervezeti vezetőségi ülésen és alapszervezeti taggyűlésen előzetesen megvitatta és érdemi javaslatokkal járult hozzá azok véglegesítéséhez. | A megye üzemeiben a párt- szervezetek gazdaságpolitikai termelési feladatát ellenőrző tevékenysége sokoldalúbbá vált. A fő figyelmet arra fordítják, hogy a helyi gazdasági szervek célkitűzései megfeleljenek a párt gazdaságpolitikájának. Szem előtt tartják, hogy a termelési folyamatok szervezése biztosítsa a kitűzött célok elérését. Arra törekednek, hogy a termelés irányítása során a vezetők megfelelő figyelmet és gondosságot tanúsítsanak a dolgozók- kai való kapcsolatok tartásában. Fontos politikai feladat, hogy megvalósuljon az üzemen belül a munka szerinti elosztás szocialista elve. Egyre több üzemi pártszervezet ismeri fel, hogy egyik legfontosabb politikai feladata azon dolgozni, hogy kedvező mun-] kahelyi légkör alkuljon ki,’ ahol kibontakozhatnak és meg-] valósulhatnak az alkotó kezdeményezések és ehhez szűk- séges az üzemi demokrácia meglevő fórumainak érdemi és tartalmi működtetése. Az üzemi pártszervezetek testületi ülésein egyre rendszeresebben kerül napirendre a gazdasági munka eredménye mellett a folyamatos munka feltételeinek biztosítása, a munka szervezettsége és a munkafegye-í lem. ARATÓ ANDRÄS, az MSZMP Pest megyei bizottságának titkára
