Pest Megyi Hírlap, 1979. június (23. évfolyam, 126-151. szám)

1979-06-05 / 129. szám

»79. JÚNIUS 5., KEDD 3 Tanácskozott a Pest megyei képviselőcsoport Tegnap délután a Hazafias Népfront Pest megyei Bizott­ságának budapesti székházá­ban ü'.ést tartott az országgyű­lési képviselők Pest megyei csoportja, Kovács Antalnénak, a HNF Pest megyei bizottsága titkárának elnökletével. Vágvölgyi József, a Pest megyei Tanács pénzügyi osztá­lyának vezetője számolt be a képviselőknek a megyei ta­nács múlt évi gazdálkodásá­ról. a költségvetési terv tel­jesítésének tapasztalatairól. El­mondotta, egyebek között, hogy az ötödik ötéves tervidő­szak legeredményesebb eszten­deje volt a 'tavalyi. Ami a költségvetést illeti, örvende­tes a bevételi terv 11 százalé­kos túlteljesítése, és nagyon sokat jelentett a társadalmi összefogás 341 millió forintot kitevő értéke. A helyi, városi, nagyközségi és községi közös tanácsok gazdálkodása ki­egyensúlyozottabb volt, mint a megelőző években, de még mindig magasnak mondható a lakossági és egyéb tartozások összege. Javult a megyében a gazdálkodási fegyelem, bár a tanácsi ellenőrzések során szá­mos helyen tapasztaltak a tár­sadalom számára anyagi ká­rokat okozó hiányosságokat, ezek miatt több mint kétszáz személyt vontak felelősségre. A megye teljesítette beru­házási színvonalát (1,7 mil­liárd forint), a múlt esztendő­ben, is a lakásépítés, a közmű­vesítés, az egészségügyi- és gyermekintézmények, általá­nos iskolai tantermek létre­hozása állt a fejlesztési poli­tika középpontjában. A beszámolót követően Re­ger Antal, a Pest megyei 25. választókörzet országgyűlési képviselője adott tájékoztatást a parlament soron következő nyári ülésszakának várható napirendjéről. Országgyűlési bizottságok ülése Aar építőipar feiíesítetie tervét A Magyar Népköztársaság 1978. évi költségvetésének vég­rehajtásáról és az építési, va­lamint szállítási és hírközlési ágazat tevékenységéről ta­nácskozott hétfői ülésén az országgyűlés építési' és közle­kedési bizottsága. A Parla­mentben délelőtt megkezdő­dött tanácskozáson megálla­pították, hogy az építőipar túlteljesítette a népgazdasági tervben az elmúlt évre kitű­zött előirányzatot. A kivitele­zők az előző évekhez viszo­nyítva jobban összpontosítot­ták erőiket a nagyberuházáso­kon is, ennek ellenére amint a minisztérium vezetői is megállapították, — néhány nagy építkezés a nem kívánt gyorsasággal épült. Javuló fesnáesB beruházások A tanácsok részére megha­tározott bevételi források az elmúlt évben megfelelő pénz­ügyi feltételeket teremtettek feladataik ellátásához. A ta­nácsok a rendelkezésükre álló eszközökkel megfelelően gaz­dálkodtak, a nehezebb nép- gazdasági körülmények között javult a beruházási és fenn­tartási tevékenység színvona­la, tervszerűen bővült a taná­csok felügyelete alatt működő intézményhálózat — állapítot­ta meg egyebek között az or­szággyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottsága hétfői ülésén. A képviselők értékelték az Igazságügyi Minisztérium, a Legfelsőbb Bíróság, a Legfőbb Ügyészség és a tanácsok 1978. évi költségvetésének végrehaj­tásáról szóló jelentést. Új borsófejtő telep Abrakadagolás, napenergia, vízvédelem Min d&ieg&znuk a megyei kutatóintézetek ? A borsószezon megkezdéséig elkészül a kartali Petőfi Ter­melőszövetkezet új borsófejtő telepe Vei-seg határában, amely egyben a HÓDGÉP kísérleti telepe is. Barcza Zsolt felvétele Finn tudósok kitüntetése A magyar—finn kulturális együttműködési egyezmény aláírásának 20. évfordulója al­kalmából sorrakerülő rendez­vénysorozatra Jaakko Num- minen oktatási és kulturális államtitkár, a magyar—finn kulturális vegyesbizottság finn tagozata elnökének vezetésé­vel delegáció érkezett hazánk­ba. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa Kustaa Vilku- na akadémikusnak, a Finn— Magyar Baráti Társaság alel- nőkének és Jaakko Numminen államtitkárnak, a filozófiai tudományok magiszterének, a magyar—finn tudományos, kulturális kapcsolatok fejlesz­tésében szerzett érdemeik el­ismeréseként a Béke és Barát­ság Érdemrend kitüntetést adományozta. A kitüntetéseket hétfőn Lo- sonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke adta át. A kitünteté­sek átadásánál jelen volt Aczél György, a Miniszterta­nács elnökhelyettese és Rónai Rudolf, a Kulturális Kapcsola­tok Intézetének elnöke, Kaarlo Yrjy-Koskinen, a Finn Köz­társaság budapesti nagyköve­te is. Fejlődő ipar, korszerű me­zőgazdaság — így szoktuk jel­lemezni Pest megye gazdasági életét. Egészítsük ki még egy fogalommal: hatékony, kor­szerű kutatás. Jó néhány olyan kutatóintézet működik ugyanis megyeszerte, melyek tevékeny­ségükkel szűkebb környeze­tünk határain túlmutatva az egész ország tudományos mű­szaki életének fejlődéséhez já­rulnak hozzá. Közülük választottunk ki hármat, hogy megtudjuk, mi­lyen témákon munkálkodnak jelenleg? A hazai agrárgépesítés egyik legjelentősebb szellemi bázisa a MÉM gödöllői Műszaki Inté­zete. Dr. Bölöni István tudó­A város és környéke egymásért A közigazgatás korszerűsí­tése mind fontosabbá válik a tanácsi szervek munkájában. Az új módszereknek koordi­nálója, a megyei tanács vb- titkára mellett működő Ható­sági Kollégium a múlt héten a váci járási hivatal székhá­zában ülésezett. Ai tanácsko­záson Weisz György, Vác vá­ros tanácselnöke és Krima János a Váci Járási Hivatal elnöke tartott vitaindítót, majd a két szerv kapcsolatának kérdéseit elemezték a részt­vevők. Az ülésen sokoldalú kép rajzolódott ki Vác és a kör­nyező települések egymásra­utaltságáról. A városban dol­gozók egyharmada a közsé­gekből jár be naponta és az élelmiszereket, iparcikkeket gyakran a járási székhely áruházaiban, üzleteiben veszik meg. A váci kórházak, ren­delőintézetek a környék egész­ségügyi ellátását biztosítják. A kapcsolat azonban kölcsö­nös, hiszen a járás mezőgaz­dasági üzemei és a magán- termelők fontos szerepet töl­tenek be a város élelmiszer ellátásában. Sok váci lakos tölti a hétvégét a Börzsöny­hegységben és ilyenkor ellá­tásukról a járási települések gondoskodnak. A* város és járás vezetése már régen felismerte a munka összehangolásának fontossá­gát. hat esztendeje megálla­podás rögzíti az együttműkö­dés minden lényeges pontját. A közös munka eredményei mellett a tanácskozáson szóba kerültek az együttműködés formális elemei is. A város környékének helyzete az ed­diginél nagyobb figyelmet tesz szükségessé mind két szerv munkájában. Ugyanak­kor kedvezőnek bizonyul, hogy a járás, valamint Vác. és Dunakeszi megyei tanács­tagjai közös tanácstagi cso­portban tevékenykednek. Mint az ülésen megállapí­tották, időszerű a járási hiva­tal és a városi tanács között 1973-ban született megállaoo- dás módosítása a gyakorlati élet követelményeinek megfe­lelően. Több hozzászóló je­lezte, hogy a városok és kör­nyékük tanácsi szerveinek együttműködését , a megyei irányító munkában az eddi­ginél nagyobb súllyal kell fi­gyelembe venni. A tanácskozás tapasztalatai túlmutatnak Vác és a váci járás közvetlen kapcsolatán, ezért a megbeszélés anyagát valamennyi városi és járási tanácsi szervhez eljuttatja a Hatósági Kollégium. Dr. Csallótzky György, a Pest megyei Tanács vb-titkára mányos igazgatóhelyettes el­mondta, hogy egyik legérdekesebb mun­kájuk most a nagy telje­sítményű arató-cséplő gé­pek összehasonlító vizsgá­lata. Bár a gabona és a kukorica betakarítása országszerte ma­gas színvonalon gépesített, hi­ba lenne az eddigi eredmé­nyekkel megelégedni. Egy Bizon-Gigant kombájn teljesítménye például 10 kilo­gramm másodpercenként, ami ugyan igen figyelemreméltó, de ezt a jövőben mindenkép­pen növelni kell. Az Egyesült Államokban már kidolgoztak egy olyan új konstrukciójú, úgynevezett hosszdobos kivi­telű kombájnt, amely a csép- lést merőiben új elvek alapján végzi. Elmarad példáéi a szal­marázó, s így azonos motor­teljesítmény mellett csökkent­hető a gép súlya, ami a fajla­gos energiafelhasználás javu­lását eredményezi. Mivel mindezekkel együtt a kom­bájn teljesítménye is mintegy harminc százalékkal növelhe­tő, világos, hogy az intézet rendelkezésére álló két kísér­leti példányt különös figye­lemmel vizsgálják a kutatók. A nagyüzemi állattartás egyik visszatérő gondja, ho­gyan oldják meg a tehenészeti telepeken az egy liter tejre vonatkoztatott takarmány fel­Sikeresen befejeződött a Szaimiely-emléktúra Vasárnap Budapesten, a Tanácsköztársasági Emlékmű­nél ünnepélyesen fogadták a Szamuely Tibor repülő és re­pülőmodellező emléktúra résztvevőit. A vállalkozó ked­vű fiatalok és sportemberek május 25-e és június 3-a kö­zött sikerrel végigjárták -azt az útvonalat, amelyen a Magyar Tanácsköztársaság népbizto­sa 1919-ben Leninhez repült. A történelmi utat megtett utasszállító és sportrepülőgé­pek délelőtt 10 órakor percnyi pontossággal húztak el az em­lékmű légterében. Ezután a Szamuely Tibort Kijevbe szál­lító Brandenburg-típusú repü­lőgép élethű, méretarányos, rádió távirányítású modellje landolt, amellyel a túra ide­jén — Szamuely egykori re­pülőutazásának magyarorszá­gi szakaszán, a Nyíregyháza— Debrecen—Gyöngyös—Gödöl­lő—Budapest útvonalon. 100 méter magasságban, távirányí­tással megdöntötték a magyar távrepülés rekordját. Beck Re­zső az MHSZ modellezési osz­tályának vezetője jelentette Kiss Lajos vezérőrnagynak, az MHSZ főtitkárának a feladat megoldását, majd felcsendült a magyar és a szovjet himnusz, és Kacsóh Ferenc alezredes, az MHSZ budapesti vezetősé­gének titkára köszöntötte az ünnepség résztvevőit, köztük Afanaszij Petrovics Silin altá­bornagyot, a Szovjetunió két­szeres hősét, a DOSZAAF központi bizottságának elnök­helyettesét, a túrán részt vett szovjet delegáció vezetőjét. Molnár Endre, az MSZMP budapesti bizottságának titká­ra a túra jelentőségét méltat­va hangsúlyozta, hogy az MHSZ és szovjet testvér­szervezete, a DOSZAAF méltó emléket állított ezzel a 60 év­vel ezelőtt történteknek. Kiss Lajos arról szólt, hogy a vál­lalkozást sportértéke és poli­tikai célja, tartalma egyaránt nagy' jelentőségű eseménnyé avatta. A magyar fiatalokat, sportolókat mindenütt forró, baráti szeretettel fogadták a Szovjetunióban, s a találko­zók jól szolgálták a két nép barátságának további elmé­lyülését, megszilárdítását. Afanaszij Petrovics Silin altá­bornagy rámutatott: a túra el­érte célját, jó alkalmat terem­tett arra, hogy a magyar és a szovjet fiatalok közösen em­lékezzenek meg a Magyar Ta­nácsköztársaság történelem­formáló naDjairól, Lenin és Szamuely Tibor kiemelkedő jelentőségű találkozójáról. A résztvevők ezután meg­koszorúzták a Tanácsköztársa­sági Emlékművet, majd átvo­nultak a Lenin-szoborhoz, amelynek talapzatán szintén virágokat helyeztek el. Az ün­nepség az Intemacionálé hang­jaival ért véget. használás olyan racionalizálá- sát- mely lehstov-e teszi, hogy Sto azoknak az állatoknak jusson több abrak, meiy&c tejhozama ezt indokolja. Ezt a problémát oldja meg a tar­tályból, adagolóból es teher, felismerő elektronikából berendezés, melyben az etrto- vályúhoz érkező tenenet egy kódrendszer sfögitsegévd azo- nosítja, s az egesz telepet a; fosó zárt információs hálózat tlap-ján^ aa egyes állateknak járó adagot. A világszínvonalú kezde­ményezés kísérlet, munkai jelenleg folynak a duna- varsányi Petőfi Tsz kötet­len tartású tehenészeti telepén. A2Í$»támd^mánvi Intézet szentendrei laboratónumaban a napokban fejeződött be an nak a betongyári automatikus mérlegrendszernek az elkeszl 5* mely a paksi atomerő­mű ’építkezésén üzemel majd, s feladata lesz az ott szüksé­ges nehézbeton komponensei­nek pontos kimérése. Min dr. Burkus Ferenc műszaki igazgatóhelyettestől tűk, az intézet számosegyeb témájával is kapcsolódik az energiagazdálkodás mindny funkát érintő kérdéseihez 1 A Magyar Tudományos Akadémia Botanikai Kutató Intézete és BoUmikushertjß ÜSS.«*«!*® ismert a nagyközönség előtt. Pedig érdemes felfigyelni azokra a kutatásokra is. me­rket a valóban festői vácrá- tóti park árnyas fái kozótf el­helyezkedő laboratóriumokban és szerte az országban, sőt a világban — vegeznek az m-te- zet ^munkatársai. Dr. Borhidt Attila igazgatóhelyettes el­mondta, hogy a Budapest kör­nyéki agglomeráció kornyezet- tejlesztésének problémáit vizs­gálva többek között arra kere­sik a választ, hogy a vá­rosi és város környéki zöldterületek hogyan tűrik a különböző biológiai szennyeződéseket. Vizsgálják a városi sor- és parkfák sótűrését, nehezfém- felhalmozását, de kiterjedne kutatásaik olyan nagyobbe^- ségekre is, mint például a bu dal tájvédelmi körzet ökológiai keAzeTntézet Duna-kutató ál­lomása az egész magyarorszá­gi szakaszon vízkémiai es biológiai mintavétellel méri, ellenőrzi a folyó szennyezett­ségét, s ezzel járul hozzá a vízminőségvédelem országos feladatának megoldásához. Nyolc másik országgal közö­sen^ részt vesznek Kozep- Európa flórájának ftítérképe­zésében, s ennek kereteben most készül hazánk növényvi­lágának ponttérlcépa De más világrészékre is el­jutnak az intézet kutatói. Több trópusi ország növényze­tének felkutatásában működ­nek közre, például Tanzániá­ban, Kubában, Vietnamból* "V H I a csupán fél füllel fi­gyelünk oda, meglehe- tósen csacska kérdést tett. fel a politikai vitakor hallgatóinak egyike, amikor így fogalmazott: miért függünk mi annyira a vi­lággazdaságtól? A helyszín némi magyarázatát adja a tudakozódásnak, hiszen, Főt nagyközség nem tartozik az ioari centrumok köze, ahogy a vitakör résztvevői sem találkoznak munkájuk minden percében az im­port és az export seregnyi jelével. A megállapítás azonban csak akkor igaz> ha e találkozást a termelés, juk azaz, ha nem fedezzük fel, miként itatja át min­dennapjainkat , legegy* szerűbb foglalatosságainkat is — a határon túli eladá­sok és vásárlások szüntelen folyama. Mindezek ismereteben se hamarkodjuk el az ítélke­zést, mondván, a kerdezo figyeljen jobban szűk kör­nyezetére, s akkor választ kaphat arra, ami nem vilá­gos előtte. Hiszen érti o, hogyne értené, miért hasz­nos a kereskedelmi forga­lom különböző országokkal, sőt egyenesen azt kívánja, legyen még bőségesebb a választék bel- és külföldi árukból egyaránt, ám azt, hogy fogyasztási cikkeket éppúgy vásárolunk küllői- dön, mint mezőgazdasági gépeket, nem tudja össze­illeszteni a függés fogal­mával: a kettő — véli — nem egy. S okan bajlódnak ezzel a kétséggel, valahogy összekeverve a nem­zeti függetlenséget a nem­zetközi munkamegosztásra történő ráutaltsággal; poli~ tikai kategóriát sejtenek « gazdasági szükségszerűség kimondásában. Próbáljuk meg a nyers valóság fölmutatásával kez­deni a választ: a megye ipari üzemeinek több mint negyven százaléka — de például a ruházati ipar me­gyei egységeinek _ teljes egésze — kivitel híján be- csukhatná a kapukat. Ter­melésük nagyobb részét ugyanis* — közvetlen vagy közvetett formában, azaz készáruként, részegység­ként, alkatrészként avagy további gyártók végtermé­keibe beépítve — külföldi partnerek vásárolják meg. S ellenkező oldalra fordít­va a nézőkét: importból származó áruk nélkül a szóban forgó üzemek két­harmadában állna le a munka, a Dunai Kőolaj­ipari Vállalattól kezdve a Váci Kötöttárugyáron át a megye két nagy konzerv­gyáráig, mert hiába a gusz­tusos hazai zöldféle vagy gyümölcs, ha csomagolásá­hoz nincs ónozott lemez, márpedig ilyet — tartósító­ipari felhasználásra alkal­masat — nem készít a ma­gyar ipar. V ásárolni akarunk, te­hát eladnunk kell, kézenfekvő viszony. S mert sok minden olyas­mit szükséges megvennünk, ami itthon nem lelhető fel — nyersanyagban, készter­mékben, beruházási javak­ban, élelmiszeripari dk-' kékben —, ezek árát kül­földi értékesítéssel teremt­jük elő. S természetes, az értékesítésnek a vevők kí­vánalmaihoz igazítása ;ma ; már nem kegy, hanem el­engedhetetlen feltétel ah­hoz, hogy létrejöjjön az üzlet. A függésnek ez az egyik, de meghatározó sze­repű darabja. A másik, ezzel egyenrangú: a hazai piac szűk, felvevőképessé­ge korlátozott, azaz ipar­ágak, iparcsoportok sorá­ban a termelés — s még inkább: a gazdaságos ter­melés — csakis a kivitelié támaszkodva szervezhető meg, tartható fenn. Függésünk magyarázata tehát — ha leegyszerűsítve is — az, hogy a nemzetkö­zi áruforgalom éppúgy, mint a nemzetközi munka- megosztás keretében létre­jövő együttműködés, értéket hasonlít össze, s nem veszi figyelembe sem a belső adottságokat, sem a nem­zetközitől eltérő hazai ér­tékelési rendet. Azaz, mi hiába véljük kitűnőnek a megyében készülő konzerv­ipari, húsipari termékeket — de ugyanígy említhetjük a különböző elektromos ké­szülékeket —, ha azokat a nemzetközi mérce közepes­nek sorolja be, ahogy a tex­tilipari áruk java is a kö­zepes kategória alsó har­madában helyezkedik el akkor, ha külföldi értékesí­tésről van szó. Függőségünk tehát nem más, mint jobb, hatékonyabb munkára ser­kentő tényező, érdekeink határozottabb fölismerésé­nek elősegítöje. Gazdasági kapcsolatainkban élővé vá­lik az a kopottan hangzó megállapítás, hogy az egyenrangúság és a kölcsö­nös előnyök alapján va­gyunk jelen a világgazda­ság színpadán, ám éppen azért, mert ott kell lennünk ezen az örökösen változó színpadon, szerepünk nem független a többi résztvevő tevékenységétől. A beveze­tőben említett kérdésre most már megadható a vá­lasz: függésünk oka gazda­ságunk nyitottsága, az, hogy fejlődésünk a hazai és a nemzetközileg elérhető erőforrások egyesítésével válhat kiegyensúlyozottá. Mészáros Ottó Függés

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents