Pest Megyi Hírlap, 1979. június (23. évfolyam, 126-151. szám)

1979-06-23 / 145. szám

1979. JÜN1US 23., SZOMBAT Import helyett A Mezőgép külföldi licenc alapján készíti a RAU-kom- binát nevű mezőgazdasági gépcsaládot. A korábban importból vásárolt — sima, egyen­letes talajt biztosító — magágyelőkészítő gépből az idén ki- lencszáztizcnötöt gyártanak. A képen: A RAU 6 talajművelő kombinátor összeszerelése. cser István felvétele KosiZuSfáciÓ Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a SZOT főtitkára pénteken a Magyar Sajtó Házában kon­zultáció keretében tájékoztatót adott a belpolitikai újságírók­nak a termelés, a gazdasági munka segítésének, az üzemi demokrácia fejlesztésének fel­adatairól. Az eszmecserén részt vett Győri Imre, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának titkára is. A KGST-keretében Űj diagnosztikai eljárások és vizsgáló műszerek elterjeszté­sével hatékonyabb és olcsóbb rendszert vezetnek be a szo­cialista országok a dízelmoz­dony-karbantartásban. Erről határozott a szocialista orszá­gok vasútügyi szervezete a szakértői bizottság pénteken Székesfehérváron befejeződött ülésén. Tas héntsp mérlege Hogyan dolgozik az MTESZ? A Műszaki és Természettu­dományi Egyesületek Szövet­sége — MTESZ — 1948-ban alakult. Ma 32 önkéntesen tár­sult szakmai egyesület közös szervezete, amelynek célja a tudomány és technika hala­dásának társadalmi előmozdí­tása, a műszaki, agrár és ter- mészettudofnányi területen dolgozó tagság tájékoztatásá­nak és továbbképzésének se­gítése a tagegyesületekben. A székhelye Vác Az 1978-ban készült felmé­rés szerint Pest megyében 15 szakmai tudományos egyesü­let 35 csoportja működött. A folyamatosan emelkedő tag­létszám jelenleg 4300. Az MTESZ-nek ezideig nem volt Pest megyei szervezete. Az MSZMP Pest megyei Bi­zottsága, a Hazafias Nép­front és a szervezet or­szágos szövetsége kezdemé­nyezésére tavaly szeptember­ben a váci Madách Imre Mű­velődési Központban tartott alakuló közgyűlésen kimond­ták a Pest megyei szervezet megalakulását. A 35 tagú el­nökség élén Garbán György elnök, a budaörsi Mezőgép Tröszt vezérigazgatója áll. Tit­kárnak Tóth B. Zoltánt, a Váci Kötöttárugyár igazgató­ját választották. A székhely is Vác, a dinamikusan fejlődő ipari város lett. A függetlení­tett szervező titkár Valkó Er- nőné, és munkatársa a köz­pont és a csoportok gazdál­kodását ellenőrző, irányító gazdasági felelős itt kaptak irodát. Irányít, szervez — Csaknem egy év telt el a megalakulás óta. Mi minden történt ez alatt? — A területi szervezet fel­adata, hogy a csoportok tevé­kenységét irányítsa, segítse. Az elnökség tagjai, az inst­ruktorok szervezési, vezetési kérdésekben nyújtanak segít­séget nekik. Attól még mesz- sze vagyunk, hogy az egész megyében képesek lennénk erre — mondja Valkó Ernőné. — Közelebb kell kerülnünk az emberekhez, el kell ma­gunkat fogadtatni a korábban Budapesthez tartozó csportok- kal is. A kapcsolatok nemcsak e téren, hanem más megyei szervezetekkel is jól alakul­nak. Amikor a szakmai képzés és továbbképzés, az oktatási bi­zottság munkája kerül szóba megkérdezem: — Milyen a kapcsolatuk a szintén Vácott működő Pest megyei felnőttoktatási stúdió­val? Eqyüttműködnek-e a he­lyi kulturális intézményekkel? A munkások körében segítik e a műszaki ismeretek terjeszté­sét? — Ezek még korai kérdések. Egyszerre nem markolhatunk sokat, bár későbbi tervünkben valóban nemcsak a műszakiak továbbképzése, ismereteik bő­vítése szerepel, hanem részt kérve a közművelődés tenni­valóiból is. segíteni kívánj us. az üzemekben a munkások és szakmai középkáderek képzé­sét is. Szerencsére az elnök­ségbe és a munkabizottságok­ba olyan személyek kerültek, akik nemcsak elfoglalják a tisztségeket, hanem dolgoz­nak is. Bővülő hatáskör A fokozatosan működésbe lendülő szervezet üzemi cso­portjaiban változatos progra­mokat terveztek az idén. A különböző témájú előadások mellett bel és külföldi tapasz­talatcseréket, szakmai jellegű utazásokat szerveznek, pályá­zatokat hirdetnek. A megyei irodán 161 oldalas precízen összeállított vastag könyv ke­rül az asztalra, amely az el­nökség tagjainak, az elnökség mellett működő bizottságok, a megyében található tudomá­nyos egyesületi csoportok és vezetőik nevét, címét, a me­gyei szervezet és az üzemi csoportok munkaterveit tartal­mazza. A hosszabb távú fel­adatokat 1985-űg szóló cselek­vési program szabja meg. Október 8. és 13. között Pest megyei műszaki hét lesz, amelynek nyitó előadását és a műszaki könyvnapok kiállítá­sát a váci művelődési központ­ban tartják. Erre az alkalom­ra az MTESZ megyei csoport­jait bemutató kiadványt ké­szítenek. A tagegyesületek szá­mára 1980-ig több témából ja­vasolják tanulmány készítését. Ezek egyike: A korszerű üzemszervezés tapasztalatai Pest megyében címmel készül­ne. A második félévben szak­értői csoportok részvételével tanulmányozzák és vélemé­nyezik Pest megye VI. ötéves tervjavaslatát. A hazai együtt­működés mellett a nemzetközi együttműködésre is törekedve a vezetőség néhány tagja a közeljövőben az NDK-beli testvér Suhl megyébe utazik, hogy ezt előkészítse a Kam­mer der Technik testvérszer­vezettel. Tervszerű munka, fejlődő kapcsolatok, egyre bővülő te­vékenység. Ennyi és nem több, de nem is kevesebb az MTESZ megyei szervezete tíz­hónapos működésének mér­lege. Kovács T. István Emberek, új üzemrészben Átszervezés, teljesítménybér az iMB-hen — Amikor meghallottam, hogy a gyárban átszervezés lesz, úgy döntöttem, várok egy-két hónapot, meglátom mi lesz, s ha nem 'tetszik az új hely, elmegyek. Mindezeket Ikladon, az Ipari Műszergyárban Eckert Da­nié iné mondta, aki már ti­zennyolc éve a gyárban dol­gozik. Hosztafi Béla üzemvezető­nek is nehéz volt megszoknia az újat. ö került az összevont üzemrész élére. — A régi műhelyben már annyira ismertük egymást ha reggelenként összetalálkoz­tunk, azt is észrevettük a másik arcáról, ha felkeléskor rosszul szólt hozzá az asszony. A forgácsoló üzemekben az emberek többsége törzsgárda- tag. Sokan itt tanulták a szakmát. — ősz hajára mutat. — Erről is látható, nálam idő­sebb nem akad itt az üzem­ben. A forgácsolók összevonásá­val kezdődött az átszervezés. Három üzemrész került egy helyre. Falat bontottak, gépe­ket telepítettek át. Lőrincz László, a gyár üzemgazdasági főosztályvezetője a terveket és a javaslatokat mutatja, ame­lyek már tavaly augusztusban elkészültek. Tudták, mi vár rájuk — Az előzetes elképzelése­ket a párt és szakszervezeti fórumokon ismerték meg az emberek. Október elsején in­dult meg a munka az átszer­vezett forgácsolóműhelyben. Az volt a célunk, hogy jobban kihasználjuk a technológiai berendezéseket, s az erőket koncentráljuk. Az átszervezés második szakasza április else­jén kezdődött, s a harmadik július elsején indul. A lépcső­zetes megoldással is arra tö­rekedtünk, hogy a dolgozók felkészülhessenek az új mun­kára. — Többségűk példamuta­tóan dolgozott a falbontásnál és a gépek áthelyezésénél, hogy mielőbb elkezdődhessék a termelés az új üzemrészben. Kereskedelempolitika a gyakorlatban Ä nyitástól a zárásig A Belkereskedelmi Miniszté­rium 1979. évi kereskedelem­politikai irányelvei az eddigi­eknél nagyobb feladatokat ál­lítottak a vállalatok, szövetke­zetek elé. Az irányelvekben célként, feladatként tulajdon­képpen a kereskedelmi munka színvonalának, minőségének további javítását fogalmazták meg; természetesen ágazaton­ként, részletesen és konkrétan. Így például fontos követel­ménynek tartják, hogy a tejet és tejterméket árusító boltok­ban nyitástól zárásig teljes le­gyen a kínálat. Növelni kell a sütőipari termékek választékát. Hogyan valósulnak meg a kereskedelempolitikai elvek gyakorlatban Pest megyében ? Megoldható-e például a tej- és tejtermékek folyamatos kíná­lata? — kérdeztük meg a Ceg­léd és környéke, valamint a Nyugat-Pest megyei élelmi­szer-kiskereskedelmi vállala­tok illetékeseitől. Hányféle sajtot? — A kereskedelempolitikai irányelvekben reális célokat határoztak meg, s ha nem hagyjuk figyelmen kívül a he­lyi sajátosságokat, akkor meg­valósíthatók. De erre, vagvis a sajátosságok bekalkulására lehetőséget is adnak. hiszen például a tejtermék-választék­nak nem az országos, hanem a helyi ipari kínálatot kell tük­röznie — mondta Somogyi Fe­renc. a Nyugat-Pest megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat igazgatóhelyettese. — Mi egyébként a boltjainknak kötelezően előírtuk a minimu­mot, azaz hogy miből hányféle cikket tartsanak. A boltvezetők azonban gyakran kevesebbet rendelnek. Arra hivatkoznak, hogy a vásárlók még csak nem is keresik ezt vagy azt a sajt­féleséget­Persze, ha nem tudnak róla, miért is keresnék. S ezzel egyetért az igazgatóhelyettes is. Az igaz viszont, hogy elsősor­ban a boltvezetők ismerik az igényeket, ök rendelnek, övék a felelősség is. De van közöt­tük, aki túlzottan óvatos. A vállalati központnak ezért is ösztönöznie kell a boltvezető­ket a rugalmasabb munkára, az ésszerű kockázatvállalásra. — Elsősorban az anyagi ösz­tönzés eszközeivel élüqk. A boltok forgalmát folyamatosan figyelemmel kísérő áruforgal­mi intézők a figyelmeztetéstől sem riadnak vissza. Ahol hol­mi félreértelmezett óvatosság­ból a szükségesnél kevesebbet rendelnek, ott többször tartunk ellenőrzést. Ütemes szilit ás Cegléden — tájékoztatott Thanhoffer Imre, a kiskeres­kedelmi vállalat igazgatóhe­lyettese — pontosan rögzítet­ték, hogy melyik boltban mi­kor, mennyi és milyen tejet tejterméket várhatnak. A tej­ipar a szállítási határidőket igyekszik is betartani, de saj­nos előfordul, hogy nem pon­tos a fuvar. — Ilyenkor ajánljuk a rak­táron levő tartós tejet — mondta Thanhoffer Imre. — De az drágább és nem is sze­reti mindenki. Azt is figyelem­be kell venni azonban, hogy a tej és a tejtermék árusítá­sához felszerelésre, több szál­lítóeszközre. hűtőpultra van szükség. Mi a lehetőségekhez mérten gyors fejlesztésbe kezd­tünk. s fokozatosan a kisebb üzleteket is berendezzük. — A Cegléd és Környéke Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat területén az utóbbi években érzékelhetően javult a kenyér- és péksüteménykíná­lat — jelentette ki a kereske­A munka dandárjában részt vevők közül három nevet em­lítenék: Laukó Mihályt, Se­bestyén Istvánt és Raffai Jó­zsefet, ők igen sokat dolgoz­tak. — mondja Farkas Lajos a pártalapszervezet ti'tkára. Többet ígért a maszek Akadtak persze kétkedők is. Voltak olyanok, akik nem hit­tek a sikerben, nem bíztak az új munkában. Többen kilép­tek. Az egyik beállító lakatos például a lakása melle ti gyár­egységben vállalt munkát. A másik azért men't el. mert több pénzt ígért neki egy ma­szek. — Lehetek őszinte? — for­dult felénk a fiatal párttitkár. — Többen vannak olyanok, akiket nem sirattunk meg. Most már látjuk, olyan gárda maradt itt, akik még többet és jobban dolgoznak. Az új üzemrészben is teljesítettük a terveket. Varga Ferenc beállító laka­tos volt a régi üzemben. Itt először a forgácsolást aján­lották neki. Majdnem bedobta a törülközőt, de végül marad­hatott a régi szakmája mel­lett — A régi üzemben már úgy éltünk, mint egy nagy család. Kényelmesebb volt a munka is. Nem voltam helyhez köt­ve, változatosabb volt ott a munkám. I'tt két szakmával a szalag mellé kerültem. Hogy mégis miért maradtam? Itt lakom a faluban, házam, ker­tem és állataim vannak. Nem mindegy mikor érek haza. Elkerülhetetlen megoldás volt, hogy az időbéres szak­munkásokból teljesítménybé­resek legyenek. Hosztafi Béla üzemvezető ezt próbálta az emberekkel megértetni. Kinka Árpádné, a szakszer­vezeti bizottság szervező tit­kára szerint senki nem ment panaszra hozzájuk. — Az emberekkel a tervet minden fórumon megtárgyal­tuk. Hallottunk az elégedet­lenségről, s ezért az átszerve­zés után megvizsgáltuk a ki­lépések okait. Nem sokan men­tek el. De a termelés korsze­rűsítése érdekében ezt a vesz­teséget vállalni kellett. Vállalták a kockázatot Lőrincz László az üzemgaz-. dasági főosztályvezető hason­lóan vélekedik. — Már nem léteznénk, ha nem fogunk hozzá az átszer­vezéshez, Csökkent a belépők száma. A kiszolgáló és anyag- mozgató munkára alig lehet embert kaipni. Az átszervezés­sel kevesebb az anyagmozga­tás, nőtt a gépek kihasznált-: sága. — Egy hasznos kezdemé­nyezésünkkel mintegy előké­szítettük a terepet. — jegyzi meg Kinka Árpádné, szerve­ző titkár. — A túlórákra em­bereket szerveztünk az üze­mekben, volt közöttük jó né­hány alkalmazott is. Többen véglegesen is a termelésben maradtak. Az Ikladi Műszergyárban igyekeztek az átszervezést zökkenőmentesen megoldani, Nagyjából sikerült is. A gyár 3400 dolgozója kö­zül az átszervezés idején mint­egy százan léptek ki, s ez nem sokkal több, mint az elő­ző évi kilépők, száma. De egy­re többen látják be: minden­ki érdeke, hogy a jobb mun­kaszervezéssel, jobb minőségit terméket állítsanak elő. Szalai Mária Miért drága az újburgonya? Ahol nem akarták szedni delmi igazgatóhelyettes. — De nem egyformán jó mindenütt, aminek az az oka, hogy három sütőipari vállalattal vagyunk kapcsolatban, s ők nem egy­formán dolgoznak. A Nyugat-Pest megyei Élel­miszer Kiskereskedelmi Válla­latnál részletes szállítási ütem­tervet dolgoztak ki. Rögzítet­ték, hogy a boltokba 8 óráig az igényelt kenyér 50 százalékát kell kiszállítani. A többit pe­dig délig vihetik ki. Nem rit­ka azonban, akárcsak Ceglé­den és környékén, hogy kés­nek a kenyeres autók, s ilyen­kor bizony sorbanállnak a ve­vők. A jó kapcsolat érdekében ta­núsított nagy megértés sem vezet mindig jó eredményre. Nem biztos ugyanis, hogy az elnéző boltvezető hamarabb megkapja a kért árut. Erre a ceglédiek is rájöttek, s végül a helyi tanácsoktól kértek segít­séget. Tavaly például Vecsésen és Monoron tárgyaltak a ta­nácsi vezetők jelenlétében a szállító partnereikkel, s azóta ott nincs is különösebb gond. No és a kenyérgyárakat, a tejipart és a többi szállítót szerződések kötelezik a pon­tosságra. De hát ezeket be kel­lene tartani, illetve betartásu­kat megkövetelni. Segít a kötbér — Eddig még nemigen gon­doltunk a kötbérezésre — hallhattuk Somogyi Ferenc- től. — Megértettük, túlsá­gosan is megértettük a sü­tőipar gondjait. Ezután azon­ban sokkal több figyelmet for­dítunk a szállítási fegyelem, a szerződések betartására. A vá­sárlók érdeke, a kereskedelem­politikai irányelvek és válla­latunk érdeke egyaránt ezt kö­veteli meg. Szente Pál burgonya kilójáért. Ilyenkor öröm, hogy van konkurrencia. Végül is a budapesti vállalat­nak adtak át jelentős meny- nyiséget, amellett, hogy sok burgonyát maguk a termelők vittek piacra. Mi a véleménye minderről Bokor Józsefnek, a Pest me­gyei Zöldért Vállalat árufor­galmi osztályvezetőjének? El­ső, legfőbb érve, hogy tavaly ilyenkor már csak 3,60-at adtak a fehér bur­gonya kilójáért. Márpedig nekik közelíteni kell a felvásárlási árakat a bázis­hoz, a múlt évihez. Meggyő­ződése, hogy a felvásárlási árak emelésével nem lehet fokozni a felhozatalt. Bokor József elmondta, hogy 4,50-ért vásárolják fel a fehér burgonyát, s Pest megyében 7 forintért értékesítik. A szí­nesnek 7 forint a felvásárlási ára, s 11 az eladási ár. Ugyan­akkor Budapesten 8,60, illetve 12 forint a burgonya kilója. Magyarán: ha a budapesti vál­lalat drágábban vásárolja fel, drágábban is adja. Mi a he­lyesebb? A termelőknek, vagy a fogyasztóknak kedvezni? Szemlélet dolga. A Pest me­gyeiek úgy gondolták, hogy Talán egyetlen évben sem volt még olyan drága az új burgonya, mint idén nyárelőn Miért? Az okokat jól példáz­za az alsónémedi Közös Üt Szakszövetkezet esete a Pest megyei Zöldérttel. Illés György, a szakszövet­kezet elnöke elmondta, hogy június 8-án a Zöldért drasz­tikusan csökkentette a felvá­sárlási árakat. A korábbi 7 fo­rint helyett 4,50-et adtak a fehér burgonya kilójáért; de továbbra is 12 forintért áru­sították, vagyis a fogyasztói árat nem csökkentették. Ez enyhén szólva visszatetszésl keltett a községben, olyannyi­ra, hogy a termelők nem akarták felszedni a földből a burgonyát. Gondolták, majd csak történik valami, s később kedvezőbb áron értékesíthetik a termést. Ehhez tudni kell, hogy Alsó­némedi lakosai évtizedekkel ezelőtt a burgonya termeszté­sére rendezkedtek be. Évente több mint 300 vagon kora: burgonya terem itt. Nemcsal a szakszövetkezet 5—600 tag­ja foglalkozik termesztéssel hanem azok is, akik máshol az iparban dolgoznak. Vagyis az ár kérdése sokakat érin­tett, úgyszólván az egész köz­séget. így történhetett, hogy egyik napról a másikra rossz közhangulat alakult ki. Annál is inkább, mert a földre szük­ség van a karfiol, és más nö­vények palántázásához, tenát mégiscsak hasznosabb, éssze­rűbb lenne a burgonya felsze­dése, értékesítése. Illés György szerint indo­kolatlan a feszített árrés, a felvásárlási és eladási ár kö­zötti nagy különbség. Különö­sen az idei évben, amikor többletköltséggel termelték meg a burgonyát — az aszály miatt. Tárgyalást kezdtek a budapesti Zöldért Vállalattal. Tőlük legalább 5 forintot kap­tak a fehér, 7,50-et a színes burgonya tömeges felszedése — mint más években —, s kissé eléje mentek. A korai burgonya szedési határideje i általában június 30. Csak­hogy most az egész mezőgaz­daság kis késésben van a ked­vezőtlen időjárás miatt. Valószínűleg ez a határidő is eltolódik. Végül is: mikor lesz ol­csóbb a burgonya? Sokhelyütt az eső, a sár# megnehezítette szedését; az utóbbi időben ezért nem mehetett lejjebb az ára. Feltehető, hogy a követ­kező héten javul a helyzet, s egy adag paprikás krumpli nem kerül többe, mint a pör­költ. Palád! József

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents