Pest Megyi Hírlap, 1979. június (23. évfolyam, 126-151. szám)
1979-06-23 / 145. szám
sJunap 1919. JÚNIUS 23., SZOMBAT Hun kori leletek Páratlan értékű régészeti leletre, hun kori fejedelmi fegyverekre és lószerszámokra bukkantak Pannonhalmán. Szőlőmunkások találtak rá az ötödik századi tárgyakra, s miután kiásták az első darabokat, azonnal értesítették a győri Xantus János Múzeumot. Nyolcvan centiméter mélységből került elő két jó állapotban levő vaskard. Az egyik díszítetlen, a másiknak keresztvasát bordás aranylemezekkel közrefogott féldrágakő díszíti. A közelében aranylemezekkel borított vaszablát, aranydíszítésű kantárrózsát, kardhüvely- és nyeregdíszítő aranylemezeket ástak ki a földből. A lemezeket halpikkely, fenyőfa és kettős kör mintákkal ékesítették. A legértékesebb darab egy arany íj, amelyet korabeli szokás szerint a hun fejedelem ajándékozott a szövetséges germán fejedelmeknek. , A leletbejelentést követően a múzeum régészei megkezdték a kutatást a területen, miután temetkezési helyet feltételeztek a közelben. Sírokat azonban nem találtak, s ebből arra következtetnek, hogy valószínűleg a hun birodalom felbomlása után rejtették el a kincseket. Az idéit másodszor MŰVELŐDÉSI TÁBOROK ASZÓDON Néhány év óta a közművelődés hasznos formái közé tartoznak az olvasótáborok. Résztvevői átmenetileg azonos érdeklődésű közösségben pihennek, művelődnek. Ezt a formát Aszódon is eredményesen alkalmazták tavaly, s a tapasztalatok alapján az idén továbbfejlesztik. Rendhagyó foglalkozások A sokféle szociális, kulturális hátránnyal terhelt domonyi cigánycsaládokból 27 gyermek részére rendeztek olvasótábort. — Az volt a célunk — mondta erről Dinnyés László, a művelődési ház igazgatója —, hogy egy hétig fejlettebb körülmények közé helyezzük őket, indítást adva, igényeket ébresztve önmagukkal és a környezetükkel szemben. — A résztvevők közt igen gazdag népmeséi és zenei anyagot sikerült gyűjtenünk, bár ezek feldolgozására már éppúgy nem volt időnk, mint ahogy a telepen lakó szülőkkel kialakult jó kapcsolatok tartalmasabb fejlesztésére sem. De a cigány olvasótábort az idén is megrendezzük. Nyitás előtt PETŐFI IRODALMI MUZEUM Móricz Zsigmond-emJékhiálHtás Tóth Dezső kulturális miniszterhelyettes nyitotta meg a Móricz Zsigmond-emlékkiállítást, melyet nagy gonddal és a tőle megszokott irodalom- történeti alapossággal Sára Péter rendezett. A tárlat állandó kiállítás — több évig áll a közönség rendelkezésére. Száz éve annak, hogy századunk nagy magyar novellistája és regényírója, Móricz Zsigmond Tiszacsécsén megszületett. A Petőfi Irodalmi Múzeum méltóan felkészült erre az eseményre egy vadban sokrétűen átgondolt és példásan kivitelezett kiállítással. Különösen kiemelkedő, hogy Móricz életútjának doku- mentáris kísérete kiegészült tárgyi korrajzzal, mely érthetővé teszi művészetének indításait, népben gyökerező karakterét. Fotók, tárgyi emlékek, levelek, kiadott könyvei jelentik Móricz Zsigmond emberi, írói fejlődésének állomásait, s a kort, melyben művei születtek. Bár a méret kamarajellegű, mely eleve kísértés éppen az életmű grandiózus volta miatt a zsúfoltságra, ezt mégis elkerülte a rendezés szigorú szelekciója. A lényeg jelenléte minden hiányt kiküszöböl, az idézetek sűrítmények. Még arra is van hely, hogy a mesterművek alapos bemutatása mellett a néző a műveket termő leányfalui környezetet is érzékelje, sőt több Móriczról készült rajz, érem látható. Beck András, Medgyessy Ferenc, Szigethy István alkotásai. Hiányzik azonban Beck ö. Fü- löp kitűnő portréja, aki Gödön, Jankát is megmintázta, melyről hálás levélben Móricz Zsigmond is emlékezik, továbbá Lakatos József festménye az író tiszacsécsei szülőházáról. Egy ilyen fontos kiállítás sonasern lehet teljes. Nem feledkeztek meg azonban a rendezők arról, hogy bemutassák a Móricz népe fo- tó^jrozatot 1937-ből, melynek fényképeit jó szemmel és érző szívvel Kálmán Kata készítette, s az előszót Móricz írta a megrendítő portrékhoz, megemlítve a leányfalui keltezésű írásban, hogy egész életemben Tiborcot kerestem. Talán az jelenti a nagy író reményekre feljogosító utókorát, hogy ma egyre kevesebb Tiborcot találna e hazában a nép és társadalom közös munkája eredményének jóvoltából. Losonci Miklós A honismereti tábort a helyi szakkör tagjain kívül tavaly a gödöllői járás és Hatvan város középiskolásainak rendezték. Az idén Pest megye középiskoláiba küldték el a felhívást. Nem valószínű, hogy minden jelentkezőt tudnak fogadni, mert a kollégiumban csak 35 hely van. Asztalos István, az aszódi Petőfi Múzeum igazgatója már azt is közölte, hogy a táborozást június 26 és július 5 között tartják. A részt vevő fiatalok szakemberek által összeállított kérdőívek segítségével négy csoportban foglalkoznak majd helytörténeti gyűjtéssel. A lakosság segítségével kutatják a gazdálkodást, a népviseletet, a népszokásokat és a helyi kereskedelmet. Irányításukban a ceglédi muzeológusok, a Kocsis házaspár, és Máthé Tünde kerepestarcsai tanítónő is részt vesz. Két találkozás A gyűjtés célja, hogy, a résztvevők megismerjék a Galgavölgy néprajzát, népművészetét. S nemcsak a múltját, hanem a jelenét is, miközben olyan adatmennyiséget szednek össze, amelyeket a későbbi kutatások során is fel lehet használni. A nyári tábor keretében ezenkívül sor kerül egy találkozásra Vankóné Dudás Juli népművésszel és Márton Pálné vérségi parasztírónővel. A közös sikerért együtt dolgozott, az eredményeknek eddig is együtt örült a múzeum és a művelődési ház igazgatója. Sikert várnak az idén is. K. X. L Dabason Gyóni Géza- emlékünnepség A dabasi nagyközségi tanács és a Gyóni Géza baráti kör Gyóni Géza születésének 95. évfordulójára emlékünnepsé. get rendez vasárnap délelőtt. Fábián Miklós, a baráti kör titkára ünnepi megemlékezésében méltatja a nagy író életművét a Luther utcai Gyóni emléktábla előtt délelőtt 11 órai kezdettel. Utána, szintén Fábián Miklós nyitja meg a kiemelkedő alkotóegyéniség munkásságát ismertető kiállítást, amelyet a nagyközségijárási könyvtárban tekinthetnek meg az érdeklődők. UJ POLITIKAI KÖNYVEK Reprodukált valóság ÉRDEKES FELADATRA vállalkozott ár. Kiss Artúr egyetemi tanár, mégpedig arra, hogy az elmélet és gyakorlat, közelebbről meghatározva, a tudományos politikai elmélet és a murdsta «napokon nyugvó politikai gyakorlat összefüggéseit vizsgá'ia. Legújabb könyvében, amelyet Politikai elmélet — politkui gyakorlat címen a Kossuth Könyvkiadó jelentetett meg, átfogó módon elemzi a politikával, a hatalommal, az állammal kapcsolatos kérdéseket. A kötet mottójául Bálint György néhány sorát választotta, amely szerint: a valóság teremti az elméletet, és az elmélet teremti tovább a valóságot. A gyakorlat tehát az elméleten keresztül fejleszti és erősíti magát. A szerző kifejti, hogy az elmélet gondolatilag miként reprodukálja a valóságot, mégpedig annak vázát, lényeges, általános, tartós, szükségszerűvonásait, törvényszerűségeit, dinamikáját és fejlődési tendenciáit. Áttekinti az ezzel kapcsolatos elméleti tételeket, összegezi lényegüket, idézi a marxista—leninista elmélet klasszik jv.it, majd ezen a biztos elméleti alapon állva közeledik a valósághoz, vizsgálja a ma kérdéseit, mindenekelőtt a modem államfejlődés és a reális szocializmus tapasztalatait. Az elmélet tételei, írja, önmagukban véve nem adják a gyakorlati cselekvés receptjét, s a bennük megfogalmazottak nem egyszer s mindenkorra szólóak, csak modellek, amelyeket lehet alkalmazni, de a gyakorlatban állják ki az élet próbáját. Tudjuk, hogy a gyakorlat nem mindenkor igazolja az elméletet. Az ötvenes években például, a személyi kultusz idején a valóságtól elrugaszkodott vezetők doktriner- sége, dogmatikussága súlyos hibákhoz vezetett. Az elmélet tehát csak vezérfonal, amelynek birtokában kell céljainkat kitűznünk és megvalósítanunk. A szocialista építés eddigi tapasztalatai is éppen azt bizonyítják, hogy az elméleti tételek követelményei csak fő vonásaiban realizálódnak. A MARXIZMUS—LENINIZMUS szocializmusra vonatkozó elméleti Útmutatásait és gyakorlati reaiiz.á’asukat egybevetve, megállapítja a szerző, hogy a szocializmus mindig meghatározott történelmi körülmények között, egyes konkrét országokban valósul meg, az időbeni eltérések és az egyes országok sajátosságai ráTörténi Velencében és ä Bajazzók Két egyfelvonásos opera a Várszínházban ROSSilli pályája elején, 21 éves korában írt Bruschino úr című egyfelvonásos operája — a Népszínház Ez történt Velencében fantáziacímmel hirdette meg — a múlt század eleji olasz opera buffa kedves ajándéka. Cselekményszövését és zenei megoldásait egyaránt sziporkázó elevenség, szellemes játék uralja. G. Foppa szövegkönyve vérbő szerepcserés olasz történetet állít színpadra. A mű előadása azonban vegyes érzelmeket keltett. Az opera-buffa játékos stílusát talán egyedül a Bruschino urat megszemélyesítő Vajda Dezső valósította meg maradéktalanul. Darabosnak tűnt viszont Bognár András Gau- denziója, különösen a gyors tempójú szólókban. Szinte olaszosan bársonyos, behízelgő a Florvillét eljátszó Oláh László hangja, kár, hogy produkcióját számos intonációs bizonytalanság rontotta le. Érett énektechnika birtokában valósította meg Silvia koloratúrákkal tarkított szerepét Kálny Zsuzsa. Nála is helyenként a tiszta intonálás okozott gondot. Zeneileg jól megoldja figuráját Németh József (Bruschino úr fia), Bi- hari Tóth Zsuzsa (szobalány) és Toldi Nagy Miklós (Filiberto, a fogadós), bár az előbbi kettő halványságának az oka elsősorban a kis hangerő és a komédia kihasználatlan helyzetei. Az előadás Igazi problémája a mozgások, gesztusok és a mimika, egyszóval a színpadi játék tekintetében jelentkezik. A Bruschino urat alakító Vajda Dezsőn kívül mindenkit leköt énekszólama, a belépésekre való ügyelés, a rendezői utasítások betartása. Pedig a vérbő mediterrán komédiázás elengedhe- . tetlen kelléke a gátlástalan, széles olasz gesztikuláció, a mozdulatokban is ben- nerejlő érzelemkifejezés és játékosság. E hiányérzetünket nem csillapitották Kertész László jó rendezői megoldásai és a nyilvánvalóan vidéki turnékra készült szellemesen egyszerű színpadkép (Lévai Sándor munkája). Leoncavallo Bajazzók című művének előadása még inkább megerősítette az előbb mondottakat. Jól megoldott pillanatok, atmoszférateremtő egyéni alakítások és számos problematikus, nem sikerült részlet jellemzi az olasz operai verizmus e mindmáig oly népszerű darabjának színpadra állítását. Leoncavallo telitalálata — talán akaratán kívül is — az, hogy az elmúlt századok hagyományos paraszt erkölcsében megkövesedett magatartásmód eredeti környezetében válik valódi emberi drámává. A feszülő érzelmekkel telített és n zenei szempontból is maga« technikai követelményeket állító egyfelvonásos opera minden résztvevő számára gondot okozott. A Caniót játszó Szabó Zoltán helyenként túl nyers, bár temperamentumos előadásmódja átsegítette a nehézségeken. Zöld Ildikó Nedda, Nagy János Silvio szerepében hangerővel sem bírta a feszült drámai pillanatokban. Jóllehet zenei szempontból mindketten kulturáltan oldották meg feladatukat. A Bajazzók várszínházi előadásának legszebb pillanatait a kórusok jelentették. A parasztlányok-legények olasz népdalemlékeket idéző folklorisztikus jeleneteit zeneileg a sok fiatal hang, a mozgásokat illetően Kertész László frappáns elképzelései éltették. Dicséret illeti mind a színpadkép (Lévai Sándor), mind a jelmezek (Rímanóczy Yvonne) tervezőjét, s hangulatkeltőek a játékba illesztett táncok (Móger Ildikó) is. A bemutató — úgy tűnik — azt sugallja: hálátlan feladat kis együtteseknek olyan művek előadására vállalkozni, amelyek meghaladják technikai adottságaikat (hadd jegyezzük meg, különösen Leoncavallo esetében — László Endre karmester és a muzsikusok minden igyekezete ellenére — idegesítően vékony a tizenegynéhány tagú zenekar). A kritikus akarva-akaratlanul (a Háry János színpadra állításáról maradt szép emlékei ellenére) túl sokat vet a mérleg negatív serpenyőjébe. Még akkor is, ha tudván tudja, hogy a vidéket járó társulatok előadásai nagyban-egészében Eurgpa-szerte sem lehettek jobbak é művek keletkezése idején, sót századunkban sem, s hogy e színpadi megvalósítások hibáikkal együtt is jelentős értéket képviselhetnek a magyar vidék kulturális életében. Biernaczky Szilárd nyomják bélyegüket a valóságra. A politika és elmélet ösz- szefüggései kapcsán ír a politika marxi—lenini értelmezéséről, a politika fogalmáról, társadalmi szerepéről és a politikai filozófia pártosságának, problémájáról. A Hatalom és állam című fejezetben a szocialista hatalom jellemző vonásait, a létezési lehetőségeket és formákat veszi sorra. Az állam lényegéről és jellemző vonásairól, a polgári állam sajátosságairól, a polgári demokráciáról, mint a burzsoá állam egyik formájáról is szól. Hangsúlyozza, hogy a polgári államban addig, amíg ez a burzsoáziának hatalmában áll, a lakosság széles tömegeit, elsősorban a dolgozó osztályokat és rétegeket még a hatalomgyakorlás sáncaiba sem engedik be. A tőkés osztály küzd minden, a poiitikábá való tényleges beleszólásuk, vagy beavatkozási kísérletük ellen. Erre konkrét példákat hoz fel, amelyek bizonyítják, hogy a jogok, amelyeket egyes polgári alkotmányok írnak elő, puszta formalitások, mert a dolgozó osztályok nincsenek azoknak az eszközöknek a bír. tokában —r pénz, propagandakiadványok, gyűléstermek, nyomdák stb. —, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a jogaikkal élni 's tudjanak. A kormány jk ugyan jönnek és menne* a polgd 's demokráciában, a haralö'n azonban marad, mert a kizsákmányoló társadalom keretei között a legszélesebb szabadságjogot biztosító polgári demokratikus állam is csupán a burzsoázia osztályuralmának egyik formája. A SZOCIALISTA államformát. mint a népi érdekek érvényesítésének eszközét vizsgálva ezután kifejti, hogy a szocialista állam sajátos közhatalom, amelyben érvényesül a demokratikus centralizmus. a vezetés közvetlen kapcsolatban áll a dolgozó tömegekkel, megbízatását közvetlenül vagy közvetve tőlük nyeri. Tevékenységéről a tömegeknek, illetve szervezeteiknek kell számot adni, tehát a szocialista állam demokratizmusa nyilvánvaló. Foglalkozik a szerző a szabadságjogok érvényesülésével is a szocializmus viszonyai között. A szocialista demokrácia szerinte nemcsak a jogtalan és igazságtalan korlátozásoktól szabadítja meg a dolgozókat, hanem megadja a legtágabb lehetőségeket a munkára, a tanulásra, a pihenésre, az üdülésre stb., s kimondja; az egyén a legteljesebben kibontakoztathatja képességeit, és megvalósíthatja céljait. Külön elemzi Kiss Artúr a létező szocializmus politikai viszonyait. Abból indul ki, hogy a társadalmi struktúra változása szükségszerűen együtt jár a politikai rendszer fejlődésével, a szocialista demokrácia kibontakoztatásával. Vizsgálja a hatalom, a hatalomgyakorlás, a kormányzás viszonyát, a politikai szervezetek és intézmények kapcsolatát, az össznépi államra jellemző vonásait, törvényszerűségeit. VÉGÜL ÖSSZEFOGLALJA a kötet főbb gonác’atait. Megállapítja hogy nincs a társadalmi eleinek olyan területe, amelyben a változások, az új és új jelenségek felbukkanása, a különböző szervezeti és mozgalmi formák váltódása olyan nagymértékű lenne, mint a politikában. Mégis a politilM zseniális és klasszikussá vált teoretikusai által feltárt törvényszerűségek ma is érvényesek, főbb mondanivalójukat tekintve helytállóak. Természetesen a mai helyzet megköveteli, hogy a munkásmozgalom állandóan vizsgálja a körülményeket, elemezze a valóságot, igazodjon a követelményekhez. Ezt tette dr. Kiss Artúr is, amikor megírta nagyon értékes könyvét a politikai elméletről és gyakorlatról. Gáli Sándor Vége a tanévnek Bizonyítvány\ érettségi Pest megye 273 általános iskolájának többségében június 15-e volt az utolsó tanítási nap, de minden járásban, városban voltak iskolák, ahol június 20-ig tartott a szorgalmi időszak. A 102 ezer tanuló e napokban — legkésőbb június 24-én — kapja meg az évvégi bizonyítványt. A most záruló tanévben csaknem 10 és fél ezren sa- játottak el ismereteket a nyolcadik osztályban, s az idén végzők 94 százaléka középfokú iskolákban tanul tovább. A jelentkezési lapokat már megkapták a középiskolák és szakmunkásképző intézetek, s a gyerekek többségét értesítették az eredményekről. Továbbra is várják még a jelentkezőket néhány hiányszakmára, mint például a gépiforgácsoló, éjütőipari és mezőgazdasági pályákra. Újdonságokat is hozott a most zárult tanév: életbe lépett az általános iskolákban az új nevelési-oktatási terv. s ennek megvalósításában a kiemelt hangsúlyt a tanórán kívüli nevelés feladataira, azok tervezésére helyezték a pedagógusok. Üj tanterv szerint oktatták az első osztályokban az írást, olvasást, számtant, a másodikban a környezetismeretet, ötödik osztályban a matematikát, hatodikban pedig a fizikát. Gyarapodtak az oktatás-nevelés feltételei is; az elmúlt tanévben 203-mal több tanteremben fogadták a gyermekeket, s ősztől az új iskolában tanulhattak például Dunakeszin, Gödön, Püspökhatvanban. A megye 8 ezer általános iskolai nevelője közül 10.5 százalék volt a képesítés nélküliek aránya, 1,5 százalékkal kevesebb, mint egy tanévvel korábban. A dolgozók általános iskolájában 2700-nál több felnőtt ÍE nul munka mellett, s mintegy 900-an fejezték be idén a nyolcadik osztályt. Megkezdődik tehát a vakáció. A gyerekeket várják az úttörőtáborok, az olvasó-, nemzetiségi nyelvművelő- és matematikai, orosz, valamint magyar anyanyelvi szaktáborok. A szünidő szeptember 3-ig tart, ez lesz a tanévnyitónapja, s ősztől több, mint 15 ezer új elsőst várnak az iskolapadok Pest megyében. A harminc középiskolában és 16 szakmunkásképző intézetben már június 9-én befejeződött a szorgalmi időszak. Június utolsó napjáig 15 ezer fiatal kap bizonyítványt a középfokú iskolákban. Gimnáziumokban 12 ezren. 960 fiatal pedig a sza icközépiskolák- ban érettségi bizonyítványát is átveheti. A szóbeli érettségi vizsgák június 22-én lezárultak, s a matúrái tanűsi'ó okiratot a szóbelit követő napokban vehetik kézbe a végzős növendékek. Ugyancsak sokan, 7200-an tanultak szakmát, végeztek középiskolai tanulmányokat a felnőttképzés keretében. Számukra a tanév végi osztályozóvizsgák június 10-én kezdődtek, s a hónap végéig tartanak, ugyancsak ebben az időben érettségizik 1800 felnőtt. A szünidő tehát a küszöbön áll a nevelőink számára is, bár ősztől a gimnáziumokban és a középfokú képzési célú szakközépiskolákban életbe lép az új oktatási-nevelési terv, a gimnáziumokban megkezdődik a fakultatív oktatás is. Erre augusztus utolsó hetében még készülődniük kell a pedagógusoknak. csakúgy, mint általános iskolai kollégáiknak, akik az új tanterv lépcsőzetef bevezetése során ősztől vég« zik munkájukat az új doku« mentumok alap in V. G. P.
