Pest Megyi Hírlap, 1979. június (23. évfolyam, 126-151. szám)
1979-06-19 / 141. szám
PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! XXIII. ÉVFOLYAM, 141. SZÁM Ára 1,20 forint 1979. JtJNIUS 19., KEDD MgjezMött a szovíeS—amenkd csúcstalálkozó ttmepélyesenaláírták Bécsben a MET-IÍ Kádár János Byigáriábea Testvéri szeretettéi fogadták a magyar pár fa és kormányküiddttséget Todor Zsivkov köszönti Kádár Jánost Szófiában. 1 Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának vezetésével a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának, a Bolgár Népköztársaság Államtanácsának és minisztertanácsának meghívására hétfőn hivatalos, baráti látogatásra Bulgáriába utazott a Magyar Népköztársaság párt- és kormányküldöttsége. A küldöttség tagjai: Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke, Gyenes András, a Központi Bizottság titkára, Púja Frigyes, a Központi Bizottság tagja, külügyminiszter ‘és Sebestyén Jenő, a Magyar Nép- köztársaság szófiai nagykövete, aki a bolgár fővárosban csatlakozik a küldöttséghez. A küldöttség kíséretében van Horváth László, a Központi Bizottság tagja, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese, Fodor László, Varga István, a KB osztályvezető-helyettesei, Roska István külügyminiszter- helyettes, Tordai Jenő külkereskedelmi miniszterhelyettes és Tóth Elek, a Külügyminisztérium csoportfőnöke. A párt- és kormányküldöttség búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Aczél György, Németh Károly, Óvári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Brutyó János, az MSZMP Központi Ellenőrzési Bizottságának elnöke, Borbély Sándor, Győri Imre, Havasi Ferenc és Korom Mihály, az MSZMP Központi Bizottságának titkárai, Keserű Jánosné és Pullai Árpád, a Központi Bizottság és a kormány tagjai, Berecz János, a KB külügyi osztályának vezetője és Rácz Pál kül-• ügyminisztériumi államtitkár. Jelen volt Vaszil Baev, a Bolgár Népköztársaság budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője. A magas rangú vendéget megillető ünnepélyességgel a testvéri szocialista országok vezetőit köszöntő őszinte meleg barátsággal fogadták Szófia repülőterén, hétfőn délben a magyar párt- és kormány- küldöttséget élén Kádár Jánossal, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkárával. A transzparensekkel, üdvözlő feliratokkal, zászlókkal díszített repülőtéren 12 órakor szállt le küldöttségünk TU— 134-es gépe, amelyet a határtól a bolgár légierő vadászköteléke kísért. Ezrek és ezrek gyűltek össze a magyar vendégek fogadására, s csapat- zászlóval katonai díszegység is felsorakozott. Delegációnkat Todor Zsivkov, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, az Államtanács elnöke, Sztanko Todorov, a Bolgár Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja, a minisztertanács elnöke, továbbá a BKP Politikai Bizottságának tagjai, a központi bizottság titkárai, az államtanács vezető tisztségviselői, a kormány tagjai fogadták. A gépből kilépő Kádár Jánost és a magyar párt- és kormányküldöttség tagjait — Lázár Györgyöt, Gyenes Andrást, Púja Frigyest — elsőként Todor Zsivkov és Sztanko Todorov üdvözölte meleg szeretettel, szívélyes kézszorítással. Felcsendült a magyar és a bolgár himnusz — közben 21 díszlövés adta hírül a vendégek megérkezését —, majd a katonai díszegység parancsnoka jelentést tett Kádár Jánosnak. Az MSZMP Központi Bizottságának első titkára Todor Zsivkov társaságában ellépett az alakulat előtt, és köszöntötte a katonákat. Az ünnepélyes fogadtatás a katonák díszmenetével zárult, majd Kádár János Todor Zsiv- kovval együtt gépkocsiba szállt és rendőrmotorosok kíséretében szállására, a Bojana rezidenciára hajtatott. A repülőtérről a városba vezető fellobogózott útvonalon többször is megállt a kocsisor, első ízben az Orlov Mosztnál. Itt színes népviseletbe öltözött leányok köszöntötték delegációnkat, s nyújtották át a barátság hagyományos jelképét: a kenyeret és a sót. Az egykori városkapu helyén fogadták a kedves vendégeket, itt adta át a fővárosi tanács végrehajtó bizottságának elnöke Kádár Jánosnak Szófia emlékérmét. Kegyeletes megemlékezéssel kezdődött a magyar párt- és kormányküldöttség délutáni programja: tisztelegtek a bolgár és a nemzetközi munkás- mozgalom legendás alakja, Georgi Dimitrov mauzóleumánál. A város szívében, a Szeptember 9. téren fehér, oszlopos mauzóleum őrzi a bolgár nép legnagyobb fiának szarkofágját — itt helyezte el a magyar párt- és kormányküldöttség koszorúját Kádár János. Ezt követően Kádár János és Todor Zsivkov a hivatalos tárgyalások színhelyén — a Bojana vendégházban — kötetlen, baráti megbeszélést folytatott, majd megkezdődtek a magyar—bolgár hivatalos tárgyalások. A magyar tárgyaló delegációt Kádár János vezeti, tagjai: Lázár György, Gyenes András, Púja Frigyes és- Sebestyén Jenő. A bolgár tárgyaló delegáció vezetője Todor Zsivkov. Tagjai: Sztanko Todorov, Grisa Filipov, a BKP Politikai Bizottságának tagjai, a Központi Bizottság titkára, Petr Mladenov, a BKP Politikai Bizottságának tagja,'külügyminiszter, Dimitr Sztanisev, a BKP Központi Bizottságának titkára és Vladimir Videnov, g Bolgár Nép- köztársaság budapesti nagykövete. (Folytatás a 3. oldalon'. James Carter és Leonyid Brezsnyev aláírja a SALT—II. egyezményt. Leonyid Brezsnyev és James Carter négyszemközti találkozóra ült össze hétfőn délelőtt az Egyesült Államok bécsi nagykövetségén. A két államfőt csak tolmácsaik kísérték el az eszmecserére, amelyen a két ország kapcsolatairól és egyes nemzetközi kérdésekről volt szó. A megbeszélés a tervezettnél mintegy fél órával tovább tartott, minthogy az eszmecserét ea. eredeti tervek szerint már 11 órakor be kellett volna fejezni, Brezsnyev azonban csak fél tizenkettőkor vett búcsút vendéglátójától az épület előtt. A szovjet államfő néhány perccel dél előtt üdvözölte ismét az amerikai elnököt, ezúttal a szovjet nagykövetség épületében, ahol a bécsi csúcs- találkozó befejező ülését tartották még. A SALT—IT. ünnepélyes aláírására pontban déli egy órakor került sor. Zsúfolásig megtelt meghívott vendégekkel a Hofburg történelmi Re- douten terme, ahol a többi között a bécsi haderőcsökkentési tárgyalások üléseit is tartják. A vendégek sorában volt dr. Rudolf Kirchschläger kancellár, valamint az osztrák kormány több tagja. A terem végében, megemelt pódiumra állították fel a két államfő asztalát, amelyre előkészítették a SALT—II. szerződés orosz és angol nyelvű példányát. Két oldalt sorakoztak fel a tárgyaló küldöttségek tagjai: szovjet részről Andrej Gromiko külügyminiszter, Dmitri} Usztyinov marsall honvédelmi miniszter, Németh Károly fogadta a keresi küldöttséget Az MSZMP Központi Bízott- ! vett Berecz János, az MSZMP ságának meghívására a Koreai ' Munkapárt küldöttsége — Kim Jong Namnak, a Politikai Bizottság tagjának, a Központi Bizottság titkárának vezetésével — június 13—18-a között látogatást tett hazánkban. A küldöttséget fogadta Németh Károly, az MSZMP PB tagja, a KB titkára. Gyenes András, az MSZMP KB titkára megbeszéléseket folytatott a koreai delegációval, A megbeszéléseken részt KB osztályvezetője, Varga István osztályvezető-helyettes, valamint Kim Jong Szu, a KMP KB külügyi osztályának helyettes vezetője és Kim Ze Szűk, a KNDK budapesti nagykövete. A koreai pártküldöttség hétfőn elutazott Budapestről. A Ferihegyi repülőtéren Gyenes András búcsúztatta, jelen volt Kim Ze Szűk, a KNDK budapesti nagykövete. KÖZÉLET Willi Stoph, a Német Szocialista Egységpárt Politikai Bizottságának tagja, a Német Demokratikus Köztársaság Minisztertanácsának elnöke, hétfőn Berlinben fogadta Marjai József miniszterelnökhelyettest, a magyar—NDK gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési bizottság magyar tagozatának elnökét, aki a bizottság XVIII. ülésszaka alkalmából hétfőn érkezett Berlinbe. Soltész István kohó- és gépipari miniszter a Szovjetunióba utazott, ahol a két ország elektronikai együttműködéséről tárgyal és megtekinti a KGST-országok egységes számítógéprendszerének . tízéves jubileuma alkalmából Moszkvában rendezett nemzetközi kiállítást. Konsztantyin Csernyenko, az SZKP KB titkára, Nyikolaj Ogarkov marsall, a honvédelmi miniszter első helyettese. Amerikai részről ott volt Cyrus Vance külügyminiszter, Harold Brown hadügyminiszter, Zbigniew Brzezinski, az elnök nemzetbiztonsági főtanácsadója, David Jones tábornok, a vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnöke. Ott voltak a két küldöttség szakértői, azok a diplomaták, akik a SALT—II. szerződés előkészítésében részt vettek. Leonyid Brezsnyev és James Carter egyszerre lépett be a terembe, az asztal mögötti szárnyas ajtón. A megjelentek hatalmas tapssal fogadták a két államfőt, akik maguk is tapssal viszonozták az üdvözlést. A televízió- és filmkamerák, fényképezőgépek pergőtüzében foglalt helyet Leonyid Brezsnyev és James Carter az asztalnál és írta alá a vaskos kötet, több mint nyolcvan gépelt oldalt kitevő dokumentumokat. Az aláírás befejeztével Leonyid Brezsnyev és James Carter kicserélte az okmányokat és kézfogással köszöntötte egymást, az amerikai elnök megölelte, megcsókolta a szovjet államfőt. Az ünnepélyes aláírást követően előbb Leonyid Brezsnyev, majd James Carter mondott rövid beszédet. Brezsnyev beszéde „Carter elnök és én most írtuk alá a hadászati támadó fegyverek korlátozásáról szóló szerződést és az azzal összefüggő okmányokat. A szovjet és az amerikai nép, más országok népe, mindenki, aki tartós békét akar, és tisztában van a nukleáris fegyverkészletek további növekedésének veszélyével, már régóta várt erre az eseményre. A szerződés aláírásával minden ember legszentebb jogának, az élet jogának meg vé d el me zését segítjük elő. Országaink sok képviselője végzett hosszú és fáradságos munkát a szerződés előkészítésében. Ügy_ gondolom, külön ki kell emelni azt a hozzájárulást, amelyet Cyrus Vance és Andrej Gromiko külügyminiszterek, Harold Brown hadügyminiszter, Dmitrij Usztyinov honvédelmi miniszter tett. Carter elnöknek s nekem ugyancsak sok munkát kellett végeznünk. A Szovjetunió és az Egyesült Államok együttesen vállalta magára azt a kötelezettséget, hogy a nukleáris háború kirobbanásának megakadályozását elősegítő módon cselekszik. A ma aláírt szerződés ismételten kifejezésre juttatja azt a szándékunkat, hogy teljesítjük ezt a kötelezettséget. Ez a szerződés messze túlmegy a SALT—I. szerződésen mind a hadászati fegyverek mennyiségi korlátozását, mind pedig minőségi korlátozását illetően. Hatálybalépte megnyitja a lehetőséget arra, hogy megkezdjük a további intézkedések kidolgozását, olyan intézkedések előkészítését, amelyek nemcsak korlátozzák a hadászati fegyvereket, hanem csökkentik is azokat. A SALT—II. szerződés aláírásával nagy lépést teszünk előre azon az úton, amely a szovjet—amerikai kapcsolatok egészének megjavításához, s ennek következtében az egész nemzetközi légkör javulásához vezet. A Szovjetun jó számára ez annak a békés külpolitikai irányvonalnak logikus folytatása, amelyet pártkongresszusaink határoztak meg, s amelyet folytatni kívánunk. A szerződés aláírása méltó módon koronázta meg a bácsi szovjet—amerikai csúcstalálkozót. E kimagasló esemény alkalmából őszinte köszöne- tünket fejezzük ki az Osztrák Köztársaság elnökének, kancellárjának és kormányának, Ausztria népének az irántunk tanúsított meleg vendégszere-, tetért, szívélyes fogadtatásért”. Carter beszéde A történelemben a legerősebb áramlatok gyakran éppen azok voltak, amelyek az országokat háborúba sodorták. Nos. ha visszatekintünk a rengeteg háború okaira, találhatunk olyan időszakokat, amelyekben az elővigyázatosabb magatartás — sőt, némi gondos körültekintés — az államokat jobban és előbb a béke útjára vezethette volna. Éppen ez a célja annak, amit' itt Bécsben elvégeztünk. A nukleáris katasztrófa veszélye ma valamennyiünket fenyeget, egyébként több mint három évtizede ez a helyzet. Mindkét állam atomfegyverek ezreivel rendelkezik, mindegyikük abban a helyzetben van, hogy páratlan arányú pusztításokat okozhat. Ma már sok más államnak Is vannak nukleáris fegyverei és sok további ország rendelkezik azzal a képességgel, hogy hasonló megsemmisítő erőre tegyen szert. A hadászati fegyverrendszerek korlátozásáról folyó megbeszélések, amelyek immár csaknem tíz éve megszakítás nélkül folynak, arra utalnak, hogy egy nukleáris fegyverkezési verseny közösen rögzített szabályok nélkül, ellenőrizhető határok és állandó párbeszéd nélkül „felhívás katasztrófára” lehet. Egy ilyen kíméletlen verseny a sors és a jövő kihívása lenne, megcsúfolása értelmünknek, egyszersmind létében fenyegetné az emberiséget. (Folytatás a 2. oldalon)
