Pest Megyi Hírlap, 1979. június (23. évfolyam, 126-151. szám)

1979-06-17 / 140. szám

Hegy szebb lsgf@ü a varas m Épületfelújítások Folytatjják Vácott a főút­vonalakon található középüle­tek felújítását. Ezekben a na­pokban tatarozzák az Álla­mi Büntetésvégrehajtó Inté­zet 200 éves épülettömbjét. Üj külsőt kapott a Lenin úti, régi Pestvidéki Nyomda épülete is, ahol a felszabadulás utáni első szabad sajtótermékek ké. szültek. A Virágos Vácért mozgalom céljait szolgálja a váci Kom­munális és Költségvetési Üzem azzal, hogy a város különböző pontjain ízléses műkő virágtartókat helyez el. A Csikós József utca és a Zrínyi utca sarkára, a Munkaruházati bolt elé is került néhány belőlük. Iványi Károly felvétele Anyakönyvi hírek Született: Kiss Judit: Bahcxr Ferenc és Zsolt, Drajkó Jó­zsef és Dudás Mária: József, Kalácska Laijos és Hídvégi Ilo­na: Tamás, Karpiak Jacak és Vincze Vanda: Nikoletta, Hlin- ka Miklós és Rusznyák Gyön­gyi: Andrea, Jámbor László és Vereb Rozália: László, Ágos­ton József és Sághi Erzsébet: Gabriella, Kokas Ferepc és Bottyán Gyöngyi: Ferenc, Ko­vács István és Komjátszegi Ág­nes: Zoltán. Szerencsés István és Gulyás Margit: Henrietta. Tábor Antal és Mészáros Ju­lianna: Antal, Czinege István és Horváth Judit: Éva, Kő­műves Sándor és Kovács Már­ta: Mónika, Lakatos Jenő és Tóth Julianna: Eriika, Pócs László és Simon Valéria: László, Vágvölgyi László és Brunda Katalin: Edina, Ro­mán János és Haffner Er­zsébet: Anita, Rif László és Bata Jolán: Sebestyén, Skuczi László és Greksa Ilona: Krisztina. Bakos József és Juhász Erzsébet: Rita, Bu- tel József és Póth Zsuzsanna: József, Faragó László és Tóth Judit: Róbert, Filippi Tamás és Jakab Zsuzsanna: Anita, Hevér László és Győri Mária: Annamária, Koval ik Ernő és Koller Erzsébet: Gizella, Nagy József és Varga Mária: József nevű gyermeke. Házasságot kötött: Sági László Szikszói Ágnessel, Lá­zár József Benikó Magdolná­val, Modróczky György Mihály Veronikával, Lestyánszki Jó­zsef Jeszenszky Zsuzsannával. Vácott hunyt cl: Szövics La­jos (Vác, Sztáron S. u. 13.), dr. Dezső Dezső (Vác, Sebes I. u. 14.), Kiss Erzsébet (Vác, Tabán u. 9.), Dirtka Gáborná Barankó Anna (Szód), Tajti László (Főt) Kelecsényi Jó­zsef (Vác, Hanuisz u. 10.), Im­re Béla (Dunakeszi), Antal Já- nosné Szántai Teréz (Gödöllő), Erdélyi Istvánná Czinege Ve­ronika (Sződliget), Szabó Fe- rencné Svéger Apollónia (Nagymaros), Vasbányai Jenő (Sződliget), Várnai Jenő (Bu­dapest), Saáry Árpád (Vác, Bajcsy-Zs. u. 6.), Tőrintsi And­rás (Kösd), Fagyas Istvánná Tar Julianna (Szokolya), Ma­gyar István (Szada), Janik Já- nosné Hajdúk Mária (Vác, Orgona u. 16.), Vrábel János (Dunakeszi), Vass András (Ve­resegyház), Sas Istvánná Si­mon Mária (Budapest), Megyes József (örbottyán), Benedek Sándor (Kösd), Jankovics Já­nos (Verőcemaros). Fotéesztétikai bibliográfia A Fotóesztétikai Bibliográ­fia XIV. kötetében 12 helyen ismertetik a Dunakanyar Fo- toklub tagjainak munkáját. Foglalkoznak a váci alkotótá­borral, a VIII. Nemzetközi Diaporáma Biennáléval és négy fejezetben felsorolják a Váci Naplóban megjelent kri. tikákat, ismertetőket. Ái PEST MEGYEI HÍR A VÁCI JÁRÁS ts XXIII. ÉVFOLYAM, 140. SZÁM 1979. JÜNIUS 17., VASÄRNAP Egyenrangú társakká válhatnak Szülői munkaközösségek eszmecseréje Foton Kezdetben volt a szülői ház, és volt az iskola. Hol közelebb, hol távolabb egymástól. de együtt, egymás mellett nem­igen. Mindkettőnek megvolt — Diaporáma-bemutatók a imíveSődési közoantban A Madách Imre Művelődési Központban működő Dunaka­nyar Fotóklub Diaporáma Stú­diója új kezdeményezésként, félévenként mutatja be leg­újabb műsorait az érdeklődő közönségnek részint azért, hogy népszerűsítse a diaporá­ma műfajt, másrészt, hogy a város és járás lakói megismer­hessék a stúdió tevékenységét és az alkotó tagokat. Szüksé­gessé vált ez a bemutatkozás, hiszen a Dunakanyar Fotó­klub Baráti Körének tagjain kívül alig-alig hallottak a vá­rosban és a járásban arról, hogy mi is ez a diaporáma. Kocsis Iván, a klub vezetője és a diaporáma műfaj egyik meghonosítója hazánkban, a következő pár mondatban fog­lalta össze a diaporáma lénye­gét: „Olyan művészi műfajt jelöl a szó, ahol bizonyos dramatur­giai törvények figyelembevé­telével megkomponált diaso­rozatot úgy vetítünk le, hogy vetítés közben az egyik vetí­tett kép több-kevesebb ideig kapcsolódik a másik azonos helyre vetített képpel, miköz­ben a két képből egy mon­tázskép alakul ki. Így a két diapozitív képen külön-külön meglevő informatív jeleket egymásra vetítve, új jelentést hozhatnak létre. A folyamatos vetítés közben kialakult asz- szociációk így zavartalanul fej­lődhetnek ki egymásból. A mű hangulati hatásának fokozását szolgálja a képekhez kompo­nált zene, szöveg vagy zörej, Talán-talán mégiscsak túlzás? Épül a Váci Kötöttárugyár új óvodája. A meglévő, ki­lencvenöt gyerek befogadására alkalmasat kiegészíti a hetven­öt apróságnak helyet adó új. Mondom épül, s úgy hírlik, augusztus táján birtokba is vehetik a gyerekek. Öröm ar­ról hallani: valamelyik gyár, vállalat áldoz — netán egy kicsit erőn felül is — mun­kásai bölcsődés, óvodás korú Dúló hadak az utcán A régi váci városképhez idomuló, a város mintegy reprezentatív főútjává ala­kuló Széchenyi utcának a megújulását napról napra láthatjuk. Olyan apróság sem kerüli el a figyelmün­ket, mint az új hulladék­gyűjtők felszerelése. Még Európa sok nagy városá­ban sem találunk egyet­len úton ennyi figyelmez­tető ládikát, amelyeknek felszerelése tetemes ősz- szegbe került. A minap a kora éjjeli órákban vandál hadak vo­nultak végig barokk főte­rünktől a vasútállomásig, s ezúttal nem a kirakatokat, vagy az útjelző táblákat, hanem eme hulladékgyűj­tő edényeket szemelték ki támadásaik célpontjául. Az alumínium edényeket, a tartó oszlopokat gyalázatos módon szétverték, a föld­ből kirángatott és jelentős testi erőre utaló művele­tekkel össze-vissza hajlí­tott alkatrészeket szétszór­ták. A korai járókelő meg­csóválta a fejét, dörmögött valamit, vagy éppen el­ment az első telefonhoz és felhívta az illetékeseket: a már-már ellanyhuló bar­bár hullám újra feltámadt. Kik lehettek ennek a vandalizmusnak az elkö­vetői? Szórakozóhelyeink vallhatnak erről, hiszen ezen az éjszakán majdnem minden helyen rendezvé­nyek voltak mosolygó és daloló fiatalokkal. Ezek a fiatalok vetemedtek volna erre az ijesztő tettre? Vagy tán újra feltámadt a már csillapodóban levő, rosszul értelmezett virtus, és en­nek az előszele viharzott végig a mi Széchenyi ut­cánkban? R T. apróság-aitaalk elhelyezéséért. Ebbe az örömbe olykor azonban üröm is vegyül. Meg­keseredik tőle néhány ember szájíze. Hogy miért? Mert ugye azért az önzetlenül tár­sadalmi munkára vállalkozók között jó lenne olykor fiata­lokat is látni. Mégpedig azo­kat, akiknek gyerekei majd ebbe az óvodába járnak ... S van ennek a dolognak egy másik szépséghibája is. Eb­ben az esetben nem ártana né­mi rendet rakni a fejekben. Furcsán hangzik? Tudom! De én azért megmaradok az ál­lításom mellett. Miért? Sze­rintem a gyárkaputól pár sa­roknyira lévő óvodához min­den különösebb fáradtság nél­kül odatalálnak a szülők. S mégis megfogalmazzák: „ha felépül az új óvoda — gyár­kapun kívül — állítsanak be külön buszt a gyerekek oda- szállítására. Gyárkaputól az óvodáig, s az óvodától a gyárkapuig. így lenne egysze­rűbb, s kényelmesebb a gye­rekek átadása, átvétele.” Ha nem a saját fülemmel hallom a szabászteremben ezt az öt­letet, talán el sem hiszem. De elhangzott! A szószóló rögtön támogatókra is talált. Imi­gyen: „a praktikumot, meg a kényelmet sem árt ám párosí­tani!” Valóban nem! Szerintem azonban messze vagyunk még attól, hogy a kényelmet, a praktikumot két- három sarok kedvéért, nárosít- suk. Néha többet követelünk a kelleténél, szárnyaló kí­vánságaink feleslegesen verde­sik az eget. Varga Edit amelyet vetítés közben a ké­pekkel szinkronban hall a né­ző." A Diaporáma Stúdió első félévi bemutatóját csekély ér­deklődés kísérte. Mindenek­előtt azért, mert a közönség nem ismeri ezt az új, de rend­kívüli perspektíva előtt álló műfajt. Pedig a négy alkotó által bemutatott 12 előadás re­mekül sikerült, és a lelkes kis közönség nagy tapssal hono­rálta az előadásokat. A műsor első negyedében a négy alkotó: Kaufmann And­rás, Kocsis Iván, Magyar Fe­renc és Lobotka János virá­gokról készült diasörozataikat vetítették. A témaválasztás nem volt véletlen, hiszen a vi­rágsorozatok stúdiumai a dia­poráma műfaj elsajátításának. A legalkalmasabb téma arra. hogy megtanulhassa az alkotó a forgatókönyv megírásának, a diák összeállításának forté­lyait, a montírozást, valamint a képváltás és a zene ritmu­sának összekomponál ását. Az alkotók érdeklődési köre különböző: Kocsis Iván in­kább az elvont, modern té­mákhoz vonzódik, Magyar Fe­renc a természet szerelmese. Lobatka Jánost pedig az év­szakok hangulata és a fények játéka érdekli. A legtöbb előadást Magyar Ferenc tartotta. Néhány cím az előadások közül: Havas er­dőn, vadcsapáson; Nádzson­gás; Mesél az erdő. A címek is mutatják érdeklődési körét: az erdők, mezők és benne a vadon élő állatok világát. A hazai diaporámások táborá­ban különleges rangot vívott ki magának azzal, hogy művé­szi szintre emelte az állatfotó­zást; ehhez pedig végtelen tü­relem és kitartás szükséges. Diáin, a ma rohanó embere számára ismeretlen világ ele­venedik meg, a'természet al­kotta olyan szépségeket örökít meg, melyet csak az érzékeny, jó megfigyelőkészséggel ren­delkező fotós nagyító optiká­ján keresztül láthatunk. Azt sem egyszerű reprodukció­ként, hanem jól megkompo­nált művészi képként láthat­juk viszont diasorozataiban. A Spirál című előadást Ko­csis Iván, Kralovánszky Ba­lázs és Lobotka János közösen készítették, a zenét pedig Bo- zay Attila komponálta. E mű iskolapéldája az igazi, a mű­faj minden kritériumának megfelelő diaporáma előadás­nak. Tökéletesek a felvételek, a zenével összhangban tör­ténnek a képváltások, a szin- és formajátékok. Ez az alkotó kollektíva szinte teljesen ki­aknázta a lehetőségeket. A csoportmunka keretében le­hetőség nyílik az egyéni érté­kek kibontakoztatására, hiszen egyikük sem polihisztor. Az együttes munka ma még nem jellemző, de a jövőben elkép­zelhető ennek elterjedése. A váci Diaporáma Stúdió első bemutatóján azt tapasz­talhatták a látogatók^ hogy a diaporáma műfaj kifejezési eszközeinek elsajátításában már komoly eredményeket ér­tek el az alkotók, de még nin­csenek kiaknázva a műfaj le­hetőségei. Teknős Erzsébet legalábbis úgy vélték — a maga külön feladata, s egy­más „vadászterületére” csak akkor merészkedtek, ha vala­mely okból panaszkodni kel­lett. S kettejük közt hol ide, hol meg oda tartozónak érez­vén magát, ott téblábolt a gyerek. A nyitott iskola A ma, s még inkább a jö­vő céljai, feladatai eleve fel­tételezik e két nevelési ténye­ző együttműködését. A testileg, lelkileg egészségts, sokolda­lúan f éj lett személyiségű nemzedék nevelése megköve­teli társadalmunk valameny- nyi erejének összefogását, a család és az iskola szoros kap­csolatát is. Ezt célozza a napjainkban oly sokat hangoztatott köve­telmény: az iskolák nyitottá válásának megvalósítása. S e nyitás legelső, talán legfonto­sabb lépése a szülők megnye­rése, a velük kialakított egyenrangú, valóban munka­társi kapcsolat. íVíit tett eddig a két fél e. \hozös cél eléréséért, mik az előttük álló feladatok? Ho­gyan lehetne még jobbá, még hatékonyabbá tenni az oktató­nevelő munkát, amelynek a szülők is egyre inkább aktív részeseivé kell, hogy válja­nak? Ezért jöttek össze Fóton a járás szülői munkaközössé­geinek képviselői, hogy kicse­réljék itapaszbalataiikiat, meg­beszéljék gondjaikat, s kije­löljék a továbbvezető utat. A szülői feladat Az, hogy a vendéglátó ezút­tal a Garay János Általános Iskola szülői munkaközössége volt, korántsem véletlen. Te­vékenysége, korszerű munkája a járás legjobb munkaközössé­gei közé emelte ezt a társasá­got. Mégis, egy pillanatig sem gondolják, hogy az övék az egyedül üdvözítő út: felépí­tésük, módszereik, eredmé­nyeik ismertetésével ötleteket szeretnének adni csupán, s ők maguk is ötleteket várnak kollégáiktól. Bánfalvi Pálné, a munkakö­zösség csúcsszervének, a Tí­zek Tanácsának elnöke beszá­molójában mindenekelőtt arra mutatott rá, hogy a jól meg­szervezett, olajozottan működő szülői munkaközösségek a szü­lői feladatra nevelés „hézag­pótló” iskolái lehetnek, hiszen ez a tantárgy — ma még? — hiányzik valamennyi oktatási intézmény tanrendjéből. E rendhagyó iskola első fel­adata a szülők megnyerése, s ebben óriási felelősség hárul az első osztályos tanítókra. Az az apa, és anya, aki először csak elkíséri csemetéjét az is­kolába, később, ha behívják őt is, ha meghallgatják és ad­nak a véleményére, szinte ész­revétlenül kerül «gyre köze­lebb az iskola belvilágához. Hogy mindez mennyire így lehet, arra bizonyíték a követ­kező: Főt gazdasági, kulturá­lis és társadalmi életében je­lentős szerepet játszanak olya­nok, akik valaha itt az álta­lános iskolában kóstoltak bele a közösségért végzett munká­ba. Az anyja neveli? De nem vész-e szem elől a szülők oktatásának lázában, ennyi kétoldalú eszmecserében a harmadik, a legfontosabb tényező, akiért mindez törté­nik — maga a gyermek? Mint azt egy. a tanulókká’ készített. magnetofonfelvétei mutatja, egyáltalán nem. Sőt ők is, nagyon is tisztában van­nak azzal, mit jelent számuk­ra a felnőttek közös munkál­kodása, szüleik közéleti tevé­kenysége. Egy nyolcadik osz­tályos kislány ezt így fogal­mazta meg: „Szüléink közéleti emberek, ilyenné nevelnek minket is, így dolgoztunk az iskolában. Mi nyolcadikosok vagyunk; szeretnénk úgy el­menni, hogy rendet hagyjunk magunk után. És szeretnénk, hogy ha felnövünk, mi is hoz­zájuk váljunk hasonlóvá.” A találkozó hozzászólásainak mindegyike ismertette saját munkaközösségének tevékeny­ségét, eredményeit, gondjait. S majd minden esetben fölme­rült egy furcsa probléma. A legkülönbözőbb rendezvénye­ken, de még a szülői értekez­leteken is egyre ritkábban lát­ni az apákat. A pedagógusi mellett újabb „pályát” fenye­get az elnőiesedés veszélye? A kérdés felvetése tréfás, de maga a tény nagyon is ko­moly. Az anyja neveli a gye­reket berögződött, régi rossz szokásnak nem lehet helye a mai pedagógiában! Szerencsé­re akadnak a pedagógusokkal készségesen együttműködő; kezdeményező édesapák is, de hogy ők ne a szabályt erősítő kivételek legyenek, azért jócs­kán kell még tenni. Jövőre Örbottyán Mindenki örömmel fogadta Tóth Istvánnak, a járási szü­lői munkaközösség vezetőjének ... javaslatát,, ‘Hagy"' a vendéglátó iskola munkáközösségéjíéík munkatervét sokszorosítva‘JOT- tassák el a járás valamennyi általános iskolájához, segítve ezzel mind a szülők, mind az oktatási intézmények munká­ját, Határozat született a járá­si munkaközösség bővítéséről-, is, majd a résztvevők rövid! látogatást tettek a Fóti Gyen- mekvárosban. A sikeres találkozó végén1 abban is megállapodtak, hogy jövőre Őrbottyánban jönnek ismét össze — remélhetőleg még nagyobb létszámban, még több eredménnyel büszkélked­hetve. Solymosi Sándor A fáraók földjén Útiélmény­beszántoló A Dunakanyar Fotóklub Baráti Köre rendezésében hétfőn, június 18-án este hat órakor dr. Pásztor Gábor tart színesdia vetítéssel kísért úti- élmény-beszámolót A fáraók földjén címmel, a művelődési központ kistermében. Orvosi ügyelet Hétfőn dr. Afra Tamás, kedden dr. Gulyás Zoltán, szerdán dr. Kiss Péter, csü­törtökön dr. Kovács Pál, pén­teken dr. Csömör Pál, szom­baton és vasárnap dr. Afra Tamás tart ügyeletes orvosi1 szolgálatot Vácott a régi kór-' ház épületében (Március 15. tér 9.). Az éjszakai és ünnepi ügyeletet teljesítő orvosokat a 11—525-ös telefonszámon le­het hívni. A beosztás hét közben meg­változhat. Moziműsor A nagysikerű, egyhetes ma­gyar vidám filmsorozat befe­jezése után a váci Kultúr mozi június 18-tól 20-ig a Sugarlandi hajtóvadászat cí­mű színes amerikai kaiand- filmet vetíti, 14 égen felüli nézőknek.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents