Pest Megyi Hírlap, 1979. június (23. évfolyam, 126-151. szám)
1979-06-17 / 140. szám
\ meg nr 1979. JÜNIUS 17., VASÁRNAP Autóroncsok a Csókavárban • Közös kincsünk védelme • Érvényesíteni a törvény szigorát! A természetvédelemmel foglalkozó embereknek, sajnos, egyre több a dolguk. Balázs István Pest megyei természet- védelmi felügyelőhöz is naponta érkeznek a jelzések, feljelentések, levélben és telefonon. Néhányan költséget és. fáradságot nem kímélve utaznak Budapestre, hogy a megyei tanácson személyesen mondják el: hol van szükség sürgős közbelépésre. Érvek, ellenérvek Mostanában a gödöllői Erzsébet park körül dúl a harc. Ez igen értékes természetvédelmi terület, 1975—78 között hozták rendbe; s ehhez a megyei tanács természetvédelmi költségvetéséből is 230 ezer forintót biztosítottak. Tudvalevő — vagy mégsem? —, hogy védett területeken történő bármiféle tevékenységhez — építés, fakivágás —, írásos nyilatkozatot kell kérni a természetvédelmi hatóságtól. Az Erzsébet park esetében ezt elmulasztották. Engedély nélkül hozzáláttak a Ganz gyár óvodája körül egy új kerítés elkészítéséhez. Társadalmi munkában, azzal a nemes szándékkal, hogy a gyerekeknek nagyobb helyük legyen. Ám az óvoda udvarának bővítése nem történhet a természetvédelmi terület rovására. Márpedig, a háromnegyed részben lerakott oszlopok nyomvonala azt mutatja, hogy jelentős részt bekebeleznének a parkból. Ezen a részen áll egy szivattyúház is, külön kerítéssel, ennek aztán semmi keresnivalója az óvoda udvarán. Helyesebb lennie a meglevő rossz kerítést kicserélni, az eredeti nyomvonalon; a gyerekek pedig kijárhatnának a parkba sétálni, játszani. r t természetvédelmi felúgye- intézkedásáre félbemaradt a munka. De május 26-án ismét elkezdtek a- vasoszlopok helyett karókat letűzni. Mit tehettek a természetvédelmiek? Kihúzgálták a karókat. Ragaszkodnak ahhoz, hogy a védett növények ne kerüljenek az óvoda udvarára. Egyúttal szabálysértési eljárást is kezdeményeztek, ahogy a jogszabályok előírják. Végleges döntés még nincs, tovább tart a huzavona. Érvek, és ellenérvek psapnak össze. Értékes hektárok Azt hiszem, ez a kerítésügy a ritkaságok közé tartozik. Nem nagy dolog, néhány négyzetméter ide, vagy oda — mondhatnánk. Ám ha minden ilyen kis ügyet, kis területet számba veszünk, kiderül: értékes hektárokról van szó. Ezért kell ragaszkodni ahhoz az elvhez, hogy közös kincsünket, a természetvédelmi területek minden talpalatnyi részét megóvjuk. Ez persze, korántsem olyan egyszerű, mint az Erzsébet park esetében. Balázs István megdöbbentő példákat sorol. Ürömön a Csókavár elhagyott kőbányáját 1977-ben nyilvánították védetté. Akkor még tiszta volt a környék. Most 12 autóroncs fekszik a kőbányában. Az odavezető út mentén is szemét. Május közepén, a helyszíni szemlék során fény derült egykét „szemeteiére”. Az Óbudai Gázgyár oda, a természetvédelmi területre hordta ki a salakját. Azóta a salak úgy összetömörödött, hogy fel sem lehet szedni, s elszállítani. Kénytelenek lesznek termőföldet vinni rá, és befásítani. Kocsiszámra hozták ide az Óbuda Tsz-böl is a szemetet. Őket a szemét elszállítására kötelezték. A budapesti 3. számú postahivatal gépkocsija egy autóroncsot rakott le. Ezt is el kell vinni. Hol a hiba? Rossz a vállalatoknál, tsz-eknél a szervezés? Vagy lehet, hogy a vezetők nem is tudnak róla, hová hordják a gépkocsik a szemetet? Bizonyos, hogy sok esetben a sofőrök a kényelmesebb megoldást választják, s ott borítják ki rakományukat, ahol tetszik — ha nem látják őket. Kétségtelen, hogy a fővárosban kevés a hivatalos, legális szemétlerakodó, ahová a vállalatok is vihetnék a hulladékot. Ezért is vagyunk tanúi annak az új jelenségnek, hogy a főváros környéki erdőkben, mélyedésekben mind több szemetet és autóroncsot raknak le. Valóságos szemétgyűrű alakul ki Budapest körül. Autótemető? Nincs, pedig a jelek szerint szükség lenne rá. Igaz ugyan, hogy a MÉH egyik telepén, a X. kerületi Gránátos utcában hulladékáron átveszik a roncsokat, de ide mégis kevés kerül. Vajon miért? Nem tudnak róla a tulajdonosok? Kényelmesebb kivinni az erdőbe? Mindenesetre megfontolandó, nem lenne-e helyes területet kijelölni valahol az autótemetőnek. Két tábor? A természetvédelem dolgában mintha kétfelé szakadt volna a társadalom. Az egyik tábor igyekszik védeni, sajátos eszközökkel; ha másként nem, az újságokhoz küldött levéláradattal; a másik tábor pedig napról-napra igyekszik témát adni az előzőeknek. Olyan esetről, ami az Omszki parkban történt, valószínűleg még senki sem hallott. Páratlan a hazai természetvédelen történetében, lehet, hogy bűn- cselekménynek minősíthető. A múlt héten éjszakánként megjelent a fürdőző tó melleU két szippantó autó, s tartalmukat a tóba engedték. A két őr igyekezete részben sikerrel járt, az egyik gépkocsi- vezetőt elcsípték. Nehéz elképzelni, hogyan juthatott eszükbe a sofőröknek, hogy a fekáliát a kék vizű tóba engedjék? Hiszen erre is megvannak a szigorú környezetés egészségvédelmi előírások. Törvény van Az elképesztő történeteket hallva újra eltűnődhetünk: valóban megteszünk-e mindent környezetünk védelméért? Törvényünk, rendszabályunk van. Már csak be kéne tartani, illetve tartatni. Ügy gondolom, az ellenőrzésre túl kevés gondot fordítottunk. Arra, hogy ne csak írott mulaszt legyen a törvény. S ez nem csupán rendőrségi feladat. Talán nagyobb hatáskört kellene adni a vadőröknek, mezőőröknek, természetvédelmi őröknek. Figyelmeztetés, helyszíni bírság, szigorú szabály • sértési eljárás — ezek lehetnek talán a módszerek, amelyekkel rendet lehetne teremteni a szemétlerakodásban, a természet védelmében. Hasznos lenne, ha az illetékes helyi fórumok napirenden tartanák környezetünk védelmének ügyét. Palád! József Megbüntetik a mulasztókat Kereskedelmi ellenőrzések a szentendrei járásban üzemeltetéshez a közegészség- ügyi feltételeket, valamint az ártájékoztató táblája hiányos volt. Azt is felderítette a vizsgálat, hogy csak az italbeszerzéssel törődött az üzletvezető, s elhanyagolta a presszó- és büféárunak számító élelmiszerek megrendelését. Hasonló okok miatt vonják majd felelősségre Hortobágyi Gábor szentendrei lakost, mert az általa vezetett csobánkai bisztróban kifogásolható volt a tisztaság és csak szeszes és szeszmentes ital volt a pulton és a raktárban, noha az üzlet működési engedélye szerint a büféárukat is forgalomba kell hoznia. Az idegenforgalmi szezon Szentendrén is sok, ismételten visszatérő munkát jelent a kereskedelmi felügyelőnek és munkatársainak a járási hivatalban. Vagyis fokozottabban kell ellenőrizniük az ellátást. Az alábbi felsorolás legyen intő példa. Eljárást indítanak Szlukai Imre budapesti magánkereskedő ellen, mert Szigetmo- nostor-Horány területen lévő büféjében a legalapvetőbb egészségügyi feltételeket sem j teremtette meg, s olyan ár- ] kalkulációt készített, amellyel i megkárosította vendégeit. Szabálysértési feljelentést tettek Márton Béla pócsme- gyeri lakos ellen, aki a sírrá - nyi 528. számú presszó vezetőjeként nem biztosította az Hazai és trópusi Szerény beruházással, jelentős részben házon belüli erők, s az állatkcrt akvaristáinak segítségével felépült, s megnyílt az akvárium a Fővárosi Állatkertben. Az épületrészben 30 akvárium látható. Tizenöt medencében a hazai, a trópusi részben mintegy 30 díszhalfaj látható, köztük több, hazánkban most először. • Szerelemféltés a periférián Zavaros, kusza történet ez, az olvasónak talán túlságosan is távolinak tűnő sivár világból. Intelem Somogyi Mihály 1970-ben kérte meg az aszódi lány. Madarász Mária kezét. Furcsa leánykérő volt ez, szokatlan intelem előzte meg a nászt. Bilincsben emlékezik vissza most már a férj a menyasz- szony rokonságának egykori figyelmeztetésére: — Vigyázz jói, fiam, ha a Marival kezdesz. Mert Madarász Mária már akkor vad vodt és beteg. Egyszer fiatalon saját anyjának is nekiment. Nem volt még 16 éves, amikor ezt irta róla egy elmeorvos: erkölcsileg teljesen lezüllött, rendkívül durva, a gyengeelméjűség határára került ember. Diagnózisa nem nélkülözött minden előzményt. A menyasszonynak gyermekkorában agyhártyagyulladása ■volt, amely maradandó — bár a hétköznapi életben nemigen látszó — fogyatékosságot okozott. Az alkoholista apa beteg lánya ezután intézetben nevelkedett. De a házasság, az Intelem ellenére is megköttetett. öt évig éltek együtt. Az asszony ezalatt szült az államnak három gyereket, s Hubertuszra tért át a férjhezmeneteléig ivott sör helyett. Aztán 1975- ben csa/arogni kezdett, fiúkkal, férfiakkal ismerkedett meg. S közben időről időre Munkaügyi viták Mérgezés az üzletben Az egyik vidéki szövetkezet áruházának üzletvezetője bizonyos gyártmányú növényvédő szert akart kiadni a vevőnek. A pult alá nyúlt, ahol ezeket az anyagokat tartották és érezte, hogy keze vizes lett. Lehajolva látta, hogy a szóban forgó növényvédő szert tartalmazó egyik üveg burkolata megsérült és annak tartalma kifolyt. A vevő kiszolgálása után a bútort szivacscsal szárazra dörzsölte, majd nyomban kezet mosott. Másnap rosszul lett. Kórházba szállították, ahol hat hétig életveszélyes mérgezési tünetekkel ápolták. Felgyógyultával az üzletvezető a táppénze és havi keresete közötti különbözet megfizetését kérte, de elutasították. Ezek után pert indított, azonban mind a járásbíróság, mind a megyei bíróság elutasító ítéletet hozott. Törvényességi óvásra az ügy a Legfelsőbb Bíróság elé került, amely a perben új eljárást rendelt el. Az üzletvezető olyan boltban dolgozik, amely növényvédő szerek raktározásával és árusításával foglalkozik — hangzik a határozat. — A kórházi vélemény szerint, ha a mérgezőszert tartalmazó anyag szájon át tut a szervezetbe, egészen rövid idő alatt súlyos mérgezést okoz, míg a bőrön át történő felszívódáskor a tünetek körülbelül 12 órával később jelentkeznek csak. Tehát elképzelhető, hogy az üzletvezető kézzel nyúlt a mérgező folyadékhoz, ami másnapra életveszélyes állapotot idézett elő nála. Az igazságügyi orvosszakértő úgy nyilatkozott, hogy szerves oldóanyagban lévő méreg a bőrből könnyen felszívódik és éppúgy mérgezést okozhat, mintha megitták volna, csak éppen a tünetek később mutatkoznak. Az Egészség- ügyi Tudományos Tanács igazságügyi bizottságának fe- lülvéleménye szerint, bár nem zárható ki, de csekély a valószínűsége annak, hogy a mérgezés úgy történt, ahogyan az üzletvezető állítja. Az azóta eltelt hosszú idő következtében azonban most már a mérgezés keletkezési módját nem lehet rekonstruálni. Ezek után a Legfeelsőbb Bíróság kimondta: már a kórházi jelentkezéskor felmerült a méregivás gyanúja, de erre egyetlen adat sem utalt, noha akkor nyilván megvolt a lehetősége a föltevést megerősítő tünetek észlelésének. Végeredményben a méregnek a bőrön át történt felszívódásának lehetőségét egyetlen orvosi vélemény sem zárta ki. visszatért munkásszálláson élő férjéhez. Evek teltek el így... — Legutóbb október vége tájt vesztünk össze. Haza is költöztem anyámékhoz Brinza tanyára. Egyszercsak a vállalatnál beszélni kezdték,, hogy Mari V. Lászlóval, a munkatársammal állt össze. Mit tehettem?... December elején meglátogattam Foton az intézetben a gyerekeket, ott bé- kültünk ki ismét a feleségemmel. Visszaköltöztem. Az eset napján már egy hete éltünk együtt. Jól megvoltunk. Mire emlékszem? Épp vacsorához készültünk, úgy fél hat körül lehetett. Hirtelen zörgettek az ablakon. Feleségem kinyitotta az ab. lakot, s abban a pillanatban beugrott a nálam áét évvel fiatalabb V. László. Aztán V. anyja jött be, utána meg még egy férfi, V. ismerőse. Ittasak voltak erősen. Miért az ablakon jöttek? Hát, öreg a ház, alacsony a párkány, könnyű ki-be lépni rajta. V. László ahogy bejött, ledobta a kabátját aztán húzni kezdte lefelé a nadrágját is. Közben odaszólt nekem, hogy tűnjek el. Én erre mondtam neki, menj el te, én kibékültem a feleségemmel. Ekkor belémrú- gott, anyja pedig az ágyra lökött és ráncigálni kezdte a hajam. A feleségem a pártomat fogta, kiabált velük, de hiába. Ök tovább vertek. Végül két csomagban összepakoltam a ruhámat és eljöttem. Bolyongás Somogyi Mihály a 31 éves nehézgépkezelő december 9-én este elindult a rendőrségre. Megveretéséért és fe’esége mellőli kiűzetéséért akart feljelentést tenni a már temérdek botrányt és új szeretőt megélt férfi, aki úgy tűnik minden lecke ellenére még mindig ragaszkodott feleségéhez. Somogyinak azonban — akiről vállalata később úgy nyilatkozott, hogy igen jó munkás, csak időnként iszik és ilyenkor nem lehet számítani rá — a rendőrségen azt mondták, menjen a mentőállomásra és vetessen látleletet. A mentőállomásról viszont egy orvoshoz küldték, de ekkor a férfi eszébe jutott egy kockás nadrág és egy zsebrádió, amit otthon hagyott. Visszafordult. Amikor haza ért. a ház sötét volt. az ajtót kívülről lelakatolták. Somogyi kiment a fészerbe a fejszéért, leverte a pántot, majd belépett... T ettenérés — Először csend volt, aztán hirtelen beszédet hallottam. A fejsze a kezemben volt. amikor felkapcsoltam a villanyt V. az ágyamban feküdt,' mellette volt a feleségem pizsamában. V.-t nem érdekelte, hogy megjöttem, meg sem moccant. Odaszóltam neki, most aztán már menjen el. Erre azt mondta, menj el te. Nagyon ideges lettem és dühös, odaléptem az ágyhoz és kétszer a fejsze fokával fejbeütöttem. Később veszekedni kezdtünk, hogy jelent- sük-e az esetet végül úgy döntöttünk, ‘hogy karácsonykor még meglátogatjuk a gyerekeket és csak utána megyünk el a rendőrségre. Fél óra múlva a feleségem mondta, hogy dobjuk a holttestet a használaton kívüli kútba. Kivittük V. Lászlót, meg a ruháit is, aztán hogy ne lássák a vércsep. peket, felsepertük a havat. Korlátok Az aszódi emberölés néhány epizódja, sőt az akta dokumentumai: a pszicho.ló- gus véleménye, az elmeorvos diagnózisa, a környezetet bemutató helyszíni szemle anyaga — bármennyire egy konkrét eset részletei voltak — mégis a bírósági ügyekben némiképp jártas embereknek rég. ről ismerősnek tűnhetnek. A bűnügyi tapasztalat s újabban már a kriminálstatisztika is jelzi, hogy az emberölések elkövetőinek többsége (67 százaléka), értelmi fogyatékos, idegbeteg, vagy mint Somogyi Mihály különösen primitív, labilis személyiségű ember. Mindezzel pedig konokul ösz- szefügg, hogy iskolázottságuk alacsony (a jelen ügy vádlottjának hat osztálya már- már magasnak számít) s a tettesek gyakran tanyán, vagy munkásszálláson élnek. A beszűkült tudatot így korlátozza tovább sokszor maga a periférikus élet, úgyhogy olykor már nincs erő fordítani — mint történt ez Aszódon is — a sors hozta kilátástalannak tűnő helyzeten. De ebből a sivár világból nemcsak a bűnös vétke született meg. Provokáló magatartásával, alkoholgőzös kivagyiságával odatartozott maga az áldozat ds, aki végső elkeseredésbe hajtotta a 31 éves embert. A sértett, V. László szerepe ezért ds lett egyik kulcskérdése a büntetőeljárást lezáró vád- és védőfoeszédneik. Perbeszédek Az ügyész emberölés bűntettének megállapítását indítványozta, ezt a bűncselekményt öt-tizenöt évi szabadságvesztéssel fényit! a büntetőkódex. A vádló után az ügyvéd következett. Nem értett egyet a vádhatóság képviselőjével, s a jóval alacsonyabb büntetési tételű (2—8 évi szabadságvesztéssel fény ített), emberölés megállapítását kérte. A vádlott meg- verését, sőt elzavarását, féltékenységét, majd az in flag- rantit (a tetten érést), végül pedig a több évi elfojtott indulatot — tehát ezt az egész egymásba kapcsolódó megalázás-sorozatot, a védő szerint a büntetőtanácsnak méltányolnia kell. ★ A Pest megyei Bíróság Somogyi Mihályt végül emberölésben mondta ki bú.iásnek 'és 10 évi szigorított börtönre ítélte. A bűnpártolásért (az áldozat kútba dobásáért) felelős Somogyi Mihályné büntetése 1 évi börtön. Az ítélet ellen enyhítésért Somogyi Mihály és védője a Legfelsőbb Bíróságra fellebbezett. Babus Endre 4 a | Ebből pedig arra lehet következtetni; a mérgezés így I történt. Ezt megerősíti a kór- | ház jelentése, hogy a tünet csak a felvételkor jelentkezett és a beteg állapota a kórházban tovább romlott Viszont, ha a mérget megitta volna, a betegség két-három óra alatt kialakul. Mindezek alapján a heveny mérgezés üzemi balesetnek minősül, s így a kártérítési igény megalapozott. A továbbiakban a Legfelsőbb Bíróság rámutatott arra, hogy a mezőgazdasági baleset- el'hárító és egészségvédő óvórendszabályok értelmében kiskereskedelmi vállalatok a növényvédő szert e célra szolgáló raktárban, nagyforgalmú üzletek a raktárban külön zárható részben kötelesek tartani. Abban az üzletben, ahol a vezető dolgozik, a tárolás ■ módja az előírásoknak nem felelt meg. Ez pedig szoros összefüggésben van a baleset bekövetkeztével. A mérget tar. talmazó anyag a pult alatt volt, tehát az eladó nem láthatta, hogy az egyik flakon tartalma kifolyt. Ezért tisztázni kell, hogy a tárolási szabálytalanság a szövetkezet vagy az üzletvezető, esetleg mindkettő hibájára vezethető-e vissza és ezt a szövet■ kezet felelősségének negál] a- . pításánál mérlegelni keli.#
