Pest Megyi Hírlap, 1979. június (23. évfolyam, 126-151. szám)

1979-06-17 / 140. szám

\ meg nr 1979. JÜNIUS 17., VASÁRNAP Autóroncsok a Csókavárban • Közös kincsünk védelme • Érvényesíteni a törvény szigorát! A természetvédelemmel fog­lalkozó embereknek, sajnos, egyre több a dolguk. Balázs István Pest megyei természet- védelmi felügyelőhöz is na­ponta érkeznek a jelzések, fel­jelentések, levélben és telefo­non. Néhányan költséget és. fáradságot nem kímélve utaz­nak Budapestre, hogy a me­gyei tanácson személyesen mondják el: hol van szükség sürgős közbelépésre. Érvek, ellenérvek Mostanában a gödöllői Er­zsébet park körül dúl a harc. Ez igen értékes természetvé­delmi terület, 1975—78 között hozták rendbe; s ehhez a me­gyei tanács természetvédelmi költségvetéséből is 230 ezer forintót biztosítottak. Tudva­levő — vagy mégsem? —, hogy védett területeken tör­ténő bármiféle tevékenység­hez — építés, fakivágás —, írásos nyilatkozatot kell kérni a természetvédelmi hatóságtól. Az Erzsébet park esetében ezt elmulasztották. Engedély nélkül hozzáláttak a Ganz gyár óvodája körül egy új ke­rítés elkészítéséhez. Társadal­mi munkában, azzal a nemes szándékkal, hogy a gyerekek­nek nagyobb helyük legyen. Ám az óvoda udvarának bő­vítése nem történhet a termé­szetvédelmi terület rovására. Márpedig, a háromnegyed részben lerakott oszlopok nyomvonala azt mutatja, hogy jelentős részt bekebeleznének a parkból. Ezen a részen áll egy szivattyúház is, külön ke­rítéssel, ennek aztán semmi keresnivalója az óvoda udva­rán. Helyesebb lennie a meg­levő rossz kerítést kicserélni, az eredeti nyomvonalon; a gyerekek pedig kijárhatnának a parkba sétálni, játszani. r t természetvédelmi felúgye- intézkedásáre félbemaradt a munka. De május 26-án ismét elkezdtek a- vasoszlopok he­lyett karókat letűzni. Mit te­hettek a természetvédelmiek? Kihúzgálták a karókat. Ra­gaszkodnak ahhoz, hogy a vé­dett növények ne kerüljenek az óvoda udvarára. Egyúttal szabálysértési eljárást is kez­deményeztek, ahogy a jogsza­bályok előírják. Végleges dön­tés még nincs, tovább tart a huzavona. Érvek, és ellenérvek psapnak össze. Értékes hektárok Azt hiszem, ez a kerítésügy a ritkaságok közé tartozik. Nem nagy dolog, néhány négy­zetméter ide, vagy oda — mondhatnánk. Ám ha minden ilyen kis ügyet, kis területet számba veszünk, kiderül: ér­tékes hektárokról van szó. Ezért kell ragaszkodni ahhoz az elvhez, hogy közös kincsün­ket, a természetvédelmi terü­letek minden talpalatnyi ré­szét megóvjuk. Ez persze, ko­rántsem olyan egyszerű, mint az Erzsébet park esetében. Balázs István megdöbbentő példákat sorol. Ürömön a Csó­kavár elhagyott kőbányáját 1977-ben nyilvánították védet­té. Akkor még tiszta volt a környék. Most 12 autóroncs fekszik a kőbányában. Az oda­vezető út mentén is szemét. Május közepén, a helyszíni szemlék során fény derült egy­két „szemeteiére”. Az Óbudai Gázgyár oda, a természetvédelmi területre hordta ki a salakját. Azóta a salak úgy összetömörödött, hogy fel sem lehet szedni, s elszállítani. Kénytelenek lesz­nek termőföldet vinni rá, és befásítani. Kocsiszámra hozták ide az Óbuda Tsz-böl is a sze­metet. Őket a szemét elszállí­tására kötelezték. A budapesti 3. számú postahivatal gépko­csija egy autóroncsot rakott le. Ezt is el kell vinni. Hol a hiba? Rossz a válla­latoknál, tsz-eknél a szerve­zés? Vagy lehet, hogy a veze­tők nem is tudnak róla, hová hordják a gépkocsik a szeme­tet? Bizonyos, hogy sok eset­ben a sofőrök a kényelmesebb megoldást választják, s ott borítják ki rakományukat, ahol tetszik — ha nem látják őket. Kétségtelen, hogy a fő­városban kevés a hivatalos, legális szemétlerakodó, ahová a vállalatok is vihetnék a hulladékot. Ezért is vagyunk tanúi annak az új jelenség­nek, hogy a főváros környéki erdőkben, mélyedésekben mind több szemetet és autóroncsot raknak le. Valóságos szemét­gyűrű alakul ki Budapest kö­rül. Autótemető? Nincs, pedig a jelek szerint szükség lenne rá. Igaz ugyan, hogy a MÉH egyik telepén, a X. kerületi Gráná­tos utcában hulladékáron át­veszik a roncsokat, de ide mégis kevés kerül. Vajon miért? Nem tudnak róla a tu­lajdonosok? Kényelmesebb ki­vinni az erdőbe? Mindeneset­re megfontolandó, nem len­ne-e helyes területet kijelöl­ni valahol az autótemetőnek. Két tábor? A természetvédelem dolgá­ban mintha kétfelé szakadt volna a társadalom. Az egyik tábor igyekszik védeni, sajá­tos eszközökkel; ha másként nem, az újságokhoz küldött levéláradattal; a másik tábor pedig napról-napra igyekszik témát adni az előzőeknek. Olyan esetről, ami az Omszki parkban történt, valószínűleg még senki sem hallott. Párat­lan a hazai természetvédelen történetében, lehet, hogy bűn- cselekménynek minősíthető. A múlt héten éjszakánként megjelent a fürdőző tó melleU két szippantó autó, s tartal­mukat a tóba engedték. A két őr igyekezete részben si­kerrel járt, az egyik gépkocsi- vezetőt elcsípték. Nehéz el­képzelni, hogyan juthatott eszükbe a sofőröknek, hogy a fekáliát a kék vizű tóba en­gedjék? Hiszen erre is meg­vannak a szigorú környezet­és egészségvédelmi előírások. Törvény van Az elképesztő történeteket hallva újra eltűnődhetünk: valóban megteszünk-e min­dent környezetünk védelmé­ért? Törvényünk, rendszabá­lyunk van. Már csak be kéne tartani, illetve tartatni. Ügy gondolom, az ellenőrzésre túl kevés gondot fordítottunk. Ar­ra, hogy ne csak írott mulaszt legyen a törvény. S ez nem csupán rendőrségi feladat. Ta­lán nagyobb hatáskört kelle­ne adni a vadőröknek, mező­őröknek, természetvédelmi őröknek. Figyelmeztetés, hely­színi bírság, szigorú szabály • sértési eljárás — ezek lehet­nek talán a módszerek, ame­lyekkel rendet lehetne te­remteni a szemétlerakodásban, a természet védelmében. Hasznos lenne, ha az illeté­kes helyi fórumok napirenden tartanák környezetünk védel­mének ügyét. Palád! József Megbüntetik a mulasztókat Kereskedelmi ellenőrzések a szentendrei járásban üzemeltetéshez a közegészség- ügyi feltételeket, valamint az ártájékoztató táblája hiányos volt. Azt is felderítette a vizs­gálat, hogy csak az italbeszerzéssel törődött az üzletvezető, s elhanyagol­ta a presszó- és büféárunak számító élelmiszerek megren­delését. Hasonló okok miatt von­ják majd felelősségre Horto­bágyi Gábor szentendrei la­kost, mert az általa vezetett csobánkai bisztróban kifogá­solható volt a tisztaság és csak szeszes és szeszmentes ital volt a pulton és a raktárban, noha az üzlet működési en­gedélye szerint a büféárukat is forgalomba kell hoznia. Az idegenforgalmi szezon Szentendrén is sok, ismételten visszatérő munkát jelent a ke­reskedelmi felügyelőnek és munkatársainak a járási hiva­talban. Vagyis fokozottabban kell ellenőrizniük az ellátást. Az alábbi felsorolás le­gyen intő példa. Eljárást indítanak Szlukai Imre budapesti magánkeres­kedő ellen, mert Szigetmo- nostor-Horány területen lévő büféjében a legalapvetőbb egészségügyi feltételeket sem j teremtette meg, s olyan ár- ] kalkulációt készített, amellyel i megkárosította vendégeit. Szabálysértési feljelentést tettek Márton Béla pócsme- gyeri lakos ellen, aki a sírrá - nyi 528. számú presszó veze­tőjeként nem biztosította az Hazai és trópusi Szerény beruhá­zással, jelentős részben házon be­lüli erők, s az állatkcrt akvaris­táinak segítségével felépült, s meg­nyílt az akvárium a Fővárosi Állat­kertben. Az épületrészben 30 akvárium lát­ható. Tizenöt me­dencében a hazai, a trópusi részben mintegy 30 dísz­halfaj látható, köztük több, ha­zánkban most elő­ször. • Szerelemféltés a periférián Zavaros, kusza történet ez, az olvasónak talán túlságosan is távolinak tűnő sivár vi­lágból. Intelem Somogyi Mihály 1970-ben kérte meg az aszódi lány. Ma­darász Mária kezét. Furcsa leánykérő volt ez, szokatlan intelem előzte meg a nászt. Bilincsben emlékezik vissza most már a férj a menyasz- szony rokonságának egykori fi­gyelmeztetésére: — Vigyázz jói, fiam, ha a Marival kez­desz. Mert Madarász Mária már akkor vad vodt és beteg. Egy­szer fiatalon saját anyjának is nekiment. Nem volt még 16 éves, amikor ezt irta róla egy elmeorvos: erkölcsileg telje­sen lezüllött, rendkívül durva, a gyengeelméjűség határára került ember. Diagnózisa nem nélkülözött minden előzményt. A menyasszonynak gyermek­korában agyhártyagyulladása ■volt, amely maradandó — bár a hétköznapi életben nemigen látszó — fogyatékosságot oko­zott. Az alkoholista apa be­teg lánya ezután intézetben nevelkedett. De a házasság, az Intelem ellenére is megköttetett. öt évig éltek együtt. Az asszony ezalatt szült az államnak há­rom gyereket, s Hubertuszra tért át a férjhezmeneteléig ivott sör helyett. Aztán 1975- ben csa/arogni kezdett, fiúk­kal, férfiakkal ismerkedett meg. S közben időről időre Munkaügyi viták Mérgezés az üzletben Az egyik vidéki szövetkezet áruházának üzletvezetője bi­zonyos gyártmányú növényvé­dő szert akart kiadni a vevő­nek. A pult alá nyúlt, ahol ezeket az anyagokat tartot­ták és érezte, hogy keze vizes lett. Lehajolva látta, hogy a szóban forgó növényvédő szert tartalmazó egyik üveg burko­lata megsérült és annak tar­talma kifolyt. A vevő kiszol­gálása után a bútort szivacs­csal szárazra dörzsölte, majd nyomban kezet mosott. Más­nap rosszul lett. Kórházba szállították, ahol hat hétig életveszélyes mérgezési tünetekkel ápol­ták. Felgyógyultával az üzletve­zető a táppénze és havi ke­resete közötti különbözet megfizetését kérte, de eluta­sították. Ezek után pert indí­tott, azonban mind a járásbí­róság, mind a megyei bíró­ság elutasító ítéletet hozott. Törvényességi óvásra az ügy a Legfelsőbb Bíróság elé ke­rült, amely a perben új el­járást rendelt el. Az üzletvezető olyan bolt­ban dolgozik, amely növény­védő szerek raktározásával és árusításával foglalkozik — hangzik a határozat. — A kór­házi vélemény szerint, ha a mérgezőszert tartalmazó anyag szájon át tut a szer­vezetbe, egészen rövid idő alatt súlyos mérgezést okoz, míg a bőrön át történő fel­szívódáskor a tünetek körül­belül 12 órával később jelent­keznek csak. Tehát elképzel­hető, hogy az üzletvezető kéz­zel nyúlt a mérgező folyadék­hoz, ami másnapra életveszé­lyes állapotot idézett elő ná­la. Az igazságügyi orvosszak­értő úgy nyilatkozott, hogy szerves oldóanyagban lévő méreg a bőrből könnyen fel­szívódik és éppúgy mérgezést okozhat, mintha megitták volna, csak éppen a tünetek később mutatkoznak. Az Egészség- ügyi Tudományos Tanács igazságügyi bizottságának fe- lülvéleménye szerint, bár nem zárható ki, de csekély a va­lószínűsége annak, hogy a mérgezés úgy történt, aho­gyan az üzletvezető állítja. Az azóta eltelt hosszú idő követ­keztében azonban most már a mérgezés keletkezési módját nem lehet rekonstruálni. Ezek után a Legfeelsőbb Bí­róság kimondta: már a kór­házi jelentkezéskor felmerült a méregivás gyanúja, de erre egyetlen adat sem utalt, no­ha akkor nyilván megvolt a lehetősége a föltevést megerő­sítő tünetek észlelésének. Végeredményben a méregnek a bőrön át történt felszívódá­sának lehetőségét egyetlen or­vosi vélemény sem zárta ki. visszatért munkásszálláson élő férjéhez. Evek teltek el így... — Legutóbb október vége tájt vesztünk össze. Haza is költöztem anyámékhoz Brinza tanyára. Egyszercsak a válla­latnál beszélni kezdték,, hogy Mari V. Lászlóval, a munka­társammal állt össze. Mit te­hettem?... December elején meglátogattam Foton az inté­zetben a gyerekeket, ott bé- kültünk ki ismét a feleségem­mel. Visszaköltöztem. Az eset napján már egy hete éltünk együtt. Jól megvoltunk. Mire emlékszem? Épp vacsorához készültünk, úgy fél hat kö­rül lehetett. Hirtelen zörget­tek az ablakon. Feleségem kinyitotta az ab. lakot, s abban a pillanatban beugrott a nálam áét évvel fiatalabb V. László. Aztán V. anyja jött be, utána meg még egy férfi, V. ismerőse. Ittasak voltak erősen. Miért az ab­lakon jöttek? Hát, öreg a ház, alacsony a párkány, könnyű ki-be lépni rajta. V. László ahogy bejött, ledobta a ka­bátját aztán húzni kezdte le­felé a nadrágját is. Közben odaszólt nekem, hogy tűnjek el. Én erre mondtam neki, menj el te, én kibékültem a feleségemmel. Ekkor belémrú- gott, anyja pedig az ágyra lö­kött és ráncigálni kezdte a hajam. A feleségem a párto­mat fogta, kiabált velük, de hiába. Ök tovább vertek. Vé­gül két csomagban összepa­koltam a ruhámat és eljöt­tem. Bolyongás Somogyi Mihály a 31 éves nehézgépkezelő december 9-én este elindult a rendőrségre. Megveretéséért és fe’esége mellőli kiűzetéséért akart feljelentést tenni a már te­mérdek botrányt és új sze­retőt megélt férfi, aki úgy tűnik minden lecke ellenére még mindig ragaszkodott fe­leségéhez. Somogyinak azonban — aki­ről vállalata később úgy nyi­latkozott, hogy igen jó mun­kás, csak időnként iszik és ilyenkor nem lehet számítani rá — a rendőrségen azt mond­ták, menjen a mentőállomásra és vetessen látleletet. A men­tőállomásról viszont egy or­voshoz küldték, de ekkor a férfi eszébe jutott egy kockás nadrág és egy zsebrádió, amit otthon hagyott. Visszafordult. Amikor haza ért. a ház sötét volt. az ajtót kívülről lelaka­tolták. Somogyi kiment a fészerbe a fejszéért, leverte a pántot, majd belépett... T ettenérés — Először csend volt, aztán hirtelen beszédet hallottam. A fejsze a kezemben volt. ami­kor felkapcsoltam a villanyt V. az ágyamban feküdt,' mel­lette volt a feleségem pizsa­mában. V.-t nem érdekelte, hogy megjöttem, meg sem moccant. Odaszóltam neki, most aztán már menjen el. Erre azt mondta, menj el te. Nagyon ideges lettem és dü­hös, odaléptem az ágyhoz és kétszer a fejsze fokával fejbe­ütöttem. Később vesze­kedni kezdtünk, hogy jelent- sük-e az esetet végül úgy döntöttünk, ‘hogy karácsony­kor még meglátogatjuk a gye­rekeket és csak utána megyünk el a rendőrségre. Fél óra múl­va a feleségem mondta, hogy dobjuk a holttestet a haszná­laton kívüli kútba. Kivittük V. Lászlót, meg a ruháit is, az­tán hogy ne lássák a vércsep. peket, felsepertük a havat. Korlátok Az aszódi emberölés né­hány epizódja, sőt az akta dokumentumai: a pszicho.ló- gus véleménye, az elmeorvos diagnózisa, a környezetet be­mutató helyszíni szemle anya­ga — bármennyire egy konk­rét eset részletei voltak — mégis a bírósági ügyekben né­miképp jártas embereknek rég. ről ismerősnek tűnhetnek. A bűnügyi tapasztalat s újab­ban már a kriminálstatisztika is jelzi, hogy az emberölések elkövetőinek többsége (67 szá­zaléka), értelmi fogyatékos, idegbeteg, vagy mint Somo­gyi Mihály különösen primitív, labilis személyiségű ember. Mindezzel pedig konokul ösz- szefügg, hogy iskolázottságuk alacsony (a jelen ügy vád­lottjának hat osztálya már- már magasnak számít) s a tet­tesek gyakran tanyán, vagy munkásszálláson élnek. A be­szűkült tudatot így korlátozza tovább sokszor maga a peri­férikus élet, úgyhogy olykor már nincs erő fordítani — mint történt ez Aszódon is — a sors hozta kilátástalannak tűnő helyzeten. De ebből a sivár világból nemcsak a bűnös vétke szü­letett meg. Provokáló maga­tartásával, alkoholgőzös kiva­gyiságával odatartozott maga az áldozat ds, aki végső el­keseredésbe hajtotta a 31 éves embert. A sértett, V. László szerepe ezért ds lett egyik kulcskérdése a büntetőeljárást lezáró vád- és védőfoeszédneik. Perbeszédek Az ügyész emberölés bűn­tettének megállapítását indít­ványozta, ezt a bűncselek­ményt öt-tizenöt évi szabad­ságvesztéssel fényit! a bünte­tőkódex. A vádló után az ügyvéd következett. Nem ér­tett egyet a vádhatóság kép­viselőjével, s a jóval alacso­nyabb büntetési tételű (2—8 évi szabadságvesztéssel fé­ny ített), emberölés megálla­pítását kérte. A vádlott meg- verését, sőt elzavarását, fél­tékenységét, majd az in flag- rantit (a tetten érést), végül pedig a több évi elfojtott in­dulatot — tehát ezt az egész egymásba kapcsolódó megalá­zás-sorozatot, a védő szerint a büntetőtanácsnak méltányol­nia kell. ★ A Pest megyei Bíróság So­mogyi Mihályt végül ember­ölésben mondta ki bú.iásnek 'és 10 évi szigorított börtönre ítélte. A bűnpártolásért (az ál­dozat kútba dobásáért) felelős Somogyi Mihályné büntetése 1 évi börtön. Az ítélet ellen enyhítésért Somogyi Mihály és védője a Legfelsőbb Bíró­ságra fellebbezett. Babus Endre 4 a | Ebből pedig arra lehet követ­keztetni; a mérgezés így I történt. Ezt megerősíti a kór- | ház jelentése, hogy a tünet csak a felvételkor jelentkezett és a beteg állapota a kórház­ban tovább romlott Viszont, ha a mérget megitta volna, a betegség két-három óra alatt kialakul. Mindezek alapján a heveny mérgezés üzemi bal­esetnek minősül, s így a kártérítési igény meg­alapozott. A továbbiakban a Legfel­sőbb Bíróság rámutatott arra, hogy a mezőgazdasági baleset- el'hárító és egészségvédő óvó­rendszabályok értelmében kis­kereskedelmi vállalatok a nö­vényvédő szert e célra szolgá­ló raktárban, nagyforgalmú üzletek a raktárban külön zárható részben kötelesek tar­tani. Abban az üzletben, ahol a vezető dolgozik, a tárolás ■ módja az előírásoknak nem fe­lelt meg. Ez pedig szoros összefüggésben van a baleset bekövetkeztével. A mérget tar. talmazó anyag a pult alatt volt, tehát az eladó nem lát­hatta, hogy az egyik flakon tartalma kifolyt. Ezért tisztáz­ni kell, hogy a tárolási sza­bálytalanság a szövetkezet vagy az üzletvezető, esetleg mindkettő hibájára vezet­hető-e vissza és ezt a szövet­■ kezet felelősségének negál] a- . pításánál mérlegelni keli.#

Next

/
Thumbnails
Contents