Pest Megyi Hírlap, 1979. június (23. évfolyam, 126-151. szám)

1979-06-14 / 137. szám

1979. JÚNIUS 14., CSÜTÖRTÖK "xMilm ■ Három évtized történelme Ünnepi iiiés az Országos Békefanácsnái A béke és barátság hónapjának lezárása alkalmá­ból, valamint az első magyar békekongresszus 30. év­fordulójára emlékezve ünnepi ülést tartottak szerdán az Országos Béketanácsnál. Az ünnepi megemlékezésen részt vett Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtit­kára, és Romesh Chandra, a Béke Világtanács elnöke. Sebestyén Nándomé, az OBT elnöke megnyitójában emlé­keztetett arra, hogy a béke és barátság hónapjának rendez­vényein százezrek tettek hitet a béke, a haladás, a szolidari­tás mellett, s megemlékeztek a nemzetközi, valamint a ma­gyar békemozgalom három év­tizeddel ezelőtti zászlóbontá­sáról. Ezt követően Boldizsár Iván, 8z OBT elnökhelyettese idéz­te a három évtizedes múlt történelmi pillanatait, elemez­te a magyar békemozgalom te­vékenységét. Egyebek között emlékeztetett arra, hogy szin­te napra pontosan, 1949. június 17-én ült össze az országos békeértekezlet, amelyet az el­ső békekongresszusnak tekint­hetünk. A továbbiakban han­goztatta: — A magyar békemozga­lom kezdettől fogva mind a mai napig népünk létszámát figyelembe véve az arányokat meghaladó módon vette ki ré­szét a nemzetközi békemozga­lomból. Nem volt a nemzetkö­zi békemozgalomnak olyan kezdeményezése, amelyet ne vettünk volna át, ha ugyan nem mi magunk javasoltuk, nem volt olyan békés hadjára­ta, amelyben a magyarok ne küzdöttek volna az első sor­ban. A párizsi első világkong­resszus után az első nemzeti kongresszus is Budapesten ült össze. így a nemzetközi béke­mozgalom története a magyar békemozgalomé is. — Harminc évvel ezelőtt a békemozgalom nehezebb, ma bonyolultabb körülmények kő. zött tevékenykedik — muta­tott rá az OBT elnökhelyet­tese. Az a korszak, amelyben ma élünk. Helsinkiben kezdő­dött, s ma már a békemozga­lomban az enyhülés visszafor­díthatatlanná tételének évei­ről beszélünk. A mai körül­mények között még nagyobb szükség van a nemzetközi hely­zet ismeretére, a másik oldal érveinek ismeretére. Ezért az Országos Béketanács feladatai sem csökkentek az enyhülés korában, hanem növekedtek. Az ünnepi megemlékezést követően Kovács Béla, az OBT főtitkára a szocializmus épí­tésében és a békemozgalom­ban kiemelkedően tevékenyke. dő 35 aktívának átnyújtotta a békemozgalom kitüntető jel­vényét Pest megyéből Baranyai Tamás domonyi evangélikus lelkész és Földes István, a TIT Pest megyei titkára vehette át az elismerést. Romesh Chandrát, a Béke Világtanács elnökét, aki az Or­szágos Béketanács meghívásá­ra tartózkodik hazánkban, szerdán fogadta Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a Hazafias Nép­front Országos Tanácsának fő­titkára. A szívélyes, baráti lég­körű találkozón véleményt cse­réltek a magyar és a nemzet­közi békemozgalom időszerű kérdéseiről. A találkozón részt vett Kovács Béla, az Országos Béketanács főtitkára. Nemcsak csapadékpáfíió Korszerűbb berendezéseket Az öntözésről, a rendelkezé­sünkre álló vízkészletek fel- használásáról sok szó esett mostanában. Pest megyében a Dunamenti Regionális Vízmű és Vízgazdálkodási Vállalat az öntözés legfőbb gazdája. Ér­dekeltségi területéhez tartozik a Kisalföld, s a Duna Buda­pest és Baja közötti szakasza. Mintegy 123 ezer hektáron, hazánk összes öntözött terü­letének 12—13 százalékán fe­lelősek az öntözés biztonsá­gáért ' ' Kis kihasználással Pécsi Kálmánnal, a vállalat Vízhasznosítási osztályvezetője-' vei elsősorban Pest megyei te­vékenységükről, az időjárás miatt sokszorosan fontossá vált tennivalóikról beszélget­tünk. — Alapvető feladatunk a fő vízkivételi helyek üzemel­tetésének biztosítása, a vízel­osztás irányítása a térsé­günkhöz tartozó gazdaságok számára — tájékoztat. Lénye, ges, hogy a berendezéseket karbantartsuk, a folyamatos működésre alkalmassá tegyük. Foglalkozunk öntözőtelepek építésével is, bár a tsz-ek, gazdaságok építési kedve e téren nem nagy. ■— Hány hektár területet tudnának, s ténylegesen meny­nyit öntöznek a megyében a gazdaságok? — Kapacitásunk 22 ezer 252 hektár öntözését teszi lehető­vé. Június hetedikéig 3522 hektár területet öntöztek a gazdaságok. Megközelítőleg 16 százalékban használták ki ka­pacitásunkat. A többi megyé­hez viszonyítva azonban ked­vező a kép. Győr-Sopron megyében például 6, Bács-Kis- kunban 5 százalék erejéig hasznosították a vízkészlete­ket a tsz-ek. A gazdaságok eddig egyébként 6235 hektár Vízdíj alá eső terület öntö­zésére jelentették be igényü­ket. Nem számottevő, de meg kell említeni, hogy vízdíjmen­tesen, anélkül, hogy nagysá­gáról tudnánk helyi lehetősé­geikkel is élnek a termelők. A helyi adottságok — Kultúránként miként bszlik meg az öntözött terü­let? — A legmagasabb a zöldség­területek nagysága: 1350 hek­tár. 1240 hektár az öntözött szántó és 1100 a rét és legelő­terület. Ha példamutató gaz­daságokat is említhetek, a legjobbak közé tartozik a dunavarsányi Petőfi Tsz, a ráckevei Aranykalász. Ezek­ben 350 hektár feletti az ön­tözött terület. A gyáli Szabad­ság Tsz már áprilisban meg­kezdte az öntözést, de nem maradt ki a sorból a tököli Duna Tsz, a dabasi Fehér Akác, a sződi Virágtzó Tsz sem. — Milyen segítséget tud adni a vállalat a gazdaságok­nak a nagyon fontos munká­hoz? — Rendszeres tanácsadással, ha igénylik, gépekkel, ezek karbantartásával, de megfe­lelő bérért vízátemelést is végzünk. Az egész szövetkezet öntözési üzemtervét is elké­szítjük, ha kérik, de természe­tesen az a legszerencsésebb, ha a helyi adottságok isme­retében ők maguk állítják ezt össze. — Korszerűek-e a gazdasá­gok öntöző berendezései? — Ahol már évek óta nem­csak csapadékpótlónak, hanem a terméshozamokat növelő té­nyezőnek tekintik az öntözést, ott a gépekkel sincs baj. Ál­talában azonban a legtöbb he­lyen a nehéz fizikai munkát igénylő berendezéseket al­kalmazzák. Egyre nagyobb az igény, hogy gépi úton moz­gatható, áttelepíthető berende­zések szolgálják a mesterséges csapadékpótlást. Elegendő vízkészlet — A szokatlanul meleg idő nyilvánvalóan megnövelte a vállalat feladatait is. Eleget tudnak-e tenni a rendkívüli követelményeknek ? — Egész Pest megyei öntö­zőrendszerünk a soroksári Duna-ágra épül. Az Országos Vízügyi Hivatal utasítása szerint, a maximális szinten tartjuk a vízkészletet, a rend­szert is feltöltjük. Az aszályos időjáráshoz képest elegendő vízkészletünk van, s bár né­miképp apadt a Duna, Győr­nél már ismét emelkedik a víz szintje. Ez biztató arra vonatkozóan, hogy nem kell vízhiánnyal számolni, bár megjegyzem, a magas párol­gás miatt a csatornák veszte­ségei nagyok, s a száraz talaj is nyeli a vizet. Mindig a leg­nagyobb üzembiztonságra ké­szülünk fel, a kulcsfontossá­gú műtárgyakat és az egész rendszert gondozzuk, ez most kamatozik. Az öt gépi fővíz- kivételi helyen teljes kapaci­tással, huszonnégy órás ügye­letet tartunk. Ez megterhe­lést jelent dolgozóinknak is, akik lelkiismeretesen végzik a munkát. — Hogyan tartják a kap­csolatot a tsz-ekkel ezekben a válságos napokban? — Az öntöző gazdaságokat, s mindazokat, akiknek szük­ségük van a vízre, felkeresik szakembereink, s felmérik, mit lehetne tenni a lehetőségek maximális kihasználásáért, esetleg a műszaki adottságok javításával, vagy a vízkivételi helyek szaporításával. Június 18-ig kell elkészülnünk ezzel a munkával, természetesen amit lehet, addig is megtesz- szük. — A Mezőgazdasági és Élel­mezésügyi Minisztérium az Országos Vízügyi Hivatallal együttesen dolgozta ki, s fogadta el a mezőgazdasági vízgazdálkodás 1990-ig szóló hosszú távú fejlesztési kon­cepcióját. Ez a Dunamenti Regionális Vízmű és Vízgaz­dálkodási Vállalat számára milyen feladatokat ró? — A koncepció lényeges vonása, hogy a vállalatok egy- egy részterületre szakosodnak, azaz magasabb szinten tudják azt ellátni. Két elképzelésün­ket szeretnénk megvalósítani. A VITUKI szakmai irányítá­sa mellett a földmedrű csator­nák fenntartására és karban­tartására szolgáló technológiát dolgozunk ki, amelyet tovább adunk a gazdaságoknak. Azért, hogy megfelelő alkatrészeket tudjunk biztosítani a rendsze­rek működéséhez, Fajszon építünk egy üzemet, amely kétezer darab alkatrészt gyárt évente. Ezekkel a változások­kal is _ a térségünkbe tartozó gazdaságok öntözőtevékenysé­gét kívánjuk növelni — mon­dotta befejezésül Pécsi KáJ- mán. * Gáspár Mária Újítók a kötöttárugyárban Érdemesbe üfBeieken g&né&Bk&eBnB? Az újítómozgalom helyzetét elemző jelentést, felmérést ké­szítenek a Váci Kötöttárugyár­ban. A vállalat szakszervezeti tanácsa előtt kell az illetéke­seknek arra választ adni: hol tart ma az újítómozgalom a központi gyárban és a gyár­egységekben. Milyen eredmé­nyeket értek el, hogyan fog­lalkoznak azokkal, akik újí­tásra adták vagy adják a fe­jüket, s a befektetett pénz — az újítások díja — miként té­rül meg? A majdani vita alapjául szolgáló adathalmaz, a gyár­kapun belül ismert problé­mákra utaló félmondatok azonban keveset mondanak a kívülállónak. Éppen ezért a tények, a tapasztalatok elem­zésére ültünk le Beyer János fejlesztési főmérnökkel és Po- vázsai Tibor újítási előadóval. De lássuk csak, mit monda­nak az adatok, a tények? A befektetés megtérül A Váci Kötöttárugyárban es gyáregységeiben 1977-ben 31 beadott újításból 16-ot fogad­tak el. Az újításokért 51 ezer forintot fizettek ki, s ezek bevezetésük során 178 ezerfo­rintos vállalati hasznot hoz­tak. Tavaly? A 24 újításból 16-ot alkalmaztak valamelyik üzemrészben, ötöt elutasítot­tak, három pedig alaposabb kísérleteket igényelt, így csak idén fogadták el. Hogy mit fizettek? A 66 ezer forintos „kiadás” megtérült, 470 ezer forintot hoztak a gyakorlat­ban alkalmazott újítások. Ta­lán nem elhamarkodott a kö­vetkeztetés: a befektetés meg­térült ! De vajon hányán hajlandók, képesek például az évenként kiadásra kerülő újítási fel­adattervben megjelöltek meg­oldására? — Évek Óta 55—60 között mozog azoknak a száma, akik a közös gondok iránt érdek­lődnek, újításra adják fejü­ket. S ami külön jó dolog: az újítók hetven százaléka a fi­zikai munkások közül kerül ki. S tegyem még hozzá, a nők közül is hatan, heten vissza-visszatérően jelentkez­nek újításukkal. Előfordul, hogy „csak” társszerzőként, de ez is értékes — kapcsolódik be a beszélgetésbe Povázsai Tibor újítási előadó. — S nem feled­kezhetünk meg a szocialista brigádokról sem, közülük is van néhány, aki rendszeres újító. Csak együtt Nem kell bizonygatnunk, hogy a vállalatnak szüksége van az újítókra. Azokra a munkásokra, műszaki veze­tőkre, középvezetőkre, akik hajlandók és képesek az adott problémák megoldására. — Közhelyként hat, s mégis igaz — szól közbe Leyer János —, hogy a közös gondokat csak közösen oldhatjuk meg. Éppen ezért gyűjtjük össze minden Legnagyobb bánya t; ' . ■ ' fe ; ■ - ­Épül az ország legnagyobb szénbányája, a Márkushegyi bánya. Ha elkészül, az ország legnagyobb és legkorszerűbb szénbányája lesz. A képen: robbantáshoz készítik elő az egyik vágatot. , , .........................• év ben a legsürgősebb gondo­kat üzemrészenként. Ezután kisebb csoportokban beszéljük meg az újítókkal, mit kérünk, mit várunk tőlük. Névre szóló meghívókat küldünk ki. A műszaki vezetők részvétele is szinte kötelező, hogy válaszol­ni tudjanak az esetleges kér­désekre. De az igazsághoz tar­tozik, hogy mégis kevés az olyan újítás, amelyik a fel­adatterv nyomán készül. — A vékonyabb, divatosabb kötött kelmék a keresettek a boltokban. Éppen ezért máso­dik éve szerepel a feladatterv­ben, hogy tegyük alkalmassá a Tompkins körhurkoló gépeket ilyen anyagok gyártására. Aki a megoldást megtalálná, hat­ezer forint eszmei díjat kap­na. Lehet, hogy túl sokat ké­rünk? Megalapozott terv — Feltettük mi már több­ször ezt a kérdést magunk­nak. Ügy érzem, hogy az idei évre szóló feladatterv megala­pozottabb. Az ebben megjelöl­tek közül az első negyedév végére hármat már meg is ol­dottak. — A munkavédelmet szol­gálta Müller Ferenc elektro­műszerész újítása — kapcsoló­dik be a beszélgetésbe ismét Povázsai Tibor. — A hőrögzí­tőgép körkése, az úgynevezett szélvágó berendezés olyan fordulatszámmal dolgozik, hogy szinte szemmel észreve­hetetlen. S ez bizony baleseti forrás volt. Ma már fényjelzés adja mindenki tudtára: dolgo­zik a körkés. Belovai József esztergályos a légkompresszor teremzajszintjének csökken­tését oldotta meg újításával. A X. pártkongresszus nevet vi­selő szocialista brigád, a vál­lalat kiváló brigádja cím bir­tokosa a részvilágítási háló­zat üzembiztonságának növe­lését dolgozta ki. A szabásza­ton dolgozó Béke szocialista brigád pedig az anyagtakaré­kosságra, a varroda termeié kehységénak növelésére kész: tett újítást. Ketyeg az óra Az újítási naplóban lapoz-' gatva kiderül, elvétve ugyan, de az újítások elbírálása to­vább tart a jogszabály szerin­ti időnél. Mi ennek az oka? Leyer János válaszol. — Az* újítási javaslatokat hatvan napon belül kell el­bírálni. Mégis előfordul, hogy „kiszaladunk” a hatvan nap­hál. Több oka lehet ennek, de nem akarom megkerülni a kérdést: olykor az emberi ha­nyagság, feledékenység a lu­das. Például a véleményező megbetegszik, a papírok a fi­ókjában maradnak. Előfordul, hogy az újításban látunk fan- táziát, érdemes átdolgozni. Visszaadjuk a szerzőnek, s máris elmúlt a két hónap. Az újítási naplóban pedig az első leadás dátuma szereped. Ettől kezdve „ketyeg az óra”. S nem mindig tud az újító, a felülbí­ráló versenyt futni az idővel, — Megpróbáltuk az újítások; felülbírálását gyorsítani —< mondja Povázsai Tibor. — Mégpedig úgy, hogy a gyár­egységek vezetői 1 ezer 500 forint értékhatárig maguk döntenek az újítás sorsáról. | Visszatérve az előző kérdés.: re, mely válasz nélkül maradtj Mit lehet tenni az újítómozga- lom erősítéséért? *. — Az újítási hónap, az „Egy brigád — egy újítás” nálunk nem jött be. Jobb eredményt hozott a névre szólóan kiadott kétszáz kérdőív, amiben arra kerestünk választ: mit kér­nek, milyen segítséget várnak tőlünk az újítók? A kétszáz felmérő lapból száz jött visz- sza. Munkánkban az itt adott tippeket, ötleteket ma is hasz­náljuk. Persze tudjuk, ez így még mindig kevés. Varga Edit A budaörsi BOSCOOP idei tervei Megvették a licencet \ Az 1976. évi profilváltás után fellendült a Pest megyei Tanács égisze alatt működő Agráripari Közös Vállalat, a BOSCOOP tevékenysége. A nagyléptékű fejlődést jól il­lusztrálja néhány adat: amíg például három évvel ezelőtt 12 taggazdaságot számláltak, idén már 347 mezőgazdasági üzem tartozik a társuláshoz. Szerte az országban megyei kirendeltségeket alakítottak ki. S egy másik mutató: 1976- ban 26,2 millió forint bruttó árbevételük volt, tavaly már 216 millió! Idén még többre — mintegy 347 millióra — számítanak. Mi áll az adatok mögött, mi fedezi a termelésbővítést? — kérdeztük Hunyod S. Péter igazgatóhelyettestől. Megtudtuk; szolgáltatásaik köre szélesedik, főképpen olyan hézagpótló tevékenysé­gekkel, amelyekre nagy keres­let mutatkozik. Szakszerűen elvégzik például a fejő- és tejhűtőberendezések javítását, 34 fős szerélőgárda 12 speciá­lis szervizkocsival járja az or­szágot. Újfajta, érdekes szolgáltatás a szaporodásbiológiai vizsgá­lat, amelynek során nehezen termékenyíthető teheneket ke­zelnek különféle hormonké­szítményekkel. Az eddigi ta­pasztalatok szerint a kezelt fejősállatok 60—65 százaléká­nál sikerült a vemhesítés. Fontos tevékenységük á ha­tékony tömegtakarmány-ter- mesztési eljárások kidolgozá­sa. A laboratóriumi, elméleti kutatások mellett gyakorlati síkon is kísérleteznek. E cél­ból az országban 8 mintagaz­daságot jelöltek ki — egyikük Pest megyében, a pátyi Zsám- bék-medence tsz-ben van —j s 1000—1200 hektáros terüle­teken, a BOSCOOP által biz­tosított, nyugati importból származó komplex gépsorok­kal azt próbálják ki, hogyan művelhető optimálisan a ta­karmánynövény, miképpen növelhetők a hozamok, mi­lyen módon javíthatnak ami­nőségen? Taggazdaságaik és szerző­déses partnereik részére ta­karmányanalízist is végeznek. Jól felszerelt laboratóriumuk­ban — Budapesten, a Rotten- biller utcában — élettani és anyagcsere-vizsgálatokra is mód van. Itt folynak a kísér­letek különféle gyógyszerek előállítására is. í Bruttó árbevételük nagy ré­sze tápkészítésből származik.’ Licencvásárlás révén korsze­rű, tejpótló borjútápszereket állítanak elő a debreceni Bio- gál Gyógyszergyárban, majd ezt szétosztják partnereik kö­zött a megrendelések alapján. Évente 140 ezer borjú ellátá­sára szolgáló tápszert, 80 ezer tejelő- és hízómarha gondozá­sához szükséges premixet ér­tékesítenek. Ezenkívül — igény szerint — teljes, indító és hizlalótápokat magába foglaló keveréktakarmánysort biztosítanak a nagyüzemi ál­lattartó telepek számára. ___ K. M. Sarlós István fogadta Romesh íhandrát

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents