Pest Megyi Hírlap, 1979. június (23. évfolyam, 126-151. szám)

1979-06-12 / 135. szám

1979. JÚNIUS 13., KEDD A polgári ítélkezés öt esztendejéről A íeglelsőbb Bíróság feiges illése A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bírósága — Sza­kács Ödönnek, a Legfelsőbb Bíróság elnökének elnökleté-, vei — hétfőn teljés ülést tar­tott. A testület megtárgyalta és elfogadta a Legfelsőbb Bí­róság polgári kollégiumának működéséről előterjesztett be­számolót; ez azt a munkát ele­mezte, amelyet a Legfelsőbb Bíróság a polgári ítélkezés kö­rében az elmúlt öt esztendő­ben végzett. A Legfelsőbb Bíróság alap­vető feladatának tekintette az egyes jogintézmények helyes működésének előmozdítását, különös figyelemmel azokra a — jogalkalmazás jogpolitikai irányelveiből, valamint a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt XI. kongresszusának határoza­taiból következő — felada­tokra, amelyek a társadalmi­gazdasági fejlődés folytán az elmúlt években előtérbe 'kerül­tek. Nagy gondot fordított a társadalmi, a csoport- és az egyéni érdekek össze­hangolására, a szocialista együttélés szabá­lyainak megtartására, az ál- lampolgári fegyelem megszi­lárdítására, s következe tesep fellépett a társadalmi tulajdon megkárosítóival, az állami fe­gyelem megszegőivel szemben. Munkájában következetesen szem előtt tartotta a társadal­mi és a gazdasági fejlődés tá­masztotta fokozott követelmé­nyeket, s ennek megfelelően igyekezett irányítani az orszá­gos ítélkezési gyakorlatot. A beszámoló például a csa­ládjogi ítélkezéssel kapcsolat­ban rámutatott: a Legfelsőbb Bíróság elvi iránymutató mun­kájának különösen fontos szempontja volt a gyermekek érdekeinek védelme, s általá­ban annak elősegítése, hogy a családért érzett felelős­ség, mindenekelőtt a szü­lök felelőssége fokozódjék. Az elkövetkező időszakban — mint a 'teljes ülésen hang­súlyozták — a hatályos jog­szabályokat úgy kell alkal­mazni, hogy azok segítsék ál­lami, társadalmi és gazdasági céljaink megvalósulását, az irányadó jogelveknek a továb­bi fejlődést szavatoló érvénye­sülését, a szerződésben vállalt kötelezettségek maradéktalan teljesítését. A szocialista együttélés követelményeinek megtartását a polgári ítélkezés minden területén. Az új Büntető Törvénykönyv július í-i hatályba lépése kész­tette arra a legfelsőbb bírói testülétet, hogy felülvizsgálja és szükség szerint a megváltozott szabályok­hoz igazítsa korábbi irány­elveit, iránymutató elvi döntéseit. A részletes és az ország összes bíróságára kötelező irányelve­ket és az elvi döntések hatá­lyos szövegét a Magyar Köz­löny teljes terjedelemben köz­li ma^d. A Legfelsőbb Bíróság teljes ülésén részt vett és felszólalt Szíjártó Károly legfőbb ügyész, és Szilbereky Jenő igazságügyi államtitkár is. Jogszabály a pénzügyekről Két országgyűlési bizottság együttes tanácskozása A szocialista társadalom épí­tésének eredményei és a gaz daságirányításban szerzett ta­pasztalatok lehetővé, a fejlő­dés követelményei pedig szük­ségessé teszik, hogy az álla­mi pénzügyi viszonyokkal összefüggő jogokat és köte­lességeket, a költségvetési in­tézményekre vonatkozó leg­főbb előírásokat magas szin­tű jogszabályban állapítsák meg — summázták a véle­ményt az országgyűlés terv- és költségvetési, valamint jogi, igazgatási és igazságügyi bi­zottságának hétfői együttes ülésén. A képviselők észrevé­teleket fűztek az állami pénz­ügyekről alkotandó, alapos szakmai és társadalmi vitában formált törvényjavaslathoz. A tanácskozáson Faluvégi Lajos pénzügyminiszter a tör­vényjavaslathoz kapcsolódóan tájékoztatást adott az 1978-as zárszámadásról és népgazda­ságunk első negyedévi pénz­ügyi helyzetének alakulásáról is. Az együttes bizottsági ülés — amelyen részt vett Raffai Sarolta, az országgyűlés alelnö- ke — az elnöklő Gajdócsi Ist­ván zárszavával ért véget. ★ Az együttes ülést követően a terv. és költségvetési bi­zottság az 1978-as költségve­tés végrehajtásáról szóló je­lentés megvitatásával folytat­ta munkáját; Hőségben a hét végén Barangolás a vispartoken Pesí megyében — Meleg van, ugye? — ka- jánkodik az ötéves Szabó Ga­bi a ráckevei strandfürdő ka­pujában. Az előbb még a gyü­mölcsárust kerülgette, de a parkolóhelyet kereső gépkocsi jobban izgatja. Minden hiába. A parkolóban egy talpalatnyi hely sincs. Gabi, aki a szülei­vel együtt Csepelről jött Rác- kevére, hűséges kísérőm marad. Követ a pénztárba is, ahol rövid számolás után kiderül: déli tizenkettőig a Pest me­gyei Víz. és Csatornamű Vál­lalat ráckevei strandfürdőjébe ezren váltottak belépőt. Hosszú emberkígyók Némi túlzással azt is állít­hatom, a medencék környékén egy gombostűt is nehéz lenne leejteni. Ember ember mel­lett. A büfé szinte bevehetet­len. Ostromolják újabb és újabb üveg üdítőért. De ételt is kínálnak. Az úszómester biztat: jó a csülök is, a virsli meg pillanatok alatt elkészül. Csak várni kell a sorára. No és sör? Az nincs. Pedig úgy hírlik becsülettel feltankolt a büfé. Csakhát a nagyközség boltjaiban szombaton nem volt sör. A jó hír szárnyakon járt. Mindenki a strandról vitte a palackokat Pár kilométerrel odébb, a hídon túl a szabad strand. Matracok, csónakok, no meg a vízőr ladikja A ráckevei nagyközségi tanács szabad­strandját is nagyon sokan ke­resték fel. Kerékpáron érkez­nek a legtöbben, fürdőruhá­ban. De az autókból is fürdő­ruhás emberek szállnak ki. A Vadlcacsa étterem is nyitva, sőt a bazáros is kapun belül kínálja a sok csillogó-villogó holmit. De ebben a hőségben még a léggömböknek sincs ke­letje. Mindenki a vízhez igyek­szik. Érdeklődés nélkül men­nek el mellette. Dani Feri s Ülőhely az még azért jutott strandon. , még öt srác kerékpárrá! jött. Útközben még ott is meg­mártóztak. ahol fürdeni tilos. / Autók a Dunában Pár száz méterrel elhagyva a strandot a bozótos védelmé­ben szorgalmasan mossák az autókat. Egy Zsiguli és partne­reként egy piros Wartburg használja hűsítőnek a Duna vizát. Pedig nekik aztán iga­zán tilos a strandokat, a par­tokat fürdésre használni. Ilyen szempontból nem jobb a helyzet a Dunakanyarban sem. Szentendre előtt a lapályos szabadstrandon, a homokpad­kákon testvéri egyetértésben mosatják magukat a nyugat­német és a magyar rendszá­mú autók. Hát senki sem fi­gyel rájuk? Torlódás az utakon r A leányfalui strandfürdőben vasárnap háromnegyed tizen­kettőig öt és fél ezren váltot­tak belépőt. A parkolóhely zsúfoltságát jelezte, hogy né- hányan akaratuk ellenére sem tudtak távozni autójuk­kal. Az ülőmedence vizének hőfoka elérte a 35-öt, a kis- úszóban 29. míg az ötvenmé- teres medencében 24 fokos vízhőmérsékletet mértek. . A Kagyló Étterem is felkészült a mindenkinek a ráckevei szabad Bozsán Péter felvétele hétvégére. Bőven kínált ételt, s hűs nyakalni valót. Napközben az országutakon elvétve haladt át egy-egy autó, motor vagy kerékpár. Este pedig, amikor a kirándulók hazafelé indultak, például a kettes és a tizenkettes út ta­lálkozásánál Vácnál már dugók keletkeztek. Sokszor tíz-tizen­öt perces várakozás után lehe­tett felhajtani a kettesről a tizenkettesre. Varga Edit Mibe kerül? Önköltség, kereslet, kínálat A véletlen hozta, hogy egy napon ugyanazt az árut — kisautókat szállító műanyag teherautót — láthattam három különböző helyen más-más magánkereskedőnél. Rákospa­lotán a Czabán Samu téren 58, Monoron a sportpályán 50, a Városligetben 42 forintért áru­sították. — Ki csalt, ki csapta be a vevőit? — kérdeztem dr. Éhen Károlytól, a KISOSZ Pest me­gyei titkárától. Az alapvető élelmiszereknek, számos iparcikknek, -élvezeti cikknek, mezőgazdasági ter­méknek, az állami, szövetke­zeti boltban, de a kiskereske­dőnél is hatóságilag rögzített ára van. Más termékek, pél­dául a fenyő fűrészáru, az ét­kezési sertészsír, a szemes takarmány a hivatalosan meg­határozott árnál magasabb nem, de olcsóbb lehet. A har­madik a szabad árforma, ami­be többek között a textil-, a ruházati és a konfekcionált termékek tartoznak. A bazá- rosok, a vásározók, a rövid, és divatáru-kereskedők is több olyan terméket árusítanak, amelyek a szabadáras kategó­riába tartoznak, s innen a szá­mottevő különbség. De ekkora, 8, illetve 16 fo­rint egyetlen játéknál? Sőt, néhány forint haszna minden bizonnyal a városligeti árus­nak is volt. — A játékteherautót 50 fo­rintért, különösen az 58 fo­rintért árusító bazárös felte­hetően szabálysértést követ­hetett el. Hiánycikk pótló Ami általában a kérdést il­leti, a magánkereskedelemben viszonylag széles a szabadáras termékek köre. Jóval több mindent árusíthatnak így, mint az állami kiskereskede­lem. Talán meglepő, de sza­badáras például többféle fér­fi, női, fiú, leányka gyermek felső- és alsóruházati ter­mék. Ezek a cikkek hiánypótlók, és a választék bővítését szol­gálják. Ki nem bosszankodott még úgymond filléres termé­kek hiánya miatt? Ha például a 10 ezer forintos automata mosógép azért nem működik, mert nincs hozzá meg egy ap­ró alkatrész, egy kapcsoló. Tu­lajdonképpen csak egy-két forintot ér, de nincs. S a vá­sárló adna érte akár tíz, húsz, ötven forintot is, csak kapjon Ilyen apró cikket tehát ké­szíthet a kisiparos, s eladhat­ja a magánkereskedő. De a kisiparosnak csak úgy éri meg, ha többet kérhet érte, mint kéme a gyártó vállalat. A kisiparosnak többe is kerül, hiszen csak néhány darabot ál­líthat elő belőle. Mondjuk — optimális esetben — annyit, amennyire szükség van. A keresett szabadáras ter­mékekért azonban nem kérhet annyit a magánkereskedő sem. amennyit a kedve tartja. Tisz­tességtelen haszonra nem te­het szert. Hol kezdődik a tisztességte­len haszon? A Kiskereskedők Országos Szervezete tavaly kiadott Ma­gánkereskedelem című könyve részletesen taglalja ezt a kér­dést. „A szabad árformába Papszigeten a gondos fürdSmester már reggel előkészítette a „Megtelt” táblát, még ha (mint képünkön is látható) a nyitás utáni percekben csak fél ház volt a medencében. Nem nehéz elképzelni, ho­gyan alakult déli tizenkettő tájban a forgalom. Halmágyi Péter felvétele. tartozó árakat a kereskedő a piaci helyzetnek megfelelően, a várható új utánpótlási árak ismeretében, szabad elhatáro­zása alapján állapíthatja meg — írják a könyv szerzői. — Az- egyes cikkek árának kialakí­tásánál a kereskedő jogosult a hatósági irányárréstől eltér­ni oly mértékig, hogy az álta­la érvényesített árak eredmé­nyeként elért tiszta bevétel ne haladja meg a méltányos hasznot” Méltányos haszon Általában méltányosnak tart­ják az iparcikkeknél a 15—20, a virágkereskedelemben a 19 —35, a zöldség-gyümölcsnél a legfeljebb 30 százalékos ha­szonkulcsot. Az országos és helyi űrha­tóságok természetesen rend­szeresen ellenőrzik a magán- kereskedőket is, s indokolt esetben büntetnek, akár a működési engedélyt is bevon­hatják. Az utóbbi súlyos bün­tetésre egyébként Pest me­gyében három éve nem volt szükség. Az Országos Kereske­delmi Felügyelőség tavalyi or­szágos vizsgálatának eredmé­nye végsősoron a magánkeres­kedők mellett szól. De a jogtalan haszonszer­zésnek van rafináltabb for­mája is. Magánkereskedők kö­zött még mindig beszédtéma az az öt-hat évvel ezelőtti eset, amikor a rövid- és di­vatárukereskedő ráfizetéssel árusított, s mégis megbírsá­golták. Az állami, szövetkeze­ti kiskereskedelemben ugyan­is az idő tájt ritkán lehetett kapni harisnyanadrágot, s en­nél a magánkereskedőnél vi­szont mindig volt. De csak azért, mert viszonylag nagy tételben felvásárolta az álla­mi boltokban. Ugyanannyiért adta el. tehát ráfizetett, hiszen a saját önköltségét sem kal­kulálta be az árba. Mégis jo­gos Volt a büntetés, mert a ráfizetés csak a harisnyanad­rágra vonatkozott. Ezzel a trükkel a kereskedő elcsábí­totta a vevőket az állami bolt­ból. Onnét, ahol ráadásul ép­pen ő vásárolta fel a haris­nyanadrágot, s csinált belőle hiánycikket. Nagyobb forgalom De vajon hogyan történik az ár kialakítása a gyakorlat­ban? A kérdésre két szentend­rei magánkereskedőtől, Czakó Sándornétól és Madarász Sa­roltától kértem választ. — Az itteni áruk többsége — mutatott körbe Czakó Sán- dorné az apró, ízlésesen beren­dezett dohány—ajándék bolt­jában, fix áras. A Dohányért áruira 8, a Piértére 14 száza­lékos árrést tehetek rá. Csak a kisiparosok és az iparmű­vészek termékeinél kalkulá­lok 20—25 százalékos kiske­reskedői haszonkulccsal. — Nem mi, hanem a kls^ iparosok alakítják az árakat — mondta Madarász Sarolta, akinek rövid-, divatáru- és ajándékboltja van. — A kis­iparosokat pedig az önköltsé­gük, az anyagár, a munka­bér stb. befolyásolja. Én csak az engedélyezett kiskereskedői; árrést számolhatom fel. De inkább kalkulálok alacso­nyabb haszonkulccsal, hogy nagyobb legyen a forgalom. — Ki lehet-e játszani az árhatóságokat ? — kérdeztem Madarász Saroltától. — Ideig-óráig igen, de sze­rintem addig sem érdemes — mondta. — Egyik módszer például a fekete árubeszerzés. Egy kisiparostól darabonként 800 forintért számlára ruhát veszek. Ezt árusítom 900 fo­rintért. Aztán veszem számla nélkül is darabonként 500 fo­rintért. S ezt is 900-ért adom el. Nagy a haszon, aminél csak a kockázat nagyobb. Szente Pál j PÁÉV-juniális Csepelen Ünnepellek tsz építők Június második vasárnapján országszerte az épí­tőket köszöntötték. A központi ünnepséget a Dél-Ma­gyarországi Magas- és Mélyépítő Vállalat újszegedi sportkombinátjában rendezték meg. Csaknem tízezren vettek részt a találkozón. A sportcsarnokban megren­dezett nagygyűlésen Ábrahám Kálmán építésügyi és városfejlesztési miniszter mondott beszédet. Szólt arról, hogy az elmúlt három évtizedben 1,8 millió lakás épült az országban. Az idén 11—12 milliárd forint ér­tékű munka elvégzése vár az építőkre. Budapesten a hűvösvölgyi Nagyréten a hagyományos építők-napi ünnepségen ti zen háromezren voltak. Az építő-, fa- és építőanyagipari dolgozók találkozóján részt vett Bor­bély Sándor, az MSZMP KB titkára Csepelen a csiilagtelepi munkásszállóhoz közel eső sporttelep volt a színhelye a Pest megyei Állami Építőipari Vállalat juniálisának. Már dél­előtt fél tízkor szép számmal gyülekeztek a vállalat dolgo­zói, családtagjaik. A jó hangu­latról a budapesti helyőrség öt ven tagú fúvószenekara gon­doskodott. A kora délelőtti órákban már rekkenő volt a hőség, de a sporttelep fedett teraszán, az árnyat adó fák alatt egyetlen szabad hely sem maradt. A juniális résztvevőit tíz órakor Rehák Sándor, a vállalat szakszervezeti bizott­ságának titkára köszöntötte. Ezután Szabó Sándor, az Épí­tő-, Fa- és Építőanyagipari Dolgozók Szakszervezete ' Pest megyei Bizottságának titkára méltatta az ünnep jelentősé­gét. Szólt az építőipar, s így a Pest megyei előtt álló felada­tokról is. Hangsúlyozta, hogy az építkezések gépesítése, a még korszerűbb technológiák bevezetése, alkalmazása, a műszaki színvonal gyarapítása — mind-mind a PÁÉV napi tennivalói között kell, hogy helyet kapjon. Évente ezer la­kást, s az ehhez elengedhetet­lenül fontos kommunális léte­sítményeket kell elkészíteni. Éppen ezért a tervezőik és a | kivitelezők jobb kooperációja; | egymás munkájának becsülése elengedhetetlen. > A sportpályán megrendezett juniálison a jó munka elis- -merésére, a kitüntetések át­adására is sor került. A Vál­lalat Kiváló Brigádja címet I kapta — tavalyi munkája ; alapján — a Petőfi Sándor ne­vét viselő tizenegy tagú szál­lítóbrigád. A vállalat kiváló ifjúsági brigádja cím birtokosa lett a Szabados József kőmű­ves vezette tizenegy tagú mun-; kacsapat. Kiváló munkáért miniszteri elismerésben részesült: Kocsis Jenő és Beregszászi István ács, Hudák András gépkocsi- vezető, réva József nehézgép­kezelő, Pelle József főosztály- vezető, Juhász Istvánná osz­tályvezető, Csömör Élek tér-; melési osztályvezető-helyettes,' Tomkovics Zoltán a vállalati szakszervezeti bizottság köz- gazdasági felelőse. Huszonöt éve a vállalatnál dolgozó húsz törzsgárdatag jutalmat,' míg 17-en a harmincéves törzsgárdatagságukért arany­gyűrűt kaptak. A PÁÉV sporttelepén egész napos kulturális .és sportmű­sor, kispályás labdarúgó-baj­nokság szórakoztatta a részt­vevőiket és családtagjaikat ___________V. E.

Next

/
Thumbnails
Contents