Pest Megyi Hírlap, 1979. június (23. évfolyam, 126-151. szám)
1979-06-12 / 135. szám
rr*r wEcvrr ínav 1979. JÚNIUS 12., KEDD IIUM 0 RFESZTl V AL A gondolkodásformálás jegyében Dr. Hárs István megnyitja a humorfesztivált a vácrátöti arborétum kastélya előtt. Új, ideiglenes műhelye van tegnap reggel óta a magyar humornak. S reméljük, a váci járás négy települése hozzásegíti majd a ne- vettébés szakértőit, hogy az első humorfesztivál hosszú ideig hatékonyan éreztesse kedvező Itatását munkájukban. A vác- rátóti arborétum kastélya előtt délelőtt 10 órára az érdeklődők mellett összegyűltek mindazok, akik vállalták az eseménysorozat előkészítését és lebonyolítását Marton Frigyes, a rádió Ka- barészínházának főrendezője üdvözölte a résztvevőket, s mindenekelőtt az első humorfesztivál védnökeit; a Kulturális Minisztériumot, a Pest megyei Tanácsot, a Lapkiadó Vállalatot és a Magyar Rádiót. Az ünnepélyes megnyitón részt vett Barinkai Oszkárné, az MSZMP Pest megyei bizottságának titkára, dr. Csicsay Iván, a megyei tanács elnökhelyettese, s a vendéglátók képviseletében Weisz Ferenc, a váci városi tanács elnöke. Ott voltak a június 17-ig tartó eseménysorozaton részt vevő valamennyi intézmény képviselői is. Dr. Hárs István, a Magyar Rádió elnöke megnyitó beszédében rendhagyónak nevezte a humorfesztivál't, azért mert nem működik közre zsűri, nem osztanak díjakat és versengő hangulat sem lesz. A Vácrá- tóton, Vácott, Veresegyházon és Ácsán sorra kerülő rendezvények célja az, hogy az alkotók véleményt cseréljenek egymással, s a közönséggel való találkozások tovább ösztönözzék a műfaj legjobb képviselőit. — Sokan megkérdezték már, miért éppen ebben a városban és ezekben a községekben rendezzük meg a humor fesztiválját? Egyszerű a válasz; hiszünk abban, hogy ezeken a területeken nemzedékeken át fennmaradt az ősi humor, az őszinte bírálat és az öngúny szándéka is — mondta egyebek között Hárs István. — Áz előttünk álló hét alatt három elméleti igényű konferenciát is rendezünk, témánk; a politikai humor gyakorlati problémái. Azt kívánjuk vizsgálni, hogy mennyire adottak a humorhoz a társadalmi, a politikai és a szakmai feltételek. Tisztában vagyunk azzal, hogy a humor is tükröt tart a természetnek, s nagy szolgálatot tehet, ha művelői tisztességes társadalmi felelősségtudattal bírálják a hibákat, az önzést, a közönyt, a tehetetlenséget. az akarnokságot. Aligha vitatkozhat bárki is a megállapításon, hogy a színvonalas, igényes humor gondolkodóbbá, jobbá, igényesebbé teheti az embereket. Tehát fontos szerepet tölt be a társadalom életében, a gondolkodás formálásában. S ez a hatnapos fesztivál alapvető célja. A megnyitó ünnepség után Tolnai Klári, a Sebő együttes kíséretében énekelt néhány népszerű és vidám dalt. Délután a váci művelődési központban Árkus József nyitotta meg a karikatúra-kiállítást, amely tizenkét alkotó 120 művét sorakoztatja fel. A közismert karikaturisták — Dallas Jenő, Szűr- Szabó József, Schwott Lajos, Sajdik Ferenc — alkotásai mellett a hónap végéig láthatjuk Tettamanti Béla, Lehoczki István és Jelenszky László rajzait. Ugyancsak a művelődési központ adott otthont tegnap este a Mikroszkóp Színpad Minek néz engem? című műsorának. A filmszínházban pedig az utóbbi 30 év legjobb magyar szatíráit vetítették. Veresegyházon Kaján Tibor gyűjteményes kiállítását nyitotta meg D, Fehér Zsuzsa, A rátóti humorfesztivál Jelképét, a létrát amelyet az adoma szerint a rátótiak keresztben akartak átvinni az erdőn — a rendezvény védnökei aláírásukkal hitelesítették. Képünkön: dr. Hárs István és Barinkai Oszkárné írja lei autogramját a létrára. Bozsán Péter felvételei majd ezt követően a színházteremben elhelyezett hat színes tévékészüléken mutatták be a Parodista parádé című televíziós műsort. Ácsán a kastélyban az Űj tükör klubok tartattak seregszemlét. A mai nap programjából kiemelkedik Sándor György hu- moralista előadó estje, amelyet a vácrátóti kastélyban rendeznek este 7 órakor. Délelőtt Vácott zártkörű konferenciát tartanak a politikai humor ról, amelyen részt vesz dr. Tóth Dezső kulturális miniszterhelyettes is. Kr. Gy. KIÁLLÍTÓTERMEKBEN Az ábrázolás lírai könnyedsége m A Madách Imre Művelődés! i Központban láthatók Janzer Frigyes szobrai és a váci gyermekrajzok — ez utóbbiak június végéig. Ambrus Imre grafikái ezúttal június végéig a váci Szőnyi Tibor kórház VI. emeletén tekinthetők meg. JANZER FRIGYES Hibátlan, eszmegazdag művek sorakoznak egymás mellett. Janzer Frigyes képes arra, hogy arcra telepítse az egyéniségét, a soha meg nem ismételhetőt és azt, ami közös bennük — az általánost és a különöst. Ezúttal azonban mindez nem filozófiai, hanem szobrászi kategória, s mivel vállalkozásának kivitelezése mindig hibátlan, joggal kapott erre a teljesítményre Munkácsy-díjat. Külön kiemelem Nagy Balogh János jellemzését és Szabó Pál portréját, akinek mozdulatában embersége és Írói magatartása növekedett szoborrá. Bronzban maradt fenn a gesztus, a karakter — írásműveinek ösz- szefoglaló tanulmánya, könyve Janzer plasztikája. Képessége a tömörítő erő és a rend, ezzel szerkeszti Kodály arcmását. Érmei Is gondosak mind a felületkezelésben, mind az eszmeindításban. Janzer Frigyes portréművészete bátor, egyéni és tökéletességre törő hangvétel és szigorával a műfaj egyik, egyre érzékenyebb és biztosabb mértéke, mely egyúttal felfelé ívelő fejlődésének is alapja. GYERMEKRAJZOK Vác elsősorban nem a nemzetközi gyermekév apropóján, hanem erős hagyományként mutatja be a gyermekrajzokat, melyet a váci és a város környéki gyerekek készítettek. Ezúttal nem a Konstantin tér aszfaltjára húzták a szines vonalakat nemes versenyben, hanem rajzlapokra. Az igen jó átlagból, a váci, váchartyáni, püspökhatvani munkák mellett is kitűnnek a szokolyai művek, melyek nem is olyan régen a Mezőgazdasági Múzeumban is díjat nyertek. Ezúttal is itt, Vácott azok, melyek a szokolyai általános iskolások tehetsége mellett, szaktanáruk, Kiss Sándor odaadását dicsérik. AMBRUS IMRE Dr. Faragó László kezdeményezése egyre inkább meghonosodik a váci Szőnyi Tibor kórházban. A kitűnő fül- orr-gége főorvos egyúttal az egészségügyi intézmény köz- művelődési vezetője. Ebben is fáradhatatlan. Ezúttal a mátyásföldi kamaramuzsikusok koncertjét szervezte meg és Ambrus Imre grafikáit. Betegek, operáltak gyönyörködnek a zenében, képekben. Gyönyörködnek és gyógyulnak. Terápia ez és a távlatnyújtás. S ami lényeges — a zenei műsor és a tárlatsorozat állandó Janzer Frigyes: Plakett. TV-FIGYELÓ reméljük a nyitó film elevenségével és jó színvonalán. Könyvhét. Tizennyolc pályamű — tíz díj A pedagógusok munkájáról és életéről Jókai Anna nyerte a kisregény, Bertha Bulcsu a novella kategória első díját a Pedagógus Szakszervezet, az Oktatási Minisztérium, a Kulturális Minisztérium és az Írószövetség meghívásos pályázatán. Arra kérték az írókat; ábrázolják a pedagógusmunka szépségeit, értékeit és nehézségeit is. Az irodalomtörténészekből álló Szakmai zsűri a dráma és tanulmány kategóriában nem talált első helyezésre méltó alkotást. A tizennyolc beküldött pályamű közül tízet díjaztak. Második díjat kapott Szabó György drámája, Czakó Gábor tanulmánya. Lázár Ervin novellája és Nemes György kisregénye. Kategóriánként harmadik helyezést ért el Örsi Ferenc, Zám Tibor, Kurucz Gyula, és Kántor Zsuzsa egy- egy műve. A pályaművekből antológiát szerkeszt és jelentet meg a jövő évi psdagógusnapra a Táncsics Folyóirat- és Lapkiadó Vállalat. OLVASO MUNKÁSOK Új könyvesbolt nyílt Abonyban Űj könyvesboltot avattak Abonyban, a Mechanikai Művek helyi üzemegységében. A könyvesboltot, amelynek egy részében a műszaki kiadványok kapnak helyet, a helyi szocialista brigádok társadalmi munkában, a Művelt Nép Könyvterjesztő támogatásával építették. Nagykőrös. Űj kötettel gyarapodik — reméljük nemsokára — a Magyarország felfedezése sorozat; Márkus István Pest megye nevezetes helységének, Nagykörösnek a történetét, pontosabban szólva, az ott életformát váltó parasztságnak az átalakulását adja közre benne. Am nemcsak Gutenberg hagyományos közlési módszerével dolgozó szociográfus lévén — Kardos Sándor rendező és Lengyel Gyula szerkesztő társaságában — a szerző tapasztalatait filmszalagra is rögzítette, mégpedig igen tisztes mennyiségű celluloidra, hisz összesen háromszor háromnegyed órányi hang- és képanyaggal ismerteti meg a nézőt. A vallomásáé őszinteségű cím — „Itt születtünk, itt élünk” — mögé sorolt fölvételek első traktusát szombaton kora este láthattuk, s körültekintéséért, alaposságáért, a jól kiválasztott embertípusok elösorakoztatásáért igencsak kedvünket lelhettük benne. Mit sugallt ez az elsőül vetített negyvenöt perc? Elsősorban a nagykőrösiek hagyományos életrevalóságát bizonyítottra. Azt, hogy ott mindig eleven élet pezsgett, amíg csak vissza tud tekinteni az emlékezet. Mint az egyik ízesen szóló helybéli megfogalmazta; afféle kofa- és kupécvárosként kapaszkodott meg s terjeszkedett ez a település a termővé tett homokon. Igyekvő lakói egészséges — néha persze túlzásba is vitt — versenyben próbálták megmutatni, hogy ki mire képes. így látták meg a nagy lehetőséget az öntözéses kertészkedésben, s ugyancsak alkalmazkodó képességük bizonyságaként tértek át nagy sebesen a paradicsomtermesztésre, amikor ezt a növényi nyersanyagot várta a konzervgyár. A fentiek ismeretében ezérl hát telj ességgel méltányolni lehet azokat a panaszos megjegyzéseket is, amelyek a szőlőkultúrának a földosztás utáni pusztulására vonatkoztak. Sok-sok tőke esett áldozatul ekkor a hozzá nem értésnek, no meg annak a rendelkezésnek, miszerint a szőlőtáblák az egyéb földeknek a többszörösét érik. így — menekülve a kulákká válás veszélye elől — ugyancsak számos körösi emelt kapát frissen kapott kertészetére. No, de mindez már a história lapjaira tartozik, mert a régi telepítések helyébe azóta újak kerültek, s teremnek Is szépen a változatlanul szorgalmas, igyekvő nagykőrösiek keze nyomán, akik közül mind többen egyéb, javarészt ipari tevékenységet is folytatnak a város gyáraiban, üzemeiben. Erről az életforma-változásról azonban majd a még hátralevő két folytatás számol be — Az 50. ünnepi könyvhét alkalmából Moldovan Domokos dokumentumfilmet készített a régebbi könyvnapokról, könyvhetekről, valamint azokról, akik ezeknek az irodalomnépszerűsítő alkalmaknak kiemelkedő részesei voltak. Mindenekelőtt azt a Cserépfalvi Imrét szólaltatta meg, aki a haladó magyar könyvkiadásnak immár legendás alakjaként él közöttünk. A vasárnap délután sugárzott ösz- szeállítást elsősorban az ő vallomása tette értékessé, mert számos olyan hajdani műhelytitkot, nyomdai, terjesztői fogást tudhattunk meg tőle, amelyről eddig nemigen lehetett tudomásunk. így többek között József Attila verseskönyveinek megjelentetéséről — a kedvesen ünnepélyes szerződéskötésekről stb. — hallhattunk egyet s mást. Dicséretére a rendezőnek, a kiadón kívül az egykori árust, azaz Major Tamást is megszólaltatta, mint a két világháború közötti könyvünnepek állandó résztvevőjét, no meg Illyés Gyulát is, aki szintén a Cserépfalvi jelképezte új szellemi kör egyik tevékeny sze- mélvisége volt. Bárha arról is hallhattunk volna, hogy miképpen lehetett némely kiadványt alig két hét alatt piacra dobni! Mert az ilyesmi manapság mint mesemotívum Is túlzásnak tetszik ... Akácz László Ambrus Imre: Grafika. terv alapján, rendszeres folyamatként valósul meg. Ambrus Imre grafikáit, vallomásait, a női test szépségéről — sokan nézték meg a kórház beutaltjai közül. Kár, hogy a szerző nem vett részt saját kiállításának megnyitóján. KOPASZ MÁRTA ö a kisgrafika hivatott képviselője, aki ex libriseivel már többek között Cegléden is bemutatkozott, dijat nyert a III. Malborki Grafikai Biennálén. Kiválóan ismeri műfaját, rajzi szabatossága hibátlan metszeteket eredményez. Ebben a közegben ő az egyik hazai példa és mérték. Most a szegedi Bartók Béla Művelődési Központban június 24-ig látható tárlatán híres „Múzsák” sorozata mellett festményeit is kiállította. Nem kis meglepetésre a ráckevei Kerekzátony sziget több változatával is megismerkedhettünk, melyet leheletszerű finomsággal idézett igen választékos szinkezeléssel. Képes arra, hogy linómetszetei figuráinak 'táncos könnyedségét képeinek növénymotívumaiban is folytassa — lebegő fái érdekes finomsággal telítik tápéi kompról, romantikus környezetről, „Móricz novelládról szerkesztett tájait. Most derült ki igazán az, hogy Kopasz Márta nemcsak hivatott grafikus, hanem érzékeny lelkületű festő is — több, rokon műfajban alkotó, műveit alapos szemlélődéssel előkészítő és hiánytalanul kivitelező képzőművész. JUHÁSZ ERIKA Szőnyi István egykori tanítványa Juhász Erika, aki töretlen energiával alkot immár három évtizede. A budapesti Tanítóképző Főiskola docense, akinek művei széles körben ismertek, bejárták Budapest, Barcelona, Nagymaros, Pozsony, Komárom, Tokaj tárlatait. Állandó motívuma Nagymaros. melynek intimitásait ecsetkezelésének erőteljességével és nagy ízléssel fejezi ki. Nem véletlenül kapta meg 1973-ban a Székely Bertalan emlékérmet. Művészetének sarkalatos tényezője, hogy kőszegi, veszprémi élményeit nemcsak képi leírásokban közvetíti, sokkal inkább saját lírájának jellegzetes hangszerelésében. Ez őrzött erénye. Nemkülönben az is, hogy azon kevés magyar festő közé tartozik, akik Ausztráliában jártak és ezt a vidéket képekkel rögzítették. Juhász Erika ezt is nagyon sajátosan alakította vizuális értékrenddé. Sydney látképe az ő eszközeivel e metropolis légkörét is összegyűjti. Itt az ideje, hogy annyi vidéki és külföldi tárlat után Pest megyében is bemutatkozzon, hiszen Nagymaros művészetének egyik fő élménye, s minden bizonnyal hozzá kezd Zugló, közelebbről a Bosnyák tér környékének festői feldolgozásához. Mostani tárlatát a kőszegi Jurisich várban június 20-ig nézhetik meg a műbarátok. Losonci Miklós
