Pest Megyi Hírlap, 1979. június (23. évfolyam, 126-151. szám)
1979-06-10 / 134. szám
im június io., vasárnap A műholdakat figyelik Látogatás a penci obszervatóriumban Penc közelében 1976. november 26. óta működik a Földmérési Intézet kozmikus geodéziai obszervatóriuma. Berendezései nemrégiben váltak teljessé; s így az obszervatórium egyedülállóvá hazánkban. Részt vesz az /Interkoz- mosz munkájában, a különféle műholdak megfigyelésében. Tiszta a levegő Vácról kanyargós hegyi utakon juthatunk el az obszervatóriumba. Fenn a hegytetőn néhány hektárnyi bekerített, füves térség, egy félkör alakú épület — benne irodák, dolgozó- és vendégszobák —, s két kis észlelőház. Ennyit lát a vendég; hasztalan számított csodálatos forgó antennákra, technikai csodabogarakra. Messziről ide látszik a szomszéd hegycsúcs kilátótornya, amelyről a laikus könnyebben elképzelné, hogy onnan figyelik a műholdakat. Az obszervatórium nincs túl magasan, munkájában nem az égbolthoz való közelség a fontos. Azért választották ezt a helyet, mert elég közel van Budapesthez; de már túl azon a negyven kilométeres körzeten, hogy a nagyvárosi fény, és a porréteg reflexiója zavarná a megfigyelést. Nagyon tiszta itt a levegő. Sok a derült éjszaka. Rádiós szempontból zavarmentesnek tekinthető a terület. S az sem utolsó: messze esik a fejlesztésre kijelölt körzetektől. Egyetlen apró hiba, hogy időnként zavaró a DCM légszennyezése. Ehhez azonban tudnunk kell, hogy egész Európában ritka az igazi, csillagászatilag ideális hely. Az obszervatórium vezetője dr. Almár Iván, akit a televízió adásaiból ismerhetnek olvasóink. Ott jártunkkor a fővárosban volt elfoglaltsága, így a helyettesét, dr. Czobor Árpádot kértük meg, mutassa be olvasóinknak münkájukat. Elmondta, hogy alapfeladatuk a földmérési ágazat kozmikus geodéziai tudományágának művelése, nemzetközi együttműködéssel — elsősorban a szocialista országokkal, az Interkozmoszban. A műholdak megfigyelését háromféle módon végzik. Csillagos háttérrel Első: a fotografikus észlelés. Ezt Magyarországon nem sokkal az első szputnyikok fellövése után kezdték művelni. Lényege: speciális kamerákkal — a csillagos háttérrel együtt — lefényképezik a mesterséges holdakat; így meg lehet határozni azok helyzetét. A Föld távoli pontjain egy időben készítenek felvételeket, s ezek alapján számítják ki a mesterséges hold pályáját. Ez a pálya jól jellemzi a Föld gravitációs terének változásait, s következtetni tudnak az anomáliákra. Vagyis: nyomon követhetők a Föld geodinamikai változásai. Például: a Himalája hegytömege megváltoztatja az általános gravitációs erőt, s a műhold röppályájá- ban ez kimutatható. Közbevetek egy kérdést: vajon hány műhold kering most Földünk körül? A kutató válasza: nem lehet pontosan tudni, de több ezerre tehető a számuk. A penci obszervatóriumban néhány tucatnyit észlelnek, azokat, amelyek geodéziai, térképészeti célokra alkalmasak. A geodéziai holdakként általában kihalt, kikapcsolt műholdakat használnak. Ezek 1000—5000 méter magasságban — pontosabban: távolságban —, keringenek. A megfigyelés másik módja: a lézeres távolságmérés. Erre a célra csak azok a mesterséges holdak alkalmasak, amelyekre felszerelték a lézertükröt. Három-négy lézertükrös műholdat szoktak mérni. Nagy teljesítményű lézerágyúval igen rövid, nagy energiájú impulzust bocsátanak föl a műholdra. A lézertávmérő észleli a 2—5 ezer kilométeres távolságból visszaérkező, néhány fotonnyi energiát. Közben égy „óra” méri az impulzus futási idejét a műholdig és vissza — s így egy-két méteres pontossággal ki lehet számítani a távolságot. Lézerágyúval lőnek Ez a módszer sokkal megbízhatóbb az előbbinél. A megfigyeléshez megkapják a pályaadatokat, s itt egy kis számítógépen meghatározzák a műhold előrejelzett helyzetét — a megtaláláshoz. Utána már csak „lőni” kell a lézerágyúval. Furdal a kíváncsiság, nem tudom megállni, hogy ne kérdezzek meg valamit. Időnként szabad szemmel is lehet látni műholdat — valóban azt látjuk? Dr. Czobor Árpád finomít a dolgon. Amit szabad szemmel láthatunk sötétedés után, az inkább egy-egy hajtómű harmadik fokozata lehet. Ezek leválnak, s elég alacsonyan elégnek. Ezért tapasztalhatjuk fényváltozásukat, vil- lózásukat is. Pencen viszont egy időben szabad szemmel valóban jól, szépen láthatták a Skylab-ot. Az utóbbi napokban ismét látni a hajnali órákban fényes csillagként. Egyre alacsonyabban száll, június 26 körül elpusztul. Földmérés A dopplerberendezésre nagyon büszkék a penciek; minthogy ebből a műszerből mindössze kettő van hazánkban, s ezen kívül a szocialista országokban még egy. Aki nem ért hozzá, nem sejtené erről a kis bőröndnyi, piros fémdobozról, hogy a legfejlettebb technika vívmánya. Deszkapadlójú, beton-alumínium házikóban helyezték el, igen szerényen. Miközben nézzük, egy műholddal társalog, vagyis folyamatosan méri adatait, amint az ugráló, egyre növekvő számjegyekből látni lehet. Az obszervatóriumban 25-en dolgoznak, közülük 14 kutató, észlelő. Három-négy fős külön csoport értelmezi az űrből vett képeket — a Szaljutról is vesznek fényképeket —, adatokat, a további hasznosítás érdekében. Gyakorta fordulnak meg itt vendégek, és nemcsak a szocialista országokból, hanem Finnországból, Ausztriából, az USA-ból, Kanadából, Indiából, a világ minden tájáról. Penc nevét néhány év alatt megismerte a tudományos világ. Az. obszervatórium „nyílt állomás”, így kitűnő munka- kapcsolatot alakíthatott ki sok. hasonló intézménnyel. Dr. Czobor Árpáddal folytatott beszélgetésünk is úgy ért véget, hogy megjelent egy prágai professzor, aki meg akarta nézni a dopplerberendezést. Kérésének természetesen eleget tettek, mint annyi más látogatóénak. Paládi József A mesterséges holdak lefényképezésére Is alkalmas a képen látható, NDK-gyártmányú, SBG-kamera, melyet Nagy Sándor tudományos munkatárs kezel. Gesztesl Albert felvétele nevelés Az Ikarus Karosszéria- és Járműgyárban tizenkét szakmában mintegy hatszáz szakmunkástanulót oktatnak a zökkenőmentes uátnpótlás érdekében. A képen: hegesztőtanulók oktatása a tanintézetben. Egy élet árán szerzett tanulság Május 11-én pénteken idős Fekete András tápiószőlősi lakos a ceglédi Lenin Tsz dolgozója éjszakai műszakba indult. Egy árával a munkakezdés után baleset érte a lucernaüzemben. A mentők a ceglédi kórházba szállították, ahonnan soha többé nem tért vissza. Május 14-én a kórházban meghalt. Csúszós itt minden — Nagyon megrázott bennünket Fekete András balesete. Jövőre ment volna nyugdíjba, ha jól tudom — mondja Szabó Mihály gépkocsivezető. — Azt mondják, hogy ivott. De a baj nemcsak azért esett meg, hanem azért is, mert nem ivóit az akna körül korlát. Még józanul is beleeshetett Svolna. ; — Különösen olyankor csúszós itt minden, amikor vizes a lucerna — szólt közbe Denkt István, aki szintén a lucerna teregetését végzi, úgy mint a balesetet szenvedett idős Fekete András. — Már én is megcsúsztam itt, amikor beléptem a tároló aknába. Több napig voltam miatta a lábammal betegállományban. Az MGF OB típusú forrólevegős lucernaszárító berendezést a MEZÖBER Pest megyei kirendeltsége szállította a helyszínre, s termelőszövetkezet kivitelezte még 1973-ban. A lucemaszárító gép behordó szalaga előtt beszélgetünk. A betároló aknába leöntik a teherautóról a szecskát, az egy szalagon keresztül jut be az üzembe. A szalag végén lévő csillaghenger felett magas lemezburkolat védi a baleset ellen a dolgozót. Erre ugyan munkavégzés közben nem szabad felállni a betárolóknak, mégis innen zuhant le a mögötte lévő négy és fél méteres aknába azon az este idős Fekete András. A termelőszövetkezetben évente megtartják a lucernaszárító üzembe lépése előtt a munkavédelmi szemléket. Az idén ez április 20-án történt meg. De sem a mostani, sem évekre visszamenőleg a munkavédelmi szemlén nem tették szóvá azt, hogy az akna körül nincs védőrács vagy kerítés. Az ABEO 13. 1. pontja kimondja: „Nyílást, aknát, gödröt, kutat stb. le kell fedni, el kell keríteni, vagy más módon kell megakadályozni az oda behatolást”. Csak tűzveszélyes? Szabó Ferenc a ceglédi Lenin Tsz elnöke nagyon gondterhelt. — Ezt az üzemet soha sem tekintettük általában veszélyes üzemnek, csak tűzveszélyesnek. Hét éve ugyanígy dolgoznak ott az emberek. Jó magam már meg sem'tudóm mondani hányszor jártam arra, de nem tűnt fel, hogy miért nincs ott korlát, hiszen az már nem munkaterület! Oda nem szabad senkinek se fellépni. És most hét év után valaki mégis fellépett és lezuhant a fedetlen aknába. Mi lennénk a hibásak? — Az üzemet mi a terveknek megfelelően építettük — védekezik Gábor János, a szövetkezet munkavédelmi osztályvezetője — korlát nincs oda előírva. Az országban 360 ilyen gép van mindenhol így dolgoznak vele, ahogy mi dolgoztunk eddig. Tervrajzokat mutat, a tervrajzok szerint valóban nincs előírva korlát. — Nem a vezetőséget hibáztatjuk mi, hanem azt, aki ezért az egészért felelős — mondja keserűen Szabó Mihály gépkocsivezető. Hát senki sem gondolt az itt dolgozókra? Ha Munkaügyi viták Felmentették a fegyelmi alól Több mint tíz évig működött az egyik szakközépiskolában egy igazgatóhelyettes-tanár, anélkül, hogy magatartása, nevelési módszere ellen a legkisebb kifogás merült volna fel. A múlt évben azonban az igazgató fegyelmi büntetéssel a vezetőhelyettesi munkakörből leváltotta. Ezt azzal indokolta, hogy egyes diákokkal szemben durva volt, rendszertelenül megtartott óráin dohányzott, újságot olvasott, az egyik osztálynaplót elvitte és másolatot készített róla, amivel' a hivatali titkot megsértette. A tanár panaszára a munkaügyi döntőbizottság a fegyelmi határozatot hatályon kívül helyezte és az igazgatót kötelezte: szabályos fegyelmi eljárást folytasson le, mert eddig erre a felügyeleti szervtől engedélye nem volt. A döntőbizottság határozata ellen az iskola képviseletében az igazgató a munkaügyi bírósághoz fordult, és fegyelmi döntése helyben hagyását kérte, mert az eljárás elindításához a tanács művelődési osztályának engedélyét megkapta. A bíróság a fegyelmi büntetést helybenhagyta, a jogerős ítélet ellen emelt törvényességi óvásra a Legfelsőbb Bíróság ezt az ítéletet megváltoztatta és az igazgató keresetét elutasította. A határozat indokolása szerint maga az igazgató és tanártársai elismerték, hogy az igazgatóhelyettes-tanár több mint tíz évig példamutató pedagógusmunkát végzett, munkatársaihoz és a diákokhoz való viszonyában kifogásolni való nem volt. Minősítése szerint munkáját élethivatásként végzi, pedagógus egyéniség, minden igyekezete arra irányult, hogy tanítványaiból szakmájukat és társadalmi berendezésünket szerető embereket neveljen. Szaktudásával és politikai állásfoglalásával példát mutat, igazgatóhelyettesi munkáját kiemelkedően végzi. — Ezeket a megállapításokat bizonyítja az is, hogy a fegyelmi eljárás és a büntetés ellen a tantestület írásban tiltakozott. Valószínű, hogy a diákok a tanítási módszerét félreértették és ezért emeltek ellene panaszt. Az igazgatónak azonban, aki ismerte helyettesét, kötelessége lett volna figyelmeztetni: pedagógusi módszerein esetleg változtasson. A rendtartás ugyanis előírja, hogy az igazgató a nevelőtestületben, az egymást segítő emberi kapcsolat megerősítésére, a tanárok és a tanulók közötti viszonynak a szocialista erkölcs törvényei alapján történő kialakítására törekedjék. Az igazgatóhelyettes elismerte, hogy egyes összevont órákon dohányzott, illetve, míg a diákok feladataikat megoldották, vagy a tábláról másoltak, néha újságot olvasott. 1 — Ezek azonban — mondta ki a Legfelsőbb Bíróság — az iskolai rendtartásba ütköző olyan cselekmények, amelyekkel j szóbeli figyelmeztetés áll arányban. Egyes diákok fegyelmezetlen magatartása miatt egy jól felkészült, rendet és fegyelmet követelő tanárral szemben emelt panaszokat nem lehet fenntartás nélkül elfogadni. A súlyos fegyelmi büntetéssel az igazgató egy megbecsült pedagógus tekintélyét kockáztatta, és alapot adott arra, hogy o diákok között elterjedjen: amennyiben valamelyik pedagógus számon kérését terhesnek találják, hasonló módszerrel eltávolíttathatják. — A fegyelmi büntetésnek a vétség súlyával arányban kell állania — szögezte H a Legfelsőbb Bíróság. Csakis így valósulhat meg az az egyéni és csoportot is nevelő visszatartó hatás, ami a fegyelmi büntetés célja. A megalapozatlan, erőltetett, nem meggyőző fegyelmi büntetés a dolgozókban az ellenkező hatást váltja ki, amint ez ebben az esetben is történt. az akna fedve lett volna, vagy korlát van, akkor Fekete András még ma is élne. Ellátogattunk a Ceglédi Állami Gazdaság hasonló lucernaüzemébe. Éppen dolgoztak a gépen. Áz akna födetlen volt és korlátot sem szereltek fel még sehová. Üzemi vakság Kővágó Sándor üzemvezető három éve dolgozik a lucemar üzemben. — Oda nem kell az embe_ reknek állni, ezt mindenki tudja. Itt még nem történt baleset, csak olyan, hogy valamelyik évben egy embernek a lábára ment a pótkocsis teherautó. De az már régen volt! Most hallom, hogy a szomszédban meghalt valaki... A munkafolyamatot mindkét helyen végignéztük. Akkor senki sem állt fel a vaslemezre. Mégis el tudjuk képzelni, hogy munka közben.-többször felállnak a . hengerek fölötti védőlemezre, mert onnan is lehet eligazítani — ha nem is szabályosan — a lucernát. Ha ez nem lenne szokás^ az idős ember sem állt volna fel. — Nem tartom helyesnek az érvényben lévő munkavédelmi szabályokat — így vélekedik a tsz munkavédelmi felügyelője —, mert a dolgozót soha sem lehet semmiért felelősségre vonni. Mindig csak a vezetőket, még akkor is, ha egyértelműen nem ő a felelős. Vagy mindenkor mindkét kezét egy-egy vezető fogja a dolgozónak, hogy ne érje baleset? — Elismerem, kialakult a vezetőkben egy úgynevezett „üzemi vakság” — töpreng az elnök — így azután ha el is mentünk sokszor az akna mellett, mégsem tartottuk veszélyesnek. Idős Fekete András gyakran nézett a pohár- fenekére, és ivott a baleset napján is. Csak tudnám, hogy miért kellett fölállnia arra a lemezre?... Egy helyen rács A baleset tanúi is egyértelműen azt állították, hogy az idős ember azon a napon ittas volt. Azért akarta haza- küldeni Marton László művezető. A figyelmeztetés ellenére nem ment el és utána történt a baleset. Varró László gépkocsivezető már csak a zuhanást látta és a koppanást hallotta Idős Fekete András halála után gyorsan elkészült a termelőszövetkezetben a védőrács és a vaslemez fedő is. De csak a ceglédi Lenin tsz-ben. A többi 359 gépen vajon elkészül-e? A Szakszervezetek Pest megyei Tanácsa munkavédelmi felügyelője a baleseti jegyzőkönyvet a rendőrségnek továbbította: kivizsgálják, ki volt a felelős a balesetért. A munkavédelmi osztály ezenkívül a SZOT munkavédelmi osztályának elküldi azt a hivatalos felhívást, amelyben kéri a megye és az ország többi lucemaszárító üzemét, hogy szívleljék meg a baleset ta. nulságát. Szalai Márir Utánpótlás-
