Pest Megyi Hírlap, 1979. június (23. évfolyam, 126-151. szám)
1979-06-10 / 134. szám
HF.crrj 1979. JÚNIUS 10., VAS/.RNAP A megye toari mezőgazdasági üze:-------—----:----mernek politikai, ga zdaságszervező munkáját egy cikk keretében lehetetlen bemutatni, _ér- tékelni. A pártszervezeteknek, a gazdasági vezetőknek és a társadalmi szerveknek rendkívül sokrétű és bonyolult feladatot jelent, hogy érvényesítsék, végrehajtsák a párt gazdaságpolitikáját. Talán indokolt, ha több más alapvető határozat mellett — és azokat figyelembe véve — az ötéves terv teljesítését és az MSZMP Központi Bizottságának 1978. december 6-i határozatának a végrehajtását állítjuk az elemzés középpontjába. Az első három esztendő eredményei alapján nyugodtan mondhatjuk, hogy a Pest megyei vállalatok és szövetkezetek időarányosan teljesítették az ötödik ötéves tervben rögzített feladatokat. Jogos ez a fogalmazás még akkor is, ha tudjuk, hogy a sommás megállapításoktól a valóság mindig sokszínűbb, tarkább. Nézzük először az ipar fejlődését. A megye ipari üzemei, szövetkezetei az ország ipari termelési értékének megközelítőleg 9 százalékát állítják elő. Ehhez az ipari foglalkoztatottak több mint 5 százalékát, az állóeszközöknek pedig 9 százalékát kötik le. Az ipari termelésnek 1978-ban mintegy 70 milliárd forint volt az értéke, 1975-től évi átlagban 6—7 százalékkal nőtt. Tovább módosult az ágazati szerkezete is. A vegyipar súlya ma már eléri a 38 százalékot. A gépipar részesedése kis mértékben csökkent (25 százalék), az építőanyag-, az élelmiszer-, a villamosenergia-, a könnyű- és az egyéb ipar 7—10 százalék arányban részesedik a megye ipari termeléséből. Mint várható volt, a három év alatt lényegében változatlan maradt az iparban foglalkoztatottak száma. Ezen belül az állami iparban kismértékű csökkenés, az ipari szövetkezetékben viszont növekedés mutatkozik. Ez utóbbit még vizsgálni keil. Állásfoglalás csak a konkrét helyzetben lehetséges. Mert a dolog egyik oldala az, hogy a szövetkezetek is csak a legszükségesebb létszámot köthetik le, és a meglevőt észszerűen kell kihasználniuk. Ezzel szemben az is igaz, hogy az ipari szövetkezetek többsége fejleszti a szolgáltatásokat, tovább bővíti az állami nagyiparral az együttműködést. Sok, gazdaságtalannak ítélt termék előállítását veszik át. Ezekre a feladatokra (helyesen) munkalehetőséget biztosítanak a csökkent munkaképességűeknek, szervezik a bedolgozást sitb. A szövetkezetekben eze^en a? —------------------------ evekben jo üt emben növekszik a munka termelékenysége. A pártszervezeteknek és a szövetkezeti vezetőségeknek a jövőben is nagy figyelemmel kell törődniük a profilok további tisztításával, a műszaki fejlesztéssel és a munka szervezésével. Az ipar fejlesztésére 1976—78-ban 12—13 milliárd forintot fordítottak, ez az összeg nagyobbrészt a nehézipar fejlődését szolgálta. Nagy erőfeszítéseket tettünk azért, hogy a kiemelt beruházások időben és jó minőségben megvalósuljanak. Ez a párt- és a gazdasági vezetők összefogása, a szocialista munkaverseny eredményeként általában sikerült. Az új kapacitások döntően hozzájárultak a termelési szerkezet további korszerűsítéséhez. A Dunai Kőolajipari Vállalat építésének második és harmadik üteme nemcsak mennyiségileg teremt új helyzetet a szénhidrogének feldolgozásában, de lehetővé teszi a magasabb feldolgozottságú termékek előállítását is. Befejeződött a Duna- menti Hőerőmű Vállalat építése, és annak ellenéré, hogy csúcserőműként üzemel, folyamatosan javítják a fajlagos mutatókat. A KGST közúti járműfejlesztési program keretében a Csepel Autógyár befejezte az autóbusz fenékváz kapacitás kifejlesztését, és szükség szerint ellátja az Ikaruszt járóképes alvázakkal. Megkezdték a hidro- mechanikus sebességváltó és a ZF sebességváltó termelését. Az MGM Diósdi Gyára az elhúzódó rekonstrukció nehézségei ellenére átállt a nagy teherbírású kúpgörgős csapágy gyártására. A hazai ellátást 'fs,a külkereske--------------------delmi ertekesites nö velését is lehetővé tették azok az új, korszerű termékek, amelyeknek a termelése különösen gyorsan nőtt: elektromos fogyasztásmérők, konténerek, fénycsövek, festékszóró bes rendezések, színes fotópapír, töltőtoll. lentípusú szövetek, konzervek, cement stb. Gondot jelent, hogy a termelés költségei évről évre emelked'nek. Ez kihat arra, hogy az export egy része gázdaságtalan. Alacsony és csökkenő tendenciájú az iparon belül elsősorban néhány minisztériumi irányítású vállalat nyereségszintje, ösz- szességében nem kielégítő a munka szervezettségé, gyakran pazarló a gazdálkodás — az anyaggal, az energiával, a munkaerővel és az emberi képességekkel. Nem kívánom sorolni a hiányosságokat, azokat érdemesebb konkréten „fülönfogni”. A termelés^ és gazdálkodás minőségi kérdései a Központi Bizottság 1978. december 6-i határozatának megfelelően Pest megyében is a legfontosabb feladatokká váltak. A pártszervezetek év elején a Központi Bizottság határozatának az adaptálásával fogalmazták meg a legfőbb feladatokat. Üzemi értekezleteken, pártnapokon a kollektívák megismerték és megértették az ország helyzetéből fakadó következtetéseket, és aktív támogatást ígértek a politika megvalósításához. A munka jó irányban indult. Legtöbb helyen sikerült megvalósítani, hogy az ipari termelés a népgazdasági céloknak megfelelően differenciálva növekedjen. A feltételek következetes alakításával és a politikai munkával fokozatosan sikerül elfogadtatni, hogy nem egyszerűen a növekedési szándék, hanem mindenekelőtt a piac igényei és értékítélete dönti el, miből mennyit termelhetünk. Azoknál a vállalatoknál, ahol a termelés a jelenlegi időszakban nem, vagy csak lassan növekedhet, arra kell még törekedni, hogy a lekötött munkaerőt és az eszközöket itt is hatékonyan hasznosítsák. Az ipari üzemek aktívan igyekeznek hozzájárulni a népgazdaság külkereskedelmi egyensúlyának a javításához. A DKV jelentősen növelte a dollár árbevételét. Teljesítette, illetve túlteljesítette a tervezett tőkés exportját az I. negyedévben a Csepel Autógyár, a Ganz Műszer- művek Gödöllői Árammérőgyára, a FORTE, a Lenfonó- és Szövőipari Vállalat, a váci Hajógyár, a Gyümölcs- és Főzelék Konzervgyár. A TEXELEKTRO Ipari Szövetkezet 24 százalékkal tervezi növelni a tőkés exportját, ez körülbelül az átlagos dinamika a megyei szövetkezeteknél. A ceglédi üzemek 84 százalékkal nagyobb dollárexportot értek el, mint a múlt év első negyedében. Fokozatosan javul az export gazdaságossága is. A sikerek mögött nagyon sokszor nehéz szervezés, akadozó kooperáció, profilváltozás, belső átcsoportosítás, új piackeresés húzódik meg. Aktívak a vállalataink a lfkés----------------------------import kiváltásában. A Csepel Autógyár 28 százalékkal tervezi csökkenteni a dollár viszonylaté importját. Jelentős az ikiadd Ipari Műszergyár, a Híradástechnikai Vállalat és a Pest megyei Műanyagipari Vállalat megtakarítása, de kisebb-nagyobb mértékben minden kollektíva hozzájárul e feladathoz. Intenzív szemlélet- formáló és szervező munka folyik az üzemekben a készletgazdálkodás javításáért Az érzékeltetésére néhány tényt ismertetek a megyei pártbizottság gazdaság- és szövetkezetpolitikai bizottságának vizsgálatából. A megye gépipari üzemeiben az elmúlt három évben a termelés 24, a készletek pedig 37 százalékkal nőttek. Az okok vizsgálata során a gazdasági vezetők a termékszerkezet átalakítására, a beszerzési nehézségekre, a TEK-vállalatok készletezési hiányosságaira, a kooperációs fegyelem lazaságaira hivatkoztak. Nem ok nélkül. De a pártszervezetek, gazdasági vezetők azt is vegyék figyelembe, hogy a készletgazdálkodás a vállalatoknál sem fejlődött megfelelően, általában a termelés mennyiségi növelésének volt alárendelve. Ezzel pedig megbékélni nem lehet, mert akkor a fejlesztésre fordítható (amúgy is szűkös) eszközeinket a gyorsan növekvő készletek kötnék le. Hogy ez a munka eredményes, mutatja, hogy az említett gépipari üzemek ez évben — tervük szerint — nyolc nappal csökkentik a készletek forgási idejét. A munka- és üzemszervezés, a munka feltételeinek a biztosítása és a munkafegyelem javítása minden területen sok tennivalót ad az állami és társadalmi szerveknek. A törzsgárdatagok, a szocialista brigádok segítségével lépésről lépésre haladnak előre a legtöbb vállalatnál ebben á kérdésben. Inkább az üteme tűnik lassúnak. Olyan problémákkal találkozunk, hogy a vállalati irányítás rendszere nem közvetíti eléggé a gyáregységek, az alsóbb vezetők felé a népgazdasági érdekeket, a vállalati célokat. Az is előfordul, hogy az állami intézkedések, az ösztönzőrendszer és a politikai munka nem egy irányban hat, vagy időben nincs összehangolva. A kooperációs kapcsolatokat zavarja, gátolja a kapacitások ésszerű Borsófeldolgozás Nagykőrösön Megkezdték a zöldborsó feldolgozását a Nagykőrösi Konzervgyárban. Ezer vagon borsószemet vásárolnak idén szerződések alapján, melyből 18 ezer tonna készárut gyártanak. Ennek mintegy 30 százaléka exportra kerül. Bozsán Péter felvétele és gazdaságos kihasználását, hogy a termelés egyenletessége bár javult, de még mindig nem kielégítő. Évvégén igyekeznek az árukibocsátást fokozni, megcsappan a félkész- és befejezetlen termékek mennyisége, emiatt akadozik az éves termelés indulása. A január havi termelés a 15 legjelentősebb ipari egységünkben (a normaórák alapján számolva) 5000 fővel kisebb létszámot igényelt volna. Különösen sok tennivalót ad a termelés ütemességének a javítása a Váci Kötöttárugyár, a Lenfonó- és Szövőipari Vállalat, a Pestvidéki Gépgyár, a Mechanikai Művek, a PEVDl állami és társadalmi vezetőinek. Mezőgazdaságunk az ötéves terv első három évében sok időjárásbeli problémával küszködött. A párt agrárpolitikája és a dolgozók szorgalmas munkája azonban meghozta a gyümölcsét. Pest megyében a mező- gazdaság az átlagosnál is dinamikusabban fejlődött. A nagyüzemek termelési értéke a múlt évben már 24 milliárd Ft — ez több, mint az 1980-ra tervezett. Az alaptevékenység növekedése is meghaladta (változatlan áron számolva) a 12 százalékot. Gabonatermelésünk felzárkózott az országos színvonalhoz. A zöldség- termelés területileg stabilizálódott, előrehaladt a nagyüzemek szakosodása és a kistermelés integrációja. Az 1971—75-ös évek átlagos szintjéhez viszonyítva a múlt esztendőben mintegy 60 százalékkal több sertéshúst, baromfihúst és tehéntejet termeltek a megyében. A tojástermelés majdnem megduplázódott. Az üzemek többsége kihasználja a helyi lehetőségeket a marhahizlalásra. Fellendülésnek indult a juhászat. A megye minden körzetében vannak elismerésre méltó eredmények, kiváló mezőgazdasági üzemek. A legdinamikusabban fejlődik az ötödik ötéves terv időszakában a ceglédi, a ráckevei, a dabasl, a budai és a mo- nori járás mezőgazdasági termelése. Az állattenyésztés eredményeit értékelve emlékezzünk arra; nem is olyan régen még olyan célokat tűztünk ki, hogy a háztáji és a kistermelő gazdaságokban lassuljon a szarvasmarhatartás csökkenése, és a nagyüzemek fejlesztése pótolja a háztájiban kieső állatlétszámot. Most úgy tűnik, a szarvasmarha- és a tehénlétszám tartósan növekszik a megyében. Sikerült megszüntetni a sertéstartás ciklikus hullámzását. Az összes sertésállomány több mint 500 ezer darab, s ez év első hónapjaiban ismét növekedett. Mindezekben ,a kol™áT^ kisterme- ----------------lest tamogato intézkedései mellett kiemelkedő szerepük van a nagyüzemeknek, azon belül is különösen a termelőszövetkezeteknek. Többségük ütemesen fejlesztette a közös gazdaságban az állattenyésztést, egyidejűleg szervezte, ellátta' segítette a kistermelőket, hogy iriunkájukat az országnak és önmaguknak is hasznosan végezhessék. A múlt hét végi gödöllői kiállítás méltóan mutatta be a munka eredményeit, a társadalom figyelme pedig tovább ösztönzi ezt a tevékenységet. P e st megye mezőgazdaságának a fejlődésében legalább három olyan terület mutatkozik, amellyel nem lehetünk megelégedve, amelyeknek a megoldása most, és hosszabb távon is fontos feladat: 1. A gyümölcs- és szőlőtelepítések többsége már nem elég korszerű a nagyüzemekben, még kevésbé a kertek és telkek túlnyomó részében. Éppen ezért teljes erővel támogatjuk a nagyüzemi, a közös összefogással megvalósuló, korszerű telepítéseket. Segíteni kívánjuk a legjobb fajták meghonosítását, a szakosodást a kertekben is — és ezzel párhuzamosan a szolgáltatások fejlesztését. 2. A tömegtakarmány-termelés és hasznosítása nálunk is alacsony színvonalú, és ezen rövid időn belül változást szeretnénk elérni. A szakmai Irányító szervek, a mezőgazdasági nagyüzemek közös összefogásával még ez évben megszervezik, hogy valamennyi megtermelt takarmányt laboratóriumi (beltarfalmi) vizsgálatnak vessenek alá. Ezzel lehetővé válik a célszerű takarmányozás! Da lehetőséget teremt arra is, hogy a tarkarmány termelésében részt vett dolgozók munkáját érdem szerint ismerjék el és ösztönözzék 3. Indokolt jobban hasznosítani a megye egyes területein meglevő víznyerési lehetőségeket a mezőgazda- sági termelés fejlesztésében. Elsősorban a Duna menti járások jöhetnek számításba. Az Országos Vízügyi Hivatal és más szervek segítségével szeretnénk átfogó vízgazdálkodási tervet készíttetni ezekre a területekre, majd az állami pénzeket is koncentrálva, és az üzemek erőforrásait is számításba véve, ezt a tervet ütemesen megvalósítjuk. A szocialista nagyüzemek már eddig is sokat tettek a mezőgazdasági termékek feldolgozásának fejlesztéséért. Ennek ellenére mindig kevés — és bővítésre vár — a tároló-, manipuláló-, a feldolgozó- és hűtőkapacitás. A jelzett problémák ™e*feäg^a_ talán, a jövő feladatainak a kimunkálásába egyre inkább bekapcsolódnak a megyében működő tudományos intézetek. Kialakulóban van é* szélesedik a tudományos kutatók ét az üzemi szakemberek érdemi, szervezett együttműködése. A mezőgazdasági dolgozókat ezekben a hetekben nehéz helyzetbehozta a rendkívüli szárazság és az ebből adódó tennivalók. Az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek egy részének érettségét, dinamizmusát jelzi, hogy máris elkészítették azokaTa részletes programokat, amelyek végrehajtásával a károkat kívánják csökkenteni. A tennivalók közül kiemelkedik az öntözés és a másodvetés. Minden lehetőséget meg kell ragadni az öntözésre ott, ahol víznyerési lehetőség van. A megyei tanács mellett működő operatív bizottság, a vízügyi és más szervek is minden segítséget megadnak a gazdaságoknak. Szervezetten készülnek a megyében a másodvetésre, elsősorban a takarmány pótlására. Reméljük, hogy egy gazdaság sem lesz, amely ríem tesz elég erőfeszítést a károk csökkentésére. Végül még egyszer visszakanyarodok az ötéves terv végrehajtására. A minőség és a gazdaságosság követelményei, a szabályozórendszer továbbfejlesztése nehezebbé, bonyolultabbá tette a gazdasági munkát. A végrehajtás csak akkor lehet sikeres, ha megfelelően hasznosítani tudjuk az üzemekben felhalmozódott politikai, szellemi erőt, a szakmai tapasztalatokat. Vagyis még inkább szükség van a párt gazdaság- politikájának az értő, alkotó helyi alkalmazására, a kezdeményezésre. Természetesen minden----------------------------- mezőgazdasági üzemben másként-másként jelentkeznek a megoldásra váró tennivalók. Van, ahol új termék bevezetésére van szükség, másutt a gépi kapacitás teljes kihasználását kell megszervezni, hogy ne ráfizetéssel üzemeljenek a drága importgépek. A gyártmányok, a termékek minőségjavításával kell új piacokat meghódítani. Akkor is,-ha a tőkés piacon megnehezült az eladás, csökkent a kereslet, változott az igény. A szocialista országok piacigényét is nagy figyelemmel szükséges kísérni, s úgyszintén nagy gondot igényel a belföldi igények minőségi, mennyiségi kielégítése. A z ipar és a mezőgazdasági üzemek vezetői többségében évek óta bizonyítják, hogy kollektívájukkal egyetemben — ha sokszor nehezen küszködve is —, de megtalálják a járható, a hasznos utat, úrrá lesznek a gondokon. Bizonyítja ezt az is, hogy amikor az 1978. decemberi pártihatározat újabb, magasabb követelményeket támasztott velük szemben, a Pest megyei párt- és gazdasági vezetők siránkozás, panaszkodás, tehetetlenkedés helyett keresték és keresik a módját, hogyan teljesítsék magas szinten kötelességeiket. BALOGH LÁSZLÓ, az MSZMP Pest megyei Bizottságának titkár» Az ötéves terv teljesítéséért
