Pest Megyi Hírlap, 1979. május (23. évfolyam, 101-125. szám)

1979-05-09 / 106. szám

1979. MÁJUS 9., SZERDA KIÁLLÍTÁS A RÁCKEVEI ADY GALÉRIÁBAN LÉPÉST TARTANI Alföldi mesterek képei I A tárlat május 17-ig, napon­ta 9 és 16 óra között tekinthe­tő meg a ráckevei Ady Gim­náziumban. Az elmúlt évtizedben a rác­kevei gimnáziumban megala­kult Ady Galéria immár száz állandó kiállítási tárgy, gyal — szóborral, festmény­nyel, grafikával rendelke­zik. Rendszeresen tartanak tárlatokat is. Ezúttal Pusztai Gyula igaz­gató a szegedi Mára Ferenc és a hódmezővásárhelyi Tornyai múzeum vezetőitől kért anya­got és dr. Trogmayar Ottó, továbbá dr. Dömötör János összesen 25' művet bocsátott a ráckevei gimnázium rendelke­zésére. Nem akármilyen fest­ményeket, hanem mestermű­veket, s így az intézet három­száz nappali és levelező hall­gatójának művészettörténeti nevelése, fzlésfejlődése ma­gas színvonalon biztosított. Egyúttal példa arra, hogy a múzeumok és iskolák ilyen jellegű összefogása olyan új közművelődési forma, mely gyorsíthatja az ifjúság értelmi, érzelmi fejlődését. A közössé­gi magatartást is, hiszen e ki­állítás létrejöttéért sokan dől. goztak önzetlenül Szegeden, Vásárhelyen és Ráckevén. Elég, ha megemlítjük, hogy a rác­kevei Aranykalász Tsz in­gyen vállalta a szállítást egy olyan kitűnően időzített pil­lanatban. amikor a ballagási ünnepélyre több mint ezren érkeznek tíz községből a gim­náziumba. S miközben a negyedikesek búcsúznak az alma matertől — valamennyink környezete a művészet Hogy tárgyra tér­jek — Tornyai János Juss és a Bús magyar sors változata is szerepel e klasszikus érték, rend alapján szerkesztett ki­állításon Rudnay Gyula, End­re Béla, Koszt-a József alkotá­sai mellett. A tárlat műhely is, itt ismerjük fel igazán azt, hogy az alföldi festészet meny. nyi árnyalatot is rejt magában gondolati egységének megtar­tása mellett. Nyilasy Sándor Tízezer pedagógus tanul Koszta József: Leány virággal. AZ ARCOK MIKROFON­KÖZELBEN című műsor ke­retében ezúttal Fapp Miklós bormuzeológussal beszélgetett a riport készítője, Zoltán Pé­ter (vasárnap, Petőfi yádió, 10 óra). Papp Miklós, aki eredetileg tanárember, középiskolai igaz­gató volt, jelenleg a Tokaji Múzeum igazgatója. Mint elmondta, immár har­minc esztendeje foglalkozik a bor, a borászat s a szőlőter­melés történetével. Ugyanak­kor ezeknek a mesterségek­nek nemcsak elméleti, de gyakorlati szakértője is, lé­vén maga is szőlősgazda. Az ő szenvedélyes munká­jának köszönhető az a Tokaji Múzeumban található gyűitö­mény is, amely több száz éves metszőkésekből. szőlűoltó esz­közökből és más igen_igen ré­gi, szőlőműveléssel, borterme­léssel kapcsolatos tárgyakból áll. Papp Miklóst természetesen Tokaj és a tokaji bor törté­nete érdekli elsősorban. Ez­zel a témakörrel foglalkozik az az áUala összeállított 259 ol­dalas tanulmány, arhelynek tartalmába némi betekintési nyerhettünk a beszélgetés második részében, A tanul­mány egyebek között kitér a Tokaj környéki szőlő- és bor­* RÁDIÓF termelés kezdeteire, végigkí­séri a tokaji bor világraszóló diadalútját, említést tesz a to­kaji forgalomban lévő hami­sítványairól, s külön fejezetet szentel azoknak az ismert írók­tól, költőktől, közéleti szemé­lyiségektől származó idéze­teknek, melyekben Tokajról vagy a tokaji borról esik szó. A múzeum igazgatójától megtudhattuk, hogy Tokaj környékén, az ide települt ka­bar törzsnek köszönhetően, már a honfoglalás idején is folyt szőlőművelés. Beszélt ar­ról. hogy a tokaji bor felte­hetően az 1562-es tridenti zsi­naton indult el diadalútjára. ahol a pópa, engedvén a ma­gyar érsek kínáló szavának, megkóstolta a tokajit, s így kiáltott föl: ilyen bor illik a pávai asztalra! Ezek után már nem lehet csodálkozni azon, hogy már az 1570-es évektől kezdve a to­kajit ott találjuk a svéd ki­rályok asztalán. A későbbiek­ben aztán gyorsan terjedt a tokaji híre, s a tizenhetedik | században már minden vala­mirevaló királyi háztartásnak megbecsült kincse volt a gyógyszerként és csemegeként IGYELŐ egyaránt használatos tokaji bor. A riport záró részében a borkóstolás művészetéről, szer­tartásairól, valamint a borral kapcsolatos szólásokról és közmondásokról esett szó. A hangulatos beszélgetés myomán jólesett volna fel­hörpinteni egy pohár tokajit, ám ebben az élvezetben, el­lentétben a riporterrel, a hall­gatónak sajnos már nem lehe­tett része. A- RADIÖLEXIKON elmúlt heti adásában (vasárnap, Kos­suth rádió, 13.38) számos új tudományos eredményről, problémáról értesülhettünk. A műsor első'beszélgetése a televízióban szombaton este bemutatott Az Androméda- törzs című amerikai filmhez kapcsolódott. A film ugyanis 'arról szólt, hogy egy. az amerikai had­sereg által fellőtt, biológiai kutatásokat szolgáló műhold visszatértekor egy rendkívül veszélyes, ismeretlen tulajdon­ságú vírust hoz magával, s ez a virus egy egész kisvá­ros pusztulásának okozójává válik. A film azután azt a küzdelmet ábrázolja, amelynek során a tudósoknak végül si­kerül ártalmatlanná tenniük az űrből származó kórokozót. A rádióbeli beszélgetésben Horváth Sándor mikrobiológus­tól megtudhattuk, hogy az amerikai hadsereg megbízá­sából végzett korábbi, ha­sonló jellegű biológiai kísérle­tek szolgáltak a film valóságos alapjául, s noha a filmben lá­totthoz hasonló méretű ka­tasztrófa nem is következett be, számos kutató halálát okozták ezek a kísérletek. Remélhetően, az időközben megkötött nemzetközi egyez mények és az űrkutatással kapcsolatos fokozott biológia’ óvintézkedések. meiyekrő’ Horváth Sándor részletesebben is szólt, valóban kénesek eíe- jét venni egy biológiai ka­tasztrófának. A műsor további részében hallhattunk a Tanzániában ta­lált hárommillió éves embe”! vagy emberszabású ma Írnoktól származó lábnyomokról, egv XI. századi mór krónikáról amely megemlékezik a kalan­dozó magyarokról, valamim szó esett az emberi testalkat és az életkor közti összefüggé­sekről. s a naptevékenységnek a földi időjárást befolyásoló hatásáról. Péter László kon hatékonyabb, jobb isme­retszerzésre ad módot. így például megvalósulhat a fel­adatlapos és munkáltató mód­szerű tanulás éppen azokpá; akiknek ezt az osztályokban naponta kell alkalmazniuk: a pedagógusoknál. Mit és hogyan? Az idei év az első. amikor összevonták a pedagógusok szakmai és ideológiai tovább­képzését. A kemplex tanfolya­mokon a hatezer általános is­kolai nevelő közül 3500-an 297 csoportban egyidejűleg sajátí­tottak el az új tantervek be­vezetésével kapcsolatos tudni­valókat. Külön figyelmet szen­teltek az alsótagozatos neve­lők és a napközisek felkészí­tésének. Bár a Pedagógus Tovább­képző Kabinet nem szenved hiányt a korszerű — például audiovizuális — oktatóeszkö­zökben, ezek kezelését még jó néhány nevelő nem ismeri. Eddig — megfelelő oktatóte­rem híján — megoldatlan a tömeges oktatástechnológiai továbbképzés ügye. Ráadásul nemcsak diplomás pedagógu­sok tanítanak Pest megyé­ben, köztudott, hogy magas a képesítés nélküliek aránya. Ezért évente szerveznek egy­hetes — ugyancsak bentla­kásos — tanfolyamokat az újonnan munkába álló okta­tóknak: ők — megközelítően 400-an vannak minden tanév elején. Akiket pedig már fel­vettek valamelyik pedagógus- képző főiskolára, azokat a vizsgaidőszak előtt Nagykőrö­sön és Vácott fogadják, hogy konzultációkkal könnyítsék felkészülésüket a vizsgákra. Ugyancsak a kabiríet bonyo­lítja megyénkben a pedagógiai pályázatokat, s nem ered­ménytelenül: míg a korábbi években alig 30—ÍO pályázat érkezett, tavaly 67 tanulmány­nyal vették ki részüket a me­gye nevelői a kutatómunká­ból, a nevelési tapasztalatok ÉRDEKES KÍSÉRLET SZ; K0TS2 kulturális A NÉPMŰVELÉSI INTÉZET — külföldi (főleg francia, hol­land) tapasztalatokat is figye­lembe véve — 1976-ban fontos kísérletekbe kezdett a régi gyakorlattól eltérő, korszerűbb kulturális szolgáltatások kiala- kításárá. A kísérlet Nyitott ház cím­mel vált ismertté, lényege a lakosság megváltozott tájéko­zódási, szórakozási, ismeret- szerzési igényeinek háromszin­tű — információra, kreativi­tásra, kommunikációra épülő — rendszerben való kielégíté­se. Vagyis, minden egyes em­ber személyes érdeklődésének, változó szabad idejének korlá­tozó hatása nélkül, maga vá­lasztja ki a fölkínált sokféle lehetőség közül a számára hasznos vagy szórakoztató programokat. I A Nyitott ház-kísérlet el­méleti része 1977-ben lezárult. Gyakorlatba való átültetése még ugyanabban az esztendő­ben megkezdődött Százhalom­battán, ahol a művelődési ház külön részeként, úgynevezett információs központot szervez­tek. Takács Péter igazgató el­mondta, munkájuk alapvetően az információra énül. ennek tartalmi-formai úidonsásait, eszközeit alakították ki Be- gyűitik és hozzáférhetővé ren­dezik a lakosságot érintő- va­lamennyi pronaeandaanyagot. Így például bárki beletekint­het a Tanácsi Híradó összes számába, ha tájékozódni aka* a városra vonatkozó közérdekű döntésekről. A falak ' mentén körben a polcokon megtalálha­tók a lexikonck. közlöm'ök. hanglemezek diákévek, művé­szeti könyvek é= nvokvn"hat­féle folyóirat. Azonkívül az érdi és budavesti kulturális nrogremokról is rendszeresen Munkájuknak ez a része általánosításából. Ami ez ügyben sajnálatos, hogy mé; mindig nem tudják eokszoro sítva terjeszteni e munká. legjobbjait. Végül — de korántsem utol sóként — a pedagógiai kísér letekhez is segítséget nyújt : kabinet. Tapasztala ccserékc szervez az új tantervekhez ke szült könyveket kipróbáló, v módszerekkel tanító nevelők nek, és a kísérleti órákat kép magnóra rögzítik, így utólag i bemutathatnak egy-egy tar órarészletet a tanfolyamo hallgatóinak. Ezt tervezik Az új tantervekre való fe' készülés idén már a megj minden iskolai nevelőjét érir ti. Lassacskán általánossá v; lik az új tanterv, s az e sz rinti oktatás. Egymillió oldr nyi írásos segédanyag, tízeze nél több dia, s ezernél tői magnószalag szolgálja a p dagógusok továbbképzését, tovább gyarapszanak a leh tőségek. Ma szétszórt inté mény még a Pedagógus T( vábbképző Kabinet. Búd; van a központja, Pesten filmtára, Pécelen a sokszor sító részlege, s Vácott tartj- a bentlakásos tanfolyamok; Ezeken egyszerre 45 nevel’ fogadtak eddig, s úgy terv zik, némi bővítéssel hatvan, nőhet a számuk. A Pest megyei Könyvtár s gítságével nem is tűnik m oly távolinak, hogy megoldj; a pályázatok, könyvszerű k adványok sokszorosítását, hogy kibővítsék a pedagói; szakkönyvtári szolgáltatás Számítanak a zsámbéki Tan tóképző Főiskolai Tagozat se gítségére, kivált az általáno iskolai tanítók továbbképzésé ben, s készül már egy terve zet arra is, miként lehetn élőbbé tenni a kabinet, s £ pedagógustovábbképzés ügyé eddig Is segítő 150 szakfel­ügyelő kapcsolatát. V. G. P. ZHALOMBATTÁN erübb szolgáltatás egyszerű információnyújtás ami tartalmában, formájábai egyaránt új, az a többi szolgál tatás. Hogf csak egyetlen pél dát említsek, az IBUSZ-tájé koztató felöleli az e témakör hoz kapcsolódó valamenny részterületet. Külön polcon nyitott tárlókban áttekinthe­tően helyezték el az útiköny­veket, turista magazinokat menetrendeket, térképeket Autó-Motor újságokat, IBUSZ programokat, az autósok szá­mára még az autóklub álta: szervezett utakat is külön ki- gyűjtötték. Hosszan sorolhat, nánk, mennyi hasznos és szó­rakoztató elfoglaltságot talál magának az ifjúság: társasjá­tékok, diaképek, zenehallgatás stb. — Mindezeken túl — tájé­koztatott Takács Péter —, né­hány programnál sikerült s már korábban említett három területet együtt, összevonva alkalmazni. Az autótulajdono­sok számára a tájékoztatás mellett (információs szféra) műszaki témájú előadásokat rendeztünk (kommunikációs szféra), maid az ott elsajátí­tott elméleti tudásukat szerelő- mühelvünkben. a gyakorlatban is kipróbálhatták (kreatív szfé­ra). SZAZHALOMRőTTAN már lezárult az 1977 októberében elkezdődött kísérlet. A nem egészen kétéves munka legna­gyobb eredménye hogy sike­rült kialakítanunk egv olyan modellt amelv viszonylag sze­rény uönzügvi kerettel kisebb településeken. lakótelkeken is min,á"ak tekinthe+ő és a saiá*ns be'vi viszonyok figve- l°mVN° v?to1ével rn9?*ótha­tó. A Clk^n M '^”1 ó »n TTIS''* több más község’1"- -'--.-Kon S. H. K. Nem csekély feladat lépést tartani az ismeretek fejlődé­sével. Különösen nem nap­jainkban, amikor ezek az is­meretek tízévente duplázód­nak meg. Vajon lehet-e jó pe­dagógus, aki elavult informá­ciókat, korszerűtlen, hatékony­nak éppen nem nevezhető mó­don tanít? Pest megyében tíz­ezernél is több a nevelők, ta­nítók, tanárok száma, ök is tanulnak... 1 Szervezetten A pedagógusnak is képeznie kell önmagát. Ez azonban aligha elégséges a lépéstartás­hoz. Napjainkban, amikor sorra új tantervek alapján ta­nítják az iskolákban a tárgya­kat, ezek ismerete, a legcél­szerűbb oktatási módszerek alkalmazása megkívánja: szervizett formában tájékoz­tassák a nevelőket. Éppen ez a Pest megyei Pedagógus To­vábbképző Kabinet fő felada­ta. Ha csupán az elmúlt éve­ket tekintjük is, szembeötlő a fejlődés! Az 1976-os évben 39 tanfn­lyamot látogattak alig több mint kát és fél ezren, az idei esztendőben pedig 9 ezer 200- an vesznek rés^t a 300 tanfo­lyamon. Az sem lényegtelen, hogy 1975-ben még ismeretlen volt a pedagógus továbbkép­zésben a bentlakásos torma. Idán pedig a 39 ezer 891 kép­zési nap több mint' egynegye­de a bentlakásos tanfolyamo­jertodrban művészek egyeztetése, s a pénzügyi feltételek sem min­dig kielágítőek. A tenoréne­kesek közül már biztosan fel­lép nálunk például Luigi Alva. valamint Carlo Cossuta. Híres szoprán vendégünk lesz Rena­ta Scotto és Elma Mauti-Nun- ziata. Szirtes György igazgatóhe­lyettes elmondta, hogy az ope­raház már évek óta húzódó rekonstrukciójára előrelátha­tóan 1982-ben kerül sor. Ad­digra meg kell teremteni a feltételeket, hogy az Erkel Színház alkalmassá váljon a több előadásra. Örömmel em­lítette, hogy a két színház kö­zönségbázisa már kialakult, évente mintegy 800 ezer nézői fogadnak. Újdonság lesz — az egyeztetési nehézségekkel ösz- szefüggésben -L, hogy egyes bérleteknél nem jelölik meg konkrétan a vendégművészt. A bérletakciót május 21-én kez­dik meg azzal, hogy a régi bér­lők jegyeit megújítják. Június 11-től pedig megkezdik az új bérlők szervezését. vekkel társaloghat. Egyúttal példa is arra, hogy múzeu­maink szerte Pest megyében és az országban bátrabban tá­jolhatnak a színházakhoz ha­sonlóan. Bátrabban, rendsze­resebben, mert így válhat a felnövekvő nemzedék har­monikus életvitelű korosztály- lyá a társadalmi figyelem, a művészet cselekvő közreműkö. désével. Losonci Miklós ' OPERÁBAN ét mű a rej. A célok megvalósítása érde­I kében az operaház művészeti vezetői növelik az új művek bemutatásának számát, s ugyanakkor több lesz a felújí­tás is. Az Állami Operaházban és az Erkel Színházban a kö­vetkező évadban összesen 82 müvet tartanak repertoáron, ebből ötvenegynek ad otthoni az operaház színpada. Műsor­ra tűzik többek között Mozart Idomeneo- ját, valamint Igor Sztravinszkij — magyarul meg nincs végleges címe az alko­tásnak — The Rake’s Progress című. már világhírű alkotását. Róna Frigyes átdolgozásában. A felújítások közül bizonnyal ' nagy sikere lesz Richard Strauss A rózsalovag című operájának. A közönségnek ínyenc élményben lehet ré­sze: dán balett műsort is programjára fűz a színház. — Igyekeztünk a legkivá­lóbb külföldi művészeket megnyerni vendégszereplésre, Azonban még sok a bizonyta- ! lanság, mert egyre nehezebb a I hazatérő emberei ugyanúgy egy érzület variációját jelen­tik, mint Károlyi Lajos, Zom. bory László képei. Nagy ver­seny e bemutatkozás, vala­hány alföldi mester egyéni és közös győzelmével, mert Ko­hón György nem rontja, h;t- nem folytatja Koszta és Tor­nyai emberi, festői rangját. Az igazi győztes azonban a ráckevei ifjúság, a ráckevei közönség, hiszen mestermű. SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ AZ Nyolcvanh Már a következő színházi évad programja is körvonala­zódik a Magyar Állami Ope­raházban és az Erkel Színház­ban. A műsortervekről és a bérletekről tartott sajtótájé­koztatót tegnap délelőtt Mi­hály András, az operaház igaz­gatója, valamint Szirtes György igazgatóhelyettes. Az 1979—80- as évadról Mihály András a többi között az alábbiakat mondta: — Kettős követelménynek kell megfelelnünk, s ezek kö­zött nem lehet rangsort felállí­tani. Színházunk egyik alap­vető feladata, hogy a közönség, amely több év távlatában min­dig megújul, folyamatosan megismerkedhessen az opera- irodalom és a táncművészei gyöngyszemeivel. Azokkal is, amelyek már klasszikussá vál­tak, és azokkal a remekmű­vekkel is, amelyeket még nem mutattunk be színpadjainkon. Ezek mellett nem mondha­tunk le arról sem, hogy elő­adásaink minél -korszerűbbek, a modern ízlésvilágnak meg­felelőbbek legyenek. Kohán György: Vásárhelyi utca.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents