Pest Megyi Hírlap, 1979. május (23. évfolyam, 101-125. szám)
1979-05-09 / 106. szám
1979. MÁJUS 9., SZERDA ~ ff, | x/unap Amiért érdemes összefogni Szinte verekednek a lapátokért Nem hiszek a fülemnek. | Először az óvoda, aztán az iskolák, majd megint óvoda, J közben utak, járdák, fásítás, készülődés a nyárra az üdülőtelepen ... Olyan szép, hogy nem is lehet igaz. De miről is van szó? Arról, hogy egy köz-* ség arculata átalakul. S a szigethalmi változásokban példa nélkül álló jelentősége van a lakosság társadalmi munkájának. Szabó István tanácselnök és Blásits Szvetozárné tanácstitkár szavai nyomán végtelenül vonzó színben tűnnek fel a helybéliek. Vajon mi lelkesíti őket? Beszélgető partnereim, szerint az. hogy idén tizenhétmillió forint állami és felsőbb tanácsi támogatást kapott a falu óvoda_ és iskolaépítés céljára — így hát látják az emberek, hogy nin. csenek magukra hagyatva, van miért összefogni. Nézzük tehát, mi az, amiért érdemes! Sosem tétlenkednek Száz férőhelyes óvoda épül a Szabadkai utcában, betonyp elemekből. A tereprendezés már készen van, társadalmi munkában. Nos, ilyen máshol is volt már. De az minden bizonnyal kevés helyen esik meg, hogy a község kőműves kisiparosai fölajánlják, hogy elvégzik az óvoda alapozását, majd a kazánház alap- fal- és'szakmunkáit ingyen és bérmentve. sőt, még a munkagépeket is maguk hozzák. S hogy teljes legyen a vállalás: Mikó Géza, az építkezés vezetője, aki bár a tököli III. ÉSZKV dolgozója, de szigethalmi illetőségű, szabadságából feláldoz néhány napot arra, hogy társadalmi munlm. ban ellássa a kisiparosok által vállalt építés művezetését. A tervek szerint még idén ősszel megnyílik az óvoda. Szigethalom régi gondja, hogy az ezerszáz iskolás gyermek részére mindössze egy nyolc és egy hat tantermes általános Iskolája van. Az idén megkezdődik az új, nyolc tantermes iskola' építése. A nagy beruházáshoz a község lakói csak segédmunkát ajánlhattak fel. Ebből viszont annyit, hogy sohasem fognak tétlenkedni a szakemberek kézreadogató híján. A szülők sokat beszélgettek a tanácsi vezetőkkel arról, hogy micsoda különbség lesz a két egymás mellett álló épület között: az új valósága« kacsalábon forgó kastély lesz. míg a régibe még a víz sincs bevezetve, s az udvarán állnak a mellékhelyiségek. Ezen változtatni kell! S a szigethalmiak munkához láttak. Elkészítették az újjáalakítás tervdokumentációját, amelynek alapján az első kapavágástól az utolsó kilincs felszereléséig minden társadalmi munkában készül, a tanács csak az anyagot adja. És még egy óvodahír: a régi óvodába százharminc gyermek jár. Udvarán nemrég szennyvízlevezető aknát építettek — hogyan is másképp? — társadalmi munkában, a szülők. Valamennyien o‘.t voltak. Nyílik az erszény is Nemrég egy pillanatra megijedt a tanácselnök. Amikor a Pilisi Parkerdőgazdaság ráckevei erdészetétől a fásításra felajánlott háromszáz facsemete helyett nyolcszázötven érkezett. Ugyan ki fogja őket elültetni? Az aggodalom igencsak fölöslegesnek bizonyult. A szigethalmiak akár ezerötszáz fát is, elültettek volna! Va- lán ínár mondani sem kell, hogy a község fásítási tervét a helyi, kertészmémöknő készítette — társadalmi munkában. Az utak javítása, a járdaépítés óriási gond. A rosz- szabbját egyelőre homokkal egyengetik ki — memrég kétszázötven köbmétert hordtak szét a helybeliek a falu leg- hepehupáSabb útjaira, azokkal a gépekkel, amelyeket a Duna Tsz és a mésztelep adott kölcsön. Az üdülőtelepen pedig tavaly 1,7 kilométer hosz- szú aszfaltút készült társadalmi összefogással. Az a céljuk a szigethalmiaknak, hogy belátható időn belül úgy le. hessen végigmenni a falun, hogy ne sározódjék be az ember lába. S ezért nemcsak a szabadidejükből hajlandók áldozni, hanem ,az erszényüket is megnyitják. Évente 3—4 kilométer járda készül el oly módon, hogy a szomszédok összeadják a pénzt, a tanácstag megszervezi a munkát, a tanács gépet ad — s egy-egy utcaszakaszon hamarabb és olcsóbban készül el a járda, mintha a lakóházanként! kétezerháromszáz forint út_ és közműfejlesztési hozzájáruló -- ból a tanács csináltatná. És aki öreg, beteges és kisnyugdíjas? Annak már be is fizették a szomszédai a részét Túl szép lenne Tavaly még dzsungel voll ott, ahol most parkoló épül az üdülőtelepen. Nyárra elkészül, akárcsak a játszótér — mindkettő társadalmi mun- kában. S közben a stranderdőt is rendezik ... — Láthatnák valamit mindebből? — kérdezem Szabó Istvánt — miután feljegyeztem a legfontosabb akciókat. (Elnézést kérek a szigethalmiaktól, ha valami kimaradt volna 1) — Hogyne — feleli készségesen az elnök és máris beültet a kocsijába. Amerre megyünk, mindenütt szorgoskodó emberek. A tanácselnök, látván, hogy már nem tamás- kodom, azt mondja: '— Amikor elnök lettem — épp egy éVe — azzal indítottak útnak: A megye minden helységének van valami sajátos jellege. Szigethalomnak az, hogy s)incs jellege ... Hát ezt én elmondtam itthon mindenütt. S az emberek felkapták a fejüket. Megmutatjuk, hogy lesz! Ezért dolgozunk most. — Rámnéz, várja a választ. — Igazuk van — bólintok —, csak... nem lesz ez sok az embereknek? A fiatal férfi nem várja meg, hogy befejezzem a mondatot: — De bizony, előttem is föltűnik néha ez a rémlátomás. Hallgatunk. Majd hirtelen megszólal: — Nem, nem lehet, hiszen szinte verekednek a lapátokért! Tudja mit? Jöjjön el egy év múlva megint! Tófalvi Éva Komputeres tomográf A múlt év végén írták alá a licencszerződést, és az elmúlt hetekben már elkészült a Medicorban az első komputeres tomográf, amely a mai rcntgentechnika legmagasabb színvonalát képviseli. A készüléket m Írás zárni tógép, azaz mikroprocesjtor irányítja, amit egyelőre a ücencadó cég szállít, de a későbbiekben ezt is a Medicor állítja elő. A to- mográfot az eredeti tervektől eltérően nem mutatják be a tavaszi BNV-n, mert addigra felszerelik és üzembe helyezik a radiológiai klinikán. Ott tekinthetik meg a szakemberek, működés közben. Minderről Martos István vezérigazgató számolt, be az újságíróknak kedden, a Medicor, székházéban. A röntgentechnika más újdonságait, mint például a vásárdíjra is felterjesztett, érvizsgálatokhoz kialakított, komplex angiográfiás röntgenrendszert viszont — most első ízben — kiállítják a vásáron. Bemutatják a neurológiai és vérdiagnosztikai berendezéseket, valamint a diagnosztikai táskacsalád valamennyi tagját. Neves emberek — híres fák Kevés a jó szándék, karbantartás kell Az utóbbi két év során megújult a teljes géppark az MGM diósdi csapágygyárában. A nagyértékű berendezések üzembeállításával nem csupán a termelés dinamikus növelése válik lehetővé, egyúttal a korábbinál jobb, magasabb minőségi igényeket kielégítő termékeket tudnak előállítani. Gond azonban, hogy mindezidáig nem sikerült még megoldani a gépek szervizelését, olajozását. Pedig a jelenlegi géppark nem viseli el hosszú távon, jelentős károsodás nélkül, a gondos és szakszerű karbantartási szerviz hiányát. A dolgozók ugyan megteszik a tőlük telhetőt, az elvárhatót a berendezések megóvása érdekében — ezúttal azonban a jó szándék kevés. Dömsödtől Farkasgyepűig jó néhány évszázados tölgy, bükk vagy más famatuzsálemről tartja a néphit, hogy Petőfi Sándornak is enyhet adott koronája. Nagyar mellett, ott, ahol a kis Túr siet a Tiszába, a part közelében díszük az az öreg mocsári tölgyfa, amelynek árnyékában egyik legszebb költeményét, A Tiszát írta a költő. A védetté nyilvánított fa koronája 30 méter átmérőjű — írja Papp József Magyarország védett területei című munkájában. Mezőbe- rényben viszont szintén egy vén tölgyet tartanak számon Petőfi fájaként. Iharkút mellett, az Asztal-völgyben is áll egy Petőfi fájának nevezett. 5 méter körméretű, hatalmas bükk. Farkasgyepű mellett idős, kereken 200 éves bükkös áll. A magányosan- álló, legnagyobb példányt Petőíi-em- lékfaként emlegetik. Arany emlékét a Margitszigeten őrzik a tölgyek. Nagy költőnk a múlt század hetvenes-nyolcvanas éveiben tanyázott szívesen e „tölgyek alatt”, s itt írta öregkori remekműveinek jó részét. A rátóti arborétum közelében még ma is 12 tölgyfa él abból a tizenháromból, amelyet Vörösmarty ültetett az aradi vértanúk emlékére. A költő emlékhársa Pincehelyen található. Íróink közül Csesztvén, a Cserhát oldalában egy vén hárs Madách emlékfája s ugyancsak a Cserhát őrzi a Mikszáth-emlékfát Mohorán, a volt Mauks-féle gyógyszertár kertjében. A nagy koronájú bokrétafa Mikszáth apósának telkét díszíthette. Móricz Zsig- mond leányfalui kúriájának kertjében áll az író kedvenc diófája, amelynek kedvéért Móricz Leányfalun megtelepedett. A történeti személyiségek közül is sokat kapcsol a hagyomány egy-egy híres fához. líédervár kastélykertjében áll a monda szerinti Kont-fa. Az évszázados fehérnyár természetesen még nem élhetett Kont időjében, de a nép mégis tartja, hogy a „kemány'vi- t.éz” alatta beszélte meg összeesküvő társaival királyellenes terveit... Kismaroson, a Morga-patak mellett álló hatalmas koronájú tölgy Mátyás király fája. Diósgyőr mellett, Kékmezőn szintén egy tölgyfa- viseli évszázadok óta a Mátyás-em- lékfa elnevezést. Mátyás-töTgy díszük Tiszaigaron is. Ez a faóriás volt a tiszai hajósok útmutatója mindaddig, amíg a folyószabályozás el nem vit te mellőle a Tiszát, Galgahóvíz tanácsházának udvarán áll három vén bokrétafa. ezeket Rákóczi-fa néven ismerik: a romhányi csata előtt itt tanácskozott Rákóczi Ferenc a generálisaival. Rá- kóczi-tölgy virul Ordason Mánfőcsanakon pedig egy 1 méter törzskörméretű szilfát hoztak kapcsolatba a fejedelem emlékével. Siittő főterét díszíti egy hét méter körme retű Rákóczi-hárs. Balaton- akarattyán magaslott a híres Rákóczi-szil, amely alatt Rákóczi megpihent és itt hirdette ki az ország „akarattyát Innen származtatja a népetimológia a falu elnevezését. A reformkor és a szabadságharc korának nagyjai sem szűkölködnek emlékfában Kossuth Lajos-emlékfák van nak Ikerváron, Nyáregyházán. Zalabéren és egy idős szőlőtő őrzi emlékét Nyíregyházán. Ez utóbbit Kossuth Lajos küldte Olaszországból egy itthon élő hívének, Kállay Ákosnak Ikerváron Ba-tthyány-emilékfa is díszük. A Széchenyiek nevét őrzi Nagycenken az a két kilométer hosszú kettős hársfasor, amely a Széchenyi-kas télyt köti össze a család mauzóleumával. Az öreg kársakból még kereken 350 áll ellen a múló időnek. Három fiatalon is neves fá ja is van hazánknak. Ezeket Balaton fűre den találjuk. Az egyik Rabindranath Tagore emlákfája. Á nagy indiai költő Füreden kezeltette magát és felgyógyulása emlékére 1926- bán hársfát ültetett a parkban. 1981-ben Füreden járt Salvatora Quasimodo Nobel díjas olasz költő, aki u^yan csak ültetett egy emlékhársgt nem messze Tagore fájától. A harmadik nevezetes emlékhár- sat 1983-ban Alekszej Leonov szovjet űrhajós tette a szép füredi park földjébe. Csorna Béla Orszéggyu.ési bizottságok ülése Az iskolaegészségiigy javítása Az orvosok és a pedagógusok, a minisztériumok és a tanácsok, valamint a társadalom összehangolt erőfeszítésére van szükség az iskolaegészségügyi ellátás javításához — állapították meg az ország- gyűlés szociális és egészség- ügyi, valamint kulturális bizottságának keddi együttes ülésén, amelyet Géczi János, a kulturális bizottság elnöke nyitott meg. A parlamenti tanácskozáson — amelyen részt vett Raffai Sarolta, az ország- gyűlés alelnöke is — a párt- és állami ha-tározatok tükrében, egyebek között az egészségügyi és az ifjúsági törvény szellemében elemezték az iskolaegészs-égügyi munka helyzetét, s a teendőket. Az egészségügyi minisztérium a képviselőknek összeállított jelentésében leszögezte, hogy a nagy hagyományokkal rendelkező területen az 1950-es évektől kezdve némileg visszaesett az ellátás színvonala. Az általános oktatási kötelezettség bevezetésével, a hétmérföldes csizmában haladó óvodai fejlesztéssel nem tartott lépést az iskolaorvosi munka. Ezért is tűzte a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság napirendjére az iskolaegészségügyi ellátás, helyzetét, s a vizsgálat nyomán számos intézkedés született. A „hogyan továbbra”, a lehetőségekkel való ésszerű gazdálkodásra a vitában felszólaló dr. Palotai Sándor (Pest megye 15. választókerület) dabasi megoldást idézett: 1230 adagos központi konyháról látják el a gyermekintézményeket, s így nem kell minden iskolához, óvodához drágán külön konyhát építeA parlamenti tanácskozáson részt vett és felszólalt dr. Zsögön Éva egészségügyi államtitkár és dr. Hanga Mária oktatási miniszterhelyettes. Mindketten a tárcák közötti együttműködés jelentőségét méltatták, ismertetve í közös munka módszereit és eredményeit. • Ez együttes ülést követőer a kulturális bizottság tagja tovább folytatták munkájú kát, megvitatva az idegen nyelvek iskolai oktatásánál helyzetét Bbb cirokra van szükség Növelni kell a cirok termő- területét Dél-Békés megyében ahol a hazai cirokszakállter- més mintegy 90 százalékát ta karítják be. A belföldi és a export igények kielégítéséhe ebben az évben mintegy eze. vagon cirokszakállra van szűk ség, de ennek csak 65 száza lékára kötöttek szerződést a termelőszövetkezetek, a háztáji és a kisegítő gazdaságok- Az utóbbiak szerepe különösen fontos, mert a megtermelt cirokmennyiség mintegy 75 százaléka a háztájiból és a kisegítő gazdaságokból kerül ki. A megbeszélésen arra hívták fel a figyelmet, hogy a mezőgazdasági művelésből valamilyen okból kimaradt föl- I deken és a kedvezőtlen idő J járás miatt kipusztult növények helyén minél több sep rőcirokot vessenek, amely- igen jól fizető és nem különösen munkaigényes növény A termelési kedv növelése érdekében a közös vállalkozás ebben az évben mázsánként 200 forinttal emelte a cirok- szakáll felvásárlási árát. A termelés fejlesztésére annál inkább szükség van — minthogy a cirok mind seprűnek feldolgozva, mind nyers állapotban igen kedvezően exportálható. Címjegyzék a lakáskarbantartásokhoz Terven felüi: százszemélyes óvoda Tízéves múltra tekint vissza a dabasi Nagyközségi Tanács VB Építőipari Költségvetési Üzeme. Esztendőről esztendőre dinamikus fejlődésről adhatnak számot. Jól jelzik ezt tavalyi eredményeik is: tizennyolc és fél százalékkal túlteljesítették saját kivitelezésű építőipari tervüket„ ösz- szességében pedig több mini 29 millió forint termelési értéket értek el. S ez már 34.2 százalékkal több'az 1977. évinél. Ezen belül kiemelkedik, hogy a járás egész területén segítettek megoldani a gondokat, út- és járdaépítéseket vállaltak. Fontos feladatuknak tartották a kommunális szolgáltató tevékenység kiterjesztését is. 1978-ban már a nagyközség egész területén szállították a házaktól az összegyűlt szemetet. Ehhez egy pormentes szállítójárművet vásároltak. A lakásgazdálkodási munkák szervezettebbé tétele végett javítási címjegyzéket állítottak össze, amelyben meghatározták a lakáskarbantartások ütemét. Nemcsak, hogy a címjegyzékben előírtakat végezték el terv szerint, időre, hanem előredolgoztak az Idei évi költségkeret terhére is. Létszámnövelés nélkül, a termelékenység jelentős emelésével valósítják meg terveiket a dabasiak. Építőipari tevékenységük közül kiemelkedik a 13 millió forintos költséggel épülő nyolctantermes általános iskola, amelyet szeptember elejére, a tanévkezdésre átadnak a dabasi gyerekeknek. Tennivalóik sorában rangos a tavaly megkezdett 86 állami lakás alapozásának a folytatása, kész az első épület fogadószintje. Igaz, a teljes építést egymaguk nem győznék energiával, nagy munkájukhoz segítséget kapnak a Dunavölgyi Vízgazdálkodási Társulattól és a dabasi Fehérakác Termelőszövetkezettől. Ma még természetesen kérdés, sikerül-e maradéktalanul megvalósítaniuk terveiket. megtermelik-e a számított több, mint 30 millió forint össztermelési értéket. Az azonban bizonyos, hogy az év vége I előtt — terven felül — sze- ! retnének egy száz kisgyerek I elhelyezésére alkalmas FOR- i FA-óvodát is felépíteni, i D. Gy.
