Pest Megyi Hírlap, 1979. május (23. évfolyam, 101-125. szám)
1979-05-09 / 106. szám
»79. MÁJUS 9., SZERDA 'éflr. xAirlfm A KSH Pest megyei igazgatóságának ] ,,, ■ jelentése ÖÍSSZCsí Az 1979.1. negyedév eredményeiről A megye fejlődésének mulatószámai Az 1978. I. negyedévi százalékában Az ipari termelés 105,i Az építőipar saját építési-szerelési munkáinak értéke (összehasonlítható áron) 107,2 A fizikai foglalkozásúak havi átlagbére: Iparban 106,7 Építőiparban 104,4 Állami gazdaságokban 10ü,5 Mezőgazdasági termelőszövetkezetekben 106,4 Kereskedelemben 104,9 A kiskereskedelem eladási forgalma (összehasonlítható áron) 103,7 Ipar Az év első három hónapjában a megye ipari termelésének növekedése a korábbi évekénél visszafogottabb volt. A termelés mennyisége a tavalyi 9,3 százalékkal szemben 5,1 százalékkal emelkedett' az I. negyedévben. Ezen belül az állami ipar valamennyi ágazatában mérséklődött a növekedés mértéke, viszont a leggyorsabban, mintegy 10 százalékkal, továbbra is a vegyipari termelés emelkedett. A magye iparában foglalkoztatottak számának növekedése megállt. Az ipar gazdasági feladatait hosszú idő óta először az előző évinél kisebb létszámmal végezte. A foglalkoztatottak számának mintegy 600 fős csökkenését teljes egészében az állami vállalatok létszámvisszaesése eredményezte, mivel a szövetkezeti iparban tovább folytatódott a foglalkoztatottak számának növelése. Az összlétszámon belül csökkent a fizikai foglal- kozásúák száma is, - amely részben a vállalatok létszám- visszafejlesztési szándékának a következménye. A megyei székhelyű vállalatok és szövetkezetek értékesítése az I. negyedév folyamán — összehasonlítható áron számolva — 5,3 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakáét- Míg az értékesítésen belül a nagy- és kiskereskedelem részére történő eladás 3,4 százalékkal emelkedett, addig a külkereskedelmi jóval erőteljesebben, 23 százalékkal. A külkereskedelmi értékesítését leggyorsabban a v^vipar (41 százalékkal) és a gépipar (26 százalékkal) növelte. Építőipar A megyei székhelyű építőipari szervezetek 1979-ben a tavalyinál mérsékeltebb termelésemelkedéssel számolnak, s ennek megfelelően termelésük már az első három hónap folyamán is az előző évinél lassabb ütemben nőtt. A saját építési-szerelési munkáik értéke az I. negyedévben 7,2 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit Ezen belül szektoronként igen nagy eltérések tapasztalhatók: míg az állami építőipari .vállalatok termelése jelentősen, 14 százalékkal és a közös vállalkozásoké igen mérsékelten, 0.9 százalékkalemelkedett. addig az építőipari szövetkezetek termelése 4,3 százalékkal kevesebb volt, mint 1978. I. negyedévében. A szocialista építőiparban foglalkoztatottak száma lényegében nem változott a vizsgált időszakban. így az építőipari termelés emelkedését szinte teljes egészében a termelékenység javulása biztosította. Mezőgazdaság A megye mezőgazdasági üze mei az előző évhez hasonlóan jól haladnak a tavaszi mezőgazdasági munkákkal. A kedvezőtlen téli időjárás miatt ugyan az őszi vetésű növények a tavalyinál jóval nagyobb területen pusztultak ki, de gondos munkával megindult a pótlásuk is. Az I. negyedévben tovább nőtt a megye gazdaságainak állatállománya. Március 31-én 116 ezer szarvasmarhát tartottak a megyében, 2,0 százaikkal többet, mint az előző év azonos időpontjában. Az összes állománynál valamivel gyorsabban, 2,3 százalékkal nőtt a tehenek és előhasi üszők száma A legnagyobb mértékű növekedés az állami gazdaságokban volt. A sertésállomány meghaladta az 540 ezret, számuk 7,7 százalékkal volt több az 1978. március 31-inél. Ezen belül az anya_ és előhasi kocák száma 11 százalékkal emelkedett. A juhállomány fejlesztése az utóbbi években a megyében is felgyorsult. Március végén az állami gazdaságok és a mezőgazdasági termelőszövetkezetek együttesen 115 ezer juhot tartottak, 16 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. A megyp gazdaságai az I. negyedévben a fontosabb állatokból — 1976. évi változatlan árakon számolva — 7.9 százalékkal többet értékesítettek a felvásárló szerveknek, mint egy évvel korábban. Ezen belül, míg vágómarhából 14, vágóbaromfiból 50 százalékkal nőtt az értékesítés, addig vágósertésből 9,5 százalékkal csökkent az átadott meny- nyiség. Jövedelem A lakosság készpénzbevételeinek emelkedése az év felső három hónapjában lassúbb volt, mint egy évvel korábban. A készpénzbevételeken belül mérséklődött a bérből származó bevételek növekedése is: a teljes munkaidőben foglalkoztatott fizikai foglalkozásúak havi átlagbére az I. negyedévben szinte minden népgazdasági ágban kisebb mértékben javult, mint az előző év ugyanezen időszakában. Fogyasztás A készpénzbevételek kisebb mértékű emelkedésének hatására mérséklődött a kiskereskedelem eladási forgalmának növekedése is. A megye kiskereskedelmi egységei az év eddig eltelt időszakában 4430 millió Ft forgalmat bonyolítottak le, ösz- szehasonlító áront számolva 3,7 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. Ezen belül bolti élelmiszerekből 3,3, ruházati cikkekből mindössze 0,4 százalékkal vásárolt többet a megye lakossága. Lelassult a vegyes iparcikkek forgalmának előző években tapasztalt gyors növekedése: a forgalom mennyisége 5 százalékkal emelkedett, a tavalyi 9,5 százalékkal szemben. Több tartós fogyasztási cikkből kevesebbet vásárolt a lakosság, mint egy évvel korábban: például porszívóból mintegy 600, asztali rádióból közel 900 darabbal kevesebb fogyott a megye boltjaiban. szerepe Az áfészek egyre nagyobb szerepet töltenek be nemcsak a falusi, hanem a városi, sőt a fővárosi lakosság ellátásában, szolgáltatási igényeinek kielégítésében. Áruforgalmuk gyors ütemben fejlődik, tevékenységük számottevően javítja az áruellátás színvonalát — hangsúlyozta Szlameníczky István, a SZŐ VOSZ elnöke, a Kereskedelmi, Pénzügyi és Vendéglátóipari Dolgozók Szakszervezete központi vezetőségének keddi ülésén a Béke Szálló kupolatermében. A SZÖVOSZ elnöke tájékoztatójában a szövetkezeti kereskedelem sokrétű tevékenységéről, gazdasági haszná, ról számolt be, képet adva a kiskereskedelmi forgalom 35 százalékát lebonyolító hálózatról, 130 ezer dolgozójának helyzetéről, munkakörülményeiről. A tervidőszak első három évében a korszerű, nagy alapterületű ABC-üzle- tek, áruházak építésén kívül másfél milliárd forintot fordítottak a meglévő hálózat felújítására. A munkahelyi körülmények a hálózat bővülésével együtt fejlődtek, az új üzletek szociális ellátottsága általában hiánytalan., Tennivaló elsősorban a régi hálózat további korszerűsítésében van. Az áfász-dolgozók személyi jövedelme lényegében a tervnek megfelelően alakul — átlagbérük az elmúlt 3 évben 18.2 százalékkal növekedett — s összkeresetük viszonylagos összhangban van az állami, a tanácsi kereskedelemben dolgozókéval. A SZÖVOSZ véleménye szerint nicies’ok panaszra, jól fejlődik a szövetkezeti kereskedelem. A kívánatos továbbhaladás, a dolgozók élet- és munkakörülményeinek javítása azonban további feladatokat ró mind az országos tanácsra, mind a szakszervezeti szervekre. Mi van a 100 százalék mögött? Április első napjaiban gyakran olvashatták lapunkban az információk és tudósítások sajátos szóhasználatával, Ifogy ez vagy az a gyár eredményesen befejezte első negyedéves tervét, időarányos volt. a késztermékkibocsátás, sőt ^ ennyi vagy annyi százalékkal sikerült is túlteljesíteni az év első időszakára kirótt feladatokat. Az ilyen és ehhez hasonló körkérdések természetesen nem törekedhetnek teljességre, tehát többek között arra sem keresik a választ, milyen erőfeszítések és mekkora ráfordítások állnak a 100 százalék mögött. Ez sints, az sines A Ganz Műszer Művek Gödöllői Árammérőgyára még rá is tett egy lapáttal: 100,2 százalék volt az első negyedév eredménye. Február végén viszont még egyáltalán nem úgy nézett ki, hogy ezt akár megközelíteni is sikerül: az első három hónapra tervezett <Í5Í millió forintból addig csali 87 milliót teljesítettek. S bár vé- gülis gyors , intézkedésekkel, túlórákkal be tudták; hozni a lemaradást, érdemes az egyenetlenség okairól is beszélgetni. A gyár igazgatója, Szabó István: — Külső és belső okok egyaránt közrejátszottak ebben. A termeléshez szükséges . alap- és segédanyagok közül néhány nem érkezett be idejében, de saját vezetőink sem tettek meg mindent a jó évindítás érdekében. Nézzünk néhány példát: a kapocstestek gyártásához szükséges fröccsporból az NDK még a tavalyi mennyiséggel is adós volt febrv.ár végén, így kénytelenek voltunk olyan típusok gyártását előrehozni, melyeket csak későbbre terveztünk. Ez nyilván sok veszteséggel jár. De van belföldi nélda is: a fogyasztásmérők házát lemezből, mélyhúzással készítjük. Ennél a technológiánál nagyon fontos a jó kenőanyag, a húzóolaj, különben szakad a lemez. Nos, a Növényolajipari és Mosószergyártó Országos Vállalat, ahonnan évi 8—10 tonnányi szükségletünket beszereztük, a termék gazdaságtalan voltára hivatkozva beszüntette a gyártást, s átadta egy ktsz-nek. Hiába ajánlottuk fel, hogy fizetünk többet is, csak adják ők tovább, nem ment. A ktsz-nek meg nem akart sikerülni a megfelelő minőség. Nem elég, hogy szakadt a lemez, ráadásul még lemosni sem* lehetett rendesen ezt az olajat, így a következő technológiai lépés,, a festés is veszélyeztetve volt. Svájci gyártmányú, nagy teljesítményű elektroforetikus berendezésünk ugyanis teljesen zsírtalanított felületet követel meg. Még. lehetne sorolni a váratlan okokat. Űj, tőkés importot helyettesítő vasmag-anyagot kezdtünk használni, s mivel a gyártó gép a Csepel Fémmű- veknél több mint egy hónapig hibás volt, a régi rossz minőségű anyagból kellett dolgozni. Kényelem és nyüzsgés Senki sem hinné el, hogy mindenért csak mások felelősek. A gyár vezetőit dicséri, hogy elemzéseikben a kapun belüli okokat vették első helyre: — Tavaly év végén lelassult az alkatrészgyártás. Ez részben azzal magyarázható, hogy mindenki a késztermékekre, az exportterv teljesítésére koncentrált, másrészt sokan azt akarták ezzel elérni, hogy leltározáskor kevesebb gondjuk legyen. Ilyen mulasztásokat nyilván nem szabad a jövőben megengednünk, azt, hogy ké- j nyelmi szempontok veszélyeztessék a következő év indítását. Ugyanígy vezetői figyelmetlenseggel, sőt gondatlansággal magyarázható, hogy egyes mű- vezetők, üzemvezetők nem gondoskodtak idejében a szerszámok javításáról, s mikor már a tartalékok is tönkrementek. akkor jelentkeztek, hogy új kellene. Az elemzéseket március elején operatív intézkedések követték. A kibocsátás ütemezése, a teljes gépkapacitás lekötésére irányuló műszakszervezés, a tartalék túlórakeret egy részének kiadása, a prémium- kifizetések feltételeinek erőteljes szigorítása. Időközben a külső körülmények is javultak. No. nem maguktól, hanem a gödöllőiek „nyüzsgése” következtében. Saját kamiont küldtek az NDK-ba a bakelit fröccspbrérii a Növényolajipari Vállalat is elvállalta — némi közbenjárásra —, hogy amíg a ktsz nem tud megfelelő minőségű húzó- olajat adni, újra szállítanak. Summa-surnmárum: megszületett a 100,2 százalék. Nemcsak a vége számít Nagy hiba lenne az eredmény láttán a minden jó. ha a vége jó filozófiával élve elfeledkezni arról, hogy az egyenletesebb termelés kisebb ráfordításokkal, kevesebb túlórával, nagyobb nyereséggel járna. Jelenleg úgy tűnik, a külső okok részben elhárultak — bár az NDK-val ott jártunkkor még nem volt erre az évre érvényes szerződésük —, és kapun belül is jobbak a feltételek — többek között a prémium és az ütemes termelés szorosabb kapcsolata következtében — ahhoz, hogy az oly fontos tőkés exportcikkeket gyártó üzem második negyedévi eredményeinek maradéktalanul örülhessünk. Weyer Béla A nővérszálláson maguk alaki igák otthonukat Ma még csak harmincán, halnap százan Ezt láttuk Kerepestar csán Nem merülhetett a feledés homályába, hiszen társadalmi munkások, építők százai munkálkodtak rajta: az alig egy hónapja avatott Iíarepastaircsai Kórház elsőként elkészült létesítménye a 100 személyes nővérszállás volt. Vajon otthont leltek-e benne a nővérek? Ami volt Lovodips Mária, a nővérszálló gondnoka: — Az épület már tavaly készen állt, csaknem 15 millió forintba került, s a teljes berendezés 800 ezerbe. Az átadás pillanatakor birtokba vették a házat a kórházi dolgozók. Igaz, még nem egészen a végleges célra: irodáikat — például az igazgatóságot, a munkaügyi, személyzeti, pénzügyi és gazdasági részleg helyiséVasútkarbantartás gsiit — rendezitek be. Fontos vo!t ez, mert amíg épült a kórház, már meg kellett kezdeni a gyógyító munka előkészítését. Az első nővére’.: 1079. januárjában érkeztek ide, s a létszám ma sem teljes, harmincán élnek itt. Sokáig nem is lesz még teljes, mert a gyógyító osztályok sorra lépnek be, s talán csak az év végére dolgozik majd itt mindegyik nővér. A szobái: természetesen nem üresek. Asztalok, ágyak, fotelek halmai várják az üres helyiségekben, hogy az irodák kiköltözése után a majdani lakókat szolgáljál:. Mert a földszinten és az első emeleten — i összesen 16 szobában — még ma is a kórház ügyeit intézik. Egy hónapja adták át a hotelépület raktárát, a kórházi textilneműket már akkor átszállították. Ami van Második emeleit, 361. szoba. Dúzs Magdolna, a szülészeti osztály csecs emőgondozó- ja szélesre tárja az ajtót. Mi- tagadáá, szép otthon. Világos függönyök, kényelmes heve- rők, fotelek, a kisasztalon díszes terítő, rajta vázában tulipán. A polcon könyvek, s az ágyon haj3sbaba. — Katinalj hívják — mondja nevetve a szoba lakója. — Ma még egyedül vagyok. Április elsejétől dolgozom itt. korábban a Rókus Kórház szülészete volt a munkahelyem, s Gödöllőről jártam be. Most otthon építkezünk, nem maradt más megoldás, mint a nővérszálló. De nem bánom. Nyolc óra a munkaidő, a társalgóban nézhetjük utána a tévét, beszélgethetünk, szóval akad lehetőség a pihenésre is. — Azért, ha tehetem, délutánonként hazamegyek segíteni. Csak az a baj, hogy az utolsó busz fél 10-kor jön a fíÉV-től, s ha később érkezem vissza Kerepestarcsára. bizony gyalogolni kell. Azt pedig nem jó sötétben ... Már ide járok haza. Még legalább 5—6 hónapig a nőyérszállóban maradók, lehet, hogy tovább is... A 306-os szobát ketten lakják, egyikük Mácsai Sára ápolónő a szülészeti-nőgyógyászati osztályon: — Korábban én is a Rókusbán dolgoztam, s a Stáhly utcai nővérszálláson laktam. Egy átalakított lakás volt ez, nyolcán alkalmazkodtunk egymáshoz, s vártunk, hogy sorra kerüljünk például a fürdőszobánál. Nem lehet egy napon említeni az ottani és itteni körülményeket. Korszerűbb, szebb itt; minden, emeletenként mosókonyha, vasalószoba, társalgó, elegendő zuhany, fürdőkád ... A polcokon itt is könyvek, babák *— némelyik emlék a betegektől, barátoktól — s hanglemezek. — Sajnos nincs lemezjátszó, de a szobatársam hozott magával magnót, van zsebrádiónk is. Magunk alakítjuk a lakásunkat. — Szabad időben? Rengeteg mindent. Például a ház mögött van egy gyönyörű rét, ott nagyokat sétálunk, valamelyik nap pedig Magdi hozott tollasteniszt, azzal játszottunk. Jöttek is a buszsofőrök drukkolni. De itt a tévé, lesz könyvtár is. — Ha tehetem, persze tanulok. Egészségügyi szakiskolát végeztem, most levelezőn a gimnázium 3. osztályát járom. Utána szeretnék beiratkozni a szülésznőképzőbe. Moziba, színházba Pestre járhatunk, közel a főváros. — Meddig maradok itt? Nem túl nagy a fizetésem, 1900 A jászkiséri MÁV Építő és Gépjavító Üzem dolgozói a Budapest—Szob vasútvonal mentén karbantartási munkálatokat végeznek. Az automata gép segítségével fellazult sínpárokat erősítenek meg. Halmágyi Péter felvétele az alap, ehhez jön még az ágymelletti és az éjszakai pótlék. Ebből bizony nem futja saját otthonra. Talán, ha férjhez megyek, és lesz, lakásunk ... Ami lesz A gondnoknő optimista: — Csodásán alakul itt az élet, ha minden a helyére kerül, ha minden lakó megérkezik. Maga is láthatta, szépek, kényelmesek a szobák, mindegyik előterében beépített szekrény, hideg-meleg vizes mosdó van, a lányok is elmondták: a közös helyiségekben sincs hiány. A könyveket, s a pihenés, a szórakozás többi kellékét pedig akkor vásároljuk meg, ha már tudni fogjuk, kinek, mi a kívánsága. Tényleg magunk alakítjuk az otthonunkat. Méghozzá nem is akármilyen otthont. Megpályáztuk a második kategóriás nővérotthoni besorolást, s bár az eredményről még nem értesültünk, bízunk. A feltételek egyszerűek: a lakószobák legfeljebb négyágyasak lehetnek, nálunk kétágyasak, szintenként közös használatú zuhanyozó kell, nálunk több is akad és fürdőkád is, a szobákban pedig, mint az imént mondtam, melegvizes mosdó van. — A kórház kétszáz nővére köziül minden második kerülhet a nővérszállásra. Sokan a kórházi lakótelepen jutnak majd állami lakáshoz, a nővér- szállás iránti kérelmekről pedig bizottság dönt, figyelembe véve a nővérek lakáskörülményeit, családi állapotát. — A lakbér olcsó lesz, 140— 170 forint, pontos adatot még nem tudok, mert a kategóriáról nem határoztak, az étkeztetést pedig a kórház étterme intézi. De itt a nővérszállón is van melegítőkonyha, hűtő- szekrény. — Én? Hat éve albérletben lakom Kerepestarcsán, de a kétszobás gondnoki lakás — e napokban még iroda —r lesz nemsokára a férjem, négyéves kislányom otthona, s az enyém is... Vasvári G. Pál
