Pest Megyi Hírlap, 1979. május (23. évfolyam, 101-125. szám)
1979-05-31 / 125. szám
1979. MÁJUS 31.. CSÜTÖRTÖK ÜNNEPI KÖNYVHÉT Könyvekben, eseményekben gazdag jubileum Ä PEST MEGYEI NYITÁNY NAGYKŐRÖSÖN, JÚNIUS 2-ÁN Százöt mű, mintegy 2 millió 800 ezer példányban. A hatalmas könyvmennyiség az idei, jubileumi könyvhétre jelenik meg. Ezelőtt 50 évvel tartottak hazánkban először könyvnapokat. A gondolat Supka Gézáé volt, aki még 1927-ben javasolta az élő magyar irodalom népszerűsítésének egy új, közvetlen formáját. Százöt mű jelenik meg Erről is beszélt tegnap a Vörösmarty téri kultúrpalotában megrendezett sajtótájékoztatón Bertha Bulcsu író. A könyvnapok történetének felelevenítésén kívül szólott néhány kiemelkedő alkotásról is, hozzátéve: örvendetes, hogy a korábbi gyakorlattól eltérően idén valóban a magyar irodalom ünnepe a könyvhét, és külön öröm, hogy a 105 könyv időben a könyvesboltokba került. Nagy sikerre számíthat egyebek között az új kiadásban megjelenő Magyar néprajz; a Rivalda, a Körkép, a Szép versek új kötete; Simon István és Zelk Zoltán verseskötetei; Cseres Tibor és Dobo- zy Imre új regénye, valamint Móricz és Móra több műve, amelyeket az írók születése 100. évfordulójának tiszteletére adtak kL Megnyitják a Blaha Lujza téren A könyvhetet június 1-én a budapesti Blaha Lujza téren, az elmúlt öt évtized több emlékezetes könyvheti megnyitója színhelyén Dobozy Imre, a Magyar Írók Szövetségének elnöke nyitja meg. Június 2-án az országos-vidéki megnyitót Miskolcon rendezik, abban a városban, ahol Supka Géza először ismertette elképzeléseit az akkori könyvszakma képviselőivel. Nagykőrös lesz a színhelye június 2-án a szövetkezeti könyvterjesztés országos megnyitójának. Ez az ünnepség a könyvhét megyei nyitánya is. Az eseményt irodalmi műsor színesíti, melyen a jelenlevő Pultjai Sarolta, Csák Gyula, I Fodor András és Sánta Ferenc műveit adják elő. Nagykőrös különben az ünnepi könyvhéten afféle megyei centrum lesz: harmadikén Adok nektek aranyveszöt címmel irodalmi műsort rendez a Könyvértékesítő Vállalat, ötödikén a megyei könyvtárosok, az Áfész-könyvesboltok dolgozói, népművelők szakmai tanácskozáson vesznek részt. A művelődési házban Játsz- szunk együtt! címmel nyolcadikén Halász Judit és a Bojtorján együttes ad műsort. * író—olvasó találkozók, könyvsátrak, filmek Több tucat író—olvasó találkozót rendeznek június 1-e és 8-a között. Űjhartyánba látogat elsején Móricz Lili; másodikén Érdre Tímár Máté; negyedikén az MSZMP megyei oktatási igazgatóságára Fábián Zoltán, Ceglédre Földes Anna, Albertirsára Molnár Gábor. A gödöllői gyermekkönyvtár vendége Szentiványi Jenő lesz ötödikén, másnap a járási-városi könyvtáré Berkest András. A Váci Kötöttárugyárba Bárány Tamás, a váci könyvtárba Czakó Gábor, a verőcemarosi klubkönyvtárba Csalog Zsolt látogat. A hagyományos váci könyvtéren a korábbinál több sátor, hangversenyek, a helyi iskolák irodalmi műsorai várják a látogatókat. Számos, regényből készült film bemutatójára is sor kerül, például június 4—6-ig a szentendrei moziban a Légy jó mindhalálig-ot, június 7— 10-ig a Pál utcai fiúkat vetítik. Néhányat említsünk meg a könyvheti kiállítások közül: a törökbálinti könyvtárban a külföldön díjat nyert magyar gyermekkönyveket mutatják be, Biatorbágy könyvtára Móricz Zsigmond életéről rendez fotókiállítást. í ' ' Átadták a Kazinczy-dijakat Negyedik alkalommal ítélték oda a szép magyar beszéd ápolásában különösen eredményesen tevékenykedőknek a Péchy Blanka színművész alapította Kazinczy- díjat. Az idén a Kazinczy- díj bizottság Szilágyi Péter- nét, a budapesti Apáczai Csere János gyakorló gimnázium vezető tanárát, valamint Egressy Istvánt, a Magyar Rádió bemondóját, osztályvezető-helyettesét érdemesítette az elismerésre. A díjakat Gosztonyi János, oktatási államtitkár nyújtotta át szerdán az Oktatási Minisztériumban. Az ünnepségen részt vett Péchy Blanka és ott voltak a korábban kitüntetettek is. Gosztonyi Já nos utalt arra, hogy a csaknem két évtizedes alapítvány segítségével a diákok Kazinczy-versenyeivel, a „beszélni nehéz” körökkel tízezreket nyertek meg a szép beszéd ügyének. Az eredmények nemcsak az iskolákban, hanem a közéletben, a hivatali nyelvben is érzékelhetők, s ebben közvetlenül vagy közvetve nagy része van a nyelvművelők áldozatos munkájának. KIÁLLÍTÓTERMEKBEN Mezőgazdaságunk diákszemmel \ A Mezőgazdasági Múzeumban Június 10-ig látható a kiállítás, hétfő kivételével, naponta 10 és 18 óra között. Az intézmény évekkel ezelőtt indított kezdeményezése életképesnek bizonyult. Óvodások, iskolások képzeletét irányítja a mezei, munkák felé, felismerteti az évszakok szépségeit, a földét termésre segítő értelem új technológiáját. Külön újdonság, hogy e megújuló pályázatok egyének és rajzszakkörök kollektív munkáját is díjazzák, a Mezőgazdasági Múzeum részt vállal a falusi, városi fiatalok esztétikai nevelésében és a mezőgazdaság játékosan alkotó megszerettetésével pályairányítást is végez. Év mint év sok érdekes batikot, rajzot, festményt, szobrot, metszetet láthatunk. Ezúttal is. Több száz óvodás, általános iskolás esz- mélését az ország minden részéből. Az idei tárlat összképe változott. Az élmény frissesége enyhült, a szakmai biztonság fokozódott. A rajztanárok jóHAROM BEMUTATÓ Egervári színházi esték ötszáz évvel ezelőtt nyilvánították várossá Egervárat, a Zalaegerszegtől mindössze kilenc kilométerre fekvő települést, jelenleg már kis falut. Ma is szinte hibátlan szépségével pompázik és emlékeztet a letűnt századokra régi vára. Ez a romantikus hely ad otthont idén már ötödik éve az Egervári esték összefoglaló cím alatt megrendezendő színházi bemutatóknak és egyéb művészeti produkcióknak. A június végén kezdődő és augusztus elejéig tartó eseménysorozatról Balázs Béla, Zalaegerszeg tanácselnök-helyettese tartott tájékoztatót tegnap Budapesten, a Magyar Újságíró Szövetség székházában. A tavalyihoz képest ismét bővült a program, a várudvaron felállított színpadon kívül a műemlék templomban koncertet rendeznek, a vár lovagtermében iparművészeti kiállítást, a toronyszobában pedig Zala megye népművészetét mutatják be. A Magyar Rádió Gyermekkórusának hangversenyével kezdődnek az Egervári esték június 30-án. A programsorozatban fellép a zalai táncegyüttes. A budapesti Játékszínben már sikert aratott Noé galambja című monodrámát, Nemeskürty István művét, valamint Shakespeare Ham- íet-jának monodráma változatát is láthatja a közönség. Az első bemutató július 14-én lesz: Marivaux Két nő között című komédiáját Berek Katalin szánművésznő rendezi. A hónap végén mutatják be Kisfaludy Károly A hűség próbája című egy- felvonásosát, s az Erdélyből hazatelepült Tömöry Péter Vőlegényfogó című, népi hagyományokra épülő játékát. Mindezek mellett nagy érdeklődés kíséri majd Pécsi Ildikó sanzonestjét. Akik több napra látogatnak az eseménysorozat ideje alatt Egervárra, azoknak alkalmuk lehet, hogy a várkastély lakói legyenek. De a zalaegerszegi szállodák is kellemes pihenést ígérnek a program ideje alatt. __ vo ltából a technikai készség általánossá kezd válni, de szerencsére nem szabályozzák a gyermek fantáziáját, mely éppen a mindenütt tapasztalható urbanizáció miatt eleve fegyelmezettebbé válik. A tárgyilagosság örömével jelezhetjük, hogy Pest megye részvétele fokozódik. Múltkor a szokolyaiak, most a budaörsi Béke úti általános iskola rajzszakköre nyert oklevelet, mely Buda Zsuzsa, Füvér Judit szaktanárok lelkiismeretes tevékenységét dicséri. Az alsó tagozatosok kategóriájában az abonyi Heiling Nándor szép képére kapott első díjat; megérdemelten. Meleg Zoltán Túráról harmadik díjban részesült, díjat és oklevelet kaptak Gyálról, Gyömrőről, Monor- ról többen is, így Kuklis Éva, Konczik Erzsébet, Molnár Sándor, Petró Erzsébet, Budai Tamás. Szépek a váci batikok, Szabó Katalin, Szabó Krisztina munkái, s érdeklődéssel fedezték fel a váci, gyáli, vácszent- lászlói gyerekek: a pomázi Horváth Sándor, a gyáli Berki Agnes, a váci Tóth Mercédesz, a pomázi Bartos László, az abonyi Vajda Lilla, a mo- nori Kozák Krisztina. Nelhü- bel Beatrix, a váci Szerlsuth Erzsébet lapjait, plasztikáit. A gyömrői Barta János, Burján Tamás is ígéret. Most a rajzban. Lehet, hogy e gyerekek képessége ebben a műfajban marad meg, lehet, hogy másutt kamatozik, de e pályázat érleli kibontakozásukat. Az is figyelemre méltó, hogy ezen tárlat rajzi értékrendje kisebb különbséget mutat, mint a tavalyi, a minőség kiegyenlítődött, s megyénk részvétele, sikere folytatódott, mely elsősorban a gyáli, monori, váci, pomázi, abonyi, budaörsi, túrái tanárok munkáját dicséri. So- modi László Pest megyei rajz- szakfelügyelő kollégiális és folyamatos irányítása társakat talált az ügyhöz, az összefogás meghozta a jószándék gyümöl csét, azt, hogy a Pest megyei óvodák, iskolák egyre nagyobb számban és egyre nagyobb sikerrel vesznek részt a Mező- gazdasági Múzeum évi pályázatán. Székely Bertalan csoport A rajztanár festőművészek évi bemutatóját ezúttal is e gyermekrajzokhoz társítva a Mezőgazdasági Múzeum keren- gőjében tartották, mely szín tén június 10-ig látható. Mér. sékelt a színvonal. Kiemelkedik Juhász Erika nagymarosi piaca, Lukács Agnes pócsme- gyeri, szigetmonostori tájai, az Isaszegen alkotó Dobos Olga fatanulmánya. Minden túlzás nélkül mondhatom, hogyha Pest megye rajztanár festőművészei is részt vettek volna ezen a kiállításon, az emelte volna a tárlat rangját tényleges értékeivel. Egy azonban adott, hogy a tavaszi kirándu lások során több Pest megyei iskola látogathat el a Mező- gazdasági Múzeumba e tanulságos bemutatók megtekintésére. Losonci Miklós HETI FILMJEGVZET Kéz kezet mos SPEfe:' -vCi A gyermekrajz-ki állítás plakátja Jelenet a Kéz kezet mos című szovjet fűmből. Balról Leouyld Kuravljov. Kaskinból kettő van, merthogy ikrek. Egyikük egy gőzfürdő „menő" masszőrje Moszkvában; olyan nagy úr, hogy miniszteriális emberek teszik át máskorra a fontos értekezletet, ha az egybe talál esni Kaskin „fogadóórájával”.’ Másikuk viszont szolid és szelíd halőr valahol vidéken, az isten háta mögött. És már kész is a film képlete: a dörzsölt fővárosi fivér valamilyen okból át fogja venni a derék halőr fivér szerepét, s miközben a saját fivérének nézik, kénytelen-kelletlen olyasmiket kell tennie, amiket ő nem tenne, csak a testvére. Grigorij és Alekszandr Sze- rij (ők is testvérek) az örök témát, az összetévesztett ikerpárok históriáját teszi át mai szovjet környezetbe, kettős szándéktól vezettetve: szórakoztatni akar a mulatságos történettel, s egyben erkölcsi tanulságokat is igyekszik feltálalni. Ez idáig rendben is lenne, ha a forgatókönyv valóban mulatságosra sikeredik, s ha a tanulságok is valóban lényegesek és megszívlelendők. Csakhogy: a film humora csikorgás, nehézkes. Sok benne a humorközhely: a masszőr Kas- kis például természetesen nyugatimádó, természetesen vadonatúj Ladával jár, természetesen iszik, természetesen igen ledér barátnője van, természetesen ügyeskedik, ravaszkodik, mindenhová bejut, mindenkivel kéz kezet mos alapon tárgyal, természetesen feltűnően öltözködik, és természetesen a haverjai is hasonszőrű egyének. Hogy persze mindez miért kerül úgy bemutatásra a filmben, mintha egy ily en Kaskinnak természetesen ilyennek kellene lennie, arra a film természetesen (?) nem ad választ. Mint ahogyan azt sem tudjuk meg, miért olyan a másik Kaskin, a halőr, amilyen; ő mitől lett olyan ellentéte a fivérének, mintha nem ikrek, de még csak távoli rokonok se lennének. Ami pedig a film tanulságait illeti, azokkal sem lenne különösebb baj, hiszen azzal csali egyetérteni lehet, hogy a haltolvajokat el kell csípni, az ügyeskedőket el kell ítélni, az élősdieket ki kel] vonni a becsületes emberek köréből stb. Baj mindössze annyi adódik, hogy ezeket a meglehetősen lapos igazságokat a film alig tudja valamivel kevésbé laposan előadni. így aztán csak egy valami marad szórakoztató: a két Kaskin szerepében jókedvűen komédiázó Leonyid Kravljov játéka. (És a magyar hangját „szolgáltató” Gálvölgyi János egyenértékű munkája dicsérhető.) Egy hatás alatt álló nő A Cassavetes-sorozat harmadik darabja joggal kerül csak a stúdiómozi-hálózatban bemutatásra. Az Egy hatás alatt álló nő valóban csak a filmínyenceknek való, de kétséges, hogy nem fáradnak-e bele még ők is Cassavetes színésznőfeleségének, Gena Row- landsnak bő két órán át felvonultatott „hogyan borul ki és borítja ki családját, környezetét egy idegbeteg nő” című pszichiátriai bemutatójába. A film ugyanis arról szól, hogyan zárja ki magát az átlagamerikai, mindennapos környezetből fokozatosan és egyre reménytelenebbül egy túlságosan érzékeny, a világ apró kegyetlenkedéseire, kellemetlenségeire, ellentmondásaira, az emberek viselkedésének minden visszásságára a szükségesnél sokkal intenzívebben reagáló asszony? Cassavetes mintha valamiféle lélektaniideggyógyászati esettanulmányt akarna filmre vinni. A tünetek bemutatása pontos, a folyamat lejátszatása úgyszintén; ennek a háromgyermekes családanyának a lassan széthulló egyénisége bizonyára megállná a helyét egy pszichiátriai dolgozat témájaként is. Csakhogy az egész túlságosan sok, túlságosan terjedelmes, és erősen érdektelen. Cassavetes nem felejtette el a dókumentarizmus precíz kör- hyezetrajzát, kifogástalan az a szociográfiai anyag is, amit a figurák közé felrak, s megnyerő az a biztonság, ahogyan az operatőrt és a színészeket ráveszi a rögtönzésre, az ott, a helyszínen, a kamera előtt születő, a szituációból és a figurák karakteréből adódó improvizált dialógusokra (él, bőségesen, ezzel a fogással a múlt héten bemutatott Premierben is.) Ám a sok kis részlet sok kis részigazságából végül is nem áll össze több, fontosabb, mint hogy a társadalmi és szociális stresszhelyzeteket rosszul tűrő emberek összeroppannak és magukkal rántják a családjukat, a gyermekeiket is. Ez bizony nem túlságosan meghökkentő felfedezés. S miután a női főszerepet játszó Gena Rowlands színészi eszközei túlontúl is szűkek, sztereotipek, és miután a férjét, a különben, derék vízművállalati munkást alakító Peter Fáiktól sem telik többre, mint Colombo hadnagy ismert manírjainak ezúttal „civilben” történő ismételgetésére, a néző az első félóra után alighanem mélységesen elunja magát. S hogy az élmény még kuszáltabb legyen: kiderül, hogy az Egy hatás alatt álló nő pontosan három évvel korábban készült, mint a Premier, s a magyar filmforgalmazás rejtélyei közé kell sorolnunk, hogy miért fordították meg az időrendi sorrendet, holott ez esetben is — épp Cassavetes eszközeinek, stílusának jobb megértése, a fejlődés lemérésre érdekében — ragaszkodni kellett (és lehetett is volna) az eredeti dátumok diktálta bemutató rendhez. És az eső elmos minden nyomot Mindig összefacsarodik a szívem, ha azt kell látnom a filmvásznon, mint szenved nagy jódolgában a szegény milliomos vagy éppen multi- rriilliomos. Ez az NSZK-beli film ezúttal a milliomoscsemeték sanyarú sorsával és lelki hascsirakásaival veszi célba szegény jobb sorsra érdé- < mes magyar néző könnyzacskóit. Ennyi szenvelgést, ennyi lila, szirupos giccset rég láttunk együtt egyetlen filmben. Takács István i
