Pest Megyi Hírlap, 1979. május (23. évfolyam, 101-125. szám)

1979-05-05 / 103. szám

1979, MÁJUS 5.. SZOMBAT 'xJŰAitÚ Az építőipar helyzete a megyében Magyar vagy külföldi ? Műszergyártók ás -felhasználók szereket ingyen rendelkezé­sünkre bocsátják, itt kipróbál­juk azokat, szakvéleményt adunk róluk, s így a gyárt­mányfejlesztést is segítjük. Megfelelőnek tartjuk a mű­szerek állandó ellenőrzését, a szervizmunkát is. Természete­sen nemcsak a Medicortól, ha­nem az orvosi műszereket gyártó hazai szövetkezetektől is — például a Radelkistől — vásárolunk. Kényszerhelyzetben S amit még a műszerek be­szerzéséről elmond a gazdasá­gi igazgató, egyértelműen iga­zolja, a kórházaknak is célsze­rűbb, ha hazai fcierendezések mellett döntenek. Miről is van szó? Fél év, legfeljebb nyolc hónap alatt a magyar partne­rektől megkapják a megren­delt műszereket, míg az im­portnál egy, másfél évre is el­húzódik ez az idő. Nem be­szélve arról a sok-sok utánjá­rásról, adminisztratív lépésről, amit egy-egy import vásárlás engedélyeztetése megelőz. A devizaigényes műszereknél a meghatározott keretek is meg­fontolásra intik a kórháza­kat. (Ez nyilvánvalóan olyan takarékosság, amely nem gá­tolja az eredményes gyógyító­munkát!) Az OMKER is csu­pán meghatározott értékig fe­dezi saját devizakeretéből a beszerzési költségeket, a többi nyilvánvalóan a kórhá­zakat terheli. — Néha adódnak kényszer- helyzetek is — mondja Nyéki László. A szemészeti kézi mű­szereket zömében importál­nunk kell. Vagy a röntgen. Az új rendelőbe kellene egy ké­szülék, e pillanatban azonban csak a nyugati importból tud­nánk beszerezni, s ez az egyetlen műszer elvinné az egész rendelőre kapott deviza­keretet. Nagy szerencse, hogy végül is sikerült hazai rönt­gent kapnunk. Az EKG-val is hasonló a helyzet. A korábbi gyártó az EMG már nem csi­nálja, az új, a Medicor még nem. így az NDK-ból vesszük meg. Kell a cégér Nem csak a fentiek befolyá­solják a kórházak megrende­léseit. Ha nem is fő ok, de kétségkívül jelentős, hogy — nem tudni milyen megfonto­lásból — a gyártók keveset törődnek a jó értelemben vett reklámmal, termékeik, új mű­szereik megismertetésével. A kórházak megrendeléseit nagy­ban segítené, ha a gyártók évente egyszer teljes kataló­gust küldenének nekik, s ak­kor megismernék, meg is ren­delnék ezeket a készülékeket (Ha egy kevéssé ismert nyu­gati cég ezt megteheti, talán itthon sem okozna megeről­tetést!) A Radelkisnél ez kü­lönösen fontos. Nevezetesen azért, mert elmondták, hogy fokozottabban a hazai felhasz­nálók felé is fordul a szövet­kezet érdeklődése. . Gáspár Mária A Magyar Vöröskereszt vendége Jean Casseigneau KiskunSacházán HÁROMNAPOS látogatásra hazánkba érkezett Jean Cas­seigneau, a Vöröskereszt Társaságok Ligája ifjúsági irodájának igazgatója. Tegnap Tekauer Péternek, a Magyar Vöröskereszt ifjúsági osztálya vezetőjének kíséretében a kis- kunlacházi Munkácsy Mihály általános iskolába látogatott. A vendégeket két ifjú vö­röskeresztes, Horák Lilla és Boros Viola hetedik osztályos tanuló köszöntötte. Az úttörő­szobában elsőként Balogh László iskolaigazgató mondta el, hogy az iskola falai között 58 nevelő vezetésével 950-en tanulnak. A nevelési feladatok között igen előkelő helyet fog­lal el a fiatalok testi edzettsé­gének fejlesztése, egészségkul­túrájuk növelése. Jean Cassei­gneau élénken érdeklődött az úttörők környezetvédelmi őr­járatairól. Figyelmesen hall­gatta, hogy a 80 víziúttörő, s az ifjú vöröskeresztesek min­den évszakban rendszeresen járják a vízpartot, nyaranta pedig csónakkal a Ráckevei Duna-ágat, hogy felderítsék a környezetet veszélyeztető szennyeződéseket. A 3455. számú Munkácsy Mihály úttörőcsapatban 250 ifjú vöröskeresztes pajtás te­vékenykedik, közülük félszá. zan az osztályok egészségőri teendőit látják el — mondot­ta beszámolójában Énekes Já­nosáé vöröskeresztes tanárel­nök, aki arról is szólt, hogy évéhte csaknem 100' fiatal sa­játít el személyi higiéniai, el­sősegélynyújtási és csecsemő, ápolási ismereteket az ifjú vöröskeresztesek tanfolyamain, s tavaly 300 úttörő és kisdo­bos választotta és, tette is sikerrel az egészségőr-próbái az iskolában. A vöröskeresztes pajtások nyerték tavaly a járási cse­csemőgondozási versenyt, har­mincán az egyedülálló idős embereket gondozzák, sokan pedig a véradások, tüdőszűré- sek szervezésében, az önkéntes véradók meggyőzésében vesz­nek részt. Jean Casseigneau — mun­katársunk kérdésére — el­mondotta: Látogatásának cél­ja, hogy egy, a jövő eszten­dőben megrendezendő vöröske­resztes tanácskozást készítsen elő, s fontosnak tartotta, hogy megismerhesse egy magyar ál­talános iskola ifjúsági vöröske. resztes tevékenységét. Elis­meréssel szólt a pedagógia! munkáról, amelyet a kiskun- lacházi iskolában tapasztalt, s arról, hogy az ifjú vöröske­resztesek miként veszik ki ré­szüket a helyi közösség éle­téből, a környezetvédelemből, az idősek segítéséből. V. G. P. Kuvaiti küldöttség látogatása A MALÉV vendégeként — a Kuvait—Budapest légi járat megnyitása alkalmából — ku­vaiti delegáció tartózkodik ha­zánkban Rasha al Sabah her­cegnő vezetésével. A küldött­ség tegnap látogatást tett a Dunakanyarban. Megtekintet­ték a visegrádi királyi palota romjait és az ásatásokat, majd a fellegvárat. Szentendrén vá­rosnéző séta és a Kovács Mar­git Múzeum megtekintése sze­repelt a programban. Végeze­tül az Óbuda Tsz-ben lovasbs- mutatón vettek részt, és meg­nézték a virágkertészetet. Rasha al Sabah hercegnő nyilatkozott lapunk munka­társának. Elmondta, hogy elő­ször jár Magyarországon, s e rövid tartózkodás is mély be­nyomásokat tett rá. Elismerő­en szólt a szívélyes fogadta­tásról, a műemlékekről, mú­zeumokról — s mint mondot­ta —, különösen megnyerték tetszését a Dunakanyariban lá­tottak. Ugyancsak nagy na- tást tett rá a magyar folklór, melyből e látogatást megelőző estén kapott ízelítőt a küldött­ség. Hangsúlyozta, hogy Kuvait- ban nagy jelentőséget tulaj­donítanak a magyar—kuvaiti kapcsolatok fejlődésének. En­nek jelentős állomása vo! Lázár Györgynek, a Miniszter- tanács elnökének a közelmúlt­ban Kuvaitban tett látogatása — Mi — tette hozzá — egy­aránt törekszünk a politikai, gazdasági és kulturális kap­csolatok erősítésére Magyar- országgal. Én, mint a kuvaiti egyetem rektora, személyesen is szívügyemnek tekintem az oktatásban, a kulturális élet területén való együttműködé­sünk kiszélesítését. M. J. > * A váci Szőnyi Tibor Kórház gyermekosztályán Péter Judit főorvos, beszél egyik legtöb­bet használt műszerükről, a Radelkis elektrokémiai mű­szergyártó szövetkezet által készített vérgáz-analizátorról; — Ez a szerkezet egyrészt azt mutatja ki, mennyi lúgos anyagot kell az orvosnak a beteg szervezetébe juttatnia, hogy ott az egyensúly helyre­álljon. Egészséges embernél erről az egyensúlyról a tüdő és a vese gondoskodik. A mű­szer azt is közli, hogy elegen­dő-e a koraszülött csecsemők vérében az oxigén, mert a túl sok oxigén épp úgy veszélyes lehet, mint a túl kevés. Amióta a műszer a kórház­ban van, naponta 12 órán át segíti az életmentést, megbíz­hatóan. Ha legkényesebb al­katrésze az elektród elromlik, a szövetkezet szervizszolgálata soron kívül kicseréli. — Van egy ugyanilyen ren­deltetésű nyugati műszer is, — magyarázza a főorvosnő. Az csupán annyival tud töb­bet, hogy számmal jelzi azt, amit nekünk egy skáláról kell leolvasnunk. Ha arról van szó, hogy egy megközelítőleg azonos hazai és külföldi mű­szer között kell választanom, a jobb javítási lehetőségek miatt is a hazai mellett dön­tök. Vácott nem A fentiek ellenére is elhang­zott a közelmúltban a Radel­kis sajtótájékoztatóján az a megállapítás, hogy a kórházak a magyar orvosi műszerek­kel szemben, különböző okok­ból, előnyben részesítik a kül­földi, elsősorban a tőkés or­szágból származó gyógyászati berendezéseket. Vajon igaz-e a megállapítás, s ha igen, mi készteti a kórházakat erre a megkülönböztetésre ? A kérdést a váci kórházban Nyéki László gazdasági igaz­gatónak is feltettem: — Oknak kevés az a tény, de befolyásoló, hogy a ma­gyar orvosi műszergyártás fejlődése ellenére is lépéshát­rányban van a nyugati orszá­gokkal szemben. Az is ért­hető, hogy a kórházak az eredményes gyógyítómunka érdekében igyekeznek a leg­jobb, legtöbbet tudó műszere­ket beszerezni. Ügy vélem, azonban a váci kórházra nem érvényes az elítélő megállapí­tás. Műszereink, gyógyító be­rendezéseink 60 százaléka ha­zai gyártmány, a többi import. Épülő rendelőintézetünkbe 21 millió forint értékű gépet vá­sárolunk, s ebből mintegy 5 milliót képviselnek a tőkés országból származók. Szerző­désünk van a Medicor Művek­kel: mintakórházuk vagyunk, azaz az általuk gyártott mű­tátor igán nem csak hogy beszámoltak olvasóiknak a döntő esemé­nyekről, hanem közvetlenül részt is vehettek bennük. Ez­zel kapcsolatban szeretném a magyar olvasó emlékezetébe idézni a háborúban részt vett Konsztantyin Szimonov híres szovjet író szavait arról, hogy az újságírók „Le Icával és jegyzetfüzettel, olykor meg géppuskával” az. elsők között nyomultak be a fasiszták által megszállt városokba. Ma a szovjet sajtó több tíz. ezer képzett újságírót, együtt­véve körülbelül 170 millió pél­dányban kiadott több mini 8000 újságot, mintegy 7000 fo­lyóiratot és folyóirat-típusú ki­adványt jelent, amelyeknek egyszeri példányszáma csak­nem 180 millió. Az egész vi­lágon tudják, hogy ma a Szovjetunió a földkerekség legtöbbet olvasó országa Ami az időszakos kiadványokat il­leti, jelenleg több mint négy jut minden szovjet családra. N. Zabelkin, a Szovjetunió Hőse, az AI’N budapesti irodájának vezetője rások vezetőinek támoga‘ásá- ra. Részült volt a jó munká­ban az építőipari vállalatok kommunistáinak, pártszerve­zeteinek is. Országszerte em­legetik a kerepestarcsai kór­ház építését, amely mutatta e pártszervezetek, a gazdasági vezetők és társadalmi szervek összefogásának eredményét, hatását, a munkások tettre- készségét. Noha a következő felada­tok sem könnyebbek, s az építőipari vállalatokra is érvé­nyes az MSZMP Központi Bi­zottságának december 6-i ha­tározata, bizonyos, hogy helyt­állnak majd. A megyei párt- bizottság eddig is figyelemmel kísérte az építőipar munkáját: másfél évtized alatt harmad­szor értékeli a pártbizottság tevékenységüket. A végrehaj­tó bizottság pedig # huszon­négyszer tárgyalt a tieruházás, építés feladatairól. Soha nem volt jellemző a pártbizottságra, de a vállala­tokra sem, hogy a nehézségek, a gondok láttán sopánkodott volna. Mindig megtalálták az útját-módját, hogyan legyenek úrrá a nehézségeken. Ha a minisztérium is az eddiginél több segítséget nyújt, akkor ez az igyekezet még hatáso­sabb lesz. iái lobban mondotta, még nem nevezhető szocialista bérezésnek, ezen ja­vítani kell. Sokan azonban ezt is rosszul értelmezik. Azt hi­szik: az államnak bért kell fi­zetnie, holott az államnak csak munkát kell mindenki számá­ra biztosítania, s csupán a megdolgozott munkáért kell kifizetnie a bért. A szakmunkásképzésről és a középkáder képzésről is szó­lott Sarlós István. Beszélt a tervezés, a beruházás és kivi­telezés közös érdekeltségének megteremtéséről. Olyan ösz­tönzőkre van szükség, amely biztosítja a gyorsabb, az ol­csóbb és a jobb minőségű munkát. Az állami, a szövet­kezeti építőipar, de még a kis­ipar is segít megvalósítani mindazt, amit mi jobb mun­kánk, jobb életkörülményeink miatt meg akarunk építeni: valamennyien közvetlenül vagy közvetve, a szocializmus ügyét szolgálják. Mégegyszer hangsúlyozta, milyen sok si­ker, eredmény dicséri Pest megye fejlődését, s mint mon­dotta: ebben a fejlődésben az építőiparnak számottevő szere­pe van. A pártbizottság tagjai egy­hangúan elfogadták az írás­beli előterjesztést, a szóbeli beszámolót és megszavazták a következő évekre szóló felada­tokat. ' S. Ä. írező és ágii ovgef sag tó hajtásáért vívott harcban. Lenin a későbbi években is óriási jelentőséget tulajdonított a sajtónak; a politilcai harc legélesebb fegyverét, azt a ha­talmas eszközt látta benne, amelynek révén a dolgozók a párt terveinek megvalósításá­ra szervezhetők. . Ezért nem véletlenül alakult ki a népben az a vélemény, hogy a sajtó minden dologban igen közeli és megbízható se­gítőtársa a pártnak. Az első szovjet ötéves tervek éveiben a sajtó mint a néptömegek fó­ruma segített a pártnak az ipar alapjának megteremtésé­ben, a dolgozók mozgósításá­ban és szervezésében. Leonyid Iljics Brezsnyev Új­jászületés című könyvében is nagyra értékelte a szovjet új­ságírók önfeláldozó munká­ját. Ügy vélem, hogy újság­íróink valóban méltók arra a megbecsülésre, és elismerésre, amelyben az SZKP KB főtit- •kára részesítette őket. Az új­ságírók a háború idején és a háborút követő években min­dig ott tartózkodtak, ahol a legnehezebb volt a helyzet, s merték a pártbizottsági ülésen a ceglédi építőipari vállalatot, a nagykőrösi városgazdálkódá- si vállalatot, a dabasi költség- vetési üzemet. Mindezek a vállalatok jelentős részt vál­laltak a helyi kommunális feladatok elvégzésében. Ki­emelkedik a MEZEPSZER, amely a budai járás gyer­mekintézmény-fejlesztési prog­ramjából oroszlánrészt vállalt. A ráckevei járás fejlődésé­ben meghatározó az ÉGSZÖV, s a monori járásban a Szö­vetkezeti Vállalat teljesítmé­nye kiemelkedő. 1 Vannak azonban olyan vál­lalatok is, amelyek mit sem törődnek a közösség dolgaival, inkább vállalnak villaépítést a Rózsadombon, jobban is fi­zet. mintha a helyi gondokon osztoznának. Szerencsére ezek­nek száma kevés, s példájuk sem talál követőkre. Ezután is helytállnak A megye építőiparában az eredmények a meghatározók. Ezek forrásai: az egység és az összefogás. A megyei párt- es tanácsi vezetés minden fel­adat elvégzésénél egységesen lépett fel és mindenkor tá­maszkodtak a városok, a já­Sarlós István: Ax átlagost Mind az írásbeli előterjesz­téssel, mind a szóbeli beszá­molóval egyetértek — mon­dotta a felszólalása kezdetén. A fiz felszólaló meghallgatása is erősítette azt a benyomását, de más ismeretei is annak megállapítására késztetik: az országos átlagnál jobb a Pest megyei építőipari vállalatok munkája. Nagyszerű a megyei pártbizottság szervező, ellen­őrző munkája. A Politikai Bizottság tagja szépen szólott arról, hogy az építőipar milyen ősrégi mes­terség, legrégibb ipari mun­ka, ezért érthető, hogy sok ré­gi hagyományt is őriz. Ügy érzi, hogy nem eléggé népi, nemzeti ügy az építőipar ügye. Ezt bizonyítja az is, hogy a kiszolgáló ipar, így a többi között a kohó- és gépipar, a könnyűipar, a vegyipar, nem tekinti elsőrendű feladatának, hogy mindenben kielégítse az építőipar igényeit. Olykor a propaganda is mostohán bánik az építőkkel, csak a hibákat látják, s hagy­ják, hogy a hibák eltakarják a valódi, meglévő értékeket. Pedig sok minden épül fel ha­táridőre, olcsóbban a tervezett­nél és szebben a megálmodott- nál. S aki körülnéz, láthatja, milyen sok értékes ember dol­gozik az építőiparban. Sarlós István szólott a bér­rendszerről is, amely, mint Szén A szí i KOKTÉL A SZOVJET SAJTÓ NAPJA ALKALMÁBÓL A szovjet sajtó napja alkal­mából Vlagyimir Jakovle- vies Pavlov, a Szovjetunió bu­dapesti , nagykövete pénteken koktélt adott a nagykövetsé­gén. Megjelent Győri Imre, az MSZMP KB titkára, Vár- konyi Péter államtitkár, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke, Király András, a Magyar Újságírók Szövetségének főtitkára, to­vábbá az országos lapok, az MTI, a rádió és a televízió több vezetője és vezető mun­katársa. Ott volt számos bu­dapesti diplomáciai képviselet sajtóattaséja is. ★ A Szovjetunióban' a sajtó napját minden évben május 5-én ünnepük, azon a napon, amikor a Pravda első száma 1912-ben megjelent. A Lenin alapította újság a bol­sevik párt szócsöve, a nép sza­va lett Oroszországban a cá­rizmus és a burzsoázia ellen, a szocialista forradalom végre­(Foly tatás az t. oldalról) i nyelnek alakulásában nagy ; jelentősége van az ötödik öt- ‘ éves terv eredményeinek. A £ vállalat beruházási feladató- ' kát nemcsak be tudják fejez- J ni, hanem bizonyos területe- ken túl is teljesítik. Jelentős * állami kiemelt beruházások * készültek el. így a többi kö- 1 zött a Dunai Köolajfinomitó 1 Vállalat II. üteme, a Duna- 1 menti Hőerőmű Vállalat II.— 1 III. üteme. A határidő betar- * tásán túl, dicséret illeti az £ építőket a 3 százalékos költ- ' ségmegtakarításért is. Elké- 1 szült a 750 kv-os távvezeték albertirsai fogadóállomása, s : ütem szerint épül az Adria 1 kőolajvezeték. Mindössze o * diósdi csapágygyár rekonstruk- * ciója húzódott el a nagy be- 7 ruházások közül. Sok emlí- c tésre érdemes beruházást va- 1 lósítottak meg az ipari és me- £ zőgazdasági üzemek. A lakóhelyek fejlesztésében a lakosság társadalmi munká­jával járult hozzá. Az utóbbi három évben csaknem egy milliárd forint értékű társa­dalmi munkát végeztek, 140 ' millióval többet, mint a ne- * gyedik ötéves terv idején. 1 Csak elismeréssel lehet szólni ‘ a helyi párt-, tanácsi és társa- I dalmi szervek szervező, irá- nyitó, mozgósító munkájáról. A megyei pártbizottság ülé­sén sok szó esett az egészség- ügyi ellátás, különösen a fek­vőbeteg ellátás javításáról, valamint a gyermekintézmé­nyek nagyarányú fejlesztésé­ről. Az V. ötéves tervben 477 általános iskolai tanterem 1 megépítése szerepelt, de gyor- 1 sított programmal 700 általá- < nos iskolai tanterem várja a ‘ tanulókat. Négyezer óvodai i hellyel épül meg több a tér- < vezettnél. Az óvodáskorúak i 76 százalékát már el tudják 1 helyezni az óvodákban. 1 Elmaradás van azonban a 1 közművesítési tervek teljesítő- 1 sében, bár a lakótelepápítke- 1 zéseket ez nem befolyásolja. Ettől függetlenül, a továbbiak- ‘ ban nagyobb figyelmet szén- 1 telnek majd ennek a fontos , területnek. i , ! Ujcbb segítség \ a lakásépítéshez Az V. ötéves terv idején 30 j ezer családi ház épül meg, ez ^ 70 százaléka az összes lakás- j építésnek. A lakosság építke- , zése mintegy 12 milliárd forint beruházást jelent öt év alatt. , A megye minden lehetőséget { .kihasznál a családiház-épít- . kezesek segítésére. A nagy- “ arányú családiház-építés a jövőben sem csökken. Ezért , gondoskodni kívánnak a gaz­daságosabb közművesítésről, a lakásépítésre alkalmas terű- ' íetek célszerűbb felhasználása érdekében a korszerű, csopor- ‘ tos építkezésről. Ily módon a telekterületek 50 százalékkal 1 csökkenthetők és kedvezőbbek p a hitelfeltételek is. A Buda­pest vidéki Tüzelőanyag- és Építőanyag Kereskedelmi Vál­lalat túl az anyagok biztosí­tásán. bevezette' az előértéke- sítést is. Az érdi telepen épí­tési eszközöket is kölcsönöz­nek , és várható, hogy Szent­endrén és Monoron is köve­tik a példát. ■ Az elmúlt három évben sok gazdasági megszorítás befo­lyásolta a munkát, nagy volt i a főváros elszívó hatása is. 1 mégis teljesítik, sőt túlteljesi- < tik a városok, a községek az ] ötödik ötéves tervet. Ez is bi- j zonyítja: javult a vállalatok ; munkája, hasznosan tevékeny- ] kednek. A pártbizottsági ülé- ] sen megemlékeztek azokról a ] vállalatokról, amelyek épp az . elmúlt héten, május elsején ; kapták meg a kiváló címet • munkájuk alapján. Hozzá kell ; ehhez tenni: országosan csők- • kentették a kitüntetések szá- ] mát. Pest megyében mégis , hét építőipari vállalat bizo­nyult alkalmasnak az elisme­résre. így a Cement- és Mész­művek váci gyára, a Pest megyei Üt- és Hídépítő Vál­lalat. a Váci Városgazdálkodá­si Vállalat, a Szentendrei Épí­tőipari Szövetkezet, a kerepes- tárcsái, a Terminál, a MEZEP­SZER, a szövetkezeti vállalatok közül. Miniszteri dicséretben pedig a Gödöllői Építőipari Szövetkezet részesült. Elis-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents