Pest Megyi Hírlap, 1979. május (23. évfolyam, 101-125. szám)
1979-05-05 / 103. szám
1979, MÁJUS 5.. SZOMBAT 'xJŰAitÚ Az építőipar helyzete a megyében Magyar vagy külföldi ? Műszergyártók ás -felhasználók szereket ingyen rendelkezésünkre bocsátják, itt kipróbáljuk azokat, szakvéleményt adunk róluk, s így a gyártmányfejlesztést is segítjük. Megfelelőnek tartjuk a műszerek állandó ellenőrzését, a szervizmunkát is. Természetesen nemcsak a Medicortól, hanem az orvosi műszereket gyártó hazai szövetkezetektől is — például a Radelkistől — vásárolunk. Kényszerhelyzetben S amit még a műszerek beszerzéséről elmond a gazdasági igazgató, egyértelműen igazolja, a kórházaknak is célszerűbb, ha hazai fcierendezések mellett döntenek. Miről is van szó? Fél év, legfeljebb nyolc hónap alatt a magyar partnerektől megkapják a megrendelt műszereket, míg az importnál egy, másfél évre is elhúzódik ez az idő. Nem beszélve arról a sok-sok utánjárásról, adminisztratív lépésről, amit egy-egy import vásárlás engedélyeztetése megelőz. A devizaigényes műszereknél a meghatározott keretek is megfontolásra intik a kórházakat. (Ez nyilvánvalóan olyan takarékosság, amely nem gátolja az eredményes gyógyítómunkát!) Az OMKER is csupán meghatározott értékig fedezi saját devizakeretéből a beszerzési költségeket, a többi nyilvánvalóan a kórházakat terheli. — Néha adódnak kényszer- helyzetek is — mondja Nyéki László. A szemészeti kézi műszereket zömében importálnunk kell. Vagy a röntgen. Az új rendelőbe kellene egy készülék, e pillanatban azonban csak a nyugati importból tudnánk beszerezni, s ez az egyetlen műszer elvinné az egész rendelőre kapott devizakeretet. Nagy szerencse, hogy végül is sikerült hazai röntgent kapnunk. Az EKG-val is hasonló a helyzet. A korábbi gyártó az EMG már nem csinálja, az új, a Medicor még nem. így az NDK-ból vesszük meg. Kell a cégér Nem csak a fentiek befolyásolják a kórházak megrendeléseit. Ha nem is fő ok, de kétségkívül jelentős, hogy — nem tudni milyen megfontolásból — a gyártók keveset törődnek a jó értelemben vett reklámmal, termékeik, új műszereik megismertetésével. A kórházak megrendeléseit nagyban segítené, ha a gyártók évente egyszer teljes katalógust küldenének nekik, s akkor megismernék, meg is rendelnék ezeket a készülékeket (Ha egy kevéssé ismert nyugati cég ezt megteheti, talán itthon sem okozna megerőltetést!) A Radelkisnél ez különösen fontos. Nevezetesen azért, mert elmondták, hogy fokozottabban a hazai felhasználók felé is fordul a szövetkezet érdeklődése. . Gáspár Mária A Magyar Vöröskereszt vendége Jean Casseigneau KiskunSacházán HÁROMNAPOS látogatásra hazánkba érkezett Jean Casseigneau, a Vöröskereszt Társaságok Ligája ifjúsági irodájának igazgatója. Tegnap Tekauer Péternek, a Magyar Vöröskereszt ifjúsági osztálya vezetőjének kíséretében a kis- kunlacházi Munkácsy Mihály általános iskolába látogatott. A vendégeket két ifjú vöröskeresztes, Horák Lilla és Boros Viola hetedik osztályos tanuló köszöntötte. Az úttörőszobában elsőként Balogh László iskolaigazgató mondta el, hogy az iskola falai között 58 nevelő vezetésével 950-en tanulnak. A nevelési feladatok között igen előkelő helyet foglal el a fiatalok testi edzettségének fejlesztése, egészségkultúrájuk növelése. Jean Casseigneau élénken érdeklődött az úttörők környezetvédelmi őrjáratairól. Figyelmesen hallgatta, hogy a 80 víziúttörő, s az ifjú vöröskeresztesek minden évszakban rendszeresen járják a vízpartot, nyaranta pedig csónakkal a Ráckevei Duna-ágat, hogy felderítsék a környezetet veszélyeztető szennyeződéseket. A 3455. számú Munkácsy Mihály úttörőcsapatban 250 ifjú vöröskeresztes pajtás tevékenykedik, közülük félszá. zan az osztályok egészségőri teendőit látják el — mondotta beszámolójában Énekes Jánosáé vöröskeresztes tanárelnök, aki arról is szólt, hogy évéhte csaknem 100' fiatal sajátít el személyi higiéniai, elsősegélynyújtási és csecsemő, ápolási ismereteket az ifjú vöröskeresztesek tanfolyamain, s tavaly 300 úttörő és kisdobos választotta és, tette is sikerrel az egészségőr-próbái az iskolában. A vöröskeresztes pajtások nyerték tavaly a járási csecsemőgondozási versenyt, harmincán az egyedülálló idős embereket gondozzák, sokan pedig a véradások, tüdőszűré- sek szervezésében, az önkéntes véradók meggyőzésében vesznek részt. Jean Casseigneau — munkatársunk kérdésére — elmondotta: Látogatásának célja, hogy egy, a jövő esztendőben megrendezendő vöröskeresztes tanácskozást készítsen elő, s fontosnak tartotta, hogy megismerhesse egy magyar általános iskola ifjúsági vöröske. resztes tevékenységét. Elismeréssel szólt a pedagógia! munkáról, amelyet a kiskun- lacházi iskolában tapasztalt, s arról, hogy az ifjú vöröskeresztesek miként veszik ki részüket a helyi közösség életéből, a környezetvédelemből, az idősek segítéséből. V. G. P. Kuvaiti küldöttség látogatása A MALÉV vendégeként — a Kuvait—Budapest légi járat megnyitása alkalmából — kuvaiti delegáció tartózkodik hazánkban Rasha al Sabah hercegnő vezetésével. A küldöttség tegnap látogatást tett a Dunakanyarban. Megtekintették a visegrádi királyi palota romjait és az ásatásokat, majd a fellegvárat. Szentendrén városnéző séta és a Kovács Margit Múzeum megtekintése szerepelt a programban. Végezetül az Óbuda Tsz-ben lovasbs- mutatón vettek részt, és megnézték a virágkertészetet. Rasha al Sabah hercegnő nyilatkozott lapunk munkatársának. Elmondta, hogy először jár Magyarországon, s e rövid tartózkodás is mély benyomásokat tett rá. Elismerően szólt a szívélyes fogadtatásról, a műemlékekről, múzeumokról — s mint mondotta —, különösen megnyerték tetszését a Dunakanyariban látottak. Ugyancsak nagy na- tást tett rá a magyar folklór, melyből e látogatást megelőző estén kapott ízelítőt a küldöttség. Hangsúlyozta, hogy Kuvait- ban nagy jelentőséget tulajdonítanak a magyar—kuvaiti kapcsolatok fejlődésének. Ennek jelentős állomása vo! Lázár Györgynek, a Miniszter- tanács elnökének a közelmúltban Kuvaitban tett látogatása — Mi — tette hozzá — egyaránt törekszünk a politikai, gazdasági és kulturális kapcsolatok erősítésére Magyar- országgal. Én, mint a kuvaiti egyetem rektora, személyesen is szívügyemnek tekintem az oktatásban, a kulturális élet területén való együttműködésünk kiszélesítését. M. J. > * A váci Szőnyi Tibor Kórház gyermekosztályán Péter Judit főorvos, beszél egyik legtöbbet használt műszerükről, a Radelkis elektrokémiai műszergyártó szövetkezet által készített vérgáz-analizátorról; — Ez a szerkezet egyrészt azt mutatja ki, mennyi lúgos anyagot kell az orvosnak a beteg szervezetébe juttatnia, hogy ott az egyensúly helyreálljon. Egészséges embernél erről az egyensúlyról a tüdő és a vese gondoskodik. A műszer azt is közli, hogy elegendő-e a koraszülött csecsemők vérében az oxigén, mert a túl sok oxigén épp úgy veszélyes lehet, mint a túl kevés. Amióta a műszer a kórházban van, naponta 12 órán át segíti az életmentést, megbízhatóan. Ha legkényesebb alkatrésze az elektród elromlik, a szövetkezet szervizszolgálata soron kívül kicseréli. — Van egy ugyanilyen rendeltetésű nyugati műszer is, — magyarázza a főorvosnő. Az csupán annyival tud többet, hogy számmal jelzi azt, amit nekünk egy skáláról kell leolvasnunk. Ha arról van szó, hogy egy megközelítőleg azonos hazai és külföldi műszer között kell választanom, a jobb javítási lehetőségek miatt is a hazai mellett döntök. Vácott nem A fentiek ellenére is elhangzott a közelmúltban a Radelkis sajtótájékoztatóján az a megállapítás, hogy a kórházak a magyar orvosi műszerekkel szemben, különböző okokból, előnyben részesítik a külföldi, elsősorban a tőkés országból származó gyógyászati berendezéseket. Vajon igaz-e a megállapítás, s ha igen, mi készteti a kórházakat erre a megkülönböztetésre ? A kérdést a váci kórházban Nyéki László gazdasági igazgatónak is feltettem: — Oknak kevés az a tény, de befolyásoló, hogy a magyar orvosi műszergyártás fejlődése ellenére is lépéshátrányban van a nyugati országokkal szemben. Az is érthető, hogy a kórházak az eredményes gyógyítómunka érdekében igyekeznek a legjobb, legtöbbet tudó műszereket beszerezni. Ügy vélem, azonban a váci kórházra nem érvényes az elítélő megállapítás. Műszereink, gyógyító berendezéseink 60 százaléka hazai gyártmány, a többi import. Épülő rendelőintézetünkbe 21 millió forint értékű gépet vásárolunk, s ebből mintegy 5 milliót képviselnek a tőkés országból származók. Szerződésünk van a Medicor Művekkel: mintakórházuk vagyunk, azaz az általuk gyártott műtátor igán nem csak hogy beszámoltak olvasóiknak a döntő eseményekről, hanem közvetlenül részt is vehettek bennük. Ezzel kapcsolatban szeretném a magyar olvasó emlékezetébe idézni a háborúban részt vett Konsztantyin Szimonov híres szovjet író szavait arról, hogy az újságírók „Le Icával és jegyzetfüzettel, olykor meg géppuskával” az. elsők között nyomultak be a fasiszták által megszállt városokba. Ma a szovjet sajtó több tíz. ezer képzett újságírót, együttvéve körülbelül 170 millió példányban kiadott több mini 8000 újságot, mintegy 7000 folyóiratot és folyóirat-típusú kiadványt jelent, amelyeknek egyszeri példányszáma csaknem 180 millió. Az egész világon tudják, hogy ma a Szovjetunió a földkerekség legtöbbet olvasó országa Ami az időszakos kiadványokat illeti, jelenleg több mint négy jut minden szovjet családra. N. Zabelkin, a Szovjetunió Hőse, az AI’N budapesti irodájának vezetője rások vezetőinek támoga‘ásá- ra. Részült volt a jó munkában az építőipari vállalatok kommunistáinak, pártszervezeteinek is. Országszerte emlegetik a kerepestarcsai kórház építését, amely mutatta e pártszervezetek, a gazdasági vezetők és társadalmi szervek összefogásának eredményét, hatását, a munkások tettre- készségét. Noha a következő feladatok sem könnyebbek, s az építőipari vállalatokra is érvényes az MSZMP Központi Bizottságának december 6-i határozata, bizonyos, hogy helytállnak majd. A megyei párt- bizottság eddig is figyelemmel kísérte az építőipar munkáját: másfél évtized alatt harmadszor értékeli a pártbizottság tevékenységüket. A végrehajtó bizottság pedig # huszonnégyszer tárgyalt a tieruházás, építés feladatairól. Soha nem volt jellemző a pártbizottságra, de a vállalatokra sem, hogy a nehézségek, a gondok láttán sopánkodott volna. Mindig megtalálták az útját-módját, hogyan legyenek úrrá a nehézségeken. Ha a minisztérium is az eddiginél több segítséget nyújt, akkor ez az igyekezet még hatásosabb lesz. iái lobban mondotta, még nem nevezhető szocialista bérezésnek, ezen javítani kell. Sokan azonban ezt is rosszul értelmezik. Azt hiszik: az államnak bért kell fizetnie, holott az államnak csak munkát kell mindenki számára biztosítania, s csupán a megdolgozott munkáért kell kifizetnie a bért. A szakmunkásképzésről és a középkáder képzésről is szólott Sarlós István. Beszélt a tervezés, a beruházás és kivitelezés közös érdekeltségének megteremtéséről. Olyan ösztönzőkre van szükség, amely biztosítja a gyorsabb, az olcsóbb és a jobb minőségű munkát. Az állami, a szövetkezeti építőipar, de még a kisipar is segít megvalósítani mindazt, amit mi jobb munkánk, jobb életkörülményeink miatt meg akarunk építeni: valamennyien közvetlenül vagy közvetve, a szocializmus ügyét szolgálják. Mégegyszer hangsúlyozta, milyen sok siker, eredmény dicséri Pest megye fejlődését, s mint mondotta: ebben a fejlődésben az építőiparnak számottevő szerepe van. A pártbizottság tagjai egyhangúan elfogadták az írásbeli előterjesztést, a szóbeli beszámolót és megszavazták a következő évekre szóló feladatokat. ' S. Ä. írező és ágii ovgef sag tó hajtásáért vívott harcban. Lenin a későbbi években is óriási jelentőséget tulajdonított a sajtónak; a politilcai harc legélesebb fegyverét, azt a hatalmas eszközt látta benne, amelynek révén a dolgozók a párt terveinek megvalósítására szervezhetők. . Ezért nem véletlenül alakult ki a népben az a vélemény, hogy a sajtó minden dologban igen közeli és megbízható segítőtársa a pártnak. Az első szovjet ötéves tervek éveiben a sajtó mint a néptömegek fóruma segített a pártnak az ipar alapjának megteremtésében, a dolgozók mozgósításában és szervezésében. Leonyid Iljics Brezsnyev Újjászületés című könyvében is nagyra értékelte a szovjet újságírók önfeláldozó munkáját. Ügy vélem, hogy újságíróink valóban méltók arra a megbecsülésre, és elismerésre, amelyben az SZKP KB főtit- •kára részesítette őket. Az újságírók a háború idején és a háborút követő években mindig ott tartózkodtak, ahol a legnehezebb volt a helyzet, s merték a pártbizottsági ülésen a ceglédi építőipari vállalatot, a nagykőrösi városgazdálkódá- si vállalatot, a dabasi költség- vetési üzemet. Mindezek a vállalatok jelentős részt vállaltak a helyi kommunális feladatok elvégzésében. Kiemelkedik a MEZEPSZER, amely a budai járás gyermekintézmény-fejlesztési programjából oroszlánrészt vállalt. A ráckevei járás fejlődésében meghatározó az ÉGSZÖV, s a monori járásban a Szövetkezeti Vállalat teljesítménye kiemelkedő. 1 Vannak azonban olyan vállalatok is, amelyek mit sem törődnek a közösség dolgaival, inkább vállalnak villaépítést a Rózsadombon, jobban is fizet. mintha a helyi gondokon osztoznának. Szerencsére ezeknek száma kevés, s példájuk sem talál követőkre. Ezután is helytállnak A megye építőiparában az eredmények a meghatározók. Ezek forrásai: az egység és az összefogás. A megyei párt- es tanácsi vezetés minden feladat elvégzésénél egységesen lépett fel és mindenkor támaszkodtak a városok, a jáSarlós István: Ax átlagost Mind az írásbeli előterjesztéssel, mind a szóbeli beszámolóval egyetértek — mondotta a felszólalása kezdetén. A fiz felszólaló meghallgatása is erősítette azt a benyomását, de más ismeretei is annak megállapítására késztetik: az országos átlagnál jobb a Pest megyei építőipari vállalatok munkája. Nagyszerű a megyei pártbizottság szervező, ellenőrző munkája. A Politikai Bizottság tagja szépen szólott arról, hogy az építőipar milyen ősrégi mesterség, legrégibb ipari munka, ezért érthető, hogy sok régi hagyományt is őriz. Ügy érzi, hogy nem eléggé népi, nemzeti ügy az építőipar ügye. Ezt bizonyítja az is, hogy a kiszolgáló ipar, így a többi között a kohó- és gépipar, a könnyűipar, a vegyipar, nem tekinti elsőrendű feladatának, hogy mindenben kielégítse az építőipar igényeit. Olykor a propaganda is mostohán bánik az építőkkel, csak a hibákat látják, s hagyják, hogy a hibák eltakarják a valódi, meglévő értékeket. Pedig sok minden épül fel határidőre, olcsóbban a tervezettnél és szebben a megálmodott- nál. S aki körülnéz, láthatja, milyen sok értékes ember dolgozik az építőiparban. Sarlós István szólott a bérrendszerről is, amely, mint Szén A szí i KOKTÉL A SZOVJET SAJTÓ NAPJA ALKALMÁBÓL A szovjet sajtó napja alkalmából Vlagyimir Jakovle- vies Pavlov, a Szovjetunió budapesti , nagykövete pénteken koktélt adott a nagykövetségén. Megjelent Győri Imre, az MSZMP KB titkára, Vár- konyi Péter államtitkár, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke, Király András, a Magyar Újságírók Szövetségének főtitkára, továbbá az országos lapok, az MTI, a rádió és a televízió több vezetője és vezető munkatársa. Ott volt számos budapesti diplomáciai képviselet sajtóattaséja is. ★ A Szovjetunióban' a sajtó napját minden évben május 5-én ünnepük, azon a napon, amikor a Pravda első száma 1912-ben megjelent. A Lenin alapította újság a bolsevik párt szócsöve, a nép szava lett Oroszországban a cárizmus és a burzsoázia ellen, a szocialista forradalom végre(Foly tatás az t. oldalról) i nyelnek alakulásában nagy ; jelentősége van az ötödik öt- ‘ éves terv eredményeinek. A £ vállalat beruházási feladató- ' kát nemcsak be tudják fejez- J ni, hanem bizonyos területe- ken túl is teljesítik. Jelentős * állami kiemelt beruházások * készültek el. így a többi kö- 1 zött a Dunai Köolajfinomitó 1 Vállalat II. üteme, a Duna- 1 menti Hőerőmű Vállalat II.— 1 III. üteme. A határidő betar- * tásán túl, dicséret illeti az £ építőket a 3 százalékos költ- ' ségmegtakarításért is. Elké- 1 szült a 750 kv-os távvezeték albertirsai fogadóállomása, s : ütem szerint épül az Adria 1 kőolajvezeték. Mindössze o * diósdi csapágygyár rekonstruk- * ciója húzódott el a nagy be- 7 ruházások közül. Sok emlí- c tésre érdemes beruházást va- 1 lósítottak meg az ipari és me- £ zőgazdasági üzemek. A lakóhelyek fejlesztésében a lakosság társadalmi munkájával járult hozzá. Az utóbbi három évben csaknem egy milliárd forint értékű társadalmi munkát végeztek, 140 ' millióval többet, mint a ne- * gyedik ötéves terv idején. 1 Csak elismeréssel lehet szólni ‘ a helyi párt-, tanácsi és társa- I dalmi szervek szervező, irá- nyitó, mozgósító munkájáról. A megyei pártbizottság ülésén sok szó esett az egészség- ügyi ellátás, különösen a fekvőbeteg ellátás javításáról, valamint a gyermekintézmények nagyarányú fejlesztéséről. Az V. ötéves tervben 477 általános iskolai tanterem 1 megépítése szerepelt, de gyor- 1 sított programmal 700 általá- < nos iskolai tanterem várja a ‘ tanulókat. Négyezer óvodai i hellyel épül meg több a tér- < vezettnél. Az óvodáskorúak i 76 százalékát már el tudják 1 helyezni az óvodákban. 1 Elmaradás van azonban a 1 közművesítési tervek teljesítő- 1 sében, bár a lakótelepápítke- 1 zéseket ez nem befolyásolja. Ettől függetlenül, a továbbiak- ‘ ban nagyobb figyelmet szén- 1 telnek majd ennek a fontos , területnek. i , ! Ujcbb segítség \ a lakásépítéshez Az V. ötéves terv idején 30 j ezer családi ház épül meg, ez ^ 70 százaléka az összes lakás- j építésnek. A lakosság építke- , zése mintegy 12 milliárd forint beruházást jelent öt év alatt. , A megye minden lehetőséget { .kihasznál a családiház-épít- . kezesek segítésére. A nagy- “ arányú családiház-építés a jövőben sem csökken. Ezért , gondoskodni kívánnak a gazdaságosabb közművesítésről, a lakásépítésre alkalmas terű- ' íetek célszerűbb felhasználása érdekében a korszerű, csopor- ‘ tos építkezésről. Ily módon a telekterületek 50 százalékkal 1 csökkenthetők és kedvezőbbek p a hitelfeltételek is. A Budapest vidéki Tüzelőanyag- és Építőanyag Kereskedelmi Vállalat túl az anyagok biztosításán. bevezette' az előértéke- sítést is. Az érdi telepen építési eszközöket is kölcsönöznek , és várható, hogy Szentendrén és Monoron is követik a példát. ■ Az elmúlt három évben sok gazdasági megszorítás befolyásolta a munkát, nagy volt i a főváros elszívó hatása is. 1 mégis teljesítik, sőt túlteljesi- < tik a városok, a községek az ] ötödik ötéves tervet. Ez is bi- j zonyítja: javult a vállalatok ; munkája, hasznosan tevékeny- ] kednek. A pártbizottsági ülé- ] sen megemlékeztek azokról a ] vállalatokról, amelyek épp az . elmúlt héten, május elsején ; kapták meg a kiváló címet • munkájuk alapján. Hozzá kell ; ehhez tenni: országosan csők- • kentették a kitüntetések szá- ] mát. Pest megyében mégis , hét építőipari vállalat bizonyult alkalmasnak az elismerésre. így a Cement- és Mészművek váci gyára, a Pest megyei Üt- és Hídépítő Vállalat. a Váci Városgazdálkodási Vállalat, a Szentendrei Építőipari Szövetkezet, a kerepes- tárcsái, a Terminál, a MEZEPSZER, a szövetkezeti vállalatok közül. Miniszteri dicséretben pedig a Gödöllői Építőipari Szövetkezet részesült. Elis-