Pest Megyi Hírlap, 1979. május (23. évfolyam, 101-125. szám)
1979-05-20 / 116. szám
A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA A VÁCI JÁRÁS ÉS VÁC VÁROS RÉSZÉRE XXIII. ÉVFOLYAM, 116. SZÁM 1979. MÄJUS 20., VASÁRNAP Teljesítménybérezés a vad MHD-ban Egy biztató kísérlet haszna Magyarországon mindenki lelkes híve a teljesítménybérezésnek. Bárki készséggel elismeri, hogy csak akkor lehet a hatékonyság növeléséről, az eredményesebb gazdálkodásról a siker reményében beszélni, ha ennek egyik előfeltételét, a munkások anyagi érdekeltségét is megteremtjük. De bevezetni? Miért éppen nálunk? Nincsenek meg az objektív feltételek, elmennek az emberek, nehezíti a bérelszámolást — meg sorolhatnánk a kifogásokat, melyeket a lelkes helyeslők felhoznak, mihelyt saját magukon kellene kipróbálni az elvek helyességét. Így aztán még mindig ott tartunk, hogy csak a dolgozók kisebbik hányada részesül teljesítménybérezésben. Megfordítva is mondhatnánk: szerte e hazában a bérből és fizetésből élők nagyobbik felének jövedelme független attól, hogyan dolgozik. Munkától függően A Magyar Hajó- és Daru- gyár váci gyáregységében, ahol a konténerek készülnek, már eddig is volt teljesítménybérezés. A szakemberek degresszív bérrendszernek hívják azt az ösztönzési formát, amit alkalmaztak: a 100 százaléknak megfelelő norma eléréséért járt az alapfizetés, s a túlteljesítésnek már csak 60 százaléka illette a dolgozót. Január elseje óta — egyelőre kísérleti jelleggel — ú; rendszert vezettek be a váciak. Miskai Ferenc gyáregységvezető: — A világ konténerpiaca nyitott. Az elmúlt három év alatt gyakorlatilag háromszorosára nőtt konténerexportunk — ebben az évben például nyolcmillió dollár értékben szállítunk külföldre — s a termelés bővítésének egyik legfontosabb útja a dolgozók anyagi ösztönzése. Ezért tértünk át az év elejétől az egyenes darabbérre, ami annyit jelent, hogy a munkások jövedelme egyenesen arányos az általuk elvégzett munka mennyiségével. Gyakorlatilag ez úgy néz ki, hogy minden konténertípusra, meghatároztunk egy összeget, tehát azt a bértömeget, ami jár érte a dolgozóknak. Ahány konténer elkészül, annyiszor kapják meg ezt a pénzt Előzetes feltételek — Milyen feltételeket kellett megteremteni az új rendszer bevezetéséhez? — Először is kellett hozzá bértömeg, hiszen hiába teljesítenének többet a munkások, ha nem tudnánk miből kifizetni. Másodszor meg kellett teremteni a nem közvetlenül a termelésben dolgozók érdekeltségét is, hiszen az ő kiszolgáló munkájuk is elengedhetetlen feltétele a többlettermelésnek. Náluk vegyes bérrendszert vezettünk be, ami annyit jelent, hogy időbérben vannak ugyan, de premizálásuk az elkészült konténerek darabszámának függvénye. Végül, de nem utolsósorban egy népszerűtlen intézkedést is végre kellett hajtani: átlagosan mintegy tíz százalékkal levettük a normát. Persze volt nagy tiltakozás, s ez is indokolta a kísérleti jelleget: a kollektív szerződés szerint féléves próbaidőt határoztunk meg. Kisebb módosítások A váci kísérlet másik érdekes vonását Petheő Miklós üzemgazdasági osztályvezető magyarázza el: — Ez a bérezési rendszer csoportbérezés, tehát a korábban említett, egy-egy műveletért járó bértömeget mindig a munkát elvégző brigád kapja meg. A hónap végi elszámoláskor a brigádnak járó teljes összeget aztán az órabérek arányában osztják fel. Az új elosztási forma azonban emellett érzékeny műszerként azonnal jelzi az egyes brigádok összetételében beálló változást is. Mégpedig nem is akárhol, hanem a fizetési cédulán! Lebán Tibor. a Felszabadulás brigád vezetője: — Ha felvesznek valahová egy magas órabérű embert, hiába dolgozott mindenki ugyanúgy, mint előző hónapban, mégis kevesebb lesz a pénze, mert az új embernek órabérével arányosan több jut. Persze ez megfordítva is igaz: ha egy távozó helyére alacsonyabb órabérrel jön valaki, a régieknek nagyobb rész jut a hó végén. Az esetek nagy többségében tehát az ilyen változások kiegyenlítődnek, de előfordulhat az Is, ami a festőbrigáddal történt: mivel mindig csak magasabb órabérrel kerültek hozzájuk új emberek, ők rosszul jártak. Ezzel együtt az új rendszert — bár szerintünk kisebb módosításokra szorul — jónak tartjuk. Ezt erősítette meg a Komócsin Zoltán brigád vezetője, Nyári Ferenc is. Az a véleményük, hogy a félévkor esedékes felülvizsgálatkor ki kell térni az üzemen belüli átcsoportosításokból adódó jö- vedelemeltérásekre — mert ez náluk is okozott problémát —, de a teljesítménybérezés összességében jó. A miértre egyszerű a válasz: a korábbiakban említett termelésnövekedéssel egyidejűleg az év első három hónapjában a dolgozók átlagjövedelme elérte besorolási órabérük 105 százalékát. Tehát többlettermelés, többletjövedelem. Mi mást várhatnánk egy teliesítménvbérezési rendszertől? Ez a célja. Weyer Béla is hűen tükrözi a 177 évvel ezelőtt élt művész kvalitásait. A díszterem falain látszat-architektúrát, klasszicizáló figurális frízt és allegorikus jeleneteket láthatunk. Itt és egy következő teremben még megcsodálhatunk egy-egy eredeti, külső fűtésű, hengeres testű cserépkályhát, a fertődi palotában lévőkhöz hasonlókat. Rudnay Józsefné — Veres Pálné lánya — az 1922-ben megjelent emlékirataiban ezt írja kastélyukról: „...újabb lakóhelyünket férjem anyai nagyalyja és nagyanyja építtették. 1802-ben készült el Ca- nevale francia építész tervei szerint...” Az emlékiratokból tudjuk meg, hogy Rudnay- né. vácnartyáni asszonysága ideje alatt Madách Imre, Gyű lai Pál. Herman Ottó, Jókai Mór, Mednyánszky László. Mikszáth Kálmán és még hosz- szú oldalakon sorolhatnánk azokat, akik e falak között gyakori vendégek voltak. Rudnay József haladó szellemű, függetlenség párti politikus, a környék vezéregyénisége volt. Egyik kezdeményezője a szabadságharc dicsőségét hirdető emlékoszlop felállításának, amelyet az országban elsőként Vácott emeltek 1868-ban. Ehhez az épülethez fűződik annak a híres Kossuth-levélnek az emlék?, amelyet a turini remete Rudnay Józsefnek, mint a váci választókerület bizottsági elnökének írt 1867. augusztus 20-án. E nagyhatású levél nyilvánosságra hozatala miatt perbe fogták Rudnayt, de az eljárás során őt felmentették, s az áldozat Böszörményi László újságíró lett... A kastély ma műemlék. Építészeti szépsége és rész- megoldásainak ritkasága miatt lett azzá. de e fentebb elmondottak kegyeleti hellyé is emelik. Helyszíne volt a szabadságharc utáni néma ellenállásnak is. Veres Pálné, majd lánya, Rudnayné sok évtizedes küzdelme a nők egyenjogúsáFalrészlct Vadászati kiállítás Nagymaroson Barcza Zsolt felvétele A Dunakanyar „Kittenber- ger” Vadásztársaság olyan vadászati kiállítást szervezett Nagymaroson, amelynek csodájára járt napokig az egész ország. Miért sikerülhetett? Erről beszélgettünk Kapeller Bélával, a kiállítás egyik szervezőjével. — A vadgazdálkodás történetében nem egyszer fordult elő, hogy a kipusztulás veszélyétől kellett megmenteni a nemes vad-állomány egyes fajtáit — mondta a kiállítás házigazdája. — Ez persze nem volt könnyű feladat: a vadászati tilalmak bevezetése, a vadföldek megművelése és a vadállomány helyes selejtezése volt a feltétel. A szarvasagancsok kiállítási anyagát is eszerint válogattuk. Vagyis úgy, hogy a közönség megismerkedhessen a legszebb trófeától — mint amilyen az évtizedek világrekorder szálkai bikáé — a leggyengébb agancsig, mint amilyen a villás azaz gyilkos bikáé. És, hogy még jobban érzé-. keltethessük a trófeák különbözőségét, kiállítottunk néhány egyedi darabot. Köztük az egyik legérdekesebb, az általam elejtett három ágas, három rózsás, három tős őzbak agancsa, amely selejt és egyedi példány egyszerre. Ezt nem dicsekvésként mondom, hiszen a vadász, ha selejtet ejthet, arra jobbára büszkébb, mintha kapitálist lőne. Kiállítási sétánkon hosszasan időztünk erdeink egyik ritka, nemes vadjának trófeája előtt. — A muflon eredetileg Korzika és Szardínia szigetéről került hazánkba — folytatta Kapeller Béla. — Először az 1900-as évek elején tűnt fel a Börzsöny hegységben, Kemence környékén. Az első világháború azonban majdnem kipusztította az egész állományt. az azóta történt újratelepítéssel sikerült felfejleszteni a tenyészetet olyannyira, hogy az elmúlt évben két aranyérmes példány is puskavégre került. Érdekes, hogy a hazai muflonok testsúlya nagyobb, mint az őshazában élőké. — A szalonkát ízletes húsáért és szalmikjáért, azaz belső részéért vadásszák előszeretettel. Hihetetlennek tűnik, mégis a legfinomabb vadász- csemegék közé tartozik ennek a madárnak a mustár ízéhez hasonló, kenyérre jól kenhető bele. A magyarázata az, hogy a szalonka a föld nedveivel táplálkozik. Nemcsak kuriózumokkal, hanem nagyon sok más. az A vöröskeresztes világnap és a térítésmentes véradómozgalom húszéves jubileuma alkalmából kedden, május 22-én délután 5 órakor a zeneiskola hangversenytermében emlékünnepséget rendez a városi-járási Vöröskereszt vezetősége és a Szőnyi Tibor Kórház vértranszifúziós állomása. Dr. Rissanek Klára, a Pest megyei Tanács VB Váci Járási Hivatalának elnökhelyettese, a Vöröskereszt járási vezetőségének elnöke a vöröskeresztes világnap idei jelszaváról, a mozgalom jelentőségéről szól majd ünnepi beszédében, majd dr. Tóth Olga^ a vér transzfúziós állomás főErdei- Termékfeldolgozó Vállalát által készített, a vadászattal és az erdővel valamilyen módon kapcsolatban lévő használati és dísztárggyal, termékkel ismerkedhetnek meg a látogatók. A kiállítás igazi summáját a MAVOSZ fotóklub tagjainak, az élő természet pillanat-mozdulatait mo- zaikszerűen felvillantó fotói szőtték egybe. Németh Péter orvosa méltatja a térítésmentes véradómozgalom két évtized alatt elért eredményeit. Az ünnepségre meghívott szervezőknek, vöröskeresztes aktíváknak a Vác Városi KISZ kórus és dr. Baksai László ad ajándékhangver- sanyt. — Meggy és gyep. A kosdi Lenin Termelőszövetkezet növénytermesztési főágazatának idei tervei között szerepel az állatállomány szükségleteinek megfelelő mennyiségű és minőségű takarmány megter- mesztésén kívül 65 hektárnyi meggy és szilva, valamint 169 hektár gyep telepítése. Emlékünnepség a vöröskeresztes világnapon Kézilabda Rangadó a Budakalásszai — A század elején kipusztultnak hitték ezt a vadat is — mutat kalauzom egy hosz- szú csőrű, az avar színével azonos színű madárra, amelyre a paravánok magaslatáról ragadozók, tollasok és prémesek. más-más színű üvegszemmel lesnek, s amely foglyok és fürjecskék, vadludak és vízicsirkék kípreparált alakjának színes társaságában áll alig észrevehetően. gáért, képzésük, oktatásuk ügyében végzett munkásságuk pedig a magyar oktatásügy emlékhelyévé tehetnék. A kastély néhány szobájából a minap költözött ki a helyi sportkör. Utolsó lakói szintén költözésre készülnek. Üres lesz az épület, így feltételezhető, hogy a tető és a falak romlása most már feltartóztathatatlan. így kell ennek történnie? Érdeklődésemre azt a választ adta Birhercz László, a községi tanács titkára, miszerint: a Rudnay-kastélyt öregek napközi otthonává alakítják. át. Ennek — szerinte — egy akadálya és feltétele van: a pénz. Mivel az nincs — marad a társadalmi összefogás, ami ugyan csodákat művelhet, de ebben az esetben nem kecsegtet az átütő siker reményével. A megyei bajnokságban szereplő V. Híradás kézilabda csapata vasárnap rangadó mérkőzést játszik a táblázat első helyén álló Budakalász- szal. A váci csapatról érdemes elmondani, hogy az utóbbi idő. Az összefogásra szükség van. Ám nemcsak a községi erők anyagi- és kétkezi lendületére, de megyei segítségre is. Reménykedhetünk abban is, — csak a kastély és régi lakóinak múltjáról le kell fújni a port! —, hogy a közoktatás- ügy illetékesei az utolsó pillanatban felfigyelnek a felbecsülhetetlen értékre. Itt nemcsak az anyagi,, az épületben lévő, még helyreállítható művészeti értékek, de a múlt haladó szellemi kincseinek a megmentésére is gondolunk. Nem vagyunk olyan gazdagok — közhely, ám így van! — hogy mindezt veszni hagyjuk. Ha Váchartyán lakóinak erejéből nem futja az értékmentésre. akkor széles körű szervezeti-társadalmi összefogásra van égető szükség. Irta és fényképezte: Csankó Lajos ben kitűnő játékkal hívták fel magukra a figyelmet. Az eddigi hét fordulóban kilenc pontot gyűjtöttek, s így a táblázaton előkelő helyre küzdöt- ték fel magukat A megfiatalított csapat remélhetőleg a Budakalász ellen is mindvégig jó és izgalmas mérkőzést játszik. Vasárnap a felnőttek mérkőzése délelőtt 10-kor kezdődik a városi stadionban. Elköltözött a nevelési tanácsadó A váci városi-járási nevelési tanácsadó rendelési helye megváltozik. A Klein Károly utca 26. helyett május 21- től a Lenin út 58. szám alatt, az Üttörőház első emeleti rendelőjében fogadja a gyermekeket és a szülőket. Óvodás olimpia A napokban rendezték Vácott a második óvodás olimpia elődöntőit. Május 27-én délelőtt 10 órakor a Pokol szigeti stadionban az Eötvös utcai, a Diófa utcai, a Rákóczi úti, a Sirály utcai, a Kertész utcai óvodák csapatai „versengenek” a Forte gyár, a Kötöttárugyár és a Bélésárugyár óvodásaival együtt, megmutatva, hogy kik a legügyesebb váci óvodások. Orvosi ügyelet Hétfőn dr. Afra Tamás, kedden dr. Répa Imre, szerdán dr. Kiss Péter, csütörtökön dr. Kovács Pál, pénteken dr. Csömör Pál, szombaton és vasárnap dr. Répa Imre tart ügyeletes orvosi szolgálatot Vácott a régi kórház épületében (Március 15. tér 9.). Az éjszakai és ünnepi ügyeletet teljesítő orvosokat a 11—525- ös telefonszámon lehet hívni. Hét közben a beosztás megváltozhat. A díszterem mennyezete * » Iff é!t Veres Pálné Pusztul a váchartyáni kastély A KASTÉLY ma már régi környezetétől megfosztva áll, hiszen a valamikori ősfáknak hajtásai is alig-alig vannak. Szigetként áll Váchartyánban. Az épület egy időben a magyar szellemi élet és művelődés központja volt, falai között a reformkori, majd a múlt század végén az egyre követelőbben teret kivánó nemzeti gondolat jeles képviselői vendégeskedtek és éltek. Itt élt és halt meg Veres Paine, a hazai nőnevelés apostolasszonya. A földszintes épület középrészét négy római dór oszlopos portikusz díszíti. Párkányán nem a megszokott háromszögletű oromzat, hanem tömör, fűzérdíszes attika látható. Az épület kissé vidéklesnek tűnő jellegét ez oldja fel méltóságteljes külsővel. Belépve két oszloppal megosztott előtérbe jutunk, amelyet féloszlopok és falpillérek tagolnak. Ez a rész ma a legelhanyagoltabb. s a lehangoló hatást a következő ajtó mögötti látvány még növeli. A kastély néhai dísztermébe lépünk, ahol az elmúlt évtizedekben különböző gazdasági tevékenységet, űztek. Volt itt egv időben libatömő ól. maid pulykanevelde. A hat és fél méter magas terem gyönyörű festett falait, ameddig kényelmesen felérték — lemeszelték. Egészségügyi okokból! Ami itt megmaradt, az ma
