Pest Megyi Hírlap, 1979. május (23. évfolyam, 101-125. szám)

1979-05-20 / 116. szám

Sikeres dolgozatok Első hely, különdíj Sikeresen szerepeltek az Agrártudományi Egyetem diákjai a 14. országos tudomá­nyos diákköri konferencián. A mezőgazdaságtudományi kar hallgatói 22 dolgozattal nevez­tek, s tizenöt kapott elisme­rést: három munkát első, ötöt második, hetet pedig harma­dik helyezéssel díjaztak. A gépészmérnöki kar hall­gatói sem vallottak szégyent, a huszonhárom dolgozat közül itt is tizenöt bizonyult különö­sen jónak. Egy pályázat első, hat második és öt harmadik díjat nyert, három dolgozat pedig különdíjat kapott. Ifjúságpolitikai alap Kirándulás, cseretábor Az ifjúságpolitikai alap fel­osztásáról döntött a KISZ vá­rosi bizottsága. Az idén 10 ezer forint jut az ifjúsági alapból a klubok támogatá­sira, a fiatalok hazai és kül­földi utazásaihoz, a tanulmá­nyi kirándulásokhoz és a csehszlovákiai cseretáboro­záshoz 25 ezer forinttal já­rulnak hozzá. A kulturális, politikai és tömegsportren­dezvényekre 83 ezer forintot szánnak. Csigarekord Ojabb rekordert döntöttek a mászósebességükről nevezetes éticsigák. A Gödöllő és Vidéke Áfész tavaly összesen 48 va­gon éticsigát exportált Fran­ciaországba, Svájcba és az NSZK-ha. Noha az idei gyűj­tési szezon végéig majdnem két hét hátravan, tegnapig már 50 vagonnal indítottak útnak a veresegyházi felvá­sárlótelepről. — Gödöllő óvodáiból mint­egy 300 gyerek kerül az idén iskolákba. Ennyi hely szaba­dul fel az ősszel újonnan ér­kezőik számára, akiknek fel­vételéről június végén dönt az e célra alakult bizottság. — Csaknem 280 ezer forin­tot irányoztak elő a Volán Vállalat gödöllői üzemegysé­gében erre az évre kulturá­lis kiadásokra és üdültetésre. Egyéb szociális célokra hoz­závetőleg 60 ezer forintot köl­tenek, ennek mértékét a gaz­dálkodási eredmény terhére képzett jóléti alap nagyságától telték függővé. A vállalati se­gélyt hasonló módon mintegy 140 ezer forintra tervezték meg. A Pl VI. ÉVFOLYAM, lit. SZÁM 1979. MÁJUS 20., VASÁRNAP KISZ-esek a Petőfi Tsz-ben Értékelik az egyéni vállalásokat Az üzemi, szövetkezeti KISZ- szervezetek állandó gondja a szervezettség. Az aktivisták nem pihenhetnek, azon kell fáradozniuk, hogy minél több fiatalt kapcsoljanak be a kö­zösségbe, hogy minél több ifjú dolgozó vegyen részt a mozga­lomban. Talán éppen ezért szokatlan, hogy ahol ugyanez a gond, a KISZ-bizottság beszámolójá­ban a következőre bukka­nunk: „A három alapszervezet taglétszáma 65 volt tavaly, de az idén kevesebb. A csökkenés oka egyrészt az, hogy több fia­tal munkahelyet változtatott, másrészt, hogy az év végi ér­tékeléskor az egyéni vállaláso­kat megvizsgálva többüknek nem hosszabbítottuk meg a tagságát.” Az átlagnál jobb Az i dézetből ki tűni k, ezt a végső eszközt is igénybe ve­szik a kartali Petőfi Termelő- szövetkezet ifjúsági szerveze­tében — mert róluk van szó —, hogy valóban tartalmas mozgalmi életet teremtsenek. De ez természetesen csak a végső érv lehet. A legfonto­sabb teendő továbbra is az, hogy növeljék a szervezettsé­get, amiről az előbb azt mond­tuk, itt is gond. S hogy így ér­tékelik, az megfelelő önkriti­kára vall, hiszen egyébként a mezőgazdasági üzemek orszá­gos szervezettségi átlagánál jobban állnak. A termelőszövetkezet KISZ- bizottsága három alapszerve­zetet irányít, a vérségit, a kar- talit és a bagit. Munkájuk szorosan kapcsolódik termé­szetesen a gazdasághoz, amely­nek pártszervezetével jó a kapcsolatuk. Kölcsönösen részt vesznek egymás tanácskozá­sain, a tájékoztatás is megfe­lelő. A fiatalok hangulata, mun­kakedve nagyban függ a szö­vetkezet eredményeitől, a gaz­dasági sikerektől.. A KISZ- esek beszámolója azt tükrözte, hogy a munkahelyi légkör ja­vulása, a mozgalmi életben is fellendülést hoz. S ebben még jókora lehetőségek rejlenek. A szövetkezeti egyesülés idején ugyanis meglazultak a gazda­sági vezetés és a KISZ kap­csolatai, s ezt az utóbbi idő­ben igyekeznek, nem kevés si­kerrel, helyreállítani. Utánpótlás Különös gondot fordítanak a Petőfi KISZ-esei a községek úttörőcsapataira, az utánpót­lás nevelésének feladata az ő váilaikon is nyugszik. Az idén pályaválasztási bemutatót ter­veznek, s azt remélik, hogy több végzőst sikerül megnyer­ni a mezőgazdasági szakmák­nak. Nem dicsekedhetnek viszont jó eredményekkel a szövetke­zet ifjúsági szervezetében a politikai képzést illetően. Az ifjúsági vitaköröket megszer­vezték ugyan, de hol a vita- vezetőt választották meg rosz- szul, hol az időpontok egyez­tetése okozott fennakadást. Az aktivisták köre valamivel si­keresebb volt, de itt is van ja­vítani való. Korosztályok A KISZ járási bizottságán a beszámoló vitáján figyelemre méltó megállapítások hangzot­tak el a különböző KlSZ-kor- osztályok eltérő igényeiről. Nemcsak a kartali termelőszö­vetkezetben, hanem minde­nütt jelentkező gond ez: mást kívánnak a tizenéves vagy még egyedülálló KISZ-tagok, s mást a már családos, a har­minc felé járó fiatal szakem­berek, dolgozók. Nehéz a programokat úgy összeállítani, hogy valameny- nyi korosztály megtalálja a szórakozását, s valamennyiük számára hasznos és kellemes időtöltés legyen a KISZ-ben dolgozni. S ha ez sikerül, ha a tizennyolc és a huszonnyolc évesnek egyaránt vonzó lesz a mozgalom, akkor a szervezés is könnyebbé válik. Ez a Petőfi Termelőszövet­kezet KISZ-bizottságának egyik célja. S a többi is, a mozgalmas kulturális és sport­élet, a hatásos politikai kép­zés, a gazdasági munkában va­ló részvétel, kapcsolódik eh­hez. G. Z. Petőfi iskola Két súlyos vereség idegenben Súlyos vereseget szenve­dett legutóbbi idegenbeli mér­kőzésén a GSC mindkét kézi- labdacsapata. Budakalász—GSC 22-15 (9-7). GSC: Balogh — Tóth G. (1), Horváth (4), Székely (1), Sas. vári (3), Szliflta (3), Bede (3). Csere: Paulovics Évfordulós citerák Megszólal a holt diófán a húr ) Akinek emlékei vannak — emlékezik. Az élmények bár­mikor feltolulhátiiak, ám az olyan eseménynek, amelynek sokan, olykor egy égész társa­dalom voltak részesei, kiala­kulnak a kollektív emlékezés szokásai, legtöbbször az évfor­dulós ünnepek. Ilyen napokon mintegy reflexszerűen kezd működni az emlékezet, s az a tudat, hogy mások is felidé­zik a múlt szép vagy zord nap­jait, felerősíti az élményt és az együvétartozás érzését. Csorba Sándor nyugdíjas gödöllői asztalos a Tanácsköz- ársaság kikiáltásának hatva­nadik évfordulójára tizenki­lenc remekbeszabott citerát ké­szített. Muzsikát, ahogy ő ne­vezi. Így emlékezett. Hatodik életévében járt Csorba Sándor a forradalmas időkben. Szülei egy másik csa­láddal Üllőn béreltek lakást, egy-egy szobát, a konyha kö­zös volt. Azon a napon is ott téblábolt a kis Csorba, amikor lihegve lökte be a közös ajtót valaki, s figyelmeztette Pista bácsit, a szomszédot, fusson, mert közelednek a puskás em­berek. Kisvártatva be is nyo­multak, játszópajtásától, a me­nekülő hasonló korú fiától tu­dakolták, hova bújt az aoja. Megfenyegették: „ha nem mon­dod meg, lelövünk.” A meg­szeppent gyermek a kertek fe­lé mutatott, a puskások neki­iramodtak. de nem tudták el­fogni. Pista bácsi kommunista volt, vöröskatona. Csorba Sándor siheder ko­rától szerette a fát. Nagybáty­ja uradalmi bognár volt; sza­bad idejében cimbalmot és ci­terát készített. Tőle leste el a hangszerkészítés titkát, de csak citerát készített, cimbal­mot soha. Terjedelme miatt nem szerette, nehezen mozdít­ható. A citerát a hóna alá csapja az ember, s ha cimbo­ráival akár az erdő szélén tá­mad kedve egy-egy dalra, a csupasz földre állítva is meg­szólaltathatja. Amikor elérkezett az ideje, asztalosnak állt. Az elemi fo­Barcza Zsolt (elvétele gások elsajátítása után máris elkészítette az első citerát, amelyet sok-sok követett. Ha valaki megkérte, csinált neki. Az első igazi, ami már hang­szernek nevezhető 1970-ben készült el. S jó két esztendeje megkezdte az előkészületeket az évfordulós hangszerekre. Hosszú hónapokig kereste az alkalmas diófát, amely már teljesen megállapodott, belse­jében nem munkál már az élet egyetlen szikrája sem, nem ve­temedik, nyújtózkodik, zsugo­rodik tovább. Valamelyik gö­döllői padláson talált megfe­lelőt. Utána megcsinálta a mintadarabot, annak tapasz­talataival látott neki a tizen­kilenc mesterdarabnak. Ma ott sorakoznak lakása szélső kicsiny szobájában. Mind egyforma, mind más. Amelyik korábban készült el, telten, testesen szól. A későb­biek, amelyekben még dolgo­zik az anyag, a hús, még nem egészen tisztán. De persze ha mind megérik, hangzásuk kö­zött akkor is lesz különbség. A hangszín, a tónus rezzenés- nyi eltéréseit csak a jó fül. a zenei hangok iránt érzékeny hallókészülék veszi észre. Csorba Sándor végighúzza ujját a falnál sorakozó hang­szerek húrjain. Zendül a pa­rányi szoba, hosszú másodper­cek múlva ülnek e] a napról napra tisztuló hangok. Az emlékezés, a nagy napok tiszteletéül alkotott hangszer hangjai. A holt diófába oltott új élet hangjai. Kör Pál Tartalékosán lépett pályára Budakalászon a gödöllői csa­pat, de azért jól kezdtek, s ők vezettek 2-0-ra. Az első fél­időben taktikusan lassították a hazaiak játékát, s hogy ez eredményes volt, azt a szünet­beli szoros eredmény is bizo­nyítja. A második játékrész­ben is sokáig tartotta magát a GSC, de az 50. percben végleg kiállították Tóthot. Ezután ke­rekedett felül a jó képességű hazai csapat, s végül 7 gólos győzelmet aratott. A gödöllőiek közül Balogh és Székely di­csérhető. Budakalász—GSC ifi 30-11 (17-5). GSC ifi: Fibecz — Hegyi, Kecskés (2). Cserven (3), Krie. per (2), Balogh (3), Terjánszki (1) Hiába szerezte meg csapa­tunk a vezetést, a bajnokaspi­ráns Budakalász rögtön a mér­kőzés elején a kezébe vette az irányítást. A gödöllőiek mind­végig alárendelt szerepet ját­szottak. ezt mutatja a majd­nem 20 gólnyi különbség. M. M. Városi szakkörök kiállítása Megnyitó: holnap délelőtt Bizonyára sokan látták azt a nagyszerű kézimunka-kiál­lítást, amelyet az idén is megrendeztek az Agrártudo­mányi Egyetemen. Ott az egyetem dolgozóinak remek alkotásaiban gyönyörködhet­tek a nézők, már aki elment megtekinteni. Akkortájt hal­lottam az egyik közismert, városunk s vidékünk népi ha­gyományaira óvón tekintő sze­mélytől: de jó lett volna az egyetemiek kiállítását valahol a város Központjában is be­mutatni ! Gondolom: ami késik, az nem múlik, s jövőre talán pó­tolhatjuk. Ám a jövő héten az előbbihez bizonyos mértékig hasonló rendezvényre kerül sor a Petőfi Sándor általános iskolában. Május 21-én, hol­nap délelőtt nyitják meg, és egy hétig lesz látható az ugyancsak alkotókedvükben levő általános iskolások szak­köri és napközis foglalkozá­sain készült tárgyak kiállítása. Egy év válogatott munkái ke­rülnek az érdeklődők elé. Hogy az apróságok adottságai­hoz, tehetségéhez, szorgalmá­hoz méltó lesz ez a bemutató, arról egy értő zsűri már gon­doskodott, hiszen az iskolák­ban a múlt héten rendezett kiállítások anyagából válogat­ták ki a legszebbeket. Hogy volt miből válasz­tani, azt jelzi: a gödöllői álta­lános iskolákban egyetlen év alatt tizenhéttel gyarapodtak a szakkörök, s ma már 85 működik, amelyekben tóba mint 1300 gyerek találja meg becsülendő kis munkája örö­mét. A szakkörök tevékeny­sége szerteágazó: a kézimun­kák közül a népi hímzés táj­egységeinkre jellemző díszítő darabjai éppúgy ott lesznek, mint a gyerekkezek varrta, hímezte, horgolta, kötötte kö­tények, szoknyák, sálak. A hobbijellegű szakkörök ugyancsak szerepelnek, az egyik például bélyeggyűjte- ménnyel. Az általános iskolá­sok városi kiállításához a Török Ignác Gimnázium és Óvónőképzői Szakközépiskola diákjai is csatlakoznak: ők az óvodai foglalkozások használ­ható, saját készítésű szemlél­tető eszközeikből mutatnak be jó néhányat. A , gyerekek alkotásaiban még valami lényegeset alkal­munk lesz megcsodálni: azok munkáját, akik a gyerekek tenniakarásra mozduló kezét az első, talán ügyetlen, bátor­talan öltéstől, ollóvágástól a kész munkadarabig vezették a szakkörökben. F. I Virító gombafejek Szorgos munka a présházban Az egy évtizede eltűnt gö­döllői agyagbánya helyén ren­dezett utcasorok; felső csücs­kében áll az egykori korona­uradalom hatalmas présháza, mögötte a felosztott 16 kataszt. rális szőlő. A présház ipari célt szolgál, pincéjében gombater­mesztők próbáltak már több alkalommal szerencsét. Ide látogattunk egyik este, hogy tanúi legyünk az itteni mun­kának. A hatalmas pince labirintu­sában villanyfény fogadott. Pár évvel ezelőtt még prob­léma volt a világítás, ma meg­oldott, akár a vízellátás és a fűtés. Szert Gábor, a Gödöllő és Vidéke Áfész gombater­mesztő szakcsoport elnöke ka­lauzol. Ütünk sok s?áz fóliazsák kö­zött visz, valamennyiben dí­szelegnek a fehér gombafejek. Gyönyörű látvány. 1978-ban tértek át a zsákos termesztés­re, ami korszerűbb és gazda­ságosabb. A termesztés nagy szakértelmet követel, a gom­bások állandóan képzik ma­gukat. Nem egy közülük a Kertészeti Egyetemen hallga­tott egy-egy kurzust, hogy el­sajátítsa a korszerű termesz­tés fogásait. A kívülálló is sejti, meny­nyi fáradsággal, munkával jár a gombatermesztés. A szüret szép, de amíg odáig eljutna«, sok fizikai munkát kell végez­niük. Évente két alkalommal van szüret, ami eltarthat négy hónapig is. Ilyenkor tervsze­rűen szedik a gombát, osztá­lyozzák, ládákba rakják, mér­legelik és szállításra előké­szítik. A termésre már előre szerződést kötnek és a szállí­tásoknak pontosan tesznek eleget. Amikorra az üzleték nyitnak, már helyszínen a friss áru. A csoportnak 45 tagja és vá­lasztott vezetősége van. A szál­lításról maguk a tagok gon­doskodnak. Szerződéses kap­csolatban vannak az áfész helyi üzletein kívül az Észak- Pest tnegyei Áfész-szel és a Vác és Környéke Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalattal. Nyolc évvel ezelőtt még a napi 20 kiló gomba elhelyezése is gondot okozott, ma a 2 mé­termázsa is kevés. Ottjártunkkor Ádám László- né, Fehér Istvánná, Bordás Béla, Hídvégi János szorgosan szedték társaikkal a termést, Gergely Gábor ládázott, Ha­rangozó Mihály a mérést in­tézte. Aztán jöttek újabb és újabb dolgozók, ki mikor sza­badult állandó munkahelyé­ről. Igen magas páratartalmú a levegő, állandóan egyforma hőmérséklet, ez is megnehezíti az itteniek munkáját. Ütünk végén még megtud­tuk, hogy a szakcsoportnak öt­tagú vezetősége, intéző és el­lenőrző bizottsága van. Csiba József Volán-brigád Elsők a járási versenyben Két évvel ezelőtt alakult az Árammérőgyárban a Volán szocialista brigád. A Fábián József vezette kollektíva tizen­négy tagja fuvarozásért fele­lős. Nem panaszkodhatnak munkahiányra; az anyagot, az embereket télen-nyáron, eső­ben, hóban, szélben hozni- vinni kell. Tavaly vállalásuk­ban a szocialista cím megvé­désén kívül szerepelt az is, hogy elnyerik a brigádzászlót. Jó munkájukat tanúsítja, hogy céljukat elérték. Minek köszönhetik az elis­merést? Jobb munkaszerve­zéssel elérték, hogy szállítási nehézségek .. miatt nem volt termelési akadály. Igyekez­nek a gépjárműveket teljesen kihasználni, de a gyorsaság sem megy a biztonság rová­sára. Tavaly balesetmentesen közlekedtek, pedig együtt több mint 834 ezer kilométert vezettek. Az egyik brigádtag, Kristóf István nemrég meg­kapta a 750 ezer kilométer balesetmentes megtételéért járó kitüntetést. Nem vélet­len hát, hogy a balesetmentes közlekedési versenyben a já­rásban elsők, a megyébe* pe­dig harmadikok lettek. Büszkék lehetnek arra is, hogy takarékosan bántak a benzinnel, a gázolajjal is. Megtakarításuk több mint 7 ezer liter benzin és másfél ezer liter gázolaj. Nemcsak munkahelyükön ismerik őket, ahol társadalmi munkával segítettek az üzem- anyagkút építésében és a ga­rázs felújításában, hanem a városban is. Segítettek pél­dául a városi-járási könyvtár költöztetésében. Fő. G. remény sincs rá. Mindez a Dó­zsa György út 40. és 42-es szá­mú házak környékén, de nem kell sokat menni, társai ott vannak e legforgalmasabb fo­il tunk széliében, hosszában. Kezdődnek a HÉV-sineknél, folytatódnak a húszas ABC melletti zebránál, s ugyanilyen döcögtető hely a Városmajor Utca torkolatának környéke is. De még nincs vége: a temető­vel szembeni szakasz nagy­részt ugyancsak kriminális, egészen az Április 4. utcáig. Az út, annak ellenére, hogy a tél végén javítgatták, rég­óta rossz, legalább hat-hét éve. Lehet, hogy évek múlva úgyis felbontják, mert az alat­ta húzódó csatornarendszert felújítják, s akkor majd bizo­nyára nagyszerű pályatestet is kan. De addig? Biztos, hogy sok mindenre kell a közös pénz, de azt sem feledhetjük, hogy a rossz út is sok pénzbe kerül, rongálja a génkocsikat, az idegeket. Az i egész Dózsa György út nem hosszú. Karbantartására több figyelmet kellene fordítani. Ha belátható időn belül nem kerül sor a végleges rendezés­re, legalább egy aszfaltsző­nyeget megérdemelne. F. L ▲ 4 Kátyúk széliében, hosszában A vályúszerű kátyú, az autó- I sok, motorosok bánatára, ke­resztben húzódik az úton. Ha hosszában lenne, valahogy csak kikerülnék, de így semmi

Next

/
Thumbnails
Contents