Pest Megyi Hírlap, 1979. május (23. évfolyam, 101-125. szám)

1979-05-20 / 116. szám

A régiek is visszatértek Újjáalakult a Rozmaring-együttes Rozmaring néptánc együt­tes ... Az ismerősen csengő •nevű, 15 éves gyömrői együt­tes sajátos színfoltja volt a nagyközség s a monori járás kulturális életének, korábban sokfelé szerepeltek az ország­ban, jártak külföldön is. Örö­münkre szolgál, hogy hosszabb szünet után ismét hallatnak magukról. — Egy éve dolgozunk, pró­báljuk a táncokat, s az utóbbi hetekben több szereplésünk is volt már — mondja Fehér József, az együttes vezetője. — Természetesen a Rozmaring nevet viseljük továbbra is. Huszonkét táncosunk között ismerős arcok is vannak, hi­szen a régiek közül többen is visszatértek az együtteshez. Fehér József elmondta, hogy igen jó a kapcsolatuk a műve­lődési házzal. Minden segítsé­get megkapnak. — Most a legfontosabb, hogy gyakoroljuk, tanuljuk a tán­cokat, hogy aztán megfelelő tudással, választékos reperto­árral léphessünk közönség elé. Az igen költségesnek mond­ható saját ruhákat illetően nem türelmetlenkedünk, vá­runk, de az már bizonyos, s erre ígéretet kaptunk: ha meglesz az anyag, a Ruha­ipari Szövetkezet készségesen vállalja az együttes ruhái­nak elkészítését. — A repertoárt említette. Gyömrő szegényes táncfolk­lórban ... — így igaz. S ezért a szí­vesen fogadott régi Rozmaring együttes táncait újítjuk fel. köztük olyan ismert, más táj­egységek táncait tanuljuk, mint a somogyi szvit, a huszár verbunk, a háromugrós ... ^ . J. I. Űj táncokat is tanulnak Felrobbant az oxigénpalack A felelőtlenség, a gondat­lanság, az utasítások be nem tartása igen sok baleset oko­zója lehet. A szabályok áthá­gása miatt sokszpr értékes gépek, berendezések válnak ronccsá, s nem ritka, hogy emberek sérülnek meg súlyo­san, esetleg életüket vesztik. Március 7-én az üllői Vo­lán-telepen is a felelőtlenség miatt következett be a sze­rencsétlenség. Az ott dolgozók, feletteseik hallgatólagos tudo­másával, már több ízben vé­geztek olyan munkát, ame­lyeknek a feltételei nincsenek biztosítva, s amelyeket a sza­bályzat is tilt. Hegesztettek vizsga nélkül, kereket szerel­tek megfelelő szerszámok, berendezések nélkül, s végül, sajnos, rajta is vesztettek. A baleset napján is éppen kereket cseréltek, s a gumit Sz. Tibor autószerelő a he­gesztéshez használatos oxi­génnel fújta fel. Ez már eleve veszélyes dolog volt, amit F. László még azzal tetézett, hogy olajos kézzel próbálta a szelepsapkát visszacsavarni. Az oxigén rögtön robbant, s a kerék szétspriccelő fémalkat­részei egyebek között súlyos szemsérülést okoztak. F. Lász­lót hosszú ideig kórházban ápolták és csak az orvosok­nak, és egy jó adag szeren­csének köszönhető, hogy nem vesztette el szemevilágát. Sz. Tibor, aki egyébként ki­tűnő ■ szakember, gondatlansá­gáért most a bíróság előtt fe­lel. A P E S T M E G Y;'E I HÍR L A P K U L-O N K I A D A S A XXI. ÉVFOLYAM, 116. SZÄM 1979. MÁJUS 20., VASÁRNAP Egyre többe kerül Kedvezményes akcióval segítenek Családi házak, lakások Utoljára tavaly májusban tárgyalta a monori nagyköz­ségi tanács végrehajtó bizott­sága a lakásgazdálkodásról ké­szült beszámolót. A téma a napokban ismét a vb napi­rendjére került. Mit is jelent a hivatalosan fogalmazott „lakásgazdálko­dás”? Az állampolgárok lakás­igényeinek nyilvántartása, a jogosultság megállapí­tása. a lakáskiutalási névjegyzék elkészítése, az állami tulajdonban, taná­csi kezelésben levő lakások állapotának, állagának figye­lemmel kísérése, raktárgaz­dálkodási- s az állampolgárok tulajdonában levő. de üresen álló lakóházak értékesítésével kapcsolatos feladatok. Ezeket a teendőket december végéig egy lakásügyi főelőadó látta el, január elsejétől az igazga­tási csoport vezetője a gaz­dája. Monoron 247 tanácsi keze­lésű lakást tartanak nyilván, ezek közül 30, műszaki álla­pota miatt, már nem újítható fel gazdaságosan, öreg, rend­kívül rossz épületek. Az Ady Endre út 59-es számú tanácsi ház a statikai vizsgálat sze­rint is megérett már a bon­tásra, kilenc ott élő család el­helyezéséről kell majd gon­doskodni. Az Ady utca 8-as számú ház állaga is a szaná­lást sürgeti, a Kossuth utcai 77-ben két család vár a köl­tözésre. A számok is jelzik az épü­letek öregedését, hiszen amelyik házra még érdé­Két nap kulturális programja Csévharaszton, 16-tői: ifjú­sági klubfoglalkozás. Gombán holnap, 18-tól: a népi tánccso­port próbája. Gyomron, 14-től: az ORAN­GE alkotóközösség műsora, 15-től: Mesezsák, bábelőadás gyerekeknek, hétfőn, 18-tól: a nők klubjának; 19-től: a kert­barátok körének összejövetele. Menüén, holnap 19-től: a páva kör foglalkozása. Monoron 9,30-kor: gyermek- rajz-kiállítás megnyitója (a Vigadó feletti kiállítóterem­ben), holnap 10-től 12-ig és 13-tól 18-ig: gyermekrajz-ki- állítás, 14-től: ismeretterjesztő előadás, Az életszínvonal, az életkörülmények alakulása a szocializmus építésének jelen­legi szakaszában (a könyvtár­ban), 18-tól: Környezetünk védelme, holnapunk megóvása (Monori-erdőn, az ifjúsági klubban). Nyáregyházán, hétfőn 18-tól: ismeretterjesztő előadás, őszintén a rákról, előadó: dr. Marjai Viktor körzeti orvos. Péteriben, 16-tól: a nyugdí­jasklub összejövetele. Pilisen, 10-től: járási sakk­verseny, 18-tól: ifjúsági klub- foglalkozás, hétfőn, 10-től: lo­gopédiai tanfolyam (a 2. szá­mú iskolában), 16-tól: az asz- szonyklub és az irodalmi szín­pad foglalkozása, 18-tól: az if­júsági klub összejövetele. Úriban, holnap, 14-től: a bábszakkör foglalkozása (az általános iskolában), 17-től: is­meretterjesztő előadás, Mi­lyen az egészséges gyermek magatartása, mire kell figyel­ni a szülőnek; milyen tünete­ket kezelhetünk otthon? Mi­vel forduljunk orvoshoz? (az óvodában). Üllőn, 18-tól, tánc­est, játszik a Titán együttes. Vasadon, 17-től: a citeraze- nekar próbája. Versesen, hét­főn 18-tól: a bélyegszakkör foglalkozása és az esztrád- zenekar próbája. Sokan ismerik Gál Jánosnit, aki Monoron, a József Attila utcában lakik. Ismerik azért is, mert öt évvel ezelőtt el­hunyt férje csaknem egy év­tizedig volt a nagyközségi pártbizottság titkára. Gálné szakmája szerint női szabó, 1966-ban ment nyugdíjba, mint a járási Vöröskereszt­szervezet titkára. Fáradhatatlanul — Tudjuk, hogy a felszaba­dulás utáni tevékenysége a szociális munkával függőit jjssze. Mit tudna erről az idő­ről mondani? — Tulajdonképpen 1950-ig a szakmámból éltem, bár abban az időben kevesen csináltattak ruhát. Állami alkalmazott 1951-ben lettem, amikortól a földművesszövetkezet vendég­lőjében pénztáros voltam. Már a következő évben azonban monori járási népművelési előadóként dolgoztam. Ugyan­ott voltam gazdasági vezető is, majd egy ideig a járási nőta­nács titkára. Elmondhatom, hogy feladatom a társadalmi munka szervezéséből állt. Jár­tam a járás községeit, sok lel­kes emberrel ismerkedtem meg, akik velem együtt fá­radtságot nem ismerve tették, amit kellett és amit a szívük diktált. Mindig voltak, mint ahogy ma is vannak rossz családi körülmények között élő fiatalkorúak, akik elvesz­nének a társadalom számára, ^ Legalább mérlegképes vizsgával rendelkező munkaerőt FŐKÖNYVELŐNEK FELVESZ a Pilisi Ruházati'Szüvetlcezet Pilis, Rákóczi u. 7. Telefon: Pilis 1. ha nem foglalkoznának velük olyanok, akik nemcsak hiva­talból, de emberségből is, jobb körülményeket teremtenek számukra. — Nem mindenki ismeri ennek a társadalmi szervezet­nek a munkáját. — A felvilágosítás is a mi feladatunk. Nyugdíjas korom­ban sem tudtam elszakadni a szociális munkától, 1972-től pedig volt munkatársaim biz­tatására az ifjúságvédelmi al­bizottságnak lettem a tagja. Főleg azokat a gyerekeket fi­gyeljük, akik veszélyeztetett környezetben élnek, ahol a szülők alkoholisták, vagy egészségi szempontból indo­kolt a gyerekek állami gondo­zásba vétele. Ez sokszor ke­gyetlen dolognak látszik, de meg kell tenni a gyerekek ér­dekében. A szülők mindig ra­gaszkodnak a gyerekükhöz és nehezen látják be, hogy az intézkedés éppen a gyerekek érdekében történik. A meglepetés — Szoros kapcsolatot tar­tunk a gyámhatósággal. Kör­nyezettanulmányt végzünk. Válásoknál sokszor vita van a gyerek láthatása körül, a megoldáshoz is segítséget nyújtunk. A láthatást meg­tagadó szülőt felkeressük és ha minden rábeszélés hiába, akkor sor kerül a pénzbírság­ra is. Az elvált szülők lakás- problémája nagy gondot je­lent. Örülök, amikor ered­ményt érek el a szülők vitá­jában. — Nagy gond Monoron az óvodáskorú gyerekek elhelye­zése. Majdnem 300 gyereket nem tudtak felvenni hely hiá­nyában. A felvételi bizottság tagjaként ügyelek arra, hogy a veszélyeztetett gyerekek ok­vetlenül óvodába kerülhesse­nek. — Elsőként kapta meg Jó­lesz Sándorral együtt a „Mo- nor községért" emlékplakettet. — Ez a kitüntetés nagyon váratlanul ért. A párttitkár elvtárs személyesen jött el és hívott az ünnepségre, ahol az elnökségbe ültettek. Ilyen nagy megtiszteltetés is régen ért. Alig hittem a fülemnek, amikor sorolták, hogy a 30 éves társadalmi munkámért megkapom az emlékplakettet. Hát, mit mondjak, nagyon jól­esett. Kamatostul — Magányosnak nem érzem magamat, de egyedül vagyok. Mások gondjait próbálom megoldani, ezek hoznak válto­zást életemben és színt adnak a tovatűnő éveknek. Amikor nyugdíjba mentem, azt mond­ták, hogy munkámat vérben mérik, mert a véradás is hoz­zám tartozott. Ma pedig má­sok gondjai, örömei teszik változatossá egyedüllétemet. Hiába mondja Gál Jánosné, hogy egyedül van, hiszen fiá­val, lányával, unokájával együtt sokan mellette állnak, mert a másokra áldozott sze­retet kamatostul megtérül. Monori Für Dezső mes, arra is évről évre toboet kó.t a tanács. 1977-ben 40 ezer formt ér­tékű ieiujuast, zud ezer formt értékű Karpantariási munxat végeztetett az epüieteken, jö­vőre a tervezett felújítás 7a9 ezer. a karbantartás 200 ezer forint. A Közeljövőben műszaki át­adásra kerülő lakások, a Kö­vetkező évek lakásprogramja csak fokozatosan teszik lehe­tővé a jogos igények kielégí­tését. 1978. decemberéig 4ul iakásigényiőt tartottak nyil­ván, tanácsi bérlakást 176-an szeretnének, tanácsi értekesí- tésűt hetvenhatan. A Németh Ágoston és Deák Ferenc ut- cáoan épülő házakban 26 ta­nácsi bérlakás megvásárlá­sára nyílik lehetőség ebben az esztendőben. A tanács a kedvezményes házvásárlási akció kereté* ben több családot segített otthonhoz jutni, s a jövőben hathatósabban kívánja támogatni az üresen álló családi házak megvásár­lásával kapcsolatban jelent­kező igényeket. Koblencz Zsuzsa Több cirokra van szükség Növelni kell a cirok termő- területét Dél-Bekés megyében, ahol a hazai cirokszakállter- mes mintegy 90 százalékát ta­karítják be. A belföldi és az export igények kielégítéséhez ebben az évben mintegy ezer vagon cirokszakállra van szük­ség, de ennek csak 65 száza­lékára kötöttek szerződést a termelőszövetkezetek, a ház­táji és a kisegítő gazdaságok. Az utóbbiak szerepe különö­sen fontos, mert a megtermelt cirokmennyiség mintegy 75 százaléka a háztájiból és a kisegítő gazdaságokból kerül ki. A megbeszélésen arra hív­ták fel a figyelmet, hogy a mezőgazdasági művelésből va­lamilyen okból kimaradt föl­deken és a kedvezőtlen idő­járás miatt kipusztult növé­nyek helyén minél több sep- rűcirokot vessenek, amely igen jól fizető és nem külö­nösen munkaigényes növény. A termelési kedv növelése ér­dekében a közös vállalkozás ebben az évben mázsánként 200 forinttal emelte a cirok- szákáH felvásárlási árát. A termelés fejlesztésére annál in­kább szükség van — minthogy a cirok mind seprűnek fel­dolgozva, mind nyers állapot­ban igen kedvezően exportál­ható. Orvosi ügyeiét Gombán, Bényén és Káván: dr. Pénzes János (Gomba, Bajcsy Zs. u. 3.), Gyomron és Péteriben: központi ügyelet (Gyömrő, Steinmetz kapitány •i. 12., telefon: 26.), Monoron, Monori-erdőn, Csévharaszton és Vasadon: központi ügyelet, dr. Rados Mária (Monoron, az új egészségházban), Magló­don és Ecseren: dr. Pápes Ti­bor (Maglód), Pilisen és Nyár­egyházán: központi ügyelet (Pilis, Rákóczi u. 40.), Sülysá­pon és Űriban; dr. Gáspár IUván (Sülysáp). Üllőn: dr. Leyrer Lóránt, Vecsésen: dr. Túri István tart ügyeletet. Ügyeletes gyógyszertár: Mo­noron a főtéri, Vecsésen a Halmy-telepi. ügyeletes állatorvos: dr. Varga Dénes, Pilis, Kossuth L. u. 49. Beteg állatok bejelentése a járás területén: vasárnap reggel 8-tól 13 óráig Monoron, a főtéri gyógyszertárban, egyéb időpontban az ügyeletes állatorvos címén. Vasárnap/ jegyzet Gazdagság B ajnalodik. A nap még álmosan, fa­kón hunyorog a domb mö­gött, a tó fölött áll a leve­gő. A nád szélében gólya ácsorog, hosszú csőrét szár­nya alá dugva. Itt-ott gyű­rűt vet a víz. valamelyik pikkelyes lakója reggeli után kutat az iszapban. A békák még nem pihenték ki az esti koncert fáradalmait- Nyakát előre nyújtva, gör­bítve vadkacsa mama sur­ran elő a sásból, körülkém­lel, biztató hápogására ap­ró, pihés csemetéi is ki- evickélnek a nyílt vízre. Reggeli frissítő tornának is megteszi az út a háborítat­lan túlsó partig. Ébredezik a vízivilág. Észak felől borzongatóan hideg szellő támad, fél óra múlva kellemetlenül erős szél gyúrja, gyötri a tó tük­rét. Eíóször csak a víz szí­ne változik meg halvány­zöldről haragosra, majd iszapszínűre, végül rozsda­barnára. Később olajos fol­tokat sodor délnek az áram­lás, az egyik csendes öblöt lassan befedi a kék-fekete hártya. A növényzet tövé­ben pihenő halrajok cso­bogva menekülnek a me­der mély gödrei felé. Elszomorító üzenetként a tó fölötti falu felől mosó­szeres flakonok, orvosságos tégelyek, vegyszeres mű­anyag zacskók érkeznek. A fejlődő falusi életforma je­lei. — De hiszen ez még tűr­hető — legyint az egyik, valaha jobb vizeket is lá­tott horgász. — Olvadáskor és nagy nyári záporok ide­jén halásztunk már ki a gátnál döglött macskát, fél ólajtót, meg egy kéve szé­nát is. A tavat tápláló pa­takra futnak ki a falubeli kertek és sajnos a legtöbb ■gazda szeméttárolónak te­kinti a medret. Lassan ez a tó lesz a fő gyűjtőhely. Mi itt a parton hiába vigyá­zunk, hiába szedjük össze a hulladékot. Félek, hogy feleslegesen költöttünk a 20—30 méterenként kihe­lyezett szeméttárolókra, ha a víz szennyezettebbé válik mint az őt körülvevő táj. Helikopter fordul a domb felett alacsonyan, éktelen kelepeléssel. Szájtátva bá­muljuk a mutatványszámba menő technikai bravúrt, azután egyszerre kapjuk arcunk elé a kezünket, t fordulunk hirtelen dél felé, mintha eltájolódott moha­medánok lennénk. Ahogy a gépmadár elhúz sárgán, diadalmasan, a zöld tábla fölött, fintorogva találgat juk, vajon gyomirtót, vagy rovarölő szert vágott-e ar­cunkba a szél. Néhány nap múlva érkezik a hír: a domb túloldalán lévő ház­táji konyhakertekben fony- nyadnak a palánták, egy idős asszony szeme begyul­ladt a permetezőszertől... A Ikonyodik. Újra csendes a víz. 'A tó őre hosszú csáklyával ha­lássza ki a gát öblében összegyűlt szemetet, hulla­dékot. Felemel egy-egy fla­kont, dobozt, fejcsóválva nézi rajtuk az árakat. — Hát ilyen gazdagok a falubeliek? S vajon annyira gazdagok vagyunk-e, hogy naponta pusztítsuk legértékesebb közös vagyonunlcat — a természetet!? Az ember menekül a vá­rosból, a rideg, füstös falak közül. Járjuk az erdőt. Messzi­ről szembetűnik a pázsit üde zöldje. Itt lepihe­nünk ... Nem, itt már jár­tak mások. Cigarettásdoboz, sörösüveg, konzervdoboz. Üj helyet, új helyeket ke­resünk. Bolyongunk az er­dőben. Mint a mesében, öregember toppan elénk. — Mindig errefelé szed­tem gombát, még eladásra is jutott. Most összegyűj­töm az üres üvegeket, jó pénz összejön abból is. Ha így folytatódik, me­nekülünk a természetből is. Vereszki János J A gyerekek patrőnusa Aki sella nines egyedül Mások gondja tölti ki idejét

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents