Pest Megyi Hírlap, 1979. május (23. évfolyam, 101-125. szám)

1979-05-20 / 116. szám

an 1979. MÁJUS 20., VASÁRNAP Szélhámos szertáros Autót, farmert, építőanyagot ígért Egy különös csalássorozat különös pere fejeződött be nemrégiben a Pest megyei Bí­róságon. A 388/1979-es akta a nagy ügyeknél szokatlan csendben járta meg a Thököly úti törvényház első, majd ne­gyedik emeletét. A súlyos ez­rekkel megkárosított budaörsi sértettek nem jajveszékeltek, de még csak nem is sopán­kodtak különösebben a fo­lyosón, ahogy az szélhámos­ügyekben hagyományosan len­ni szokott. Mintha a becsapot­tak egy részében még mindig élne a szegény Borsos Mária mítosz, úgy viselték el csen­des belenyugvással a történte­ket. „Mindenki szerette a klubban” — Ha magától kért volna pénzt, maga is adott volna neki, olyan szépen beszélt a Mária — mondta a büntetőel­járás egyik tapasztalt embe­re, egy gépíró, amikor a dosz- sziéban olvastam a furcsa ese­tet. S ki tudja? Mindenesetre vitathatatlanul népes társaság lenne, ha egyszer az ország különböző vidékeiről Borsos Mária eddigi delikvensei ösz- szejönnének. Mert az asszony­nak már 1961. óta hisznek — sokszor talán tulajdon csa­ládtagjaiknál is jobban — az emberek. S az első csalás után a 60-as évek elején és végén újabb szélhámosságok követ­keztek, úgyhogy az egykori fodrásznő eddig csaknem egy évtizedet töltött rácsok mögött. Legutoljára, egy nagyszabású miskolci lakásmanipulációt záró börtönbüntetést követő­en, 1973-ban lépett ki a kalo­csai börtön kapuján. Aztán — mert a szélhámo­sok életéhez többnyire hozzá­tartozik a vándorlás — Bor­sod fővárosából egy szerény, de drága budaörsi albérletbe költözött. Ezerkilencszázhet- venhetet írtak akkor, s az új környezet új emberei ha­marosan régi emlékeket, nagy lehetőségeket idéztek fel Bor­sos Máriában. A 38 éves asz- szony a helybéli Sasad SC szertárosa lett, s kétségtelenül csalókra kevéssé jellemző trükköt alkalmazott: nem­csak lefegyverzően kedves volt, de sokat is dolgozott, többnyire mezek és lábszár­védők között teltek napjai. — Mindenki szerette a klubban — mondták a tárgyaláson az egyesületiek, így nem csoda, hogy az SC környezetében többeket magával sodort a csalássorozat. Egy futballistá­nak 1500 forintért farmert, az edző rokonainak 50 ezerért ol­csó építőanyagot, egy szur­kolónak 17 ezerért a Röppen­tyűről méregzöld Zsigulit ígért a szertáros, míg a technikai vezető az asszonyt svéd ven­dégeinek fogadásakor segítet­te ki pár ezer forinttal. „Összecsaptak a hullámok felettem" Ám a nyomban nagy cím­letekben űzni kezdett hazárd­játék nem ért véget a futball- pálya alapvonalánál. A vád­lott többek közt tekintélyes előlegért olyan ügyvédet ígért egy családnak, aki meg tudja menteni a már elítélt férjet a börtöntől, máskor pedig la­kásvásárlásra vagy balatoni butik alapítására kért kölcsön jelentős összegeket. A fedezet, a sokat emlegetett — s ter­mészetesen nem létező — to­kaji szőlő volt, amelynek — mondogatta fejcsóválva min­dig Borsos Mária — kissé el­húzódik az örökösödési pere. A hitelezők többsége így tü­relmesen várt, s ha valaki mégis nyugtalankodni kez­dett, az asszony — aki lengye­lektől vásárolt holmik értéke­sítésével is foglalkozott — né­hány külföldi ajándékkal sze­rezte vissza a bizalmat. Egy év telt el így. Ekkor azonban egy kissé ideges férfi — egy hitelező — jelent meg a budai járási kapitányságon, s ezután Borsos Mária már tudta kö­telességét. — összecsaptak a hullámok felettem — mond­ta, amikor önként megjelent a A NEMZETKÖZI GYERMEKÉV ÉS A GYERMEKNAP ALKALMÁBÓL / KEDVEZMÉNYES a Monorvidéki ÁFÉSZ kijelölt boltjaiban Vecsésen, Üllőn, Monoron, Pilisen, Gombán és Nyáregyházán május 21-től 26-ig. Minden vásárlónak, aki játékot vesz, 20%-os árengedményt adunk. SZEREZZEN ÖRÖMET GYERMEKÉNEK, GYERMEKNAPRA VÁSÁROLJON JÁTÉKOT. MONORVIDÉKI ÁFÉSZ rendőrségen, majd beismerő vallomást tett a kicsalt 150 ezer forintról. A nyomozás így viszonylag egyszerű volt, s az ügy már bírói szakaszba jutott, ami­kor — ahogy a szélhámossá­goknál nemritkán lenni szo­kott — pótvádirattal jelentke­zett az ügyészség. Az utolsó utáni sértett egy fővárosi presszó vezetője volt, aki 40 ezer forintot két hónapra 48 ezerért, vagyis uzsorakamatra adott kölcsön, de a búsás hasznot ígérő vállalkozásnak — mint sejthető — Borsos Máriá jóvoltából még az alap­tőkéje is elúszott. Hova tüntette el a 200 ezer forintot? A Pestvidéki Járásbíróságon dr. Révész Zsuzsanna tárgyal­ta a budaörsi csaló ügyét. Az igazságszolgáltatás emberei a törvénysértéseken túl, minde­nekelőtt árrá kerestek választ, mire költötte egyáltalán a vádlott a hatalmas összeget. Borsos Mária azonban bete­geskedő kislányának ápoltatá- si költségén kívül nem tudótt elszámolni a pénzzel, úgy­hogy a jelentős summa sorsa végül is rejtély maradt. Mind­ez azonban nem sokban be­folyásolta az ügy végkimenete­lét, s a járásbíróság több napos tárgyalássorozat után 5 évi és 4 hónapi fegyházra, vala­mint 10 ezer forint pénz­mellékbüntetésre ítélte az okozott kár megtérítésén túl, az immár hatodszor törvény elé került nőt. Az ítélet jogerős. Babus Endre Összefügg ? Alkoholizmus és bűnözés Beszélgetés dr. Halász Kálmánnal Az elmúlt esztendő végén látott napvilágot az Alkoholó- gia című folyóirat negyedik számában egy tanulmány: Az alkoholizmus és a bűnözés né­hány összefüggése Pest megye városaiban és járásaiban cím­mel. A bizonyára sokakat ér­deklő témáról a szerzők egyi­két, dr. Halász Kálmánt, a Legfőbb Ügyészség csoportve­zető ügyészét kérdeztük. 9 Hogyan született a tanul­mány? — A Legfőbb Ügyészségen tíztagú kollektíva kutatja és fogja kutatni a jövőben is a bűnözés és az egyéb deviáns magatartásformák — például az alkoholizmus — összefüggé­sét. A tanulmány másik szer­zője, dr. Lendvay Gábor gya­kornokidejét töltötte itt, és szakdolgozatának témájául vá­lasztotta az alkohol és a bű­nözés kapcsolatát. Jómagam harminc esztendeje vagyok ügyész, s tizennyolc éve foly­tatok kutatómunkát a bűnö­zés szerkezeti, okozati össze­függéseiről, s ugyanerről ta­nítok a Rendőrtiszti Főiskolán, valamint a szegedi József At­tila Tudományegyetem jogi karán. 9 Vajon kimutafható-e kap­csolat az alkohol és a bűnözés között? — Kezdjük talán az elején. Köztudott, hogy nem minden alkoholista bűnöző, s hogy akad a bűncselekmények el­követői között szép számmal, aki csak módjával iszik, vagy egyáltalán nem. Ma már túl­haladottnak tekinthető a le­egyszerűsítő nézet: az alkoho­lizmussal együtt jár a bűnö­zés. Ráadásul külön kell vá­lasztanunk az alkoholizmust és az ivást. Az alkoholizmus — orvosok, jogászok egyaránt vallják — betegség. Személyi­ségromboló hatása főként az erőszakos és garázda bűncse­lekményekben érződik. Az ilyesfajta bűnügyek adják ha­zánkban az összes eset egyti- zedét. A közlekedési bűncselekmé­nyek húsz százalékkal része­sednek, s ezeknek nem az al­koholizmushoz, hanem inkább az alkalmi szeszfogyasztáshoz van közük, mert az alkohol oldja a gátlást, tompítja a fi­gyelmet, s könnyebben válik baleset okozójává, aki italosán ül volánhoz. 9 Es mi a helyzet a tolva­jokkal, sikkasztókkal, rablók­kal, betörőkkel? — Valóban, a vagyon elleni bűnözés a leggyakoribb, ez az összes bűncselekmények hatti­zedét teszi ki. Az alkoholiz­mushoz, az alkoholhoz alig- alig kötődnek az ilyesfajta bűnök elkövetői. Indítékuk in­kább a harácsoló szemlélet, az, hogy munka nélkül, kis erő­feszítés árán jussanak vagyon­hoz. De az erőszakos bűncse­lekményeknél sem tekinthető elsődleges oknak az alkoho­lizmus, hiszen az maga is kö­vetkezmény. Hátterében sze­mélyiségzavarok, egyéniségbeli okok keresendők. Akárcsak az erőszakos bűnözésnél, ahol a talaj az agresszív személyiség, amely az alkohol által felsza­badulva nyilvánul meg a bűn- cselekményben. 9 Mérhető-e az alkoholizmus, mérhető-e a bűnözés, s miként mutatható ki kapcsolatuk? — Az első két kérdésre egy­értelmű igen a válasz. Az al­koholizmus elterjedtsége, gya­korisága például kimutatható a májzsugorodásban elhuny­tak, valamint a gondozott, gyógykezelés alá vett alkoho­Óvoda víz nélkül Csodák pedig nincsenek Erősen fogjuk kisgyerme­keink kezét, ha veszélyt lá­tunk, úgy óvjuk őket a baj­tól. A kóspallagi negyvenegy óvodás kezét nem foghatja mindig az óvónő, hogy vi­gyázzon rájuk. Az óvatosság pedig igencsak elkelne náluk. Maradt a gödör A óvoda udvarán tavaly szeptemberben társadalmi munkában derítőt kezdtek ásni á szülők. A sziklás, kö­ves talajban nehezen fordult az ásó, hamarosan feltört a talajvíz is. Közigazgatásilag akkor még a márianosztrai tanácshoz tartoztunk — tájékoztat Csiz­madia Vilmosné, az óvoda megbízott vezetője. — Adtak egy földgépet, hogy könnyeb­ben menjen a munka. Ám amikor feltört a talajvíz, egy­szerűen abbahagyták a mun­kát. Azóta is így van a derí­tőnek szánt gödör, betemetet- lenül. Először azt mondták, rossz helyen van, máshol kell ásni. De egy ásónyomnyi földet sem mozgattak meg azóta se. Ha szóvá teszem, csak ígérgetnek. Januártól már a verőcemarosi tanács­hoz tartozunk, de ők sem tet­tek semmit. Azóta félve viszik az ud­varra a kicsinyeket. Igaz fel­szereltek egy vasrácsot, de az óvodáskorú gyermekek ve­szélyérzete kicsi, elég egy óvatlan pillanat és megtörté­nik a baj. Száz gyerek — Mi szülők szívesen se­gítenénk, de úgy tudjuk, nem dőlt el pontosan, hogy mi lesz a gödör sorsa. S nagyon aggódunk a gyerekekért — mondja Füstös Géza. — Hi­szen amíg nincs kész, nem lehet használni az új mosdót és az angol vécét sem. A bojlert 'is már régen felsze­relték. Vizet azonban nem lát egyik sem, így gyakorlatilag használhatatlanok. Kézmo­sásra maradt a lavór. A téli hidegben, esőben és sárban a gyerekeknek az udvaron levő árnyékszéket kell használniuk, a kicsiknek pedig továbbra is a bilit. ■ Negyvenegy óvodás érzi a szennyvíz-elvezető hiá­nyát. — Nemcsak az óvodásokról, hanem rólunk is szó van — mondják a konyhai dolgozók, szinte egymás szavába vágva. — A szennyvízzel ki kell mennünk az udvarra, ott önt­jük ki. Az iskolai napközisek­nek is mi főzünk. Ez több mint száz gyerek! Mikor csi­nálják már meg? Van víz, és mégsincs! — Harmadik évé itt dolgo­zom — szól közbe a vezető­nő. — Annyiszor szóltam már, hogy én szégyellem, amiért nem történik semmi. A verőcemarosi közös köz­ségi tanácson ismerik a kós- pallagiak gondját. A községi tanács elnökével, Kovácsné Tóth Máriával beszéltünk a negyvenegy óvodás és a szü­lők gondjáról. A válasz a kö­vetkező volt: — Ismerem az óvodát Lát­tam az udvarán az emésztő­gödröt is. A szakemberek sze­rint kettőt kell ásni, s szi­vattyús rendszerrel kell meg­oldani a szennyvíz elvezeté­sét. Talán még ebbén a félév­ben vagy év végére megcsi­náljuk. Ki tehet róla? — S addig mi lesz a gyere­kekkel ? — Mit mondhatnék? Annyit tehetek, hogy utasítom a gondnokságot és a vezető óvó­nőt, födessék be deszkával is a gödröt. Mi nagyon igyekszünk, de ennél többet nem tudok tenni. Megrendeltük a gépe­ket is a földmunkához, de hogy mikor érkeznek meg, azt nem tudjuk. Arról pedig senki sem tehet, hogy ott, azon a dombos részen olyan magas volt a talajvíz. Ebben, a már régóta húzódó ügyben mi sem tehetünk csodát. Az igaz. Hiszen csodák ma­napság nincsenek. Szalai Mária listák száma alapján. A bűnö­zésről pedig hazánkban Euró- pa-szerte elismerten alapos statisztika készül: minden fel­fedezett bűnesetet nyilvántar­tunk. A kettő kapcsolatára az úgynevezett l^orrelációszámítá- si módszer kínálkozik; ennek lényege, hogy a két jelenség kö­zötti kapcsolat szorosságát írja le. Ha például készítünk egy- egy járási térképet az alko­holizmus gyakoriságáról, s a bűnözés gyakoriságáról, a ket­tő összehasonlítható. Mi is ez­zel a módszerrel jártunk el. Érdekes, hogy sem a nemzet­közi, sem az országos hasonló vizsgálatok nem tudtak kap­csolatot feltárni a két jelen­ség között. Viszont a Pest me­gyében folytatott kutatás — talán mert szűkebb területet parcellázott fel még kisebb egységekre — részleges ered­ményt hozott. 9 Vegyük akkor tüzeteseb­ben szemügyre Pest megyét! Miként au itt az alkoholizmus, a bűnözés? — Lényegesek a körülmé­nyek. Például az, hogy a me­gye a fővárost öleli körül, s gyakori eset, hogy ■ innen in­dulva Budapesten követik el tettüket a bűnözők, ugyanígy, hogy az ingázó, bejáró dolgo­zók a fővárosban vagy útköz­ben fogyasztanak ßzeszt. Az összbűnözést tekintve a 19 megye közül 9. Pest megye, több év átlagában 10 ezer la­kosra 105 ismertté vált bűn- cselekmény jut. Viszont az erőszakos és garázda bűnese­tek statisztikájában már a második helyen áll. A közle­kedési bűncselekmények or­szágos átlaga 19 tízezer lakos­ra számítva. Pest megyében ennél eggyel kevesebb. Szo­morúbb a kép, ha az alkoho­lizmust tekintjük: országosan 100 ezer 14 évesnél idősebb la­kosra 210 gondozott alkoholis­ta jut, . Pest megyében 336! A 100 ezer húszévesnél idősebb állampolgárra jutó májzsugo- rodásos halálók országosan 1835, Pest megyében 2922, ez­zel Zala megye után a máso­dik helyen állunk. 9 Mit mutatnak a két Jelen­ség összefüggését feltáró vizs­gálatok? — A megye néhány járásá­ban és városában egészen egy­értelmű az eredmény: mind az alkoholizmust, mind a bűnö­zést kutatva a legfertőzöttebb a délkeleti rész: Cegléd, Nagy­kőrös és a ceglédi járás. Az utolsó helyeken is haspnlóan egybevág a két statisztika: a legkevésbé fertőzött Vác, Száz­halombatta és a váci járás. Tapasztalatainkat elemezve azt találtuk, hogy az alkoho­lizmus és a bűnözés gyakori­sága járásonként, városonként is eltérő, s a kettő kapcsoló­dása nem törvényszerű. Pél­dául a monori járás ötödik a gondozott alkoholisták rangso­rában, s, tizenkettedik az al­koholtól befolyásolt bűnelkö­vetőkében. Szentendrén vi­szont fordított a helyzet, az italos bűnözők listáján a ne­gyedik, a gondozott alkoholis­ták arányát mutató rangsor­ban pedig a tizedik helyre ke­rült. Mindent összevetve azt tapasztaltuk, hogy Pest megyé­ben' erős a kapcsolat az alko­holizmus és az alkohol befo­lyása alatti bűnözés között, s kimutatható, bár lazább az összefüggés, az alkoholizmus és az alkoholista bűnelköve­tők száma között. Vasvári G. Pál

Next

/
Thumbnails
Contents