Pest Megyi Hírlap, 1979. május (23. évfolyam, 101-125. szám)

1979-05-19 / 115. szám

2 %/man 1979. MÁJUS 19., SZOMBAT Az enyhülési folyamat megerősítése jegyében ♦ Befejeződött a szovjet-jugoszláv csúcsértekezlet Pénteken Moszkvában foly­tatódtak, s befejeződtek a leg­felsőbb szintű szovjet—jugo­szláv tárgyalások. Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB fő­titkára, a Szovjetunió Legfel­sőbb Tanácsa Elnökségének el­nöke mellett szovjet részről a tárgyalásokon Andrej Gromi- ko. az SZKP KB Politikai Bi­zottságának tagja, külügymi­niszter és Konsztantyin Ru- szakov. az SZKP KB titkára vett részt. Joszip Broz Tito, á JKSZ elnöke, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztár­saság elnöke kíséretében volt Sztane Dolanc, a JKSZ KB Elnökségének tagja és Joszip Vrhovec. a JSZSZK külügy­minisztere. A felek folytatták a szovjet —jugoszláv kapcsolatok hely­zetének és fejlesztése távlatai­nak megvitatását. Leonyid Brezsnyev és Joszip Broz Tito hangsúlyozták, hogy mindkét nép létérdekeinek megfelel a két ország közötti politikai, gazdasági, tudományos és kul­turális kapcsolatok gazdagí­tása. A tárgyalások során meg­állapították. hogy függetlenül attól a nézetkülönbségtől, amely egyes külpolitikai kér­dések megítélésénél áll fenn, a szovjet—jugoszláv kapcso­latokban a meghatározó té­nyező az, hogy a nemzetközi kérdésekben mind a Szovjet­unió, mind a Jugoszláv Szo­cialista Szövetségi Köztársa­ság a béke és az enyhülés, minden ország és nép függet­lensége, a társadalmi haladás mellett foglal állást. SZKP KB főtitkárát, a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnökét, hogy tegyen hivatalos baráti látoga­tást Jugoszláviában. A meg­hívást a szovjet fél megelé­gedéssel elfogadta. A küszöbönálló szovjet— amerikai csúcstalálkozón, Leo­nyid Brezsnyev és James Car­ter bécsi megbeszélésének je­lentőségét hangsúlyozta Alek- szej Koszigin szovjet minisz­terelnök azon a megbeszélé­sen, amelyet pénteken folyta­tott Moszkvában tartózkodó amerikai üzletemberekkel. A szovjet kormányfő a Kreml­ben fogadta M. Forrestalt, az amerikai—szovjet kereskedel­mi és gazdasági tanács elnö­két és J. Giffint, az ARMCO International amerikai válla­lat elnökét. A gazdasági kapcsolatok fej­lesztésének lehetőségeiről szól­va Alekszej Koszigin megis­mételte: A Szovjetunió követ­kezetesen állást foglal amel­lett, hogy ezeket az egyenlő­Alekszej Koszigin csehszlovákiai útja Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága és a Csehszlovák Szocialista Köz­társaság kormányának meghí­vására a közeli napokban ba­ráti látogatásra Csehszlovákiá­ba utazik Alekszej Koszigin, a Szovjetunió Kommunista Pártja KB PB tagja, a Szov­jetunió Minisztertanácsának elnöke. ség, a kölcsönös előnyök alap­ján fejlesszék, mindenfajta megkülönböztetés és korláto­zás nélkül. Ez egyrészt mind­két ország számára előnyös lenne, másrészt hozzájárulna a két ország viszonyának javí­tásához is. Az amerikai üzletemberek válaszukban kijelentették: Az Egyesült Államok üzleti körei érdekeltek a két ország viszo­nyának megjavításában, ezen belül abban, hogy normális feltételeket teremtsenek a kölcsönösen előnyös kereske­delem számára. Ók is aláhúz­ták Brezsnyev és Carter jú­niusi csúcstalálkozójának fon­tosságát. A megbeszélésen Nyikolaj Patolicsev szovjet külkereske­delmi miniszter is részt vett Tárgyal a k Érdekeltek vagyunk a jé kapcsolatokban Amerikai üzletemberek látogatása Kosziginnél A Szovjetunió és Jugoszlá­via megállapította: rendkívüli fontosságú, hogy következete­sen és teljes egészükben való­sítsák meg a helsinki záróok­mányban foglalt tételeket, az európai bizalom, a biztonság és az együttműködés megszi­lárdítása érdekében. Ebben pozitív szerepet kell betölteni a jövő évben Madridban sor­ra kerülő tanácskozásnak. A tárgyalások során aláhúzták, hogy a Szovjetunió és Jugo­szlávia szilárdan állást foglal az enyhülés folyamatának el­mélyítése mellett, amellett, hogy ez a folyamat a világ minden körzetére kiterjedjen. Joszip Broz Tito, a JKSZ el­nöke. a JSZSZK elnöke meg­hívta Leonyid Brezsnyevet, az Castro elismerően szólt Mexikó olajpolitikájúról A mexikói Cozumelöen megkezdődtek a hivatalos tárgyalások Fidel Castro ku­bai és Jósé Lopez Portillo mexikói elnök között. Jósé Lopez Portillo csütör­tökön este vacsorát adott ven­dége tiszteletére. Fidel Castro pohárjíöszöntőjében hangsú­lyozta: Kuba teljés mértékben támogatja a mexikói elnök­nek azt a tervét, hogy az ENSZ szervezésében nemzet­közi energiaügyi konferenciát tartsanak. Támogatásáról biz­tosította a mexikói kormány­nak arra irányuló követelé­seit is, hogy az Egyesült Álla­mok részesítse valóban igaz­ságos és emberi bánásmódban az Egyesült Államokban dol­gozó mexikói vendégmunká­sokat. Fidel Castro elismerően szólt Mexikó olajpolitikájá­ról, kiemelve, hogy olajipará­nak fejlesztését Mexikó nem az észak-amerikai olajszük­ségleteknek rendeli alá, ha­nem az új nemzetközi gazda­sági rend létrehozásának szol­gálatába állítja. Erről az új nemzetközi gaz­dasági rendről szólt válaszbe­szédében egyebek között Jósé Lopez Portillo. A mexikói el­nök síkraszállt az említett nemzetközi energiaügyi kon­ferencia mielőbbi összehívása mellett. Háttér A salvad őri vérontás HUMBERTO ROMERO tá­bornok. aki 1977-ben egy olyan párt listáján került a mintegy négymillió lakosú közép-ame­rikai ..mini-ország” elnöki pa­lotájába, amely a Nemzeti Megbékélés Pártjának nevezi hivatalosan önmagát, rádiószó­zatot intézett Salvador népé­hez. Ebben „megbékélésre” és a fegyveres küzdelem meg­szüntetésére szólította fel a szabadságharcosokat, akik vál­tozatlanul megszállva tartanak a fővárosban két nagykövetsé­get és a székesegyházat, s ak­cióikat az ország más vidékei­re is kiterjesztik. A tábornokelnök felhívásá­nak aligha lesz foganatja. Hi­szen röviddel e békére felszó­lító nyilatkozat előtt lövetett újra meg újra a békés tüntetés részvevőire, akik a gerillák mellett, a terror ellen vonultak fel a főváros utcáin. Több mint negyven halottja volt ennek a vérontásnak. S vajon hányán veszthetik életüket mindennap azokban a katonai sortüzek- ben, amelyek vidéken a sza­badságjogokat követelő mező- gazdasági munkások, föld nél­küli parasztok megmozdulásai ellen eldördülnek? Nem ez az első eset, hogy a salvadori szabadságharcosok maroknyi fegyveres csoportjai olyan kétségbeesett, akciókhoz folyamodnak, mint a diplomá­ciai képviseletek hosszabb-rö- videbb ideig való elfoglalása, hogy felhívják a világ közvéle­ményének figyelmét az orszá­gukban uralkodó véres terror­ra. Ebben az országban — amelyet a közép-amerikai ..szárazföldi nyelven” elterülő másik öt országgal „banánköz­társaságnak” hívnak, annyira egyoldalúan meghatározó az ország gazdasági életére e tró­pusi gyümölcs ültetvényes ter­melése — 1931 óta az elnökök mindig a hadsereg főtiszti gár­dájából kerültek ki, s általá­ban erőszakos eszközökkel, ha­misításokkal kerültek a hata­lom legfőbb csúcsaira. A JELENLEGI ELNÖK, aki korábban hadügyminiszter volt, éppen ő vezette a szabad­ságharcosok elleni büntető hadjáratokat, a kommunista- ellenességéről és Washington­nal való kiváló kapcsolatairól volt hírhedt. 1977-ben terror­eszközök alkalmazásával vívta meg választási küzdelmét és szerezte meg a hatalmat, mi­után előzőleg egy reformista tiszti csoport néhány éven át megpróbálta megnyirbálni az országot uraló észak-amerikai monopoltőke és a 240 salvadori főúri család kiváltságait és szerénymértékű földosztást kezdeményezett a nincstelen mezőgazdasági dolgozók köré­ben. Humbérto Romero tábor­nok, a demokratizálási progra­mot meghirdető ellenfele tilta­kozása közepette, rögtön a sza­vazóurnák lezárása után beje­lentette saját győzelmét, s még azt sem várta meg, hogy a sza­vazócédulákat egyáltalán ösz- szeszámlálják... Amikor pedig egy hónappal e „választás” után nagyszabású tüntetés zajlott le San Salva­dorban, az ország fővárosában, a katonai diktatúra brutális kegyetlenséggel nyomta el a megmozdulásokat. A rendőrség és katonaság tüzet nyitott a felvonulókra és válogatás nél­kül gyilkolta a nőket és gyer­mekeket is. Akkor mintegy száz volt a halottak és mintegy hatszáz a sebesültek száma és hatezer személyt tartóztattak le, s kínoztak meg a legkegyet­lenebb módszerekkel.' A FÖLD NÉLKÜLI PA­RASZTOK mozgalmának tere- bélyesedését azonban nem fojthatta el a véres terror sem. Megélénkült a szabadsághar­cosok tevékenysége és sok he­lyütt földesúri földeket vettek hosszabb-rövidebb ideig birto­kukba. 1978. áprilisában San Pedro Perüla körzetében a nincstelen parasztok elkesere­dése megmozdulásokban tört ki. Az akció részvevői földre­formot követeltek. A kormány­zat különleges alakulatait küld­te a körzetbe és azok tizenegy parasztot meggyilkoltak. A vérfürdő ezután is folytató­dott. Az elnyomás áldozatai­nak megsegítésére szolidaritási akció bontakozott ki a váro­sokban, egyházi, diák- és szak­mai szervezetek külön bízott­Kína újabb önkényes lépése A hanoi tárgyalási fordulói beiefeieRuek tehinti Hanoiban pénteken sorrend- ] ben ötödször ült tárgyalóasz­talhoz a vietnami és a kínai kormányküldöttség. Elsőként Phan Hien vietnami külügy­miniszter-helyettes mondta el rövid beszédét, amelyben azt indítványozta, hogy a két fél érdemi tárgyalások folyta­tása céljából állapodjék meg az ügyrendi kérdésekben. Ki­jelentette: a vietnami fél kész átengedni a témaválasztás jo­gát először a kínai delegáció­nak, s a kínai küldöttség ál­tal megjelölt napirendi pontot vitatnák meg a hatodik ülé­sen, Vietnam pedig a hetedik találkozóra javasolna vitaté­mát. Kifejezte országának azt az óhaját, hogy a kínai féllel együtt mozdítsák el a tár­gyalások útjában álló akadá­lyokat, s érjenek el haladást. Ezt követően Han Nien- lunk kínai küldöttségvezető azzal a'javaslattal állt elő, hogy az ötödik üléssel nyil­vánítsák befejezettnek a ha­noi tárgyalási fordulót, s hogy a következő menetet Pe- kingben rendezzék. Bejelen­tette, hogy a kínai kormány- küldöttség hamarosan hazatér Hanoiból, s hozzáfűzte: vár­ják a vietnami kormánykül­döttséget Pekingbe a további i tárgyalásokra. A vietnami delegáció veze- j tője a kínai elhatározást kom- | mentáivá kijelentette: bár a i két fél korábban megegyezett abban, hogy a tárgyalások színhelye váltakozva lesz Ha­noi és Peking, a mostani kí­nai elhatározás egyoldalú és j önkényes volt. Mi nem akadályozhatjuk I meg a kínai küldöttséget ab­ban, hogy elhagyja Hanoit, de I a teljes felelősség a tárgyaié- 1 sok eredménytelenségéért Ki- j nát terheli. A kínai küldöttségvezető I hosszú beszédében lényegében az eddigi négy fordulóban el­hangzott vádaskodásait össze­gezte. A csaknem 4 órás találkozó után a vietnami küldöttség ve­zetője szokás szerint sajtóér­tekezletet tartott. Itt beje­lentve a kínai döntést, han­goztatta: — kínai részről nem akarják, hogy a két fél az egyenlőség, a kölcsönös tiszte­let szellemében tárgyaljon. | Éppen ellenkezőleg, saját ál­láspontjukat akarják rákény­szeríteni a másik félre. Viet­nam azonban független és Ságokat alakítottak a hadsereg és a szélsőjobboldali félkatonai szervezetek terrorja által meg­tizedelt San Pedro Perula-i parasztok megsegítésére. Geriilaosztagok is alakultak a kormányterror elleni küzde- j lemre. A fegyveres szervezetek ' egyike a Salvadori Egyesített Népi Akciófront, 1979. január­jában azzal hívta fel az or­szágban uralkodó terrorra a fi­gyelmet, hogy San Salvador­ban elfoglalta a mexikói nagy- követség, a Vöröskereszt és az Amerikai Államok Szervezeté­nek épületeit és százötven túszt ejtett fogságába. Követel­ték a politikai foglyok szaba­don bocsátását, általános am­nesztia kihirdetését és az anti­demokratikus törvények meg­szüntetését. A gerilláknak azonban nem sikerült — a vi­lágközvélemény figyelmének odairányításán túl — kivív- niok követeléseik teljesítését, de menedékjogot kaptak Me­xikótól és elhagyhatták az or­szágot. A MOSTANI AKCIÓ még folyamatban van. A tábornok­elnök aggodalmas hangú „meg­békélési” felhívása, az ország különböző részeiből egyszerre érkező szabadságharcos ak­ciókról szóló hírek azonban arra engednek következtetni, hogy ezúttal a diktatúraellenes erők összehangoltabban, terv­szerűbben lépnek fel, mint ko­rábban. A kommentátorok egyetértenek abban, hogy még ha átmenetileg Humberto Ro- merónak sikerül is megmente­nie terrorrendszerét, a dikta­túra napjai meg vannak szám­lálva, hiszen erősödik a népi mozgalom az egész országban. A. L szuverén ország. Nem hajlan­dó megadni magát a nagyha­talmi diktátumok politikájá­nak. Jószomszédi viszonyt akar Kínával, a problémákat tár­gyalások útján akarja rendez­ni, de ez a két féltől egy­aránt függ. Vietnamnak eltö­kélt szándéka, hogy megvédel­mezi függetlenségét, területi integritását. A vietnami küldöttség veze­tője ezután rámutatott, hogy most várniuk kell és figyel­niük, mit tesz a kínai fél, párhuzamosan határprovoká- cióival, erőátcsoportosításaival. Szavai egy fajta utalást je­lentettek arra a dokumen­tumra, amelyet a vietnami külügyminisztérium az üléssel egyidőben tett közzé. Eszerint a vietnami—kínai tárgyalások kezdete óta több mint 160 provokációt hajtott végre, ka­tonai előkészületeket tett, 12 hadosztályt összpontosított köz- velenül a határ mellett, 500 hadihajót vont össze a Viet­namhoz közeli kikötőkben. Kínai csapatok változatlanul megszállva tartanak 10, Viet­namhoz tartozó határkörze­tet. A dokumentum beszámol arról, hogy kínai katonai egy­ségek az elmúlt napokban is behatoltak vietnami terület­re, elraboltak vietnami ál­lampolgárokat. Kínai harci gé­pek 5—10 kilométerre hatoltak be a vietnami légtérbe. A kínai hadihajók sorozato­san, tömegesen sértik meg Vietnam területi vizeit. Phan Hien kérte a nemzetközi köz­vélemény támogatását ahhoz, hogy időben akadályozzák meg Kína esetleges újabb ka­landor lépését Magyar felszólalás az BMCTÜD konferenciáján Közös szocialista álláspont Waldheim Cipruson tárgyal Wajdheim ENSZ-főtitkár részvételével Nicosiában megkezdődtek a ciprusi görög és török közösség képviselőinek tárgyalásai. A képen balra Szpirosz Kiprianu, középen Kurt Waldhelm, jobbra Rauf Denkta« Furulyás Ferenc, az UNCTAD ötödik konferenciáján résztve­vő magyar delegáció tagja, az értekezlet plenáris ülésén ki­fejtette a szocialista országok közös álláspontját a tőkésor­szágok protekcionista politi­kájával kapcsolatban. A tőkésországok import- korlátozó intézkedéseikkel bel­ső gazdasági problémáit, ter­heit kívánják áthárítani más országokra, amelyek különö­sen hátrányosan sújtják a szo­cialista és fejlődő országok ex­portját — mondotta. Visz- szautasította a fejlett tőkés- országok törekvését, hogy a szocialista országok is átvál­lalják a tőkésországoktól jo­gosan elvárt intézkedések ter­heit. Hangsúlyozta, hogy a vi­lágkereskedelem akadályta­lan fejlődésének biztosítása, a protekcionista intézkedések el­távolítása kizárólag azokra a tőkésországokra hárul, ame­lyek belső gazdasági problé. máinak kisugárzása a világke­reskedelmi kapcsolatok rom­lásához vezetett. Miután a tő­kés import-korlátozások a szocialista és fejlődő országok export érdekeit egyaránt sér­tik, felhívta a fejlődő orszá­gokat és a protekcionizmus más kárvallottjait a szocialista or­szágokkal való közös fellépés­re és a korlátozások kiküszö­bölését biztosító program el­fogadására. Vietnami csa uz fnterkozmmzh A Vietnami Szocialista Köz­társaság is csatlakozott csü­törtökön a szocialista orszá­gok űrkutatási együttműködé­séhez. az Interkozmoszhoz. A VSZK űrhajósjelöltjei már meg is kezdték a felkészülést a többi szocialista országból érkezett társaikkal együtt a Jurij Gagarin kiképző köz­pontban. Az Interkozmosz munkájá­ban eddig kilenc szocialista or­szág vett részt: Bulgária, Csehszlovákia, Kuba, Len­gyelország, Magyarország, Mongólia, az NDK, Román'a és a Szovjetunió. CSAK RÖVIDEN... A NÉPEK BARÁTSÁGA ér­demrenddel tüntették ki a Li- tyeraturnaja Gazeta című szovjet irodalmi és társadal­mi-politikai hetilapot megje­lenésének 50. évfordulója al­kalmából. AZ ENSZ fejlesztési prog­ramjának segítségével Bulgá­riában nemzetközi távközlési központot hoznak létre. A földrajzi helyzet igen alkal­massá teszi Bulgáriát arra, hogy a balkáni távközlés át­kapcsoló központja legyen. SZOVJET TUDÓSKÜL­DÖTTSÉG is részt vesz az amerikai repülési és űrorvos­tudományi társaság Washing­tonban folyó ülésén. A két or­szág szakemberei szoros együttműködést valósítottak meg: közös kutatásokat foly­tatnak, s közösen jelentetnek meg tudományos munkákat. A PERUI FŐVÁROSBAN megemlékeztek az egyik leg­nagyobb perui szakszervezeti központ, a Perui Dolgozók Ál­talános Szövetsége (CGTP) 50 éves fennállásáról. A Perui Kommunista Párt az évfordu­ló alkalmából üdvözlő üzene­tében kiemeli a CGTP szere­pét a perui munkások érde­keiért vívott harcban. A t 4

Next

/
Thumbnails
Contents