Pest Megyi Hírlap, 1979. május (23. évfolyam, 101-125. szám)

1979-05-19 / 115. szám

ft?«» prey ft KIVÁLÓ ÜZEMEK (Folytatás az 1, oldalról) szövetkezet gazdálkodási kon­cepciójáról, arról, hogy az ál­lami költségvetéshez tavaly 176 millió forinttal járultak hozzá. Gondjuk van arra, hogy a tsz tagjai is jól éljenek, de a népgazdaságnak is hasznára váljanak. 1985-ig kétmilliárd forintra kívánják emelni a termelési értéket. Több értelme van az életnek — hangoztatták —, ha a tagságban rejlő képessége­ket hasznosítják. Az ismere­tek megszerzésében, a tehetsé­gek kibontakoztatásában a tsz sokféleképpen segít. A tsz párt- bizottsága, a szocialista brigá­dok, a tsz vezetősége az egész tagsággal együtt egységesen harcol az újabb sikerekért. A tsz-vezetőség beszámoló­ját követően dr. Romány Pál köszöntötte a küldöttgyűlést, s a Termelőszövetkezetek Or­szágos Tanácsa nevében Ger- bár József főkertésznek átad­ta a Kiváló Szövetkezeti Mun­káért kitüntetést. Az 1978. évi eredményes munkájuk elisme­réseképpen a Mezőgazdaság | kiváló dolgozója miniszteri ki- | tüntetést s azzal járó pénzju- I Magas téri búzából, k Az elmúlt nyáron két Pest megyei szövetkezet földjéről érkezett az első búzaszállít- anány a budai malomba. Az eseményről tudósító újságírók akkor számtalan kérdést tet­Baracs Éva, a cserepeskultúra vezetője kalauzolja a kedves vendéget kab Györgyné, a kertészeti, Leitner József, az építő fő­ágazat vezetője, dr. Mészáros Erzsébet a jogügyi és ellen­őrzési főosztály vezetője, vala­mint Szeremley Béla, főmező- gazdász. Hatvenegyen a tsz kiváló dolgozói lettek. Dr. Romány Pál, a minisz­térium a megyei pártbizottság és a TOT nevében megkö­szönte a termelőszövetkezet tagjainak a tavalyi jó mun­kát. A miniszter értékelte az eredményt, hangsúlyozta, hogy külön elismerés illeti a közös­séget azért, mert 1978 nagyon . nehéz esztendő volt a mező- j gazdaság számára. 1 Dr. Ro- I mány Pál felhívta a tsz-tagság figyelmét arra a követelmény­re, hogy minden gazdaságnak folyamatosan át kell tekinte­nie a lehetőségeket, s minden meglevő adottságot ki kell használnia, időben kell intéz­kedni, ha az időjárás, vagy más kedvezőtlen jelenség mi­att károsodás érné. A miniszter méltatta az Óbuda Tsz közösségének mun­káját, s mint mondotta, ez a gazdaság az ország első tíz termelőszövetkezete között szerepel: a népgazdasági ér­dekekkel összhangban mun­kálkodnak. Nem mindig a tsz nagysága dönti el a gazdálko­dás eredményét, hiszen van­nak kis gazdaságok az ország­ban, amelyek kiválóan mű­ködnek, s akadnak olyan nagyüzemek, amelyek nagysá­guk ellenére is gondokkal küszködnek. Két nagy erőforrás van a munkában — idézte egy tudós szavait a miniszter —, az ál­lampolgárok dolgos keze és okos feje, ehhez járul a föld. Az Öbuda Tsz-ben jól érvé­nyesítik ezeket az erőforráso­kat. Ezután Aczél György ünne­pélyes keretek között átadta a kitüntetést és az ezzel járó oklevelet a tsz elnökének, Varga Ferencnek. A Politikai Bizottság tagja, a Minisztertanács elnökhe­lyettese nagy tetszéssel foga­dott beszédében az alkotó em­berről, az ország fejlődését be­folyásoló tényezőkről beszélt. (Beszédét részletesebben va­sárnapi számunkban ismertet­jük.) A vendégek ezután megte­kintették a tsz üvegházát: a virágkertészetet, a paradi­csom- és paprikatermesztést. S. A. Töretlenül fejlődő, megújuló gazdálkodás Tavaly gazdálkodásuk kiemel­kedő eredményeiért immár he­tedszer kapták meg a kiváló szövetkezet címet. A kitüntetés átadására teg­nap a termelőszövetkezet ba- romfiltídolgozó üzemében ün­Több mint 140» vagon biromíit dolgoztak fel tavaly a hernádi Március 15. Termelőszövetkezetben Halmágyi Péter felvételei íek fel Tóth Józsefnek, a maglódmezei Rákosmezeje Tsz elnökének. Tóth József biza­kodott, a reménység azóta va- ósággá vált. A nagy gabo- mtarületekkel rendelkező gaz- iaság rekordhozamokat takarí­tott be a kenyémekvalóból és > kukoricából. De szép sike- •eket könyvelhetett el a ter- neiés más ágazataiban is. A ól végzett munka elismeré­sképpen az idén először ítél­ek oda a gazdaságnak' a Ki­váló szövetkezet címet. A ran- os kitüntetés átadása alkal­mából tegnap a rákoskeresztú- Dózsa Művelődési Házban innepi küldöttgyűlést tartot­ok. amelyen részt vett Soós Gábor, a MÉM államtitkára, lalogh László, az MSZMP ’’est megyei bizottságának tit­kára és Skribek József, a mo- iori járási pártbizottság tit­kára. Fazekas Ernőnek. a tsz oórtbizottsága titkárának üd­vözlő szavai után Soós Gá- jor mondott beszédet. Az ál- .amíitkár előadása bevezető .■'észében szólt a mezőgazdaság­nak a népgazda,ság egészében .■átszőtt fontos szerepéről, megemlítve, hosv az elmúlt .5 esztendőben 70 százalékkal •>őtt az ágazat termelése. A sikerekhez jelentős mértékben hozzájárult a Rákosmezeje Tsz is: termelési szerkezetüket a népgazdaság igényeinek fi­gyelembevételével alakították ki, a főváros közelsége ellené­re nagy súlyt, fektettek az alaptevékenység vagyis a nö­vénytermesztés és az állatte­nyésztés fejlesztésére. Szak­embereik tudását kitűnően hasznosították a gyakorlatban így érhették el. a 16 arany­koronás földeken a hektáron­kénti 51 mázsás búzatermést vagy a 3 ezer 500 literes te­a maglódiak: tehénállomá­nyuk biológiai tulajdonsága alapján, képes a jelenleginél nagyobb hozamokra, de csök­kenthető a felhasznált abrak­takarmány is. Mindéhez meg­felelő feltételekkel rendelke­zik a szövetkezet — mondta befejezésül Soós Gábor. Ezt követően átadta a Kiváló szö­vetkezet címet tanúsító okle­velet Tóth Józsefnek, a szö­vetkezet elnökének. Majd a TOT Kiválló szövetkezeti munkáért kitüntetést nyújtot­ta át Osztertágh József kerté­szeti brigádvezetőnek. Ezután Balogh László, a Pest megyei pártbizottság tit­kára kárt szót. Egyebek kö­zött megállapította, hogy a Rákosmezeje, Tsz a két évvel ezelőtti egyesülés eredménye­képpen viszonylag rövid idő alatt erős gazdasággá váit. Ebben nem. kis. szerep jutott, a kommunistáknak, a szocia­lista brigádoknak és a tehet­séges, következetes vezetők­nek. Dinamikus és tervszerű fej­lesztésük lehetősége 1971-ben teremtődött meg. Akkor szer­veződött vállalattá a kerepes- tárcsái Általános Építőipari Szövetkezeti Közös Vállalat. Napjainkban a három alapító termelőszövetkezet két Pest megyei járás tíz falujának szö­vetkezeti tagságát öleli fel. — A megtett út nem hosz- szú. de eredményességét jól jelzi, hogy tavalyi munkánk elismeréseként immár negyed­szer nyerjük el a Kiváló tár­sulás megtisztelő címet — ál­lapította meg a tegnapi ülésen Pém István igazgató. első szövetkezeti, állatte­nyésztési rendszer megszerve­zését. Úttörők voltak a kis- árutermelés integrálásában is. A vállalat munkásaival együtt ünnepelt Szilassi Lász­ló, az Építésügyi és Városfej­lesztési Minisztérium minisz­teri tanácsosa, dr. Czár Meny­hért. a Pest megyei pártbi­zottság munkatársa és dr. Gál Lajos, a Pest megyei Tanács mezőgazdasági és élelmezés- ügyi osztályvezetője. A dolgozók közül ötöt jutal­maztak Kiváló munkáért mi­niszteri kitüntetéssel, harmin­cán pedig vállalati kiváló dol­gozó kitüntetést vehettek át. D. Gy. népi küldöttgyűlést rendeztek, amelyen részt vett S. Hegedűs László, országgyűlési képvise­lő, a HNF Országos Tanácsá­nak titkára, dr. Olajos Mi­hály, az MSZMP Pest megyei Bizottságának osztályvezetője, és Ihászi József. a dabasi já­rási pártbizottság első titkára. Ott volt Vimola Károly, a Termelőszövetkezetek Pest megyei Szövetségének titká­ra és Major Péter, a MEDOSZ Pest megyei titkára is. A beszámolót, követően S. Hegedűs László szólalt fel, majd átadta a kiváló szövet­kezet címet tanúsító oklevelet Cserháti Pál elnöknek. Beli György, a TOT kiváló szövet­kezet munkáért, Kelecsényi Dénes, Vásáreczki István. Szluka János és dr. Fodor István kiváló munkáért mi­niszteri kitüntetést kapott. V. B. Negyedszer kiválóak Soós Gábor ünnepi beszédét mondja. Képünkön, balról jobbra: Tóth József, Soós Gábor, Fazekas Ernő, a tsz pártbizottságának titkára és Balogh László Tagadhatatan, a hernádi Március 15. Tsz nevéhez szá­mos, a szövetkezeti mozgalom szempontjából fontos kezde­ményezés fűződik. Itt épült az- első korszerű baromfifel- dolgozó. Hemád vállalata az Elutazott a bolgár szakszervezeti küldöttség A Szakszervezetek Pest me­gyei Tanácsának meghívására bulgáriai testvérmegyénkből hétfő óta szakszervezeti dele­gáció tartózkodik Pest me­gyében. A küldöttséget, P. 1. Kinajevet, a Szakszervezetek Szófia megyei Tanácsának tit­kárát, a delegáció vezetőjét és I. K. Csehtovot, Szamakovo város szakszervezeti tanácsá­nak titkárát tegnap a megyei pártbizottság székházában fo­gadta Arató András, az MSZMP Pest megyei Bizottsá­gának titkára. Az elvtársi lég­körű eszmecserén részt vett Fodor László, a Szakszerveze­tek Pest megyei Tanácsának titkára. A delegáció tagjai dél­után Szentendrére látogattak. A Szófia megyei szakszer­vezeti küldöttség ma, a reg­geli órákban a Ferihegyi repü­lőtérről elutazott Bulgáriába. • • Ülést tartott az országgyűlés építési és közlekedési bizottsága Hogyan ítélhetjük meg a magyar úthálózat színvonalát? Sztrádáink, közútjaink hossza, minősége megfelel-e gazdasá­gi, társadalmi fejlettségünk­nek? — ezekről a kérdésekről manapság is gyakran felpa- rázslik a vita — mondotta Pullai Árpád közlekedés- és postaügyi miniszter az or­szággyűlés építési és köz­lekedési bizottságának pénte­ki ülésén. A miniszter a kér­dőjelekre rögtön válaszolt is: az országot behálózó beton- és aszfaltutakon évente több mint 7,5 milliárdan utaznak s 600 millió tonna árut szállíta­nak.­A főváros először, másod­szor és harmadszor — hang­zott el a fejlesztést körvonala­zó megállapítás a parlamenti tanácskozáson. Az ország kö­zepén, az utak szorításában fekvő Budapesten egyre alca- dozóbb ritmusban lüktet át a forgalom. A fővárost körbe- ölelő autópálya-körgyűrű megépítése, a meglevő hidak bővítése, újak építése enyhít­het csak a gondokon. A meg­állapítást követően azonban a miniszter a fejlesztés nehéz­ségeire is utalt: égető lenne a lágymányosi Duna-szakaszi1 át­ívelése, ám az erőket most- a Petöfi-hídra összpontosítják, s ha ott végeztek, az Arpád-hid 1933—84-ben befejeződő re­konstrukciójának mágnese vonzza majd magához az épí­tőket. Az országgyűlés tavaly fogadta el a kormány hosz- szú távú közlekedésfejlesztési koncepciójáról szóló beszámo­lóját, s ebben a budapesti tö­megközlekedésnek adott zöld utat. A vitában felszólaló képvi­selők elismeréssel adóztak az elmúlt évek eredményeinek és az 1990-ig szóló fejlesztési el­képzeléseknek. Egyetértettek a tárca vezetőivel abban, hogy a legfontosabb teendő a mint­egy 300 milliárd forintnyi ér­téket jelentő, már meglévő há­lózat fenntartása, karbantartá­sa. Üdvözölték a nemzetközi forgalom növekedésével szá­moló fejlesztési elképzelése­ket — tavaly 110 ezer kamion fordult meg útjainkon — hi­szen a befektetett milliárdok devizában térülnek meg. For­málódnak már a tervek a KGST-országokat összekötő, valamint az európai észak-dé­li autópályák hálózatára, a tranzitforgalom ütőerei Ma­gyarországon is átha,ladnak. Az országos főúthálózat gyű­rűs-sugaras rendszerű térké­pén 199Ö-ig rajzolták meg a pályák vonalát. Számadás a KISZ-szervezetekben Fontos időszak zárult le az elmúlt hetekben Pest megye KISZ-szervezeteiben: befeje­ződtek az alapszervezetekben az értékelő, vezetőségválasztó, valamint a tervező taggyűlé­sek. A területi ICISZ-bizottsá- gok kivételével mindenütt megtartották az összevont taggyűléseket, illetve küldött- gyűléseket. — Milyen tapasztalatokat szereztek e taggyűlések idő­szakában? — kérdeztük Járay Gyulától, a KISZ Pest megyei bizottságának szervezési fele­lősétől. — Az értékelő-vezetoségvá- lasztó taggyűlések a taninté­zeti alapszervezetek kivételé­vel mindenütt lezajlottak: az iskolákban a tanévhez igazo­dik a számadás időszaka. Az üzemekben, intézményekben, termelőszövetkezetekben szer­zett általános tapasztalatként elmondható, hogy az értéke­lésben nagy figyelmet fordí­tottak a KISZ eszmei-politikai nevelőmunkájának megítélésé- sére. Különösen a KlSZ-szer- vezetek párttagajánlása, va­lamint az új ifjúkommunis­ták felvételének aktuális fel­adatai kerültek előtérbe. A pártszervezetek képviselői egyöntetűen határozottabb, kezdeményezőbb alapállásra ösztönözték az alapszerveze­teket. — Hogyan ítélték meg az if­júkommunisták gazdasági épí­tőmunkáját? — Népgazdasági céljainkkal összhangban szinte mindenütt foglalkoztak ezzel a témával. Több hozzászóló kifejtette: gazdasági életünk legfőbb tar­taléka napjainkban a fegyel­mezett, becsületes munka. Amit a jövőben feltétlenül fi­gyelembe kell venni: akad még sajnos néhány olyan alapszervezet, ahol vállalá­saikban — a minőség helyett — elsősorban a számokkal tükrözhető eredményeket mé­rik fel, erre irányul vállalá­suk, s az értékelés is. Pedig inkább vállaljanak keveseb­bet, de azt teljesítsék mara­déktalanul. Nem sokat ér az olyan akcióprogram, amely­nek elkészülte csak formális: a fiatalok ugyanis tudják, hogy eleve teljesíthetetlen. — Kellő figyelmet fordítot­tak-e az értékelés során a szabad idős programok szer­vezésére? — Tapasztalataink szerint a kulturált kikapcsolódás, a vonzó, művelődésre serkentő tevékenység kibontakoztatásá­ra az indokoltnál kisebb fi­gyelmet fordítottak alapszer­vezeteink. A jövőben ezen fel­tétlenül változtatnunk kell! Egyetlen példa:.a MÁV Duna­keszi Járműjavítójában a.z el­múlt időszakban száz új fia­talt vettek fel a KISZ-tagok soraiba: e nagyüzemben most már csaknem félezren tartoz­nak az ifjúsági szervezethez. S mindezt úgy érték el, hogy különösen sokat törődtek a hasznos, értelmes szabad idős programok szervezésével. — Lényeges káderpolitikái célkitűzésük volt a vezetősé­gek stabilizálása. Sikerült-e valóra váltani elképzelésüket? — A számadatok azt bizo­nyítják, hogy az eredménye­sen dolgozó KISZ-vezetők többsége újra bizalmat kapott. Az 1640 alapszervezeti titkár 62 százalékát és a 6247 veze­tőségi tag több mint a felét ismét megválasztották. Ez az arány jobb a korábbi évekkel összehasonlítva, de még min­dig nem éri el a kívánt szin­tet. s területenként jelentős el­térést tapasztaltunk. A ceglé­di és a váci járásban az ifjú­sági vezetők csaknem ftyolc- van százaléka most is élvezi a bizalmat, Nagykőrösön vi­szont a tisztségviselőknek csak negyvenöt százaléka maradt eredeti posztján. Az elkövet­kezendő időszakban továbbra is a vezető szervek stabilizá­lására törekszünk, hiszen ez az eredményes ifjúságpolitikai munka fontos feltétele. F. G. i 4 I talmat pedig a következő öt I dolgozó vette át: id. Polgári I Károly, a mezőgazdasági, Ja­léshozamok ukoricából henenkénti átlagos tej hozamot, amely több, mint 900 literrel haladja meg a két évvel ez­előttit. — Természetesen számos tartalékkal rendelkeznek még

Next

/
Thumbnails
Contents