Pest Megyi Hírlap, 1979. május (23. évfolyam, 101-125. szám)
1979-05-17 / 113. szám
1979. MÁJUS 17., CSÜTÖRTÖK A gyermekek kárára Ellentétek a csömöri óvodában — Nem, nem vállalhattam el — rázza meg a fejét Urf bán József né, a csömöri II. számú óvoda vezetője. A miértre hallgat egy sort, majd szűkszavúan válaszol: — Csak azt tudom elismételni, amit a lemondólevelemben megírtam: tavaly szeptemberben a létszámhiány miatt csoportot kellett vállalnom. Októbertől pedig rám hárult volna a munkáltatói jogkör ellátása is. Amellett, hogy minden addigi vezetői teendőt én láttam volna el... Miről is van szó? 1977. augusztus 20-án gyönyörű, modern, minden igényt kielégítő óvodát adtak át Csömörön, olyat, amely nemcsak a falu, hanem az egész járás díszére válik. Az új óvoda megnyílt, időszerűvé vált, hogy a község két óvodája elszakadjon az iskolától, s önálló vezetője legyen. A községi tanács végrehajtó bizottsága megszavazta Urbán Józsefné — a régi óvoda vezetőjének — kinevezését, ő azonban közölte, hogy csak addig marad az új óvoda élén, amíg nem találnak helyette mást. A munkáltatói jogkört pedig átmenetileg sem veszi át. A Művelődésügyi Közlönyben idén februárban megjelent tehát a pályázati felhívás. Sikerrel. Az új vezető óvónő júliustól dolgozik majd Csömörön. De vajon milyen örökséget kell átvennie? A faluban ugyanis — az agglomerációban egyedülállóan — nemcsak a vezetői állás betöltése okozott gondot, hanem évek óta nem találtak megfelelő számú szakképzett óvónőt sem. Az új óvoda vonzerejében reménykedtek a tanács vezetői. Egyelőre hiába. — Voltak nézeteltérések a dolgozók között, vagy talán önnek volt konfliktusa valakivel? — kérdezem. A rebbenő tekintetű, megtört ember benyomását keltő óvónő elmosolyodik. Ironikus hangon válaszol: — Hol nincsenek személyeskedések? De erről is csak annyit mondhatok, amit a tanácsnak megírtam: az előző évi óvodavezetői tapasztalataim nem engedik meg, hogy elvállaljak egy még felelősségteljesebb megbízatást. ★ Amíg a tanács felé tartok, azon töprengek, hogy mik lehettek Urbánné félelmének konkrét okai? S hogyhogy nem lehet szakképzett óvónőt találni Csömörre? Jelenleg éppen négynek van felsőfokú, háromnak szakközépiskolai, s kettőnek régi óvónőképzőben szerzett képesítése. A szakképzettek közül azonban ketten gyes-en vannak, egyikük pedig hamarosan szülni fog. Maradt tehát a szükséges létszámnak éppen a fele. Helyüket képesítés nélküliek foglalják el, egy hónapra, kettőre, talán egy évre. Legalábbis eddig így volt. Amikor a tanácsnál megmondom, mi járatban vagyok, Kovács Ilona vb-titkár arca elkomorodik. — Behívom az elnököt is, ő foglalkozik az óvoda személyi dolgaival. Paulovics Mihály elnök első mondata kérdés: — Tudja, mennyi energiám Vezess baleset nélkül! A hivatásos sofőrök versenymozgclmának eredményhirdetése Az országutak professzionistái a buszvezetők és teherautó-sofőrök. Rutinjuk és erőpozíciójuk révén gyakran ők diktálnak tempót az aszfalton, s magatartásuk meghatározóan befolyásolja a közlekedési morált. Az 50-esévek elején, amikor először hirdették meg a Vezess baleset nélkül! mozgalmat mindez még másképp festett. A VBN a garázsok versenye,' a hivatásosok országúti biztonsági vetélkedője volt Azóta azonban majdhogynem a semmiből 800 ezerre nőtt a személyautók száma, s a megsokszorozódott forgalom egyre nehezebbé teszi a balesetmentes közieke. dóst Az ország útjain minden nap hat ember veszti életét. A Pest megyében első ízben 1973-ban meghirdetett mozgalom legfontosabb célkitűzése éppen az, hogy a rohamos motorizációval ne nőjön egyenes arányban a balesetek száma. S mert a szerencsétlenségek megelőzésében a sofőrök hátországán is sok múlik, a VBN versenyszabályzata folyamatos KRESZ-oktatást, a gépkocsivezetők állandó vezetéstechnikai képzését. valamint közlekedési ankétok megrendezését is a résztvevő egységek kötelezettségévé teszi. Ezenkívül — s talán ez mindennél fontosabb — a sofőröket meg kell ismertetni napjaink legbiztonságosabb közlekedési stratégiájával: a defenzív vezetéssel. A Vezess baleset nélkül mozgalom 1978-as eredményeit tegnap hirdették ki a Pest megyei Rendőrkapitányságon. A megyei közlekedés- biztonsági tanács értékelése szerint a 157 gazdasági egység nyolcezer gépkocsivezetője famulusaik (a gépkocsikarbantartók, forgalmi tisztek, szállítási előadók és mások) segítségével elérték, hogy a versenyző gazdaságok eredményei jobbak voltak a megyei átlagnál. A VBN gépkocsijai és buszai 1978-ban összességükben 5,2 millió kilométerenként okoztak személyi sérüléses balesetet, míg ez a távolság egy évvel korábban jóval rö- videbb, 4,4 millió kilométer volt. Ugyanakkor a statisztika figyelmeztető adata a halálos balesetek számának alakulása, hiszen míg 1977-ben 50 millió, addig 1978-ban 36 millió kilométerenként voltak végzetes szerencsétlenségek részesei a VBN-es járművek. A múlt évi tapasztalatok elemzése után a Pest megyei KBT elnöke, dr. Honti János vezérőrnagy, rendőrfőkapitány adott át összesen harminckilenc első, második és harmadik díjat a legjobb eredményt elért gazdaságok egy-egy gépkocsivezetőjének és egy műszaki szakemberének. Negyven híradástechnikai újdonság a tavaszi BNV-n A híradástechnikai ipar a tavaszi BNV-n 240 féle berendezést, alkatrészt mutat be, közülük 40 az újdonság —, jelentették be szerdán a Fészek klubban tartott sajtótájékoztatón a Magyar Híradástechnikai Egyesülés képviselői. Az elektronikai ipar és ezen belül is a híradástechnika, a gépipar legdinamikusabban fejlődő ágazata, gyártmányainak többsége előkelő helyen áll a nemzetközi ranglistán. Az egyesülés 7 vállalata szállít különféle hangtechnikai eszközöket, stúdióberendezéseket az olimpiára. A kiállításon azoknak a termékeknek egy része is látható lesz, amelyeket a Buda- vox fővállalkozásában Algériában megépülő komplex mikrohullámú hírközlő hálózathoz szállítanak. A BRG telefon- I közvetítő diktafonjával, a j BEAG tolmácsberendezésével j és a Mechanikai Laboratórium ! újtípusú sztereo-lemezjátszó- | jával is megismerkedhet majd I többek között a közönség. fekszik ebben az ügyben ? Legszívesebben azt mondanám, hogy hagyjuk... — Már hogy hagyhatnánk?! — csattan fel Kovács Ilona. — Egyszer ennek is a végére kell járni! Pillanatokon belül parázs hangulatú beszélgetés színhelye lett a titkári iroda. Nem, nem mondtak ellent egymás nak a tanácsi vezetők, csak indulataik csaptak magasra. — Ha Urbánné elvállalta volna a kinevezést,,— mondta Paulovics Mihály — bérezés, jutalmazás, minden reá hárul S ehhez nem volt bátorsága. Ugyanis az óvodai dolgozók között napirenden voltak az áskálódások, feljelentések, sőt, egyszer még verekedés is volt a szálláson... A hirtelen támadt csendben Kovács Ilona szólal meg: — Csak nehogy az újat is kimarják! — Attól ne félj! — válaszol az elnök. — Beszéltünk vele, nem? Tőlünk minden támogatást meg fog kapni, nyugodtan küldje el azokat, akik nem dolgoznak megfelelően. — Nem dolgoznak? — kérdezem. — Pedig épp arra gondoltam, hogy mekkora gond lehet fél létszámmal.. — Ez nem óvoda, hanem gyermekmegőrző — feleli Kovács Ilona. — Nemrég itt voltak a járástól, s egy óvónőt sem találtak a helyén. Otthagyták a kicsiket a dadákra. Van olyan dolgozó, akinek nincs kedve, tehát nem viszi sétálni a gyerekeket... önként adódik a kérdés: ha egy új vezetőnek minden támogatást megad a tanács, miért nem teszi ezt Urbánné- val? Neki is felajánlották, de ő nem merte felvenni a harcot. Mert a szó szoros értelmében hadakozni kell annak, aki Csömörön óvodaügyben rendet akar teremteni. ★ Az iskola igazgatója, Kovács György, már alig várja, hogy megszabaduljon — így mondja — az óvoda gondjaitól, mert azok veszélyeztetik az iskola munkájának színvonalát is. — Még döntőbizottsági ügy is volt... Nézze, ez akkora iskola, ho~y. két igazgató- helyettesre tarthatnánk igényt. De csak egy van. Akad tehát dolgunk. Ennek ellenére megígéri, hogy áz új óvodavezetőt maximálisan támogatni fogja. Hiszek neki és hiszek a tanácsi vezetőknek is. Valamennyiüknek saját érdekük is, hogy ezt megtegyék, de mindenekelőtt a gyermekeké. Járási hivatalnak, községi tanácsnak, iskolavezetésnek össze kell fognia, hogy véget érjen Csömörön a munkabér fejében végzett intrikálás, s hogy a milliókért; épített intézményt végre annak használják, aminek készült: óvodának. S ne gyermekmegőrzőnek. Tófalvi Éva Görgős csapágyak Űj típusú, növelt teherbírású kúpgörgős csapágyak készülnek a Magyar Gördülőcsapágy Müvek diósdi gyárában, ebben az évben összesen 4,2 millió darab. Képünkön az edzett és köszörült gyűrű szerelés előtti végső méretellenőrzése látható. kommunistákat kell a taggyűléseken elmarasztalni. Az említett kongresszusi, központi bizottsági és megyei pártbizottsági határozatok nyomán összességében tehát emelkedett az alapszervezeti munka színvonala, ezen belül a taggyűlések helye, szerepe a politikai célok kitűzésében, a döntések meghozatalában, a végrehajtás megszervezésében és ellenőrzésében. Megyénkben a taggyűlések alapvetően teljesítik a szervezeti szabályzatban meghatározott feladatokat. A hatékonyabb munka érdekében követelményként jelöltük meg, hogy az alapszerve-, zetekben kapjanak nagyobb figyelmet a pártcsoportok, azok pedig legyenek segítői a kommunista közösség eszmei, politikai és erkölcsi egysége erősítésének. Az alapszervezetekben mindenütt működnek pártcsoportok. Több helyen — a közvetlenül irányító pártszerv segítségével — az alapszervezeti vezetőségek biztosítják a pártcsoport-bizalmiak képzését, továbbképzését. Gyakorlattá vált, hogy a két taggyűlés között, illetve szükség szerint összeihívják a párt- csoport-bizal miakat, tájékoztatják, informálják őket az időszerű politikai, gazdasági eseményekről, meghatározzák számukra a konkrét feladatokat. Így például Kiskunlac- házáii a Petőfi, Törteién az Aranykalász Tsz-ben, Tápió- szelén a Kohászati Gyárépítő Vállálat üzemében. Az intézkedések hatására megerősödött a pártcsoportok munkája. Megbeszéléseiken kötetlen, nyílt eszmecsere útján vitatják meg munkájuk problémáit, foglalkoznak a pártmegbízatások értékelésével, a termelőmunkában tanúsított helytállással, a dolgozók hangulatával. Az elhangzottaltról tájékoztatják a vezetőségeket ■ A pártcsoportok egyre több helyen adnak konkrét segítséget az egyéni gondok rendezéséhez is. AZ EREDMÉNYEK melt lett a pártcsoport-munkát fogyatékosságok is jellemzik. Néhány helyen a vezetőségek nem adják meg a kellő támogatást, irányítást a párt» csoportnak. Probléma, hogy egy részük nem a szükséges aktivitással vesz részt a politikai nevelőmunkában, a közvélemény formálásában, a jó munkahelyi légkör kialakításában. Az öntevékenység, az önálló kezdeményezés hiánya is akadályozza a pártcsoportmunka hatékonyságát, mint a szobi MÁV-állomáson, Kemence községben és az Örkényi Béke Tsz-ben. A Politikai Bizottság állás- foglalásában megjelölt feladatokat a községi pártbizottságok és pártvezetőségek irányításával a pártái apszervezetek eredményesen megvalósítják. Az eredmények mellett kedvezőtlen tapasztalatok Is vannak, melyeket a következődben foglalok össze: a kö- vrtelniénj éktől elmarad, néhány htiyen alacsony a pártái apszervezeti vezetőségi tagok politikai iskolai végzettsége. A határozatok helyi adaptálására néhány pártalapszervezet vezetősége nincs felkészülve. Nem vált általánossá, hogy két taggyűlés között végzett munkáról a vezetőségek beszámoljanak. Az alapszervezetek egy részében a taggyűlés előkészítése mindig mechanikus. A vezetőségi üléseken és taggyűléseken a szükségesnél ritkábban foglalkoznak ideológiai, kulturális témával. Az alapszervezeti vezetőségek beszámolói esetenként általánosak, nem elemzőek. Az alap. szervezetek egy részében a határozatok végrehajtásának ellenőrzése nem folyamatos, az értékelés általános. A gazdasági munka pártellenőrzése nagyrészt csak a gazdasági vezetők beszámoltatására korlátozódik, saját vizsgálódást a vezetőségek ritkán folytatnak. Néhány pártaiapszervezetben a pártcsoportok működése alkalomszerű. ARATÓ ANDRÁS, az MSZMP Pest megyei Bizottságának titkára gyakorlat, hogy a határozatokban megfogalmazott feladatok helyi megoldására a taggyűléseken intézkedési terveket fogadnak el. A gazdaságpolitikái feladatok végrehajtása, abban az aktív részvétel a taggyűléseken is a munka középpontjába került Ennek alapján a taggyűlések pártmegbízatások formájában is megfogalmazzák a gazdasági vezetők, a tömegszervezetekben dolgozó kommunisták, az egyes párttagok feladatait az éveá gazdasági célkitűzések megvalósításában. A GAZDASÁGI azt igazolják Pest megyében, hogy a párttagság magáévá teszi a párt határozatait és aktívan részt vállal következetes megvalósításában. Fi_ gyelemre méltó az a társadalmi összefogás, amely ennek nyomán a megye községeiben kibontakozott. A Központi Bizottság határozatának megfelelően, a községi pártbizottságok évenként rendszeresen minősítik, értékelik az irányításuk alá tartozó alapszervezetek munkáját. A beszámoló taggyűlések — melyek jól betöltik szerepüket az éves munka értékelésében — döntő többségén a párttagság egyetértése fogadja a felsőbb pártszervek minősítését, feladat-meghatározását és bírálatát is magáévá teszi. Esetenként még előfordul, hogy a bírálatra nem megfelelően reagálnak, sértődöttség a fe_ lelcsség áthárítása is tapasztalható. Ennek ellenére a beszámoló taggyűlések a pártellenőrzés hasznos fórumaivá váltak. A határozathozatalt megelőzően a taggyűléseken — többségében — alkotó, tartalmas vita folyik. A legnagyobb aktivitást a helyi gazdasági feladatok megtárgyalása váltja ki. A taggyűlések egyre tartalmasabban, rendszeresebben betöltik ellenőrző szerepüket. A vezetőségek nagy többsége a két taggyűlés között végzett munkáról, a határozatok vég- v rehajtásának helyzetéről tájékoztatja a párttagságot. A beszámoltatások témaköre szélesedett. A tervteljesítés ellenőrzésén kívül a taggyűléseken többet foglalkoznak az eszmei, politikai név élőmunkával, an- ■ nak alapszervezeti feladataival, a pártépítés, a kádernevelés, a tömegszervezetek, a munkásőrség tevékenységének értékelésével. A tapasztalatok ' azt bizonyítják, hogy a párt- ■ ellenőrző munka színvonalaés : tartalma a mezőgazdásági tér. melőszövetkezeti, hivatali és intézményi pártszervezetben elmarad a követelményektől. AZ ELLENŐRZŐ . __________________ munkában , ma még nem általános, de ' egyre több alapszervezetben , gyakorlat az önállóan kezdeményezett vizsgálat. Egy-egy fontos kérdést áttekint a taggyűlés által megbízott csoport és tapasztalatai alapján javaslatot tesz. Ezt a mód_ szert főleg a termeléssel, a gazdálkodással kapcsolatban 5 alkalmazzák. így foglalkoztak ] például Tápiószelén a KGYY- 3 gyáregység pártalapszerveze- ■ teiben a nagy értékű szer- ] számgépek kihasználtságával ] és többműszakos üzemeltetési 3 lehetőségeivel; a Telefongyár < nagykátai gyáregységében az ] importgépek azonnali üzem- , be helyezésének vizsgálatával. ] A pártellenőrzés e formája 1 is segíti a helyi gazdasági ve- •, zetést a helyes döntések ki- ] alakításában, a termelési fel. £ adatok végrehajtásában. Az s ellenőrzés során az alapszer- £ vezetek egyre erőteljesébben s támaszkodnak a dolgozók vé- \ leményére. Munkájukban hasz- c nosítják a termelési tanács- £ kozásokon, tanácsüléseken, tö_ c megszervezetek testületi ülé- r sein elhangzó észrevételeket, ^ jelzéseket. j Az alapszervezetek az ered- v ményes munkát erkölcsileg el- ^ ismerik, megbecsülik. Egyre következetesebbek abban az * esetben is, ha a pártmegbízatásukat elhanyagoló, a feladatokat felületesen teljesítő A POLITIKAI BIZOTTSÁG állásfoglalását követően az alapszervezetekben nagyobb figyelmet fordítanak a taggyűlések politikai, szervezeti előkészítésére. Ennek tulajdonítható, hogy a taggyűlések egyre jobban betöltik szerepüket. Az előkészítő munka tapasztalatai azt igazolják, hogy a vezetőségek saját feladataikat pontosabban meghatározzák, ugyanakkor arra törekednek, hogy a pártcsoportok, a kommunisták is hatékonyabban részt vállaljanak a, teendőkből. Több helyen, például Soly. máron a PEMÜ-ben, Ráckevén, az Aranykalász Tsz-ben, Törökbálinton az állami gazdaságban, gyakorlattá vált, hogy a pártcsoportok előzetesen megismerik a taggyűlés elé kerülő napirendeket. Véleményt mondanak, javaslatokat tesznek a megvitatandó témával kapcsolatban. Mindez az érdemi munkát segíti, növeli a párttagság felelősségét. A munkatervek előkészítés^ során, a napirendek megválasztásánál — főleg az utóbbi évben a Központi Bizottság iránymutatása alapján — gazdaságpolitikai, gazdaságszervezési kérdések gyakrabban kerülnek középpontba. A napirendek kb. 50—60 százaléka közvetlenül kötődik a termelő tevékenységhez, a közsegpolitikai fejlesztési feladatokhoz. Jelentős részük a párt belső életével kapcsolatos. Ilyenek az oktatás, a fegyelem, a megbízatások, a tagfelvételi munka kérdései. Azt is tapasztal» juk, hogy a szükségesnél ritkábban tárgyalnak ideológiai és kulturális jellegű témákat (főleg mezőgazdasági termelő'- szövetkezeti alapszervezeteknél és a községek területi alapszervezeteinél). A taggyűlések gyakorisága kedvezően hat a folyamatos politizáló légkör továbbfej» lesztésére, a pártdemokrácia szélesítésére, a cselekvési egység erősítésére. Hozzájárul a párttagság eszmei, politikai neveléséhez, a konkrét feladatok tisztázásához, a párttagokkal szemben támasztott követelmények teljesítéséhez. A rendezvények előkészítése — különösen az év elején és végén — nagyobb megterhelést jelent az alapszervezeti vezetőségek és á párttagság számára. Ez idő tájt ugyanis sokan hivatalosak közülük egyéb rendezvényekre, például termelési tanácskozásra, munkásgyűlésre, tsz-közgyűlésre, falugyűlésre, szakszervezeti és KISZ-taggyűlésre. A taggyűléseken rendszeresen döntenek a politika helyi végrehajtásának különböző kérdéseiről: a munkatervek tartalmáról, a pártba való felvételről, beiskolázásról. Egyre jobban betöltik szerepüket a párttagság folyamatos tájékoztatásában is. A PÁRTHATÁROZATOK megismertetése a taggyűlése» ken központi feladat. Az utóbbi években szélesedett az a Párfmunka a községekben (3.) Megnőtt a taggyűlések szerepe
