Pest Megyi Hírlap, 1979. május (23. évfolyam, 101-125. szám)

1979-05-15 / 111. szám

MM* trrcrix 1919. MÁJUS 15., KEDD Pest megyei Hiúsági találkozó Színes műsor — gazdag tartalom A város lakói egybehang­zóan vallják: régen járt már Szentendrén annyi fiatal egyetlen napon, mint most va­sárnap. Húszezren érkeztek az immár hagyományos Pest me­gyei ifjúsági találkozóra. A napsütéses hétvégén a ki­rándulók is elárasztották az országos hírű kul túrcentrumot, s így , az ifjúsági találkozó szervezőinek nem volt könnyű dolguk. Ám dicséretükre le­gyen mondvar közmegelége­désre helytálltak. Peiig már a kora reggeli órákban feldí­szített panorámabuszokkal, motorkerékpárokkal, s termé­szetesén a HÉV-vei jöttek a járások, városok küldöttei. A legtávolabbról érkezők, a nagykőrösi és ceglédi ifjú- kommunisták már a hajnali órákban ' útnak indultak Szentendrére. A gazdag program a Bük­kös-parti játszótér felavatásá­val kezdődött kilenc órakor: a remekül felszerelt gyermek- paradicsom közös erővel, tár­sadalmi . összefogással ké­szült eí. Az avatóünnepség egyébként nem tartott so­káig : az apróságok azon nyom­ban birtokukba vették az új játszóteret. A cölöpvár és az indián függőhíd, a betonbú- jócska és a sok egyéb ötletes játék a nap folyamán szinte mindig foglalt volt. S jóleső érzéssel nyugtázta a lát­ványt az a sok száz Pest me­gyei ifjúkommunista, aki a játszótér építéséből aktívan Avatás utáni pillanatok a Bükkös-parti játszótéren: az indián füg­gőhíd különösen népszerű volt a gyerekek körében. Mindenki pódiuma a Marx té­ren: dr. Nyíri Sándor Feledi Pé­ter mikrofonja előtt. kivette részét. Természetesen társadalmi munkában. A délelőtt tíz órakor kez­dődő ifjúsági-nagygyűlés előtt a Dunakeszi Hütőház pol-beat együttese gondoskodott a han­gulatról; ismert munkásmoz­galmi dalokat játszottak gi­táron, s a fiatalok velük énekeltek. Változatos program A forró hangulatú nagy­gyűlés után a város különbö­ző helyszínein folytatódott a program. Már a megnyitást követő órákban sokan felke­resték a testvérmegyeit — O.nszk, Suhl ts Szófia — éle. tét bemutató kiállítást: fotó­kat, tablóka • láthatlak az ér­deklődők az Alkotmány utcá­ban. A hangulatos kisváros parkolójában felállított pódiu­mon pedig magyar és nemze­tiségi népi táncegyüttesek be. *iutaíójának\tapsolhatott a kö­zönség. Nagy sikert aratott a poraá.zi Vujicsics együttes — tiszteletdíjukat felajánlották a pomázi 3. számú óvodának — a Vankóné Dudás Juli vezette gaigamácsai népi együttes, a pilisvörösvári német nemzeti­ségi gyermektánccsoport, a vérségi, a zsámboki és a hé- vízgyörki népi együttes, az Európa-szerte méltán híres nagykátai Tápiómente együt­tes, valamint az abonyi Bú­zavirág népi táncegyüttes. S az érdeklődésre jellemző, hogy nemcsak az ifjúsági ta- tálkozó résztvevői tapsoltak a szereplőknek, hanem indiai és csehszlovák, francia és szovjet, angol és lengyel tu­risták is; akik bizonyára nem felejtik el egyhamar a remek perceket. Ám mielőtt az első tánccso­port pódiumra lépett volna, a galgamácsai népművész, Van. kóné Dudás Juli várta a gye­rekeket: s tréfás galgamácsai népi játékokat tanított meg nekik. S amíg a parkolóban a tánc_ csoportoknak tapsoltak a né­zők, a moziban rajzfilmeket ve­títettek a gyerekeknek, s a város főutcáján felállított sát­rakban «golitikai kiadványokat lehetett vásárolni. A megyei művelődési központ és könyv­tár klubövezetében egy való­ban nagyszerű kezdeményezés részesei lehettek a jelenlevők. A Szentendrén élő képzőmű­vészek — festők, szobrászok, iparművészek — alkotásaiból aukciót rendeztek, amelynek teljes bevétele a gyer'mekszo- lidaritási alap számláját gya­rapítja. A felajánlott negyven­egy alkotás jelentős része még vasárnap gazdára ta­lált, s amelyeket a helyszínen nem adtak el, azok a későb­biekben más megyei és városi szervek birtokába kei ülnek — • jelentkező ugyanis bőségesen akadt. Csak a legnagyobb el­ismerés hangján szánhatunk azokról a művészekről, ^ akik önzetlenül felajánlották áiko_ tásaikat e nemes célra. Mindenki pódiuma A szentendrei ifjúsági talál­kozón a fiatalok zsúfolásig megtöltötték a történelmi hangulatot árasztó Marx te­ret, ahol a nyári hónapokban a Teátrum élőadásait tartják. Ezen a helyszínen találkozhat­tak ugyanis meghívott politi­kusokkal, közéleti személyi­ségekkel, művészekkel, él­sportolókkal, akik életútjukról, pályájuk emlékezetes állomá­sairól vallottak — Feledi Pé­ter tévériporter mikrofonja előtt. A Mindenki pódiuma — ezt a nevet kapta a prog­ram — kétségkívül sikert ara­tott. Okos, célratörő kérdések, őszinte válaszok. Röviden így jellemezhetnénk a Mindenki pódiumát, s hogy a résztvevők is így érezhették, annak iga­zolására idézünk egy részle­tet abból a beszélgetésből, amelyet a műsorvezető dr. Nyíri Sándorral, a legfőbb ügyész helyettesével, vala_ mint Bertha Bulcsú íróval folytatott. Kezdjük a sort ez utóbbi vendégnél: — A közelmúltban jelent meg a Magyarország felfede­zése sorozatban Balatoni év­tizedek címmel figyelmet kel­tő könyve. Használt-e az ügynek ez az írásmű? — Könyvemben a balatoni emberek életét, munkához va­ló viszonyát ábrázoltam, s egyúttal felhívtam a figyel­met néhány olyan kedvezőtlen jelenségre, amely Közép-Eu. rópa legnagyobb tava körül uralkodik. Látni kell a válto­zást: új útak, üzletek, kem­pingek épültek, de az igények állandóan növekednek. Célom a figyelemfelkeltés volt, s ha ezt elértem, már nem dolgoz­tam hiába. — Néhány evvel ezelőtt nagy vihart kavart az az írá­sa, amely hétköznapi visz- szásságainkról Kesudió címmel jelent meg az Élet és Iroda­lomban. Tud-e olyan intézke­désről, amely az írás nyomán született? — Egyről igen. Az írásban szóvá tettem a parlagföldek sorsát. Az illetékes miniszté­rium és a földhivatal szakér­tőiből bizottság alakult, s ki­vizsgálták az ügyet. Útjaik során egyebek közt az egyik állami gazdaságban vetetten földterületre bukkantak. Ki­derült, a kérdéses gazdaság­ban egyszerűen elfelejtették bevetni ezt a területet... — A műsorvezető ekkor dr. Nyíri Sándorhoz fordult, aki­től megkérdezte: — Ön szerint ez bűncse­lekmény? — Nem. Ez á mulasztás nem igényel ügyészi beavatkozást, hiszen ' adottak egyéb szank­ciók — például a fegyelmi el járás — a vétkesek felelősség­re vonására. De ha már meg­kérdezett, elmondom: akad néhány olyan újságcikk, amely­nek nyomán nekünk is akad munkánk. Hiszen mi, ügyészek is. ebben az országban élünk, közös érdekünk, hogy olykor az intézkedés né maradjon el...' A Mindenki pódiumának vendége volt Kovács Jenő, a KISZ KB titkára, aki egye­bek közt az elmúlt napokban hazánkban járt vietnami d legáció látogatásáról, a két szocialista ország ifjúsági szervezete között megkötött együttműködési szerződés tar. tál máról, valamint a KISZ nemzetközi kapcsolatairól be­szélt. Jó házigazdák Az ifjúsági találkozó a késő délutáni órákban is gazdag programot kínált az érdeklő, dőltnek. Ekkor nyitotta meg kapuit a város fiataljainak felújított ifjúsági klubja is, ahol dzsesszhangversenyre ke­rült sor. A Pest megyei ifjúsági ta. lálkozó befejezése után így értékelte a látottakat Kovács Jenő: — Kitűnően szervezett prog­ram részesei lehettek ezen a napon Pest megye fiataljai, Szentendre pedig szívélyes házigazdának, bizonyult. Ami az események színvonalát il­leti, arról csak annyit mond. hatok: a résztvevők politikai neveléséhez éppen úgy hoz­zájárult, mint a hasznos ki- kapcsolódáshoz. Falus Gábor Pártmunka a községekben (L) Ami testület elé kerül A PÁRT POLITIKÁJÁNAK megvalósításában jelentős sze­repet töltenek be Pest megyé­ben is a községi pártbizottsá­gok és pártvezetőségek. Mű­ködési területükön lényegé­ben minden olyan jog- és hatáskört gyakorolnak — mi­vel a megyében valamennyi rendelkezik tagfelvételi és fe­gyelmi jogkörrel —, amit az irányító járási pártbizottsá­gok gyakorolnak, egy kivételé­vel: nem állítanak ki párttag­sági kpnyvet. Sajátos helyet foglalnak el, mint közbeeső pártszervek ab­ban a tekintetben, hogy figye­lembe kell venniük a járási jogú pártbizottságok és maga­sabb pártszervek határozatait, közben azonban valamennyi olyan esetben határozniuk, in­tézkedniük kell, ami a község­ben politikai kérdésként je­lentkezik. Sokszor ez aprónak tűnp dolgokban is megnyilvá­nul például a községben dol­gozók gyermekeinek óvodai elhelyezésében, közétkeztetés biztosításában, a kereskede­lem áruellátási gondjainak megoldásában. Sőt esetenként az űzetek nyitvatartásának nem megfelelő rendje is olyan hangulati kérdéssé válhat a községben, melynek politikai kihatásai vannak, tehát ebben is intézkedniük kell. Az irányító községi párt­szervek szoros, élő kapcsolatot tartanak fenn az irányításuk alá tartozó pártvezetőségek­kel, pártalapszei'veaetekkel, a tömegszervezetek és' mozgal­mak vezetőivel, valamint az ott tevékenykedő kommunis­tákkal. Irányító munkájuk sa­játosságához tartozik, hogy _ a helyes döntések kialakítása érdekében igénylik területü­kön az állami, gazdasági szer­vek, tömegszervezetek és moz­galmak előzetes véleményét, tapasztalatait, kezdeményezé­seit, a párt politikájának he­lyi végrehajtásához. A községi .pártbizottságok­nak és párt veze tőségeknek mindenkor ismerniük kell a községben élők hangulatát, jo­gos észrevételeiket, igényeiket. Ezekre reagálni kell: ameny- nyire mód van rá, meg kell tenni a szükséges intézkedést, illetve válaszolni kell a csak távlatokban megoldható, vagy jogtalan igényeket támaszték­nak is. Az összegezett tapasz­talatokat a rendszeres infor­mációs csatornák útján el kell juttatni az irányító járási pártbizottsághoz, külön megje­lölve a sürgős intézkedést igénylő problémákat. A KÖZPONTI BIZOTTSÁG 1972. május 21-i határozata alapján a megyében szinte véglegesnek tekinthetőén ki­alakult a községi pártbizottsá­gok és pártvezetőségek szer­vezeti rendje. Az 1979. január 1-i állapot­nak megfelelően a megyében 39 községi pártbizottság, 6 tsz-községi pártbizottság, 29 községi pártvezetőség és 3 tsz- községi pártvezetőség műkö­dik. Ez a szervezeti rend an­nak nyomán alakult ki, hogy főbb községben végbement a termelőszövetkezetek tervsze­rű egyesülése. Ezen üzemek tevékenységi és hatóköre több esetben több községre terjed ki és a pártszervezetek üzemi elv alapján épülnek fel. A termelőszövetkezeti-közsé­gi pártbizottságok létrehozása sajátos jelleget mutat nap­jainkban. Olyan helyeken jöt­tek létre, például Dunavar- sányban, Dömsödön, ahol a párttagság és a pártalapszer- vezet többsége a termelőszö­vetkezetben működik. A községi pártbizottságok és pártvezetőséggk munkájában az elmúlt években jelentősen fejlődött a munka tervezése. Az éves feladatok meghatáro­zása, a határozatok ellenőrzé­se és végrehajtása során fo­kozott . figyelmet fordítanak a községi pártbizottságok és pártvezetőségek féléves mun­katerveik elkészítésére. A tervezés időszakában a községi pártszervek előzetesen javaslatokat kémek a közsé­gi pártbizottságok tagjaitól, az alapszervezetek titkáraitól és többségük a gazdasági, tömeg­szervezeti vezetőktől is. Fi­gyelembe veszik a járási párt- bizottság munkaterhét, az ab­ban megjelölt különböző jel­legű napirendeket, valamint a község területén működő szervek és *az egyének javas­latait. Ma már kialakult gya­korlat a községi pártbizottsá­gok és pártvezetőségek mun­kájában, hogy munkatervüket előzetesen egyeztetik a közsé­gi tanács: és a tömegszerve­zetek vezetőivel. A tapasztalatok azt igazol­ják, hogy a járási pártbizott­ság területfelelőse a helyszí­nen is megfelelő segítséget nyújt a munkatervek elkészí­téséhez. A végrehajtó bizottsági és pártbizottsági üléseken elő­terjesztett munkatervekkel kapcsolatban a községi párt- bizottságok 60 százalékánál van észrevétel, javaslat. A pártbizottsági ülések mintegy epytizedén vita nélkül fogad­ják el a munkatervi javasla­tokat, egyharmadán a vita vagy észrevétel esetleges. A tapasztaltok, szerint. ott' van' vita és észrevétel a pártbizott­sági üléseken, ahol a munka­tervi javaslatot írásban meg­küldik a pártbizottságok tag­jainak. A XI. kongresszus óta a községi pártbizottságok mun- katerveiben megtalálhatók a Központi Bizottság legfonto­sabb határozatai. Ezek közül többnek az értékelésére, vég­rehajtására két-három esetben is visszatértek. Színpad a parkolóban: nagy sikerrel szerepeltek a vérségi népi- táncosok. Halmágyi Péter felvételei A TESTÜLETEK , ...----------------------------- jellegük­nek és nagyságuknak megfe­lelően, differenciáltan foglal­koztak a felsőbb pártszervek határozataival, végrehajtásuk vizsgálatával, és ennek meg­felelően eltérőek a határoza­taik tartalmukban, minősé­gükben és a végrehajtás ered­ményességét illetően is. Ösz- szességében. a megtárgyalt na­pirendek. arányai jónak minő­síthetők. Azonban az ideoló­giai jellegű témák számának növelése indokolt mindkét tes­tület ülésein. A végrehajtó bizottsági üléseken pedig szükséges a gazdaságpolitikai témák gyarapítása. A k özségi párt-végrehajtó­bizottsági és pártvezetőségi üléseken — melyeket havonta rendszeresen megtartanak — általában két érdemi napirend és egyéb témák szerepelnek. Az előterjesztések maid két­harmada, a tájékoztatók több mint egyötöde írásban kerül a testületek elé. A szóbeli jelen­tések aránya 17,3 százalék. Mindezek azt mutatják, hogy a járási pártbizottságok erő­feszítései ellenére sem sikerült kellő mértékben csökkenteni az írásos előterjesztések szá­mát A végrehajtó bizottság élé terjesztett jelentések mintegy felét vizsgálat előzte meg. A vizsgálatokat munkabizottsá­gok és külön e Célból alakult munkacsoportok végezték. Ez az arány összességében jónak mondható. A községi pártbi­zottságok között azonban elég nagy szóródás tapasztalható. A törökbálinti községi pártbi­zottság esetében ez az arány 21* százalék, Pilisvörösvárott 56 százalék. Az a tapasztala­tunk, hogy a vizsgálatokat megelőzően az irányító közsé­gi pártszervek megfelelő szín­vonalon fogalmazzák meg az igényeket, a vizsgálatokat vég­rehajtó bizottsági tag vagy munkabizottság vezetője veze­ti. A vizsgálati anyag végle­gesítését megelőzően megfele­lő segítséget nyújtsanak az előterjesztéshez. A községi pártbizottság ülé­sei elé terjesztett napirendek jellegükben megfelelnek ezen politikai szervekkel szemben támasztott igényeknek. Egy­részt mint közbeeső irányító pártszervek megfelelően fi­gyelembe veszik a Központi Bizottság, a megyei járási pártszervek határozatait, azok végrehajtását, másrészt mint középirányító szervék hatás­körükben megtárgyalják azo­kat a témákat, melyek végre­hajtása a gazdaságpolitika, a községfejlesztés, az ideológiai munka és a pártélet területén sajátosan rájuk, egyben mint végrehajtó szervekre is hárul. AZ A TAPASZTALAT, hogy a végrehajtó bizottsági üléseken jó az aktivitás, míg pártbizottsági üléseken ugyan­az változónak minősíthető. A pártbizottsági ülések mozgal­massága a témától, illetve at­tól függ, hogy mennyire tar­talmas a politikai előkészítő munka. Általánosítható ta­pasztalat, hogy a pártbizottsá­gi üléseken a községfejlesz- tésr érintő, valamint gazda­ságpolitikai kérdésekben aktí­vabb a párttagság. Ugyanak­kor az ideológiai témák tár­gyalásakor kevesebb a fel­szólaló. Pártbizottsági ülése­ken általában a résztvevők 15—30 százaléka mond véle­ményt. A tapasztalatok arra mutat­nak: szükségesnek látszik, hogy a községi párt-végrehaj­tóbizottságok gyakrabban szá­moltassanak be gazdasági ve- zatöket a párt gazdaságpoli­tikai feladatainak végrehajtá­sáról, valamint az állami sze­mélyzeti munkáról még abban az esetben is, ha az adott te­rület, vagy gazdasági, egység vezetője járási pártbizottság hatáskörébe tartozik, vagy a gazdasági egység területén pártvezetőség működik. Meg kell szüntetni a. helyenként még mindig tapasztalható pdr- huzamosságot, melynek követ­keztében a községben működő tanácsi, vagy gazdasági, illet­ve tömegszervezeti testületek egyugyanazon témában tár­gyalnak testületi anyagot, il­letve hoznak határozatot ARATÓ ANDRÁS, az MSZMP Pest megyei Bizottságának titkára (Folytatjuk) A finn tudomány napjai A Magyar Tudományos Aka­démia székházában a finn tu­domány napjainak tanácsko­zássorozata keretében hétfőn plenáris ülést tartottak, amit Szentágothai János akadé­mikus. az MTA elnöke nyitott meg. Négy előadás hangzott el a magyar—finn tudományos és kulturális kapcsolatokról. Márta Ferenc akadémikus, az MTA főtitkára a kölcsönö­sen előnyös együttműködések­ről, Rónai Rudolf, a Kulturális Kapcsolatok Intézetének elnö­ke a magyar—finn kulturális megállapodásról, Helge Gyl­lenbsrg, a Finn Akadémia elnöke a tudománypolitika és a tudományos kutatás finnor­szági szerepéről, Heikki Kal- lio, a Finn Akadémia igazga­tója pedig az elsősorban a finnugor nyelvészet területén nagy hagyományokkal rendel­kező kulturális együttműkö­désről szólt. Mától hét témában, szekció­üléseken folytatódik az ese­ménysorozat, majd csütörtö­kön a szekcióvezetők beszá­molnak a tanácskozás tapasz talatairól. 4 n á

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents