Pest Megyi Hírlap, 1979. május (23. évfolyam, 101-125. szám)

1979-05-13 / 110. szám

1979. MÄJUS 13., VASÁRNAP Kérdések a hét fő eseményéről A bécsi csúcstalálkozó felé A SALT—II. szerződés jelentősége — Hosszú kidolgozás A szovjet—amerikni kapcsolatok várható fellendülése Dobrinyin és Vance megbeszélése. banófejek mennyiségét, ame­lyet egy-egy rakéta, magával vihet, sőt ezeket’ képessé te­gyék arra is, hogy különböző célpontokra legyenek progra­mozhatok. Így minőségileg új dolog, hogy most ezt is fi­gyelembe veszik, sőt ezekre összpontosítják a csökkentés fő irányát. Egy további lénye­ges szempont, hogy a szerző­déstervezet beiktatta az érte­sülések szerint a szakaszosság elvét is. Eszerint 1981-ig vég­rehajtanak bizonyos csökken­tést, majd 1985-ig a megálla­podás lejártáig érvénybe lép a korlátozás második szaka­sza, amely már fokozatosan átvezet az új SALT—111. egyezményre, amelynek kidol­gozását a most aláírásra kerü­lő megállapodás ratifikálása után a tervek szerint azonnal megkezdenének. MILYEN ESÉLYEI VAN­NAK A JÚNIUSBAN ALÁ­ÍRÁSRA KERÜLŐ SZERZŐ­DÉS JÓVÁHAGYÁSÁNAK AZ AMERIKAI SZENÁTUS­BAN? A washingtoni kormányzat most a szerződés aláírása előtt nagy hadjáratot folytat, hogy előkészítse a SALT—II. törvényhozásbeli becikkelye­zését, hiszen csakis akkor lép­het érvénybe a magállapodás. Jelenleg a száz tagú washing­toni szenátusból negyvenen je­lentették ki, hogy helyeslik a megállapodást és húszán nyi­latkoztak ellene. Tekintve, hogy kétharmados többségre van szükség a jó­váhagyáshoz, a kormányzat je­lenleg arra a negyven hon­atyára összpontosítja „meg­győző hadjáratát”, aki még nem foglalt állást. A jelek sze­rint jövő év elején kerül majd a SALT—II. szerződés a sze­nátus elé. A ratifikálás mel­lett szól, hogy egy ilyen egyez­ményt nehéz elutasítani úgy, hogy a törvényhozás ne kerül­jön szembe az amerikai köz­véleménnyel, amelynek több­sége a fegyverkezési hajsza megszüntetését kívánja. Vi­szont a jövő esztendő már az elnökválasztás éve az Egyesült Államokban, s megújítják a kongresszus egy részét is. Sok törvényhozó fél tehát a nyílt­sisakos állásfoglalástól ilyen kritikus időpontban, s inkább szívesen venné, ha valamilyen ürüggyel elhalaszthatnák a szavazást. A realitásokkal szemben most vereséget szen­vedett hidegháborús körök éppen ezt szeretnék. Aligha valószínű azonban, hogy a halogatáson túl, el tudnák ér­ni. hogy a kormány által alá­írt szerződés végül is ne emel­kedjen törvényerőre. MILYEN KIHATÁSA LESZ A SZERZŐDÉSNEK A VI­LÁGHELYZETRE ÉS A SZOVJET—AMERIKAI VI­SZONYRA? __________________ Az enyhülés útján tett újabb jelentős lépés kétségtelenül jótékony hatást gyakorol majd más leszerelési tárgya­lásokra is. Az egyezmény lét­rejötte nyomán növekszik majd a Szovjetunió és az Egyesült Államok közötti bi­zalom, s ez utat nyit majd a kapcsolatok javulásának a ke' jótékonyan hat majd vissza az enyhülési folyamat további kibontakozására. Árkus István Vietnam-Ríno Folytatják a tárgyalásokat Kevés eredménnyel járt a negyedik ülésszak Hanoiban szombaton reggel negyedszer ült tárgyalóasztal­hoz a Phan Hien vietnami, il­letve, a Han Nien-lung kínai külügyminiszter-helyettes ve­zette két küldöttség. Elsőként a kínai delegátus szólalt fel: csaknem kétórás beszédének tartalma megegyezett a koráb­bi ultimátum jellegű kínai ál­lásfoglalásokéval. Beszéde vé­gén megismételte azt a pénte­ki bejelentést, miszerint Kína egyoldalúan szabadon bocsát száz vietnami hadifoglyot és kész bármikor szabadon en­gedni minden vietnami hadi­foglyot egyben pedig kéri a kínai hadifoglyok szabadon bocsátását. Phan Hien vietnami kül- ügyminiszter-heiyeties vala- szaban elsőként a hadifogoiy- csere ügyével foglalkozott. Hangsúlyozta, hogy Kína egy­oldalú elöntések bejelentésé­vel „komolytalan cselekedetet követett el. amely kétséget tá­maszt jószándekaról szóló nyi­latkozatai iránt”. A vietnami külügyminiszter-helyettes hoz­zátette: Kína rá akarja kény­szeríteni álláspontját Viet­namra. — Ugyanakkor bejelentette: Vietnam jóakaratának jeleként és attól a céltól vezérelve, hogy elhárítsák a tárgyalások útjá­ban álló akadályokat és a tár­gyalások zsákutcába jutását, elfogadja a kínai fél javasla­tát. Elküldi képviselőit, hogy azok találkozzanak a kínai fél megbízottjaival a beteg vagy sebesült kínai hadifoglyok egy csoportjának átadásával kap­csolatban. Feladatuk lesz az is hogy fogadják azt a vietnami csoportot, amelyet a kínai fél küld vissza és az is, hogy megvitassák a háború idején fogságba esett összes szemé­lyek hazatéréséhez szükséges intézkedéseket. A csaknem ötórás ülés után Phan Hien nyomban sajtóér­tekezletet tartott és ezen kö­zölte, hogy a vietnami kül­döttség már a szombati ülésen meg akarta tárgyalni a kínai javaslat első pontját, de a kínai küldöttség ezt vissza­utasította. Elmondotta, hogy míg a vietnami küldöttség nagy türelmet tanúsít, addig a kínai delegáció vezetője a tár­gyalást is sértegetésekre hasz­nálja fel. Közölte egyben, hogy a két fél megegyezett a tár- gyalások folytatásában és minthogy senki sem említette Pekinget, ebből logikus a kö­vetkeztetés, hogy a helyszín változatlanul Hanoi marad. Magyar műszer a Szál/ aIon Az orvosbiológiai kísérletek az űrállomáson dolgozó űr­hajósok tudományos-kísérleti programjának állandó ré­szei. Az Interkozmosz prog­ram keretében végrehajtott eddigi nemzetközi űrrepülések során csehszlovák, lengyel és NDK-beli tudományos inté­zetekben készült műszerekkel vizsgálták az űrhajósok egész­ségi állapotát Az űrhajósok rövidesen egy olyan kísérle­tet is végrehajthatnak a koz­mikus sugárzás ellenőrzésére, amelynek összeállításában bolgár, magyar és román szakemberek is részt vettek. Mint a Právda szombati száma beszámol róla, a Bu­dapesti Fizikai Kutató Inté­zetben készült „pille” elneve­zésű műszer egyaránt alkal­mas a kozmikus sugárzásnak az űrállomáson és azon kí­vüli mérésére. A magyar műszert — amelynek a nép­gazdaságban, egészségügyi és tudományos intézetekben való földi alkalmazásához nagy reményeket fűznek a szakem_ berek — több más, a prog­ramban részt vevő szocialista országokban készült és már a Szaljuton levő tudományos berendezéshez hasónlóan Progressz típusú teherűrhajó juttatja fel az űrállomásra Jordániái miniszter látogatása Moszkvában A közel-keleti helyzet kér­déseiről, valamint a Szov­jetunió és Jordánia együttmű­ködésének fejlődéséről cse­rélt véleményt Andrej Gro- miko és Hasszán Ibrahim Moszkvában. Az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió külügyminiszte­re fogadta a Jordán Hasimita Királyság külügyi állammi­niszterét, Husszein király kű- lönmegbizottját és baráti lég­körben átfogó megbeszélést folytatott vele. Mint a kiadott közlemény rá­mutat, mindkét fél hangsú­lyozta, hogy az egyiptomi—iz­raeli különaiku megkötése tovább bonyolította a közel- keleti Ijelyzetet, és komoly akadályokat emelt a térség békéje és biztonsága meg­teremtéséhez vezető úton. A Szovjetunió és Jordánia ha­tározottan elveti a külön meg­állapodásokat és úgy vélik, hogy azok csak Izrael és cinkosai expanzionista terveit szolgálják. A felek megelégedésüket fe­jezték ki a szovjet—jordániai kapcsolatok fejlődését ille­tően. A kongresszus utolsó napja Marchais a szocialista országok szerepéről Szombaton folytatódott és ma véget ért a Francia Kom­munista Párt XXIII. kong­resszusa. Georges Marchais, az FKP főtitkára szombaton találkozott a francia és a nemzetközi saj­tó képviselőivel. A kongresz- szus eddigi vitájáról szólva megállapította, hogy az esz­mecsere nyílt volt, gazdagí­totta a pórt politikáját, és azt tükrözte, hogy a kommu­nisták egyetértenek pártjuk po­litikájával. Igen pozitívnak minősítette a kongresszus munkáját a szocialista or­szágok szerepének elemzésé­ben. A XXIII. kongresszus — mondotta — e tekintetben el­mélyítette a párt korábbi ana­lízisei t. Ma kerül sor az új köz­ponti bizottság megválasztá­sára. A francia kommunisták nagy tanácskozása előrelátha­tólag ma, a kora délutáni órákban ér véget. OKP-Európa-parlament Olasz választási kampány Olaszországban szombaton elkezdődött a második válasz­tási kampány, az úgynevezett San Salvador Újabb követség megszállása A Népi Forradalmi Tömb elnevezésű kormányellenes baloldali szervezet a francia CSAK RÖVIDEN... A GYÁSZOLD pakisztá­niak tízezrei vonultak pén­teken Zulfikar Ali Bhuttó ki­végzett miniszterelnök sírjá­hoz. Ezzel a menettel ért vé­get az a 40 napos gyász, ame­lyet az ország baloldali szer­vezetei hirdettek meg a mi­niszterelnök emlékére. A HARRISBURGI BAL­ESET nyomán a Bank of America befagyasztotta az atomerőművek építésének fi­nanszírozásához adott hitele­ket (50 milliárd dollár), s folyósításukról majd csak a baleset kivizsgálásának ered­ménye után dönt. HELMUT SCHMIDT nyu­gatnémet kancellár kétnapos angliai látogatásának befejez­tével visszaérkezett Ham­burgba. és a Costa Rica-i nagykövet­ség után pénteken hatalmába kerítette a Venezuela San Salvador-i nagykövetséget is. Miután megtámadta a nagy- követséget, a szervezet tíz tag­ja túszként tartja fogva a ve­nezuelai nagykövetet és a kö­vetség hét munkatársát. A salvadori hatóságok pén­teken szabadon engedték Fa- cundo Guardadót, a tömb ve­zetőjét, Guardado- közölte, hogy a börtönben megkínoz­ták, , s erről több sérülése ta­núskodik. A három diplomáciai képvi­selet megszállásával a csoport öt tagjának kiszabadulását próbálta kikényszeríteni. európai parlament választásai­nak hadjárata is. Az olasz kommunisták a választással kapcsolatban közös nyilatko­zatot fogadtak el a francia kommunistákkal, s egyébként mindkettő saját nemzeti prog­ramját állítja választási had­járatának középpontjába. Az OKP programjában le­szögezte: az olasz kommunis­ták olyan Nyugat-Európáért dolgoznak, amely mélyreható társadalmi-politikai-gazdasá- gi átalakulások révén na­gyobb igazságosságot, biztos munkát képes adni és meg­nyitja az utat a szabadságban, demokratikusan épülő szocia­lizmus előtt. Az olasz kommu­nisták azokkal a szocialista, szociáldemokrata, keresztény és nem vallásos erőkkel kí­vánnak együttműködni nyu­gat-európai szinten, amelyek egyetértenek abban, hogy bé­keövezetté változtassák Euró­pát és a Földközi-tenger tér­ségét, együttműködjenek a szocialista és a fejlődő orszá­gokkal, valamint a többi fej­lett tőkésállammal. í % Sok nemzetközi esemény történt a héten. A szom­szédos Ausztriá­ban közzétették a múlt vasárnapi választások ered­ményét, amely sze­rint a kormány­zó szociáldemok­raták megerősítet­ték parlamenti abszolút többsé­güket. St. Ouenben megtartották a tő­kés Európa egyik legnagyobb kom­munista pártjá­nak, a Francia KP-nak kongresz- szusát. Szombaton sor került a viet­nami—kínai tár­gyalások negyedik ülésére, de ez sem változtatott az ag­resszív pekingi magatartás miatt kialakult zsákutcán. Be­gin kormánya azzal lepte meg a világot, hogy „bekeajánlatot” tett Szárkisz elnöknek, de a Tel Aviv-i vezetés valóságos magatartását az jellemezte, hogy hosszú idő után első íz­ben tankokkal támogatott gya­logos támadást intézett Dél- Libanon ellen és fegyveres összecsapásba is bonyolódott ennek során az ott állomásozó ENSZ-alakulatokkal is. A hét főeseménye azonban az volt, hogy Vance, amerikai külügyminiszter és Dobrinyin, a Szovjetunió washingtoni nagykövete között lezajlott tárgyalássorozat befejeződött és ennek eredményeként be­jelentették, hogy előrelátható­lag június 15. és 18. között Bécsben megtartják Leonyid Brezsnyev szovjet államfő és James Carter, amerikai elnök csúcstalálkozóját, mivel má­sodrendű kérdések kivételével teljes a megegyezés a két vi­lághatalom között a hadászati támadó fegyverek korlátozásá­ról szóló új szerződésben, s a legmagasabbszintű szovjet— amerikai tárgyalásokon aláír­ják majd a SALT—11. megál­lapodást. MIÉRT HÚZÓDOTT EL ILY HOSSZÚ IDEIG A SALT —II. SZERZŐDÉS KIDOLGO­ZÁSA? ______________________ A tárgyalások valóban még 1972. november 21-én kezdőd­tek. Ekkor találkozott első íz­ben a szovjet és az amerikai küldöttség Genfben, hogy a hadászati támadó fegyverek korlátozásáról (SALT) rendel­kező első szerződés életbe lép­te után, hozzálássanak a to­vábbi csökkentést előirányzó új megállapodás kidolgozásá­hoz. Ekkor még Nixon volt az Egyesült Államok elnöke, s a tervek szerint 1977. októbe­réig az első szerződés lejár­táig kellett volna aláírni az új megegyezést. Közben azon­ban Nixont megbuktatta a Watergate-ügy, de utódja. Ge­rald Ford egyik első külooli- tikai léoése az volt, hogy Vla­gyivosztokban találkozott I eo- nyid Brezsnyevvel, s megálla­podtak, hogy 2,400-as felső ha­tárban szabják meg azokat a nukleáris robbanófejeket óéi­ba juttató eszközöket, amelyek mindkét fél birtokában lehet­nek. Időközben azonban az ame­rikai politikában felülkere­kedtek a fegyverkezési ver­senyben érdekelt hideghábo­rús körök. Így annak ellené­re. hogy a szerződés szövegé­nek kilencven százalékában ha­marosan megegyezést értek el, mégsem jött létre megállapo­dás. mert amerikai részről új, teljesíthetetlen feltételeket szabtak. Nem változott alap­vetően a helyzet James Carter elnökké választása után sem. Az elnök hivatali idejének el­ső évében megoróbált a reali­tásokkal ellentétes módon egy­oldalú engedményeket kicsi­karni a Szovjetuniótól és be­avatkozási kísérleteivel a szo­cialista országok beliigyeibe, elmérgesítette a szovjet—ame­rikai viszonyt. Miután azonban Washingtonban felismerték, hogy a hadászati támadó fegy­verek korlátozásában az Egye­sült Államok legalább annyi­ra érdekelt, mint a Szovjet­unió és a világ valamennyi né­pié, s miután visszatértek az egyenlő biztonság egyetlen el­fogadható elvének érvényesí­téséhez, a tárgyalások a két fél között felgyorsultak, s így vezettek el a héten a főkér­désekben való teljes megálla­podásig. MIT JELENT AZ A CSÚCS- TALÁLKOZÓRÓL SZÓLÓ BEJELENTÉSBEN, HOGY ELŐRELÁTHATÓLAG JÚ­NIUS 15—18. KÖZÖTT KE­RÜL SOR A BÉCSI TALÁL­KOZÓRA? __________________ Ez a feltételes fogalmazás nyilván technikai jellegű. Ami­kor ugyanis Vance és Dobri­nyin megegyeztek a fő kér­désekben, néhány másodlagos probléma még nyitva maradt, s ezek a szakértők elé kerül­nek. A két államférfi becslé­se szerint ezek megoldására elegendő egy hónap, ezért ja­vasolták a június közepi ha­táridőt. De meg is kell szöve- gezni a létrejött megállapodá­sokat, kiegészítéseket, s '„né- hánynapos elcsúszás” emiatt lehetséges. Ezért szerepel a bejelentésben az „előrelátha­tólag” kitétel a dátum mellett. NEM AVULT-E EL A SALT—II TERVEZETE? Igaz: az eredeti megállapo­dásnak 1977. októberében kel­lett volna létrejönnie. De az azóta folyó tárgyalásokon fi­gyelembe vették, s szinte „naprakészen” hozzáadták azo­kat a változásokat, amelyek a haditechnika fejlődése folytán időközben természetszerűen be­következtek. A SALT—II. megállapodás emiatt jól szol­gálja a fegyverkezési verseny megfékezését. Szerepelnek benne a nukleáris robbanófe­jek célbajuttatására létreho­zott és kifejlesztett legújabb hordozóeszközök, akár földről, tengeralattjáróról, vagy repü­lőgépről kilövendő rakéták­ról van szó. Megfelelő korlá­tozásokat tartalmaz a szár­nyasrakétákra, amelyek körül oly nagy vita volt. S ami a legfőbb: az értesülések szerint kimondja, hogy mindkét fél csupán egyetlen olyan új fegii- verrendszert fejleszthet ki, amelyet a szerződés nem ír körül, mivel a haditechnika jö­vőbeni fejlődése folytán ma még nem ismerhet. MIBEN TÉR EL AZ ÚJ HADÁSZATI TÁMADÓ FEGYVERKORLÁTOZÓ SZERZŐDÉS AZ ELŐZŐ AZ ÚGYNEVEZETT SALT—I- TŐL?________________________ A fegyverkezési versenyben áttörést jelentő 1972-es egyez­mény csupán mennyiségi kor­látozást ismert. Csak azt szab­ta meg, hogy mindkét fél mennyi atomrobbanófejet cél­ba juttató szerkezetet tarthat fegyvertárában. Arra azonban nem volt semmiféle megszorí­tás, hogv egy rakétán hány ilyen robbanófejet helyezhet­nek el. A haditechnika iránya pedig az volt. hogv a célba- jutta’ó es^k^Töv «zárnának ne­velése nélkül, fokozzák a rob­arra, hogy az amerikai kül­ügyminiszter és a szovjet nagykövet között a csúcstalál­kozóig várhatóan több ilyen megbeszélésre kerül majd sor. A Fehér Ház egyik magas rangú tisztségviselője viszont azt hozta az újságírók tudo­mására, hogy a csúcstalálkozó alkalmából várhatóan szó esik majd a két államfő között a NATO és a Varsói Szerződés haderőinek kölcsönös csökken­téséről, valamint a hagyomá­nyos fegyverek harmadik vi­lágba történő eladásának kér­déseiről. Cyrus Vance amerikai kül- I ügyminiszter szombaton reggel | Washingtonban megbeszélést folytatott Anatolij Dobrinyin- nel, a Szovjetunió nagyköveté­vel a június közepén esedékes szovjet—amerikai csúcstalál­kozó napirendjével kapcsola­tosan. A washingtoni külügymi­nisztérium erre felhatalmazott forrásai értésre adták: a csúcstalálkozó napirendjén kí­vül a megbeszélésen szó esett „több más olyan kérdésről, amelyet a két ország állam­főjének találkozóján feltehető­leg fontolóra vesznek”. Ugyan­ezek a források rámutattak Vance-Dobrinyin tanácskozás A júniusi napirend

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents