Pest Megyi Hírlap, 1979. április (23. évfolyam, 77-100. szám)
1979-04-01 / 77. szám
Discoműsor,vetítéssel EREDMÉNYEK A BUDAÖRSI KÖZMŰVELŐDÉSBEN Testnevelés alól felmentve ELSŐ A GYERMEK EGÉSZSÉGE A budaörsi Jókai Mór Művelődési Központ havi műsortervén azonnal szembetűnik, hogy különös gondot fordítanak a vizuális kultúrára. A nagyteremben felállított tablók pedig Michelangelo-, Leonardo- és Tizian-reprodukciókat mutatnak, mellettük rövid magyarázó szövegek. Közösségteremtés Oláh Mária igazgató és Murányi Sándor közművelődési előadó' nagyon sok ismeretterjesztő és képzőművészeti értékelő foglalkozást szervez. A fiatalokat úgy vonják be, hogy a gimnáziummal közösen, a művészettörténeti órák, szakkörök tananyagához kapcsolódva tartanak kiegészítő foglalkozásokat délutánonként. A legérdeklődőbbek érettségi után is rendszeresen eljárnak a kiállításokra és az előadásokra, amelyeket alkotóművészek vagy neves művészettörténészek tartanak. Szabatjos Árpáddal, Berki Violával, Rózsa T. Endrével, Fajó Jánossal találkozhattak többi között az érdeklődők. László József helyű ötvös saját műtermében fogadta az alkotás' titkai iránt érdeklődőket. Nyugdíjasok — fiatalok A Jókai Művelődési Házban kialakult intenzív klubélet igazolja is ennek helyességét : szinte minden korosztály megtalálja a maga szórakozását. A hagyományos klubösszejö- veteleken kívül komplex foglalkozásokra is alkalmat találnak. Szorosan együttműködik például a képzőművészeti klub a Szakáig Mátyás vezette gimnáziumi kórussal, bemutatókon ismertetik meg egymással hobbijukat a különböző közösségek. A közeljövőben a budaörsi kórus nagyszabású hangversenyt rendez, amely- lyel egyben megünnepli működésének 20. évfordulóját. A klubok, szakkörök munkáját, a kirándulásokat 22 Pest megyei vállalat, köztük a Vízép, Mezőgép, a Texelektro és a Sasad Termelőszövetkezet támogatja. Szép h&gyománya alakult ki a nyugdíjasklubnak: évente többször csereprogramokát bonyolítanak le a toki Egyetértés Termelőszövetkezet nyugdíjasaival, műsort adnak egymásnak, közösen szerveznek kirándulást. A szarvasi Arborétum, a Palócmúzeum és a Planetárium megtekintése volt legutóbbi programjuk. A községi művelődési házban minden vasárnap este hat órától discóműsort tart a népszerű lemezlovas-pár, Keresztes Tibor és Willand József. Nem egyszerű táncműsorok ezek, a szünetekben diafilm- és diaporáma-vetítés szórakoztatja a fiatalokat. Keresztes Tibor részt vett a VIT-en, és több vetítettképes élménybeszámolót tartott Kubáról. A Szentendrén ismét valóság lett egy álom. A város főterén, az egyik ház emeletén grafikai múnely létesül. Az ötlet nem új, régóta foglalkoztatja a szentendrei művészeket. Egy olyan kollektív műhelyről van szó, amely grafikai sokszorosításra alkalmas gépekkel rendelkezik. A Magyar Képző- és Iparművészek Szövetségének Pest megyei területi szervezete már 1976 óta kereste a műhely megteremtésének lehetőségét. — Az elképzelés akkor kezdett realizálódni — mondja Farkas Ádám szobrászművész, a területi szervezet művészeti titkára —, amikor Bihari Józseffel, a Pest megyei művelődési központ igazgatójával az elmúlt év tavaszán összeültünk, s közösen gondolkodva fogalmaztuk meg a terveket. — Most a megyei tanács, a művelődési központ és a művészeti alap támogatásával már ott tartunk, hogy van helyiség, van szitanyomó gépünk és még ebben az évben szeretnénk beszerezni egy rézkarc sokszorosítására alkalmas gépet is. Kaptunk egy nyomdász státust, amelyet valószínűleg már április elejétől be- tölthetünk. A műhelyt a területi szervezet tagjai, tehát nemcsak szentendreiek használhatják. Minden itt sokszorosított művet zsűriznek, ebdisc-joekey-k is arra törekszenek, hogy minél igényesebb, kulturált szórakozási lehetőség várja a közönséget. Olvasótábori felkészülés A budaörsi művelődési házban már hagyományuk van a német nyelvi olvasótáboroknak. Szeretnék megvalósítani, hogy a többségében helybeli iskolásokból álló, leendő táborozok ' előkészüihessenek a nyári foglalkozásokra. Törekvésük, hogy az olvasótáborok kis törzsközösségéből kialakuljon egy nemzetiségi néptánc- csoport törzsgárdája P. Z. ben és a tartalmi kérdésekben a területi szervezet hat tagú vezetősége dönt. — Mi lesz a sorsa az itt született alkotásoknak? — A műhelyben kevés, mindössze 30 példányban készülnek majd a sokszorosított grafikák. Valamennyi mű első, számozott példányát letétbe helyezzük a Ferenczy Mú- zeutfiban, a következő számozott lap a megyei művelődési központ tulajdonába kerül. A harmadik, negyedik, valamint ötödik nyomat a megyei műtárgybanké lesz. öt alkotást megtart a művész, a fennmaradó húszat pedig kispénzű emberek számára is hozzáférhető áron kívánjuk értékesíteni. Az összes grafikai lapot ellátjuk a műhely védjegyével, ami egyben garanciát is jelent. Innen sem selejt, sem 30 levonatnál több nem kerülhet ki. — Hol lesz a megyei mű- túrgybank? — A műtárgybankot a megyei művelődési központ kezeli és anyagából rendszeresen kiállításokat tart megyeszerte. Különösen a fehér foltokon, tehát az olyan helyeken, ahol nem él, vagy dolgozik alkotó képzőművész, s másként nem nyílik lehetőség tárlatok rendezésére. K. É. Testnevelési óra. Az ügyes mozgásúak, edzettek órája az iskolában. Kötélmászás, foci, szertorna, kézilabda. Minden órán akad, aki a pádon ülve nézi társait. Némi irigységgel, mert a közös sport, az egészséges játék öröméből kimarad. Kiállók... Zsuzsa nyolcadikos. Vidám kislány. Csak aki sokáig nézi figyelmesen, az veszi észre, hogy egyik szeme üveg. Keserűség nélkül mondja: — Felmentést kaptam a testnevelés alól, már több mint négy éve. Se apuék, se az orvosok, se a tanárok nem engedik, hogy sportoljak, legalábbis a testnevelési órán nem. Általában az öltözőben várom meg az óra végét, néha segítek a tanár bácsinak. Legutóbb például a kézilabdakapura kötöztem fel a hálót. — Azért este, otthon a tévétornát nem hagyom ki. Igen, szeretek tornázni ... Anna egyidős Zsuzsával. Szervi' szívbetegsége miatt csak könnyített testnevelésen vehet részt: — Én mindent együtt csinálok a többiekkel. A gimnasztikát, a mászást, ugrást, a kézilabdát is. A futást rosszul viselem. Kifulladok, szúr a szívem. Nem bírom a nagyobb terhelést. Ilyenkor mindig kiállók, pihenek. A többi osztálytársam is tudja, mi a helyzet, nem szólnak soha. Az érdi 6. számú általános iskola igazgatója, Balogh Imre: — Iskolánkban 1974 óta egyetlen év sem volt, amikor ötnél több tanulónak kellett felmentést adni a testnevelés alól. Idén például négyen kaptak teljes felmentést. A köny- nyített torna- és sportfoglalkozásban se sokan részesülnek: általában hatan-nyolcan, de a számuk folyton változik, hiszen az egészségi állapotuk is javulhat-romolhat. A részleges 'felmentés tehát nem végleges. Mindehhez még egy adatot: iskolánkban 930-an tanulnak. Közös foglalkozás — Sok a diákunk, s a tornaterem — noha délelőtt és délután is folyvást órák színhelye — nem elegendő: a heti három testnevelési óra minden tanulócsoportnak csak úgy tartható meg, ha a tanár néhány órát összevon, közös játékot, kirándulást, sétát kezdeményez, esetleg az udvaron vagy telente a tanteremben is tart órát. A heti 71 testnevelési órából 15 „nem fér el” a tornateremben. — De nemcsak a 'hely hiánya miatt nincs módunk arra, hogy a könnyített testnevelési órára, a gyógytestneve- lésre csoportokat szegezzünk. Hiányzik a gyógy testnevelő pedagógus is. Érden nyolc az iskolák száma, s csupán egyetlen szakképzett gyógytesthe- velő tanít itt, a MŰM. 220. számú Ipari Szakmunkásképző intézetében. — Egy iskolában kevés a gyerek egy-egy különleges testnevelést igénylő csoporthoz. Annak megítélésére, hogy ki, milyen mértékű könnyítést, felmentés kapjon, az orvos hivatott. Mi örülünk, ha a felnőtt körzeti orvos — ő látja el az iskolaorvosi teendőket is — évente legalább az elsős, ötödikes és nyolcadikos tanulókat meg tudja, vizsgálni kellő tüzetességgel. A város többi iskolájában sem jobb a helyzet. Megesik, hogy egy gyerekről csak akkor derűi is: lúdtalpas’, amikor már fájdalmakra panaszkodik ... Marosváryné Csabonyi Éva testnevelést tanít az iskolában: — A könnyített testnevelést csak úgy tudom megoldani, hogy a többiekkel együtt végezzék a gyakorlatokat a könnyítést igénylők. Tanév elején mindig megbeszélem velük, hogy melyik mozgást mikor hagyják abba. Elég sok a beesett mellkasú, görnyedt tartású gyerék. Számukra sajátos, tartásjavító mozgásokat írok elő, a terhelést rosszabbul bíróknak pedig kevésbé fárasztó gyakorlatokat. Ahhoz, hogy a tanulók közötti differenciálás ne csak mennyiségi legyen a testnevelésben, kiscsoportos foglalkozásokat kellene tartani. Majtényi Zsomboráé két esztendeig tanult gyógytestne- velést, azt, amit eddik a város egyetlen iskolájában sem sikerült bevezetni. A szakmunkásképző intézetben tanít „közönséges” testnevelést. — A gyógytestnevelés lényege, hogy olyan gyógyító, rehabilitáló hatású mozgásokat ad — természetesen egyénre szabottan —, amelyek például a szív-, gerinc-, ízületi és egyéb betegségekben szenvedők által is végezhetők. Ügy tapasztalom, hogy több törődést érdemelnének a gyógy- testnevelésre szoruló gyerekek. Gyógytestnevelés — Először itt az iskolában mértem fel, hányán szorulnának könnyített, vagy gyógyító testnevelésre. Így mondom: szorulnának, mert a gyerekek maguk sem igénylik ezt. Nos, egy 30 tagú Osztályból általában nyolcan-tízen tartoznak az enyhébb, s legföljebb ket- ten-hárman a súlyosabb esetek közé. Pedig ők már elmúltak 14 évesek. A megelőzést viszont korábban kell kezdeni. — Éppen két hete, hogy dr. Pálffy Imre iskolaorvossal az érdi 2. számú általános iskolába látogattunk. Két ötödikes tanulócsoport gyerekeit vettük szemügyre. Hetvenötük közül 25-en szétálló lapocká- jú, esettvállú vagy a kelleténél kövérebb gyerekek voltak. Vagy tizenötüknek lúdtalpa, gerincferdülése volt. A többi iskolában, a többi osztályban is hasonló lehet a helyzet. — Több pedagógiai figyelmet érdemelnének ők. Szívügyem a gyógytestnevelés, de a tanítás mellett legfeljebb egy-két kis létszámú csoporttal, 20—25 súlyosabb rendellenességben szenvedő gyerekkel tudnék foglalkozni. Érd megérdemelne egy főállású gyógy- testnevelőt. Ehhez azonban nem elég a szakember: külön terem, felszerelés is kellene. ★ Való s igaz: a sajátos, egy- egy gyermek gyengeségére, betegségére szabott testnevelésért áldozatot kell hozni. De megéri. Mert akinek ma csak kisebbfajta bokasüllyedés miatt fáj a lába, az nem szívesen tornázik, s meglehet: egy-két évtized múltán több időt tölt majd az orvosi rendelőben, mint munkahelyén... Vasvári G. Pál Grafikai műhely Szentendrén Onedin civilben fáradni, egyre kevesebb ötletük volt és kénytelenek voltak „ráfanyalodni” a színészek véleményére, javaslataira. Így HETEKEN KERESZTÜL követhetik szárazon és vízen Onedin kapitány kalandjait a tévénézők. A , tapasztalt „tengeri Medve” egyaránt állta a viharokat — kinn az óceán hullámain, s odahaza, érzelmi életében. Ennyi epizód után — még ha nem is a teljes, hetven epizódból álló filmet láthatjuk, a közönség alaposan megismerhette nemcsak a kapitányt, hanem élejrekeltőjét, Peter Gilmorö-t, is, aki nemrég 'egy külföldi lapnak nyilatkozott pályafutásáról, s kiderült, hogy a látszat csal — bizony még sok mindent nem tudunk róla. Peter Gilmore ugyanis nemcsak a tengerészkarrierre, de mégcsak a színészi pályára sem gondolt soha. Egyik nagyapja halászattal kereste kenyerét, de az unoka a film forgatásának megkezdéséig tulajdonképpen sohasem szállt tengerre, de még csak az oly népszerű v i tori áss portnak sem hódolt... Katonai szolgálatának teljesítése után kezdett megélhetés után nézni. Kémikus vagy éppen mezőgazdász szeretett volna lenini, de sajnos, az életben nem mindig azt csinálhatja az ember, amit szeretne, bele kellett nyugodnia, hogy egyetemi tanulmányok nélkül — álma sohasem teljesedhet, erre pedig nem volt pénze. Így kötött aztán ki' a színészetnél, ugyanis’ Angliában ehhez nem szükséges semmiféle diploma, bárki felcsaphat színésznek. Az ötvenöt londoni, a háromszáz repertoárszínház és a kétszáz amatőr társulat között rendszerint akad egy, ahol ilyenolyan szerepre keresnek jelentkezőt. Természetesen, mint pályakezdő, ő is főleg a zenés színpadokon próbálta ki tehetségét, énekelt, táncolt, míg aztán megérkezett címére a meghívás az első prózai együttestől, kis epizódszerepre. Üjabb és újabb színházak következtek Peter Gilmore életében, olyannyira, hogy olyan esztendő is volt, amikor csaknem félszáz darabban kellett játszania. Nagyon rövid idő alatt — hatalmas tapasztalatot szerzett, de másokkal ellentétben, Gilmore azt tartja, hogy nem a gyakorlat, a túl nagy gyakorlat teszi a mestert. Amikor szerződése lejárt, más színházak címére írt, új ajánlatra várva. Aztán minden elölről kezdődött. De hamarosan arra a felfedezésre jutott, hogy ez kevés a dicsőséghez. így próbálkozott meg a filmmel, a rádióval, a tévével... Húsz év telt el megfeszített munkád val, hogy aztán a hetvenes évek elején bekopogtasson a siker, Onedin kapitány szerepében. MINDEN EGYES EPIZÓD felvétele tíz napot vett igénybe, ezt kétnapnyi utószinkron követte. A közreműködő művészek a hajó személyzetével együtt keltek útra, a matrózok mutatták meg nekik, mikor mit kell csinálniuk. így aztán az egész együttest beavatták a szakma titkaiba. Ezzel vált átélhetővé, érthetővé Gilmore és kollégái számára egy addig alig-alig ismert világ, így született meg a BBC produkciójának talán egyik legfőbb erőssége, a kitűnő színészi játék. A főhősről — Gilmore elmondta, hogy kezdetben alig hasonlított hozzá, csak akkor szólhatott bele kollégáival a mese irányításába, az epizódok megírásába, amikor a forgatókönyvírók kezdtek kitörténhetett meg, hogy Onedin és társai egyszerre mind jobban kezdtek megszemélyesítőikhez „hasonlítani”. „— Nem hinném, hogy a színészet intellektuális foglalkozás — vallja Gilmore. Kegyetlen munka, amihea sok erőfeszítésre, koncentrálásra és sok gyakorlatra van szükség. Számomra mindig vonzó volt a szerepek megkövetelte fizikai követelmény, főleg Onedin megformálásakor.” A NÉPSZERŰ SZÍNÉSZ azt válaszolta arra a kérdésre, miért közkedveltek az angol tévésorozatok, hogy hazájában a filmipar a második világháború után szinte teljesen megszűnt a beözönlő nagyszámú amerikai film konkur- renciája következtében. Csak a nagy hagyományokkal rendelkező tévé biztosított lehetőséget a valóban művészi igényű munkára. Akárhogy is nézzük — ez a művész véleménye — a televízió kevesebbet hazudik, mint a mozi. Persze ez nem azt jelenti, hogy a háború utáni időszakban neth született néhány olyan méltán klasszikus erejű filmalkotás, mint a III. Richárd, az V. Henrik vagy az Egy ember az örökkévalóságnak... Lényegében most ezt a tradíciót folytatja Keith Michel VIII. Henrik című hatrészes történelmi sorozata is. Terveiről szólva Gilmore elmesélte, hogy a legújabb, gyerekek számára készülő kalózfilmben ismét tengerre száll, és szerepet kapott — a változatosság kedvéért — a Titanic katasztrófájáról forgatott szuperprodukcióban is. Nemlalia György TV-FICYELÓ Vezeték. Lévén Albertirsa I Pest megyében, s lévén ez a helység a hatalmas — a Szov- , jetunióból érkező — villamos távvezeték hazánkbéli végállomása, már hogyne karikáz- tuk volna be azt a műsorcí- met, amely összeköttetés 750 kilovolt feszültségszinten megfogalmazással a műsorújságban tűnt a szemünkbe. Igaz, hogy édes anyanyelvűnk némely nekibuzdultabb védelmezője — így hírlik — e feszültségszint kifejezés olvastán elhúzta a száját (ami igaz, az igaz: ötletesebb, magyarosabb elnevezést is kaphatott volna ez a képsor), de e grammatikai botlástól eltekintve úgy ültünk le képernyőnk elé, hogy azért majd látunk valamit. Szó se róla, néznivalókban nem volt szegény ez a csütörtök esti húsz perc. Mutattak abban épp elég drótkötélcsomót, tartóoszlopot, s — alkal- mankint — egy-két embert is, amint a köztéri szobrok módjára a szerszámok fölé magasuk. És e képi unalom hangi kíséreteként egynéhány olyan szócsoportot is hallhattunk, amelytől nemcsak a száj húzódott el, de — már akinél ez lehetséges — igencsak meg- borzolódott a haj. Tűzihor- gonyzott kivitelűnek mondatott valami műszaki micsoda, s — halljunk csodát! — ez a tüneményes csacsiság sem maradt ki a magyarázkodásból, hogy állékony. Mármint az a valami, amit a helyére illesztettek. (Azt már csak egy szorosan védő zárójel két pajzsa között lehet papírra vetni, hogy az illető készítményben egyszer zárt munkagödör-védelmet is emlegettek. Sajnos anélkül, hogy megtudtuk volna, miszerint a munkagödör zárt, avagy éppen annak a védelme ilyen.) No, de piszkálódás ide, pisz- kálódás oda — egy ritka harmatos összefoglalóval traktál- ták a nézőt az említett időpontban. Egy annyira harmatos micsodával, amelynek — elsősorban1 a szemügyre vett téma gazdaságpolitikai fontossága miatt — egyszerűen nem lett volna szabad helyet adni a képernyőn. Krimi. Újonnan fölfedezettnek, eleddig még sohasem látottnak, hallottnak titulálta a műsorújság Tersánszky Józsi Jenő Bűnügy, lélekelemzéssel című munkáját. Mint amennyire elképesztően hangzik az az állékony szó — legalább annyira nem igaz, hogy a Kakuk Marci szerzőjének ez a fogalmazványa mindeddig lappangott. Egyáltalán nem vádolható ilyesmivel, mert — mint irodalmi hetilapunk legfrissebb száma jelzi — megjelent az, jó negyven esztendeje. S hogy ezt az ismeretlen, azaz hogy már kinyomtatott históriát érdemes volt-e meg- játékosítani? Azért feltétlenül igen, hogy Bánsági Ildikó, Lukács Sándor és Oszter Sándor egy új szerepet kapjon, de azért már sokkalta kevésbé, hogy a néző esedékes izgalmi igényeit kielégíthesse. Kettő oka van ennek: egyrészt nem volt igazi lélekelemzés. A többi — mint mondani szokás — stimmel.... Akácz László