Pest Megyi Hírlap, 1979. április (23. évfolyam, 77-100. szám)
1979-04-15 / 88. szám
Melléküzemág a tsz-ben A szerszámkészítő józsa András felvétele' A csemői November 7. Termelőszövetkezetnek jelentős haszna származik a mellék- üzemi tevékenységből. Csizmás Imre szerszámkészítő — a képen — kivágóbélyeget gyárt. A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA A CEGLÉDI JADAS ES CEGLÉD XXIII. ÉVFOLYAM, 88. SZÁM. 1979. Április is., vasárnap Áldozatos összefogás A kordonosban kevesebb a kár Ahonnan most szállítják a mustot A Közép-magyarországi Pincegazdaság nyársapáti pincészetében már az idei szüretre készülnek. — A pincekiürítés folyamatban van — mondta Földi István műszaki vezető. Az őszszel beszállított szőlő levének nagy részét mustként tárolVirágok az erkélyeken Csinosítják lakóhelyüket Rendezettebb utcák, árkok Városunk is bekapcsolódott a Pest megyei Tanács, a Hazafias Népfront megyei bizottsága és a társadalmi szervek által áprilisra meghirdetett megyei tisztasági hónap akcióba. A megmozdulás célja az utcák, terek, lakótelepek, üdülőterületek, üzemek, intézmények lomtalanítása, a környezet tisztántartása, a szemét eltávolítása. További feladat a járdák, játszóterek, sportpályák, pihenőparkok gondozása. A lakosságon kívül a vállalatok, szövetkezetek, intézmények és az iskolák is közreműködnek ebben. Termőföldet ad A felhíváshoz csatlakozott a városbeli hármas számú párt- alapszervezet vezetősége a kör. zet tanácstagi csoportjával, körzeti népfrontbizottságával és vöröskeresztes szervezetével egyetértésben. Elhatározták, hogy személyes példamutatással, meggyőzéssel a hozzájuk tartozó utcák valamennyi lakóját mozgósítják. Célul tűzték a járdák, úttestek rendbetételét, az árkok, átereszek kitisztítását. További tennivaló a földszintes házak előtti parkosítás. Az emeletes épületek erkélyein virágládákat helyeznek el. A lakótelepen élőknek a Tőzegkitermelö Vállalat parképítő részlege ad termőföldet. Egy hónap alatt Fontos teendő a körzet nagy részének felszíni vízelvezetését szolgáló Bem József és Vak Bottyán utca árkainak rendbetétele és egy árok ásása a Fürdfőizélnél a Vak Bottyán utcától a Juhász Gyula és a Bem József utca folytatásában. Elhatározták, hogy a Fürdőszélnél a Dohány utca felől eltolólapozzák az ott felhalmozódott földet. A munkálatokba, amelyeket egy hónap alatt kívánnak elvégezni, bevonják a terület* gazdasági egységeit is. A MÉH-telep már munkagépet, szocialista brigádjuk pedig kétkezi munkát ajánlott fel a kitűzött feladatok végrehajtására. K. Hűvös, de színes volt a ceglédi heti piac. A vevők már kora reggel megérkeztek, s lassan fogytak délelőtt tizenegy óráig. Az árusoknak akkor volt idejük fellélegezni. Végre, beköszöntött a tavasz, és az ember, aki a rég nem kóstolt, várva várt ízekre áhítozott, ezúttal kicsit szemet hunyt a kré- tás-ceruzás árhirdető táblácskák felett. Fogyott a fodros, szép saláta, a piros retek, garmadával a tojás. levest ízesíteni a csokorba kötött, sarjadt petrezselyemzöld, a jó arasznyira mért tormagyökér. Vitték a friss parajt, sóskát, gombát a ceglédiek. A bazáros soron nagy volt a vígság, s még nagyobb a kíváncsiskodó forgatag. A sátrak, asztalok káprázatos színvilága csalogató és csalóka. Óhatatlanul figyelmet kelt. még akkor is. ha többnyire grimaszt, vág a jó ízlésre. Most viszont valami új szín és ha.no keveredett ebbe a pígosréli zsibvásárba: citeraszó. De vem is akármilyen! Messze zengő, szépen csengő, Népdalt penget a átér ás szárnyaló dallamú. Citerákat árult egy idősebb ember. A kecskelábú, rögtönzött asztalon ott sorakoztak a hangszerek, kisebbek és nagyobbak, világos színűek, mahagóni vörösek, diópácos sötétbarnák. Nem volt azokon semmi csín, dísz, különlegesség. A bámészkodó egy-egy hangszer fémrészén ott olvashatta: „Tavaszi húskonzerv” — s ez egyben választ adott arra, honnan származik a felhasznált anyag. Hanem a hang, a dallam, amit az öreg kicsalt a fém- ből-fából, az volt ám az igazi! Bakfark Bálint lantja, Vejnemöjnen hár- fáia zenghetett ily szépen, tisztán egykoron. Nem műdalokat, hanem népdalaink ismertebbjeit vitte messze a szél. Szabad volt a vásár, próbálhatta más is. Vasutasruhás, középkorú férfi közeledett a citeráhbz, keringőt pengetett, majd pironkodó asz- szonyság következett, mentegetőzött, „nem citerált. tam én vagy húsz éve, de most úgy megkívántam.” S közben hangzott a biztatás: eladó a citera! A hangszereket szabad óráiban idős Sóki Ferenc készítette, ő, aki oly szépen is játszott a hangszereken — bármelyiken. Elmondta: itt él Cegléden, a Kernácstelepen, fiával egy ház hátsó udvarában. — Negyven éve, hogy citerákat készítek. Szeretem ezt a hangszert, hozzám tartozik, az életemhez. Szeretem a népdalokat, fiatalon is de szerettem! Hadd kedvelje meg más is! Szól a citera a ceglédi piac végében. Fogy a nép, az áru, a bazáro- sok, zöldségesek már rakodnak. Itt még áll a kis csoport, zenp-peng a dallam: „Utca. utca ..., utoljára végig megyek rajta ..., megállók egy háznál.... kis- angyalom rácsos kapujánál.” / Etűk. Ezt most hatalmas tartályokkal szállítjuk, a Kecskeméti Konzervgyárba, ahol sűrített must'ot készítenek belőle. A sűrítményt a pincegazdaság gyenge borok javítására adja el és használja fel.. Készülünk a pince tatarozására és a hordók karbantartására is, hogy az idén remélhetőleg jobb termést hozó szüretre minden rendben' legyen. — Közben folyik a bor felvásárlása is? — Természetesen. Vannak olyan tízéves termelési szerződést ' kötött kistermelőink, akik részletekben hozzák be a borukat. Az átvételi ár most Malligand fokonként a fehér bornál 92, a fuxos boroknál 87 fillér. A behozott borok általában 11—12 fokosak. Hosszabb tartamú termelési szerződéseink vannak a tsz- ekkel is, amelyek közül a nagykőrösi, a csemői és a törte li termelőszövetkezetek hoznak be legtöbb szőlőt a pincészetünkbe. — A pincészet Dózsa György nevét viselő szocialista brigádja milyen eredményeket ért el? — Mindenben igyekszik a pincészet munkáját elősegíteni. Emellett Nyársapát fejlesztéséből is tevékenyen kiveszi a részét. A múlt évben ott dolgozott az Áfész készülő meleg-konyhás étterme, a gázcseretelep, a tanácsi szolgálati lakások alapjainak lerakásánál és az óvodai rekonstrukciónál. Beszélgettünk a Közép-magyarországi Pincegazdaság kezelésében levő szomszédos szőlőtelep vezetőjével, Pócsy Lajossal is, akitől megkérdeztük, hogy a környékbeli szőlők hogyan vészelték át a telet? — A magas kordonosan nevelt szőlőültetvényekben általában csak 20 százalékos fagykár észlelhető — mondotta ■—, de az alacsony tőkeművelésés szőlőkben, egyes részeken, és bizonyos fajtáknál 50—60 százalék kár is van. Szerencsére ilyen kezelésű szőlő már kevés akad a környéken. K. L. Vásár Albertirsán Április 22-én, vasárnap Albertirsán országos állat-, kirakó- és autóvásárt tartanak. Poéta a költészetről Zalán Tibor — vendégségben A költészet napja alkalmából az abonyi nagyközségi könyvtár vendége Zalán Lipák Tibor költő volt. Szolnokon született 1954-ben, szülei abo- nyiak, gyermekkorát Abony- ban töltötte. A Gyulai iskola tanulója volt, majd Nagykőrösön érettségizett. A szegedi József Attila Tudományegyetemen 1978-ban magyar-orosz szakos diplomát szerzett. Mint költőt a Tiszatáj fedezte fel 1974-ben, s azóta rendszeresen jelennek meg versei az Alföld, a Forrás, a Mozgó Világ, a Kincskereső és a Napjaink című folyóiratokban és a megyei lapokban. Verseit felvették a Madárúton és az Akár a szarvasok című antológiákba. Első verseskötete az idén jelenik meg Földfogyatkozás címmel. Eddigi munkája elismeréseként 1979-ben Móricz Zsigmond-ösztöndíjat kapott. Egykori tanárai, osztálytársai és más érdeklődők köszöntötték. Műsorukban Balogh Róza tolmácsolta költeményeit, s Pelczer István megzenésített verseit pengette gitáron és citerán. Költeményeiben visszá-visszatémek a gyermekkor emlékei, színhelyei. A jelenlevők kérdéseire a pályakezdő költő beszélt eddigi életéről, terveiről, utazásairól. Huszonévesen járt Francia- országban, Görögországban, a Szovjetunióban, s a napokban erdélyi körutazáson vett részt. Most Üzbegisztánba készül tanulmányútra, ahol anyagot gyűjt egy esszé megírásához. Terveiben szerepel egy regény megjelentetése, összegyűjtött gyermekverseinek kiadása. A hazai nevelőotthonokról szociográfiát ír. A könyvtár, a meghívóval együtt, rövid életrajzi ismertetést és néhány sokszorosított versét is megküldte az iroda- lombarátoknak. A helybeli könyvesbolt leleményességére vall, hogy szerzett 20 példányt a Gazdátlan hajók című, Szegeden élő fiatal költők antológiájából, ami percek alatt gazdára talált. A kötet hat pályakezdő költőt mutat be, közöttük Zalán Tibort. A költő emléksorokat írt a könyvtár vendégkönyvébe. A meleg fogadtatás azt bizonyította, az abonyiak bíznak tehetségében. Juhász Anna Tanácsköztársasági vándorkupa A fiatalok járási versenyei A felmenő rendszerű versenysorozatban a terület ifjúkommunistái részére külön tanácsköztársasági vándorkupát alapított a KISZ járási bizottsága. A községi döntőket követően a közelmúltban került sor a járási döntőkre, amelyek győztes- csapatai továbbjutottak az április 22-én tartandó területi versenyre. Ennek helyszíne Cegléd lesz. Különösen nagy létszámban vettek részt a fiatalok a színvonalas és gondosan előkészített sportprogramokon Abony- ban, valamint Jászkarajenőn. Abonyban a nagyközségi ta- náCs által külön felajánlott Kiállítás a szomszédban A tiszafát szereti faragni Balladák a textilképeken A nagykőrösi Arany János Múzeum• már számtalanszor bebizonyította, hogy széles körű feladatvállalással szolgálja a város közművelődését. Munkatársait nem jellemzi a szakmai szűklátókörűség; színvonalas képző-, ipar- és fotóművészeti kiállításoknak is helyet adnak a történeti, néprajzi anyag időszakos felvonultatása mellett. Jó érzékkel kezdeményezték most is Koczogh András szobrászművész és Szekeres Erzsébet textilművész közös kiállítását, amely iránt különösen élénk érdeklődés nyilvánult meg. Dr. Balogh László irodalomtörténész, egykori nagykőrösi tanár megnyitó szavait a termeket zsúfolásig megtöltő , közönség hallgatta végig. Valószínű, a figyelmet az a tény is felkeltette, hogy Koczogh András a város szülötte, és sok baráti, rokoni szál fűzi Nagykőröshöz. Ez az első alkalom, amikor munkáival bemutatkozik szülővárosában. Több műfajban Ezen a kiállításon majd’ másfél évtized terméséből ad ízelítőt a harmincas éveiben járó- művész. 1965-től faragja szobrait és tucatnyi éve vesz részt kiállításokon. A többi között a Ferencvárosi Pincetárlat, a fővárosi Vasas Művelődési Ház, Dunaújváros és Keszthely kiállítóterme adott helyet eddig munkáinak. Koczogh András leggyakrabban használt anyaga a fa. Tiszteli. hagyja érvényesülni saját szépségében. A megmunkálandó matéria szabja meg a figura formáját és a művészi megjelenítés módját is. Ez teszi, hogy a bemutatott szoboranyag a naturalista ábrázolásmódtól az absztraktig széles skálát ölel fel, egyben jelezve, hogy alkotójuk egyforma biztonsággal műveli a különböző műfajokat. Ez a viszonylag tág időbeliség annak a felmérésére is alkalmas hogy a néző észrevegye: a szobrász mondanivalója mind tömörebb, figurálisán leegyszerűsített és elvonatkoztatott kifejezésére törekszik. Markáns szoborportrék, a család életfa szerű ábrázolása, az egymásból sarjadó nemzedékek térbeli megfogalmazása, a Három leány figurája a naturalista ábrázolás jegyeit hordozza. Teljesen leegyszerűsített formák teszik széppé a Kopjafákat, a Corpust, a Sírotokat és az Anya gyermeké- vel-t. Könny cseppölt és A szobrász azt vallja, hogy a fa természetes anyagát tekinti kiindulópontnak, amikor munkába veszi. A fenyőt égeti, sajátossága így kap hangsúlyt. A tiszafa, amelyhez nehéz hozzájutni, homogén anyag, amelyet nem olyan nehéz megmunkálni, mint ahogy gondolnánk. Előnye, hogy nem kell színezni, természetes erezete szépen érvényesül. Sokat tanult a műhelytitkok közül az erdélyi magyarság kimagasló mesterétől, Szervátiusz Jenőtől, a modem faszobrászat egyik legjelesebb művelőjétől, aki tanácsaival és inspirációjával lendületet adott pályakezdésének. A VITUKI-ban Lenin szoborportréja, a Mecseki Széntröszt múzeumában Dózsa és Két nemzedék című szobra kapott helyet. Szekeres Erzsébet textilművész a szűkebb szülőföld gazdag népművészetj hagyományaiból táplálkozik, kimeríthetetlen forrásanyagra lelve. Sajátos formanyelv jellemzi valamennyi faliszőnyegét. Témaköre a balladák világa, ezeket örökíti meg textllképein. Tizenhárom szőnyege egy-egy .népballada képi megjelenítése. Kőmíves Kelemen, A három árva, Szűcs Mari, a megesett lány. A kegyetlen anya, Fehér Anna és a többi kivitelezett mű, valamint a megvalósításra váró terv egyaránt lebilincseli 'a népköltészet világában jártas nézőt. A művésznő Gödöllőn született, s a Galga mente híres folklórjából merítette egyéni kifejezésmódját. Kender és lenvászon alapra különböző öltéstechnikákkal „írja” jeleneteit., A népi kézimunkáknál használatos láncöltés, szálöltés, könnycseppöltés játékos felhasználásával készülnek munkái. A tervtől a megvalósulásig hosszú az út. Érlelődnie kell a gondolatnak, amíg anyag, szín és öltésfajta egységbe rendeződik. Egyéni színvilága munkái egyik sajátossága. Leginkább a fehéret kedveli és a kéket. Az utóbbi színt gyakran porcelán gyöngyök formájában viszi fel szőnyegeire. A zöldet, bordót és az aranyt csupán csínján használt fűszerként engedi érvényesülni. Meseszőnyeg Terveit saját maga és édesanyja valósítja meg. A Petőfi Irodalmi Múzeumban van egyik legszebb darabja, az Égig érő fa. Másik fontos munkája, a Ha én páva volnék című fali szőnyeg a Pest megyei TESZÖV tulajdonában volt — amíg el nem lopták. Több házasságkötőtermet tesznek meghittebbé textiljei, meseszőnyegei, a gyermekintéz- | ményeket díszítik, Moszkvá- I ban és Omszkban is őrzik al- j kotásait. Gazdag anyagából sok kiállítást rendez, gyakran Koczogh Andrással közösen. Legközelebb a nemzetközi gyermekév alkalmából a Pest megyei Művelődési ' Központban, Szentendrén megnyíló kiállításon mutatja be legújabb termését. Ez az anyag gyermekmesék és mondókák alapián született. Ott lesz majd A kiskakas gyémántja. Az icinrfke-picinyke asszonyocska. a Megy a gőzös Ijianizsára és a Körben áll egy kislány című nagy méretű szőnyege. A balladákat ezúttal a vidám hangvétel váltia fel. Tamasi Tamás tanácsköztársasági kupáért 474 fiatal versengett. A selejtezők során összességében ezerkétszáz fiatal sportolt. A járási döntőket lövészetből, asztaliteniszből Nyársapáton, kézilabdából, sakkból Cegléden, labdarúgásból, valamint kötélhúzás sportágakból pedig Abonyban rendezték meg. Az első helyezettek a következők: Lövészet: Cseh • József Nyársapát és Tóth Istvánná, Nyársapát; asztalitenisz: Ra- kitovszki László, Abony, valamint Donáth Lajosné, Abony; sakk: Zagyva István Csemő, továbbá Donáth Lajosné, Abony. Kézilabda, férfi: József Attila Tsz, Abony; női: Mechanikai Művek, Abony. Labdarúgás, férfi: ÁFÉSZ, Jászkarajenő, női: Abony, tanács. Kötélhúzás, férfi: Űj Világ Termelőszövetkezet, Abony; női: PEVDI, Abony. Az összetett versenyben a sportágak első hat helyezettjét az olimpiai pontozás szerint értékelték, s ennek eredményeként legjobbnak bizonyult Nyársapát KISZ-szervezete, második lett Jászkarajenő területi KISZ-szervezete, harmadik pedig a Ceglédi Állami Tangazdaság KISZ-bizottsága. K. Bevonták a jogosítványát Sasvári József Cegléd, Kossuth Ferenc utca 13. szám alatti lakos Trabantjával Nyársapáiról jött a városba egy téli délután. Mielőtt kocsiba ült, három deci bort fogyasztott, amelyet a szonda kimutatott. A rendőrhatóság 2100 forint pénzbírságot szabott ki rá és vezetői engedélyét fél évre bevonták. Köszönetnyilvánítás. Köszönetét mondunk mindazoknak az ismerősöknek, szomszédoknak, rokonoknak, akik szeretett jó férjem, édesapánk, Kiszel Sándor temetésén megjelentek, sírjára koszorút, virágot helyeztek el. özv. Kiszel. Sándorné és családja. Köszönetnyilvánítás. Hálás szívvel mondunk köszönetét mindazoknak, akik szeretett férjem, Szabó József temetésén megjelentek, sírjára koszorút, virágot helyeztek, özv. Szabó Józsefné. Köszönetnyilvánítás. Köszönetét mondunk mindazoknak a rokonoknak, ismerősöknek, jó szomszédoknak és iparostársaknak, akik szeretett férjem és édesapánk, Miklós József temetésén megjelentek, virágaikkal és részvétükkel fájdalmunkat enyhíteni igyekeztek. Felesége,' gyermekei és a gyászoló család. Törtei. Köszönetnyilvánítás. Hálás szívvel mondunk köszönetét mindazoknak, akik felejthetetlen emlékű,' drága jó édesanyám, Kernács Istvánná szül. Holló Lídia temetésén megjelentek, mély fájdalmunkban osztoztak, sírjára koszorút, virágot helyeztek. Szerető fígJ_Pista és Dudás család. A Ceglédi Építőipari Vállalat tájékoztatja a város lakosságát, hogy Cegléden, a Rákóczi út 51— 53. szám alatt épített lakóépület földkábel-csatlakozását kiépítették a helyszínen levő TITASZ szekrénytől a házi elosztó szekrényekig. amelyek felfűzés útján csatlakoznak a meglevő Rákóczi úti * kábel hálózatához. A kábelhálózat 1979. IV, 16-tól feszültség alatt áilónak tekinthető. CEGLÉDI ÉPÍTŐIPARI VALLALAT. t
