Pest Megyi Hírlap, 1979. március (23. évfolyam, 50-76. szám)
1979-03-06 / 54. szám
1979. MÁRCIUS 6., KEDD Számukra kulcsév az idei Szerveseit munka — több lakás Építkezésről jön, építkezésre siet. Végigül hetente több — a maga nemében bizonyára valamennyi szükséges — megbeszélést, tanácskozást. Érvel és vitatkozik beruházókkal, tervezőkkel, partnereket hallgat meg és véleményüket kéri. Molnár János, a Pest megyei Állami Építőipari Vállalat igazgatója nem tartozik a könnyen elérhető vezetők közé. — Kulcsév lesz számunkra az 1979-es év. Az a szerencsénk, hogy minden korábbinál jobban megalapoztuk idei tennivalóinkat — kezdi a tájékoztatást. — Azontúl, hogy a tervezettnél több, 906 lakást adtunk át, szerkezetileg elkészítettünk 689 új otthont Szeretnénk viszont sokkal ütemesebbé tenni a beköltözést. Épp ezért már az első negyedévben 124 családot lakáshoz akarunk juttatni. Tavaly ez időben mindössze 30 lakás készült el. Mozgóbér a minőségért A tél csak lassítja, de nem bénítja meg a munkát. Szerte a megyében jól látható' a PÁÉV építők keze nyoma. Dunakeszin 256, Gödöllőn 200, Szigeiszentmiklóson 180, Érden 135, Vácott 132 és Szentendrén 50 lakás épül. Ez több, mint amennyivel eredetileg számoltak. Dolgozóik mozgósításával, főként a szocialista brigádok felajánlásaira alapozva, a cselekvési programban megemelték ötvennel a vállalati tervben előírt lakás- száfnot. — Az építőipar munkaerő- helyzete közismert. Mi is további létszámcsökkenésre számíthatunk — mondja az igazgató. — Ahhoz, hogy teljesíthessük az előirányzott 930 millió forint építési-szerelési termelési tervünket, a tavalyinál mintegy 9 és fél százalékkal magasabb termelékenységgel kell dolgoznunk. A hatékonyság javításához felhasználjuk például az ösztönzőbb bérezést is. Idén átlag hat százalékkal emelhetjük a béreket. Ügy határoztunk, hogy ennek negyedrészét mozgóbérként — minőségjavításért, a határidők betartásáért és különféle célfeladatokért használjuk fel Új feladatok Emellett egy sor intézkedést is végrehajtanak a munkaidő jobb kihasználása érdekében. Egyebek között folyamatosan mérik a veszteségidőket, s igyekeznek megszüntetni az okokat. — Generálkivitelezői vagyunk a kistarcsai kórháznak. Tavaly több ízben ide irányítottuk embereinket a lakás- építkezésekről is — folytatja Molnár János. — így értük el, bogy a tervezett időre befejeztük az építést, most embereink az úgynevezett hiánypótló munkákat végzik. Felkészültünk a további munkára is. Valószínűleg már áprilisban hozzáláthatunk az új, 320 ágyas szárny alapozásához. — Szentendrén újabb 16 tantermes általános iskolát vehetnek szeptemberben birtokba a tanulók; Dunakeszin pedig óvodát és bölcsödét építünk. Ugyanott tavaly megkezdtük egy ABC-élelmiszer- bolt és szolgáltatóház munkáit Több éves munka végére tehetnek pontot Diósdon. Számításaik szerint az első félévben. A csapágygyári nagyrekonstrukció alaposan próbára tette a PÁÉV vezetőit és munkásait Kellemesebb feladatként említi az igazgató a gödöllői művelődési központot — terv szerint jövőre áll majd a művelődés-szórakozás szolgálatába —, valamint a népgazdaságilag kiemelt nagyberuházást, a vecsési Ad- ria-kőolajvezeték vecsési szakaszát. — A lakásokat panelos és öntött, a kommunális épületeket pedig vázpanelos és uni- vázas technológiával készítjük. Eőregyártva Kilencvenegymillió forintot szánnak beruházásra a PÁÉV- nál. Ennek jó részéért nagy teljesítményű berendezéseket vásárolnak és tovább fejlesztik a konténeres szállítást. A pénzből szeretnék befejezni a vállalat központi telepének rekonstrukcióját is. Hogy miért? Az eddiginél jobb ütemben haladhatnak, ha a házgyári elemekből épített lakások összes fűtési csöveit és hőközpontjait előregyártják. Dodó Györgyi Komputer és birkanyáj Jakftenyésztés Godon — gazdaságosan Mi kell a nyereséges juhtenyésztéshez? A gyapjasokon kívül mindenesetre kövér legelő, szakeníbar, ‘ falkánként egy-egy juhász — és annyi pénz, antelynek értéke gyakorta hat nullára végződő számmal fejezhető ki. Miként él lehetőségeivel egy olyan szövetkezet — nevezetesen a gödi Dunamenti Tsz, amelyik nincs híján az anyagiaknak, de a vállalkozókedv- nek sem. Sokba kerül a luxuskor,yha A mezőgazdasági nagyüzemek az utóbbi években elég. gé elidegenedtek a juhtartástól. Nem véletlenül. Az egykori szokolyai Béke Tsz-ben például 7 millió forintba került a kudarc. De a legtöbb helyen veszteséggel zárt az ágazást. Mi az oka ennek? — kérdezem a gödi közös gazdaság elnökétől, dr. Godla Istvántól. — Mindenekelőtt a „luxus- konyha”. A méregdrága tápot, a tehenészetben jobban értékesülő kukoricasziJázst etetni a birkával ugyanis pazarlás. Aki ezt teszi, jókora ráfizetéssel számolhat. De más hiba , is akad. A státusnyájak, amelyeket valamiféle önigazolásul tartanak egyes szövetkezetek. A háiom-négyszá- zas állományokból ugyanis legfeljebb a juhász gazdagodhat meg, a termelőszövetkezet aligha. Tapasztalaiulok azt mutatják, hogy 2 ezer anyajuhnál kevesebbel nem érdemes foglalkozni. Szövetkezetünk, amely tulajdonképpen tavaly az egyesülés után kezdett nagyobb mértékben foglalkozni juhtenyésztéssel, jelenleg háromezer anyát nevel. Számuk az idén ötezerre emelkedik, és az V. ötéves terv végére eléri a tízezres létszámot. — Az ősgyepeken, sem a gödi tsz-ben, sem a megye más gazdaságaiban nem él meg a juh. Az abrak pedig amint tudjuk túl költséges. Mi a kiút tehát ebből a „bűvkörből”? — Jelenleg legelőinken alig terem több 10 mázsa szénával egyenértékű fűnél. Műtrágyázással — ezt tettük már tavaly is — valamelyest növelhető a betakarított termés mennyisége. A mesterséges tápanyagok kiszórása azonban csak kezdeti lépésnek tekinthető. A korszerű gyepgazdálkodáshoz ez nem elegendő, ahhoz megalapozottabb intézkedésre van szükség. Az intenzív hasznosításra most készülünk föl. A debreceni Agráregyetem tudós kollektívája által kidolgozott és eddig több mint félszáz gazdaságban bevált módszerét akarjuk alkalmazni. Ez a technológia több mint tízszeresére növelné a gyepek fűmennyiségét. Ma még gyakran szentségtörésnek tartják, ha egy gazdaság sekély termőrétegű silány szántóit legelővé akarja változtatni. De vajon mi a helyesebb, 30 mázsa kukoricát csillagászati összegekből megtermelni, vagy az olcsóbb, de értékes fűből 120 mázsa szénának megfelelő hozadékot elérni. Még 26 miliő Korszerű gyepgazdálkodáshoz, istállók építéséhez soksok pénzre van szükség. A tsz idei zárszámadásán kiderült, hogy a gazdaság egyetlen esztendő alatt 75 millió forint nyereségre tett szert. Éppenséggel nem nevezhetőek szegénynek a gödi szövetkezet gazdái. Mégsem jelentéktelen, mennyi pénzt emészt fel még a juhprogram hátralevő két éve? Bár az épületek jó részét átalakítással tettük alkalmassá a birkatenyésztésre, mégis elkerülhetetlen jó néhány új épület fölhúzása is. Ennek kereken 26 millió forintra rúghat majd a költsége. Számítógépek Herceghaőmról Az elmondottak alapján vitathatatlan, a szövetkezetnek jelentős haszna származik a juhtenyésztésből. A dolog népgazdasági jelentőségéről be- ] szólni ismétlések nélkül szinte lehetetlen. Hiszen közismert, a tőkés piacokon keresett cikk á pecsenyebárány, újabban a juhtejből készült termékek iránt is megnőtt az érdeklődés. Az ágazat előtt tehát biztató jövő áll. Talán nem felesleges a kérdés, milyen a gödiek perspektívája? — Az extenzív tartással ezután sem hagyunk fel, de az elkövetkező években bevezetjük a gépi fejest és a mesterséges megtermékenyítést. Ez utóbbi azonban egyben óriási mennyiségű adat feldolgozását is jelenti. A feladatot csak a számítógépek alkalmazásával tudjuk megoldani. Ezért komputeres rendszerre sze_ retnénk mielőbb áttérni. A gépi adatfeldolgozást a herceghalmi Állattenyésztési Kutató Intézettel együttműködve kívánjuk bevezetni. Gazdaságunk az ott folyó tudományos munkához biztosít üzemi kutatási lehetőségeket. Az okos masinák közös alkalmazása pedig hatékonyabbá teszi azok kihasználását. S hogy a jövő képébe menynyire illik bele a nyájat őrző kevés szavú juhász és a komputer, majd eldönti az élet és a gyakorlat. Valkó Béla Nők a vezetésben Egyenfagúság nemesük papáron Nem a közelgő nemzetközi nőnap az oka, hogy az MSZMP Monori Járási Bizottsága felmérte, hogyan halad az MSZMP Központi Bizottsága 1970. február 18—19. határozatának végrehajtása. A nők gazdasági és szociális helyzetének javítása, a hosz- szú távra szóló határozat eredményeinek értékelése, rendszeres, tervszerű munkán alapszik. így van ez akkor is, ha a téma nem kerül gyakran a testületi ülések napirendjére. Legutóbb a végrehajtó bizottság 1976 decemberében vitatta meg az ezzel kapcsolatos feladatokat. Nyugodtan mondhatjuk, hogy a Központi Bizottság határozatának megjelenése óta rendszeresen folyik e munka. 1972 februárjában a járás mezőgazdasági üzemeiben márciusban az ipari üzemekben mértük fel a dolgozó nők élet. és munkakörülményeit. 'Ezulán a végrehajtó bizottság egy-egy gazdasági egység munkájának vizsgálata kapcsán arra is választ kért, az áfészek, a gombai Fáy András, a vecsési Ferihegy, a sülysápi Tápióvölgye termelő- szövetkezet, valamint a vecsési Vízépítő Vállalat vezetőitől, hogyan foglalkoznak a nők politikai, szakmai és általános műveltségének javításával. Ugyancsak beszámolt erről a pilisi nagyközségi párt_ bizottság és a Maglódi Vasipari Szövetkezet A nőpolitikái határozat végrehajtása azonban korántsem csak a testületek, a testületi ülések feladata. Irányító munkánkban gondot fordítottunk rá, hogy a munlcahelyi vezetők és testületek mindennapi döntéseikben se hagyják figyelmen kívül a határozatból adódó feladatokat. Felnőtt fejjel Nem állítjuk azonban, hogy az 1970-es határozat végrehajtása töretlen fejlődést mutat. Véleményünk szerint kezdetben lassúbb volt, inkább elméleti sikon mozgott, majd felgyorsult, s így egyre eredményesebb lett. Az első öt esztendőben arra törekedtünk, hogy egységes legyen a szemlélet és az értelmezés az egyenjogúság kérdésében. Az egyenlő munkáért egyenlő bért elv érvényesítése, a nők közéleti tevékenységének fo_ kozása, szakmai, politikai nevelése, szociális helyzetének javítása érdekében egyre tudatosabb és eredményesebb munka bontakozott ki. így a helyi pártszervezetek, gazdasági vezetők egyre többször kérték számon a nők helyzetét különösen érintő feladatok végrehajtását. Azt is tapasztaltuk, hogy a társadalmi és tömegszervezetekben dolgozó kommunisták megfelelően képviselik a párt nőpolitikáját. A járásban foglalkoztatottak 42 százaléka, 85001an nők. Számuk 1970 óta 4 ezerrel emelkedett. Többségük felnőtt fejjel lett munkavállaló, s olyan üzemekben, ahol elsősorban segéd-, vagy betanított munkásokra volt szükség. Ezért viszonylag kevesen tanultak közülük tovább, bár ez nem csupán a munkahelyeken múlott, hiszen a legtöbben családanyák, sem idejük, sem kedvük a továbbtanulásra. Ugyanakkor az egyre korszerűbb technológiák alkalmazása, a mezőgazdaságban a termelési rendszerek térhódítása és a gépesítés egyre több szak. képzett munkást kíván. Kedvező jel, hogy az iparban és a mezőgazdaságban fizikai munkát végzők közül 815-en rendelkeznek szakmunkásbizonyítvánnyal, akiknek több mint a fele az elmúlt években szerezte meg a képesítést. Jó az arány Az elmúlt 9 évben jelentősen változott a nők szemlélete, s a munkahelyeken a róluk kialakított vélemény. Ebben jelentős része van a nöbi- zottságoknak, amelyek iskolái a közéleti tevékenységnek. Egyre többen vállalnak funkciót a gyengébbik nem képviselői közül a szakszervezetekben, a szülői munkaközösségekben és a pártszervezetekben is. A járás 3314 párttagjának egyharmada nő, a községi testületek arányosan választották őket vezetővé. A 101 pártszervezeti titkár közül 26 nő. Ugyanakkor a párttagfelvételt kérők száma arányosan egyre magasabb. Érdemes megjegyezni, hogy a legutóbbi tanácsválasztás során a tanácstagok 30 százaléka lett asszony és lány, közülük 12-en a megyei tanácsban képviselik településüket. A Hazafias Népfrontbizottságok tagságának 30 százaléka, a KISZ_ és a szakszervezet aktivistáinak 56 százaléka nő. A 611 gazdasági vezetőből 223 a nő. Ha pedig tovább nézzük a statisztikát, azt kell megállapítanunk, hogy nem kell szégyenkezniük szakképzettségüket tekintve sem, hiszen a járásban dolgozó 659 felsőfokú szakképzettséggel rendelkező vezető közül 207 nő. Ennek ellenére a 68 első számú vezető közül csak hatan nem férfiak, s nem jobb az arány a tanácsoknál, ■sőt az iskoláknál sem, ahol pedig túlnyomórészt nők dolgoznak. Itt ugyancsak meg kell jegyeznünk, hogy nemcsak a kinevező szerveken múlott a rossz arány. Vecsé- sen három nőt is jelöltek a nagyközségi tanácselnöki funkcióra, de egyikük sem vállalta a megbízatást. , Negyven év előtt Örömmel tapasztaltuk viszont, hogy sok olyan munkakörben, amit eddig férfi foglalkozásként tartottak számon, már nők is dolgoznak, így a Tápióvölgye Tsz szőlészeti ágazatvezetője, a pártve_ zetőség függetlenített titkára, a Rákosmezeje Tsz, a MEZŐGÉP Vállalat, az ISG maglódi üzeme és a Tápiómente Afész főkönyvelője, a vecsési Ruházati Szövetkezet és a járási hivatal elnöke nő. Érdemes megemlíteni — söpörjünk a saját házunk táján is — o járási pártbizottság függetlenített apparátusának 44 százaléka is nő. Korántsem ilyen jó a helyzet a járási hivatalnál, ahol kevés gondot fordítottak a női vezetők képzésére, így a hivatal elnökén kívül közülük egyetlen egy sem került vezető beosztásba. A vezetővé válás fontos feltétele, hogy a szakmai képzésen kívül a nők egyre alaposabb politikai ismeretekkel rendelkezzenek. Az elmúlt négy esztendőben a Marxista—Leninista Esti Egyetemen végzették 21 százaléka, az ML középiskolát befejezők 41 százaléka nő, s arányuk az új évfolyamokban egyre nő. Örvendetes az is, hogy egyre többen fejezik be a nyolc általános iskolát, a Tápiómente Áfésznál minden 40 év alatti nő befejezte az iskolát. Hogy e téren még jócskán akad tennivaló, bizonyítja, hogy a 40 év alatti nők 19 százaléka még ma sem rendelkezik e bizonyítvánnyal. Maradi nézetek A nőpolitikái határozat végrehajtása terén, mint az előbbiekből is kiderül, kedvező és kedvezőtlen tapasztalatokkal egyaránt találkozunk a monori járásban. S bár a munka tervszerűségére eddig sem lehetett panasz, éppen az elmúlt nyolc esztendő bizonyítja, hogy az évszázadok hiedelmeivel, a maradi nézetekkel megbirkózni egyik napról a másikra nem lehet. Mindehhez nem csupán tudati változásokra van szükség, hanem a dolgozó nők élet- és munkakör rülményeinek is jelentősen változnia kell. Tovább kell javulnia a kereskedelmi ellátásnak, több iskolai, napközis, óvodai és bölcsődei helyre van szükség, javítani kell a szolgáltatások színvonalát, hogy a nőknek több ideje, módja legyen arra, hogy elfoglalják méltó helyüket a közéletben és a társadalomban. LEICHTER LASZLÖNÉ, az MSZMP monori járási bizottságának nőreferense Tangazdaság húsüzeme A Gödöllői Agrártudományi Egyetem Tangazdasága és a Hatvan és Vidéke Afész közös húsfeldolgozó üzemet nyitott Hatvanban. Az új üzemben az idén ötezer sertést dolgoznak fel. Ezzel nagymértékben javult a környék tőkehús- és hús- áruellátása. A jobb ellátás érdekében Kéfnapos országos konferencia Az ipari termelők és az ér-, tékesítő szervezetek, vagyis az ipar és a kereskedelem együttműködésének javítása, új formáinak, rugalmas módszereinek kialakítása érdekében a Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság március 7— 8-án országos konferenciát rendez az MTESZ budapesti székházában — jelentette be Szigethy Gyula, a Belkereskedelmi Minisztérium főosztály- vezetője hétfőn délelőtt tartott sajtótájékoztatóján. Ma már az érdekeltek közül egyre többen vallják, hogy a termelési szerkezet változásainak helyes irányait és módszereit akkor lehet helyesen kijelölni, ha zavartalan a termelő—kereskedő együttműködés. Éppen ezért a konferencia közvetlen célja: a termelő és kereskedelmi vállalatok, szövetkezetek kapcsolatának javításában rejlő — a! népgazdasági hatékonyságot növelő — tartalékok és hasznosítási módszerek feltárása. A konferenciára meghívott mintegy négyszáz ipari és kereskedelmi szakember az egyes kérdéseket a konkrét vállalati, szakmai tapasztalatok alapján szekciókban vitatja meg. Módjuk nyílik, hogy az élelmiszer-termeléssel és forgalmazással, a tartós fogyasztási Cikkekkel, a ruházati és más iparcikkekkel, továbbá a termelőeszközökkel összefüggő sajátos kérdéseket terme-, lés—kereskedelem—külkeres- ‘ kebelem komplex összefüggéseiben vizsgálják. k
