Pest Megyi Hírlap, 1979. március (23. évfolyam, 50-76. szám)

1979-03-04 / 53. szám

1979. MÁRCIUS 4., VASÁRNAP xMiatt 3 0 KERMB-vSxsgátai nyomában Rosszak-e az olajkályhák? Idézet a Kereskedelmi Mi­nőségellenőrző Intézet 1978. II. félévi jelentéséből: „Minő­ségromlást tapasztaltunk a Mechanikai Művek M 622/B, Gemenc és MH—68 típusú olajkályháinál. Ezekből 113 darabot vizsgáltunk meg, 92 gyártási hibával került forga­lomba, ... Csaknem vala­mennyit technológiai hibákért kifogásoltuk (hibás illesztés, hiányos korrózióvédelem, sze­relési pontatlanság stb.).” A hiba az hiba Heinrich János műszaki igazgató a beszélgetés elején leszögezi: a jelzett gyártási hibák nem funkcionális hiá­nyosságok, tehát nem a kály­ha használhatóságát akadá­lyozzák, hanem nagyrészt esz­tétikai, kiviteli pontatlansá­gok. Ezek okait részben a technológiai fegyelmezetlen­ségben, részben az elöregedett szerszámokban, s ném utolsó­sorban a minőségellenőrzés mulasztásaiban látja. (Közbevetőleg: a KERMI valóban nemcsak azt vizsgál­ja, hogy egyáltalán használ­ható-e egy termék. Az olaj- kályhánál maradva: ha mond­juk a burkolólemez zománca sérült vagy a tűztérfedél csak második kísérletre zárható le pontosan, akkor ez elegendő indok kimondani: kereskedel­mi forgalomra alkalmatlan. Igaza van-e a KERMI-nek? Nem is lehet kérdés. így védi a vásárlók érdekeit.) A jelentés kézhezvétele után — 1978 augusztusában — több intézkedést tettek a Me­chanikai Művek vezetői, rövid távra is, meg a jövőt is szem, előtt tartva. Például Nyírbátorra, abba az áfész-raktárba, ahol a „bűnösök”, tehát a hibás kály­hák egy csoportja rejtőzött, azokat , az embereket küldték el a javítást elvégezni, akik. a selejtet csinálták, illetve mint 'j minőségileg kifogástalant át­vették. Mivel pedig minőség- ellenőrzési mulasztásokat is megállapítottak, az illetékes meó-vezetőt leváltották. Új konstrukció szükséges Ezek persze csak a tüneti kezelés körébe tartozó lépé­sek. Lényegesen fontosabb az az elhatározás, hogy a gyár­tóeszközök mindenre kiterje­dő felülvizsgálatával, valamint a munkások anyagi érdekelt­ségének fokozásával kívánják elejét venni a jelenségnek. Ez utóbbi célra a részesedé­si alapból 150 ezer forintot különítettek el, s ennek egy része az olajkályha-gyáregy- ség dolgozóinak ösztönzését szolgálja. Távol álljon tőlünk, hogy mentegessük a Mechanikai Műveket, amiért selejtet gyártott. Azt azonban el kell mondani, hogy az olajkályhá­val megjárták — képletesen szólva — a csúcsot is, meg a völgy mélyebb pontjait is. Az 1970-es évek elején nagy volt a konjunktúra. Mindenki olaj- kályhát akart venni, hosszú távra biztonságosan értékesít­hető terméknek ígérkezett te­hát. Aztán jött az olajválság, s 1973 novemberében levelet kaptak: szüntessék be a gyár­tást. Ma már úgy fogalmaz a műszaki igazgató: szerencsé­re nem azt tettük. Hogy miért szerencsére? Erre az évre például 100 ezer darab gyár­tását tervezték, de 130 ezerre van szükség. Tehát csinálják a régit, a régi szerszámokkal. Ezeket ugyan most felújítják, de Heinrich János szerint az iga­zi megoldást az új konstruk­ció jelenti majd. Négy olaj­kályhának a prototípusa ké­szült el a Mechanikai Művek­ben, melyeknek jobb tüzelés- technikai tulajdonságaik és esztétikusabb kivitelük mellett az a legnagyobb előnyük, hogy egyszerűbben gyártha­tók. A gyártásra való felké­szülést megkezdték, s várha­tóan 1980—81-ben jelennek meg a piacon az újdonságok. Még van mit tenni És addig? Változott-e a ta­valyi vizsgálat óta a minőség? A kérdésre a leghiteltérdem- lőbb forrásból kapunk vá­laszt: a KERMI 1979. február 27-én, gyáron belül végzett el­lenőrzésének jegyzőkönyvéből: Megvizsgáltak összesen 40 db olajkályhát, s ezek közül 11-nél találtak olyan hibát — dísztető zománcsérült, ferdén szerelt füstcsonk, korrodált öntvények —, melyek ered­ménye a már ismert minősí­tés: kereskedelmi forgalomra alkalmatlan. Viszont: a gyár vezetőinek kérésére a KERMI összeha­sonlítást végzett az 1978-as vizsgálat eredményeivel, s megállapította, hogy az olaj­kályhák minőségében fejlődés tapasztalható. Az akkor kifo­gásolt hiányosságok többsége megszűnt! mindazonáltal a 25> százalék feletti hibaarány még mindig nem kielégítő. Kiemeli a KERMI a belső minőségellenőrzés lényeges ja­vulását, elsősorban a kritiku­sabb, szigorúbb minősítést, amelynek eredményeképpen o szépséghibás termékeket csök­kentett áron hozzák forga­lomba. A jegyzőkönyvet a Mecha­nikai Művek illetékes vezetői is aláírták. Lehet, hogy nem mindenki örül, hogy az ügyet a nyilvá­nosság elé tártuk. Hiszen a hibák kijavítására töreksze­nek. Azért nem vártuk meg azt az időpontot, amikorra már maradéktalanul felszá­moltak minden hibát, mert maga a folyamat is közérdek­lődésre tarthat számot. S ha majd a végéhez ér, azt is szí­vesen hírül adjuk. Weyer Béla Sporttáskák műbőrből Tizenötezer darab sporttáska készül idén az alagi Bőr­ipari Szövetkezetben. A műbőrtáskák többféle fazonban min­dig a legújabb divat szerint készülnek. Bozsán Péter felvétele Hatvan éve történt Megalakult a Kommunista Internacionálé A z imperialista világháború kitörésekor egyértelműen bebizonyosodott a korabeli munkásmozgalom nemzetközi szervezetének, a II. Interna- cionálénak a csődje: az orosz bolsevik képviselők kivételé­vel valamennyi ország szo­ciáldemokratái behódoltak nemzeti burzsoáziájuknak és megszavázták a hadihiteleket. A nemzetközi munkásmozga­lom, úgy tűnt — végleges ve­reséget szenvedett. Egymással torzsalkodó, nemzeti irányza­tokra szakadt szét és az ideo­lógiai színskálán is elhatáro­lódott egymástól a szociálso- viniszta a centrista és a for­radalmi internacionalista irányzat. A háború folyamán azonban, a szenvedésekkel és nehézségekkel párhuzamosan nőtt a forradalmi irányzat súlya és cselekvési lehetősége. A „saját országban, a saját burzsoázia ellen” jelszó az igazi internacionalizmus kri­tériumává lett. Ez az interna­cionalizmus pedig fokozatosan érvényre is jutott. Az októberi forradalom mi­nőségileg új helyzetet terem­tett. Hatása, majd a központi hatalmak összeomlásának és a német forradalom lehetősé­geinek értékelése kibontakoz­tatta a forradalmi világmoz­galmat. Különösen a vesztes országokban vált jelentős erő­vé a baloldal. Lenin már nevezetes ápri­lisi téziseiben is sürgette az új, kommunista internacionálé megalakítását. Az 1918 folya­mán alakuló bolsevik jellegű, kommunista pártok é$ cso­portok elfogadták ezt a lenini igényt és állandóan keresték az alkalmat a közös szervezet, és közös irányvonal kialakítá­sára. Különösen jelentős sze­repük volt ebben az útkere­sésben az oroszországi bolse­vik párt mellett működő kül­földi csoportoknak (a volt ha­difoglyoknak és a cári biro­dalom egyes nemzetei, nem­zetiségei forradalmárainak). Az oroszországi párt 1918. de­cember 24-i felhívására tar­tották meg 1919. januárjában azt az előkészítő tanácskozást, amelyen a magyar kommu­nisták képviselői is resztvet­tek. Ezen úgy döntöttek, hogy az alakuló kongresszusra meg­hívják a munkásmozgalom baloldalát, tehát a még nem teljesen bolsevizált csoporto­kat, irányzatokat is. A kongresszus —- egyelőre még mint nemzetközi kommu­nista konferencia — 1919. március 2-án ült össze a Kremlben. 21 ország 35 szer­vezetének képviseletében 52 küldött volt jelen. A konfe­rencia kidolgozta a közös platformot a proletárdiktatú­ra, a szocialista tulajdonvi­szonyok megteremtésének alapján. Hangsúlyozta a tel­jes szakítást a szociáldemokrá­ciával, az éppen megalakult berni intemacionáléval. Meg­hallgatta Lenin előadását a proletár és burzsoá demokrá­ciáról, éles kritikával illette az úgynevezett tiszta demok­ráciát, s helyébe a szovjet hatalom osztály-logikáját ál­lította. Heves és eredményes vita után, amelyen az idősze­rűség az elegendő erő és az egység kérdései is felvetődlek, március 4-én a küldöttek az internacionálé megalakítása mellett döntöttek. 'Vagyis a nemzetközi kommunista konfe_ rencia átalakult a Kommu­nista Internacionálé alapító (I) kongresszusává. D. E. A iBmegsservezeiek Pest megyében & Uj feladatok, fokozott igények A megyei pártbizottság legutóbbi ülésén a _____ ■ tömegszervezetek és tömegmoz­galmak helyzetét, az ott folyó tartalmi munka tapasztalatait elemezte. Megállapította, hogy a megyében működő tömegszervezetek alapjá­ban teljesítik feladatukat a párt határozatai­nak megvalósításában, a fejlett szocialista tár­sadalom építésében. Az ülés összegezte azokat a kedvező tapasztalatokat, amelyek a megyé­ben működő tömegszervezetek munkájában az utóbbi években megvalósultak. A megyei pártbizottság nagyra értékelve a tömegszervezetek aktivistáinak, az ott dolgo­zó kommunistáknak munkáját, megfelelő ha­tározatot hozott a további tennivalókat illető­en. Az elkövetkezendő időben az irányító párt- bizottságok és pártszervezetek, a tömegszer­vezetek kommunista vezetői, az ott dolgozó felelősségteljes megbízatást teljesítő pártta­gokra most a végrehajtás feladatai várnak. Elsősorban az, hogy most, amikor a fejlett szocialista társadalom építésének bonyolult időszakát éljük, ebben a helyzetben is mind több ember értse meg és fogadja el, hogy a növekvő feladatokat csak összefogással, az anyagi és szellemi tartalékok mozgósításával, felelősségteljes, jobb munkával lehet megol­dani. Felelősséggel állítjuk, hogy megyénkben a gazdasági és társadalmi élet fejlődésétől, ed­digi eredményeitől elválaszthatatlan a tömeg­szervezetek és tömegmozgalmak aktív tevé­kenysége. Konkrét feladatokat vállalnak a gazdaságpolitikai célok, a cselekvési progra­mok megvalósításában. Ez is hozzájárult ah­hoz, hogy az V. ötéves terv főbb célkitűzései a megyében időarányosan megvalósultak és több területen túlteljesítés mutatkozik. A tömegszervezeteknek, ^szaLÍetue­zetnek és a KISZ-nek jelentős szerepe van ab­ban, hogy a szocialista munkaversenyben több mint 200 ezer dolgozó vesz részt, és hogy mint­egy 8400 szocialista brigádban 98 ezer dolgozó példamutatásával járultak hozzá a megyében elért termelési eredményekhez. Kiemelkedő az a társadalmi összefogás, amely a megyében ki­bontakozott a Hazafias Népfront, a tanácsok együttműködésének eredményeként, melynek nyomán az V. ötéves tervünk első három évé­ben a települést fejlesztő társadalmi munka értéke várhatóan meghaladja a 900 millió fo­rintot. A községekben élő és dolgozó állam­polgárok aktivitásának és összefogásának eredménye, hogy már eddig több óvodai férő­hely létesült a megyében, mint amennyi az V. ötéves tervre elő volt irányozva. A jelenleg zajló falugyűlések hangulata, a résztvevők nagy száma arra enged következtetni, hogy tovább erősödik áz aktivitás, a települések po­litikai,' gazdasági és esztétikai fejlesztése te­rén. Üjäbb brigádok, kollektívák tesznek vál­lalásokat az iskolai tanteremépítés, a falu szépítése és egyéb kommunális létesítményei­nek gyorsabb megvalósulása érdekében. Ezt a kezdeményezőikészséget és aktivitást fel kell karolni a’párt- és tanácsi szerveknek. A megyei pártbizottság határozatának vég­rehajtása most a megyében működő vala­mennyi tömegszervezettől és tömegmozga­lomtól azt várja, hogy munkájuk politikai jel­lege tovább erősödjön és fejlesszék a vezető testületek politikai érzékenységét. Tagságuk figyelmét az eddiginél is jobban irányítsák rá a munka hatékonyságának fokozására, a be­csületesen, fegyelmezetten végzett munkára, a tervek maradéktalan teljesítésére, a megnöve­kedett minőségi igényeknek megfelelően. Növelni kell a tömegszervezetek jelző, kez­______1______ deményező, érdekvédő és ja­vaslattevő szerepét, azok következetes érvé­nyesítésében és fejlesztésében járuljanak hoz­zá a párt politikájának továbbfejlesztéséhez, alakításához. Valamennyi tömegszervezettől azt várjuk, hogy emeljék tagságuk eszmei, po­litikai, erkölcsi nevelésének tartalmát, fokoz­zák felelősségtudatukat, és járuljanak hozzá a személyiségük kibontakoztatásához, az emberi képességeknek a szocialista építés ügye iránti szolgálatba állításához. E feladatok eredmé­nyes megoldása feltételezi, hogy tevékenysé­gük minden formáját, területét áthatja a párt politikájának terjesztése, magyarázata, elfo­gadása. Azt kérjük a megye tömegszervezetei- ben és -mozgalmaiban dolgozó párttagoktól és tisztségviselőktől, segítsék elő, hogy a dolgo­zók» mindennapi munkájukban lássák és is­merjék fel személyes munkájuk- társadalmi fontosságát, személyes érdekeiket a társada­lom egyetemes céljában és annak megvalósí­tásában találják meg. N a pjaink egyik legfontosabb feladata, hogy a tömegszervezetekben és -mozgalmakban részt vevő állampolgárok hatékonyabban já­ruljanak hozzá népgazdasági feladataink va­lóra váltásához. Tudott dolog, hogy e terüle­ten még jelentős tartalékokkal rendelkezünk. Épp ezért a tömegszervezetek minden eszköz­zel segítsék elő a fegyelmezett, alkotó mun­kát. Mozgósító tevékenységük mindenütt a népgazdasági, vállalati, üzemi, szövetkezeti tervek maradéktalan végrehajtására irányul. Ennek érdekében a szakszervezetben dolgo­zók növeljék önmagukkal és munkatársaikkal szemben a termelőmunka során a minőségi követelményeket, a KISZ-szervezetek széle­sebb körben terjesszék el az ifjúsági radar­akciókat, „Vedd észre, tedd szóvá!” mozgal­makat. A tömegszervezetek munkájában is meg­értek a feltételei annak, hogy nagyobb gon­dot fordítsunk a dolgozók tudatos politikai nevelésére, a szocialista tudat, gondolkodás- mód és magatartás általános fejlesztésére. En­nek a munkának eddig is figyelemre méltó eredményei vannak a megyében. A szakszervezet területén évente mintegy 34 ezer, a KISZ szervezésében közel 40 ezer fő vesz részt a tömegpolitikai oktatásban. Ezek a politikai oktatások — tartalmu­kat tekintve — a szocializmus építésének jelenlegi feladatait, a gazdaságpolitikai célkitűzések egységes értelmezését és vég­rehajtását helyezik előtérbe. Indokolt azon­ban, hogy a nevelőmunkában nagyobb hatékonysággal valósuljon meg a társaualmi tulajdon megbecsülésével, védelmével, az ér­dekviszonyok marxista magyarázátával, a munkafegyelem megszilárdításával, a rendel­kezésre álló munkaidő jobb kihasználásával kapcsolatos problémák. Ezen konkrét kérdé­sek tisztázása hozzájárulhat a gazdasági cél­jaink eléréséhez, a szocialista közgondolkodás erősödéséhez. A tömegszervezetekben folyó nevelőmunka során a figyelem középpontjába kell állítani az egyes embert, politikai arcula­tának és személyiségének formálását. Ez szükségessé teszi, hogy a tömegszerve­zetek, különösen a Hazafias Népfront szervei, az eddiginél tudatosabb tevékenységet végez­zenek azon rétegek között, amelyek az elmúlt időszakban nem tanúsítottak megfelelő akti­vitást szocialista építésünk során. Azt kérjük a Hazafias Népfront-mozgalomban dolgozó kommunistáktól, a népfrontszervek helyi ve­zetőitől, hogy olyan politikai nevelő, meggyé-- ző munkát végezzenek, hogy a pártonkívüli tömegek magatartása, gondolkodása és cselek­vőkészsége még inkább megfeleljen szocialista rendszerünk igényeinek és követelményeinek. Megyénkben a tömegszervezetek és tömeg- mozgalmak az eléjük állított magasabb köveT telményeknek, melyet a megyei pártbizottság ülése is megfogalmazott, csak abban az eset­ben tudják teljesíteni, ha az irányító pártbi­zottságok, pártvezetőségek és pártalapszerve- zetek annak tudatában végzik a tömegszerve­zetek és töíhegmozgalmak pártirányítását, hogy ez nemcsak joga az illetékes pártszer­veknek, hanem kötelessége is. Ezért is van arra szükség, hogy az irányító pártszervek az eddiginél magasabb fokon végezzék koordiná­ló, feladatmeghatározó munkájukat. Valósít­sanak meg az eddiginél is jobb munkameg­osztást, a működési területen jelentkező fel­adatok elhatárolását illetően. Arra törekedje­nek, hogy minden tömegsizervezet, ill. tömeg- mozgalom sajátosságának és lehetőségeinek megfelelően kapjon konkrét feladatot az össztársadalmi célok, ill. az ezzel összhangban álló helyi társadalompolitikai és gazdasági feladatok megoldásából. A feladatok megha­tározásával természetesen nem ér véget az irányító pártszervek munkája, hanem azok végrehajtását menet közben rendszeresen el­lenőrizni és segíteni kell, mindenekelőtt a tö­megszervezetekben dolgozó kommunisták be­számoltatása útján. A szocializmus éPítés«nek növekvő köve­.-------_-----:------telményei alapján a szak­sz ervezetek tevékenységének alapvetően ket­tős feladatnak keld eleget tenni; szervezni és nevelni a dolgozókat társadalmunk politikai, gazdasági erejének növelésére, biztosítani a munkások anyagi, szociális és kulturális igé­nyének kielégítését, védelmezni a dolgozók törvényekben és rendeletekben biztosított jo­gait. Nagyon fontos hangsúlyozni, hogy a párt- és szakszervezeti munkában ezt a kettős funkciót a mindennapi tevékenységben együtt, egymást kiegészítve, egymásba fonódva kell értelmezni és a gyakorlatban realizálni. Mindkét funkcióját a szakszervezet csak a tagság megnyerésével, meggyőzésével, széles körű nevelőmunka útján tudja megvalósíta­ni. A KISZ, amely a párt ifjúsági szervezete, és a magyar ifjúság egyetlen egységes, szerveze­tileg önálló politikai tömegszervezete, munká­ját csak akkor tudja maradéktalanul végre­hajtani, ha az irányításukat végző pártszer­vezetek megismertetik a párthatározatokat a KISZ tagságával. Legalább ilyen fontos, hogy a KISZ közvetlen irányítását ellátó pártszer­vek vezetői tudatában legyenek a KISZ felső szerveinek határozataival. A pártalapszerve- zeti munkában gyakorlattá kell tenni, hogy taggyűlésen, vagy vezetőségi ülésen évenként lehetőleg legalább egyszer beszámoltassák a KISZ vezetését az ott folyó politikai munká­ról. A Hazafias Népfront a lakóterületen vá­lasztott bizottságok útján teljesíti tevékenysé­gét. Közvetlen kapcsolatot létesít a helyi ta­nácsokkal és az ott élő állampolgárokkal. Eb­ből adódóan közvetlenül ismeri a lakosság hangulatát, észrevételeit, vagyis a párt politi­kájának gyakorlati végrehajtása során módja van a tömegek meggyőzésére, a helyes állás­pont kialakítására. alkalmat ad a me§yei pártbizottság ha- ------------- tározatának gyakorlati végre­hajtásához, hogy a megyében most folynak a falugyűlések, amelyeken több tízezer állam­polgár vesz részt, és ismeri meg saját telepü­lésének fejlődését, ill. a jelentkező gondokat. Ezeket a falugyűléseket ismételten fel lehet használni a társadalompolitikai célkitűzések ismertetésére és elfogadtatására. A szakszer­vezetekben jó alkalmat kínál a határozat vég­rehajtásának, hogy most módosítják a kollek­tív szerződéseket, melyek során érvényesíteni lehet a szakszervezet kettős funkciójából adó­dó feladatokat. A KISZ-szervezetek a KISZ országos értekezletére készülve, az azt meg­előző taggyűléseken, melyek során az éves munkát is értékelik, határozhatják meg to­vábbi tennivalóikat a megyei pártbizottság ülésének határozatát figyelembe véve. A megye valamennyi tömegszervezetében fokozott politikai munkára, egységes cse­lekvésre van szükség, mely természetesen nem nélkülözheti a tömegszervezetekben és -moz­galmakban dolgozó kommunisták munkájának erősödését, és feltételért a tömegszervezetek tagjainak további aktivitását is. ARATÓ ANDRÁS, az MSZMP Pest megyei Bizottságának a titkára

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents