Pest Megyi Hírlap, 1979. március (23. évfolyam, 50-76. szám)
1979-03-04 / 53. szám
2 1979. MÁRCIUS 4., VASARNAP Ä hét három kérdése Felsorakozás az agresszor ellen R kínai támadók súlyos veszteségei — Politikai erjedés Iránban — A közel-keleti különbéke buktatói HÉTFŐ: Kemény harcok a vietnami arcvonalakon. — Sikerült az összekapcsolás: a Szojuz—32 utasai átszáltak a Szaljut űrállomásra. KEDD: Lang Son tartományban szétverték a kínai támadók két századát. — Lenin-renddel tüntették ki Raul Castrót. — Fokozódó harci tevékenység Észak- és Dél-Jemen között. SZERDA: Heves csaták Vietnam határterületein. — Ratifikálták a szovjet—afgán szerződést. — Khomeini ajatollah az iráni szent városba, Qumba költözött. CSÜTÖRTÖK: Alekszej Koszigin választói beszédben nyilvánította lei a szovjet nép szolidaritását a harcoló Vietnammal. — Pályamódosítást hajtottak végre a Szaljuton. PÉNTEK: Leonyid Brezsnyev beszédet mondott a Vietnam elleni kínai agresszióról, a SALT—II. szerződésről és más kérdésekről. — Szovjet kormánynyilatkozat bélyegezte meg a kínai agresszió kiszélesítésének terveit. SZOMBAT: A Biztonsági Tanács vitát kezdett a rhodesiai fajüldöző rendszer véres provokációiról. — Incidensek és összecsapások Iránban. szót beiktassák az iszlám köztársaság meghatározásába. Ugyanakkor viszont Tele- ghani, akire átruházta a tehe- ráni főpapi hatalmat, sokkal liberálisabb, és az egyes forradalmi áramlatok egymás mellett élését hirdeti. Bazargan miniszterelnök viszont a maga részéről szintén óvást emelt, hiszen a kormány hatalma mindinkább zsugorodik, és Khomeini titkos tanácsadó köre, valamint Teleghani környezete sokszor a kabinet megkérdezése nélkül, önállóan cselekszik. Bonyolítja a helyzetet, hogy a sahot megbuktató mozgalom radikálisabb elemei a társadalom szerkezetének gyors átalakítására követelnek reformokat, és mivel fegyverek is vannak kezükben, maguk láttak hozzá egyes vidékeken az általuk helyesnek tartott politika megvalósításához. A különböző csoportok szembenállása szombaton már fegyveres összecsapásokhoz vezetett. Irán jövőjét az dönti el, majd, hogy mennyire sikerül politikai kompromisszumokat létrehozni e szembenálló csoportok között? A héten súlyos csaták dúltak a vietnami front teljes szélességében. Az inváziós kínai erők mélyítették behatolásukat a VSZK területére, de erre csak súlyos emberveszte- ságek árán voltak képesek. Iránban bonyolódót a helyzet, s megkezdődött a sah gyűlölt rendszerének megdöntése utáni harmadik héten, a politikai erjedés; a közös császárságellenes megmozdulásban részt vett erők közötti polarizációs folyamat. Az izraeli parlament csaknem egyöntetű határozatban szegült szembe azzal, hogy Begin miniszterelnök részt vegyen egy „leértékelt Camp David-i megbeszélésen”, azaz beérje azzal, hogy Szádat elnök helyett csupán miniszterelnökével üljön a tárgyalóasztalhoz. Washington fellépésére azután Begin az amerikai fővárosba utazott. MI JELLEMZI A .KATONAI ÉS A DIPLOMÁCIÁI HELYZETET KÉT HÉTTEL A KÍNAI KORMÁNYZAT VIETNAM ELLENI AGRESSZIÖ- JANAK KEZDETE UTÁN? Peking rendkívül súlyos veszteségeket szenvedett Az inváziós kínai haderők csaknem harmincezer katonát vesztettek két hét leforgása alatt. Bár a támadók 25 hadosztályra növelték a hadműveletekben részt vevő erőiket, s nehéztüzérséget és repülőgépeket is bevetettek a mintegy félmilliós hadsereg támogatására, katonai szempontból csupán rendkívül korlátozott eredményt értek el. A legmélyebb behatolásuk vietnami területre nem haladta túl a negyven kilométert, s az offenzíva a rendkívüli csapaterősítések ellenére a második hét végére láthatólag kifulladt. Nyugati hírmagyarázók a helyzet láttán arról írnak, hogy Peking nem érte el célját. Mint például a Die Welt című nyugatnémet polgári lap Pekingben tartózkodó főszerkesztője írta: A vietnamiak meglepően erős ellenállása miatt a kínaiaknak nem sikerült végrehajtatok az eredetileg tervezett villámcsapást. A főszerkesztő megjegyzi, hogy Vietnamban a kínai támadást a helyi milíciák tartóztatták fel, s a vietnami főerők, a rendkívüli ütőerejű reguláris csapatok még érintetlenek, be sem kellett kapcsolódniuk a hadműveletekbe. A kínai vezetés ebben a helyzetben mindent megtesz, hogy leplezze katonai kudarcát. Azzal próbálja félrevezetni a hazai és ~ nemzetközi közvéleményt, hogy sokat sej- tetően azt állítja, hogy „titkos amerikai—szovjet—kínai tárgyalások vannak folyamatban”, s szerinte ezzel magyarázható, hogy a kínai offenzíva megakadt. Szovjet részről szombaton erélyesen megcáfolták ezt a hazugságot. Peking politikai síkon is elszigetelődött, mert agresszióját világszerte széles körökben bélyegzik meg. Ezért a kínai propagandagépezet összevissza kapkod. Először korlátozott büntetőakcióról beszélt, majd területszerző szándékait fedte fel, ezután a vietnami katonai erő szétzúzásával szerette volna megindokolni a támadás célját. Legújabban pedig, hogy csökkentse a nemzetközi felháborodást, olyan benyomást szeretett volna kelteni, mintha kész volna a tárgyalásos rendezésre. De ez az akció is lelepleződött, hiszen minden békés megoldás előfeltétele az volna, hogy az agresszorok haladéktalanul vonják ki csapataikat a vietnami területekről. Mivel ezt a diplomáciai világ nagy része is előfeltételnek tartja, Peking most úgy áll bosszút eddigi kudarcaiért, hogy vérfürdőket rendez az általa elfoglalt vietnami területeken, és sanyargatja, kínozza a békés lakosságot. Ezzel tizonban csak a pekingi vezetés elleni felháborodást fokozza a békeszerető emberek körében. MIBEN TÁMADTAK NÉZETELTÉRÉSEK IRÁNBAN ÉS MENNYIBEN BEFOLYÁSOLJÁK EZEK AZ ORSZÁG JÖVŐBENI FEJLŐDÉSÉT? Mint várható is volt, a monarchiát megdöntő mozgalomban gyorsan nézeteltérések támadtak Irán jövőjét illetően. Ebben a mozgalomban ugyanis részt vettek olyan konzervatív vallási csoportok is, amelyek a Korán tanításait, függetlenül attól, hogy ezek mennyire felelnek meg a kor követelményeinek, betű szerint alkalmazni akarják. Jellemző, hogy például a Qum szent városba költözött Khomeini ajatollah még a fagyasztott hús fogyasztását is ellentétesnek tartja az eljövendő iszlám köztársasággal, és a készletek megsemmisítését követeli. Ugyancsak síkraszállt az ellen, hogy a demokratikus MI VAN BEGIN WASHINGTONI MEGHÍVÁSÁNAK HÁTTERÉBEN? Szadat elnök — akit felbátorított az a washingtoni elképzelés, hogy esetleg Egyiptom veszi át Irán kiesése után a „térség csendőrének” szerepkörét — úgy érezte, hogy ezúttal Izraelt nagyobb engedményekre kényszerítheti, s csupán a kairói vezetésben hatáskörrel alig rendelkező miniszterelnökét volt hajlandó elküldeni egy újabb Camp Da- vid-i fordulóra, a közel-keleti különbéke ügyében. Ezek után természetes, hogy Begin miniszterelnök elutasította, hogy részt vegyen egy ilyen megbeszélésen. Washington, hogy kudarcát leplezze, kü- lönmeghívást küldött az izraeli államférfinek, aki ezt el is fogadta. Carter egyrészt azt igyekezett megmagyarázni Tel Aviv-i vendégének, hogy az Egyesült Államok számára • mennyire fontos volna, ha létrejönne amerikai bábáskodás mellett az egyiptomi—izraeli különbéke, s hogy oz amerikai vezetés minden korábbi fegyverszállítási ígéretét változatlanul fenntartja, ha Tel Avfb aláírja a paktumot. Másrészt az amerikai elnök igyekezett megértetni Beginnel, hogy mennyire fontossá vált stratégiai szempontból Egyiptom az iráni bizonytalan helyzet miatt, s ezért Tel Avivnak nagyobb rugalmasságot kellene tanúsítania, és hozzájárulnia ahhoz, hogy Szadat legalább izraeli látszatengedmények felmutatásával hallgattassa el azok egy részét, akik bírálják a különbéketerveket. Begin azonban a jelek szerint kevéssé volt megértő, s ezért a közel-keleti átfogó rendezést helyettesítő egyiptomi—izraeli különmegállapodás esélyei nem növekedtek az iz# raeli államférfi washingtoni látogatása után. Árkus István Carter, Begin és Szadat a Die Presse osztrák lap rajzolójának képzelet- beli újabb csúcstalálkozóján — amelyet spiritiszta szeánszként rendeznek meg — így kiáltanak fel: „Camp David szelleme, jelentkezzél!" Cunhal elutazott Közlemény! adtak ki a tárgyalásokról A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának meghívására március 1—3 között baráti látogatást tett Magyarországon Alvaro Cunhal, a Portugál Kommunista Párt Központi Bizottságának főtitkára. Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára megbeszéléseket folytatott Alvaro Cunhallal. A PKP főtitkára találkozott Gyenes Andrással, a KB titkárával. A találkozókon részt vett Berecz János, az MSZMP KB külügyi osztályának vezetője és Adelino Da Silva, a PKP KB tagja. A megbeszélések során kölcsönösen tájékoztatták egymást pártjaik helyzetéről, tevékenységéről és időszerű feladatairól. Véleménycserét folytattak a két ország és párt kapcsolatairól, valamint a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom időszerű kérdéseiről. Az MSZMP képviselői kifejezésre juttatták a magyar kommunisták szolidaritását, a portugál kommunisták tevékenységével. Alvaro Cunhal hangsúlyozta, hogy a portugál kommunisták nagyra értékelik azokat az eredményeket, amelyeket a dolgozó magyar nép az MSZMP vezetésével a fejlett szocialista társadalom építésében elért. Ezek a sikerek fontos hozzájárulást jelentenek a portugál dolgozók harcához. Az MSZMP és a PKP képviselői megerősítették, hogy a két párt aktívan hozzá kíván járulni a Magyarország és Portugália közötti kapcsolatok minden téren történő továbbfejlesztéséhez. Hangsúlyozták, hogy a világbéke megőrzése az emberiség sorskérdése. Megelégedéssel szóltak a jieímzetközi enyhülés eddigi eredményeiről, ugyanakkor rámutattak; az imperializmus fokozza erőfeszítéseit, hogy feltartóztassa a béke, a függetlenség és a társadalmi haladás erőinek előretörését. Megerősítették, hogy a két párt síkraszáll a békéért, a nemzetközi enyhülésért, az általános és teljes leszerelésért, összhangban az európai kommunista és munkáspártok 1976. évi berlini értekezletének állásfoglalásával, Az MSZMP és a PKP képviselői a leghatározottabban elítélik a Vietnami Szocialista Köztársaság elleni kínai fegyveres agressziót, amely nemcsak az indokínai országok, hanem a világ békéjét is veszélyezteti és követelik annak haladéktalan megszüntetését, a kínai csapatok kivonását vietnami területről. A két testvérpárt kifejezte szolidaritását a demokráciáért, a nemzeti függetlenségért, a társadalmi haladásért, az imperializmus, a neokolo- nializmus, a faji megkülönböztetés ellen küzdő országokkal, népekkel és mozgalmakkal. Megerősítették a két párt nézeteinek azonosságát a nemGISCARD D’ESTAING francai államfő mexikói tartózkodása során aláírásával szentesítette Franciaországnak a latin-amerikai atommentes övezet megteremtéséről 1967-ben megkötött egyezményhez való csatlakozását. CHILÉBEN az ország munkaképes lakosságának több mint 20 százaléka munkanélküli. Az elmúlt napokban a chilei állami légitársaság dolgozóinak több mint a felét bocsátották el. A közszolgáltatásban dolgozók közül ötszázan maradtak munka nélkül San- tiagóban, és mintegy háromezer antofagastai bányászt fenyeget az elbocsátás veszélye. MEGNYÍLT az Osztrák Szocialista Párt rendkívüli kongresszusa. A május 6-án sorra kerülő parlamenti választásokzetközi kommunista és munkásmozgalom helyzetéről, abból kiindulva, hogy minden párt önállóan és országa nemzeti sajátosságainak megfelelőé»- határozza meg politikáját, különösen fontosnak tartják a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom egységének erősítését, a marxizmus—leninizmus és a proletár internacionalizmus alapján. A megbeszélések a két párt kapcsolatait jellemző szívélyes, elvtársi légkörben zajlottak le. ★ Alvaro Cunhal, a Portugál Kommunista Párt Központi bizottságának főtitkára szombaton elutazott Budapestről. A Ferihegyi repülőtéren Berecz János, az MSZMP külügyi osztályának vezetője búcsúztatta. Leonyid Brezsnyev pénteken elhangzott beszédével befejeződött a Legfelsőbb Tanács tagjai megválasztásának előkészítése. A szavazók ma járulnak az urnák elé, hogy a Legfelsőbb Tanács két házába összesen 1500 küldöttet válasszanak. Leonyid Brezsnyev beszéde egyébként országszerte igen nagy figyelmet és érdeklődést keltett, s abból a szovjet fővárosban elsősorban azt emelik ki, hogy nemzetközi vonatkozásban Brezsnyev ismételten és jelentős hangsúllyal húzta alá: a Szovjetunió fő célja a béke biztosítása, az enyhülés folytatása, a fegyverkezési verseny megállítása, az áttérés a tényleges leszerelésre. Ez adta meg a beszéd Hanoiban szombaton nemzetközi sajtóértekezleten fog-, lalta össze a Vietnam-ellenes kínai agresszió legutóbbi katonai és politikai fejleményeit Dihh Ngo Liem külügyminiszterhelyettes. Pillanatnyilag a leghevesebb harcok Lang Son tartomány azonos pevű. székhelye körül dúlnak. Cao Lang tartomány székhelyének (Cao Bang) térségében is súlyos hqrcok vannak, de ezek hevességüket tekintve a Lang Son-iak mögött maradnak. A miniszterhelyettes tájékoztatójának középpontjában annak megvilágítása állt: milyen álláspontra helyezkedik Hanoi Kína tárgyalási javaslatával kapcsolatban. Peking újkeletű tárgyalási készségéről szólva a hanoi politikus megjegyezte: miközben kínai ggressziós egységek tára készülő és 1970 óta kormányzó szocialisták küldöttei Bruno Kreisky kancellár-pártelnök előterjesztésében megvitatják és kialakítják a párt választási platformját, majd pedig döntenek a párt jelöltjeinek listájáról. If. JÁNOS PÁL PAPA június 2. és 10. között Lengyelországba látogat. BOHUSLAV CHNOUPEK csehszlovák külügyminiszter, spanyol kollégája, Marcelino Oreja Aguirre meghívására március 6-án és 7-én hivatalos látogatást tesz Spanyolországban. AZ ANGOL ÁPOLÓNŐK úgy döntöttek, hogy a parlament kapuja előtti egyhetes néma őrséggel követelnek tisztességes megélhetést a kormánytól és a képviselőktől. Pihenőnap a Szoljaién A két űrhajós a múlt _ vasárnapi rajt óta most első alkalommal jut viszonylagos pihenőidőhöz. Elvben ugyan az összekapcsolást követő napot a földi irányítóközpont pihenőidőnek szánta, a tervet azonban Ljahov és Rjumin kérésére módosították: az új személyzet haladéktalanul munkához akart látni az űrállomáson, hogy ellenőrizze a műszerekét, berendezéseket. Az űrpárosnak lényegében végre kell hajítani a teljes „szervizt” — valahogy _ úgy liell átvizsgálniok a Szaljutot, mint ahogyan 1 a megfelelő számú kilométer megtétele után a gépkocsikat vizsgálják át. A vizsgálatok egy része még hátravan: a két űrhaj őr várhatólag kívülről is meg nézi jelenlegi, lakását, kilép < világűrbe, hogy ellenőrizze a Szaljut burkolatát, az azon elhelyezett műszereket. alaptónusát, annak ellenére, hogy a nemzetközi helyzetbe: kétségkívül súlyos veszélyek jelentkeztek. Brezsnyev a békét ma leginkább veszélyeztető tényezőnek a kínai vezetők politikáját, a Vietnam ellen indított agressziót nevezte és a szovjet kormánynak a beszéd elhangzásával egy időben közzétett újabb nyilatkozata különös nyomatékkai húzta alá ezt a veszélyt. Megvan a lehetőség az új egyezmény megkötésére, a hadászati támadó fegyverek korlátozásáról, megvan annak a feltétele, hogy előre lépjenek a leszerelés egyes kérdéseiben és Brezsnyev arra is lát esélyt, hogy Európában közelebb jussanak a katonai enyhüléshez is. madják Vietnamot, Peking megbeszélést indítványoz. Törekvésük nyilvánvaló: a háború folytatásának ürügyéül azt akarják felhozni, hogy Hanoi — úgymond — nem akar a tárgyalóasztalhoz ülni, s így a felelősséget Vietnam népété akarják hárítani. A vietnami külügyminiszter-helyettes kifejtette, hogy a pekingi kezdeményezés félrevezető, a tárgyalási javaslatot felvető jegyzék egyetlen szóval sem említette a vietnami területet megszálló kínai csapatok kivonásált. Vietnam — mondotta — készen áll a tárgyalásokra, ha a következő alapfeltételek teljesülnek: 1. Peking végérvényesen szüntesse be Vietnam- ellenes agresszióját. 2. Peking- nek haladéktalanul, feltétel nélkül ki kell vonnia valamennyi katonai alakulatát Vietnam területéről. 3. A kínai félnek tiszteletben kell tartania Vietnam függetlenségét, szuverenitását és területi integritását. Kérésiéi az iráni olaj iránt Az iráni kőolajexport jövő hétre ígért felújításának közeledtével egyre több volt vevő jelenti be vásárlási igényét. A forradalmi rádió közlése szerint mind Franciaország, mind Japán jelezte, hogy a korábbinál jóval magasabb áron — Tokió állítólag barrelenként 18—20 dollárért — hajlandó kőolajat vásárolni Irántól. Ugyancsak a teheráni rádió jelentette be szombaton, hogy Karim Szandzsabi, az ország külügyminisztere fogadta Egyiptom nagykövetét. CSAK RÖVIDEN... Mu - válas a Szovjetunióban 9 Brezsnyev beszédének nagy visszhangja Kína ürügyet keres az agresszió folytatására Nemzetközi sajtóértekezlet Hanoiban
